Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Úgyis mindig azt mondod, hogy nem jók az ET-id, szóval... mit írhatnék, úgy se hiszed el? A lényeg, hogy szerintem király lett. ^^ Eleve szuper a pb, tökéletese passzol hozzá a karakter, a jellem, meg az egész úgy, ahogy van. Szerintem jól fogalmazol és nem hiszem, hogy túlságosan bonyolult és hosszú ET-ket kéne írni mindenkinek, amúgy is a játékban mutatkozik igazán meg a kari. Lehet, hogy valaki kilométeres előtörit ír, aztán meg a játékban unalmas, vagy semmitmondóan nyilvánul meg, ami nem élvezetes a másiknak, veled meg jó játszani, szóval nem számít a sorok számat. ^^ Tuti, hogy ez a fiatalember is remek játékokat tudhat majd magáénak, szóval foglalózz, ha még valamit nem foglalóztál, aztán meg is vagy.
Walter Brooks
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : Chris Evans
Hozzászólások száma : 22
Kor : 36
Tárgy: Walter Brooks Kedd 10 Feb. - 20:17
Walter Brooks
A katona lelkiismerete mindent elnyel, mint a pokol szélesre tárt kapuja.
Userinfo: Főkarakter neve: Liam Mason
Név: Walter Brooks Mutáns név: Torkolattűz Születési dátum és hely: 1960. május 2., USA, Hawaii Besorolás: Független
Képesség(ek):
Elsődleges képesség: Emberfeletti reflexek Osztályozás: Delta Aktiválódás: 14 éves kor Képesség jelenlegi szintje: A reakcióideje kisebb, mint bármely közönséges emberé. Ez pontosan ugyanazt jelenti, mint amire a neve is utal. A képességének köszönhetően sokkal előbb képes cselekedni, mint a közönséges ember. Képesség távlatai: A képesség teljesen kifejlődött.
Jellem: Katona vagyok. Parancsot teljesítek. Viszont nem vagyok egy agyatlan báb, nem zsinóron rángatnak, nekem is vannak gondolataim és érzéseim, de muszáj ezeket időről időre megváltoztatnom, mert a lelkiismeret egy kegyetlen dolog. Ami engem illet. Hidegvérű vagyok, a nehéz és kritikus pillanatokat nekem találták ki, képes vagyok őket profin kezelni, nem izzasztanak meg. Azonban engem is ki lehet hozni a sodromból, csak meg kell találni azt a pontot, amivel ez könnyedén elérhető. Meg van a magamnak való eszem, nem vagyok tudós, de nem is vagyok hülye, találékonyság és profizmus jellemez. Empatikus ember vagyok, az együtt érzésre képes, komolyan veszem a bajtársiasságot. Udvariasnak, úriembernek neveltek, így a kellő tiszteletet mindig megadom, legyen szó a felettesemről, vagy egy ismeretlen arcról az utcán. Nem vagyok önveszélyes, nem keresem a bajt, de elébe megyek kérdés és félelem nélkül, ha így ítélem meg helyesnek. Segítőkészség jellemez, önzetlen ember vagyok, szeretek adni, de sajnos a munkám révén leginkább csak elveszek. Nem vagyok egy szószátyár fajta, kissé nehezen nyílok meg mások előtt, de remek hallgatóság vagyok, az emberek titkai nálam jó helyen szoktak lenni. Ösztönösen védek másokat, ezzel veszélyeztetve az életemet akár egy ismeretlenért is, de nem hinném, hogy ez gond lenne. Jó tudni, hogy nem maradtam ott a csatatéren, hanem tudok még emberként viselkedni.
Kinézet, megjelenés: Markáns arc, barna haj, kékeszöld szemek. Ez vagyok én egyszerűen. Határozott, éles vonásaim vannak, a hajamat általában rövidre nyírom, de nem mindig, hosszabbra megnőni viszont soha nem hagyom. Az arcszőrzettel úgy vagyok, hogy férfiasít, így hát nem borotválom le teljesen, általában hagyom megnőni, vagy egyszerűen csak borostát növesztek. 184 centimmel nem nevezném magamat égimeszelőnek, de nem is vagyok kis növésű, egyszerűen csak átlag magas. Körülbelül 85 kiló lehetek, de ez senkit se tévesszen meg, messze nem vagyok túlsúlyos, sőt, ami azt illeti kifejezetten izmos vagyok. A seregben megedzettek, de amúgy is szeretek edzeni, így hát tekintélyes izomtömeget sikerült magamra pakolnom, ami meg is látszik, és nekem is jó érzés az, hogy tudom, a fizikai erőm nem fog cserbenhagyni. Ami az öltözködésemet illeti, az egyszerűség híve vagyok. Nem szeretek drága ruhákban járni, persze ha az alkalom megköveteli, akkor egy drágább öltönyt felaggatok magamra, de nem teszem olyan szívesen. Általában farmerben és pólóban vagyok, egy bőrkabátot szoktam még hordani. Nincsenek ékszereim, a dögcédulám mindig a nyakamban a hordom. Az ékszerekkel ellentétben, fegyverekből már több van nálam. Két Beretta M9-es lapul meg nálam, illetve egy régi, még apámtól örökölt revolver, afféle utolsó mentsvárként. Szúrófegyver gyanánt két zsebkés van nálam, amik bár nem valami nagyok, de egyetlen jól irányzott szúrással már életveszélyesek.
Előtörténet:1986. január 2.
