we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
by Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
by Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
by Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
by Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
by Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
by Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
by Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Top posting users this month
i'm here





Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Reggeliző

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Kedd 17 Márc. - 21:24

Az az aprócska nüansz, mely szerint szavaim által mondhatni, védtelen, gyönge lénnyé degradáltam az ifjú hölgyet... nos, úgy vélem, esetemben tán megbocsátható. Különösen arra tekintettel, hogy tulajdonképpen valóban védtelen. Nos, az volna, amennyiben nem lelt volna valamiféle pártfogóra. Megjegyzését szelíd mosollyal, és beleegyező biccentéssel nyugtázom. Való igaz, az erőszakszervezetek, még amennyiben nagyobb részt az átlagpolgár szeme elől rejtve is dolgoznak, nem tekinthetőek sem udvariasnak, sem nem segítőkésznek. Szabályok alapján működnek, melyek pontosan az emberi gyengeséget hivatottak legyűrni. Miért pártolnák hát?
- Javaslom, hogy a részletekről egy alkalmasabb időben beszéljünk! Későre jár, s lassanként nyugovóra térnék. Holnap igen dolgos napra számíthatok - mentem ki magam, élve a felkínált lehetőséggel.
Tudom jól, ezidáig a ma este a lehető legjobb módon alakult. Egyúttal abban is bizonyos vagyok, mi szerint ennek kapcsán Ms MacTaggertnek is erőteljes sejtelmei akadnak. Aprót csengetek az előttem található csengettyűvel, melynek eredményeképp pillanatokon belül belép Alfréd, a szokatlanul széles vállú, ifjú komornyik. Minden bizonnyal vendégem is emlékszik még rá. Magam is felállok székemről.
- Alfréd kikíséri. Amennyiben szüksége volna fuvarra, természetesen arról is gondoskodik taxi avagy az egyik sofőröm által. További szép estét, Kisasszony!
Kezemet nyújtom, majd pedig az elmaradhatatlan kézcsók következik, amennyiben nem ütközök ennek kapcsán komolyabb ellenállásba.

//Ismételten köszönöm a játékot! Smile A továbbiakról üzenetben egyeztetünk.//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szomb. 7 Márc. - 18:15

Nem csak megmosolyogtató, de azért persze az ember önérzetére nézve némiképp sértő is a „bajba jutott hölgy” szerepét játszani. Mindazonáltal ez nem az a helyzet, ahol éppen olyan ostobaságok tartanának vissza, vagy kényszerítenének visszatáncolásra, mint az önérzet. Nekem végre válaszok kellenek. Most már igazán. És bár nehézkesen bújok ki a saját bőrömből, azt hiszem nem sok minden derülhetne itt ki, ami arra kényszerítene, hogy ne folytassam ezt az utat, ha már egyszer elindultam rajta. Egyelőre ennél közelebb még sehol, senkinél nem jutottam az annyira áhított válaszaimhoz, pedig túl régóta kutatok már. Nem sok minden vehetne rá, hogy üres kézzel távozzak, ez már biztos - Elnézését kérem, de talán nem tartja meglepőnek, hogy a munkám során nem túl sok úriemberrel van dolgom – vágom ki magam egy viszonylag semleges, talán még udvariasan kedvesnek is nevezhető felelettel, ami éppenséggel még csak nem is hazugság. Általában a CIA célpontjai, de még az ügynökei sem felelnek meg ezen kitételnek.
Azt hiszem, kifogytam az akadékoskodó kérdésekből, így már csak egy dolog marad hátra - Gondolom, sejti azt is, hogy nem igazán akadtam még kiválóbb segítőre így hát… legyen. Köszönöm, a segítségét elfogadom, a feltételeinek megfelelően – bólintok végül immáron mosolytalanul, elvégre ez már komoly dolgokról szól, a kis mesevilágban tett kitérő után - Az embere felkészíthet, és elkísérhet majd a találkozóra a Professzorral. Beavat esetleg a részletekbe is, vagy… beszéljünk erről egy kényelmesebb időpontban? – ha már így alakult, hogy felfedeztek, azt hiszem, nem szeretnék visszaélni a vendégszeretettel. Csoda, hogy eddig még nem tettem meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szomb. 28 Feb. - 10:50

