we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 Eredetkutatás - Ruby&Ryan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeKedd 22 Márc. - 8:13


Ruby & Ryan



//Összefoglaló, hogy mi történt volna: Ismét találkozunk a festményen látott szellemalakkal, aki elvezet minket egy szobába, ahol találunk ellenanyagot a képességeink blokkolására. Ruby Casper segítségével vissza tud menni a nappaliba, ahol kihallgatja a grófot és a lakájt, kiderül, hogy ez egy őrült szekta, azért van itt sok kocsi. Afféle véráldozatokkal növelik a saját „hatalmukat”, most is egy fiatal ápolónőt csaltak ide, és ölték meg  a pincében. A gróffal Ryan kerül szembe, átváltozik fenevaddá, és tud vele végezni, de kiderül, hogy az igazán veszélyes a lakáj, mert ő még Ryannel is sokkal durvább mutáns, szinte démonikus ereje van. Ruby viszont a szellemlánytól megtudja, hogy hol van az az idézőkör, amivel még évszázadokkal ezelőtt megidézték, így azt meg tudja törni, mielőtt még szétszedné Ryant. Így sem tűnik el, csak legyengül. A páros végül lefelé indul, ahol megtalálják a kazánt. Mivel máshogyan nem tudnak kijutni, túlpörgetik rajta a nyomást, hogy az egész ház felrobbanjon. Ryan átöleli Rubyt, és a radioaktív sugárzással együtt ők is felrobbannak, de mivel Ryan olyan szinten egyesült így Rubyval, hogy a ház felrobbanása rájuk nem hat, és egész egyszerűen egy villanás után a ház füstölgő romjai között találják magukat. Megsemmisült a démon, és a szekta is. Elgyalogolnak a következő településig, ahonnan hívnak autómentőt, és már délután úton tudnak lenni Hope Townba//

ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeVas. 20 Márc. - 9:01


Ryan & Ruby






*A női logika meg minden. Nem jövök rá, hogy ez most irónia akart lenni vagy őszintén leborul előtte. Az persze jó, hogy vigyáz hova lép és igaza van, hogy sietnünk sem ártana, de azért jó lenne eldönteni, hogy merre megyünk, mert ketten kétfelé nem jó ötlet. Időlegesen patthelyzet alakul ki, de rövid ismeretségünk ellenére azért képesek vagyunk kompromisszumra és ezt bőszen gyakoroljuk is. Csak a sietség okán nem hajlok az alsó oldalbejárat használatára, bár szent meggyőződésem, hogy az is tele van elektromossággal, viszont ha fent az ablaknál próbálkozunk még lehet esélyünk. Másrészt, nem tudom miért de úgy gondolom, több fegyvernek használható tárgyat találhatunk menet közben. Mivel a házon kívül megvoltak a képességeink, elsődleges cél, hogy kijussunk, hogy a ház falain kívül legyünk hacsak egyetlen centivel is. Ha kell kitöröm az ablak üvegét, még ha rács is van, megoldjuk, csak _legyünk kint_. Megpróbálok emlékezni a ház külső részére, amit ugye nem tartottunk fontosnak jobban megnézni, de a figyelem tudat alatti szinten már csak ilyen, olyasmit is megjegyez amire nem is gondol az ember. A lényeg, hogy jó mélyre kell ásni és a csodálatos emlékezet kikukázza a lényeget. Velem is így van, a ház elé képzelem magam, azt a pillanatot amikor megérkeztünk és előreküldtem Caspert, körülnéztem de sok mindennek nem tulajdonítottam jelentőséget, most viszont _tudom_ hogy fent nincsenek rácsok az ablakokon, viszont elég nehéz lesz eljutni onnan a garázstetőre. Gondolatban próbálom kivitelezni a „nagy repülést” mikor puszi csattan az ajkaimon. Felpattannak a szemhéjaim, az emlék időlegesen elbújik és én csak nézek Ryanre mint a jóllakott pávián az állatkerti látogatókra. aztán közlöm vele azt amit „láttam” majd megérintem az ajkaimat.*
-Hát ez gyászos erőt adó csók volt, gyakoroljad még.
*Ehhez egy nyelvöltés is társul. nem akarom én leszólni a pusziját, végtére is én beszéltem bele, lehet, hogy több is lett volna belőle. Bólintok a megadásra és elindulunk kéz a kézben. Egészen romantikus is lehetne ha szállodában lennénk egy kellemes hétvége kezdetén, de őszintén, nem ilyen vakációra gondoltam. Az viszont kellőképpen feltüzel, hogy legalább együtt vagyunk és nem különítettek el bennünket egymástól, így nem azzal telik el a szabadulási kísérletezésünk első órája, hogy a másikat keressük. Óvatosan lépkedek, úgy mint otthon amikor reggel hazaértem az éjszakai műszakomból és nem akartam anyámmal whisky gőzös diskurálásba bonyolódni. Emeletre érkezünk csendben, némán és félig vakon, de annyit még én is észreveszek, hogy a szőnyeg nem túl makulátlan, mi több vérfoltos. Először csak piszoknak nézem de aztán rájövök, hogy vér és szép lassan kirajzolódnak a lábnyomok formái is. Úgy érzem a mindenbe való beletörődés lassanként őrlet formájában a felszínre tör majd. *
-Ez nem szar Ryan hanem vér. Véres lábnyomok valahonnan valamerre.
*Úgy közlöm ezt mintha azt mondtam volna, hogy lefőtt a kávé. Rezignáltan, tényként közölve, érzelmektől mentesen. *-Ha arra megyünk legfeljebb egy hullát találunk vagy egy őrült gyilkost. Szóval mindegy. Arra kell mennünk mert arra van az ablak a garázs felett.
*Apró megtorpanásom után tovább megyek és húzom magammal Ryan-t minden mindegy tudattal. A szemben lévő szoba ajtaján nyitok be, az sem érdekel ha megcsap az áram, legalább vége lesz. Mit veszíthetünk? *

♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimePént. 18 Márc. - 19:45


Ruby & Ryan



Azt én is érzékelem, hogy Ruby mennyire ki van akadva a szellemteste nélkül. Végtére is engem is komolyan érint, hogy nincsen semmi képességem. Még akkor is, ha szó szerint egy vadállatnak gondoltam magam, hiszen a radioaktivitás sokakat megölhet, tömegpusztító fegyver, és ha átalakulok, nem vagyok ura önmagamnak, mégis most úgy vagyok ezzel az egésszel, hogy szinte meztelennek érzem magamat. Be vagyunk zárva egy szadista őrült ketrecébe, még nem találjuk a kiutat, és a legszörnyűbb az egészben, hogy mindaz, amiért útra keltünk, még el sem kezdődött. Oké, jót szexeltünk a motelben, de Hope Town még mérföldekre van, mi pedig már korábban elakadtunk. Jobb szeretnénk már kint lenni innen, és a valódi célunkkal foglalkozni. Még az sem érdekel, ha valahogy rokonilag kapcsolódok Rubyhoz, akkor megoldjuk valahogy, vagy teszem azt nem vállalunk gyereket, de nem tudom, nem sok hasonlóságot fedeztem fel bennünk, legalábbis a külső alapján. Oké, az ő szeme is kék, de ez nem lényeges, az európiai emberek, szemszíne kilencvenkét százalékban ilyen. Nagyon viszont nincsen lehetőségem mindezen agyalni, ugyanis sorstársam olyan imádnivalóan keményen csókol szájon, hogy szó szerint belémfojtja a szuszt, de a csöppnyi meglepődést követően másik magamhoz rántom, talán az utolsó csókunk ez így, akkor nem kell elaprózni.
Halkan elnevetem magamat a szavaira, végtére is nem akarjuk magunkra húzni a grófot, amíg nem tudjuk pontosan, hogy mi is itt a helyzet.
- Vigyázok Ruby. De a siettség sem árt. – Én elindulnék lefelé, ő pedig fel, nem értem a logikáját a dolognak, de kész vagyok meghallgatni őt. – Ez... nem hülyeség, nem fogok vitatkozni, női logika meg minden. Csak az oldalbejáratot is tudnánk használni lentről, kifelé. De végtére is mindegy, csak menjünk. – Megadom magamat, azért vagyunk ketten, hogy megvitassuk a dolgot. Végtére is amikor elindultam, még egyedül voltam, de valahogy reméltem, hogy lesznek társaim. Azok pedig simán vétózhatnak.  Amikor becsukja a szemét, félreértem, és azt hittem, hogy most ő vár tőlem csókot, ezért odapusszantok a szájára, de folytatja a mondatot, így tényleg csak egy puszi lesz belőle.
- Nézzük meg fent, és ha nem jutunk ki arra, akkor megyünk lefelé. Na mit szólsz? – Fogom meg a kezét, és elindulok vele a felfelé vezető lépcsőn. A következő szinte érünk fel, ami az emelet, tehát még nem a padlás. Ott is számos ajtó nyílik. A díszes szőnyegen azonban véres lábnyomok vezetnek valahova a messzeségbe.. – Basszus... ez meg mi a szar?


ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimePént. 11 Márc. - 17:57


Ryan & Ruby






*Miután elláttuk egymást mindenféle jóval – simizés, a másik lehülyézése, aggódás, vér szétkenése az arcon és a homlokpúpom kézrátételes gyógyítási kísérlete – már képesek vagyunk azzal is foglalkozni, hogy hol a francban vagyunk és merre érdemes a kijutást eszközölni. Az ablakon ugye rács van és a kilincsek messzemenőkig tele vannak energiával, legalábbis a bejárati, illetve jelen esetben nekünk a menekülési útvonalat elzáró ajtóé. Most igazán jól jönne Casper körülnézési technikája, de sajna nem működik és most életemben először nagyon hiányzik. Volt idő mikor nem akartam és jött, aztán egyfajta placebo lett belőle, megszoktam, végül már én akartam, hogy legyen. Ám sosem éreztem hiányát és noha nem használtam napi rendszerességgel, azért eléggé hozzám nőtt. Soha nem hiányzott, nem voltam korlátozva, még Skóciában sem mert kaptam helyette mást, most viszont semmi. Az égvilágon semmi és ez frusztrál. Szar dolog ha az ember magára van utalva, legalább nálam lenne a táskám, mert már késem sincs és néhány női önvédelmi eszköznek nagy hasznát vennék, főleg, hogy Ryan is szűkölködik a képességek terén. A helyzetünk enyhén szólva kilátástalan, ezért muszáj valami bátorítót bedobnom, tüzes víz hiányában azonban „csak” a csók marad, azt viszont elmélyítem. A magyarázatom viszonylag helytálló, azzal a kis különbséggel amire Ryan rá is világít midőn szóhoz és levegőhöz jut, hogy most én vagyok a hős aki lesmárolta a…..~Tényleg hülye de imádnivalón.~
*Jót nevetek és hálás vagyok amiért benne van a diliben, nem sokára úgy is megint a szarban leszünk.* -Hát….bögy terén még rá kell gyúrnod, de mondjuk igen. Ööööö, inkább nem szeretnék találkozni a gróf úrral. *Nélküle is remekül vagyok. Szerintem sokkal jobb lesz nekünk, ha csak ketten osonunk ki és nem jövünk össze egy délutáni szeánszra a nappaliban. Elég dermesztő volt egyszer is beszélgetni a festménnyel. Ryan mellkasát döngetem ott ahol szerintem még mehet rá egy kis női mivolt, ám izomból egész jól áll….lent is. Még jó, hogy sötét van így csak érezheti a vigyort az arcomon de nem láthatja igazán.
A folyosón egy kicsit fellélegzem, egy ajtón túl vagyunk, Ryan nem sült meg és nem repkednek a falból mérgezett nyilak.*
-Tisztára Indiana Jones. Vigyázz hova lépsz.
*Suttogom, mert ki tudja hol leselkednek ránk olyan festmények melyek nem velünk vannak. Az a jó az egészben, hogy ketten kétfelé indulunk. Tudom, a legrosszabb horrorfilmekben nem jó ha a hősnő felfelé indul, ettől mindig idegbajt tudtam kapni, ám most mégsem az első ajtó kell nekem. *
-A pincéből akarsz kijutni? Én meg fentről. Talán a felső ablakokon nincs rács. Emlékszel olyasmire?
*Megállok és behunyom a szemeimet, talán amire nem emlékszem mégis láttam csak akkor nem tartottam fontosnak. A ház, és a bejárat, aztán Casper látta a kocsikat, a garázst és…igen, volt felette valami. Talán sofőrlakás. Travers szobája. A garázs pedig egybe van építve a házzal.*
-Fentről talán a garázstetőre juthatunk. Te mit akarsz a pincében? Felmászni a tüzelőcsúszdán?
*Terv kell, nem mehetünk kétfelé, meg kell egyeznünk merre menjünk, a gond csak az, hogy elvileg mindkettőnk ötlete jónak tűnhet. Nem akarom, hogy csak azért válasszuk a felső szintet mert nő vagyok és puszta kedvességből akarja, hogy nekem legyen igazam, viszont…..*
-Patthelyzet?


♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©
[/color][/size][/font][/b][/i]
Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 7 Márc. - 20:35


Ruby & Ryan



A félig átázott zsebkendőkkel inkább nem is kíséreletezek, bőven jó a takaró, így is el akarunk húzni innen, teljesen értelmetlen lenne azért jajongani, hogy most összevérezek most mindent. Szipogok még kissé, hogy megvizsgáljam, nem tört-e el, úgy tűnik csak pár ér pattant el benne, most már nagyjából jó lesz, noha a következő néhány orrfújás még fájni fog egy cseppet. A lány feje szerencsére nem tört be, annyira nem vagyok kőből, de elnevetem magamat a visszavágására.
- Jól van na kislány, tudod, hogy nem úgy gondoltam. Ketten vagyunk hülyék, na. – Simogatom a fejét, a másik kezemmel a derekát fogom, hogy meg ne szédüljön. Végtére is igaza van, az az én hibám, hogy nem indultunk hamarabb ki a házból, bár ha belegondolok, akkor is megrázott volna az áram, amely akkor aktiválódhatott, amikor beléptünk a házba. Minél gyorsabban le kéne lépni innen, az ablakon látott rácsok azonban nem töltenek el túl nagy bizakodással. A gróffal se akarnék most összefutni. Ha erőm teljében lennék, akár azt is megkockáztatnám, hogy átváltozzak, most olyan brutális erőre van szükség, hogy a saját belső bestiám most milyen jól jönne... Ám Rubyt nem akarom bántani, és ha átváltozom, már nem vagyok ura önmagamnak. Mert más vadul szeretkezni, és megint más, ha mondjuk letépném a fejét. Most, hogy kezdem megismerni, egyre inkább a szövetségesemnek, sőt, a páromnak érzem. A nagy ölelkezés közepette Ruby úgy megcsókol, hogy a seggemen át veszem a levegőt, de oly jóleső ez, hogy teljes testtel reagálok, egyből érezheti a keménységet, még ha arra most nincsen érkezésünk. Visszacsókolom az első megdöbbenés után, méghozzá úgy, hogy mindkettőnknek erőt adjon.
- Azta... És akkor most én vagyok a bögyös csajszi? Naná, erősek vagyunk Ruby, lezúzzuk a gróf úr arcát. Csak átgondoltan, nem lesz esélye. – Bólogatok, immár óvatosabban, hogy véletlenül se fejeljük le megint egymást. Sikerül kijutni a szobából, ami szerencse, még egy kézsütést nem akartam volna. De inkább én, minthogy Rubyt küldjem előre, mert a kezdeményezése ellenére valóban én vagyok a hős, akinek mindenkivel szembe kell szállnia. Megmenteni a szeretett nőt. Izé.. ez még korai, mondjuk úgy, hogy a szexis cicust, akitől mihamarabbi ismétlést fogok követelni. Én lefelé indulok el, ám Ruby szinte visszahúz, amire értetlenkedve fordulok meg.
- Mi van? Hát azért, mert az oldalsó bejárat lefelé vitt. Talán kikeveredünk valahol. Jobb ötleted van? – Suttogok vissza, felőlem benyitogathatunk az ajtókon is, meg mehetünk fel is, a női logika talán most találóbb az enyémnél. Azt már hozzá sem teszem, hogy lefelé kazánt is találok, amivel terveim lennének, de Ruby ötlete is fontos lehet.


ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeCsüt. 3 Márc. - 6:25



Ryan & Ruby






*Mentségemre legyen mondva, hogy fogalmam sem volt hol vagyok és ki az aki paskolgatja az arcom és a nevemen szólongat, másrészt a bennem újra fellobbanó adrenalin tömeg igencsak megviccelte az izmaimat, és miután rájöttem hol vagyok és miért, már gyorsan szeretnék lelépni. Azt hiszem abban egyetértünk Ryannel, hogy mindkettőnknek jobban esett volna egy csók, de legalábbis a lefejelést hanyagoltuk volna. Először észre sem veszem, hogy ryan orra vérzik, a félhomály akkor sem tisztul mikor már a homlokom lüktet a fájdalomtól, de nem hiszem, hogy azért nem látok sokat, esélyesebb, hogy a szobában nincs világítás és kint is sötét van. Persze, este értünk ide, ezek szerint vagy majd` huszonnégy órát töltöttünk ájultan, vagy alig telt el pár perc. ezt azonban nem hiszem, ám még nem gondolkodom el ezen mélyen, az egyre jobban növekvő dudorra koncentrálok ami a homlokom közepén kezd nőni.*
-Azt hiszem unikornis leszek. Te jól vagy? *Kérdezem feleslegesen hiszen hallom a nyüszögését és a szitkozódását.* -Mi van? Ó a francba, vérzik? *Csak azt látom, hogy nagyon törölgeti az orrát és a zsebeiben turkál, meg valami sötét foltot az arcán amit nagyon igyekszik szétkenni. Azért szívesen megnézném most világosban. Segítenék de úgy sem látok belőle sokat és ő érzi, hogy hol törölget, nem mellesleg a takaróval ami eddig melegséget adott. A kabátom sehol, legalábbis nem látom szóval a hideg szobában fázom. azért befűthettek volna ide egy kicsit, bár mondjuk én sem piszmognék a kandallóval vagy más fűtéssel ha meg akarom gyilkolászni a vendégeimet, tök felesleges lenne. Jó, gondolkodásom ezen pontján azért rendesen elkezdek reszketni, de nem érek rá ezen merengeni mert Ryan lehülyéz.*
-Te is hülye vagy, egyértelmű. Ha hülye az útitársad te sem lehetsz normális.
*Hagyom, hogy megsimogasson és csak azután próbálok felállni, szerencsére nem volt akkora az ütközés, hogy szédüljek is tőle, vagy csak az én fejem kemény és csak egy kis véraláfutásra tellett Ryan orrnyergétől. mindenesetre lassabban emelkedem fel és a kezem is magam előtt tartom, nehogy megint valami nem kívánatos találkozásba fogjunk. A rács az ablakon egyből feltűnik, azt viszont én nem látom, hogy hol vagyunk, mármint melyik szinten. Kezdek emlékezni korábbról, a háznak emelete is van, feltételezem padlása is, és láttam egy lejárót ami gondolom a pincébe vezet. Annyit legalább ki tudok venni, hogy nem az utóbbiban vagyunk. Az első dolog az, hogy innen ki kell jutnunk, aztán jöhet többi, kocsilopás, Casper összeszedése és tűzés a francba. Az már egyáltalán nem érdekel, hogy ki ez a gróf és miért akart minket megölni és miért nem tette még meg, áldás békesség rája. ahhoz, hogy képes legyek tisztán gondolkodni, a jól bevált filmes trükkhöz folyamodom ami minden egyes akcióban benne van, tudja a fene miért, nem hiszem, hogy a romantikus szállal jobban el lehet adni egy ütős filmet. Mindegy, nekem bejön az, hogy torkig lesmárolom Ryan-t, nem mellesleg még jól is esik, ahogy érzem hastájékon neki is. *
-A torkig csók. Az akciófilmekben mindig van ideje a főhősnek lesmárolnia az éppen aktuális bögyös csajszit aki soha nem fázik egy szál pólóban és mindig feszes farmert hord. Az egyszemélyes hadsereg pedig a csók után újult erővel lát neki a háromszáz fős ellenségnek és mintha Superman lenne, bowling golyóként tarol. Én most erősnek érzem magam, hát te?
*Vigyorgok rá már amennyire telik tőlem a fájó homlokommal és az ajtóhoz lépek vele. Megfognám Ryan kezét nehogy a kilincshez nyúljon, inkább keresnünk kellene valamit amivel…..*-Sebaj, így is jó. Gondoltam leverjük a széklábbal, de már mindegy. *Mielőtt megszólalhattam volna már ki is nyitotta az ajtót és ez aggodalomra ad okot.* -Túl simán ment. Ha valami túl simán megy az gyanús. Játszanak velünk itt mint macska az egérrel.
*A folyosón több lehetőségünk is akad, folyosó, ajtó, lépcső, lefelé, felfelé. Ryan lefelé indul amit nem értek. Bár most minden gyanús, főleg az, hogy ilyen simán kijutottunk a szobából, nem tudom miért jó lefelé menni egy házban ahol a földszinten vagyunk. Annál már a felfelé is jobb, bár azt meg gagyi horrorfilmek csajfőszereplői szokták, ott nem jön be, mi viszont még mindig kiugorhatunk az emeletről vagy lemászhatunk az ereszcsatornán. Fent talán nincsenek rácsok az ablakokon. A pince mitől jobb?*
-Miért megyünk lefelé? *Kérdezem suttogva nagy érdeklődéssel, még a karjánál fogva vissza is húzom. Azért nem árt tudni, mit miért csinálunk, hátha jobb ötletem van.*


♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 29 Feb. - 21:40


Ruby & Ryan



Oh, milyen romantikus is lenne, ha ebben a veszedelmes helyzetben visszacsókolna, mint valami modern Csipkerózsika, ám eddig tart az idill, mert úgy lefejel, mintha valami motoros banda vezére lenne, és illegális utcai harcos bunyón akarná bizonygatni, hogy ő a legdurvább hím a vidéken. Úgy az orrnyergemet találja el, amitől egyből elered a vérem, és gyorsan szétmázolom. Miután majdnem halálra rázott a kilincs, nem gondoltam, hogy ezek után pont Ruby lesz, aki fájdalmat okoz. A tenyeremmel törlöm meg az orromat, még mindig vérzik, a francba!
- Basszus Ruby..  – Csoda, hogy az állkapcsom nem ugrott ki a helyéről. A dzsekim zsebéből pár átázott papírzsepit bányászok elő, aztán csalódottan le is dobom őket a földre, ezzel nem fogom elállítani. Inkább a takaróért nyúlok, ami ránk volt terítve, annak a szélébe szipogok, próbálom felitatni a szivárgást, talán már egy fokkal jobb. Aztán a homlokához nyúlok, azért ő is kapott egy nagy adag puklit, de most nincsen nálam kanál, hogy rászorítva visszanyomjam a fejébe a kitüremkedést, hátha majd magától lelohad.
- Semmi baj te kis hülye...  – Simogatom meg az arcát, ha már magánál van, akkor legalább van is értelme, mert amikor kábult volt, akkor csak a saját magam örömére tehettem, annak meg lássuk be, nem sok értelme, nem guminőt tartok, hanem igenis kell ő nekem, amikor tudatánál van. Felállok, és hagyom, hogy ő is hozzászokjon az új helyzethez. A rácsokról egyből valami börtön jut eszembe, pedig a ház nappalija inkább valami szalonnak tűnt, és ha kinézek, nekem úgy tűnik, hogy a földszinten vagyunk, nem valami pincében. Pedig még emelet is volt, sőt, amikor az oldalsó bejáratot néztük, ott lefelé vezetett pince valami alagsorba. Baszott nagy ház ez... De mire használják, hogy ha Casper szerint több tucatnyi kocsi is állt itt? Vagy csak kinyírják az errefelé tévedőket? Nem túl kilátások. A lány végül feltornássza magát, és a nyelve már a torkomban van, és lelkesen teszem félre a halálfélelmet, hogy viszonzzam. Ruby tökéletesen ért hozzá, hogy úgy teljes testtel megbizsergessen, noha most nincsen időnk ismételni a motelszobában történteket, mégis érezheti a meredezést úgy a hasa környékén a magasságkülönbségből adódóan.
- Mi jött be? – Kérdezek vissza értetlenkedve, aztán elengedem, és óvatosan, egy ujjal nyúlok a kilincshez, amely a folyosóra vezet. Visszakapom a kezemet, de semmi. Bátrabban nyúlok oda, lenyomva azt, és láss csodát, nyilik. Mi a fene? Halkan kitárom, kifelé nyilik. A folyosó meg van világítva. Balra és jobbra is ajtók, illetve lefelé, és felfelé is vezet lépcső. Valahogy nem sok kedvem van a további ajtókhoz, de ha egyenesen a kijárathoz megyünk, megint megbasz az áram. Le kéne csapni a generátort. Na meg a gróffal sem kéne összefutni útközben. Az egyik lépcső felé indulok, legyen mondjuk lefelé.

ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeCsüt. 25 Feb. - 6:36


Ryan & Ruby






*A szemhéjaim ólomsúlyúak, a fejem fáj, hasogat, mintha egy egész hadsereg masírozna benne döngő léptekkel, vasalt bakancsban. Lüktet és tudom, ha kinyitom a szemeimet, akkor hiába van sötét az is fájni, ha csupán ide-oda próbálok nézni, keresve a legkisebb fényt hülye módon, mert az is belém hasít majd. De hát az ember már csak ilyen, nem elég neki egy nyavalya, mindig több kell. Lassan tisztul a fejem, nagyon lassan. Először csak azt vágom, hogy nem otthon vagyok, nem az én ágyam amin fekszem, azt viszont még nem tudom hol vagyok. Csak egy ismerős hangot hallok, de nem ugrik be hozzá arc, viszont nem akar bántani és ezt abból tudom ahogyan hozzám ér. Óvatos, finom mintha törékeny lennék és valóban, most igazán olyannak érzem magam mint egy cukorüvegből készült gömb, amihez ha hozzáérsz menten összetörik. szeretnék csak feküdni és nem gondolni semmire mert még a gondolkodás is fáj, nehezemre esik kutatni az emlékeim között, de azt már tudom, ha nem otthon vagyok semmi jó nem fog kiderülni. Ezt rögtön meg is cáfolja az ismerős hangú csókja az ajkaimon. Érdekes módon fel sem merül bennem a kérdés, hogy félnem kellene-e tőle, valahogy a csókja is ismerős, de a tudatom mélyén érzem, hogy ennek ellenére ez nem az igazi. Másnak kellene lennie. Aztán rájövök, hogy nem a csók ismerős hanem az illat amit a szájával hozott az orrom elé, a bőre illata, a ruhájáé. Az elmém megint tesz egy óvatos lépést az ébrenlét felé, már tudom, hogy nem otthon vagyok és azt is, hogy nem betörő az aki paskolgatja az arcomat. Hülye lenne felébreszteni. Na jó, finoman csókolgatni sem valószínű, hogy rablás közben leállna. Az ismerős hang aztán közli velem, hogy ő Ryan és a tudatom az összes többi lépcsőt egyszerre ugorja át. Sosem gondoltam, hogy lehetséges az, hogy a nem rég történtek emlékei egyszerre képesek a fejemben felvillanni, minden érzéssel együtt, de most ez történik. Az eszméletlenségem előtti utolsó pillanatban magunkért harcoltam, az adrenalin tombolt bennem, aztán további terv és megvalósítás híján lekókadt. Most újult erővel ébred fel, szinte érzem azt ahogyan  a szívem erőszakosan továbblöki az ereimben, tolja maga előtt, tuszkolja fel az orromba az illatát, a számba az ízét és az összes izmom megremeg tőle. Hirtelen ülök fel, amit a következő pillanatban megbánok, ugyanis lefejelem az ismerős Ryant. A koppanás után rögtön visszahanyatlok a párnára – legalább azt tettek a fejem alá – fájdalmasan felnyögök és a fejemhez kapok, dörzsölgetem a homlokomat, mert vagyok olyan balga és optimista, hogy azt higgyem, attól majd hipphopp elmúlik. *
-Afffrancba. Ez fájt. De kemény fejed van.
*Igen, már minden visszatért. Tudom ki az a Ryan, és azt is halványan, hogy hol vagyunk. azért csak halványan, mert ébren sem tudtam pontosan, ám felrémlik bennem a ház, a titokzatos öregember, a képességem elvesztése és a gróf, akinek ravasz és gonosz vigyora van. Máris mehetnékem van, csak túl kellene esnem ezen a fájdalmon ami a fejemben lüktetett már a frontális ütközésünk előtt is. Valamikor kinyitottam már a szemeimet de nem emlékszem rá, arra sem, hogy láttam-e valamit vagy sem, valószínűleg csak néztem ki a fejemből. Most lassan kinyitom és Ryant látom magam előtt. Ja, le kellett volna lépnünk de hiába fenyegettem meg a két pasit, kést szorítva az egyik nyakához, kiütöttek valami rózsaszín felhővel és ettől nyálcsorgató zombivá váltunk. Magam elé tartom a kezem és lassabban ülök fel mint az előbb, hogy még véletlenül se ütközzünk össze még egyszer.*
-Bocs, nem akartam. Vigasztaljon az a tudat, hogy nekem is fáj.
*Keserűen elmosolyodom, ennyi poént megengedtem magamnak ám többre jelenleg nem futja. Néhány pillanat alatt csekkolom, hogy legalább a ruháim rajtam vannak, és a csizmám is. Most hálát adok a sorsnak, hogy a táskámat a kocsiban hagytam, így van némi esély arra, hogy megtalálom még. Csak ki kell jutnunk innen, ám ahogy egyre többet fogok fel a szobából ahol vagyunk, rájövök, hogy nehéz lesz. az ablakon rács van, épp csak ki tudom venni a homályban, de abban biztos vagyok, hogy amit látok az rács. Ebből bátran feltételezhetem azt, hogy az ajtó is zárva van, és akkor még örüljek annak ha nincs rajta vaspánt, a másik oldalon meg téglafal. *
-Jó, oké, magamnál vagyok. Menjünk a fenébe innen.
*Rémlik, hogy ezt már mondtam egyszer, de akkor Ryan nem hallgatott rám, fenemód ismerkedni akart. Hozzáhajolok és megcsókolom, nem mintha romantikus alkat lennék, de most jólesik, másrészt a filmekben is mindig van ideje a két főhősnek smárolni, és akkor jönnek a jó gondolatok, erőt merítenek egymásból és leverik az egész orosz hadsereget. Hátha nekünk is bejön. Hosszan és mélyen intézem a csókot, Ryan arcát a két tenyerem közé fogva, majd a végén mikor már nem vagyunk összenőve, nagyot sóhajtok.*
-Nem hittem volna, de bejött.
*Felállok, kézen fogom és megyünk. Az ajtóig biztos.*



♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©
Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeKedd 23 Feb. - 19:47


Ruby & Ryan



Hangos nyögdécseléssel adom a világ tudtára, hogy élek, hogy ébren vagyok. Az persze nem szándékos, hogy pont Ruby keblével találkozom először, de szerencsés véletlen. Fáj minden porcikám, ez még az elektromosság hatása, össze kell szednem magamat, és az a bódító szer, ami kiütött, hát alaposan leamortizált. Lassan megszokja a szemem a félhomályt, most már látok is valamit. Egy ágyon fekszünk, egyszemélyes persze, ezért voltunk ilyen közel egymáshoz. Felülök, és körülnézek, még a nyakam is hasogat alaposan. Még mindig éjszaka van, kint dúl a vihar. Nincsen elhúzva a függöny, így látni, hogy vasrácsok övezik az ablakot, mintha valami börtön lenne. Mivel az üvegpoharat felrúgtam, abból már nem fogunk inni. Annyit még kiveszek a sötétben, hogy fény táncol a folyosón az ajtó alatt. Egyedül nem szívesen kelnék fel, majd ha ketten. A kezemre pillantok, még mindig nem érzem magamban a képességet, és minél hamarabb ki kéne jutnunk. Így a lány felé fordulok, és megsimogatom Ruby arcát, kifésülve a haját, hátha jobban magához tér. Nem venném a lelkemre, ha bármi baja esett volna. Hiszen nekem az elektromosság ártott, akkor neki a szellemalakot fordították valahogyan ellene? Finoman élesztgetem, az édes válaszra nem tudom megállni, hogy ne hajoljak oda legalább egy csókra az ajkára. Mi ugyan nem arról vagyunk híresek, hogy nagyon romantikusak volnánk, de ez most valahogy így jön, muszáj egymásra támaszkodnunk. Olykor felnézek, hogy kiderüljön, van-e mozgás a folyosón, de semmi. Egy hangot sem hallok, ettől függetlenül gyorsan olajra kellene lépnünk.
- Szivi... Ne kéresd magad. Ryan vagyok. Fel kéne kelned, menjünk már... – Picit megpaskolom a pofiját, azért atyaibb pofont nem akarok, az már biztosan fájna. Elhiszem, hogy odavan azért, hogy ha dögösek vagyunk, de ez most nem az a helyzet, ahol az ingerküszöbével játszanék. Remélem mielőbb magához tér, látni akarom azt a csodaszép égszínkék szempárt, hogy tudassa velem, nincsen semmi baj. Ugyan én vagyok a férfi, és az én eredetemet kutatjuk, kettőnk közül mégiscsak ő a domináns, és ez nagyon tetszik. Egy nő, aki tudja, hogy mit akar, hogyan, és hányszor. Boldogan megyek utána, és valóban én voltam a hülye, hogy nem hallgattam rá korábban, bár akkor hamarabb ki lettünk volna ütve. Bár tudnám, hogy mit akarnak velünk... Még mindig nem jön senki, meg kéne próbálnom, hogy nyílik-e az ajtó. De előbb Ruby térjen magához.



ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 15 Feb. - 19:08


Ryan & Ruby






*Egy vérből valók vagyunk. Legalábbis ahogyan káromkodik az nagyon szexi, de a többi része a dolognak már nem tetszik. Eddig sem voltam happy, de most már tényleg….dühös is vagyok és aggódom is Ryan miatt, mert sok mindent bevallott már amiből úgy érzem erős pasi és nem nyafog ha baja van, de most láthatóan pocsékul érzi magát. Engem még nem rázott meg az áram szerencsére, fogalmam sincs milyen lehet, azt viszont tudom mekkora kárt tud okozni olykor, hiszen láttam már egy-két hullát sajnos boncterem takarítás közben és én mondom nem szép látvány amikor végigszalad valakin az elektromosság. Talán Ryan időlegesen eltűnt képessége az oka annak, hogy nem halt bele, mert akár az is megtörténhetett volna ha a szíve nem bírja, ki is üthette volna még ha nem is olyan erős áramot vezettek a kilincsbe. Ki hallott már ekkora marhaságot? Csak rossz akaratú ember csinál ilyet, aki minimum sorozatgyilkos és mások fájdalmából, nyomorúságából nyeri az élvezetet. Naná, hogy kifakadok, irtó dühös vagyok a nagyságos gróf úrra akit ide evett a penész a nagy büdös és ködös Angliából, vagy akárhonnan, hogy rohadna meg. Nem is rejtem véka alá a véleményemet, amit minden bizonnyal nem vesz jó néven. A kabátom némi utazáson vesz részt míg elmarom és benne kutakodom aztán a földre hull tompa puffanás kíséretében, nem szeretném itt hagyni, a kedvenc és egyetlen menő kabátom amit meg tudtam fizetni és évek óta nagyon vigyázok rá, de a francba is az életünk fontosabb. Nem is gondolkodom sokáig, nem játszom le magamban minden mozdulatomat, nem tervezek semmit, egyszerűen elkapom az inast. Amikor sikerül én lepődöm meg a legjobban. A kezem remeg de remélem nem észrevehetően, attól függetlenül határozott vagyok és szentül fogadom, hogy kijuttatom innen magunkat, csak ki kell kapcsolni a francos áramot. Látom Ryan arcán a készülő mosolyt és megengedem magamnak, hogy megforduljon az én fejemben is a vigyorgás gondolata, de odáig már nem jutok el. A fura illat és a rózsaszín felhő ami egyre csak emelkedik…..szédülés közben még elmerengek azon, hogy a grófék vajon miért nem esnek össze, mert én már gyengének érzem magam, a kezemből kifordul a kés és erőtlenül hull le a testem mellé, de a testem is már a földön van. Szerencsére nem érzem az ütést, de később fogom. Még eljut valami az agyamig, a saját hangom amint motyogok valamit de már én sem értem, aztán minden elsötétül. Az ébredés nem kellemes, Ryan kezét nem érzem magamon, csak jóval utána eszmélek fel hirtelen, fejfájósan amikor valami éktelenül csilingelni nem kezd. Agyam nyugalmába erőszakosan nyomul be a hang, olyan mintha a hét törpe bányának nézné a fejem.*
~~~ Eltévedtek a csutka idióták, Kuka vezeti őket, biztosan vasárnap van. Miért van sötét? Fáj a fejem, hogy a penész rohassza el a napot. Aszpirin, az kell nekem…hol is van? A konyhában, igen, csak lassan, nagyon lassan felkelek és kimegyek a konyhába, jó eséllyel anyám nem zabálta fel mindet, hogy igyon rájuk. Istenem, add, hogy legyen legalább egy, elmegyek gyónni ha találok. Ígérem…….ki van itt? Egy férfi hangja….engem ébresztget…. a fenébe is, valaki betört hozzánk. valaki hívja a rendőrséget én addig alszom egyet, úgy csinálok mintha meghaltam volna, vagy az a medvéknél jön be? Meg kellene mondani neki, hogy innen nem tud semmit elvinni, de hozhatna egy kávéfőzőt, és egy jobb mosógép sem ártana, a tévé is bármikor kipurcanhat és akkor az anyám az én életemet nézi szappanoperának. Miért fáj a fejem…ne rángas, alszom nem látod? Ki vagy? Ismerős a hangod. Mi történt velem? Ez nem az én ágyam, az enyém sokkal kényelmetlenebb….van benne az a rugó, sosem fekszem a bal oldalra…..héééé! ez a bal oldal és nincs rugó!!! Nem otthon vagyok.~~~
*Tapogatózom mindenfelé, a szemhéjaim ólomnehezek, érzem, hogy valaki óvatosan rángatja a vállam, rázogat és szólongat, hogy ébredjek fel.  Elkapom a karját, de jártányi erőm sincs arra, hogy akár a fejemet megmozdítsam. *
-Mit akarsz? Nem…nem kelek fel, csak vidd amit akarsz.

♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©
Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeSzomb. 13 Feb. - 19:15


Ruby & Ryan



Most, hogy én is úgy érzem, nem sok értelme van még cselhez sem folyamodni, elindulok kifelé, Ruby még búcsúzkodik, egyértelműnek tűnik, hogy az illetőnek nincsen köze a skóciai kastélyos faszihoz. Én ugyan kiváncsi lettem volna, hogy mi ez a ház a senki földjén, de a kedves nagyon nem akar maradni, akkor menjünk, én is így gondolom. Egészen addig, amíg hozzá nem érek a kilincshez, tiszta mázli, hogy nem füstöl tőle a kezem, de úgy tőből le akar szakadni, lévén még sosem volt ilyen érzésben részem. Igaz, hogy én sugárzok, de az is az elektromossággal van összefüggésben, engem még sosem rázott meg az áram. Azazhogy... most már igen, és most már kezdem átérezni azokat, akiket én bántottam így véletlenül. Hát nem egy eszményi érzés. Csak remélni tudom, hogy amikor Rubyban voltam, nem fájt ilyen módon az izzásom, mert ahogyan sikoltozott szinte önkívületi állapotban, így utólag visszagondolva akkor a kéj kifejezésének gondoltam, most már csak remélni merem, hogy így is volt. Csúnya arckifejezéssel nézek fel, és rázom meg a fejemet Ruby kérdésére.
- Kurvára nem vagyok jól... – Csoda, hogy nem fekete az egész tenyerem, remélem azért, hogy fogom tudni mozgatni, mert most csak a másik kezemmel tudom kitámasztani a térdemem. Ám hiába nézek vészjóslóan a kettősre, mintha tudnák, hogy ezúttal nincsen eséllyem ellenük. A gróf azért sajnálkozva tárja szét a kezét, mintha tényleg valami apróság lenne, múló kellemetlenség. Végtére is az, ha majd kitekerem ezek után a nyakát. Bár nem tudom, hogy hány kézzel...
Ruby ellenben teljesen kifakad, hogy egyem a szívét, végtére is teljesen meg van rémülve, de tudom, hogy most ezt értem is teszi. Lerázom magamról a kábulatot, és mozdulnék, ám a lány addigra már elmarta az inas nyakát. Éppen vigyorognék, hogy talán nyerésre állunk, amikor valami különös, édeskés illat nyomakodik az orromban, s felfedezem, hogy amolyan rózsaszínes pára szál fel úgy bokamagasságból, igen gyorsan, eddig észre sem vettük. És már az első belélegzés... Hatásos... Hiába tartanám vissza a lélegzetemet, már késő. Ahogyan késő azon is gondolkozni, hogyan csinálták. Mindkettőnk előtt elsötétül a világ, és ki tudja mikor térek vissza. Egy sötét szobában fekszem, szerencsére nem megkötözve. Tapogatózom, hát persze hogy a lány formás kebleit sikerül kitapogatnom.
- Hopsz... bocs... – Zúg a fejem, és zsibbad a karom, de legalább már nem fáj. Próbálom megszokni a félhomályt, valami szobában lehetünk egy ágyon egymás mellett. Kitapogatom a lány arcát, remélem ő is elkezd hamarosan nyöszörögni. Leteszem a lábamat a földre, sikeresen felrúgok valamit, a csilingelésből ítélve egy pohár volt. Lenyúlok érte, a maradék cseppeket szaglászom, víz....
- Ébredj kislány, nem lett sokkal jobb a helyzet... sőt... – Ha nem moccanna, akkor kénytelen leszek valahogy élesztgetni...

ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 8 Feb. - 8:35


Ryan & Ruby






*Nem szeretem ha csapdában érzem magam és ez a hely kifejezetten arra hajaz, főleg azok után, hogy abból a festményből egy hang szólt hozzánk. Azért ez nem normális, persze nem hiszek a szellemekben, szerintem a kép mögött valami üreg van ami összeköt két helyiséget és valaki, egy jóakarónk, talán ő maga is csapdában van itt, vagy csupán elege lett a házban történtekből. A legnagyobb baj az, hogy felelőtlenül minden holmimat a kocsiban hagytam, talán mert rosszul lettem, az eső, a sárban cuppogás és a baleset miatt eszembe sem jutott, hogy legalább a kézitáskámat kivegyem amiben fegyverek garmadája van. Az én képességemmel úgy sem lehet bántani senkit, ezért voltam kénytelen női önvédelmi eszközökhöz nyúlni, de most a francba is, hiába nyúlkálok, a táska nincs nálam, a kabátom pedig pár lépésre tőlem a kandallónál van. Na igen, ezért tűnt fel, hogy a távozásom nem csupán udvariasság hanem menekülés. Szerencsére Ryan most már osztja a véleményemet és elindul velem az ajtó felé, én pedig hagyom a fenébe a kabátomat, elvégre az életem sokkal fontosabb mint egy kabát, legfeljebb megfázom és taknyos leszek, de élni fogok. Hátrálok, nem is érdekel az Alkali-tó, igazából csak a reakciójára voltam kíváncsi, mit szól hozzá, megrezzennek e a szemei vagy marad faarcú. Semmi. Vagy nagyon jól játssza az érdektelent vagy tényleg semmi köze ahhoz aki Skóciában emlegette a tavat. Végül is mindegy ha már nem leszünk itt, megoldjuk, ahogy Ryan is mondta, odakint még működött a képességünk, ismét fog én ebben bízom.*
-Igen, megoldjuk, köszönjük, tényleg marha rendes de nem akarunk alkalmatlankodni. Viszlát!
*Ryannel sztereóban nyomatom az elköszönést, kicsit gyorsabban beszélek mint ő, vagyis hadarok mint a cséplőgép bármi is legyen az, és fél lábbal már kint is érzem magam, ám az ajtónyitásra már nem kerül sor. Ryan felkiált és elengedi a kezemet, de nem túl gyorsan, némi csípést én is érzek még az ujjaimon, mint amikor fel vagyunk töltődve elektromossággal és megérintve a másikat megrázzuk egymást. Elrántom a kezem, ilyen esetekben felnevettem régen most azonban egyáltalán nincs kedvem mosolyogni sem, aggódva nézek Ryanre, tudat alatt várom a robbanást ami végül nem következik be. *
-Jól vagy? Mi történt?
*Kérdezem Ryant és mivel nem tűnik robbanékonynak hozzálépek és átölelem a vállánál fogva, közben a gróf felé fordulok, kérdő tekintetem őt fixírozza. A válaszon felháborodom, a félelem és a düh egyszerre, kéz a kézben tombol bennem. *
-RIASZTÓ GENERÁTOR??!! Ez nem riasztó hanem gyilkoló generátor maga buggyant elmebeteg őrült! Azonnal engedjen ki minket!
*Végszóra érkezik meg az inas, a kitörésem után beállt hirtelen csendbe belekoppannak a léptei, mintha sántítana, nem látom ugyan mert marhára nem érdekel, de a koppanások, és mintha csoszogna is mellé. A poharak csilingelnek a tálcán egymáshoz ütődve és ha nem lennénk foglyok, a kandallóban égő fa ropogásával és illatával karöltve egészen kellemes, romantikus estét szervezhetnénk, természetesen plusz fő nélkül. Ryan segítségkérően néz rám, látom az arcán, hogy fájdalmai vannak és a szemeiben mintha döbbenet csücsülne ami nem annak a ténynek szól, hogy itt ragadtunk hanem valami másnak. Valószínűleg a képességével és annak hiányával, meg a következményeivel függ össze, de most nem érek rá keresni az összefüggéseket. Ryan tisztes távolban van a házigazdától és Traverstől, ezért elengedem őt és a kandallóhoz ugrom a kabátomért. Míg a gróf a fotelek felé mutogat, talán azt hiszi, hogy majd engedelmesen leülök, ám csak a kabátomért nyúlok és már lépek is hátra, Ryan felé. A zsebeimben kutatok, de csak egy bicskát találok, az is valami. Megfogadom, hogy ezek után nem a táskámban tartom az önvédelmi eszközeimet, hanem a zsebemben. *
