we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
by Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
by Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
by Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
by Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
by Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
by Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
by Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Top posting users this month
i'm here





Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 Baleseti ügyelet

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Hétf. 20 Márc. - 17:52


Alysa & Rashid


Looney Tunes


*Százkarátos vigyort eresztek meg felé mikor a ceruza rendeltetési használatáról érdeklődik. Na azért megnézem a szemeit most alaposabban, hogy vajon így nekünk a korán reggeli késő éjszaka maradt-e még rajta valami a női zsírkrétából. *-Csak is így. *Nevetem, ha már játék legyen játék. Szó se róla szép szemei vannak, de szerintem pont ezért nem hiányzik neki az a kontúr vagy mifene, franc se tudja hogy mondják ezt, női dolog. *-Meglátjuk, te döntöd el. Valakinek ez is bejön. *Lefirkantom a számomat és a címemet, alá pedig még a nevemet is, hátha elfelejti vagy nem összekeverné a betűket gondolatban. Előfordult már, nem sértődöm meg, nem egyszerű a fehér embernek. Lendületes, szép nagy betűk, az egész oldalt elfoglalják, nem olyan gyöngyök mint az övéi, de olvasható. Visszanyújtom a ceruzát és a noteszt és megint a szívemhez kapok. -Kérem hölgyem ne fesse le ilyen érzékletesen a vízzel való tisztálkodását, mert szívrohamot kapok az izgalomtól. *Az az ártatlan pillogás csak olaj a tűzre és persze tudom, hogy tudja. Naná, azért csinálja. Ez a nő ki fog engem készíteni de anyám istenére mondom, már nem győzöm kivárni. Talán szakítok az elveimmel és mégis befizetek egy magán táncra. Felajánlom, hogy taxit hívok és miegymás, mert úgy illik, de biztos vagyok abban, hogy nem fogadja el. Így lesz jó, nem kell azonnal a falnak rohanni, csak szép lassan, ráérősen és a vége ott lesz majd a Himalája csúcsán. Mégis váratlanul ér, bár már percek óta érett a pillanat, amikor feláll, hogy hazamenjen. *-Ahogy akarod, biztos jól csinálod. *Én is felállni készülök, kicsit megkésve, mert hát azért anyám megtanította mit kell a férfinak amikor a nő távozik, meg jön, ilyenek. Nem vagyok elég gyors, mert valami egészen máson jár az agyam. Nem kell nagyon lehajolnia, ülve is elég magas vagyok.* -Két nap múlva tündérke. Megoldom. *Naná, ha összetöröm magam akkor is megoldom, pláne a röpke, finoman édes és vodkás csók után. Én annak nevezem és mennék utána a számmal de csak a levegőben nyalakodás lesz belőle. Megingatom a fejem.* - Túl gyors vagy….isteni…mint a köszönet érte. *Vigyorgok megint szélesen, Bobby szintén, a nagy konyharuhát lengetve integet vissza. Ahogy hátat fordít, lecsúszom a széken, lejjebb hajtom a fejem és remek kilátás nyílik az engem érdeklő kerek formára. Fülig ér a szám, mielőtt becsukná maga után az ajtót, hallhatja az elégedett nevetésem. A szemceruzát a kabátom belső zsebébe teszem, csak Durya meg ne találja, különben le nem mosom magamról, hogy én használom. Nem véletlenül maradt itt,és bár még idejében észrevettem, szándékosan nem szóltam. Nem mintha szükség lenne ilyen kis cselre, már így is meg vagyok hívva. *-Csak megvolt az a fenék.
-Akkor most már nyugodtan alszol mi? *Bobbyra vigyorgok és bólogatok, bár azt hiszem pont ettől nem tudnák aludni, az éjszaka lehúzott műszak viszont eléggé lestrapált. Összeszedem a tányérokat és a poharakat és odaviszem Bobbynak, majd kezet fogok vele, meglapogatom a hátát.* -Kösz öregfiú, jövök neked eggyel.
-Már nem számolom mennyivel jössz, de behajtom. *Végül engem is elnyel a reggeli forgalom, a nevetésem visszhangja marad még.*


| Ruha | Zene | ©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szer. 15 Márc. - 15:56


Rashid & Alysa


Nem megkönnyebbülés a jó szó arra, ami átfut rajtam, ahogy a címével kapcsolatos tényeket rögzítjük. Nem kell megkönnyebbülnöm, nem függök tőle, ez csak egy kis kacérkodás, egy játék. Csak jólesőn mindkettőnk részére.
Inkább értékelem, hogy ő is leveszi a jeleket. Mert ugyebár nem futok egy pasi után sem, de azért az, hogy meg van a címe tartalékba sose árt.
- Eredeti felhasználásban, vagy ebben az extrában? - döntöm oldalt a fejem nevetős szemekkel, és ahogy elhúzza a cetlim újfent a noteszomért nyúlok, de most nem tépek belőle lapot, hanem elé tolom egy üres oldallal felnyitva.
- Vajon a te kezedben is olyan szexi? - kínálom neki mosolyogva alkalmi írószerem, hisz valahová az ő adatait is fel kell firkantani, hogy maradandó legyen.
- Nyugodjon meg uram, nagyon ügyesen tudok egy kézzel is tusolni - pislogok ártatlan képet vágva, mintha a zuhanyzás, a felvázolt helyzet semmiféle pajzánságot nem hordozna magában. Persze nem hord itt semmi, se a játékos szavak, az apró szemvillanások, finom kézszorítások, érintések.
- Szerintem találok magamnak taxit. És ne félj, jó néhány éve vigyázok már magamra - kacsintok, eltéve a noteszem vissza a táskába, de a szemceruza "véletlenül" az asztalon felejtődik.
- És valahogy az az érzésem, így is elég sok időd raboltam tervezetlen. Biztos, hogy miattam elmaradásaid vannak - állok fel az asztaltól, vállamra akasztva a táskám, majd sérült kezemmel az oldalamhoz szorítom, hogy a mozdulat közben nehogy állon vágjam vele Rashid-ot, miközben lehajolok hozzá.
- Akkor két nap múlva. Mondjuk késő délután... Gondolom lehet nálatok műszakot cserélni...
És egy apró, vodka-palacsinta illatú-ízű, röpke illanásnyi csókot nyomok a szájára. vagy inkább puszi ez, hisz talán eszmélni sincs ideje, már egyenesedem is ki és hátrapillantás nélkül igyekszem a kijárathoz, arra, amerről bejöttünk.
- Köszönöm a reggelit, isteni volt. Még visszatérek...
Egy utolsó búcsúbók a szakácsnak, és csukódik mögöttem az ajtó, elnyel a lassan ébredő utcai forgatag.


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Vas. 5 Márc. - 7:45


Alysa & Rashid


Looney Tunes


*Önbizalom félsiker. Még így is előfordult néha, hogy nem jutottam túl az első kapun, de nem mindenkinek jövök be, ez nem az én hibám és nem is a másik félé, egyszerűen csak nincs olyan katalizátor amitől működne a kémia. Ám a mi esetünkben Alysával egyértelműen robbanás várható egy nem túl hosszú, lassú de intenzív izzás után. Mint a tőzeg ami a felszín alatt izzik és hirtelen, váratlanul lobbantja magát lángra. Egyszerűen imádom ahogy kuncog, kicsit többet dob arra az izzásra a hangja. Oldalra hajtom a fejem, sokat sejtetően megemelem a szemöldököm, játszhatunk szerepjátékot is…*-A telefonszámom, de biztonsági mentésnek a címem is, nem kell házhoz jönnöd, én megyek.*arról nem is beszélve, hogy Durya tutira kikészülne ha csajok járnának fel hozzánk, erre azért ügyelek, de olykor meglátogatnak mások, más ügyben, hoznak rokont, havert. Azt nem mondom, hogy kész átjáró ház a lakásunk, de van forgalom. A kis cserkész ott segít ahol tud, más kérdés, hogy soha az életben nem húztam volna magamra azt a homokszínű gúnyát. Mint egy lassított felvétel olyan ahogyan előveszi a papírt, vigyorogva nézem az előadást, tartom, hgy ne csússzon mikor ír rá, de nem tudom szó nélkül hagyni. Elalélok a női cuccoktól.* -Szemcerka…nagyon szexi.*Elhúzom mikor tolja felém, azt a mozdulatot nem hagynám ki olyan kecses, össze sem hajtom különben elmázolódik. A fejemet rázom az időt hallva, nem vagyok telhetetlen és erőszakos sem, de öt nap az sok.* -Francokat édes, csak azért mondta mert amúgy is leterheltek. Maximum két nap és ne érje víz, különben már holnap mehetek átkötni. Persze ha szándékosan összevizezed….*Tudom miért említette olyan jelentőségteljesen az időt és miért az a kacér szemöldök vonogatás. Visszadobtam a labdát, most már én lehetek kíváncsi, hogy meddig bírja. Esetleg fürdés közben véletlenül vizes lesz a kötés vagy hagy pácolódni a levemben. Megszorítom picit a kezét, amivel még nem okozok fájdalmat, nem célom a másikat is leamortizálni.* -Hazakísérjelek vagy dugjalak be egy taxiba és reménykedjek, hogy hazáig nem esik bajod?*Szívesen hazafuvarozom és megállok a kapuban, még nem vagyunk csúcson, nem kell robbantani, hagyjuk azt a tőzeget még izzani kicsit.*


| Ruha | Zene | ©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Kedd 28 Feb. - 9:30


