we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
Jürgen Stark Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
Jürgen Stark Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
Jürgen Stark Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
Jürgen Stark Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
Jürgen Stark Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
Jürgen Stark Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
Jürgen Stark Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
Jürgen Stark Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
Jürgen Stark Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 16 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 Jürgen Stark

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

Jürgen Stark
mutant and proud

Jürgen Stark
Tanár
let me to help you
Play By : Chris Hemsworth
Hozzászólások száma : 257
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Jürgen Stark   Jürgen Stark Icon_minitimePént. 18 Júl. - 1:00

Jürgen Stark



"Bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaport" (Oliver Cromwell)


Userinfó: Főkarakter

Név: Jürgen Stark
Mutáns név: (Jelenleg nincs)
Születési dátum: 1962. Stockholm, Svédország
Besorolás: Független -> Tanár
Képességek:

Elsődleges képesség: Bioendurancia
Osztályozás: Delta mutáns
Aktiválódás: 15 éves kor
Képesség jelenlegi szintje: A testet kisebb-nagyobb fizikai erőhatásoktól védő bio-endurancia erő közelharcban, balesetben, vagy a természetes elemek ellen védi a mutánst. A kisebb erőhatások, mint pusztakezes ütések, fejhez vágott sörösüveg, kézzel bezúzott ablak, tíz méter mélyen tapasztalt véíznyomás hatás nélkül peregnek le a mutáns testéről. A nagyobb fizikai erőhatások, mint hátba állított balta, két emelet zuhanás, lábra ejtett zongora, enyhébb sebzést érnek el, mint egy átlagemberen. A kifejezetten kritikus, súlyos sérüléseket csak mérsékelten tudja a képesség elhárítani. Puskalövések, autóval gázolás, több emelet zuhanás, két-három atmoszférányi víznyomás, amik egy átlagembernek halálosak lennének, kisebb sebzést okoznak – Némi szerencsével a mutáns a biztosan halálos helyzetet komoly, kritikus sérülésekkel megúszhatja.
A képesség lényege, hogy a mutáns testében a pluripotens hámsejtek osztódásával tartószövet-rostok épülnek ki, amik az izmok és a bőr emberfeletti keményítését és ellenállását teszik lehetővé. Az X-gén hatására a szervezet a neuroendokrin-rendszer kiterjesztéseként bioelektromos hálózatot épít ki, ami a tartórostokba épült fémmolekulákat elektromágneses térben tartja. A szilárdságot biztosító, vázizmokat, bőrt és csontokat átszövő tartórostokból álló szövetben a fémmolekulák a bioelektromos mintázatokat követve változtatják pozíciójukat, védelmet alkotva testre ható erőktől. (Ütközés, ütés, nyomás, stb.)
A mutáns a képességet forró, bizsergő szenzációként érzékeli. A neuroendokrin rendszer meghosszabbítását képező bio-eletromágneses rendszerben kialakuló változásokat az elméje egyfajta energia-átcsoportulásnak éli meg.
Az ellenálló tartószövet változásai hőtermeléssel járnak és a tartórostokban mozgó fémmolekulák hő- és fényhatást válthatnak ki a bőr felületén.
Képesség távlatai: Egyre nagyobb fokú, egyre nagyobb hatékonyságú, emberfeletti fizikai állóképesség. Idővel részleges védelem a hőhatásoktól, teljes védelem akár automata gépfegyverek, robbanások, stb. erejétől. A képesség használója nagyon sérülékeny mágneses teret manipuláló mutánsokkal szemben, (Pl. Magneto) mivel a testét átszövik a fémtartalmú enduráns szövetek.