Érdeklődve szemlélem, mire jut végül az ifjú hölgy, miután sikeresen megemésztette a hallottakat. Nyilvánvalóan keresi a hibát, mondhatni a fondorlatot, miként járnék én magam jobban, mint azt jelezném. Ugyanakkor több tényezőt nem vesz számításba. Az egyik példának okáért, hogy teljességgel mindegy, számomra mi haszon származik az egész ügyletből, amennyiben ő maga jól jár. Ám tény, a CIA ügynököt nem könnyű sarokba parancsolnia még annak sem, ki egyazon testben él vele. Kiképzésük óvatosságra inti őket olyankor is, mikor ez már-már paranoiába fordulva kifejezetten hátráltathatja őket egy-egy tárgyalás során.
- Nos helyzetem igen könnyűnek mondható, lévén saját időmből vajmi keveset vesz igénybe azon folyamat, míg leendő felvigyázója felkészül eme nemes feladatra. Mindemellett nem értem, miért is csodálkozik azon, hogy segítségére vagyok. Hisz nemesi származású úriemberként úgy segíthetek egy bajba jutott hölgyön, hogy mindeközben felbecsülhetetlen értékű tudományos forráshoz kerülhetek közelebb.
Olvasottsága némileg meglep, már gondolat szintjén is, hisz az efféle irodalom nem jellemző időtöltése a hivatalában dolgozóknak. Különös tekintettel az ügynökökre. S kérdése, szó mi szó, kifejezetten humorosra sikeredik. Nem tehetek mást, kiszökik egy szolid kacaj torkomból, mely egészen felszabadultra sikeredik. Arra a néhány pillanatra, míg tart.
- Nos így is tekinthetjük helyzetünket, bár eleddig ily módon jóval kevésbé gondoltam bele a szituációba. Sokkal inkább szerény személyemet hasonlítottam volna Bombadil Tomához. Segít, mert képes rá. Történetünk írója pedig nem hajlandó kitalálni, pontosan miért és miként is teszi ezt.
Ezen végszóra lehajtom utolsó korty italomat, s némi elégedettséggel mosolyomban hátradőlök karosszékemben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szer. 18 Feb. - 16:22

Kortyintok egy aprót a poharamból, amelyben igazából akár jelentősen rosszabb minőségű ital is lehetne, az sem tűnne igazán fel. Szabad kezemet az asztallap szélén nyugtatva hallgatom a férfit, s ugyancsak vegyes érzelmek uralkodnak rajtam a továbbiakban is. A cél előtt még egy hónapot várni igazán nem tűnik már olyan rettentően soknak, de mégis csak többről van szó, mintha most azonnal távozóra fognám, és megindulnék az oly régóta hajkurászott mutánshoz. Általában nem esik nehezemre önfegyelmet gyakorolnom, de most bevallom, egy egészen kicsikét úgy érzem, mintha végképp kicsúszna az irányítás a kezemből.
- Ezt a részét értettem a dolognak, Mr. Appleton, de úgy hiszem még ezzel is több időt pazarolna rám, mint mások tennék – talán valóban itt van a kutya elásva, és ez az az aspektusa a dolognak, amelyet olyan különösnek találok. Nem tagadhatnám egy percre sem, valóban segítséget remélve fordultam a fizikushoz, ugyanakkor jelentősen többet tett és készül tenni értem, mint amire számítottam… mindezt úgy, hogy viszonzásul eddig nem is igazán kért semmit. Mit ne mondjak… nem ehhez vagyok szokva a szakmámban. Épp ellenkezőleg. A hasonlata némileg megmosolyogtat, bár nem engedélyezek magamnak túlzottan széles mosolyt - Én volnék a szőrős lábú hobbit, aki olyan apró, hogy észre sem veszik a hatalmasok? – kérdezek vissza minden sértődöttségtől mentesen, nem veszem személyesnek a megjegyzést, inkább találom én magam is találónak. Ami még nem jelenti azt, hogy különösebb boldogsággal töltene el a szerep, noha itt most nincs helye válogatásnak. Számomra voltaképpen már mindegy, hogyan s miként érek célt, csak érjem el azt.
- Hajlok rá, hogy köszönettel elfogadjam a segítséget, uram, noha nem bánnám, ha többet tudnék annak mibenlétéről… ahogy még egy szót sem ejtett arról, hogy a kíváncsisága kielégítésén túl Ön milyen viszonzást vár ebből?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szomb. 14 Feb. - 1:26

Természetesen felajánlásomhoz tartom magam, s tisztességes módon megtöltöm a kisasszony poharát, mikor jelzi erre való igényét. Úgy sejtem, nem is árthat neki egy kevéske a hangulatot oldó nedű. Évezredek óta eszköze az emberek közötti szociális interakciók megkönnyítésének. Azon túl, hogy antidepresszánként és amolyan bátorságszérumként egyaránt előszeretettel alkalmazzák. Ezzel kapcsolatos kutatásaimat is érdemes volna folytatnom alkalomadtán, úgy hiszem.
- Nos, Ms McTaggert, itt több helyütt elhagyott néhány fontos tényezőt érzésem szerint. Hisz egyrészt az emberem lesz az, ki rászán egy hónapot a találkozóra való felkészülésre, nem pedig jómagam. Másrészt tudósként és üzletemberként egyaránt érdekemben áll, hogy az efféle eseményekről minél közelebbi tudomásom legyen.
Könnyedebbé varázsolom mosolyom, mint afféle falu öregje, aki derült arckifejezéssel hallgatja az ifjak jellemzően könnyen az ég felé kapó lelkesedését. Ugyanakkor már-már kötelessége, hogy időről időre tanácsokkal lássa el őket. Hogy küzdelmüket támogassa, vagy mindössze valamilyen passzióból teszi ezt, szinte mindegy is.
- Árulja el kérem, mennyire ismeri ön John Ronald Reuel Tolkien irodalmi munkásságát? Jelen helyzetünk egyik művére, ott is néhány meghatározó, bár tán alábecsült szereplőjére emlékeztet.
Megérkeznek házi szolgáim, hogy eltávolítsák a megüresedett tányérokat, és csokoládés-habos-babos édességekkel kínáljanak minket desszert gyanánt. Némán biccentek feléjük, megköszönve munkájukat, majd ennél több figyelmet már nem szentelek rájuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szomb. 7 Feb. - 9:58