Rashid & Alysa


Elkuncogom magam Rashid kontráján. Van önbizalma a pasinak, de nem gond. Nem szeretem az olyan kisfiúkat, akiket még nekem kell terelgetnem, pátyolgatnom. Egy férfinak legyen öntudata, persze csak az egészséges határokon belül.
Nem hittem volna, hogy még csípni fogom azt az ürgét, aki nekilökött a tükörfalnak. De hát a kezdetekhez képest, az órákig tartó várakozás, a testőröm kidőlése ellenére is remekül záródik ez a nap. Illetve ügy, mert hát a nap még csak most kezdődik. Még is.. Úgy sejtem, a dolog nem most fog más vágányra terelődni a flörtölés után, ugyanakkor nem is lesz még itt vége. Legalább is én úgy sejtem, ahogy azt is sejtem, Rashid is ekként gondolkodik. Azért ennyi tapasztalatom már van a pasik terén.
- Rashid bácsi? - kuncogok fel, ismételve az ő szavait, miközben játékos kihívással harapok alsó ajkamra, miközben az ő ujjai az enyémeken futnak végig. Játékos érintések, apró flörtök. Ami belefér...
- A Te címed vagy csak a telefonszámod? Mert úgy emlékszem, arról volt szó, hogy az ápoló házhoz jön és nem nekem kell utána szaladnom...
Na igen, sose futnék senki után, még ilyen értelemben sem. Arról nem is beszélve, hogy ha jól emlékszem, valami olyasmit emlegetett, hogy van otthon még valakije. Talán gyerek? Szóval én tuti nem megyek házhoz, nem vágyom családi abajgásra.
Ugyanakkor egyik kezem elhúzva nyúlok a táskámba, ami eddig mellettem pihent a széken, és egy lapot szakítok ki a noteszemből. Igaz, hogy elég csálé lett, de pont ettől spontán a dolog. Aztán az asztalra rakom, majd a szemceruzám következik, koromfekete, és ügyesen felfirkantom rá a számom és a címem. Majd, akár hacsak valamilyen ütőlapot egy kártyapartin, úgy tolom át Rashid térfelére egy kihívó mosoly keretében.
- Ha jól emlékszem, öt napot mondott a doki. Szóval akkorra várhatom a mentőangyalom átkötözésre? - vonom fel most én az egyik szemöldököm kacéran és kihívón. Kíváncsi vagyok, tartja-e a szavát vagy esetleg ki sem bírja addig. Azon sem lepődnék meg...


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szer. 8 Feb. - 17:27


Alysa & Rashid


Looney Tunes


*Látom milyen szépen tud mosolyogni, viszonzom is a saját harminckettőmmel, bár az enyémek sokkal nagyobbak és szélesebb ívben terülnek el a számban. Szerencsére nem kellett fogszabályzó, irtó idétlenül néztem volna ki a számban hatvan kiló fémmel, mert már akkor is nagy szám volt, így a szüleim pénztárcáját is megkíméltem. Na ja a genetika. Alysát játékosan megfenyegetem, mivel neki még a mosolya is halálos veszedelem, főleg ha mondjuk a vezetéstől vonja el a figyelmet, vagy épp a lépcső tetején. Itt és most azonban remek díszlete a mókás színjátékunknak. Nem értem félre azt sem amit a jókedv listáról mond, egyértelmű, hogy én állok az első helyen; most már.* -Általában és eddig, most, hogy engem megismertél, már nem engedek senkit és semmit magam elé.*Ennyit a szerénytelenségről. Nem csak azt imádom ahogyan eszik, hanem azt is ahogyan flörtöl. Hihetetlenül finoman, játékosan és tudatosan. Lesz még ebből a reggeliből vacsora is azt hiszem. Amikor hozzám hajol beleszippantok a körülötte lévő levegőbe, édes a palacsintától, és bársonyos a saját illatától. Naná, hogy úgy értettem ahogy. Én is közelebb hajolok hozzá, és látszólag szórakozottan végiggyalogoltatom az ujjamat az övéin, az összefűzött kacskaringós mintákon amivel az ujjai szolgálnak.* -Nem kell. Szólsz Rashid bácsinak és Rashid bácsi kötszerrel, palacsintával és vodkával felpakolva már repül is. Akár reggel, akár lefekvés előtt, hogy még be is takargassalak. Mesét is mondok, nagyon jó vagyok mesékben. Kislányoknak nevetőset, nagylányoknak pikánsat. *Látom, hogy hanyagolja a palacsintát, gondolom neki elég volt, amilyen karcsú, olyan kis pici gyomra lehet, csoda, hogy ennyi belefért még a vodka mellé.  *-Akkor már csak a címed kell és a telefonszámod, én meg megadom az enyémet.*Na ezt az ismerkedős szöveget überelje valaki. Meg a százkarátos vigyort és a szemöldökemelgetése le-utánzását.*


| Ruha | Zene | ©



A hozzászólást Rashid El-Attar összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 5 Márc. - 7:26-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szomb. 4 Feb. - 9:18


Rashid & Alysa


- Én nagyon szépen tudok mosolyogni!
És példázom is, kivillantva mind a harminckét hófehér és egyenes fogam. Persze valamikor én is megkínlódtam a fogszabályozós éveket, a pokolba kívántam az egészet, de ma már tudom értékelni. Egy szép mosoly sokszor kulcs az emberek oldódásához.
- Naja, főként szerény - kuncogom el magam Rashid felsorolásán.
- De nem azt mondtam, hogy a mai jókedv-listámon, hanem úgy általában. Persze azért felküzdheted magad az első helyre, semmi sem lehetetlen - kacsintok rá kacéran, de még csak finoman. Nem kikezdek vele, nem is nyílt a flörtölés, csak olyan játékos, a reggelihez, a helyzethez, az ismerettségi időnkhöz illő.
Mert úgy látom, ő partner ebben, játszik velem, kóstolgat, ahogy teszem én is. Egy kis ártatlan flört senkinek sem ártott még, jóleső, léleksimogató. És ennyi.
- Házhoz? Hmmm... - mosolyodom el féloldalasan, kissé előrébb hajolva, már-már úgy, mint mikor megsúgtam neki, mivel is foglalkozom.
- Akkor ezek szerint nem kell visszamennem a néhány nap múlva esedékes kötözésre, nem kell órákat várnom, hanem jössz te és hipp-hopp nekem már jó is. Így értetted? - emelem fel az egyik szemöldököm, illetlenül felkönyökölva az asztalra, de talán az összefűzött ujjaimra fektetett állammal vagyok olyan édes és cuki, hogy elnézze nekem ezt a modort.
Ami a kaját illeti, nekem elég volt, fenséges, de elég. Nem pukkadásig szoktam magam tömni, akkor nem bírnék dolgozni. Arról nem is beszélve, hogy most talán valami sokkal finomabb falat akadt a horgomra.


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Kedd 3 Jan. - 17:50


Alysa & Rashid


Looney Tunes


*Úgy vagyok ezzel a privát tánccal, hogy az csak az enyém legyen, ott ahol dolgozik nem érezném annak, de a fejembe vettem, hogy egy reggelinél többet ejtünk meg, mondjuk több reggelit, és ha már a vacsora is közös, üsse kő megnézem amikor nem Alysa hanem Ms. Csábos Popórezegtető. Fél oldalasra húzom a számat rágás közben és rákacsintok. Az anyám mindig azt mondta, hogy: "Nem eszik olyan forrón azt a kását kisfiam!" és én hittem mind a százötven centijének. Apámra ütöttem hasonlóság terén. Szóval várok míg kihűl Alysa kásája és akkor enyém lesz a feneke. Ha most nem láthatom - azért csak lesz lehetőségem mikor itt végzünk - majd látom máskor, és nem vagyok telhetetlen, nekem farmerban is elég. *-Ahhoz nagyon szépen kell mosolyognod. *Az én lendületem nem csappan, ugyanolyan elánnal pakolom be a harmadik palacsintát is egybe a számba mint az elsőt. Nagyot nyelve és némileg halkabban avatom be a kis titkomba, nem olyan lány ő, hogy a zsarukhoz rohanjon, tesó nem ellenség. Enni is tud meg inni is, és nem mellesleg szövegelni is, úgyhogy megtartom. *-Jobb ez így. *Nam akarom azt mondani, hogy befektetés és a főnök azért zavarta el a kórházba, mert ez így ebben a formában nem lenne igaz, sokan vannak olyanok akik nem foglalkoznak a táncosaikkal, ő a szerencsések közé tartozik. Csak megijeszteném azzal, hogy láttam már sokkal rosszabbat is. *-Szóval én az első helyen állok? Mert ha a reggeli nem az utolsó akkor én csak az első lehetek a fantasztikus humorommal és a csodás mosolyommal, egyébként mondtam már, hogy szerény is vagyok?...És rém eredeti, hogy ezzel a szöveggel jöttem.*Le is hajtom az italom felét, néha ez az idétlenkedés jön be és hozza meg a gyümölcsét, bevallani egy gyengeséget szenzációs.-Viszont most, hogy már ismersz, saját, külön bejáratú ápolód lehet. Ha szeretnéd házhoz is megyek.*Villantok rá egy százkarátos mosolyt és megugráltatom a szemöldököm. Imádom a csajt ahogy eszik.*

| Ruha | Zene | ©

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szomb. 31 Dec. - 12:16


Rashid & Alysa


- Szerintem az a helyzet mindkettőnknek szórakozás lenne - ellenkezek vidáman. Persze nem erőltetem, ha Rashid nem csípi az efféle helyeket nem gond. De így ő veszít, mert csak úgy nem szoktam mutogatni a hátsóm. Mármint kevéske ruhában. Mert így farmerban megszemlélheti, de az nem egészen olyan, főleg ha még a kabát vagy pulcsi is lelóg rá. Ami pedig az egyéb szitut illeti. Nos ahhoz túl korán van, túl fáradt vagyok, és amúgy sem hiszem, hogy effélékre terelődne a helyzetünk jelenleg.
- Helyes, én nem bánom - húzom fel a vállam mosolyogva, immár lassabban csípve le egy darabot a palacsintából és már rágni is jóval ráérősebben rágom.
- Legalább hátha kapok majd így menüben kaját, piát, anélkül hogy kérni kéne, hogy Bobby bajba kerülne.
Mert azért ahogy érkezésünkkor is kihagsúlyozta, a pia nem szerepel a menülapom és nem hinném, hogy a szokványos reggeli kínálatban benne lenne. De nekem egészen bejött ez az új párosítás, márpedig a régi ismerősöknek sok minden megengedett és belefér. AHogy tanusítja is ezt a mostani helyzetünk, Rashid és Bobby szócsatája.
És közben hallgatom is Rashid válaszát, magyarázatát, elismerő és értő mosollyal bólogatva. Tudom, mire gondol, még ha életem első éveit bura alatt is töltöttem, mióta eljöttem otthonról igencsak kitágult a világnézetem. És tudom, hogy sokan vannak így, mint az emlegetettek. Vagy pénze nincs dokira, vagy nem akarja a rendszer orrára köti, hogy is sérült meg. Érthető, sokszor. És gondolom Rashid is tudja, hol a határ a dolgoknál. Szóval... ez az ő dolguk, én tuti nem fogok rendőrért kiáltani.
- Ezt jó, ha megjegyzem. Szívem szerint én is ívesen kerültem volna ma a kórházat, otthon is leápoltam volna magam. De a főnököm ragaszkodott a dologhoz - húzom el a számat, most pohárra cserélve a kaját, kicsit leapasztva a belé töltött ital mennyiségét. Hú, azt hiszem kezd telni a pocak. És de jó, hogy ma este nem melózom!
- Persze most már nem bánom, így ismerhettelek meg és persze ez az isteni reggeli sem az utolsó helyen áll a jókedv-listámon!

♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Csüt. 22 Dec. - 22:17


Alysa & Rashid


Looney Tunes


*Nem volt bennem semmi félsz, hogy megsértődik, egyszerűen bájos vagyok és lehengerlő. Átléptem a munkáján, nincs kifogásom ellene, nincsenek előítéleteim, csak jó tudni, hogy vigyáznak rá. Nem sok ilyen hely van, a főnökének van esze. Viszont ami a cseppet sem burkolt bókot illeti, látatlanul is megdicsérem a fenekét, viszont kifejezem a megszemlélés iránti vágyamat is. S valóban, bár én nem tudom hogy gondol minderre, én mindent neki címzek, vele reggelizem, vele iszom, és nem a táncosnővel. Az életének azt az oldalát félretettem. Ismerek prostikat is, a munkából kifolyólag, néhánnyal még jóban is vagyok, mert míg az ügyeleten megfordulnak a kezeim alatt, szigorúan gyógyítási célzattal, meg is ismerem őket, tudom hogyan élnek, mi a hátterük és ismerem az okaikat is. Egyikkel sem kezdenék és nem azért mert prostik, egyszerűen nem voltak abból a szempontból szimpatikusak, noha kedvelem őket és jól elbeszélgettünk. Van nekik rajtam kívül is gondjuk elég. Alysa hátsó domborulatai minden bizonnyal világbajnokok, minden bizonnyal köszönhető ez a táncnak, én mégis inkább Alysa fenekét nézném meg s nem a táncosét. A fejemet ingatom és felemelt mutatóujjammal hadonászok, hogy nagyobb nyomatékot adjak a szavaimnak.* -Nem, nem. Ne keverjük a munkát a magánélettel. *Vigyorgok egy sort mielőtt betömném a számat. Bobby eltűnik, mi nyugodtan falhatunk, nem mellesleg a palacsinta is világbajnok. Alysának is ízlik, mindketten kussban vagyunk, csak a nyammogás és elégedett hümmögés hallatszik, amit Bobby annyira imád. *-Bobby örülni fog és ne lepődj meg ha megismer. Fantasztikus arcmemóriája van.  *Még egyet az arcomba burkolok, és annak ellenére, hogy Alysát maximálisan nőként kezelem, nem zavartatom magam azon, hogy szinte fulladásig pakolom a számat. Semmi evőeszköz, kis ujj eltartás, nagyzolás, ahogy anyám istene megteremtett. *-Régről. A rokonainak a fele járt már a sürgősségin. Bal kézről is van néhány, ők nem a sürgősségire jöttek…de cssssssss…*Az imént lóbált mutatóujjamat most a számra szorítom. Titkot árulok el, de bízom abban, hogy nem jár el az a csókolni való szája.* -Házhoz mentem. *Bajba is kerülhettem volna, ha kiderül, de én már csak ilyen jótét lélek vagyok. Bobbyt már Jonathan előtt is ismertem és azóta is jó a kapcsolatunk.*


| Ruha | Zene | ©

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Vas. 18 Dec. - 8:35


Rashid & Alysa


Nem horkanok fel Rashid szókimondásán, sőt kifejezetten tetszik, hogy ilyen nyílt és egyértelmű. Na nem mintha a klubbeli vendégek ne hoznák a tudomásunkra, mit is szeretnének valójában. De az meló, ott tudom, hogy nem egyértelműen nekem szól, csak a felfokozott helyzetnek, a figurának amit épp hozok a színpadon. Rashid szavai viszont nem a sztriptíztáncosnak, hanem egyértelműen nekem szólnak, ami azért élvezetes változatosság. Nem mintha ne lehetne bőven hódolom, ha akarnám. Azt hiszem, atánc épp elég jól formában tart. De azok nem ilyen ízlésesen szemtelenek.
- Gyere el a klubba, ha felgyógyultam. És akkor sak neked táncolok majd - kacsintok rá mosolyogva, egyben tudtára hozva, nem hozott zavarba, de fel sem háborodtam. Persze megtehetném azt is, hogy felpattanok a székből, hátat, hátsót fordítva neki, de az olyan proli és unalmas lenne.
Inkább vigyorogva harapom, tépkledem a kaját, elégedetten hümmögve dicsérve a szakácsot, akárcsak Rashid bólja, mire Bobby félrevonul. És még sem szóra nyitom aszám, amíg legalább két palacsinta nem ül a pocakomban csak az evésre kocentrálok, levegőt is csak annyit veszek, ami feltétlen szükséges. Úgy a harmadik táján lassítok csak, abba persze nem hagyom, de már ráérősebben rágok, nyelek, néha két-három levegővételre meg is állva az evésben.
- Ez isteni.. Azt hiszem, ha netán újra a környéken járok csak ide ugrok majd be kajálni - bólintok elégedetten, ínyencként szopogatva le az ujjamra maszatolódott csokiöntetet, egyesével, majd a már tiszta kezemmel fogom meg a poharat, néhány apró korttyal öblítve a torkom. Hm.. a vodka és az almás-csokis palacsinta ige érdekes elegyet alkot. Nem rossz, kifejezetten nem rossz. Lehet menüben kéne adni.
- Régről ismeritek egymást, vagy csak úgy betévedtél egyszer ide? - firtatom, persze nem tolakodón, csak úgy, hogy az evés okozta csend kissé megtörjön, feleleveníthessük a beszélgetés fonalát.


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Csüt. 15 Dec. - 11:54





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*Nem bordélyra gondoltam, de ahol a lányok megmutatják teljes pucér valójukat, ott a férfiember nem bír magával. Én nem járok ilyen helyekre, részemről csak az téved be akinek problémái vannak azon a téren, vagy épp az asszony nincs a topon, esetleg bátortalan a nőkkel, de ahol nem kell beszélni és csinálni, ott még oké a dolog. Biztosan volt olyan amikor valaki megpróbálta, szó szerint lenyúlni a műsort, reményemmel azt akartam kifejezni, hogy vigyáznak rá. Bár ha még a kórházba is elkísérték, akkor nem rajonganak a mindent a kéznek rendszernek. *-Nem arra céloztam, hogy prosti lennél, de ha rácsapnak a nyúlkálók kezére, akkor jó.
*Kacsintok rá, remélem megnyugtattam, hogy nem gondolok rosszat felőle, a prostikat sem ítélem el, ha nekik jó, felnőtt emberek, hogy eldöntsék az életüket, de mindennek meg van a módja. A letegezés miatt nem sértődöm meg, most már nem vagyunk a kórházban, ő nem páciens, szóval nekem is lehet. Betartom a szabályokat, annál is inkább, mert a francnak sem hiányzik egy hisztis tyúk vagy egy nagy önbecsüléssel rendelkező ifjú titán, aki bepanaszol. Nekem kell a munka Durya miatt és jól csinálom. Meggyőződésem, hogy velem csak jól járnak, de mint tudjuk az élet van olyan szar, hogy mindenki pótolható. Nevetek azon ahogy megmagyarázza az egészet, nekem is a hancúr nélküli közös reggeli jutott eszembe, sok minden mással együtt.* -Megfordítjuk a sorrendet? Na nem akarom mindjárt az elejével kezdeni, ha már a végén tartunk, de ha már tartunk valahol, szívesen megnézném a popódat. Biztosan világbajnok.
*Megvárom mindezzel a koccintást, karolást és ivást, na meg azt is, hogy lenyelje a kortyot, nem akarom, hogy félrenyeljen. Még sosem fordult velem elő az az állapot, hogy az erlső öt perc után sem láttam még a hátsó domborulatokat. Ez a gyengém, na. Egyébként meg nem vagyok szívbajos, megmondom mi a vágyam tárgya, legfeljebb nemet mond, többet is túléltem már. Bobby engedélyt kap, hogy tálaljon, meg is teszi fülig érő vigyorral, hiszen a kérést is hallotta és ő aztán tudja, hogy milyen vagyok nők terén. Azt is, hogy ez kicsit más mint a többi, mert ide még nem hoztam egy nőt sem kajálni nyitás előtt. Alysáért viszont feláldozok egy órányi alvást, néhány szívességet. Mindenki a maga tányérja felett ehet, nincs közös tálalás, de Bobby talán félreméretezte a bájos táncos évágyát. Hat, óriás palacsinta sorakozik a csaj előtt, ahogy kérte. Almásan és csokisan. Én meg baromarc elkezdenék villával enni, de kénytelen vagyok megint megvillantani vastag szám mögött sorakozó hófehér fogsoromat. Mert az anyám megtanította hogyan kell késsel villával enni, de most inkább érezzük jól magunkat. Még Bobby nagy palacsintája is szinte elvész a nagy kezemben, nekem nem kell falatozni, az egész befér a számba.* -Mmmmmühümmmm. *Hümmögve, nyammogva közlöm, hogy baromi jó és mutatom fel a hüvelykujjamat Bobby felé, aki csak erre várt, és már el is tűnik, hogy magunkra hagyjon minket, meg persze rengeteg dolga van még nyitás előtt.*