Másodlagos képesség: Regenerációs hullám
Osztályozás: Delta mutáns
Aktiválódás: 20 éves kor
Képesség jelenlegi szintje: A mutáns képes továbbbfejlődött bio-eletromagnetikus rendszerét használva pluripotens hámsejtekből regenerálni a fizikai sérüléseket. Ehhez a tudatát összpontosítania kell, és a képességet egyfajta forró energiahullámként éli meg a tudata. Ezen kívül a mutáns képes más emberek (vagy állatok) testét befolyásolni, fizikai kontaktus esetén „életerőt szívni” vagy „adni”, a másik test erőforrásait, regenerációs képességét befolyásolva. A folyamat nem gyors. Egy első fokú égés, izomzúzódás, kibicsaklott kisebb ízület egy órán belül begyógyul. Egy másodfokú égési seb, kisebb csonttörések, kisebb kaliberű oldalfegyverek lövései, mérsékelt vérveszteség néhány órán belül gyógyul be. Nagy, akár nyílt sebbel és zsírembóliával járó csonttörések, sorozat bordatörés, beszakadt, belsőleg vérző szervek, elszakadt inak, szétzúzott ízületek, harmadfokú égési sebek, leszakadt kisebb-nagyobb testtagok egy éjszaka, több nap, vagy akár, sebesülések súlyosságától függően, több hét gyógyulást igényelnek. Más emberek, állatok „életerejének elszívásával” két, háromszorosára is gyorsítható a folyamat, ám ez egyelőre nem olyasmi, ami akár közelharcban azonnal használható lenne. Mások gyógyítása lelassíthatja, vagy akár meg is állíthatja a regenerációt, sőt, saját erőforrásainak feláldozásával akár komolyabb sebeket is gyógyíthat a mutáns „saját maga roncsolásával”.
A képesség lényege, hogy a bioenduranciát létrehozó, neuro-endokrin rendszerre kapcsolódó biomagnetikus rendszer olyan mélyen átszövi a vázizmok, csontok, a bőr, később a létfontosságú szervek szerkezetét, hogy sejtszinten bekapcsolódik az életfoyamatokba. Az egyedi bio-elektromos mintázatokat fenntartó bio-megnetikus hálózat aktívan stimulálja, serkenti, és az emberi tudat alá rendeli az életfolyamatokat, sokszorosára növelve a sejt- és vérképződést, a sejtosztódás folyamatát. Megsokszorozza a pluripotens hámsejtek jelenlétét a szervezetben, melyből folyamatosan újabb élő szövetet generál, a szükségekhez adaptálva. A folyamatnak tudatos és félig tudatos szintjei vannak, a mutáns forró, bizsergő, égető érzésként éli meg a regenerációt. A fizikai kontaktussal más testhez kapcsolódó mutáns ezeket az érzéseket is továbbítja a bio-eletromagnetikus mező kiterjesztésével. A mutáns más élő szervezet energiáit és forrásait felhasználva kvázi „életerőt szívhat el”, vagy pedig saját regenerációs képességét a másik testre fókuszálva „életerőt adhat át”, aktívan gyógyítva a másikat.

Képesség távlatai: Egyre nagyobb fokú, egyre gyorsabb regeneráció, több élő szervezet egyszerre való befolyásolása, az életenergia transzformálása hő- és elektromos energiává – Lángok szórása kézből, áramütés tenyérrel, stb. Sok idő múlva, természetesen.



Jellem: Jürgen első ránézésre sztoikus, feladatokat egykedvűen és hidegen tejlesítő katona-forma embernek tűnhet. Ez alatt nyers küzdeni vágyás, harci szellem lapul, a falkához tartozás vágya, szabadságvágy, ambíció és harciasság található. A hétköznapi feladatokat muszájból, „meg kell tenni alapon” végzi, míg a távlati célokat, az ellenségek kiiktatását, a fajtájának keresését, képességének és élete értelmének kutatását szenvedélyes harci virtussal végzi. Mindez alatt érző, megértő, empatikus, magas érzelmi intelligenciájú én lapul, azonban Jürgen személyiségének „külső rétegeit”, vagy „felszínét” megkeményítette a bejárt út, amelyen halad, a küzdelemmel, hosszas kutatással, meneküléssel, harccal telt évek.

Külső: Erős, vállas, magas, északi férfi. Nem különösebben sármos, ellenben erős, karizmatikus külseje van. Szőke haja, szőke borostája skandináv származását hirdetik, germános északi arcvonásait sebhelyek, nap, szél, az elemek munkája keményítette meg. Általában katonás zöld kabátban, vagy bőrkabátban, farmerben, nyers, ellenálló, egyszerű és praktikus ruhákban látni. Frissen mosott, de gyűrötten száradt ing, szivarszag, a világban mindenfelé szerzett sebhelyek, karkötők az ismertetőjegyei – Képessége ellenére a durvább sérülések heggel forradtak össze. Fiatal kora ellenére hosszú éveket töltött utazásai, kutatásai, menekülés közben a világ különböző tájain, a vadonban, hajón, erdőben, dzsungelben, tajgán, hóban, és ez kemény, ellenálló megjelenést kölcsönöznek neki. Ruházatát sokszor bakancs, oldalfegyver, napszemüveg egészítik ki.

Előtörténet:
Jürgen Stark kettesbe rakta a sebességet és lassan gurult végig az utcán. Már a sarokról meglátta az út szélén toporgó tudóst. Az egy pillanatnyi ijedelem után bólintással nyugtázta Jürgen érkezését. A minden bátorságukat összeszedő emberek bólintanak így. Nagy lélegzetvétellel, némileg elsápadva, de elhatározással. Tudósok, tanárok, orvosok, lelkészek, egyetemi professzorok, ápolónők, családapák, családanyák, harchoz, veszélyhez nem szokott, de szilárd elhatározású emberek bólintanak így. Alulfizetett, de meg nem becsült középosztály-béliek. Whistleblowerek, névtelen életmentők, a szokásos. Ritka szövetségesek, pusztán erkölcseik és jóságról alkotott elképzeléseik által hajtott emberek, akik szembeszállnak a rendszerekkel. Gyertyák a nagy sötétben. Jürgen nem tudta, hány volt mutáns és hány volt szimpatizáns közülük, hogy hány kockáztatta a karrierjét és az életét, de nekik volt köszönhető, hogy az évek alatt összeálltak a puzzle darabjai.
Jürgen jobbra-balra pillantva, egy kezét az oldalfegyverére rakva csorgott végig az utcán. Az autó minden idegszálát megfeszítő farkasként osont az éjszakában. Csak a késő nyári szellő mozgatta a fák leveleit, az égen megannyi elveszett álom és távoli gondolat idegen fényében ragyogott az északi fény. A fenyők sudáran hajlottak a szélben, a csillagok fényének parányi remegése élettel töltötte meg a hűvösbe forduló éjszakát. Nem volt hátra, csak talán tíz méter, hogy a kocsi odaérjen és felvegye a tudóst. Robert Maxton, PhD, kifehéredő kézzel szorongatta bőr aktatáskáját. Amiben várhatóan azok a papírok voltak, amiknek megszerzésére Jürgen az elmúlt  négy hónapot áldozta.
Szinte bezárul a kör, gondolta magában Jürgen. Ugyanilyen csöndes, nyár végi éjszakának indult az az este, amikor elvesztette a családját. Amikor a békés világa szétesett. A faházat a robbanás ezernyi lángoló darabbá vetette szét, a rövid skandináv nyár virágai táncoltak a lángok fényében. A megolvadó alumínium ajtó- és ablakkeretek lassan kezdtek szürreálisan összekunkorodni, nem úgy mint a szálfa gerendák, amik sipítva égtek, vigasztalhatatlanul. Jürgen évekig azzal álmodott, hogy újra ott van, térdeire és sarkára rogyva a mezőn, és nem tudja eldönteni, hogy a fákből szökik így sipítva a levegő, vagy szülei sikítását hallja az égő romokból. Akkor még kicsi voltam, és teljesen hiányában a tudatnak, mik is vannak a sötétségben, gondolta magában. Hogy mikre képesek a kormányok, hogy meddig elmennek a rendszerek, hogy micsoda gyilkos indulatok feszülnek egymásnak a társadalmak szeme elől elrejtve. Hogy a hozzá hasonló mutánsok milyen létfontosságú erőforrást jelentenének a kémháborúban, és hogy a szuperhatalmi kormányok meddig képesek elmenni, hogy megfordítsák az erőviszonyokat. Aznap nem csak szüleit, de a testvéreit is elveszítette. Nővére még az előtt került más nevelőcsaládhoz, hogy a két gyerek felfoghatta volna, mennyire egymásra vannak utalva, mennyire kemény a világ, ami ellen össze kellett volna fogniuk. Legkisebb testévük pedig… A rejtély.
Az évek alatt Jürgen rájött, hogy szüleit a szovjet titkosszolgálat ölte meg. Bábuk voltak az árnyékháborúban, ennyire egyszerű. A mutánsok létezését fél évszázada sejtette mind az amerikai, mind a szovjet kormány, valamint szövetségeseik. Az elmúlt évtizedekben nem csak létezésük bizonyosodott be, de felkutatásuk és megszerzésük a legmagasabb stratégiai szinteken vált létfontosságú céllá. A mutánsok, az őket kutató tudósok, kutatók, orvosok, egyetemi oktatók, családjaik, hozzátartozóik mind részesei lettek a hidegháború legvéresebb kémháborús játszmájának. A szüleinek meg kellett halnia, mert a másik hatalmi tömb valamit meg akart szerezni, vagy el akart pusztítani. Ez mostanra biztos lett. A kérdés az, hogy legfiatalabb testvérük is ott halt-e meg, az égő házuk romjai közt?
Az elfeketedett romok körül többször virágba borult újra a rét, a viharok jöttek és mentek a tenger felől, lehullott és elolvadt a hó, és Jürgen még kétszer járt a ház romjainál. Miután Elnát egyenesen elszakították tőle, magányos farkasként prübált válaszokat keresni a kérdésekre. Az egyetem után magas rangú nyomozó lett, ügynökként a svéd kormány mutánsokat kutató és felderítő elit csapatának tagja volt. Pontosan tudta, hogy szülei hogy haltak meg, hogy hol voltak a detonátorok, hogy hogy égett le a ház, de kis testvérük hollétéről, holttestének helyéről semmilyen nyomot nem talált. Mintha egyszerűen eltűnt volna, pedig többször is összerakta már az emlékeiben azt a bizonyos estét, és kis testvérüknek a házban kellett volna lennie – Kész csoda, hogy ő és Elna nem égtek benn.