Csendben bólintok csak a kérdő tekintetre, hogy elfogadnék még némi italt a poharamba. Noha eddig nem sok kedvem volt se az étkezéshez, se az italozáshoz, azt hiszem jobb lesz elfogadnom, hogy némi idegnyugtatóra éppenséggel nekem is szükségem van. Persze nem rosszabb ez a helyzet sem, mint az elmúlt időszakaim egyéb más, különös esetei, de ha valóban úgy jövök ki a ma estéből, hogy kész tervvel, és biztos tudással megtalálhatom azt, aki némileg önkényes takarítást végzett a fejemben… akkor azt hiszem, el fogom tudni mondani, hogy megérte ennyi ideig kitartani, ennyi zsákutcába belefutni, és ennyiszer tévúton újra indulni. Perpillanat szinte el is halványul az a kérdés, hogy Mr. Appleton egész eddig vajon tényleg csak önnön szórakoztatására játszott-e a türelmemmel, vagy netalán tán csak bokros teendői nem engedték neki, hogy a kellő információk birtokában azonnal értesítsen a meghagyott elérhetőségeim valamelyikén… elhalványul szinte az is, hogy erre reagálva méretes baklövést engedtem meg magamnak. De ha az eredménye meglesz… akkor igazán nem tudok a múlton, vagy a közelmúlton rágódni.
Figyelmem akár a megfeszített kötél, egy pillanatra sem lankad, másra ezúttal nem is gondolva hallgatom a férfi szavait, s amikor kortynyi szünetet engedélyez magának, akkor követem a példáját én is, minek után némileg kérdő pillantással várom a folytatást. Kétségtelen, hogy egész eddig igen csak keveset foglalkoztam annak a problémájával, hogy vajon hogyan is fog fogadni engem ez a bizonyos mutáns, és mi a garancia arra, hogy nem találom magam az ajtaján kívül újabb emlékek hiányában. Persze van válasz arra is, hogy miért nem gondoltam erre. Az emlékeim hiányát nem számítva akad némi… kellemes sugallatom az illetőről. Nem merészkednék el odáig, hogy emléknek nevezzem őket, inkább csak árnyai az egykor volt tudásomnak, mégis sosem gondoltam igazán fenyegetésként rá. Pedig honnan is tudhatnám…? Fogalmam sincs, mi a valóság ebben a helyzetben, és akármilyen kellemetlen, most eljött az ideje annak, hogy ilyen eshetőségekkel is számoljak.
- Természetesen amint lehet, fel szeretném keresni az illetőt. A cél pedig mindig is az volt, ez bizonyára nem lepi meg, Mr. Appleton, hogy visszaszerezzem azt, amit elvett tőlem… - felelem meg elsőként a kérdést, hiszen ezzel kapcsolatban sosem támadtak kételyeim. A hogyan és miként azok a kérdések, amelyekkel most nehezebben birkózom meg - A nagylelkű segítségét és szakértelmét hálásan elfogadom… de talán nem bánja, ha megkérdezem: milyen megfontolásból szentelne újabb egy hónapot az ügyemnek? – ha olyan merész kijelentésekkel mernék élni, minthogy ismerem ezt az embert, vagy a motivációit, akkor ugyancsak nagyot lódítanék… márpedig ilyen kényes ügyekben, nem árt egy kicsivel tisztábban látni, mint amennyire én azt most teszem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Pént. 30 Jan. - 13:55

Vacsoravendégem számára bizonyára hosszasnak érezhető szünet következik, míg ételemmel és olykor italommal vagyok elfoglalva, ám szerény véleményem szerint ennyi időre szüksége is lesz, hogy feldolgozza ügye előrébb jutásának lehetőségét. Mosolyomat továbbra sem leplezem, s csupán étkezés vagy italfogyasztás közben haloványul el a pohár, avagy a falat indokolta módosult ívre. Sajnálatos módon mindegyik véges, valamint az etikett sem pártolja, hogy beszélgetés céljából szervezett alkalom idején valóban lakomázzanak a résztvevők. Megtörlöm hát szám sarkát, majd nyakkendőmet ujjnyival meglazítva hátrébb dőlök karosszékemben.
- Tudja, szándékomban áll pártfogolni ügyét. Lévén nem hivatali személyként érkezett hozzám, természetesen puszta segítségem is ezt jelenti, ám valamelyest tovább is mennék engedelmével.
Kezem ügyébe kerítem a boros üveget, majd félbeszakított mozdulatom közben még egy kósza pillantással Moira felé ellenőrzöm, nincs-e ellenére az ital. Reakciójának függvényében töltök számára s magam számára is a kellemes nedűből. Poharamat kézbe véve tekintek rá ismét, hogy folytassam félbehagyott gondolatom kifejtését.
- Bizonyára az is eszébe jutott, vajon miféle módon lehetne védekezni egy gondolatolvasás képességével megáldott személy ellen? Nos a kérdése jogos volna, hiszen ezen probléma a gyakorlatban eleddig nem volt orvosolható. Jó híreim akadnak azonban ez ügyben is kegyed számára.
Mosolyom ismételten mindössze fülem jelenlétének köszönhetően nem kacagja körbe fejemet. Nagyobbacska, ám hosszan elnyújtott, kényelmes korty következik. Lassacskán engedem le torkomon, hosszan kiélvezve a szőlőnedű ízét, mielőtt az testem mélyén végezné be sorsát.
- Első beszélgetésünk alkalmával mondhatni elültette a bogarat a fülembe, így végeztem némi kutatómunkát. Mostanra van szerencsém több mutáns pártfogását is élvezni. Becslésem szerint úgy egy hónapos előkészülettel alkalmassá tehető valaki, hogy ellenálljon az esetleges befolyásnak. Ily módon elkísérheti önt egy esetleges találkozóra, amennyiben ez volna leghőbb vágya. Bár az igazat megvallva érdekelne, mik is a pontos elképzelései további teendőiről, ha megtudta az illető nevét és tartózkodási helyét.
Továbbra is kényelemben, apró kortyokkal édesítve meg várakozásom pillanatait, míg válaszát várom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Vas. 25 Jan. - 22:48