Music | Alysa & Rashid |Clothes
∆ C.A. ∆


A hozzászólást Rashid El-Attar összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. 22 Dec. - 21:29-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Vas. 11 Dec. - 8:37


Rashid & Alysa


Igaza van Rashid-nak, bár én csak általánosítottam. Hogy eddig mit tapasztaltam. Mert azért az ember ritkán rúg be egy üres kajáldába. De ha már ennyire élezzük a helyzetet, akkor valamikor haza is kell mennem, már pedig útközben bőven találnék beleköthetőt. Szóval csak nézőpont kérdése.
Aztán már a melómról mesélek, legalább is arról, mivel is foglalkozom, és élvezettel figyelem, miként emelkedik meg a szemöldöke. Ugyanakkor ez a reakció még nagyon sovány, általában sokkal jobban megbotránkoztatom az embereket és ezt valahol mélyen élvezem. A legfőképpen pedig azt, hogy anyám ezzel tuti nem dicsekszik senkinek, még csak a szájára sem vesz olyat, hogy sztriptízes. Lehet ezért is kezdtem el?
- Nem, ez nem bordélyház. Bár sokan keverik aprostit és a sztriptáncost. Avagy vegyítik egybe. De Johnny annál igényesebb helyet üzemeltet. Ha effélét keres valaki, akad néhány a soron. De nem mi - rázom a fejem határozottan. Azért erre igényes vagyok, nem nyúlhat hozzám csak az, akitől én is szeretném. És nincs is az a pénz, hogy én kényszerből hagyjam magam. Szerencsére a főnök elég okos és tud úgy bulit csinálni, hogy ehhez ne kelljen átmennie a kurvafuttatásba. Nem mintha akkor még nála dolgoznék.
Azt ugyanakkor észre sem veszem, hogy közben lazán letegeztem Rashid-ot. De hát talán nem sértődik, legalább is nem úgy tűnik, én meg nem rajongok sokáig a formális megszólításoknál és párbeszédnél. Reggelek reggele van, egy ki sem nyitott kajáldában vodkázunk épp. Nem hinném, hogy még az anyám által sis annyira kultivált illemkódex előírná a magázódást.
- Végül is.. veled reggelizem és iszogatok már korán reggel anélkül, hogy lefeküdtünk volna. Azt hiszem a tegeződés bőven belefér a helyzetbe - vigyorodom el, bár a piára elsőre rázoma fejem, de a cuki erősködésnek nem lehet nemet mondani, hát fogom a poharam és karjába karolok ahogy ilyenkor szokás. Aztán egy könnyed mozdulat, és most kb a pohár fele lecsúszik atorkomon. Mármint a tartalmáé, mert azért poharat még nem iszom.
És könnybe is lábad a szemem, diszkréten köhintek párat, miközben a megmaradt italt azonnal biztos távolba elyezem az asztalom, miközben néhány pislogással igyekszem rendbe szedni magam, ugyanakkor kiszúrva avárakozó Bobby-t is.
- Ide azzal a palacsintával, mert a gyomrom lázadni fog! - nevetek rá, és mint egy éhező gyermek, nagyjából olyan tekintettel lesem a kezében illatozó éátelt, míg elénk nem kerül. Akkor aztán azonnal rakok is egyet magam elé, mármint ha közös a tálalás, külön a tányér, és tépem is, csak úgy, puszta kézzel, elégedett-boldog hümmögéssel rágva-nyelve az első falatot.


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Csüt. 1 Dec. - 6:24





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*Miután úgy gondolom túllendültünk a témázgatásaink szexuális töltetű részén, áttérünk a részegeskedésre. Tény és való, sok féle részeg ember létezik és nincs rondább dolog annál ha egy nő nem tud magáról, de ahhoz úgy is kell kinézni. Nem hiszem, hogy Alysa abba a kategóriába tartozik, szerintem irtó mókás lehet, de erről másképp tájékoztat. Kíváncsi vagyok részegen mibe köthetne bele, ám a veszélyekről másképp vélekedek. Széttárom a karjaimat melyek olyanok akár két vízszintes lámpaoszlop és körbemutatok az üres helyiségen.* -Nincs itt senki akitől meg kellene védenem, Bobby pedig nem köt bele magácskába. *Több esze van annál, minthogy abba a nőbe kössön bele aki velem van, másrészt nem olyan fajta. Bobby amilyen hatalmas és nagyszájú, a nőkkel szemben olyan nyuszi, jól tudja, hogy teljességgel felesleges bármilyen érv ha egy nővel beszél. Persze a büfé sem mentes olykor a részegektől, de azokat rövid úton, erélyesen eltanácsolja a további fogyasztástól. Alysa nagyon ért ahhoz, hogyan kell befűzni egy férfit, ha nem lenne az asztal közöttünk, már az ölemben ülne, galambhangja még ebből a távolságból is megremegteti a füleimet. Két kézzel mutatok rá válaszul a kérdésére, hiszen ő itt az élő példa a ritka kombinációra, csak azt sajnálom, hogy a fenekét még nem láttam teljes valójában, bolondulok a női popókért. A legutolsó is ennivaló volt, de sajnos éhezésre lettem kárhoztatva, pedig….
Bólintok a kérdésre és meg is ugrik a szemöldököm. Ismerem a bárt, de nem voltam még ott. Nem járok olyan helyekre, egyszerű az oka, nincs szükségem arra, hogy fizessek a látványért, annál azért jobban el vagyok eresztve rajongás szempontjából. Jobb szeretem azt a verziót, hogy mindent a szemnek és ugyanannyit a kéznek is, azt meg csak privátban lehet elintézni. Teszek róla. Széles vigyor telepedik az arcomra, minden fogam csilivili. Több okom is van rá. Egyrészt mert a „legjobb táncos” kijelentés feltételezi a szex közben való legínycsiklandóbb mozgást, másrészt le lettem tegezve, ami további jó kapcsolatra ad okot.* -Hát ez szuper! De azért remélem arra is vigyáznak, hogy senki ne nyúlkáljon. *Furcsa a férfiember agya, ezt persze egy nő tudná csak kianalizálni. Én úgy vagyok vele, hogy nem vonok le végső következtetést és nincsenek előítéleteim, nem vagyok ellene az egy éjszakás kalandoknak sem, de ha enyém a nő, akkor más ne nyúljon hozzá, még akkor sem ha fizet érte. Viszont megnézheti, ha nagyon muszáj, attól csak büszkébb leszek, hogy az enyém. Persze korántsem tartunk itt.* -Szóval engedélyt kapok arra, hogy tegezzem magácskát? Erre inni kell. *Felállok a poharammal a kezemben és hozzálépek, picit lehajolva, az ő poharához koccintom a sajátomat és pertuba hajlítom a karomat.* -De, de! Egy nagy korty mielőtt megérkezik a palacsinta. *Noszogatom mielőtt még ellenkezne. Százkarátos vigyoromra nem mondhat nemet. *-Gyorsan, gyorsan! *Sürgetem, mert Bobby közben megjelenik az első tál palacsintával, másik kezében egy bögrével amiben sejtésem szerint a csokoládé öntet van. A látványra meg is torpan, kivár míg Alysával a kapcsolatunk új szintre nem lép.*



Music | Alysa & Rashid |Clothes
∆ C.A. ∆

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Hétf. 28 Nov. - 12:59


Rashid & Alysa


- Nem hinném, hogy okos dolog lenne már korán berúgni. Arról nem is beszélve, hogy kihívó és kötekedő részeg vagyok. Tehát vagy az őrületbe kergetném, vagy nem győzne kivédeni a pofonokét, amiket nekem szánnak, de mint úriember eléjük állna - nevetek fel vidáman, ahogy magam elé képzelem a jelenetet. Nem mintha én nem tudnám megvédeni magam, már jó néhány kocsmai bunyóból kerültem ki győztesen, de Rashid-ot a viselkedése után olyannak ítélem, aki nem viselné el, hogy egy nőre kezet emeljenek.
És a munkám felőli finom firtatózása sem lohasztja mosolyom, sose titkoltam, mit csinálok, legfeljebb néha a hecc kedvéért nem árultam el pontosan. Mert sokszor élvezetes látni mások megdöbbenését, megbotránkozását. Na persze főképp női részről, a férfiak egészen másképp állnak a témához.
- Van egyáltalán ilyen kombináció? - kérdezek vissza szemeimben huncut csillogással, miközben egy leheletnyit közelebb hajolok az asztalon keresztül. És csak azért nem súgom Rashid fülébe a továbbiakat, mert ott az a bútordarab.
- Ismered a Calypso bárt Manhattan-ben? - kérdem, ám azonmód felelek is.
- Kétlem, hogy jártál valaha is benne, különben felismernélek.  Amúgy sem olyan fazonnak tűnsz, aki ilyen helyeken mulatja az idejét. Ott táncolok. A pasi, aki bekísért az ügyeletre az egyik kidobófiú. És a főnök küldte velem, hogy tuti el is érjek a kórházig, ne otthon gyógykezeljem magam. Mert nem akarja, hogy sokat kiessek, hisz én vagyok az egyik legjobb táncosa - teszem még hozzá, minden nagyképűség nélkül, ám annál több büszkeséggel. Sok időbe telt, míg felküzdöttem magam a létrán, de mostanra tényleg én vagyok az egyik legjobb, ha nem a legjobb.
És eme büszkeséggel arcomon dőlök ismét hátra a széken, ujjaim között forgatva a poharat, figyelve Rashid arcán, hogy ő vajon miként reagálja le az információt. Mert élvezek mindenféle hatást, amit kiváltok másokból az életmódom okán.