-Oké, vendégség? Maga pocsék vendéglátó ugye tudja?
*Szavaim közben az inas felé oldalazok és ha eléggé figyelmetlen vagy nem számít az akciómra, akkor elmarom a nyakánál fogva míg a bicskát amit közben kinyitottam a kabátzsebben a nyakához szorítom. Ha mindez sikerül talán naivan mondhatom azt, hogy nyerésre állunk.*
-A jó szolga mindig kell ugye? Nos Travers, most kikapcsoljuk azt a rohadt generátort. *Mindezt persze csak akkor tudom mondani ha a bicskám hegye a nyakánál van, mert hagyta magát kicselezni.*

♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimePént. 5 Feb. - 22:04


Ruby & Ryan



Nem akarok én szándékosan azon kardoskodni, hogy maradjunk, csupán nagyon érdekel, hogy mi a fene is van itt. Ha gyorsan elhúzzuk a csíkot, akkor való igaz, a kocsiban átvészelhetjük az éjszakát, ám kalandos természetem most azon ácsingózik, hogy ha a szellemalak, aki a festményből szólt hozzánk, nem lelhet megoldást. Ám Ruby nagyon úgy tűnik csupán el akart kísérni az apámat illető kutatásra, a mellékvágányok nem érdeklik, lassan úgy vagyok, hogy hajlok az akaratára, végtére is fegyver van a kezében, méghozzá a lábai között, és nagyon csábos lány tud lenni, kénytelen leszek megadni magamat. Ám előtte bemutatkozunk, s meg tudjuk a házigazdánk nevét is. Hát erről beszélt a csaj a festményben. Jó, akkor talán menjünk is, a képességeink nélkül annyira nem vagyunk erősek, s bólintok Rubynak, hagyom magamat arébb rángatni, már lépnék arébb, amikor a vendéglátónk készségesen válaszol.
- Az Alkali-tó? Ó, dehogy. Az messze északon van, a kanadai határnál. Ellenben Hope Town pár órás út, nyugat felé. Ahogy mondtam, Travers elviszi önöket holnap, és ott autószerelőt is találhatnak. – Bólogat, míg én bizalmatlanul lépek Ruby után, hogy a kilincs után nyúljak.
- Hát köszönjük az útbaigazítást, de megoldjuk mi az autót. Viszlát. És minden jót. Áááhhh...!!!  – Rántom vissza a kezemet, áram fut végig a testemen, még van annyi lélekjelenlétem, hogy eldobjam magamtól Rubyét, mielőtt még bele is átzikázna. Drumer grófja sajnálkozva tárja szét a karját amikor csúnyán nézek rá.
- Elnézést, az inasom már bekapcsolta a riasztó generátorát. Nyugodjanak bele, hogy ezt az éjszakát már itt töltik, csak reggel nyílnak ki az ajtók. Inkább igyanak. – Travers éppen belép a tálcával, és leteszi az egyik asztalra. Három pohár van rajta, meg az említett vörösbor. Rubyra sandítok segítségért, és a tenyeremet maszírozom, na meg az ujjaimat. Ugyan nem füstöl, de még mindig kínzó a fájdalom. Miután radioaktivitás a képességem, még sosem rázott meg áram, de így minden védelem nélkül olyan, mintha leszakadna a karom. Igencsak fájdalmas. A gróf érdeklődve néz ránk, s a fotelekre mutat, hogy foglaljunk helyet. Affrancba...  

ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeSzer. 3 Feb. - 18:41


Ryan & Ruby






*A fenébe, ez a ház kész katasztrófa. Kezd kísérteties lenni a hasonlóság a skóciai kastélyban történtekhez. Ott persze egy kicsit más volt, de a képességeinkkel függött össze a dolog és most sincs másként. Akkor az a férfi megfenyegetett minket, bár egész szépen becsomagolta. Nem tudom mit akart tőlünk mert az végül nem derült ki, és hiába mondta, hogy nem ő a fő veszélyforrás, abból, hogy összekeverte a képességeinket nekem más jött le. Békét és több jogot a mi fajtánknak, hahahaha. Milyen jog az ha nem működik semmi sem? Ryan válaszára bólintok, egyetértek vele én is bármit el tudnék ezek után képzelni de gyanítom, hogy az én fantáziám kevés lenne ahhoz, ami itt fog történni. baljóslatú érzéseim vannak és ennek semmi köze a képességeimhez, nem látok a jövőbe sajnos de attól még égnek állnak a pihék a nyakamon. Mintha folyton nézne minket valaki és az a festmény nem igazán lopja be magát a művészet iránti halvány lelkesedésem közepébe. az ötlet, hogy rohanjunk innen és hátra se nézzünk nem a mesékből születik meg bennem, szinte viszket a talpam de tényleg, legszívesebben több mérföldnyire lennék innen, de sajna nem sikerül. Épp taglalnám Ryannek, hogy a kocsi beindításához talán a drótokat kellene összekötni ha esetleg még odakint sem működne a képessége, de már nem tudom befejezni mert megérkezik a potenciális vendéglátónk. Én ugyan nem szeretnék a vendége lenni és kifejezésre is juttatom ez iránti vágyamat, de ryan meg sem mozdul.*
-Ryan!
*A fogaim között szűröm a nevét és néznék rá jelentőségteljesen de nem is fordul felém, csak mondja és köszöni és bocsánatot kér az alkalmatlankodásért. Háááátezjóóó! Persze, hogy idegesek vagyunk ha nem működnek a képességeink, beszélő festmények vesznek minket körül, rohadt büdös van és az öregember szelleme testet öltve kísért minket. Muszájból mosolygok és Ryan mellé vagyok kénytelen zárkózni, egészen közel, hozzá is tapadok és úgy nézek a pasira, hogy tudja; én mindent tudok, sejtek, gyanakszom és különben is _nem itt kellene lennünk_! Először félrehallok és elsápadok, úgy értem „meghalhatunk” nála, de ezt már az adrenalin suttogja a fülembe. A frász jön rám.*
-Ja, kissé. Egészen máshol kellene most lennünk. Érdekes, pedig néztük a térképet és útbaigazítást is kaptunk, de mint egy jó horrorfilmben, pont az nem volt jó. Öööö…tudja merre kell menni az Alkali-tóhoz?
*Ezt a nevet emlegette az a pacák a kastélyban, és azt mondta nézzünk utána, hát én most utánanézek. Megszorítom Ryan kezét, egy picit magam felé húzom ezzel jelezve, hogy lépjünk le. Gyanítom nem fogunk, csak ő tudja meg a jóisten, hogy miért akar annyira maradni amikor még a festmények is azt mondják, hogy menjünk. Haláli, itt fogunk meghalni, de legalább meglepi lesz és nem számítunk rá, megijedni sem lesz alkalmunk.*


♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeCsüt. 28 Jan. - 21:07


Ruby & Ryan



Valahogy egyre gondolhatunk Rubyval, már megint olyan helyre sikerült keverednünk, ahol nem működik az erőnk. Már az is csoda, hogy egymásra rátaláltunk, ebből azt szűröm le, hogy egyre több a mi fajtánkból, ám most még az is hozzá jön, hogy ahogyan terjedünk, másoknak is megvan a védelme ellenünk. Vagy.. elképzelhető, hogy valaki a házból gerjeszt ilyen aurát, hogy teljesen átlagembernek tűnünk? Elgondolkozva a lány kérdésén karbafonom a kezemet, és járkálok, mintha a régi bútorok választ adhatnának. Többre azonban én sem jutok, elképzelhető, hogy máris le kéne lépni innen, hiszen ami itt fogadott minket, az nem túl természetes. Suttogva válaszolok persze én is.
- Nem hiszem... Bár ha a benzinkutas öreget is itt láttuk, én már bármit el tudok képzelni. – Karolom át egy pillanatra Ruby derekát, de tényleg nem sokáig, a kép ugyanis felkelti az érdeklődésemet, és belehallgatok a nagy sustorgásba, és úgy tűnik, ő is hallja, mert nagyon fura fejet vágunk mindketten. Próbálok megnyugtatóan mozdulni, mert ő teljesen összeomlik. Érdekes, hogy a kastélyban ő volt a karakánabb, megmentett, most pedig mintha nem is tudná, hogy mit tegyen. Pedig ha azért indultunk el, hogy szembenézzünk a sorsunkkal, akkor meg kell tanulnunk élni az erőnkkel, amely most ugyan nincsen, de miért kéne mindig menekülni?
- Ha ki tudunk jutni, beindíthatom. Kivéve a miénket, ott valami komolyabb gond van. – Bólintok, de a drótokra megrázom a fejemet, felesleges, az elektromos impulzusokkal nekem nem kell semmilyen kábelt aplikálnom, a gyújtás a kezem alatt életre kel. Már indulnánk kifelé, amikor megjön az állítólag gróf, mögötte az inas, vagy kifene... Látom, hogy Ruby már szökne, de én mégiscsak maradok a helyemen, miután bemutatkoztam, de úgy vélem, hogy nem célszerű konfrontálódni a házigazdával, akinél nem működnek a képességeink. Inkább várjuk ki a sorunkat.
- Köszönjük. Elnézést, hogy ilyen idegesek vagyunk. Holnap fontos találkozónk lesz, és ez a vihar nagyon rosszkor jött. A kocsi az árokba fordult. – Van benne egy nagy adag vetítés, és bölcs módon elhallgatom az öregurat, aki most a benzinkút után itt is feltűnt. A gróf szívélyes mosollyal csüccsen le, és jobb híjján én is megteszem. Az inas várakozóan nézelődik, mire a gróf megszólal. – Travers, hozz nekünk egy üveggel a vörösborból, addig én szóval tartom a vendégeinket. Nos, sajnálom, hogy így alakult, természetesen jó házigazda leszek, megalhatnak nálam. Úgysem jár errefelé szinte senki, amióta a főút építkezése másfelé indult. Eltévedtek? – Az inas közben bólint, és távozik.


ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 18 Jan. - 19:40


Ryan & Ruby






*Végül is kalandot akartam és kalandra is fizettem be, akkor meg mit nyivákolok itt magamban? Azért a lelkem legmélyén megszólal egy gyengécske hang, hogy ennél nagyobb kalandunk sose legyen, sőt csak is kisebb, mert rosszindulatúan veri a pszicho thriller fogalmát az egész ház és a helyzetünk. jellemzően én a kocsira nem gondolok, hiszen Ryan próbálta beindítani és nem sikerült, ez nálam annyit tesz, hogy gyalogolnunk kell ami nem jelent túl nagy akadályt, bár szakadó esőben nem túl kellemes. A cuccaimra gondolok inkább, a vagyonomra ami jó esetben nem ázik szarrá a csomagtartóban, de ha az a kocsi olyan öreg mint amennyire beteg szegény, akkor valószínűleg lyukas is valahol a karosszéria és ott tutira az én táskámra folyik be az esőlé. Mermérne? Eddig még rendben is lenne a dolog, hiszen „csak” egy kis lerobbanás és szarrá ázás, kit érdekel? Elvileg javítható és minden bizonnyal túlélhető, ám az ami a házban történik velünk már nem annyira húz a biztonsági határ mögé. Az egész ház….szagos és öreg, odakint viszont rengeteg kocsi áll és némelyik még újnak is tűnik. Azok a festmények pedig a frászt hozzák rám, pedig bőven elég az is, hogy Casper eltűnt a fejemből és már nem látok az ő szemeivel, pedig most szívesen felslisszoltatnám az emeletre az öreg fickó után. Ryan keze sem világít, ergo nála sem működik semmi, mennünk kellene innen. Mozdulnék is mikor eszembe jut Skócia.*
-Skóciában is ilyesmi történt, csak ott más képességét kaptuk. Gondolod, hogy annak a férfinak köze van ehhez a házhoz?
*Egészen közel húzódom hozzá és suttogva kérdezem az ötletemről, de aztán belékarolok, hogy menjünk már, engem jobban kiráz a hideg ettől a helytől mint a vihartól, szóval mindenképp a gyors távozásra szavazok, de Ryan persze maradna még. Amikor odahúz a képhez és meghallom azt amit a festmény mond…hát komolyan mondom majdnem a nadrágomba csinálok,  pedig anyámat ismerve még azt sem mondhatom, hogy csak azért majdnem, mert jó nevelést kaptam. *
