we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
Shane és Amy Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
Shane és Amy Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
Shane és Amy Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
Shane és Amy Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
Shane és Amy Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
Shane és Amy Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
Shane és Amy Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
Shane és Amy Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
Shane és Amy Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 Shane és Amy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Shane és Amy   Shane és Amy Icon_minitimeHétf. 30 Szept. - 21:58

Azt hittem, hogy itt, ahol igazából sehol senkit se láttam, majd teljes nyugalommal fogok tudni rajzolgatni és kikapcsolni kicsit, elmerengeni az eddig történteken, de mindez hamarosan megváltozik, ahogy meghallom a hátam mögül felém tartó hangot, majd tudatosul is bennem az, hogy mi történik. Azért a biztonság kedvéért arrébb is kerülök, hogy véletlenül se essen komolyabb bajom, de a srác szerencsére megáll, majd már elnézést is kér tőlem tette miatt. Mégis mi mást mondhatnék, mint azt, hogy nincs semmi baj se? Szeretnék normálisan állni hozzá, nem pedig bunkón, az nem az én stílusom, tehát meghagyom másnak, így szedem össze magam, majd kérdezek rá arra, hogy mégis pontosan mit csinált, ugyanis számomra ez nem világos. Csak egy hatalmas valamit láttam, semmi mást.
- Szóval edzettél. Értem… - motyogom is halkan, így pedig egyre biztosabb leszek abban, hogy ennek a fiúnak a fizikai ereje az, ami jóval nagyobb az átlag emberekénél, és ez testére is kivetül, de vajon másra is képes? Nem kéne ilyesmiken agyalnom, semmi közöm hozzá, mégis olyan kíváncsi vagyok arra, hogy vajon milyen képességek létezhetnek… Elé lépek és nemsokára már be is mutatkozom neki, de a kézfogásomat nem viszonozza, inkább magát teszi rendben, így végül picit zavartan húzom vissza jobb kezem, hogy ez után inkább zsebembe rejthessem.
- Hát… asszem örvendek a találkozásnak. – pillantok fel rá még mindig cseppet zavart mosolyommal, majd ez után hallom meg a kérdéseit is, így tekintek hátra a fűben pihenő félkész rajzomra. Na jó, a félkész is még merőben túlzás, de azért alakulóban van.
- Szerintem egy picit se bújtam el, mivel ott feküdtem. – mutatok is arra a helyre, ahol nemrég még a testem volt, tehát eléggé észrevehető helyen voltam és ennyire tökmag sem vagyok, de azért folytatom. – És hát rajzoltam. Arról nem tehetek, hogy nem vettél észre vagy esetleg nem figyeltél. – nem morgok, se semmi és a cuccaimat se óhajtom még összeszedni. Mégis minek tenném? Még szándékomban áll folytatni, így végül törökülésbe le is ülök oda, ahol nemrég még feküdtem és onnan lesek fel a másik felé.
- És te miért nem olyan helyen edzel, ahol nem árthatsz senkinek? Jó nagy ez a birtok, biztosan találtál volna megfelelő helyet ehhez. – nem hiszem, hogy Charles és Eric ne gondolt volna erre. Ahj, nem így kéne ismerkednem, még a végén ellenségesnek fogok tűnni, így finoman ajkamba harapok és inkább most már el is hallgatok. Nem tudok mit tenni, de azért féltem a testi épségemet.
Vissza az elejére Go down

Shane Williamsom
mutant and proud

Shane Williamsom
Diák
power to the future
Play By : Shane Williamsom
Hozzászólások száma : 10
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Shane és Amy   Shane és Amy Icon_minitimeHétf. 30 Szept. - 20:23

A lány miután feltápászkodott a biztonságosnak vélt fedezéke mögül, és túltette magát az első sokon rögtön bele kezd egy udvariaskodó, ismerkedő beszédbe. Azzal kapcsolatban, hogy nem történt semmi gond, egyáltalán nem tudok vele egyet érteni, és egyáltalán nem értem, minek is mond ilyen badarságot. Ha fa nem állított meg, akkor se pad mögött, se tőlem néhány méterrel távolabb nem lett volna biztonságban, és egy rossz mozdulatommal bármit rádönthettem volna. Az átlagos emberek ennél kevesebbe is beletudnak halni, és bár a lány biztosan nem átlagos ember, hiszen őket nem veszik fel az iskolába, de sebezhetetlenség minta példányának se tűnik. Az ezt követő szavait, még érthetetlenebbnek találom, hiszen az előbb mondta, hogy nincsen semmi baj. Miért nem lehetett kimondani őszintén, hogy majd nem megöltél te vadbarom? Mert, bizony éppen ez történt, és ez a bizonyos majd nem, csak néhány körülményt jelentett. Én mindenesetre tanultam a leckéből, és sokkal jobban oda fogok figyelni tanulás közben.
- Éppen futottam, aztán ugrottam egy nagyot. Egyszerűen mondva edzettem. - Válaszolom neki kurtán, magamhoz képest még is bőbeszédűen. Nem kenyerem a szónoklás, se a magyarázkodás, jobban szerettem tettekkel kifejezni magamat.
- A nevem Shane, Shane Williamson. - Válaszolok, a másik kérdésére, éppen olyan egyszerűen és röviden, ahogyan az előbb is tettem. Ekkora már a hatalmas tenyeremmel szinte teljesen sikerült leporolnom magamat, bár ez nem sokat segít a külsőmön, hála a mutációmnak.
- Te mivel foglalatoskodtál itt? Sikerült jól elbújnod, azt hittem nincsen a környéken senki csak én. Az utolsó pillanatban láttalak csak meg, pedig igyekeztem oda figyelni. - Kérdezek végül vissza, majd a tekintettemet körbe hordozom a területen. Amy dolgainak felszedésében nem segédkezem, és mellőzve felesleges udvariaskodást fel sem ajánlom neki. Jelenleg azzal segítek a legtöbbet, ha nem mozdulok a helyemről, és nem tetézem semmivel se a bajt.
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Shane és Amy   Shane és Amy Icon_minitimeSzomb. 28 Szept. - 21:48

Az idő telik, a rajzom pedig készülődik. Még egyelőre mindig a környezettel vagyok lefoglalva, így nem térek rá még egy ideig a szökőkútra, tehát jöhetnek még a fák és bokrok is a háttérben, majd pedig egy-két padot is kialakítok a képen, csak szépen, stílusosan. Mivel nem egy madár szállt már el azóta, hogy itt ülök, így az éget is kicsikét elkezdem kialakítani ezekkel a szárnyasokkal, majd rátérek a sövényekre is, azaz rátérnék…
Ebben a pillanatban furcsa reccsenés hallatszik, tőlem pár méterre, így kapom azonnal arra fejem, így barna tincseim rögtön le is verik a radíromat a rajzlap mellől, de most nem törődök ezzel, inkább azt nézem, hogy mi történik. Valami hatalmas tart felém, méghozzá jó gyorsan és láthatóan nincsen rossz erőben sem. Felpattanni viszont már nincs időm, próbálnám összeszedni magam, miközben a guruló valami felém tart, de ekkor hirtelen áll meg, én pedig eddigre szedem sikeresen össze magam, hogy fekve guruljak arrébb az útból, még mielőtt el leszek tarolva esetleg. Most tehát háton fekve, könyökeimre támaszkodva nézek hatalmas szemekkel a másik felé, lassan mérve fel, hogy kivel is van dolgom. Atya ég, milyen nagy. Nem tehetek róla, de ösztönösen futtatom végig rajta tekintetem, miközben még hangomat keresem, majd egy aprót nyelek, ahogy végül meghallom szavait.
- Szi… szia. Semmi gond. – igazítom is meg kissé összekócolódott tincseimet, majd próbálok valami mosolyfélét is erőltetni csinos pofimra, de ez most igazán nehezen megy. Mit kéne most mondanom neki? A rajzom felé tekintek, amely még mindig ott pihen teljes nyugalommal a fűben, mivel szerencsére sikeresen meg tudtam védeni, majd ez után pillantok vissza a szőke hajú fiúra.
- Te amúgy most mit csináltál? Megijesztettél. Azt hittem, hogy el is fogsz gázolni. – az pedig fájt volna, ebben biztos vagyok. Lassan azért csak felkelek, így porolom le kissé én is ruházatomat, majd lépek egy lépéssel közelebb az igen csak magam sráchoz, aki mellett eléggé kicsikének tűnhetek.
- Egyébként Amy vagyok. – nyújtom felé kezem, bár ez így eléggé nevetséges lehet, főleg, hogy neki olyan hatalmas van. Szívesen rákérdeznék azért arra, hogy cipőt miért nem visel, de inkább még egyelőre nem teszem ezt szóvá, tehát próbálok továbbra is arcára tekinteni, tehát szépen fel is nézek rá, hogy valahogy ez sikerülhessen. Ő az első diák itt, akivel konkrétan beszélgetni kezdek és jól látható nála is az a bizonyos mutáció. Ő vajon hogyan áll a képességéhez? Mint látom, megbarátkozott vele, elég durva, hogy milyen fizikai ereje lehet.
Vissza az elejére Go down

