Userinfó: Főkarakter
Név: Megan Smith
Mutánsnév: Alice
Chatkép: https://2img.net/r/ihimizer/img571/9442/r80e.jpg
Születési dátum: 1970. 11. 27.
Besorolás: Diák
Képességek: Tükörjárás
Aktiválódás:
13 éves kor (másfél éve)
Képesség jelenlegi szintje:
Képes tükröződő felületekbe belelépni, ezzel a Tükörországba kerül, ahol minden ugyanolyan, csak éppen senki sem látja, ahogy a való világban se látni, hogy merre mozog, csak a tükörben a képét. Nem lehet megölni azzal, ha összetöröd a tükröket, egyszerűen tovább sétál egy másik tükröződő felülethez és onnan mászik ki, ez a világ a teljes menedéke. A Tükörvilágban viszont nincsen egyedül...
Képesség távlatai:
1. Képes a visszatükröződő felületeken utazni, tehát nem csak a tükörvilágban átsétál, hanem pillanatokon belül átugrik egy másik felületre, de ezt csak úgy, ha látótávolságon belül halad egyre tovább.
2. Tud magával vinni tárgyakat a ruházatán kívül és embereket is.
3. Amit a Tükörvilágban elmozdít, az a Valóvilágban is elmozdul, tehát ha egy kést felvesz az asztalról és belevágja az ellenfélbe Tükrön belül, akkor kívül is odarepül a kés és megsebzi az ellenfelét.
4. Kivétel, amire idővel jön rá: Amit magával vitt a tükörbe - pl. egy övre erősített tőr - láthatatlan fegyver a valóságban.
Jellem:
Kedves, csinos, jólelkű lány, nem túl harcias, sőt, kifejezetten gyáva, éppen ezért tökéletes menedék neki a képessége, ami egyelőre éppen ezért teljesen passzív, mások számára nem valami hasznos. Nehezen barátkozik, mert kezdetben eléggé félénk és apja miatt fél is a mutánsoktól, legalább is azoktól, akiknek látványos a képessége, vagy látható a mutációja. Könnyen félrevezethető, nehezen szűri ki, hogy ki hazudik és ki mond igazat, könnyen be lehet csapni, ha valakinek van gyomra átvágni egy ilyen ártatlan teremtményt. Fóbiaszerűen retteg az éles, hirtelen hangoktól, ilyenkor aktiválódik jellemzően a képessége, ha van a közelében tükröződő felület. Menekül, rejtőzik, fél, retteg.
Hobbijai: Festés (húgának is), üvegfestés, mozaik készítés, ékszerkészítés.
Külső:
Vörösesbarna haj, őzbarna szem, általában könnyű ruhákat hord, visszafogott lányruhákat, egyáltalán nem sportos. Gyakran tesz masnit a hajába, hord ékszereket, de minden kifinomult, matt, pasztell színes. A rózsás-rózsaszín-fehér ruhák a legjellemzőbbek, egyszóval csak két lábon járó nőies Vintage-stílus. A testalkatát tekintve alacsony, törékeny, 155 centiméter magas mindössze és valószínűleg már csak 2-3 centit fog nőni, vagy éppen annyit sem.
Előtörténet:
1970. november huszonhetedikén született Angliában, egészen pontosan Newcastle-ben, Anglia egy nagyobb városában. Nincsen sok emléke a korai évekről, így nehezen nevezné magát britnek tinédzser fejjel. Édesanyja Jeanine Ironsky, háztartásbeli asszony, édesapja Astor Smith, igazán ügyes kezű üvegműves. Amennyire a képek mutatják kisgyermekkora boldog volt és felhőtlen, míg nem 1975 korai tavaszán meg nem született a kishúga. Édesanyja az elmondások szerint órákig vajúdott a gyermekkel komplikációk léptek fel és a nő belehalt a szülésbe, túl sok vért vesztett, nem tudták visszahozni az életbe az orvosok. A kislány megszületett, Anina Smith névre keresztelték, egészséges, gyönyörű gyermek. Az aprócska Megan vajmi keveset fogott fel még ekkor a világból de az édesanyja elvesztése hatalmas lelki trauma volt és onnantól kezdve nagyon apássá vált, minden szavára hallgatott, mindent elhitt neki, azt hitte, hogy az anyja azért ment el, mert ő sosem fogadott szót... Még abban az évben, ahogy a kicsi Nina cseperedett annyit, hogy utazni lehessen, átszelték az óceánt, hogy a híres-neves Amerikában kezdjenek új életet. Nem voltak sose gazdagok, de szegények se, mindig volt munka, szépen, csinosan ruházta az apja, de luxus dolgokra azért nem tellett. Sokkal több időt töltöttek iskolában, Nina esetében óvodában, mint otthon, tekintve, hogy édesapjuk nem tudott volna ügyelni rájuk munka mellett. Az anyja utáni űrt soha, semmilyen nő nem töltötte be, legalább is az ő életében nem, édesapjától meg soha nem kérdezgetett ilyen témában.
Nyugodtan éltek, átlagos volt az iskolában, habár népszerű, mert kedves, csinos, jólelkű lány volt mindig is. Otthonról esténként ahogy pletykák kezdtek terjedni a mutánsokról és néhányan lelepleződtek csak azt hallgatta, hogy milyen veszélyesek, milyen ijesztőek, milyen mások és mennyire nincs helyük a társadalomban. A félelemet tanulta el, az alapjáraton is visszafogott, megszeppent jellemét ez tovább fokozta. Az apja utálatot is táplált irántuk, de ezt Megan képtelen volt átérezni, eltanulni, nem értette, hogy még is ezt az érzést mi táplálja az apjában.