-Na ugye?!?! Menjünk a francba Ryan, inkább szarrá ázom.
*Végül is elköthetnénk az egyik kocsit, úgy is annyi van, észre sem vennék, hogy hiányzik egy.* -Be tudod indítani a kinti kocsikat ugye? Csak össze kell kötni pár drótot ha esetleg…..*És itt jön a képbe a vén fószer meg a még vénebb fószer, pedig már Ryan is a távozás hímes mezejére lépett volna. Basszus! Remélem nem hiába suttogtam és nem hallották meg amit az előbb mondtam, még mindig van esélyünk, úgy is olyan sánták, simán lefutjuk őket, bezárkózunk az egyik kocsiba és lesz időnk beindítani. Hacsak nincs valami nagy mordályuk amit ránk szegezhetnének. Ha vihar van már nem mennydörög, én mégis hallom, de csak a szívem az a fülemben, mert egészen odadobolta magát. A festmény figyelmeztetése után naná, hogy nem maradok itt és szerintem még telefonjuk sincs csak azt mondják, hogy elromlott. Ryan édes meg bemutatkozik, pedig elég egyértelműen ráztam meg a fejem amikor kérdőn rám nézett. Széles mosolyt villantok az arcomra.*
~Hát persze, hogy maradunk. Drága életem, nyaraljunk csak, kész hotel ez a ház~*Na neeeem!* -Ó, dehogy, nem szeretnénk alkalmatlankodni. Köszönjük, megoldjuk valahogy. Minden jót és viszontlátásra! *Soha!! Már megyek is, sarkon fordulok és az ajtó felé indulok. Engem aztán nem érdekel, hogy gyanakodnak-e valamiért vagy sem, igazság szerint eszembe sem jut, az a lényeg, hogy minél hamarabb kint legyek a házból.*


♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©
Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimePént. 15 Jan. - 18:38


Ruby & Ryan



Nem akarom bizonygatni, hogy Ruby téved, mert hogy én nem szoktam, mert az komoly arrogancia lenne. Én magamról tudom, hogy az ENSZ-ben mennyire kell kell odafigyelnem, felelsőségteljesnek lenne, így csak azt látom, ami ott is van, s biztos vagyok benne, hogy ugyanazt az öreget láttam, akit vagy negyven mérfölddel korábban a benzinkútnál. Vagy harminc. Ki számolja... A lényeg, hogy ő volt az, ott volt mindkét helyen, ami elvileg lehetetlen lenne, de a mi mutáns világunkban korántsem az, csak éppen kicsit meghökkentő. Nem akarok azzal foglalkozni, hogy valami elmebeteg mutáns feni ránk a fogait, bőven elvagyok a ténnyel, hogy baleseteztünk, és ki kéne szedni valahogyan a kocsit az árokból. Puszta kézzel azért erre nem lehetünk képesek, minimum egy csörlő kéne, és egy másik kocsi, amibe beakasztjuk. Ennek itt annyi. Úgy tíz perccel később már egymást ölelgetjük, de nem érzem azt a visszajelzést a testemből, amit egyébként megszoktam, a sugárzásnak nyoma sincsen, és meg is jegyzem ezt Rubynak, ha nem is szó szerint de ebből kisütheti, hogy óvatosnak kell lennünk. Mintha mi ketten nem kaphatnánk meg az élettől azt, hogy egy öt percre nyugodtan leüljünk együtt, és nyugalom legyen. Ha már a kabátokat levetettük, és a tűznél melegszünk, megindulok nézelődve, nem árt felmérni, hogy hol vagyunk, ha már a képességem nem működik... Aztán a lány meg is jegyzi, én meg felemelem a kezemet.
- Nálam sem oké a dolog.. – Mutatom, hogy semmi villózdás a részemről. Hümmentve bólintok a lánynak, szerintem is jobb lesz elhúzni a csíkot, bár nincsen ötletem, hogy ebben a tetves viharban hogyan kéne nekivágni az országútnak. Inkább a képet nézem, és érdeklődve hajolok közelebb, mert hallok valami susogást. Odaintem magamhoz Rubyt is, hogy ő is jobban hallja.
- Meneküljetek ebből a házból. A ház ura Drumer már most a halálotokon spekulál. Én nem voltam elég erős... – Szép kék szemeimben talán először amióta Ruby ismer, félelem csillan, ez azért durva. Valaki mutánsokat öl, de valahogy megköti a lelküket... - Mi az... isten? – Már indulnék el kézenfogva a lánnyal, amikor megjelenik a ház ura, nyomában az inassal.
- Elnézést, hogy megvárakoztattam önöket, Drumer grófja vagyok. Travers mondta, hogy elakadtak az országúton. Sajnos a telefonvonalunk megrongálódott a viharban, de a szerelő egyébként sem jönne ki ilyen későn. Holnap bevisszük Önöket a városba. Ugye maradnak éjszakára? – kérdezi, én pedig a lányra sandítok, lehet, hogy okosabb lenne, ha nem nyíltan lázadoznánk, hanem majd később próbálunk meg valahogy lelépni. Elengedem a lány kezét, és kezet nyújtva mutatom be magunkat.


ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 11 Jan. - 8:48


Ryan & Ruby






*Igaza van, tényleg úgy csináltuk mintha az utolsó lenne és erről jut eszembe, hogy legközelebb is úgy kellene csinálni. Persze első alkalommal volt mitől félnem, de ha megpróbálom jó mélyen magamba skizózni, hogy bármikor megtörténhet, akkor még van esélyünk. Na persze nem akarok állandóan az ágy és vagy más berendezési tárgy összetörése miatt menekülni, jó lenne legalább egy éjszakát végigaludni valahol. Ez a reményem egyelőre nem teljesül, mert a következő városig sem jutunk el, a baleset utáni percekben pedig még közeli házra sincs reményünk, és az egész kezd rejtélyes lenni az öreg felbukkanásával amire inkább olyan magyarázatot kreálok ami kevésbé veri a sci-fi fogalmát. *
-Csak hasonlított rá.
*Azt ugyan nem tudom Ryan miért mentegetőzik, az egész persze fura de nem ő tehet róla, ráadásul a megjegyzései sem voltak bántóak vagy idióták, csak vállat vonok és immár összeszedve magam a házhoz igyekszem vele. Odabent még érzékelem Casper utolsó pillanatait, de ahogy eltűnik a férfi, úgy Casper is a fejemből. Ez azonban nem tűnik fel rögtön mert a berendezéssel vagyok elfoglalva, ami kifejezetten hidegrázós, de nem emiatt fázom hanem mert tiszta víz a ruhám és a csontomig hatol ahogy hidegen rám tapad. Az egész belső Hitchcock-os, főleg a fura képekkel a falakon, mert látszólag csak szép képek de valahogy zavaróak és egy perc múlva rájövök miért. Egyáltalán nem illenek a környezetbe, semmi értelük és a stílusuk sem hasonlít egymásra, az egész eklektikus, persze én nem vagyok képszakértő, de határozottan zavaró a látvány. Ryan lesegíti rólam a kabátomat, egy vizes holmival kevesebb, a kandallóhoz lépek, hogy felmelegedjek, Ryan pedig átölel, a teste melege kellemes, én nem tudom, hogy lehetne ennél melegebb is, bár a motelban éreztem, de az más volt, most szó sincs vad szexelésről. *
-Mi nem……*Kérdezném mi zavarja, de rájövök mielőtt az utolsó szót kiejteném a számon. Egészen lehalkítom a hangomat bár eddig sem kiabáltam.* -Casper. Nem érzem Caspert.
*A kérdésre bólintok, hiszen az imént még eljutott hozzám a szellemem látta autók sora és száma, de már a ház belseje érdekel. A kép amit Ryan néz nekem nem ismerős, de mondom, hogy nem illik a házba.**
-Fura. Hogy kerül egy múlt századi kép ebbe a házba? Szerintem menjünk innen. rossz érzésem van.
*El is indulok, felkészülve arra, hogy visszavegyem a nedves és hideg kabátot és Ryant is magammal húzom, el a képtől a bejárati ajtóig. *


♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimePént. 8 Jan. - 16:29


Ruby & Ryan



Azt leszámítva, hogy a vad senki földjén éppen eltévedőben vagyunk, még mindig a szex a téma. Hát nem mondom, még utólag is nagyokat vigyorgok, Rubyval valóban felejthetetlen volt az együttlétünk. Az, amit már eltemettem magamban, az érzelmek kiadása, olyan robbanást idézett elő, hogy nem temettem magam alá a várost, a lánnyal viszont testi-lelki örömöt élhettem át, olyan szenvedélyt, amelyről úgy gondoltam, hogy már mindig nélkülöznöm kell.
- Majd odafigyelünk, nem kell minden ágyat kinyírni ezért. Köszönöm, hogy kockáztattál, azért tartottam tőle, hogy bántalak. Úgy csináltuk, mintha az utolsó lenne. – Nevetem most már el magamat, még egyszer megsimítom az arcát, ez most egészen évődő, hiszen legalább a következő szállóig ki kéne bírni, a combja közé nem akarok így menet közben benyomakodni. S aztán sajnálatos módon minden megváltozik, el leszünk térítve a korábbi célunktól, próbálom fogni a vállát, hogy ne essen bele a saját hányásába. Nem szép látvány, de hát a testnedveinket már így is kicseréltük amennyire lehetett, nem fogok most elfordulni. Végtére is közös jövőért küzdünk. Ha megtörölte a száját, akkor megsimogatom a haját, ami ugyan bőrig ázott, de jelzem ezzel is, hogy vele vagyok.
- Ha csak nem tud teleportálni... Vagy csak a szemem káprázott ebben a hülye időben. Bocs, hülye voltam... – Vallom be, noha az öreg valóságosnak tűnt, még fel is tudom idézni a rémülettől felcsillanó képét, ahogyan a fényszóróm lámpáiban sebesen közeledem felé. Káprázat lett volna? Miután felsétáltunk a kisúton, és bebocsátást nyertünk, leveszem a kabátomat, és Rubyról is lesegítem. Én ugyan nem fázom meg, hiszen a képeségemmel gyorsan átmelegszem, de gyorsan átölelem őt is, és sugárzom belé az erőt. Legalább ez volna a szándék, de nem történik semmi... És ő sem érzékeli tovább Caspere-t. – Te... szivi... itt valami... nagyon nem stimmel. – Meg sem hallom, amit mondott nekem, legalábbis csak késve, ekkora kapom fel a fejemet, rápillantva, megnézem a képeket. – Tizenöt? – Kérdezem hitetlenkedve, odalépve az egyik képhez, amely egy fiatal nőt ábrázol. Lady Gwendoline Drumer, 1825-1846. Állati fiatalon halt meg. Ahogyan Ruby suttog, most ismét rá nézek, és megvonom a vállamat. – Lehet. – Körbejáratom a tekintetemet, sehol egy telefon, lehet, hogy nem ebben a helységben van. Mivel lépteket nem hallok, még van egy kis időnk melegedni.

ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 4 Jan. - 15:12


Ryan & Ruby






*Vállalom a vádakat, valóban én kezdtem a hergelést, de azt hiszem először nem szexuális célzattal, viszont később, látva a sikert már jobban meggondoltam a szavaimat, nem finomkodtam. Ahogy ő sem velem meg az ággyal, viszont az egész annyira fantasztikus volt, hogy egyáltalán nem érdekel mi tört össze vagy mi nem, nekem nem esett bajom, hacsak azt a pár halványan sajgó és minden bizonnyal kékülő foltot nem tekintem bajnak, ami valahol az oldalamon, a csípőmnél, egyszóval alkatom folytán a kiálló csontok mentén színeződik. Említésre sem méltó, így nem is érzem, mozgáskor sem, csak akkor éreztem amikor felöltöztem és hozzáértem a bőrömhöz, nem is szóltam Ryannek, csak magamban mosolyogtam és elégedett voltam magammal és a pasival amiért ez is megadatott nekem. *
-A legközelebbi templomnál ki is próbálom. Ne sajnáld, finoman voltál durva, megtartalak.
*Tök komolyan mondom, de tényleg, még a templomos részt is, jóllehet az egészből azt nem gondolom megvalósítani. Egyébként a romantikának sem vagyok ellenzője, de szerintem kár ígérgetnie Ryannek ha általában véve nem egy szende típus. A „majd meglátjuk” pillantást kapja cserébe meg egy félmosolyt amivel megint csak húzni akarom. Nem sokkal később nem akarom húzni mégis sikerül, bár a cipője megtisztelése messze áll ettől a gondolattól, már annak is örülök, hogy nem robbantunk fel, de ez csak akkor tudatosul bennem amikor megemlíti.*