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szomb. 26 Nov. - 18:34





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*A kisgatyára koncentrálok, hogy mennyire feszülhet a mennyire csodás fenekén, de kár ezzel foglalkoznom, ad nekem más merengeni valót, amitől nekem érezhetően picit verejtékezni kezd a homlokom. Színpadiasan felnyögök, sokat nem kell hozzátennem művészetből, mert eléggé el tudom képzelni milyen lehet az amikor ő a combocskáit összeszorítja a nyakamon. Még egy nagyot szippantok is hozzá, természetesen csak gondolatban. *-Uramatyámborogass. Magácska a fejébe vette, hogy hálából amiért múmiát csináltam a bájos kis karocskájából, teljesen tönkretesz? Ennél szebb halált el sem tudok képzelni. *Nem hiszem, hogy meg tudna ölni,nem úgy néz ki mint egy női ninja, na azokról feltételezném, de a csábos combok nem ilyesmikre valók.  Nem találgatok tovább még magamban sem, hogy mivel foglalkozik amiért mackó kíséri a málnásban és amazon combjai vannak. Erre is sor fog kerülni, persze csak finoman és nem előítélettel kérdezem majd ki, fő az ismerkedés, egyébként meg mindegy, ha szereti és jól csinálja….még minden lehet ebből. Anyám alaposan a fejembe verte, hogy nők előtt azért nem igazán illik szarral teli szájjal beszélni, ő ezt mindig arra mondta ha káromkodtam, hogy ki kellene mosnom a számat szappannal mert szaros. Most Bobby szája az, de gyorsan kapcsol, én meg befogom  Ms. Alysa fülecskéit. Meg sem rezdül, egyszóval hagyja magát. Bobby meg vigyorog, miután túllépett azon, hogy vendéget hoztam meglepinek, akkor is vigyorog amikor kezet fognak, úgy veszi a kezébe Alysa kacsóját mint egy porcelánbabát, még a kisujját is eltartja, bár azt nem most kell. Minden különösebb gond nélkül zajlik a bemutatás, aztán félrevonulok Bobbyval, hogy elrendezzem a reggeli ügyét, a nagyobb gondot a vodka okozza, de tudom, hogy tart a fiókjában egy üveggel, amiből szigorúan csak munka után iszik. Nem árulom be a cimbimet, annál is inkább, mert biztosan szükségünk lesz még egymásra, egyébként is tesó. Úriember vagyok, volt gyerekszobám, nem is akármilyen, okké, hogy nem ezüstkanállal a számban születtem, de anyám mélyen vallásos és apám is az volt, csak én pártoltam el az istenüktől mikor elköltöztem tőlük, meg még egyszer mikor a feleségem meghalt. Ám gyerekként gyakran jártam templomba, minden vasárnapi misén ott voltam és a fejembe lett verve a jólneveltség. Szembe ülök le vele és nézem ahogy helyezkedik, ahogy az ujjai a pohárra fonódnak miután Bobby volt oly kedves és a készletének a felét a poharainkba töltötte. Mit ne mondjak, nem sajnálta. *-Csirió! *Koccintok és  iszom, jónagy kortyot húzok le és élvezem ahogy az alkohol felmelegít, átjár és megbizsergeti a számat belül. Egészen elzsibbadtam tőle. *-Okéoké, megvárjuk a palacsintát, pedig szívesen megnézném milyen amikor be van csiccsentve. Biztosan nagyon szórakoztató, de még nincs veszve semmi. Addig meséljen mit csinál amikor nem tükörbe ugrál bele. Azt tudom, hogy vigyáznak magácskára mint egy ezeréves kínai vázára, erős combjai vannak és szeret mosolyogni. Ez a kombináció eléggé ritka.  *Valamit azért sejtek, biztosan nem bankban dolgozik, ott nincsenek tükrök. Az illatok már kezdenek kifelé szállingózni a konyhából, nem sokára meglesz az a pár palacsinta, az én étvágyamat ismerve minimum tízet csinál majd Bobby, amit meg is fogok neki hálálni. *


Music | Alysa & Rashid |Megjelenés
∆ C.A. ∆
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Csüt. 24 Nov. - 16:01


Rashid & Alysa


Hogy megnézne kisgatyában? Azt meghiszem, minden férfi így van vele. Bár nem értem náluk ezt a fura vágyat, hisz a műsor közben nagyjából ugyanannyi ruhadarab van rajtam, nyugodtan legeltethetik a szemük. Persze lehet, az a kicsinység zavarja őket, hogy ott nem érhetnek el, nem érhetnek hozzám. De hát ez így van rendjén, nem prosti vagyok, hanem táncos. Johnny nem tudna annyit fizetni, hogy a taperolás beleférjen. Az már teljesen az én döntésem, ki érhet hozzám.
- Tudja, tud fájdalmas is lenni, ha két női comb fonja körül az illető nyakát - felelek sejtelmesen, de kihívó mosollyal. Na igen, a combom szorítása tud gyilkos is lenni, ha akarom. Végül is, elég izmosnak kell lennie, hogy egy-egy pózban meg tudjam tartani magam, akár talajon, akár a rúdon.
De bővebben most nem fejtegetem, hisz belépünk az étkezdébe, ami látszólag elég kulturált, még ha az aláfestő hang hagy némi kívánnivalót is maga után. Legalább is anyám tuti kiakadna, én csak vigyorgok, szinte már sajnálkozó arcot vágva, ahogy a két hatalmas tenyér a füleimre simul. Hát minek néz engem? Csipkelelkű kisasszonynak? Hallottam én ennél már bőven cifrábbat is. Persze Rashid ezt nem feltétlen tudhatja. Szóval hagyom, nem húzódom el, nem lököm el mancsait, csak vigyorgok, mi tart akkor is, mikor az újabb medvealak előlép, eléggé röstelkedve. Jaj ezek a férfiak!
- Alysa - nyújtom barátságosan a kezem, nem vagyok sznob, még egy barátságos mosolyt is villantok, hogy enyhítsem zavarát, és kitart akkor is, mikor a két pasas odébb húzódik. Most meg gyerekeknek képzelik magukat, mert azért két ilyen megtermett pasas nem tud suttogni. bármennyire is akar, nem tud! Na de ki vagyok én, hogy leromboljam légvárukat, jelezve, hogy hallok. Mindent! Inkább csak nézelődöm, vigyorogva, belemegyek a játékba, úgy teszek, mintha tényleg nem hallanék semmit. Játék végül is az egész, játék volt már az ügyeleten, és játék ez is.. hogy eljövök egy ápolóval reggelizni. Játék neki, játék nekem. Kis kilógás a hétköznapokból.
Aztán tovább vigyorogva hagyom, hogy Rashid mutassa az utat, a kihúzott székre nagyasszonyokat megszégyenítő keccsel ülök le, még anyám is fejet hajtani úrias mozdulatom előtt. Kíváncsian tekintek körbe az üres helyiségben, itt még nem jártam. Bár ez nem csoda, elég nagy a város, elég sok az ilyen hely, nem lehet minden végig járni.
- Köszönöm - mosolygok kezembe fogva a vizespohárnyi vodkát, na igen, legalább ez is áttetsző, itt meg senki sincs rajtunk kívül, aki a szagra panaszkodna.
- Csirió! - koccintom Rashid-éhoz, majd aprót nyelek az italból. És meg is borzongok tőle kissé, azért ez még sem víz, szóval az első korty után le is teszem az asztalra, bár a poharat nem engedem. Nem mintha bárki elvehetné tőlem.
- Azt hiszem, megvárom az első palacsintát, különben istenesen berúgok, pedig még reggel sincs!

♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Hétf. 21 Nov. - 7:37





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*Nekiadtam a reggelimet, vagy a vacsorámat, ha úgy vesszük, elég nekem egyszer megemlíteni a kaját és már háborog is a gyomrom. Azt persze szerencsére nem hallani, de én érzem. Nem vészes, megmaradok de jó lenne már falni valamit, tény és való nem ilyen programra gondoltam mikor még nem találtam rá. Csoki, haza busz, reggeli készítés és ágyba dőlés. Ennyi. Most viszont valószínűleg lecsúszik egy-két vodka a torkomon és egy nagy adag palacsinta, mielőtt érzékeny búcsút és telefonszámot veszek tőle. Milyen igaza van a bűnhődéssel, bár lehet, hogy nekem több időre lesz szükségem de majd megoldom valahogy. Miután kiszínészkedtem magam és nevetést csaltam ki a torkából, kiegyenesedem a görnyedésből, fogvillantós mosollyal folytatom.* - Mérlegelés. Mint a bokszolóknál. Kisgatyában? *A vigyor szélesedik s bár szívesen megnézném magamnak kisgatyában, csak húzom az agyát. Ahogy persze ő is, jó kis játék ez, csak épp hiába eltúlzott az a csücsörítés, nem véletlenül mondtam, hogy ne csinálja, a nacimban megmozdul a világ. Hiába, vizuális típus vagyok. Össze is csippentem két ujjal mielőtt magammal rántom a másik irányba. Ej, ezek a nők, tönkreteszik a férfiakat, kis hülye, nyáladzó kölyköt csinálnak belőlünk, ezt nem hagyhatom. Majd kap a fenekére egyet. Mondhatnám, hogy hallgatás beleegyezés, de a sikátor előtt már nem veszem a nyakamba, még a végén a mackójáért kiált, én meg kihagyom a közös palacsintázást, a vodkáról már nem is beszélve és még mindig nem láttam a fenekét. Ez már kész kapcsolat, ilyen sokáig senkivel nem húztam. A magyarázkodásomra aztán olyan választ kapok amire nem számítottam, megint a szívemhez kapok, bár talán a nadrágomhoz kellene.* -Kezdek félni magácskától. Mégis mit tud csinálni egy ilyen törékeny virágszál egy pasassal amit nem köszön meg? *Kinyitom előtte az ajtót, persze előbb körbenézek, bár a kajálda még zárva van, nem valószínű, hogy pont most, a hátsó ajtón akarna távozni egy részeg fazon vagy egy törött lábú szék. De ami az illem, az az illem. *
-Hé!!! Bobby, Rashid vagyok, gyere elő ember, nagy gondban vagyok!
*Az az egyetlen gondom, hogy meg kell etetnem a szép lányt, ráadásul szó szerint, nekem viszont nincs konyhám kéznél. A kiáltásomra egy puffanás és egy cirkalmas szitokáradat a válasz, ám rögtön kapcsolok és befogom a kisasszony füleit. Nem kétlem, hogy hozzászokott ilyesmihez, de most velem van. Hamarosan rövid csend lesz, elengedem a bájos füleket, Bobby pedig megjelenik alul mackónadrágban, felül pántos kötényben és szőrben. Ha nem lenne fekete mint én, Jetinek becéznék, de ő tényleg egy nagy barna medve, még a bundája is megvan hozzá. *-Miazistenfarkát akarsz itt hajnalban? Ááááá, francba, azt nem mondtad, hogy mást is hozol….bocsánat kisasszony, nem maga miatt, csak ugye a….Rashid te anyaszomorító! Máskor szólj ide.* Kezet fogunk egymással alkarosan, a másik kezemmel meglapogatom a vállát, majd a picit magára hagyott nő felé mutatok.* -Anyám boldog, hogy a fia lehetek, és beszélj normálisan. Egyébként hirtelen ötlet volt, a kisasszony pedig farkaséhes. Alysa ez itt Bobby, Bobby, Alysa. *Bobby zavarban van, nem kicsit, megtörli a kezét a kötényében majd ha a nő kezet nyújt, ő is. Az anyja a fejébe verte hogyan kell a nőkkel bánni, nem mindig sikerült, ahogy azt hallhattuk is, de igyekszik. Viszont remekül főz, jobban mint az anyám, de ezt nem mondtam neki. Anyámnak. Miután összebarátkoztak, egy bocsánatkérő pillantást váltok reggelem asszonyával, majd átkarolom Bobby termetes vállát és arrébb húzom, hogy halkabban közöljem vele mit szeretnék.* -Bobby. Hozz egy kis vodkát nekünk, meg kéne palacsinta. Csokis meg almás. *Bobby elhúzódik tőlem, próbál ő halk lenni, de nem megy neki, születetten zengő orgánumú.*-Rashid, itt nincs pia, ez kajálda, nem árulhatok piát te is tudod. Csak büfélötty. *Oldalra hajtom a fejem, és úgy nézek rá. Az „úgyon” azt kell érteni, hogy „haverok vagyunk, ne izélj mááá”. *-Bobby! Tudom, hogy van a fiókban egy üveg vodka, különben nem idehoztam volna. A csaj él-hal a érte, rossz éjszakája volt ahogy nekem is, ne szabotáld a programomat. Majd meghozom. Én nem árullak be tesó, hiszen tudod. Hányszor foltoztam össze az öcsédet a pult alatt? *Látom rajta a vívódást, még egy bocsánatkérő pillantást váltok a nővel, mutatóujjammal időt kérek, közben jól megnyomorgatom Bobby vállát, aki kisiklik a kezem alól mint egy angolna. Felemelt kezekkel, mintha fegyvert fognák rá, mentegetőzik.*-Okéokéoké, igazad van, oké. Jól van, megkapod. De aztán egy szót se! Értve vagyok vagy értve vagyok?
¬-Értve vagy tesó! Addig kiülünk. *Már fülig érő vigyorral lépek vissza Alysához és mutatom az utat a konyhán keresztül az étkező rész felé. Úriember vagyok, még széket is kihúzok neki, hogy leülhessen, közel a konyhához és távol az utcafront ablakaitól. Alig teszem le én is a seggem, Bobby már hoz is két vizespoharat teletöltve, nagyot koppannak az asztalon.*-A víz. Vagy limonádé. *Nem az, de mégsem hozhatja ki kupicában, egyrészt mert nincs neki, másrészt álcázza a vodkát, az alkohol szag viszont nm látszik a kirakatüvegen keresztül.*



Music | Alysa & Rashid |Clothes
∆ C.A. ∆

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Csüt. 17 Nov. - 7:27


Rashid & Alysa


- Végül is egyszer élünk. Azt aztán ki kell élvezni. Bűnhődni ráérünk a következő körben, nem?- nevetek Rashid-ra, mi csak hangosodik, ahogy görnyedve a haldoklót játssza. Nem ugrom, nem is ijedek, értem és atréfát, arról nem is beszélve, hogy az eltúlzott gesztusok, mimika része a melómnek, szóval mondhatni felismerem. Ugyanakkor teljesen átérzema játéktá, minél többet beszélünk a kajáról annál éhesebb vagyok. Végül is, lenyomtam egy egész estét a bárban, aztán az a verekedés, majd a hosszú várakozás a baleseten. Azt hiszem, semmi meglepő nincs abban, ha korogni kezdene a hasam.
- Ezt majd kommentálja le a főnökömnek is a következő mérlegelésnél - húzom széles vigyorba azokat az édesen csücsörítgető ajkakat. Na nem mintha lenne ilyen, Johnny tudja, hogy megvernénk, ha ilyesmit csinálna. Épp eléggé karban tartjuk magunkat a gyakorlásokkal, előadásokkal, ha még centizne is, hát tuti lázadás törne ki.
- Tudom - kacsintok pajkos kihívással a dicséretre. vagy inkább bók volt ez? De mindegy is, azért ráteszek egy lapáttal, ahol a csücsör már nem épp csalogató, inkább eltúlzott, mint mikor a gyerekek játszanak puszilkodóst.
A hirtelen irányváltást ugyanakkor egy meglepett nyögéssel konstatálom. Végül is, ha az ember kitűz egy iráníyt és azt egy hirtelen mozdulattal megváltoztatják az meglepő.
Aztán csak mosolygok, mert hát a nyakbavétel egy régebbi emléket idéz fel bennem, és csak nehezen fogom vissza a nevetésem. Egészen addig, míg egy sikátorba nem fordulunk, mert ott már nem bírom visszafogni, főleg ahogy szabadkozni kezd. Hát olyan ijedősnek látszom?
- Nyugi, ha akarna se tudna. Egy hasonló szűk sikátorban nemrég szó szerint egy pasas nyakába másztam fel, mikor csúf gondolatai támadtak egy másik csajjal szemben. Nem volt benne köszönet... Neki.. - magyarázom, amolyan rejtélyes mód, még mindig jókedvűen viháncolva. Na igen, az is egy érdekes este volt, és ahogy érzem, ez is egy érdekes hajnal lesz.
Nem fintorgok akukák láttan sem, egy étterem oldalbejáratánál megszokott, én meg nem vagyok az a kényeskedős fajta. Játékosan pukedlizek, mert hát valamikor ezt is tanultam az iskolában, majd beljebb lépek. Ideje, hogy valaki végre elém rakjon egy pohár vodkát. na meg most már egy tányér palacsintát is!


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Hétf. 7 Nov. - 17:46





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*Szeretem a hivatásomat, anyám istene a megmondhatója, hogy mennyire, de valóban számolom a perceket,h iszen én is emberből vagyok és elfáradok. Ne fizikailag, azt bírom és teszek is azért, hogy bírjam. A lelkem hal meg olykor azokkal akik elmennek, akik nem élve hagyják el a kórházat, akiken nem tudnak segíteni a legjobb orvosok sem, és ott vannak a gyerekek. A balesetek, a részeg sofőrök, a drogfüggő szülők nem válogatnak, gyakran esnek áldozatul gyerekek, akikben tartani kell a lelket, mosolyogni és nevetni, viccelődni, hogy jobb kedvük legyen. Ahogy Alysával is tettem, hogy elvonjam a figyelmét, de ez csupán egyetlen apró csepp volt a tengerben. Ám mindez nem tartozik rá és a kellemes estére, nem kell tudnia róla,és másnak sem. Had higgyék az emberek, hogy az ápolókban egy angyal lakozik. Szélesen mosolygok most is, a pillanatnyi keserűséget elmossa az ő mosolya. *-Nem csak az utolsóét. *Az egészet, és bár lenne időm egy kis lazításra, néha meg is teszem, hogy elmegyek a haverokhoz és legurítok egy pofa sört, de a legtöbbször sietek haza Duryához. Ma éjszaka a szokottnál is rázósabb volt a műszakom, azt hiszem nem csak az ápolók rejtegetnek a bőrük alatt angyalt hanem néhány páciens is, és Alysa ilyen. Persze nem rohanok előre, ha soha többé nem találkozunk, akkor is szép emlék lesz, ha pedig úgy alakul, hogy nagyon lazán összejövünk néha, annak örülni fogok. Nem tervezek, már nem. Az élet úgyis más történetet írt a számomra, és sajnos nem csak az élet. Ezt már megtanultam. Kötetlen csevegésbe kezdek, az arcán látom, hogy nem ezt várta tőlem. Bólogatok, hogy jól hallotta aztán mikor nekiáll érzékletesen leírni , megtorpanok, a gyomromra szorítom a kezem és ijedt vonásokat festek a vidámak helyére. *-Héé! Ne csinálja ezt velem, végigcsorgatom az egész utcát a nyálammal. Látja?...Már csorog is. Palacsinta mi? Csokis, meg almás. Hát maga aztán tudja hogy kell élni. *Mielőtt még frászt kapna attól, hogy hétrét görnyedek, kiegyenesedem és elnevetem magam. A fejemet ingatom vigyorogva és elalélok attól ahogyan az ajkait nyalogatja. Megfogom a kezét, nehogy a hirtelen irányváltás miatt lemaradjon és már másik sarok felé igyekszem. Tudom is hova vigyem, nincs nagyon messze, csak pár sarok. Mióta eljöttem Jonathantól már nem vagyok olyan nagy legény, nem járok kocsival mert arra nem telik, jó nekem a busz is meg a metró, a külön pénzem pedig Durya balett óráira költöm. Ha már iskolát kellett váltania akis eminensnek, legalább a balett maradjon meg. *-A hajnali csoki a legjobb és egyébként nem hizlal. Az esti viszont annál inkább. Vigyázzon mert egy ápolóval beszél. *Megfenyegetem a mutatóujjammal ami a termetemből adódóan olyan akár egy biliárd dákó. *-Nincs messze, megéri sétálni egy kicsit, csak pár sarok. Szóval vodka és almás palacsinta csokival. Én a piétért vagyok oda ha már így megkérdezte….és ne csücsörítsen ennyire zabálnivalóan. *Szívesen a falhoz szorítanám egy kis entyempentyére, de kétlem, hogy kora hajnalban értékelné.* -A testőrök leléptek? Nem jönnek utánunk? Nehogy egy váratlan mozdulat miatt a földön találjam magam. Egyébként még két sarok, ha nem bír lépést tartani,csak szóljon és a nyakamba veszem. *Eskü megtenném, ahogy elnézem pillekönnyű, meg sem kottyanna. Két sarok után egy keskeny sikátorba fordulok be, ahová az üzletek hátsó kijárata nyílik. Konyha, raktár, miegymás. Nem szeretném ha szatírt kiáltana ezért igyekszem gyorsan megnyugtatni.* -Ne izguljon, nem akarom megerőszakolni, de az étterem még nincs nyitva…vagy már nincs a fene sem tudja. Jó cimborám dolgozik itt, isteni palacsintát tud sütni és vodka is van. Mellesleg jön nekem egyel. *Két nagy kuka között egy kopott piros ajtóhoz lépek, nem kínai. Kinyitom és bekukkantok,majd mikor tiszta a levegő, előreengedem.*