Nyomozóként a végvárak harcosa és egyben farkas a bárányok között, titokban mutáns, aki köznapi emberekkel nyomozott. A keleti blokk közelsége miatt folyamatosan a sötét árnyék alatt kellett dolgozniuk. Legjobb óráink, mondta Churchill az ostromolt Anglia élén, legjobb éveink, gondolta Jürgen Stark a svéd titkosszolgálat embereként. Ők voltak az első védelmi vonal. Finnország a szomszédban volt, és közel, túl közel a Szovjetunió azon túl. Minden nap fel voltak készülve rá, hogy a másik oldalról a klónozott mutánsok vérszomjas légióit dobják át a határon Finnországba, ahonnan Skandinávia többi része már csak egy ugrás. Egészen nevetséges, ha belegondolunk, összegezte magának egyszer Jürgen. Amíg a képregények, a tévében játszott rajzfilmek, a mozifilmek a tudományos fantasztikum leghajmeresztőbb ötleteivel álltak elő a hidegháború sorsával kapcsolatban, az igazán elborult dolgok véresen komolyan zajlottak, titokban, a sötétben, kémek és tudósok között.
Jürgen levette a kezét a kormányról és kihúzta a pisztolyból a tárat. Sosem szokta meg a bugyuta amerikai váltót, mindig kézi váltós európai kocsikat vezetett. Még csak két hónapja volt Kanadában, de sikerült egy megbízható darabot szereznie.  Csúsztatott kuplonggal csorgott hát kettesben, és ellenőrizte a fegyver tárát.
Hét töltény volt a .45-ösben, plusz egy csőre töltve. A pisztoly szokatlanul nehéz volt. Már hozzászokott a precíz német fegyverekhez, sőt, a műanyag-illesztéses amerikaiakhoz is, de ez izraeli gyártmány volt, nagy, hosszú csővel. Nem praktikus, vélte Jürgen, mert a cső elakadhat, de a tűzerő jól jöhet. Nem mintha ez sokat számítana, mert ha rosszul sülnek el a dolgok, akkor igazából úgy is mindegy. Ha itt is utolérhetik, akkor már olyan hatalmuk van, ami ellen sokat nem lehet tenni.
A töltött fegyver megnyugtatta Jürgent. Tudta, hamis biztonságérzetbe ringatja magát, de a fegyverek jelenléte mindig megváltoztatta a veszély érzékelését. A fegyver Jürgennek az ellenséget egységnyi, mozgó, eltalálható, megölhető alakokká változtatja át. Ezt a harcos elméje tudja kezelni. Ez ismerős, ez rutin. Nem megfoghatatlan, kimeríthetetlen, mindenhol jelen lévő, mint amilyen valójában volt.
Hét méterre volt a kocsi a tudóstól. Dr. Maxton újra jobbra és balra fordította fejét és előlépett a fák közül. Intett az autósnak. Jürgen a visszapillantóba nézett és hátra is fordult. Egy töltött sörétes puska volt a hátsó ülésen, két pizzás doboz, egy esetlegesen félig, de inkább teljesen romlott doboz kínai curry-s tészta, a tempurázott csirke sushi-s doboza, hét szétnyomott Budweiser sörösdoboz, egy 6-os doboz szivar, egy félig teli üveg kanadai whiskey, egy marék puskagolyó, és egy kitisztított és csőre töltött M16-os gépkarabély. Jürgen a toporgó sebességtől fulladozó kocsit üresbe kapcsolta és puszta szórakozottságból még az irányjelzőt is kirakta. A szervezete már hozzá volt szokva ahhoz, hogy akár éjszakákat töltsön autóban, célszemélyeket megfigyelve, csendben várakozva. A titkosszolgálat fiatal csillagaként évekig sikert sikerre halmozott a pályáján. Mutáns létét mindenkitől titkolva megszállottan kereste a többi mutáns nyomát. Tudta, hogy kell, hogy mások is legyenek. Megszállott volt, tehetséges és eredményes. A probléma az volt, hogy től jó volt a rendszer számára. Túl információt szedett össze, túl sokat látott a nagy képből és a rendszerről is től sokat tudott. Magasabb szinten attól tartottak, nem sokáig tart, amíg elkezd nem a szabályok szerint játszani, hát a likvidálása mellett döntöttek.
Jürgen visszakattintotta a tárat a pisztolyba és fékezni készült. Pont ilyen tudósok, mint ez, amelyik itt az életét kockáztatja, juttatták el neki időben az információt. Az élet érdekessége, hogy egyik tudós mennyire önfeláldozó és képes mindent kockára tenni a jó ügyért, a másik pedig mennyire hataloméhes, vagy elvakult a vélt célok elérése érdekében. Mennyi ilyet látott már ez a huszadik század. Jürgen időben tudta meg, mi készül ellene, de így is képességeire volt szüksége, hogy időben elmeneküljön. Szó szerint fegyvertűzön keresztül kellett utat törjön kifelé. Onnantól már több állam kémhálózatai keresték.