Egy évvel ezelőtt mutatkozott meg mutáns képessége, amikor későn indult el haza a könyvtárból és egy kocsi a sötétben hirtelen ráfordult. A vezető ittas volt, felszaladt a járdára elég nagy sebességgel, annyi lélekjelenléte volt, hogy az autó dudája hosszan üvöltött a keze alatt. Majdnem elütötték, de ahogy a fényszóró a mellette lévő kirakaton megcsillant Megan arra vetődött és egy pillanat múltán eltűnt, az autós szeme elől. Egy fiatal srác volt, a kocsi tropára ment, ahogy a bolt falába csapódott, de a lányt, akit azt hitte, hogy elüt, nem találta sehol.
Megan átugrott a Tükörvilágba és percekig kuporgott néhány méterrel odébb az autó mellett, összekuporodva és zokogva. Már maga az, hogy majdnem elütötték sokként érte és nem volt képes lenyugodni, aztán ahogy felállt, és észrevette, hogy a srác nem látja, hogy a látvány, minden körülötte valahogy valótlannak, elmosódottnak tűnt és fordítottnak teljesen összezavarodott. Amikor összeszedte magát már kint volt a rendőrség, a vontatók a kocsihoz, de még ekkor sem állt össze neki a kép. Elindult haza, majdnem minden sarkon eltévedve, mert a reflexei azt mondták második sarkon balra, de mindenhol jobbra vetült az a táj, amire számított volna a másik oldalon. Amikor hazaért és otthon Nina és az apja is átnézett rajta már pánikolva próbálta megrázni őket, de a keze átcsúszott rajtuk, nem tudott hozzáérni. Újra elöntötte a pánik, beszaladt a fürdőszobába, sírva összekuporodott a sarokban és fél óráig meg sem moccant, míg be nem jött a húga fogat mosni. Felállt, mögé lépett és a tükörbe pillantva látta, ahogy Nina szeme elkerekedik, a szájában megáll a fogkefe és bámul a tükörbe. Próbálta megérinteni a húgát, hiszen mellette állt, de megint átnyúlt rajta, majd éppen abban a pillanatban, hogy a húga szája sikolyra nyílt volna megérintette a tükröt és mellette találta magát. Minden kitisztult, a furcsa elmosódás elmúlt, az irányok helyesnek tűntek, az kevésbé, hogy a kislány már közel járt, hogy felsikoltson. Azonnal letérdelt mellé, és halkan, kétségbeesetten könyörgött neki, hogy egy szót se szóljon, hallgasson, nem történt semmi baj, mindent bevetett, ígért cukrokat, hogy megírja helyette a házit, hogy gyakorolja vele a festést, csak ne mondja el az apjuknak. Nina végül hallgatott, amennyire egy kislány tud hallgatni, de ha néha el is szólta magát, ilyen hihetetlen dologra mindenki azt hinné, hogy félrebeszél. Megan egyáltalán nem gyakorolta képességét, sőt, még jobban elkezdte kerülni a kalandokat, veszélyes helyzeteket, a társaságot, mert félt, hogy valami kiválthatja újra és egyszer csak beszippantja az a különös világ. Nem ismerte meg a képességét egyáltalán, nem aknázta ki, hogy miért is jött elő, mire is koncentrált, mit kezdhetne vele, csak és egyedül felejteni akart.
Egy év múlva, amikor az első Tükörjárás évfordulója volt még is csak elővette a tükrét a szobájában és megpróbálta aktivizálni a képességét. Órákig nem sikerült, de sok ideje volt, apja még sokáig dolgozott, húga pedig rajzszakkörön volt. Elszaladt az idő, hiába szuggerálta a lapos felületet, egészen addig, míg egy kocsi hangos dudáját nem hallotta meg. A hosszú csend után ez olyan ijesztően hatott rá - főleg, hogy párosult az egy éves emlékhez is -, hogy azonnal átcsúszott a másik világba. Az apja autójának a dudája hangzott fel, a férfi éppen akkor ért be, amikor a tükörből ezüstösen csillogva alakot öltött a lány, a valóságba visszalépve.
Az apja arca ijedt grimaszba fordult, undor vegyült belé és azonnal pakolásra utasította, meg se hallgatta, hogy Megan hogy könyörög neki, és magyarázza, hogy ő ezt nem akarta, és hogy ne haragudjon, egyáltalán nem akar mutáns lenni... Az édesanyja után elvesztette az apját és a húgát is és most ténylegesen is csak magát okolhatta. A saját, gyűlölt rendellenességét.
Másnap az X-birtok előtt rakta ki autóval, épp hogy öt percet hagyott még otthon a lánynak, hogy elköszönjön a kishúgától, majd örökre eltűntek az életéből.
Mindez történt az oldal indulásának napjaiban.
A jövőre tekintve:
A húgának is van képessége, de még nem mutatkozott meg: a lány a festményekbe tud majd belelépni, későbbiekben eszközöket kiemelni belőle, festeni magának eszközöket. Egyelőre - és még jó ideig - nem kiadó karakter.
Kezdőlap 
by 