Music | Alysa & Rashid |Megjelenés
∆ C.A. ∆

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Pént. 4 Nov. - 16:08


Rashid & Alysa


- Fogadjunk, hogy a műszakja utolsó órájának minden percét számon tartja, még ha nem is vár itt magára senki - kötekedem mosolyogva, nehogy már azt higgye a pasi, hogy rá vártam ennyire. Bár végül is rá vártam, de nem úgy,a hogy sokan gondolnák ebben a helyzetben. Ha úgy nézzük, tényleg igazam volt, hisz épp hogy végeztem a papírmunkával. Azt a pár perces ülést vehetjük erőgyűjtésnek is. Na persze nem vagyok rosszul, de ha úgy nézzük, foghattuk volna arra is. Szóval nem a pasira vártam, csak jól jött ki a lépés.
- Kedvenc kajám? - hökkenek meg, mert erre aztán tényleg nem számoltam. Nem mintha a "meséljen magáról" kérdéskör annyira nyelvoldó lenne. Nem vagyok az a fajta, aki szeret szófosásba bonyolódni, percek alatt kitárva lelke legmélyebb bugyrait. Pedig vannak, jó sötétek.
- Az almás palacsinta reggelire. Na azzal le lehet venni a lábamról. Némi porcukorral megszórva, csokiöntettel megloccsintva. Nyami! - dörgölöm meg a hasam kötözött kezemmel, még a nyelvemmel is körbenyalom a szám, mintha itt lenne előttem a leírt étel, melegen, gőzölgőn, az olvadó porcukorral. Ha ma este melóznom kéne, azt hiszem, inkább az evés mint az ivás mellett döntenék. De azt hiszem, az esti intermezzo után kapok néhány nap szabit pihenésre, gyógyulásra. Arról nem is beszélve, hogy a bekötözött kezem egyik szerelésemhez sem passzol. Szóval nyugodt szívvel leihatom magam. A csoki majd felszívja.
- De még korán van a reggelihez. A hajnali csoki amúgy is hizlal - kacsintok Rashid-ra vidáman. Nem mintha félteni kéne az alakom, a tánc, az edzések remekül karban tartanak, szóval nyugodtan, bűntudat nélkül letolhattam a nasit még az éjszaka közepén is.
- De ma reggelire vodkát fogok tolni citrommal. Úgy is kényszerszabira ítéltek - emelem akarom, mintha elfeledhetné, majd nevetve dőlök kicsit neki, akárha egy részeget támogatna, pedig színjózan vagyok. még...
- Messze még? Leülnék, innék.. akaratos gyermek vagyok - csücsörítem durcáskodva a szám, de a szemeim villognak, nevetnek. Talán kicsit gúnyolódnak is. Ő említette az apai ágat, hát tessék, kap egy nagy gyereket...


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szer. 2 Nov. - 17:13





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*Mondanám, hogy egészen más érzéseket kelt bennem, de az már tolakodás lenne, éppen elég az amit eddig előadtam. Persze hivatalosan még ennyit sem lehetne mert az ár a páciens-ápoló kapcsolat megsértése, de úgy hiszem elég körültekintően jártam el, ha ellenérzést váltottam volna ki belőle, már észrevettem volna és visszakozom. Mindezzel együtt meg is említem Durya jelenlétét az életemben, csak finoman ezt is, mert nem jó ajtóstól rontani a házba, másrészt ne szándékozom senkiből sem pótanyát csinálni, főleg nem azóta, hogy kissé pofára estem. Túl sokat vártam és terveztem Kaylától és vele, az én hibám amit nem követek el még egyszer. Különben is csak egy italról volt szó, esetleg többről, kis beszélgetés mert anélkül nem tudok meglenni, a többi meg majd jön magától…vagy nem. Nem fogok a kardomba dőlni, de tény és való, hogy kíváncsivá tett a nő,nem különben szemrevaló teremtés és még mindig nem láttam a fenekét. Némileg sejtem már, hogy mivel foglalkozhat, de nem kérdezek rá direktbe, a saját szavaimmal fogalmazom meg amivel derültséget váltok ki belőle. *-Úgy veszem észre telibe találtam. *Elalélok attól a doromboló cicahangtól ami a torkán kijön, ez a nevetés a zsigereimbe eszi magát, megbizserget a kellő helyeken. Igyekszem visszagyömöszölni az érzést, ennek nincs itt az ideje és abban sem vagyok biztos, hogy csak „még”. Szóval a kötözésre és az italra koncentrálok jobbára, a többit elteszem későbbre….hátha. *-Itt nincs semmilyen ellátás, ez saját raktárból van. *Félreértés ne essék, nem halok éhen de ha mégis, akkor kell legyen nálam valami amit félperc alatt le lehet gyűrni és még csak lesem kell hozzá ülnöm. A mai éjszaka így indult, szerencsére nem lett a végére éhkopp, bár az még nem tudom hogy fog rám hatni a pia. Sokat nem ihatok, még el kell indítanom Duryát a suliba, és észnél kell lennem különben megint a fejemre koppint. Eltűnök kis időre, lekenyerezem a kollégát így nem kell tovább bent maradnom, és még tisztálkodni is van időm mielőtt átöltözve újra megjelenek a kis szirén előtt. *-Óhó, számolta a perceket. Helyes, helyes. *Vigyorgok rá telibe, kivillantva mind a harminckét fogamat, ami nem nehéz lévén elég széles szám van. Igazán üdítő jelenség, főleg kora hajnalban egy nehéz műszak után, mondhatni gyógyír minden tagomra és a lelkemre, pedig én szoktam másokét helyrerakni. Mindkettőt. Megpaskolom a belém karoló kézfejét és kivezetem a fullasztó, kórházi szagból a friss levegőre, amiből mélyet szippantok. *-Egy kis séta és ott vagyunk. Addig meséljen egy kicsit magáról. Mi a kedvenc étele? *Valószínűleg nem ilyen kérdésre készült, de minek bonyolódjunk bele másba? Egy kedvenc ételből is meg tudok róla annyit mintha elmondaná az egész életét,másrészt ha gyorsan mondja még korrigálhatom az útirányt. Ebben az időben nem sok minden van nyitva, legalábbis olyan hely ahova készülünk,vagy már bezártak,vagy még nem nyitottak ki. Egy kis furfangra lesz szükségem, hogy a hajnali órán megvendégeljem egy italra. Ám egy ápoló olyan helyekre is bejut ahova az orvosok nem, sokkal közvetlenebb kapcsolatot alakítok ki a páciensekkel, arról nem is beszélve, hogy kiterjedt hálózatom van az olcsó, könnyen elérhető de jó minőségű helyek vezetőiből.*




Music | Alysa & Rashid |Megjelenés
∆ C.A. ∆

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Hétf. 31 Okt. - 12:45


Rashid & Alysa


- Szerintem én már túl öreg vagyok ahhoz, hogy apai érzéseket ébresszek magában - nevetem el magam, bár az apró infót, miszerint van valaki, akire ekként tekint, elraktározom magamban. Nem mintha túlzottan zavarna, semmilyen felállás. Ha van gyereke... az ő dolga, amíg nem akar vele összeismertetni, nem akar belőlem pótanyát csinálni. már ha nincs neki, mert végül is lehet elvált és házas is. Bár ez se zavarna, nem én vagyok az erkölcs mintha képe! Jézus Alysa, csak egy italról van még szó!
- Látványélvezeti menedzser? - kérdezek vissza meghökkenve, még kicsit kábán korábbi eszmefuttatásomtól, ám ez a megnevezés annyira.. találó, hogy nem bírom megállni, elkap a nevetés, az a fajta jóízű, doromboló kacagás, amit csak tényleg jókedvében produkál az ember. De ha egyszer annyira muris és találó is egyben! Hisz a látványt én menedzselem, amit a nézők élveznek. Nagyon jó, ezt bedobom Johnny-nak!
Igazán, egész jól sül el a végén még ez a dolog. Az ápoló cuki, van humorérzéke, és kaphatok némi piálásra. Kell nekem most ennél több? Nem igazán. Illetve az a vodka végre, de csak kibírom még ötvenkét percig? Hopp, ötvenegy...
- Ennyire szegényes itt az ellátás? - pislantok meglepett vigyorral a csokira, de csak elveszem, mert.. mert fene édesszájú vagyok és csokit sose utasítanék el. Aztán csak biccentek, majd ahogy Rashid odébb áll lassan én is lemászok az ágyról, épp kezem sérült karomra fektetem, csak pár perc, míg kellemes hűvös lepi el a sérülést, szinte fagyasztva a fájó lüktetést. Aztán fogom a kistáskám, ami eddig az ágyon hevert és a nővérpulthoz lépek, intézni a dolgaim, ami tényleg jó sokáig eltart, hogy csak az utolsó percekben huppanhassak le egy székre. Szerintem már túl voltam az ötvenegy percen...
- Remek, erre várok már ötvenkét perce - kacsintok a megjelenő pasira, végigfuttatva rajta tekintetem, meózva az utcai öltözetét, mert gondolom nem a kórházit viseli, majd vigyorogva karolok belé és hagyom, hogy vezessen az első jó kis kocsmáig. Én errefelé nem vagyok járatos.


♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Vas. 30 Okt. - 18:39





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*Az édes humorbonbon megint az elmémbe eszi magát, szándékosan érti és válaszolja félre amit mondok. Értem én, több kell ahhoz, hogy megsértődjek vagy ellenkezzek vele. Megingatom a fejem és százkarátos vigyorral a képemen fenyegetem meg a mutatóujjammal. Ej ez a nőcske alaposan megdolgoztatja az agyamat. Olyan mint én férfiban; tökéletes. Papírmunka ide vagy oda, igaza van, én hamarabb végzek vele, legalábbis itt, szakmailag mint ahogy a doki megírja neki az elbocsátó papírjait. A felháborodott kérdésre én is felháborodom, mindketten viccesre véve a dolgot, mert ezt azért nem lehet elkomolykodni.* -Na az nem szeretnék lenni, halálra aggódhatnám magam. Elég egyért tördelni a kezeimet. *Durya még nem olyan nagy, hogy azt az igazi, apukás fejtörést okozza, de azért így is megharcolok vele nap mint nap. Szerencsére pasikkal még nem kell számolnom, bár a tükör jelen van, de csak nem szédül bele egy piruett közben. Humorbonbonom nem csak édes de ködös is ami a válaszadást illeti, találós kérdéssel készül. Persze nem én lennék és nem férfi, ha ezek után az Ötödik utcai női horgolóegyletre gondolnék, ahova minden este beeszi a fene. Biztos nem a piros fonalgombolyagokra vigyázott annyira Maci koma.* -Áááá, értem. Látványélvezeti menedzser. *Csípem a csajt, nem szó szerint, de csípem. Az a fajta aki szarik a világra és arra mit szólnak az emberek, azt teszi mai neki a jó. Nem ad a külsőségekre, az is bizonyítja, hogy szóba áll velem. *-Nekem tetszik, olyan….egyedi. *S mire eljutunk a nadrágig már készen is vagyok, összekötöttem a kellemeset a hasznossal, elláttam a kezét és még egy csomó mindent megtudtam róla. A bónusz ezután jön amiben persze nem kételkedtem, ki az aki ellen tud állni egy sármos arcnak, egy zengő hangnak és egy csillogó fogsorvigyornak? *-Óhó, már csak ötvenkét perc. *Jelzem, hogy már egy kis idő eltelt mióta feldobtam az ajánlatot, ápoló vagyok, éjszakai műszakban, a másodperceket is számolom. Összeszedem a cuccost és a tálcával együtt felállok, természetesen cak azután, hogy megszemléltem a farmerját.* -Vodka, egy ápoló és egy kellemes hely rendel. Csüccsenjen le a váróban, megtalálom. Ja, hogy éhen ne vesszen. *A nadrágom zsebébe nyúlok és az utolsó életmentő csokimat felé nyújtom, ha elfogadja csak a tálcával a kezemben suhanok el a dolgomra. Egy óra múlva – kellett az a nyolc perc, hogy lemossam magamról a kórházszagot és átöltözzem – ott állok előtte. *-Na most kiválthatja a receptjét. *Ja, én vagyok a recepten és már nyújtom is a karom, hogy kiszambázzak vele. Azzal nem dicsekszem hány óra plusz műszakomba került, hogy időben le tudjak lépni, de a kollégák irtó rendesek ha nőről van szó.*



Music | Alysa & Rashid |Clothes
∆ C.A. ∆

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jenna Dewan-Tatum
Hozzászólások száma : 44
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szomb. 29 Okt. - 11:52


Rashid & Alysa


- Azért a pasik ezt ritkán ismerik be ilyen széles vigyorral - kontrázom mosolyogva, már-már negédes mosollyal,noha csak jólesően cukkolom az ápolót, mert erőst kétlem, hogy férfiúi tevékenységére gondolt volna szavainál. Ugyanakkor ha már ilyen humorherold, akkor engem sem kell félteni.
- Ugyanakkor én a papírmunkára gondoltam - teszem még hozzá, nehogy teljesen magára vegye a dolgot, esetleg elkeseredésében, hogy félreértettem, netán lelepleződjön, ő legyen a következő, aki tükörfalnak megy. Nem mintha én önszántamból tettem volna.
- Ki maga? Az apám? - húzom el a szám, félig komolyan, félig vigyorogva, mert azért a kislány megszólításért nem rajongok. Elég nagy vagyok már, és nem csak magasságban, és nem csak gyermeki dacból mondom. Ám hirtelen fellángolásom az apró fújás töri le, meglepetten vonom fel a szemöldököm. Ilyet kórházban legutóbb talán kölyökkoromban tapasztaltam, de akkor semmi fura nem volt bennem. Vagy épp egy kikezdés akar ez lenni? Nem mintha azon meglepődnék.
- Nézőpont kérdése - nevetem el magam, egy sóhaj kíséretében hunyva le a szemem néhány pillanatig. Egyre vonzóbb kezd lenni néhány pohár ital.
- Valakinek vidámpark, nekem melóhely. Mindig attól függ, kinek a szemszögét vesszük alapul - rejtélyeskedem, nem mintha takargatni kéne a melóm, egyszerűen csak sokkal érdekesebb, ha az ember nem tálal azonnal kész tényeket.
- Akadt már rajta néhány, úgyhogy meglehet, de nem biztos - legyintek a nadrágom állapotával kapcsolatban. Igazán nem érdekel, elég régi darab, inkább csak a kényelem okán hordtam, bár lehet, ezek után szegényke selejtsorsra jut.
És valamilyen szinten jó az elgondolás, annyit beszélek, hogy észre sem veszem, Rashid már végzett is a karommal,melyen végre szép, fehér kötés díszeleg, bár tény, most kicsit jobban lüktet, mint eddig. Vagy a hűsítés múlt el, vagy a piszkálást nem értékeli.
- Tehát egy óra múlva. Legyen vodka, persze ápolói felügyelettel! - bólintok, miközben óvatosan, hogy a sérült karom ne nagyon terheljem, felülök, majd kifordulok az ágy szélére, lábam lógázva, nagyjából Rashid mellett, arcával egy vonalban.
- Hol találkozunk?
Hogy kikezd velem én meg kontrázok? Ki rója fel? Legalább valami örömöm legyen az ürömben!

♫ Dallam ♫ ϟ Aktuális viselet ϟMicsoda éjszaka volt! ϟ
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Omar Sy
Hozzászólások száma : 113
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   Szomb. 29 Okt. - 6:29





Alysa & Rashid



Looney Tunes






*Egyem a lelkét még humora is van. Visszamosoly a jutalma azért mert első szóra fekszik. Értékelem ha egy páciens ennyire együttműködő, az éjszakai sürgősségin ez olyan ritka mint Godzilla az Ötödik utcában. Ekkorra elfogy mindenki türelme, az ápolóké is, a tízen akárhányadik lenyomott óra után kevés arcon látni mosolyt, mondjuk az enyémen mindig van. Nem állok le mert akkor én is cseszhetném, egyébként meg a mosoly vagy az én esetemben a vad vigyorgás is ad még némi pluszt, picit olyan mint a dilibogyó, feldob. *-Igyekszem. Amikor az én időm jön el, már gyorsabban mennek a dolgok. *Nem magamat akarom fényezni, de na….ápoló több van mint orvos, utóbbiak rohangálnak egyik betegtől a másikig, nekem csak meg kell csinálnom amit mondanak, ők azonban döntenek arról, ki a sürgősebb és néha elmegy az idő az életmentéssel, olyankor a többiek még tovább várnak. Óvatos vagyok, a fertőtlenítő azonban biztosan csíp, tapasztalatból tudom, és mivel a „lábaim elé fekvő” hölgyike elég gyámoltalan beteg szempontból, ahogy Duryánál is bejött mindig, neki is megfújom a sebét. Ez hűsít, hamarabb megszárad és nem csíp, és persze roppant gondoskodó cuki pasinak állít be. Eddig legalábbis minden nő elméletileg elalélt ettől a jelenettől. Míg arról beszél, hogyan történt az esemény, nem figyel a saját nyűgére én pedig nyugodtan felrakhatom a varratokat helyettesítő keskeny tapaszokat, majd, hogy azok legalább huszonnégy órán át a helyükön is maradjanak, elkezdem körbetekerni gézzel.* -Bogyóra nem iszunk kislány, válasszon. Vagy az egyik vagy a másik. Bár én a helyében a tüzes vizet választanám, mert akkor engem is megnyer.
*Rákacsintok két tekerés közben. Az oszlopnál még nem gyanakszom ám a tükörnél már igen, felnézek rá, a szemöldökeim a homlokomra ugranak.* -Gondolom nem a vidámparkban történt. *Tévedés ne essék, nem ítélek el senkit sem a munkája miatt, és az, hogy egy hegynyi mackó kísérte el, nem gyerekparkot enged feltételezni. Elvigyorodom az öltözékét nézve, tisztában vagyok a jelen divatőrülettel, de egy poént megengedek magamnak. Hitelt érdemlően akadok ki, hozzádobva a csodálkozó pillogást.* -A nadrágja is ott szakadt el? *Megingatom a fejem miközben egy ragtapasszal rögzítem a vékony, de szellős kötést.* -Ezek a tükrök, már azokban sem bízhat az ember. Kész is. Bogyó vagy én? *Teszem fel végül a kérdést, és reménykedem, hogy megszemlélhetem még azt a popsit mielőtt a nap az égre battyog.*



Music | Alysa & Rashid |Clothes
∆ C.A. ∆

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Baleseti ügyelet   

Vissza az elejére Go down
 
Baleseti ügyelet
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-