we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Maszkabálba menni jó! :)
by Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
by Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Kerti lugas (fürdő előtér)
by Adrienne Meyer
Szomb. 26 Május - 15:34

Konyha
by Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
by Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
by Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
by Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
by Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Top posting users this month
James Hurley
 
Nathan Jones
 
Emma Frost
 
i'm here





Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Share | 
 

 North Salem utcái

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 433
Kor : 31



TémanyitásTárgy: North Salem utcái   Szomb. 24 Május - 10:28

First topic message reminder :

A nagyvárosokkal ellentétben North Salem utcái olyanok, akárcsak a filmekben látható kisvárosoké. Kisebb üzletek, kávézók, egy-két panzió váltja a takaros lakóházakkal tarkított utcákat. Zöldellő fű, fehér kerítés, mosolyogva beszélgető szomszédok.
Persze olykor itt is felcsendül a fiatalabb társaságok lármái, esténként a szórakozóhelyeknek hála élettel telnek meg az utcák.

írta Aaron Adler






   
Trust me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   Csüt. 29 Május - 14:03



Aaron & Leah



Csak a gyengeségére apellálhatok, ez egyértelmű. Még ha ő viccnek is szánt a beszólást, teljese igaza van. Ki kell használni mások gyengeségeit, hisz úhy juthatunk mi előre, úgy érhetjük el a célunk. Igaz, ehhez olykor át kell gázolni másokon, de ez egy önző világ. Persze Leah-nál semmilyen üzleti szempont nincs jelen, így az átgázolás sem opció. Bár nem vélekedhetek az érzelmeiről, mivel azokat nem tárja elém egyenlőre.
- Akkor az csodás tizenöt perc lett volna a kávézóban. Veled... - kacsintok rá, nem hagyva kizökkenteni magam a szerepből. És hát nehéz is lenne, hisz bár csipkelődik, de azért csak adja alám a lovet, szavak nélkül, apró jelekkel bíztatva. És ezek a jelek sokkal igazabbak, mint ezernyi hazug szó.
Közben megérkezünk az asztalunkhoz, helyet foglal, és nehéz szívvel bár, de elengedem a kezét, mert hát nem rángathatom magammal a pulthoz. Végül is olyan "nehéz" volt megszerezni, de a remény él bennem, hogy visszakapom még.
- Ki van zárva - rázom a fejem határozottan, mikor visszaérve az italokkal kijelenti, hogy ő akar fizetni. Még csak az kéne.
- Ilyen téren régimódi lovagnak nevelt anyám, azaz egyértelmű, hogy a férfinak illik meghívni a hölgyet. És ha nem tetszik.. hát szólj, hogy mikor hozzák az étlapot - nevetek rá, és épp nyúlnék saját poharamért, mikor picit előredől, immár a formás lábai után valami egyebet is mutatva, teljesen elterelve a figyelmem a megkezdett mozdulatról. És talán ennek köszönhető, hogy előttem orozza el a saját poharam.
- Úgy látszik, nem - csóválom vigyorogva a fejem, persze harag egy csipet sincs bennem. Van még két pohár, így hát nyúlok a semleges területen elhelyezett felé és végre én is ihatok egy kortyot.
- Mit várok? Nincs fix tervem. Egy kellemes estét szeretnék eltölteni veled - mosolyodom el a kérdésre, ujjaim között forgatva a poharat, csíkokat húzva a lecsapódó párára. Még jó, hogy lassan itt a nyár, és nem kell már nagykabát és tető alá húzódni.
- Akár elüldögélhetünk itt is, hacsak a tulaj ki nem rak minket. De lemotorozhatunk a parkba, vagy elmehetünk abba a disco-ba, ha táncolni van kedved - sorolom a lehetőségeket neki, egyértelműsítve, hiába az éjféli csábító időpont, nem elsőrendű célom rögtön az ágyba csalni. Nem mintha nem lenne kedvem hozzá.. csak nem hiszem, hogy olyan könnyen adná magát.
- Szabad vagy, ez a lényeg.. És mondd csak, ehhez mit szól a barátod? - kérdezek vissza, incselkedőn, mosolyom az újfent felemelt pohár mögé rejtve.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 22



TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   Szer. 28 Május - 17:37



Aaron & Leah



- A ma estig programod... aha, értem már. – Bólintok visszafogott cinkossággal a tekintetemben. Azt majd még meglátjuk. Lejebb engedtem a korlátokat, de bőven vannak még. Továbbra sem miatta, de ezt már túlragoztam magamban. Határozottan tetszik, hogy ennyire képes elviselni az összes bosszantó tulajdonságomat, pedig még a felét sem ismeri. Nem kérdezek rá, hogy mitől tart engem másnak, mint a new yorki lányokat, majd kifejti, ha úgy alakul. Igazából nem is tudom, hogy mit vár, mert ha ennyire messze lakik, nem fogok a kedvéért elköltözni a birtokról, ott van nekem Tati, meg még... Szóval Tati. Nem tudná semmilyen csődör pótolni.
- Ez amúgy gonoszság... kihasználod a gyengeségemet. – Utalok arra, hogy mindig a függőségemre apellál, mellette meg állatira jól esik, hogy így figyel rám. Apró, de fontos gesztus megadni azt, amire a másik vágyik. Na de mi a helyzet, ha ő meg rám vágyik? A kólákért cserébe adjam oda magam? Na neee... ehhez legalább egy kétliteres kóla kell még! Gyorsan elkérem magam, hatalmas kopasz főnökünk a nők rabja, nem kekeckedik, hanem szimplán elenged, mert eddig is elég sok vendéget tudtam becsábítani, nem vagyunk rosszban. Visszatérek hát a lovaghoz, és most enyém a kérdő pillantás joga.
- Elmenni valahova? És ha csak egy negyedórát kaptál volna? - Nem megyek bele jobban, ennyi kötekedés elég volt mára bőven.Mellé lépek, ahogyan megfogjuk egymás kezét. Igen alacsony vagyok, de ő sem kifejezetten magas hozzám képest, lassan már kezdek hozzányúlni, hogy ennyire meg szokott nézni. Én nem szoktam annyira elismerően nézegetni őt, mások vagyunk, pedig biztosan jól esne neki is, ha viszonoznám valahogyan. Leülünk az egyik asztalhoz, most már elengedem őt, és enyhe déjá vu-m van, a múltkor is ezt csináltuk, ám akkor így fejeztük be, most pedig a kezdésnél tartunk.
- Még nem vagyok éhes, de fura mód ez nálam egy pillanat alatt változhat. De ne fizess megint te, most már nekem is van munkám, jó? Nem akarok lelkiismeretfurdalást, vagy végigrendelem az étlapot. – Így most nem is rendelek ételt, a kólák pedig megint furcsa leosztásban kerülnek elénk. Átnyúlok az asztalon – közben ismét beláthat picit – és elveszem előle a saját kóláját, hogy elégedett mosollyal igyak bele.
- Te soha nem tanulsz? – Csóválom a fejemet, és a kortyolgatás után játszani kezdek a hajammal, egyik lábamat pedig átrakom a másikon, hogy várakozóan tekintsek Aaronra.
- És mit vársz ettől a mai programtól? Szabad vagyok, mint a madár, csak éjfélre kell hazaérnem. – Nem fűzök hozzá több magyarázatot, azt hiszem ez is bőven elég.


.




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   Kedd 27 Május - 11:04



Aaron & Leah



Tetszik a nevetése, mosolyt csal elő belőlem is. És főként tetszik, hogy sikerült megnevettetnem. Ha egy lány veled és nem rajtad nevet az már fél siker.
- Te nem "csak egy csaj" vagy - sóhajtok fel, miközben próbálom elkapni a pillantását, és ugyanakkor minden sóhajom olyan, mint mikor az öreg tapasztalt mester próbál valami nagyon fontosat elmagyarázni ifjú tanoncának.
- "Csak egy csajért" nem motorozok bő hatvan mérföldet. Mert "csak egy csakj" találok New Yorkban is bőven. Te Leah vagy, a ma esti programom - kacsintok rá vidáman. Nem véletlen hangsúlyozom oly sokszor az általa használt szóképet, egyre csak erősítve felé, számomra ő más. Hogy valóban így van-e az már más kérdés. Bár kétségtelen, kevés csajért bajlódtam ennyit, de talán pont ez tetszik benne. Hogy másabb, hogy nem az unalomig ismert formulákat kell alkalmaznom, hanem kicsit törni kell magam.
- Egyértelmű, hogy csak a kóla miatt - vigyorodom el, mikor különösebb ellenkezés nélkül elfogadja a meghívásom, és szállok is le a motorrol, hogy valahova leparkoljam, ám a mozdulatsor megakad az újabb felém kínált látványra. Mint macska a tejfelesbödön felett, olyan sóváran nézem, ahogy lassan eltűnik az épületben, aztán kénytelen vagyok némi fejrázással eltéríteni magam. Szedd össze magad ember!
Így hát saját kínomon vigyorogta parkolom le a járgányom egy nem zavaró helyen, és nekidőlve várom a visszatérőt. A kezében tartott nadrágra első körben kérdőn emelem szemöldököm, de a magyarázat hallatán elégedetten nevetek fel.
- Semmi ellenkezés nincs bennem a viselet iránt. Bár ha valamerre el akarunk menni, akkor lehet célszerű lesz majd átcserélni. Amotoron nem a legjobb viselet - jegyzem meg, kihasználva az újabb alkalmat, hogy végigmérjem formás lábait. És újabb meglepetés ér, ahogy most ő nyúl kezem iránt, fog rá, mintha olyan természetes lenne. Talán lassan, de biztosan áttöröm a határait.
Gyengéden, bíztatón szorítok rá kezére, ha engedi, hát ujjaink is összefűzöm, ha nem, akkor csak fogom és a választott kajáldában az egyik üres asztalhoz vezetem. Lassan gyűlnek az emberek, talán a disco nyitása előtt még bekapnak néhány falatot, nehogy hamar üssön a pia.
- Enni is kérsz valamit, vagy csak az ital? - kérdem, miközben szinte már gentlemanként igazítom alá a széket és aztán indulok a pulthoz.
- Három kólát és.. - ha kért kaját, hát azt is, ha nem, akkor csak egy tál sült krumplit kérek még, majd megvárom, míg egy tálcán elém teszik, és rögtön fizetem is. Nem mintha mást már nem állna szándékomban rendelni, de így legalább a pultos se pislog rám sandán, mint idegenre.
- A rendelése hölgyem - mosolygok Leahra, visszatérve az asztalunkhoz, majd az egyik poharat elé teszem, a másikat az én térfelemre, a harmadik pedig marad középen. És egy apró vigyorral nyugtázom a múltkor megkezdett játék újabb fordulóját.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 22



TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   Hétf. 26 Május - 14:15



Aaron & Leah



- Őshonos? – Nevetek rá, mert úgy hangzott az első mondata, mintha minimum valami dínóról beszélnénk itt. Sokadszor érzem magamon a tekintetét, lassan tényleg kénytelen vagyok elhinni, hogy tetszem neki külsőleg is. Lekoptatós voltam elsőre, mégsem adta fel, pedig a baráttól a programig igyekeztem bevetni több eszközt is, nem akartam beállni az egyemista strigulák közé, mégis itt van, és érdeklem. Nem fogja vissza magát, ami a bámulást illeti, most kissé bele is pirulok, Shannonként az ilyesmi természetes voltam, hagytam, hogy bátran legeltessék rajtam a pillantásukat, most már más a szitu.
- Miért, én nem csak egy csaj vagyok? Vagy más programod is lesz? – Tolom kötekedő mosollyal a csípőmre az ujjaimat. Láthatja, hogy sötétbordó a körömlakkom, sötét szemeimhez nem is nagyon illene a ritkító színárnyalat. A bosszankodása feltűnik, és egyben hidegen is hagy. A parton és a cukiban is megismerhetett, tudhatja, hogy velem nem könnyű, nem leszek senki magas labdája. Az égekig nem érek, mint kihívás, de ezzel azt mondanánk, hogy van esélye nálam. Ez pedig nem az esélyekről szól, nem is róla feltétlenül. Csakis rólam. Hogy képes vagyok-e bármit is kezdeni a helyettel, hogy valakinek most én tetszem, miközben egy másik lány alakját viselem. Ha az egykori Leah kinézete tetszene neki, de mellette viszolyog a stílusomról, akkor hamar rövidre kell ezt zárnunk. Viszont.. ha már az alakváltást kaptam adománynak, és ezzel tetszem meg valakinek, az mégiscsak egyfajta kisugárzásról is szólhat, a stílusom pedig kiegészíti a külsőmet, így... Ez nagyon zavaros, még magam sem értem.
- Nemsoká nyit a dizsi, és már alig maradt szórólapom. Megkérdezem, hogy gond-e ha holnap elosztogatom. Csakis a kóla miatt. – Villantok egy szemtelen mosolyt, aztán már fordulok is sarkon, hogy finom metszésű vádlimat is láthassa, no meg a miniszoknyába bújtatott hátsót. Hátramegyek a főnökhöz, és néhány perc múlva már jövök, immár sapka nélkül, a kezemben pedig hozom a farmeremet.
- Ebben a melegben nem volt kedvem visszavenni a nacit. – Ráadásul tovább nézheti a lábamat, de ezt így nem mondom ki. A hónom alá kapom a nadrágot, a táska alá szorítom be, szabad kezemmel pedig a keze után nyúlok, ha addigra már leparkolt. Azt hiszem nem is fűzök most már többet, a műszak véget ért, de ha csak beugrott volna, az sem gond, majd betervezek valami estit Tatiékkal.






Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   Vas. 25 Május - 12:56



Aaron & Leah



- Nem vagyok annyira őshonos itt, hogy ismerjek minden helyet - vágom ki magam egy gyors válasszal, miközben újra és újra végigfuttatom tekintetem Leah-n. Roppant tetszetős ez a mini, ha ez a munkaruha, akkor tetszik a hely, bár még a küszöböt sem léptem át.
- A haverok pótvizsgákra tanulnak valószínűleg, mai termés meg nincs. Ha csak egy csaj kéne, nem jöttem volna le, kapatos cicákat New Yorkban is találok - húzom el a szám, mintegy mutatva, nem tetszik a hozzáállása. Hülye lennék azért ennyit levezetni, hogy itt aztán felszedjek egy olyan ribancot, amilyet otthon is lelek. A parton megtetszett, és ezen csak tovább javított, hogy nem az az elsőre beborulós alkat. Mármint az ölembe borulós. Én pedig szeretem a kihívásokat, míg nem érnek az egekig. Mert amíg az ember látja a célt, addig küzd.
- Nem adnak egy negyedóra szünetet ebben a hőségben. Szívesen meghívnálak egy kólára - intek a fejemmel a szemközti kajálda felé, miközben egy huncut vigyorral jelzem, nem felejtem el, múltkor mennyire oda volt az üdítőért. És talán egy pohárnyi beszélgetés még belefér neki is, nem veszi túlontúl gyorsnak vagy hirtelennek. De ha nemet mond, az se tántorít el. Nem potyára motoroztam le ebbe az isten háta mögötti kisvárosba. Terveim, céljaim vannak, és még látom őket, tehát küzdök is. És a kitartást nagyban segítik azok a gyönyörű lábak, meg az a különös érzés, hogy nem is akar annyira elmarni maga mellől, mint amennyire mutatja. Én pedig szeretem az éhes cicákat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 22



TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   Vas. 25 Május - 8:56



Aaron & Leah



A meleg lassan a tetőfokára hág, ahogyan járkálok az utcán, és osztogatom a szórólapokat. A sapkát reklámhordozóként kaptam, nem azért, hogy ne süssön szemembe a nap. Ellenben tiszta feketében vagyok, merthogy a disconak is darkos a logója, viszont a sötét ruha bevonzza magába a sugarakat, így muszáj úgy óránként berohangálnom a mosdóba, hogy áttörölgessem magam, meg valami parfümmel újraillatosítsam az alakomat. Nemrég jöttem ki ismét, a meleg csak nem akar csillapodni, pedig még nyár sincsen. Néhányan kurvának néznek ugyan, hogy itt miniszoknyában szólítgatok meg másokat, de sebaj, a közelben biztonsági őrök vigyáznak rám, mert alig távolodok el a Sagitariustól. Az Aaronnal való elválás után némi tűnődés után beszélgettem róla Tatival, aki rendesen kiujjongta magát, hogy most nekem is van némi esélyem, hogy ne legyek egyedül, de nem ez a cél. Csak azért legyen valakim, hogy ezt elmondhassam magamról? Nem is tudom, csak azért nem kell. Legyezgeti a hiúságomat, hogy valaki kezdeményez nálam, de már túl sokat változtam ahhoz, hogy elsőre valakivel ágyba bújjak. Végül teltek a napok, a munka szépen lassan összejött, de nem úgy, ahogy elképzeltem. Nincsen felszolgálói, de még csapos múltam sem, bele kell tanulni, addig marad a szórólapozás, vagy a takarítás. Utóbbihoz nem volt túl sok ingerenciám, az már tényleg olyan wc-s néni szint lenne. Mike azt mondta, hogy selymes kis combom van, amit mutogatni kéne, ezért meri rám bízni a hostesskedés. Alig fizet érte valamit, viszont benne van a kaja is, úgyhogy még félre is tudok tenni valamennyit, szóval.. Nincs vesztenivalóm.
Fékez mellettem egy motoros, akit már távolabbról felismerem a sisak ellenére, főleg a motorról, és a srác mozgásáról, alakjáról. Közelebb lépek, és megvárom, míg leveszi a sisakot, utána viszonzom a mosolyt.
- Azt hittem tudod. – Pillantok hátra a cégérre. – Hát összejött a dolog, egyenlőre itt kint az utcán. Ha gondolod, majd gyertek el a barátaiddal, vagy a mai terméssel. – Ez igazi szúrás a részemről, biztosan olyan lányokkal szokott kavarni, akik elsőre összejönnek neki. Én már nem ezt képviselem. Nem mondom, hogy nagyon komoly lennék, de ismerem a srácokat, nem igazán szoktak már várni. Miért is tennék. Sok lány alkalmazkodik ehhez. Nem fogok irígykedni.