-Oké, örülök.
*Jelenleg nem tudok többet mondani, össze kell szednem magam, a folyamatosan szakadó eső sem tesz jót a kedvemnek, a ruhám teljesen átázott már, fázom is. Casper megjelenése némileg javít a dolgokon, nem érzem, hogy fázom és a gyomrom remegése is elmúlik. Egyfolytában figyelnem kell magamra a gondolataimra és Casperre, most, hogy itt van és nekem jobb, marasztalnom kell ez azonban koncentrációt igényel. Egyéb esetben csak úgy megjelenne, de most tudatosan hívtam elő. Ryan megjegyzése meglep, elfészkeli magát a fejemben az infó de egyelőre nem tudok mit kezdeni vele. *
-Az öreget láttad a benzinkútról? Az hogy lehet? Nem érhetett ide előttünk.
*Rázom meg a fejem és tovább hitetlenkedem, az egész ügy fura, nem értek belőle semmit, nem kapcsolom össze az apró dolgokat, pedig kellene, de hát nem vagyok nyomozó. A házhoz érünk, a szellememet oldalra küldöm és belekarolok Ryanbe jó szorosan, ha látni akarom azt amit Casper, akkor pillanatokra ugyan de oda kell fókuszálnom. Míg az ajtó nyílik és Ryan beszélget, én alaposan körülnézek oldalt-hátul Casper szemeivel, csupán egy önkéntelen mosolyra futja tőlem. Érzem, hogy Ryan magával húz és elengedem Caspert bár az alakja megmarad odakint, mi bemegyünk és most itt nézek körül. A férfi eltűnik s mi kettesben maradunk, halkan suttogva osztom meg azt amit kint láttam és amit bent érzek.*
-Tele lehetnek lóvéval, nem hiszem, hogy minimum tizenöt vendégük van a házban, de annyi autó a garázsban igen. Ez meg…úgy néz ki mint egy rossz horrorfilm díszlete. Az is lehet, hogy az egyik kép mögött leselkedő lyuk van. Minket figyelnek.
*A kandallóhoz megyek, persze húzom magammal Ryant is, ott melegszem és szárítkozom a tűz mellett, a meleg jótékonyan ellazít és a remegésem is enyhül de még néha kiráz a hideg ahogy a vizes ruhám a bőrömhöz ér. *
-Szerinted ki lakik itt? Ha az öreg mutáns volt, lehet, hogy aki itt lakik az is mutáns. Vagy valami pszichopata kannibál.
*Továbbra is suttogok, nehogy bárki meghallja, az se aki a kép mögött figyel minket, ha van ilyen, biztos ami biztos. Bár a kannibál csak vicc volt.*

♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimePént. 1 Jan. - 21:00


Ruby & Ryan



Túlbonyolítja, ez már egyértelmű. Közös a célunk, az, hogy a végére érjünk ennek az egésznek. Ha pedig valahol testvérek is vagyunk, akkor már olyan mindegy, akkor naná, hogy költök rá. Különben is, ahogyan egymásnak estünk, nem gondolhatja, hogy akkor innentől külön kasszán leszünk. Abban viszont kénytelen vagyok egyetérteni, hogy tényleg érdemes lenne beosztanunk a pénzt, még ha sok is van, jobb, ha nem herdáljuk el, mert nem lesz utánpótlás. Végtére is ő a nő, nála a fegyver, bár az benne az édes, hogy nem kezd a szex-szel zsarolni, sőt, mintha hozzám hasonlóan ő is ki lett volna éhezve, úgy rámmászott, mint annak a rendje, viszonylag gyorsan elfogadta, hogy bár igen gerjesztős kiscsajnak tartom, de nem vagyok egy bunkó, aki csak arra hajt, aztán már le is lép. Lelépünk, de együtt, céllal, és ha közben újra meg újra egymáséi lehetünk, az már csak a bónusz.
- Előtte már a kocsiban hergeltél. Még egy ájtatos pap is a falhoz nyomott volna. Sajnálom, hogy ha durva voltam, kissé már elszoktam az ilyesmitől. Legközelebb majd romantikázunk. – Vigyorgok vissza, a kezemet azért nem nyújtom pacsira, az már sok lenne. Így is állandóan húzzuk egymás agyát, amióta félretettük a kezdeti bizalmatlankodást. Azt még merném kijelenteni hogy illünk egymáshoz, ám hogy az azonos hullámhossz megvan, mind gondolatai síkon, mind az ágyban, ahhoz nem férhet kétség. Nagyjából kezdjük kiismerni, hogy mire gondolhat a másik, és ez azért nagy szó, nem szoktam így senkire ráhangolódni.  Most éppen ráhangolódásunk tárgya, hogy lehányja a cipőmet, még jó, hogy nem olasz bőr, meg amúgy sem vagyok finnyás. A testnedveket illetően pláne nem. Ha testvérek vagyunk, ennyi belefér, ha meg szeretők, hát kibírom egy későbbi menet reményében.
- Az indulat... Örülj neki, hogy a szám a mocskos, és nem robbantom fel a búzamenőt. – Rántom meg a vállamat, és a csomagot érintő kérdésére legyintek, nem fogunk hordárkodni, úgyis elázna a pár bőrönd, meg táska. A kocsiban lesz velük gond, majd rájuk zárom a csomagtartót, innen csak nem lopják el. Ha meg igen, az igazolványok nálunk vannak, ruhákat vehetünk később is.
- Úgyse fogod elhinni. Bár lehet, hogy az öreg is magunkfajta. Őt láttam az úttesten. Aki még a kútnál igazított útba. Nem tudom, hogy a bánatba került ide... – Kézenfogva vágunk át a mezőn, és csak későn jövök rá, hogy volt egy kisebb földút is, csak az nem látszott a sötétben. Már mindegy. Bólintok, és megnyomom a csengőt. A szellem, ha körbenéz, akkor egy oldalsó kocsibejárót láthat, és egy viszonylag nagyobbacska parkolót, ahol vagy tizenöt kocsi parkol. Erről én nem tudok, így várakozom a lánnyal elől. Nyílik az ajtó nem sokkal később, és egy magas, szikár alak jelenik meg, csokornyakkendővel, csinos, ám kissé ódivató mellényben.
- Igen?
- Jó estét. A kocsink itt robbant le a közelben, telefonálhatunk esetleg autómentőért? – Kérdezek rá, a fickó mögénk pillant, aztán bólintva tárja fel az ajtót. – Szólok a gazdámnak, egy perc türelmet kérek, hamarosan jön. Addig foglaljanak helyet. – Rubyra pillantok, és húzom magam után, hm... érdekes egy fickó. Egy nappaliba vezet be minket, amelynek a falait vörösre festették. A falakon régi családi portrék. Kandalló, és bársony bevonású ülőgarnitúra. A fickó felmegy felmegy az egyik lépcsőn, egyébiránt még egy kétszárnyú ajtaja van a szobának, azon kívül, ahol bejöttünk.



ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeHétf. 28 Dec. - 7:45


Ryan & Ruby






*Hogy miért gondolom, hogy csóró? Nem gondolom, de nem vagyunk még olyan kapcsolatban egymással, hogy rám költsön. amúgy sem szeretek senkinek sem tartozni, addig nyújtózkodom amíg a takaróm ér, persze azt nem kívánom tőle, hogy olyan pórias módon éljen míg együtt vagyunk, mint amennyit az én pénztárcám megenged, de magamra többet nem fogadok el. Egyébként meg fogalmunk sincs meddig tart ez az utazás és a nyomozás, meddig nem lesz alkalmunk pénzt keresni vagy szerezni, egyszóval gyakorlatiasan gondolkodom. Nem kell mindent az első nap elkölteni. Azért a mondat végére szépítek és ezt már ő is elfogadja, most már tudom mivel lehet rávenni valamire amit nem akar. Na igen, a pasikat könnyű kiismerni, ennyit legalább megtanultam az életből. Nem érzem magam házisárkánynak amiatt mert beosztom a pénzét, a vigyorgására hasonló vigyorral felelek és megtartom magamnak a nagy titkot, amire rájöttem. Mindez persze nem jelent holtomiglan-holtodiglan szerelmet, nagy a vágy kettőnk között nem is tagadhatjuk, szerintem az nyugtatja le, hogy én nyugodtnak látszom mellette. Persze bennem is volt félsz, de legyőztem azzal, hogy ha megtörténik már úgy is mindegy és van annyira jó pasi, hogy kíváncsivá tett. Én piszkáltam és lovalltam bele az egészbe, tény és való nem is tagadom, volt benne egy adag vakmerőség is az esztelen fajtából, de jó vége lett. Isten a tanúm mennyire jó vége lett. A kérdésére látványosan elmerengek.*
-Úgy emlékszem te nyomtál a falnak, aztán úgy rám feküdtél, hogy az ágy is összetört. Én gyengédebb lettem volna.
*A visszavágásomban benne van egy képzeletbeli nyelvöltés is. Persze, hogy kiismertem, úgy érzem még a piszkálódásaim és a húzásaim is jó hatással vannak rá, bolondítom, szórakoztatom és ez jó. nem tudom eddig milyen nőkkel találkozott, vagy egyáltalán mert e velük behatóbban foglalkozni, de az biztos, hogy egyik sem ért el nála annyit mint én. Idilli hangulatunknak az eső nem is ártana, én szeretem, persze csak valami tetővel a fejem felett, bár nyáron a könnyű záporban elázni még felüdülés is New York házakkal és benzingőztől füstös utcáin, ám az öreg az út közepén és az árokba borulás már taccsra vágja a jó hangulatot. Az, hogy nem sokkal később a cipőjét tisztelem meg sem javít a helyzetünkön, hiába az eső, azért annak a lábbelinek egy ideig hányás szaga lesz. Viszont a hideg vízcseppek az arcomon jótékony hatással vannak rám, s míg nem kapok Ryantől zsepit addig az ég felé fordítom az arcomat és hagyom, hogy az eső végigcsorogjon a bőrömön. Casper, vagyis én csak úgy áll ott tőlem pár méterre és néz ki a fejéből, az enyémben ennek eredményeképp előjön a kettőslátás, vagyis hiába van lehunyva mindkét szemem, hogy ne folyjon bele az eső, látom azt amit Ryan csinál. Látom, hogy az úton keresgél az öreg után, látom ahogyan zsepit halászik ki a kocsiból és látom azt is ahogyan szitkozódik. Utóbbit még hallom is.*
-Mocskos egy szád van….köszi. *Az arcomat, számat törölgetve arra nézek amerre mutat. Valóban egy ház ablakaiból kiszűrődő fénynek látszik, ami jó mert tudunk telefonálni, vagy legalább megszárítkozni és útbaigazítást kapni. Ez a remélt terv.* -Hinni csak a templomban lehet. Menjünk. Mi lesz a csomagokkal?
*Persze érdekel, ott van minden vagyonom. nem szívesen hagyom ott, bár a csomagtartóban nem fog elázni és valószínűleg nem jár erre senki aki elvihetné, de azért mégis, na.* -Mitől borultunk az árokba?
*Érdeklődöm, de mivel nem járt vitustáncot senki teteme felett, rögtön másra gondolok és nem egy öregember hullájára. Elindulok vele a ház felé, a cipőm csak úgy cuppog a sárban, a csontomig eláztam és fázom, az orromról, szempilláimról csepeg a víz. Most már, hogy jobban van a gyomrom, nem olyan üdítő ahogy még a gerincem mentén is végigcsorog, bele egyenesen a bugyimba ami nem rég még majdnem szénné égett.*
-Mi menjünk előröl. Casper meg körülnéz oldalt. Biztos ami biztos.
*Magamra mutatok, a másik magamra aki most már nem a tudatalattim hanem a tudatos énem termékeként követ minket.*


♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimePént. 25 Dec. - 18:10


Ruby & Ryan



- Szivi, miért gondolod, hogy annyira csóró vagyok? – Ezt nem úgy értem, hogy annyira csóró, mint ő, hiszen megbántani nem akarok. Elég sok a félre tett tartalékom, mintha egész életemben arra vártam volna, hogy majd egyszer mégiscsak történik valami, amin el tudok indulni. Ruby igen aranyos hogy így a szívén viseli a sorsomat, és a pénzügyeimet, a veszélyek összekovácsolnak, végre nem érzem magamat annyira egyedül.