- Hol lennénk humor nélkül…? – replikázom a költői kérdést többes számban, noha elsősorban, talán ez egyértelmű is, magamra gondolok. Más a helyemben már lehet, hogy sokkal előbb letért volna az ésszerű, logikus, és nem utolsó sorban a szabályokat gondosan követő útról, mint én. Más talán most nem is itt ülne, hanem kényszerzubbonyba csavarva várná a napi gyógyszeradagját. De én sem fogom örökké bírni. Ezt pontosan tudom. Vagy elengedem ezt az ügyet, vagy egy idő után belerokkanok, de egyelőre még nem értem el azt a pontot, ahol bármelyik út is egyértelműnek tűnne. Ez a mai, részemről nem egészen tervezett találkozó könnyedén vízválasztó lehet. Ha valami olyasmit hallok, ami bizakodásra ad okot, akkor talán egy ideig még tudok tovább menni az általam választott úton. Ha nem… akkor könnyen lehet, hogy újat kell választanom, és ezen gondolat lanyha gyomorideggel tölt el. Nem esne nehezemre feltenni azt a kérdést sem, hogy „és mégis miféle óvintézkedések biztosíthatnák a teljes biztonságot egy gondolatolvasó mutánssal szemben…?”, de végül inkább egy falat húst nyomok a számba a kikívánkozó szavak ellenében. Hiszen az imént is én kérdeztem, és ha már egyszer durván lesétáltam a jó ízlés talajáról, tanácsosnak érzem újra nem megtenni.
A falatomat azonban kis híján félrenyelem. Reménykedtem valami bizakodásra okot adó fejleményben, de abban nem, hogy ha kérem, akkor ujjnyi távolságra kerül tőlem minden, amit eddig annyira vágytam megszerezni. Talán most először engedem is, hogy minden meglepettségem, és egy csekélyke kételyem kiüljön az arcomra, nem is próbálom meg moderálni magamat. Hosszúnak tűnő ideig nem szólalok meg, mert kénytelen vagyok végiggondolni a kérést. Nem mintha okom lenne arra, hogy ne tegyek eleget neki, épp csak rá kell jönnöm, hogy valójában mennyire nem voltam erre felkészülve. Annyira reménytelennek tűnt a keresés sokáig, annyira fogalmam sem volt, miféle úton, miféle információkkal juthatok el a keresettemhez, hogy valójában sosem kovácsoltam tervet arra nézve, hogyan és mikor és miként állok majd a gondolatolvasó elé… jelenleg valóban meglehetősen ostobának tűnik az első impulzus diktálta reakció: fogni magam, és csak úgy elé sétálni.
- Netán tanáccsal szeretne szolgálni az ügyben? – némileg nehézkesen találok rá a hangomra, s noha újfent kérdezek, ezúttal kikerülhetetlennek érzem. A türelmetlenségem így is szoros pórázra kötöttem kényszeredett hirtelenséggel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Pént. 16 Jan. - 12:31