Leah Carmichael
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   Szomb. 24 Május - 13:17



Aaron & Leah



Na jó, nem egy-két nap telt el, de talán nekem is megbocsájtható a csúszás. Végül is.. egyrészt vizsgáim vannak, másrészt egy húgom, akire figyelni kell. Valamint New York és North Salem nem épp szomszédok, és hát, Leahnak is adtam időt, hogy valóban munkát találhasson. Mert tapasztalataimból kiindulva, még ha melót is kap az ember, nem kell már aznap beállni. Van, hogy két-három nap is eltelik. Én adtam neki egy hetet.
Pont egy hete voltam itt a srácokkal fürödni. De most nem a tó felé veszem az irányt, már hamarabb lekanyarodok, és az első kúton megállok feltölteni a tankom. Bár nem porzik még, ki tudja, merre kalandozok a nap folyamán, és útközben hány kútba futok még.
- Meg tudná mondani, merre találom a Sagitariust? – kérdem a kutast, miközben leperkálom a megfelelő mennyiségű pénzt a pultra, majd aprókat bólogatva hallgatom az  útmutatását. Bár szerinte még felesleges odamennem, a disco csak később nyit. Szórakozóhely, éljen. Ez már egy jó pont.
Persze a későbbi nyitás kissé lelomboz, de azért innen már nem fordulok vissza. Ha kell, hát beülök egy kávézóba addig. De előtte persze megnézem magamnak a helyet.
Így hát újra a fejembe húzom a bukósisakot, a bőrdzsekim cipzárját pedig állig, aztán falom újra az aszfaltot. Lassan veszem vissza a sebességet, ahogy felismerem a kutas által magyarázott kereszteződést, a hatalmas, kétszintes épületet, mi csak az említett hely lehet. Tekintetem elsőre csak végigfut rajta, ahogy bekanyarodom a Keeler Lane-re, már is azon töröm a fejem, hova üljek be.
De mielőtt agyamra menne az agyalás megpillantok egy miniszoknyás, baseball  sapkás csajt. Vigyorogva lassítok mellette, kíváncsi vagyok, vajon miféle szórólapot osztogat. Talán pont a dizsiét, ha már előtte áll, abból talán többet megtudhatok az esti programomról. És hát, azok a csini lábak sem utolsók.
Ám ahogy közelebb érek, a plexi mögött, szerencsére takarásban meglepettség ül vonásaimra, ahogy felismerem az osztogató lányban Leaht. Főnyeremény, nem kell estig itt ücsörögnöm.
Komótosan mellé gurulok, addigra már túlesek a meglepetés erején, meg persze kezet rázok Fortunával és baromi hálás vagyok neki. Aztán leállítom a motort, lábam a járdaszegélyre vetem, felborulást elkerülendőn. Eddigre talán már neki is ismerős lehet a Hondám, de ha mégsem, hát rögtön igazolódhat a gyanúja, amint lekapom a bukósisakot a fejemről.
- Mondhattad volna, hogy ez egy disco, akkor később jövök – mosolyodom el kedvesen, igazi konspiratőrként feszítve az ülésen. Akárcsak legutóbb, sötét farmert viselek bakanccsal, meg persze a bőrdzsekim. Államon még mindig ott piheg a pici szakáll, egyenlőre még tetszik ez a viselet, rövid hajam cseppet sem kócos, hiába viseltem sisakot az elmúlt órákban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

mutant and proud

avatar
ember
I just believe my eyes
Play By : Rose Byrne
Hozzászólások száma : 433
Kor : 31



TémanyitásTárgy: North Salem utcái   Szomb. 24 Május - 10:28

A nagyvárosokkal ellentétben North Salem utcái olyanok, akárcsak a filmekben látható kisvárosoké. Kisebb üzletek, kávézók, egy-két panzió váltja a takaros lakóházakkal tarkított utcákat. Zöldellő fű, fehér kerítés, mosolyogva beszélgető szomszédok.
Persze olykor itt is felcsendül a fiatalabb társaságok lármái, esténként a szórakozóhelyeknek hála élettel telnek meg az utcák.

írta Aaron Adler






   
Trust me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: North Salem utcái   

Vissza az elejére Go down
 
North Salem utcái
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 Similar topics
-
» Utcák és terek
» Bronx utcái
» Sunagakure utcái
» Utcák és terek
» Kumogakure Utcái

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: North Salem-