- Nekem sincsenek nagy igényeim, jó lesz a motel. – Bólintok oldalra, nem fogom leszúrni a megjegyzésért. Főleg, hogy az utolsó mondatával hatalmas vigyorra késztet, na igen, még bennem is alaposan buzog a bizonyítási vágy, hogy ne csupán az egyszeri alkalomból szűrje le a jellememet, tudok én finomabb, érzékibb is lenni. Amire éppen igényünk lesz. Csak már ott lennénk már. – Ennyire kiismertél már? Na most ki mászott kire? – Nevetem el magamat, most már ki vagyok elégülve, és tele is a hasam, a frusztrációim legalább egy-két órára elszálltak, ám sajnos tényleg nem sokáig, mert a tetves eső úgy veri a szélvédőt, hogy a fényszórók már alig látják az utat. A fejemet csóválva morgolódva szűröm ki a szitkokat a fogaim között, elátkozva az öregember összes felmenőjét, aki ezt a hülye viccet játszotta velünk. Pár perccel később már másért káromkodok, pedig nem vagyok ilyen. Dühösen szállok ki a kocsiból, hogy Rubyt is kisegítsem. Miután Ruby gyomra alaposan felfordul, megrázom a fejemet.
- Ne izgasd magad, pillanatok alatt úgyis elmosssa az eső. He? Megnézem. – Kérdezek vissza, és az autónak támasztom őt. Visszaindulok az útra, a kezemmel próbálok világítani, legalább az jó hír, hogy valakinek a háza közelében robbantunk le. Az öregurat viszont nem látom sehol. Sem az úttesten, sem az árokban. Megnézem a kocsi szélvédőjét, nem tört be, nincsenek vérnyomok, a horpadások is csak az árokba borulástól keletkeztek.
- Ez meg.. mi a lófasz? – Kérdezem megdöbbenve, ennyire nem hülyültem meg. Nem akarom még Rubyra is a frászt hozni, de erre nincsen magyarázat. Az áron tetejéről nyújtom a kezemet, a másikkal pedig zsebkendőt halászok, hogy átnyújtsam. Hát nem most fogjuk kibányászni a csomagjainkat, majd ha megjött az autómentő. Addig elleszünk a házban, ha ugyan beengednek.
- Ott... nézd! – Mutatok a pár száz méterrel arrébb felvillanó fényre. Nem csak az emeleti lámpa alapján lehet behatárolni, a felcsapó villám is megvilágítja a kissé régi, rozoga épületet. Ha bármerre elnéz az ember, sík a terem, ez szó szerint a vad senki földje. Vagy éppenhogy valakié?
- Fogalmam sincsen. A térkép szerint a motelnél letértünk a főútról, azt hittem ez is átvisz a városhoz. Próbáljunk meg onnan telefonálni. – Javasolom, és elindulunk hát befelé, el az úttól. Pedig ha tudnánk, hogy a házhoz nem is vezet telefonkábel, már most visszafordulnánk. Elérünk a házig, a verandát fellépve kissé oldalra nézek, hátul valami kocsifeljáró lehet, de innen nem látszik, hogy áll e ott jármű. – Na elől, vagy oldalt? – Kérdezem a csajszit, kopogtató van a bejárati ajtón, de akár kereshetünk más módszert is. A lényeg, hogy már bőrig áztunk.

ruby & ryan

nice to see you honey
Vissza az elejére Go down

Ruby Faro
mutant and proud

Ruby Faro
Törvényen kívüli
our time is coming
Play By : India Eisley
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeVas. 20 Dec. - 7:00


Ryan & Ruby






*Ryan le sem tagadhatná, hogy isteni élményben, világrengető szexben volt része nem rég, az a vigyor amit még evés közben is képtelen letörölni az arcáról ékesebben beszél Shakespeare-nél is. Én jobbára a húsnak szentelem az élvezet hangjait, de azt is csak egy ideig, némileg borúlátóbb vagyok mint Ryan hiszen nálam eddig is csak az volt biztos ami már megtörtént, tervezni nem volt soha alkalmam mert az anyám keresztülhúzta a számításaimat. Nekem már az is élmény, hogy itt vagyok Ryan-el valahol az isten háta mögött és nem kell arra gondolnom mi lesz holnap, legalábbis nem abban az értelemben amiben eddig tengődtem. Ha jobban belegondolok az egész annyira mámorító mint egy buja este kaviárral és pezsgővel, szabadnak érzem magam, olyannak amilyen sosem lehettem de még nem mélyültem el teljesen ennek elfogadásában. Még nem tudom elhinni, hogy ez jó és végletes lehet. Épp ezért vigyázok is rá nehogy összetörjön mint egy megrepedt tükör.*
-Francokat! *Kapom fel a fejem és nézek rá hitetlenkedve, hogy képes ilyeneket mondani amikor alig van pénzünk és még csak az út elején vagyunk. Jellemző, hogy már közös vagyonként gondolok arra ami tulajdonképpen Ryan-é.* -Úgy értem, francokat drága szállodát, spórolni kell, már ha megbocsátasz, hogy vigyázok a pénzedre, de megfelel egy útszéli motel is. A drága szállodában jó a fűtés…..nem kell melegíteni. *A kérdésére megvonom a vállam, fogalmam sincs miért olyan nyugodt mellettem, még a vadságát sem fejtettem meg, hála az égnek nem is volt hozzá szerencsém. Hogy miért nyugodt? Ki tudja. Újabb vállvonogatás immár magamnak és a fejemben zajló röpke magán párbeszélgetésnek.* -Mert belém zúgtál mint lószar a gödörbe. *Vigyorgok rá, természetesen nem gondoltam komolyan, nem hiszem, hogy ennyi idő után belém szeretett és nyálasan romantikus érzelmekkel visel irántam, esélyesebb az, hogy még kelletés nélkül is rám van gerjedve és ez a testi vágy erősebb mint az ami kiváltja belőle a szörnyeteget vagy a robbanást. Ergo nyugodtnak érzi magát. Ezt azonban nem sikerül megvitatni, még végiggondolni sem nagyon, így mikor félrerántja a kormányt és az autó szinte repülni kezd körbe akár a Dorothy-t felkapó forgószél, elillan a fejemből. nem is csodálkozom azon, hogy ebből nem lett építő jellegű eszmecsere, az életünk sokkal fontosabb, pláne, hogy pont most beszélt nekem a nyugalomról, erre tessék. Ha most nem robban fel akkor soha. A levegő bennem akad, a szemeimet önkéntelenül tágra nyitom de nem látok semmit mert az agyam szintén önállóan kikapcsol és csak életem legszebb pillanataira emlékezik, nem tart sokáig a film, mondhatni szösszenet. A hirtelen ránk zuhanó hangzavar, fékcsikorgás, égett gumiszag és az árokba borulás dörrenése után haláli csend borul ránk, nem hallom a kérdését vagy csak nem jut el az agyamig, azzal vagyok elfoglalva, hogy csodálkozzak a szerencsémen. Kérdés mikor léptem szarba, hogy ekkora mákom van, és miért nem vettem észre, hiszen ha ezt a balesetet megúsztam, minimum egy puffnyi kupacnak kellett lennie. Fáziskéséssel konstatálom, hogy még élek, addigra Ryan már az én oldalamon áll, a nyitott ajtón beáramló friss levegő keveredik a vizes földével, az eső illatával és a motor égett szagával. Még nem igazán vagyok eszemnél, halványan érzékelem ahogy Ryan kisegít a kocsiból, ösztönösen teszem k a lábam, kapaszkodom belé és egyenesedek fel. A gyomrom felfordul az égett szagtól és az adrenalin véremből való távozásától. Elég nagy löketet kaptam az imént, mondhatni elvonási tüneteim vannak, teljesen elgyengültek a végtagjaim, remegek mint a kórházi zselé és diszkrét öklendezés közepette kiadom a nem rég befalt finom husit, természetesen egészen más formában mint ami élvezhető lenne. A másik felem, Casper karba font kezekkel, kárörvendő mosollyal nézi két méterrel arrébb ahogyan megtisztelem Ryan cipőjét.*
-Bocsi. Ugye….van másik?
*Borzalmasan érzem magam, ez annyira gáz. Együtt töltött életünket valóban a hullámvasút fémjelzi a legjobban, remélem nem lesz ez mindig így, hogy a fellegekből egyből a pokolba jutunk. Csodás és vad szex után rókázás. *
-Ház? Milyen ház? Adj egy zsepit…lécci.Vagy hármat.
*Eddig a kézfejemmel töröltem meg a számat, de nagyobb esélyekkel indulhatnék a rendbetétel útján ha mindezt zsebkendővel csinálnám. Nekem is van, a táskámban de nem lenne jó ha most belenyúlnék.*
-Tudod hol vagyunk?




♫ Zenécske ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg ϟ ©

Vissza az elejére Go down

Ryan Bane
mutant and proud

Ryan Bane
hõs
look behind my mask
Play By : Chris Pine
Hozzászólások száma : 80
Kor : 35



TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitimeCsüt. 17 Dec. - 10:34


Ruby & Ryan



Amióta együtt voltunk, teljesen máshogyan látom a világot. Eddig el voltam keseredve, s egyedül éreztem magamat, ahogyan másoknak próbáltam segíteni. Erre Ruby szélvészként tűnt fel előttem, és bebizonyította, hogy párosan szép az élet, ahogyan mondani szokták. Nem mondom, hogy biztosan nem fogok még felrobbanni, ám kiegyensúlyozottabb vagyok, ettől még meg akarom találni az apámat, s magyarázatot az egész... eredetemre. Hogy Gethin mit titkolt el, miért irányított Rubyhoz, s hogy egyátalán a másik kettő mit fog mondani. Hiszen lássuk be, kielégült vagyok, a kiváncsiságom még megmaradt. Immár úton vagyunk, a rágót elfogadom, alaposan ropog a fogam alatt, az óvszerre pedig nagyot hümmentve pislogok, végülis a szenvedély hevében nem kezdtem el kérdezgetni, hogy játszik e a naptárral, mikor lehet peteérése. Annyira kiestem a gyakorlatból, hogy csoda volt, hogy nem a pálya mellett rángattam ki a kocsinak döntve, megerőszakolva őt, így is hatalmas önuraralomról tettem tanubizonyságot, hiszen még provokált is. Ha lesz következménye, majd átgondoljuk. A hatalmas ágytorna utáni étkezés tovább növeli az elmélyülést, hatalmasakat sikerül vigyorogni, miközben szinte szótlanul tömjük magunkba a husokat, és ez előrevetíti, hogy estére erőt akarunk gyűjteni egy esetleges ismétléshez.
- Ha odaérünk, valami drága szállodánk keresünk, és felmelegítelek. – Bizonygatom, holott egyre kevésbé hiszek a vén fószer útmutatásaiban, s nem úgy tűnik, mintha a következő emelkedő után a város fényeit látnánk meg. Ráadásul a kocsi sem lehet az a mai darab, ilyennel szinte kár is volt útnak indulni, de hát ki hitte volna? Bérautó az istenadta.
- Melletted egészen nyugodt tudok lenni, miért? – Kérdezek vissza, és csak az utolsó pillanatban nézek vissza az útra, így ő biztosan nem láthatta, amit én, hogy a kocsi fényszóróiaban egy alakot fedezek fel, és gyorsan félrerántom a kormányt, nem gondolkozva, hogy is került az útra. Az autó megcsúszik a hirtelen mozdulattól, és az árokban kötünk ki. Felemelem a fejemet, nem ütöttem meg nagyon magam, arra figyeltem, hogy ebben a pocsék időben mindketten be legyünk kötve. Az árok nem volt túl mély, talán négy méter, de az autó orral bele van fordulva. Elfordítom a gyújtást, hogy ismét beindítsam. A motor kettőt köhög, majd leáll. Másodszorra már nem is köhög. Az ujjaimmal is megpróbálok életet lehelni némi elektromos impulzussal, nincsen válasz. Hát ennek annyi.
- Jól vagy? – Kérdezek gyorsan oldalra, észbe kapok, remélem nem fejelt le semmit. Kikászálódok a kocsiból, sikerül pár pillanat alatt bőrig ázni, a kabátom persze nem kapucnis. Átevickélek a másik oldalra, és kinyitom neki az ajtót. Körülnézek, mindenfelé sötét, az utat nagyjából addig látjuk, amennyire a ködös csillagok megvilágítják, ám úgy háromszáz méternyire fény villan. Valaki meghallhatta a csikorgást. Ennyire mázlink lenne?
- Egy ház! Gyere! Onnan talán hívhatunk autómentőt. – Segítem ki a lányt a kocsiból, és megfogom a kezét, hogy még véletlenül se csússzon el, vagy menjen ki a bokája.



ruby & ryan

nice to see you honey

Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Eredetkutatás - Ruby&Ryan   Eredetkutatás - Ruby&Ryan Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Eredetkutatás - Ruby&Ryan
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Castor & Ruby
» Ruby & Ryan - A félelem kapuja
» Hope Town - Eredetkutatás
» Ruby & Shihad - Legbelső félelem
» Ryan Gosling

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-