Minden bizonnyal a paranoia az egyik elsődleges védmű, mely a kisasszony birtokában van. Ugyanakkor érdekes módon valóban akad is néhány találó gondolata tulajdon helyzete, és - nevezzük ekként - titkaim kapcsán. Ettől függetlenül kissé kapkodónak érzem szavait, mintha kezdené bizonytalannak érezni környezetét.
Megfogalmazása hallatán kénytelen vagyok megejteni egy könnyed, kellemes kacajt. Igazán humorosnak érzem kissé cinikus megjegyzését, bármennyire is legyen az szúrós, kaparó helyenként. Az illendőség határain belül kifejezetten kedvelem az efféle játékokat.
- Tudja, Moira, Ön igen jó humoránál van ma este. Különös tekintettel a jelen helyzetre. Ám fel kell hívnom a figyelmét rá, több indokból is felesleges találgatása. Egy gondolatolvasó mutánsról értekeztünk legutóbb. Mit gondol, milyen mértékű biztonsági óvintézkedésekre lehet szükségem, ha nem kívánok Kegyed sorsára jutni?
Zavartalanul étkezem tovább, míg időt hagyok megemészteni az általam mondottakat. Mindeközben megfogalmazom következő kérdésére szánt válaszomat, hisz helyzetem már biztosított, ám az udvariasságról sem illendő megfeledkezni.
- Birtokába kerültem a kellő információnak, mely segítségével megtalálhatja a keresett illetőt, ám egy igen fontos kérést fűznék hozzá. Szeretném, ha további lépései előtt konzultálna velem is. Amennyiben a jelen esethez hasonló meggondolatlanságra ragadtatná magát esetében is, nem kizárt, hogy ezúttal jóval több emléke veszne feledésbe. Arról nem is szólván, hogy kik kerülhetnének még terítékre adott esetben azok közül, akiknek a segítségével eljutott hozzá.
Úgy hiszem, érveim kellő súllyal esnek majd latba, és józan megfontolása ennek megerősítésében segíti majd. Ideje hát egy kellemes korty bornak. Avagy néhány kortynak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Hétf. 5 Jan. - 11:30

Paranoiás lennék? Őszintén szólva legkevésbé sem lepne meg, ha így lenne, elvégre a hétköznapitól egyre távolabb és távolabbinak érzem az életem. Azt hiszem ez még bőven belefér.
- Úgy érti Önt személyesen felkeltették az érkezésem miatt, és nagyjából fél óra alatt ide varázsoltatta az alkalmazottaival ezt a kis fogadást, vagy személyesen követte érkezésemet, és tett ugyanígy? Érdekes – igyekszem kevesebb szkepticizmust csepegtetni a hangomba, mint ahogy én azt érzékelem, elvégre legalább annyira van indokom ezt elfogadni igazságként, mint amennyire okom van abban, hogy kételkedjek. Ez a gond az ingoványos terepekkel – nincsenek kapaszkodók, minden következtetés lehet legalább annyira igaz, mint hamis is. Ezért mondom, hogy talán már ott is gyanakszom, ahol valójában egyáltalán nem is kellene, de így sokkal egyszerűbb. Kevesebb kellemetlen meglepetés ér, vagy ha meg is lepődök, legalább némelyest fel vagyok készülve rá.
Én magam is elfogyasztok pár kisebb falatot, amíg némi szünet áll be a beszélgetésben, bár inkább az illendőség kedvéért, mintsem azért, mert kívánom az ételt. Ami ettől még éppenséggel valóban kiváló, épp csak otthon hagytam az étvágyamat a meggondoltságommal és egyéb hétköznapokban magától értetődő dolgokkal egyetemben - Legyen. A türelmemet akarta próbára tenni, hogy nem keresett még, Mr. Appleton, vagy hátráltató tényezőkbe botlott esetleg? – teszem fel a kérdésemet, amin nem is gondolkodok sokáig, hiszen voltaképpen ezért vagyok itt, minden más csak színjáték, ami úgy látszik ennek a háznak és lakójának állandó kísérője.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Vas. 28 Dec. - 11:20

Válaszára biccentek csupán, hisz sejthette, hogy vannak fogalmaim türelméről. Vagy éppenséggel annak hiányáról, a körülmények függvényében természetesen. Azt pedig már előző alkalommal nyilvánvalóvá tette számomra, hogy mondhatni bármit megtenne az általa áhított információkért. Ennek a bárminek úgy hiszem, még így is bőven a keretei között maradt. Nem neheztelek irányában, bár ezt minden bizonnyal ő maga is tisztán látja.
Kérdésére ellenben kénytelen vagyok felkacagni. No nem szemérmetlen, harsány módon, éppen csak meglegyintve a Stoker által rólam mintázott ember-ördögét. Kissé hitetlenkedve, széles mosollyal pillantok rá.
- Drága Moira, kérem, gondolja ezt végig még egyszer! Dolgoztam már nem egyszer az ön kedves főnökeinek is. Mit gondol, mekkora eséllyel érkezik bárki észrevétlenül az én birtokomra? És valljuk be, nem oly aprócska ez a birtok, hogy ne legyen időm felkészülni a megfelelően szívélyes fogadtatásra.
Ismételten megemelem poharam, újabb korty a kiváló nedűből, majd folytatom a falatozást. Afféle hatásszünet ez, hogy a kisasszony kielemezhesse, mit is hagyott ki számításai közül. És valóban, puszta technikai eszközökkel olyan szinten biztosítva van szerény hajlékom és tágas környezete, hogy egy kisebb akciócsoport is legfeljebb technikai szakemberek támogatásával tudna viszonylag nehezen követhető módon eljutni a kertig.
- Úgy gondolom, ebben a körben lehet öné az első kérdés, ha kívánja - jegyzem meg két falat között, majd zavartalanul folytatom az étkezést.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szomb. 6 Dec. - 22:59

