|
welcome
Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
|
|
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
|
last posts
► Konyhaby Jean Grey Szomb. 28 Ápr. - 17:19 ► Folyosókby Jean Grey Szer. 21 Márc. - 17:51 |
Top posting users this month | |
i'm here
Jelenleg 45 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 45 vendég :: 1 Bot Nincs A legtöbb felhasználó ( 358 fő) Szomb. 26 Okt. - 17:35-kor volt itt. |
|
| Múzeális tárgyaló - Kínzókamra | |
|
független loneliness is a gun Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577
| Tárgy: Re: Múzeális tárgyaló - Kínzókamra Szer. 25 Márc. - 15:23 | |
| Kíváncsiságát enyhítendő készséggel olvasom fel számára a falra vésett versikét, az ide illő hanglejtéssel szavalva. Kihasználom s kiélvezem ezen remek alkalmat, hisz rég nem akadt rá lehetőségem, hogy verset mondhassak. Különösen ilyen kellemes közönség előtt. Szelíd mosollyal nyugtázom borzongását. Az emberi félelmet mindig is különösen érdekes jelenségnek tartottam. E kétlábú lények kellően intenzív negatív érzés esetén hajlamosak azt összekeverni valamiféle vággyal, netán eufórikus, eksztatikus állapotba is kerülhetnek. Hasonlóképpen a fájdalom esetében. Lehetséges, hogy a félelem az elme egyfajta különös fájdalma volna? - Természetesen, ahogy kívánod. Az eszközök egyik nagy csoportja a páciens rögzítésére illetve mozgatására szolgál, míg a másik része a megfelelő fajta és intenzitású fájdalom kiváltására való. Az emberiség ezen területen mindig is kreatív volt. Közel annyira, mint fajtársaik elpusztításának módszerei tekintetében. Majd következik egy gyors körbevezetés, melynek során bemutatom a népszerűbb eszközöket. Kezdve az egyszerű fogótól egészen a spanyol csizmáig. Egynémelyiknél hosszabban elidőzünk, néhány apró érdekességet kielemezve az adott tárgy vagy módszer kapcsán. |
| | |
független loneliness is a gun Play By : Jaime Murray
Hozzászólások száma : 65
Kor : 951
| Tárgy: Re: Múzeális tárgyaló - Kínzókamra Kedd 10 Márc. - 21:47 | |
| Nikola & Enaid Csendben haladtam le vele abba a pincébe. Homály és nyirkos levegő fogadott. A hely kísérteties volt, eszembe juttatta a régi időket.. pont azokat, amiket meséltem Victornak. Kirázott a hideg, tekintetem a falon lévő írásra siklott. Elé lépve nézegettem. Tudni akartam mi az, de sose tanultam olvasni. - Mi van ide írva...? - kérdezem végül. Előbb utóbb úgy is megtudná, hogy nem tudok olvasni, így teljesen nyugodtan kérdeztem rá erre. Ha megkaptam a választ, ismét végig futott a hideg a hátamon, majd a faltól elfordulva az asztalhoz léptem. - Elmondod, hogy mi micsoda, és mire való? - nem tudom, jobb lesz-e valamitől, ha tudom mi mire jó, de kíváncsi vagyok. Talán kevésbé ijesztő a dolog, ha tudom, mi vár rám.
Ha elkezdi felsorolni, csendben hallgatom, az említett tárgyakat a kezembe véve, óvatosan megnézem, majd visszahelyezem az asztalra. Szívem gyorsan ver, gyomrom összeszűkült. Félek, ez nem titok, de ki ne félne a fájdalomtól? Túl kell esni rajta. Csak az lehet bátor, aki túl esik a félelmén és csak az lehet erős, aki legyőzi a fájdalmait. Itt az idő, hogy bátorrá és erőssé váljak,
|
| | |
független loneliness is a gun Play By : Jonathon Young
Hozzászólások száma : 577
| Tárgy: Múzeális tárgyaló - Kínzókamra Szomb. 28 Feb. - 15:46 | |
| Egy hely temérdek emlékkel, élettel, lélekkel, melyek keresztül vonultak itt az évek során. Hosszú, sok százados törtélelemmel bír. Víz, verejték, vér és egyéb testnedvek patakjai áztatták már padlóját. Sokak kínjai, sikolya, vagy éppen vérfagyasztó, eszét vesztett kacagása visszhangzott falai között. Falára különös, vörös színnel maszatolt, majd később vélhetően fémmel vésett versike található. Nyelvezete régi szavakat használ, ám, ma is jól érthető. Nedves fém, hideg kő. Gőgös férfi, konok nő. Mind szűköl, hogyha jő. Nincsen más, csakis Ő.
Nem számít, hogyha fájt, Tudja jól a határt. Mondhatod: Ne bánts! Nem számít, csak kiálts! |
| | |
| Tárgy: Re: Múzeális tárgyaló - Kínzókamra | |
| |
| | | |
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |