we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
Claire Bennet Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
Claire Bennet Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
Claire Bennet Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
Claire Bennet Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
Claire Bennet Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
Claire Bennet Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
Claire Bennet Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
Claire Bennet Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
Claire Bennet Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 Claire Bennet

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

Claire..Bennet
mutant and proud

Claire..Bennet
független
loneliness is a gun
Play By : Hayden Panettiere
Hozzászólások száma : 9
Kor : 25



TémanyitásTárgy: Claire Bennet   Claire Bennet Icon_minitimeVas. 1 Nov. - 14:38


Claire Bennet
"I walked through fire and I didn't get burned."


Userinfo: Főkarakter

Név: Claire Bennet (jelenlegi álnév: Claire Butler)
Mutáns név:
Születési dátum és hely:  1970. augusztus 8. Texas, Kermit
Besorolás: Független

Képesség(ek):

Elsődleges képesség: Spontán sejtregeneráció
Osztályozás: Alfa
Aktiválódás: 16 éves kor
Képesség jelenlegi szintje: Sejtjeim gyors regenerálódása miatt minden sérülésem szinte azonnal begyógyul, mintha nem is lett volna. Még sosem voltam beteg, sem depressziós, és soha nem kell aggódnom amiatt, hogy valamilyen baleset során elvesztem az egyik végtagom, mivel az visszanő. Fájdalmat ugyan érzek, de csak nagyon rövid időre, és akkor sem olyan erősen, mint más. Egyetlen gyengepontom van, az pedig nem más, mint az agyam, ami valamiféle kapcsolatban állhat a képességemmel. Ha valami beleékelődik, a regeneráció nem történik meg, azonban, ha kiveszik azt a tárgyat a sejtjeim azonnal elkezdik gyógyítani magukat. A csonttöréseknél a csontokat vissza kell illesztenem a helyükre, és csak azután kezd el gyógyulni az adott terület, magától nem ugrik a helyére.
Mivel a sejtjeim folyamatosan regenerálódnak, így az öregedés is lelassul nálam, gyakorlatilag halhatatlan vagyok, ami egy elég ijesztő gondolat. Semmiféle gyógyszer, drogok és alkohol sem tud rám hatással lenni, így nem tudok lerészegedni vagy beszívni. Az igazság az, hogy a szervezetem teljesen önfenntartó, vagyis nem lenne szükségem vízre, ételre és alvásra sem a túléléshez, ám a látszat fenntartása miatt mindegyiket csinálom.
Képesség távlatai: Képességem teljesen kifejlődött.


Jellem: Egyszer valaki úgy írt le engem, hogy én vagyok az első, aki nevet egy viccen. Ezután ez a fiú megpróbált megerőszakolni, majd a fejembe ékelődött egy bot és meghaltam. Igaza volt, hisz tényleg szeretek nevetni, úgy gondolom ez a legjobb dolog, amit az ember a szájával tehet. Habár sokszor félreismernek az emberek, szeretek másokon segíteni és ez egyik életcélommá is vált. Szó szerint tűzbe tudnék menni, nem csak a szeretteimért, de akár egy idegenért is. Ami azt illeti ezt már meg is tettem. Pozitív ember vagyok, próbálom mindennek a jó oldalát nézni, de persze nekem is megvannak a rossz napjaim, amikor sűrű, fekete felhők ereszkednek a fejem felé és mást sem látok csak azokat. Nem vagyok egy túlságosan bonyolult személyiség, az egyszerű dolgokat szeretem, mint például a csokis tejet, a gyors kaját és a sellőket. A barátság számomra az egyik legértékesebb dolog, ám lapulnom kell, és így nehezen lehet barátokat szerezni. Hűséges vagyok és a szavamat mindig betartom, a hazugság távol áll ugyan tőlem, de ha az élet megkívánja, akkor képes vagyok rá, méghozzá nem is rosszul. Mindenkivel szemben próbálom a legjobbat nyújtani, ez az iskolára is igaz, bár a mostaniban inkább lapítok, nem akarom, hogy elkapjanak és megint egy boncasztalon találjam magam. Elég volt egyszer látni a bensőségeimet.

Kinézet, megjelenés: Hosszú szőke hajam van, mely legtöbbször ki van engedve és egyenesen esik le a hátamra. Szemeim kékeszöld színben pompáznak, bőröm pedig, képességemnek hála hibátlan. Külsőre talán annak a tipikus lánynak tűnök a szomszédból, ám a látszat, mint mindig, most is csal. Ugyan alkatom tökéletes, ezt leginkább magamnak köszönhetem, hisz szeretem a sportokat és évekig pom-pom lány is voltam. Ruházatomban az átlagos dolgokat szeretem, semmi kirívó cucc, vagy olyasmi, ami felhívná rám a figyelmet. Egyfajta kaméleonként próbálok öltözködni. Bőrömön nem található tetoválás, heg, vagy régi sérülés semmiféle különös ismertetőjegy. Egyetlen egy darab anyajegyem van, az sem látható helyen. szemeim váltakozó színűek, néha kék néha zöld színben pompáznak, de olyan is van, amikor a kettő keveréke látszik. Ez teljesen hangulat és érzelem függő. Arcomon általában sugárzó mosoly látható, ha nem épp a jövőmön gondolkodom és azon, hogy mikkel tesztelhetem még a képességem.

Előtörténet:
Írjunk magunkról öt érdekes dolgot. Ez volt az egyik feladat, amit az új iskolámban sóztak rám, én pedig kissé... elragadtattam magam, amikor a piszkozatot írtam. Védelmemre legyen mondva, hogy már jó ideje cipelem ezeket a nagy titkokat a hátamon, úgy, hogy senkivel sem tudtam megosztani őket, valahogy ki kellett adnom magamból.

1. Gyűjtöm a Teddy macikat

Vagyis csak gyűjtöttem. Apám (jobban mondva nevelőapám) sokszor volt úton a munkája miatt, és minden egyes alkalommal mielőtt kilépett volna az ajtón megkérdezte, hogy mit szeretnénk, ha hozna nekünk. Az öcsém általában egy új játékot kért magának, az anyám csak az kérte, tőle, hogy jöjjön haza épségben, én pedig minden egyes alkalommal egy plüss mackót kértem. Az oka ennek egyszerű volt, az volt az egyetlen plüssöm, amim még nem volt és akkor igazán kívántam legalább egyre. Aztán az egyből szép lassan több és több lett. Velük aludtam és velük keltem, nekik mondtam el, ha valami bántott ég akkor is, ha letagadtam. A Teddy macik már nem azt jelentették számomra, hogy egy új dolgot kaptam, amit rárakhattam az ágyamra a párnáim mellé, hanem egy újabb nap, hogy az apám hazaért. Miután azonban a házunk leégett, odalettek a macik is. Freddy, Marcus, Tiberius és a többiek a tűz martalékai lettek, ahogy az otthonom is. A Társaság rám talált, menekülnünk kellett a saját biztonságunk érdekében.

2. Örökbe fogadtak

Sokáig próbálták eltitkolni előle ezt a szüleim, de egyfajta megérzésként rájöttem a dologra. Nem vágtam az arcukba, nem kiabáltam velük és hasonlók, mint a filmekben szokás, csak csendben elfogadtam a dolgot, mint egy normális ember. Ők voltak a családom és ezen nem változtathatott semmi. Legalábbis ezt gondoltam, aztán rájöttem, hogy milyen képesség birtokában vagyok és egy jobban kezdett érdekelni a dolog, hogy vajon kik lehettek a biológiai szüleim, hisz ezt tőlük örököltem. Kíváncsiságom feléledt, meg akartam őket ismerni, hogy mi lett velük, és hogy miért nem kerestek engem, ha egyáltalán tudtak rólam.  A haiti férfi elmondta, hogy az anyám nem más, mint Meredith Gordon, aki a pirokinézis képesség birtokosa, és miután megtaláltuk egymást, megtudtam tőle, hogy ki is az apám. Nathan Petrelli, rá szeretnék bukkanni, őt is megszeretném ismerni, azt szeretném, ha egy nap egyesülhetnénk, mint egy család, bár, tudom, hogy ennek kicsi az esélye. Bárhogy is lesz, tudom jól, hogy azokat a szüleimet, akik felneveltek, nem pótolhatja senki.

3. Meghaltam, de túléltem

Ha le kellene írnom a halált, azt mondanám, hogy sötét, nyirkos és hideg. Nem jó dolog, de ezt persze az is tudja, aki még nem halt meg. Igazából, engem nem lehet megölni, de mégis úgy sikerült, hogy pár óráig halottnak jegyeztek fel, mert egy farönk ékelődött az agyamba. Emiatt sajnos a testem nem tudott regenerálódni, és mikor kivették a farönköt a fejemből a boncolásomra ébredtem. Mellkasom fel volt nyitva és tisztán láttam a dobogó szívemet, a bordáimat és úgy nagyjából minden egyes szervemet. Az első dolgom nem a kiakadás bármilyen meglepő is, de szinte hidegvérrel raktam magam helyre, hogy regenerálódni tudjak. A a kiakadás csak ezután jött. Egyfajta pánikroham jött rám, fájdalmat ugyan nem éreztem, mégis kiakasztó látvány volt magamat így látni. Mikor biológia órán először vettük a belső szerveket akkor sem igazán bírtam a képeket, amiket a tanár mutatott, de mostanra hozzászoktam a dologhoz. Akkor azonban kapkodnom kellett a levegőt, és majdnem elhánytam magam. Féltem, nem az embertől, aki ezt tette velem, hanem magamtól.

4. Mikor kislány voltam sellő akartam lenni

Egyszer kaptam egy könyvet, még hét évesen a nagyanyámtól, aki mostanra már nem él. A Kis Hableány volt a címe Hans Christien Andersen-től. Imádtam minden egyes sorát, és egészen addig sellő akartam lenni, amíg rá nem jöttem a szörnyű valóságra, hogy ez egyszerűen lehetetlen. Pedig milyen jó is lenne a tengerben úszni a többi vízi állattal és nem aggódni amiatt, hogy a Társaság esetleg mégis ránk talál. Az álmomat ugyan feladtam, de azóta is szívesen rajzolgatok hableányokat a jegyzetfüzeteim sarkaiba, szívesen olvasgatok meséket róluk és még egy bögrém is van, amire az van ráírva, hogy "Sellőként jó az élet". Most már reálisabb álmaim vannak, mint például az, hogy egy nap majd segíthetek valahogy a képességemmel más embereken. Betegségeket meggyógyítani, mint például leukémiát és AIDS-et a véremmel. Talán, majd egy nap, bízok benne, hogy ez sikerülni fog.

5. Magányos vagyok

Ezt volt a legnehezebb leírnom, nem is tudom miért. A barátaim ott maradtak, ahol az égő ház is, és az egyetlen, aki tisztában van a képességemmel, nem más, mint az apám, aki úgy véd, ahogy csak tud. Próbálok olyan lenni, mint egy kaméleon, amíg ki nem találunk valamit a Társaság ellen, de közben próbálom felvenni a kapcsolatot a biológiai apámmal, a kettőt összeegyeztetni nehéz, de nem kivitelezhetetlen. A napi rutinom általában abból áll, hogy suliba megyek, aztán rögtön haza és utána marad a keresés. Nem is próbálok eljutni olyan bulikba, amiket az osztálytársaim rendeznek, bárhogy is hívnak, noszogatnak. Ugyan alig múltam el tizenhét, mégis úgy érzem, hogy többet éltem náluk, és, hogy én ebből már kinőttem. Mégis vágyódom a lényegtelen és lényeges beszélgetésekre, amikor nem számított a múlt, csak a jelen. Azonban bárki is lenne a barátom, nem tudnám neki elmondani a teljes igazságot magamról és a titkolózás belülről falna fel. Hazudni pedig senkinek sem szeretnék...

És ez lenne az, amit végül nem adtam be. Fikcionális írásból, szerintem ötöst kaptam volna, de sajnos nem azt kérték. Vagy beutaltak volna a közeli zöld házba, amiről ijesztő legendákat mesélnek. Köszönöm szépen, abból nem kérek.


Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Claire Bennet   Claire Bennet Icon_minitimeVas. 1 Nov. - 16:52


Elfogadva!
Köszöntünk az oldalon!

Megmondom őszintén nem igazán reménykedtem már benne, hogy lesz, aki elviszi majd Clairet, mert hogy canon kari is, tőlük meg sokan félnek és már amúgy is sokat szívtam keresettekkel, de kivételesen tévedtem. cheers No, de a karakter. Smile A pb-t nem dicsérem, mert az adott, de remek képeket és gifeket választottál hozzá! A jellem tökéletesen visszaadja a sorozatbéli alapvetően kedves és pozitív leányzót, akinek megnehezíti az életét a sok átélt nehézség, no meg a családi zavaros háttér, de ettől még mindig Noah pici Claire macija maradt. :bigeyes:
Az előtörténeted felépítése állatira tetszik! Claire előélete elég bonyodalmas és persze ha az ember mindent le akar írni, akkor kb. össze kellett volna foglalnod az első évad teljes sztoriját, így viszont benne vannak a fontosabb utalások plusz eleve nagyon egyedi és kreatív módon közelítetted meg az egészet, szóval le a kalappal, nagyon tetszik! Szépen is fogalmazol, szóval ez alapján nem kell attól tartanom, hogy ne adj isten nem lesz elég élvezetes majd a játék veled, úgyhogy köszönöm az élményt és persze magát a karialkotást is. szivecske
Nem is tartóztatlak tovább, szaladj foglalózni, aztán majd idővel kellene neked egy mutáns név is, de ez még nem sürgős. Very Happy Aztán mehet is a játéééék! tancikal




Vissza az elejére Go down
 
Claire Bennet
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Claire Bennet
»  Claire Bennet
» Claire Bennet
» Claire Bennet
» Claire Bennet

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Karakteralkotás :: Elõtörténetek :: Függetlenek-