- Pompás – ragadok evőeszközt egy gyors, kimért mosollyal, mintha valóban el sem tudnék képzelni ennél megfelelőbb alkut, vagy éppenséggel körítést ehhez a beszélgetéshez. Valójában persze elég kevés ennél bizarrabb szituációt tudok most elképzelni, és álmomban sem gondoltam arra, hogy valami ilyesmi fog a házban fogadni, amikor ilyen talán (mit talán? Biztosan!) botor döntést hoztam a türelmetlenség lázas ostobaságában. És még ő kér elnézést tőlem? Valóban kitekert egy este ez a mai, de szorult helyzetben az egyetlen, amit tehet az ember lánya, hogy követi a lépéselőnyben levő fél tempóját, és nyitva tartja a szemét, bármilyen lehetőség szembe jöhet még a továbbiakban is.
- Ami a válaszomat illeti… elnézését kérem, Mr. Appleton, de türelmetlenné tett annyira, hogy ne akartam volna a saját szakállamra megpróbálni a rövidebb utat választani. Ahogy bizonyára sejti… az ígért segítsége minden nappal csak sürgetőbb számomra – nem mondom ki, hogy éppen eleget váratott, vagy ha nagyon akart volna, utol tudott volna érni, ha netalántán problémákba ütközött volna az ügyem során. De ez a csend…! A csend most már igazán megőrjít, folyton csak zsákutcák falát verdesem, csapkodom ököllel, mintha egy labirintusba zártak volna kísérleti patkányként. Ha ez is csak egy felesleges kitérő, felesleges reménykedés, mielőbb tudni akarom, hogy tovább léphessek.
- Úgy érzem Ön azonban számított ma rám. A kérdésem az, hogy mégis honnan tudta? – apró falatot vágok magamnak, noha legkevésbé sincs étvágyam, de ahogy mondtam: követni kell a lépéselőnyben levő fél tempóját. És ne feledkezzünk meg a mázas udvariasságról sem - És kérem ne hivatkozzon jól értesültségére, amikor még én magam sem tudtam egészen ma reggelig, hogy itt leszek, ahogy másnak sem igyekeztem az orrára kötni, hogy birtokot óhajtok háborítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Hétf. 1 Dec. - 16:46

Enyhe disszonancia észlelhető az ifjú hölgy neuronhálója irányából. Mondhatni indokolatlan túlműködés. Kivételes önuralomra vall, hogy mindezen jelenségnek látszólag alig akad következménye mozdulataiban, szavaiban. Kérdését pedig kifejezetten elmésnek és diplomáciai szempontból tökéletesen korrektnek tartom.
- Legyen hát! Megválaszolja egy kérdésemet, utána pedig én felelek Önnek.
Biccentek hát, s kimért mozdulatokkal hozzálátok, hogy előkészítsem magamat valamint evőeszközeimet az étkezéshez. Némi kulturális körutazásra is vendégemmé teszem Moirat azáltal. Egyrészt az európai konyhák világába teszünk egy röpke gasztronómiai utazást - ide értve az általunk fogyasztott kiváló bort is -, másrészről pedig valódi, arisztokratákhoz máltó módon fogyaszthatja el velem vacsoráját.
- Nem kívánok semmiféle protokollt kegyedre erőltetni, hiszen úgy sejtem, nem volt egészen biztos benne, hogy ma este velem vacsorázik. Ugyanakkor kérem, nézze el nekem, ám már csupán megszokásból is nemesi tradíciókhoz igazodva szokásom elkölteni estebédem.
Könnyed mosoly, finom biccentés. Az étek remek, így derűm tovább és élénkebb fénnyel sugárzik arcomról. No nem afféle szentjánosbogár módjára, ezen megfogalmazásom itt szigorúan átvitt értelemben tekintendő.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szer. 12 Nov. - 15:02

Szinte már meg sem lep, hogy a burkolt kérdésemet tökéletesen figyelmen kívül hagyja. Noha éppen a türelmetlenségem hozott ide, szemtől szembe nem követek el olyan illetlen dolgokat, mint a látványos türelmetlenkedés. Megköszönöm, hogy kihúzza nekem a széket, megvárom, amíg maga is elhelyezkedik, és nem szólalok meg újra, amíg ő nem teszi. Ellenben ha már kérdéssel indítunk, megvannak nekem is a sajátjaim. És éppen ezért vagyok itt... hogy választ is kapja egyre, kettőre.
- Ha én válaszolok egy kérdésére, Ön is válaszol az enyémre? - dobom vissza a kérdést, ha valamiből, hát ebből a kis játékból fenemód hamar elegem lesz, noha jelentősen több önuralommal bírok annál, semhogy fogjam magam, felpattanjak az asztaltól, az érkező italt a terítőre borítva, talán a vacsorával együtt. Pedig a helyemben, úgy vélem, ez nem is lenne olyan rettentően meglepő reakcióra arra, ha az ember lánya bemászik valakinek az ablakán, és ez az illető a vacsoraasztalnál várja. Éppenséggel legalább olyan bizarr maga a szituáció, mint önmagában az én életem. A kettő találkozása sem lehet semmivel kevésbé abszurd.
Legszívesebben azzal felelnék, hogy se éhes, se szomjas nem vagyok, de mint az a fajta gyerek, aki inkább engedelmeskedik a szüleinek, csak hogy minél előbb visszamehessen játszani, koccintásra emelem a poharamat, aprót kortyolok a vérvörös nedűből - Egészségére - és szépen gondosan az ölembe terítem a szalvétát, amint leteszem a poharamat, ám többet nem mondok. Nincs kedvem fecsérelni ma a szavakat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Vas. 2 Nov. - 17:53