Amazóniai őserdő, a Himalája völgyei, délkelet-ázsia tömött szubtrópusi országai, Európa ősi városai, belső-ázsia történelem előtti romjai, az orosz tajga vadonja, a törzsi Afrika ligetes szavannája mind állomások voltak útja folyamán, amely alatt az őt üldöző kémhálózatok elől prübált eltűnni, más mutánsok után kutatva. Akiket talált, azok vagy maguk is menekültek, vagy túlságosan képtelenek voltak addigi életüket hátrahagyni, netán csak nem bírták az iramot Jürgen mellett. Csak néhány más mutánst talált társnak, de azok is lekoptak mellőle, ahogy fogytak a kilométerek.
Az útja később a magánszférába vezette tovább. Sun Network. Szupertitkos, hatalmas erőforrásokkal és maximális elvárásokkal. Edgar Sunfield, egy igazi belterjes brit arisztokrata kutatócégei élén építette ki a Sun Network-ot, a második világháború után a „Nyugat és az emberiség dominanciájának fenntartására.” Micsoda egy pökhendi disznó, gondolta Jürgen. „A Nap nyugaton nyugszik. Ha nyugaton lenyugszik a nap, az egész emberiségre sötétség borul.” Ennek a Sunfield-nek öregkorára az lett az elképzelése, hogy a mutánsok erőinek kutatása és a nyugat számára való megszerzése biztosíthatja az euro-atlanti „birodalmi dominanciát.” Akinek van pénze, az megengedhet minden elborulást, gondolta Jürgen, de a privát szféra kényelme, biztonsága és mérhetetlen erőforrásai nagyon jól jöttek. Magas elvárások, szinte korlátlan források, ugyanakkor a bürokrácia nélkül. Jürgen sztárügynökként ugrott ki a titkosszolgálatból és a Sun Network a mutánsok kutatására alkalmazta. Hat hónapig el is hitte a hivatalos történetet – Hogy a mutánsokat partnereknek keresik meg, akik a „Gonosz Birodalma”, a Szovjetunió ellen kell, hogy tartsák a vonalakat. Ez az Edgar Sunfield, aki ott volt London ostrománál, az apja az angliai csatában halt meg és a nagybátyjait nem tudták időben kihúzni Hitler elől Franciaországból, ez nem hitt Gorbacsovban meg az enyhülésben, meg az új szelekben, nem, ez egy keményvonalas realista volt. Jürgen először találkozott hozzá hasonló mutánsokkal, ám amikor a laborokat megtalálta, elpattant valami.
Tizennégy mutáns társát engedte szabadon a szélrózsa minden irányába. Dr. Evelyn Schneider, a mutánsokat kutató divízió vezetője a megkeresett mutánsokon titkos laborokban kísérletezett. A békés szándék csak megtévesztés volt. Jürgen rövid időn belül megint sietősen távozott a munkaadóitól, hasonló mennyiségű lövöldözés közepette.
Folytatta a kutatást. A grönlandi kutatóállomásról tovább menekült és sokfelé megfordult a világban, a mutánsok nyomati kutatva. Kanadában nyomra talált. Hónapokig tartott a puzzle újabb részleteinek a megkeresése, de mostanra, úgy tűnik, a kép nagy része összeállt. A mutánsok a világ minden országában jelen vannak a népességben, és ez az X-gén ugrásszerű evolúciós fejlődésének köszönhető. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között majdnem kirobbant a harmadik világháború, amiben valahogy a mutánsoknak is keze volt, ahogy valahogyan a Kennedy-gyilkossághoz is. Amerikában van egy szervezet, valami X-csapat, vagy X-tagok, akiket mutánsok vezetnek és a mutánsok védelmezik őket, illetve egy, feltehetőleg az emberiség elpusztítására törő frakció is létezik. Jürgen ennyit tudott összerakni az évek alatt – A kormányok értesülései is ködösek. Logikus feltételezés, hogy a mutánsok társaságainak mind a motivációja, mind a képessége megvan, hogy elrejtőzzenek a kormányok elől.
És most Dr. Maxton dossziéi segíteni fognak a kép újabb darabjainak összeillesztésében. Mire megtalálta a megfelelő csatornákat, hogy utolérje a doktort, hónapok teltek el. Ám az anyagok megérték a fáradozást. A kanadai kormány X-gén kutatásai, ismert kanadai mutánsok adatai, a mutánsokat Észak-Amerikában kereső szervezetekről ismert információk… Mindennek a birtokába fog jutni.
A kocsi már csak három méterre volt a tudóstól. Az köszönésre emelte a kezét, újra körülnézett, és elindult az autó felé. Jürgen elkezdte letekerni az ablakot.
Ami a következő pillanatban millió darabra robbant. A szélvédő egy pillanattal később robbant szét, csillogó üvegzáporban. A dörrenések csak egy pillanattal később érkeztek, és Jürgen rögtön felismerte a mesterlövvész puska hangját. Durr, durr… Egy, kettő… Három, négy öt. Öt lövés. Jürgen felpillantott. A doktor haléntékán lévő ősz hajszálak mintha azt jelképezték volna, hogy szivárog Dr. Robert Maxtonból az élet. A mellkasán lévő három vörös folt pillanatok alatt elkezdett növekedni. Kopottas zakóját és fehér ingét átitatta a vér. A doktor egy lépést hátrált és száján kibuggyant egy vörös vércsík. Jürgen azonnal tudta, hogy a férfinak percei sincsenek hátra.
Abban a pillanatban elkezdtek ropogni a fenyők között a gépkarabélyok, és a mutáns rájött, hogy valószínűleg neki sem.


Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Jürgen Stark   Jürgen Stark Icon_minitimePént. 18 Júl. - 8:01

 kanduszem 
Fejtsem ki bővebben is? Na jóóóóó! ^^ Állati jó lett, a képességed nem kicsit erős, vagyis képességeid így együtt, viszont a szépen kidolgozott előtörténet miatt egyáltalán nincs ellenemre. Ha drága Boriszunk usere ránéz erre a képességkidolgozásra tuti biztos, hogy elalél, ő az, aki ilyen nagyon mélyen hajlamos belemenni mindenféle fizikai részletekbe, én pedig csak nagyokat pislogtam olvasás közben. Szóval remek lett! A képesség is, meg az előtörit is feszülten olvastam végig, és nagyon tetszik, hogy ilyen szépen beleépítetted a karaktert a történelmi háttérbe is, meg mindenbe, úgyhogy le a kalappal!
Nem húzom tovább a dolgot, foglalj pb-t, ha még véletlenül nem tetted, és mutáns név ügyben írtam üzit, aztán mehetsz is bejáratni ezt a remek kis karit. Smile
Vissza az elejére Go down
 
Jürgen Stark
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Freja Stark
» Elizabeth Stark
» Lakeside Field Club
» Jürgen&Zoey
» Amber és Jürgen

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Karakteralkotás :: Elõtörténetek :: Tanárok, X-menek-