Shane Williamsom
mutant and proud

Shane Williamsom
Diák
power to the future
Play By : Shane Williamsom
Hozzászólások száma : 10
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: Shane és Amy   Shane és Amy Icon_minitimeSzomb. 28 Szept. - 21:02

Mutáns vagyok, vagy legalábbis Charles és Erick így mondák nekem. Szerintem azonban tévúton járnak, hiszen a tudományuk istenkáromláson alapul, és így minden amit gondolnak legfeljebb távolról súrolhatja az igazságot. Engem isten kiválasztott, ahogyan a több mutánst is, és biztosan komoly tervei lehetnek velünk, különben nem kaptunk volna ilyen hatalmat. Lesznek persze az ördög megfogja kisérteni, és céljait a gonosz szolgálatába fogja állítani, de remélem én nem leszek közöttük. Mindennap imádkozok is ezért, de mivel az önmagában nem elég keményen tréningelem a testemet és a lelkemet. A mai nap is mihelyst végeztem az önkéntes munkával rögtön háza siettem, és hozzá láttam a napi edzésemhez. Ehhez persze megfelelő ruhát kellett felvenni, ami nálam egy óriási fehér izom pólóból és egy hasonlóan méretes kék rövid nadrágból állt. Cipőt nem húztam, részben mert apával sokszor otthon is anélkül gyakoroltuk az önvédelmet, részben mert ha teljes sebbegésemet elérem a cipőm hajlamosak szét szakadni. Különben is felesleges nehezen felkutatott méreteimhez illő csukákat kockáztatnom, hiszen a lábaimnak hideg és esetleges tüskék alig ha árthatnak. Folyosókon még komótosan sétálok végig, majd amikor az udvar olyan részére érek ahol láthatóan nincs senki neki iramodok. Egy ugrással átugrok két parkban kódorgó diákot, majd felveszek egy számomra normális, mások számára hihetetlen tempót. Jó pár perce futhatok így, amikor fokozatosan növelni kezdem a sebbegésemet egészen addig amíg úgy érzem nem bírom tovább és akkor megint ugrok. Hatalmasat repülök előre, a testem neki is csapódik egy szerencsétlen fa ágának, amelynek néhány kisebb ága le is törik, de nekem nem lesz semmi bajom. Az esésem szinte tökéletes igaz gurulok egy kicsit előre, ami az ágyú golyót megközelítő lendületem miatt elég félelmetes látvány lehet. Végül térdelő helyzetbe kerülök és felemelem fejemet, hogy diadal ittasan körbe pillantsak. Ekkor látom meg, hogy diadalra egyáltalán nincsen okom, hiszen ha telibe találom a fát talán ki is döntöttem volna, és előttem olyan fél méterre, egy szerencsétlen fekete hajú lány üldögél.
- Öhm, elnézést! - Mondom gyorsan bár ez alig ha kárpótolja szegényt azért, hogy többszörösen is életveszélybe sodortam. A szavaimat követően felállok, és kicsit leporolom a ruházatomat. Bár félóra se telt el az edzésből, de már is le vagyok izzadva fehér trikómon fekete izzadtsággal keveredett kosz foltok éktelenkednek, ami diszkrétebb mértékben az egész testemre jellemző.
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Shane és Amy   Shane és Amy Icon_minitimeSzomb. 28 Szept. - 20:36

A mai nap valamiért nem aludtam jól, így egész nap olyan nyűgösnek érzem magam. Nincs sok kedvem beülni a társalgóba és ismerkedni a többi diákkal, e helyett inkább jobb ötletnek találom azt, hogy a délután egy részét az egyik kastély körüli parkban töltsem. Elég sok hobbim van, szerencsére feltalálom magam, ha szükséges, így jelen pillanatban egy mappával a hónom alatt sétálok ki az említett helyre, tehát a nyugalom parkjába. Jártam már itt egyszer, csak éppen hogy, amíg megnéztem, hogy mi is ez a hely, most pedig szándékomban áll le is rajzolni ezt. Gyönyörű, egyszerűen csak úgy magával ragad. Bár eltévedni itt láthatóan nem lehet, ahhoz túl kicsike, de mégis el tudom képzelni, hogy a gyerkőcök milyen édesen rohangálnának itt. Na de nem kéne ennyire elkalandoznom, inkább valami kényelmes hely után nézek, így néhány pad mellett el is haladok, amelyek most meglepően üresek. Sehol senki, csak én… Nem baj, így legalább biztosan senki se fog megzavarni. Kis sétát követően le is telepedem az egyik füves részre, oda, ahonnan tökéletesen látni lehet az egész területet, méghozzá egy remek beállításban, és ez után már meg is kezdem az előpakolást. Így kerül elő a kemény rajztábla, a papír, a ceruzák és a radír is, na meg zsepi is, hogyha esetleg kicsit maszatolnék valamin. Végül pedig hasra vágom magam, lábaim az égbe merednek és már neki is kezdek a rajzolásnak. Amúgy nem tűnök ki egy picit sem az itteni diákok közül, ugyanis egy világoskék színű farmer van most rajtam, fehér sportcipővel és szintén fehér színű pulóverrel, mely alatt természetesen szárnyaim is rögzítve vannak. Hajam kibontva, most fülem mögé van tűrve, arcomon pedig egy minimális smink található, csak éppen hogy annyi, hogy kiemeljem tengerkék szemeimet. Az első vonalakat kissé félve rajzolom meg, nem vagyok túl magabiztos abban, hogy minden jól fog sikerülni, így még kezdetben jó sokszor kapom kezem ügyébe is a radírt, de ahogy telnek a percek, úgy kezd el kialakulni a kép körvonala, tehát jelennek meg a zöld színű sövények és nemsokára a szökőkút kezdetleges képe is. Bőven elleszek még itt, amíg befejezem a művem, de az biztos, hogy szép lesz.
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Shane és Amy   Shane és Amy Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Shane és Amy
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Shane & Lorelai
» Sylvie & Shane - something like that
» Shane & Lorelai
» Shane Austin Williamson - Roham
» Lorelai és Shane - Ahogy lesz úgy lesz

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: X-Birtok :: Udvar és kinti területek :: Nyugalom parkja (észak)-