Türelmesen kivárok, míg közelít, majd helyet foglal a hölgy. Némi előzékenység gyanánt fel is állok, s kihúzom a széket számára, amolyan lovagi udvariassággal. Eztán ismét helyet foglalok, egy aprócska csengőt meglengetve pedig jelzem az inasoknak, hogy behozhatják az ételt, italt.
- Árulja el kérem, minek köszönhetem, hogy érkezésének eme egyáltalán nem szokványos módját választotta?
Elsőként az ital érkezik egy zsúrkocsin. Logisztikai szempontból tán kevésbé praktikus, ám mindenképpen elegánsabb, mintha az étellel egyszerre érkezne. Minden esetre a francia származású bor vérvörös színével mészárszék hangulatát kölcsönzi a kristálypoharaknak ebben a feszült légközben. Egyszerre töltenek mindkettőnknek, miközben meghozzák az ételt is.
- Bélszín Stroganoff-módra. Remélem, kedvére való! De mindenek előtt...
Kezembe veszem poharam, majd koccintásra emelem. Arcomon barátságos mosoly, ám tekintetem ezúttal valamelyest szigorúbb hangulatú kisugárzást kölcsönöz arcomnak. Mindez egyetlen pillanatig tart csupán, mielőtt érdeklődésem jeléül nagyobbra nyitnám szemeimet.
- Egészségünkre!
Koccintás után egyetlen kortyot iszok mindössze, mielőtt az asztalra helyezném italomat, és nekilátnék a kiváló étekhez. Mindeközben nem kevéssel emeli a vacsora élményét egyrészt az ifjú hölgy jelenléte, másrészt szervezetének fokozott készenléti állapota. Derűvel figyelem heves szívverését, olykor szabálytalan lélegzetvételét. Mimikájának változó ütemű rezdüléseit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Vas. 12 Okt. - 22:37

Elég hirtelen jön a fény ahhoz, hogy elsőre azt se tudjam merre kell néznem, hol állhat az „elkövető”, de az ismerős hangot már sokkal egyszerűbb követni, így a férfi irányába navigálom a pillantásomat, aki kimondottan meghökkentő környezetben fogad. Ha ez nem összezavaró, akkor semmi, de már nem szokásom ilyen kifejezésekkel dobálózni. A rajtakapott settenkedő ösztönösen görnyedő testhelyzetéből felegyenesedem, kihúzom magam, látszólagos higgadtsággal pillantok a másikra - Mr. Appleton – viszonzom a köszöntését kurta biccentéssel, és ha a helyzetem nem is épp derűs, legalább a profik nyugalma süt a hangomból is. Sovány kis vigaszok, amikor voltaképpen ilyen megkérdőjelezhető cselekedetre szántam el magam, de hát ha egyszer arra jutottam, hogy a központ adatbankja nem szolgál elég információval számomra… vagy legalábbis nem sok újjal, akkor igenis arra vetemedtem, hogy a saját kezembe veszem az ügyemet. Ha ez is csak egy becsapós zsákutca az eddigi kutatásomban, szeretném mielőbb megtudni, ahelyett, hogy a csodát várom türelmesen.
- Valóban így van – adok neki igazat egyszerűen, hiszen a törvény szavát éppenséggel én is jól ismerem - Ez utóbbival kapcsolatban azonban a döntés nemes egyszerűséggel az Öné – úgy gondolom ő az idősebb, nem is annyira kevéssel, úgyhogy még ha férfi is, az illem úgy diktálja, hogy neki kelljen engedélyt adni egy esetleges tegeződésre. De voltaképpen, itt és most számomra ez egyáltalán nem lényeges kérdés, odáig azonban nem merészkedem, hogy ezt hosszasan és fennhangon is kifejtsem.
Talán most lenne ideje, hogy még gyorsan eszkuzáljam a saját otromba viselkedésemet, de természetesen az, ahogy az asztalhoz invitál, számos zavarba ejtő kérdést vet fel - Tudja, ha nem tartanám különösnek, azt feltételezném, hogy Ön egyenesen várt engem, pontosan ebben a percben és ebben az órában – mondom ki kerek perec, ami eszembe jutott, és elindulok az asztal és a vele szemben elhelyezett szék, no meg teríték felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Szer. 8 Okt. - 16:21

Különös állat az ember. Létének egyszerűségébe könnyedén beleun, ám ha bonyolultabbá válna a helyzet, jó eséllyel zavarba jön. Ennek következtében sérült vad módjára vergődni kezd, esetleg szélsőséges lépéseket is tesz. Érdekes, hogy unalom okán ugyanezen végkifejletek következhetnek be nála.
Hasonló a helyzet ezen drága ifjú hölgy esetében, ki oly heves indulatoktól fűtve mászott be ablakomon, kiéhezve minden apró cseppnyi információra. Nem gondolom, hogy ez feltétlenül szükséges lépés lett volna részéről, ám az ember türelmetlen fajta. Ez az ő szempontjukból természetesen érthető, hiszen percnyi csupán létük, majd testük végleg használhatatlanná válik. Pontosabban tudományuk jelen állása szerint véglegesen. Ám ez egy egészen más témakör, hosszas volna kifejteni.
Csendben kortyolgatom a kiváló bordeaux-i nedűt, mely vérszín hullámzik minden aprócska mozdulatom után, s mindössze a kristálypohár fala tartja kordában. Hiába vergődik hát, sorsa máris megpecsételődött, ahogy a palackba került. Szabad kezemmel kapcsolom fel a reggeliző világítását, hogy felhívjam a kisasszony figyelmét magamra.
- Szép estét, Ms McTaggert! Milyen érdekes, törvényeink egy ehhez hasonló betörés okán lehetőséget nyújtanak rá, hogy lelőjem. Ugyanakkor szokásaink nem szólnak arról, tegező viszonyba kerülünk-e efféle affér okán.
Arcomon szokásos, letörölhetetlen mosolyom. Az asztal, melynél ülök, megterítve. Két személyre. Lapos- és mély tányér, evőeszközök, borospohár.
- Kérem, foglaljon helyet! Lássunk hozzá az általam ígért vacsorához, és egy kellemes csevely közben határozok róla, szemet hunyok-e eme apró ballépése felett.
Arcomon nincs nyoma ellenséges indulatnak, mozdulataim könnyed eleganciával fűzöm egymás után, tekintetem pedig igen hamar visszavándorol a kezemben tartott pohárra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 68
Kor : 33



TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   Hétf. 29 Szept. - 22:01

Nem vagyok normális. Teljesen elmentek otthonról. Mi más mentségem lehetne arra, hogy éppen egy elismert fizikus nem éppen szolid méretű házának egyik ablakán mászok be…? Nincs kifogásom, nincs mentségem, azt leszámítva, hogy elkeseredett vagyok. Még az sem lehet igazán mentség, hogy egyre biztosabb vagyok abban,  hogy ez a pasas éppenséggel eléggé… különös. Mondhatnám azt is, hogy szokatlan. De ha nem akarok ilyen szubjektív, ingoványos terepre tévedni, akkor maradjunk inkább annál, hogy természetesen nem bízom benne. Abban azonban bíztam, hogy mostanra már felkeres valamivel. Valami kis információval, morzsával az éhezőnek, mindegy mi lett volna, azzal bizonyára megakadályozhatta volna, hogy most… betörjek hozzá. Persze lehet vitatkozni azon, hogy ha jelvény lapul az ember zsebében, akkor mi is minősül pontosan betörésnek, főleg, ha semmit nem óhajtok eltulajdonítani, de inkább ebbe sem szeretnék belegondolni. Különben is otthon hagytam a jelvényemet. Jobb, ha ebbe nem keverem bele a munkámat. Ez mindig is személyes ügy volt, még ha ki is használtam a munkáltatóimat arra, hogy kapcsolatba lépjek Appletonnal.
Sikerül talajt érnem a sötét helyiségben, amelyiknek ablakán bekúsztam, és óvatosan visszaejtem az ablaktáblát. Elemlámpa lapul a zsebemben, pár pillanatnyi néma szuszogás után, amikor úgy gondolom semmilyen emberre utaló zajt nem hallok a helyiségben, merészkedek elővenni, és felkattintani az apró fényforrást. Magam sem tudom, hogy valójában mit keresek. Ez a ház akkora, hogy még ha tudnám, akkor sem találnám meg könnyen a célt. De valójában megint csak a tűt keresem a szénakazalban, s néma sóhajjal, ezt bármikor készségesen be is látom. Az egész életem egy szénakazallá változott.
Nem is helyiségben, hanem egy folyosón állok. Ennyi a biztos. Hogy innen mi merre, azt már nehéz megmondani, egyedül a bejáratot tudnám besaccolni, de valójában azt is inkább kívülről megítélve, mint innen, hogy már benn vagyok. Elindulok az első ajtóhoz, benyitok, belépek, a vékony fénypászma elsőként széklábakat világít meg. Ám mielőtt végiggondolhatnám igazán, hogy mégis mit reméltem, mit találok széklábak helyett, az én kis fényemnél egy jelentősen erősebb vakít el hirtelen a sötétség után… mi a manó?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577



TémanyitásTárgy: Reggeliző   Hétf. 29 Szept. - 14:08


Egy - a kastély többi terméhez viszonyítva igencsak - aprócska étkező, ahol többnyire zenehallgatással és teázással, olykor pedig reggelivel tölti az idejét a ház ura, illetve néhány apródja. Ez amolyan zártabb, csöndesebb hely, bár tartozik hozzá egy hasonlóan széles erkély és függőfolyosó is. Időnként vetítőteremként üzemel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Reggeliző   

Vissza az elejére Go down
 
Reggeliző
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: Otthon, édes otthon :: Nikola Tesla kastélya-