- Tedd azt le. Nem akarod felvenni...gyerünk már... tedd le! - mondom magamban, egyre ingerültebben, ahogy a mesterlövész puska távcsövén keresztül kémlelem a történéseket. A feladatunk egyszerűen szólt. Hozzunk ki egy nemrégiben elfogott bajtársunkat a ruszkiktól, akit kémkedés vádjával gyanúsítanak, ami sajnos minden bizonnyal igaz, mert nem látom okát, hogy miért lenne egy magasabb beosztásban lévő hírszerzőtiszt másért a "szép" szovjet földön. Viszont az ilyen mentőakciókat általában a CIA intézi, ezért kissé feszült vagyok a dolgokat illetően, mert nem nekünk kéne itt lennünk. Persze ez aligha számít bármit is, a parancs az parancs, még ha rossz, vagy meggondolatlan is. Öten jöttünk, kis, csapásmérő egység, a legjobbakból választottak ki minket. Négyen mentek előre, én fedezem őket a magaslati sziklákról, köszönhetően annak, hogy képzett mesterlövész vagyok, az egyik legjobb ráadásul. Bár fiatal vagyok még, sokkal több tapasztalatom van, mint sok idősebb bajtársamnak, azonban nem vagyok tiszt, a rangom őrmester, nem is akartam ennél több lenni, a százados hozzáértő ember, nem hinném, hogy a helyébe tudnék lépni, bár valószínű, hogy hamarosan nyugdíjba vonul, már rég kitöltötte a szolgálati idejét, de még nem hagyott itt minket. Pedig nem ártana neki. Családos ember, a hazának már épp elég nagy szolgálatot tett, itt az ideje, hogy a családjával foglalkozzon. Ha minden igaz, akkor ez az utolsó bevetése. Méltón kell leköszönnie. Már bent vannak a településen. Viszonylag kihalt, pár rongyos öreg van és gyerek az utcákon, a srácok azonban nem arról közelítenek, így nem kell velük foglalkozni, de a biztonság kedvéért a szememet rajtuk tartom. És éppen ekkor sétál ki a házból egy kisfiú, kezében egy gránáttal, egy RKG gránáttal, majd elrejti azt a ruhája alá és úgy kezd el futni a srácok felé. Basszus, túlságosan célirányosan fut. Nem lövök. Hezitálok. Talán most először. Ez csak egy gyerek, de... de rosszat sejtek. Viszont ha tévedek, akkor ezért kicsinálnak és börtönbe dugnak. A fiú előveszi a gránátot és felemeli a kezében. Bumm. - Francba! - hallom meg a százados hangját a rádióban, mikor hátranéz és megpillantja a fiú holtestét. Tiszta fejlövés, egyből meghalt, a gránát nem robbant fel, élesítenie már nem maradt idő. - Tiszta. Takarítsátok el onnan azt a gránátot és mehettek. Vége. - mondom a rádióba, mire a százados kiadja a parancsot. - Kurva élet! - káromkodom el magam. Csak egy gyerek... gyerek volt. Most már halott.
1987. január 5. - Tudja, hogy miért van itt, igaz? - a pszichológus kérdése csak bólintok. Pontosan tudom, és jól ismerem a nőt is. Már sokszor voltam itt, ő végzi a bázison a kivizsgálásokat, legalábbis, ami a mentális kivizsgálásokat illeti. Eddig nem állapított meg nálam semmi rendellenest, és most elérkeztünk a kötelező évi egyesítéshez, és a tavaly történtek után nem érzem úgy, hogy ez a kiértékelés is olyan lenne, mint az eddigiek. - Nos, akkor nézzük. Mint mindig, most is rendben találtam mindent. Az eredményei több, mint lenyűgözőek. Azonban van itt egy valami, ami eltér az eddigiektől. Egy tavalyi jelentés. A századosa szerint lelőtt egy körülbelül tíz év körüli gyereket. - egy újabb bólintás. Nincs mit ezen túlragozni. Azt tudom, hogy jó vagyok, nem csak én tudom, de mindenki más. Közel kétszáz embert öltem már meg, és elég szomorú, hogy ebben mérik azt, hogy mennyire vagyok jó, de... a tények tények maradnak. Kár, hogy ezek közt gyerek is van. Öltem már férfit, nőt, öreget, de gyereket... gyereket még nem. És ijesztő volt, hogy milyen könnyen megtettem. Csak meghúztam a ravaszt. Egy pillanat, és a fiú már halott is volt. - Azonban azt is mondta, hogy nem volt más lehetősége. Jól cselekedett Walter. Azonban aggódom, hogy nem látom a nyomát magán ennek. Az ilyen általában nyomott hagy az emberben. Azt tudom, hogy az apja is katona volt, lényegében miatta lépett be, mint mondta. - az apám katona volt, ő nevelt így, ő adott katona suliba, és bár az elején nem akartam, végül is megkedveltem a sereget, akármilyen nehézségekkel is jár. Azonban apám két éve rákban meghalt. Anyám már rég elvált tőle, de jobban megviselte őt a halála, mint engem. Én talán már...hozzászoktam ahhoz, hogy meghalnak az emberek. - De mondja, jól érzi magát? - ismer, tudja jól, hogy nincsenek mentális gondjaim, de... tényleg úgy tűnik, hogy most őszintén aggódik miattam. Felesleges. - Nem rosszabbul, mint máskor. - mondom mosolyogva, mielőtt még felállnék és kisétálnék az ajtón. Felesleges ezt túl beszélni. Katona vagyok, ezért fizetnek. Én vagyok a fegyver az ország kezében.
Kezdőlap 
by 
A lényeg, hogy szerintem király lett. ^^ Eleve szuper a pb, tökéletese passzol hozzá a karakter, a jellem, meg az egész úgy, ahogy van. 
Szerintem jól fogalmazol és nem hiszem, hogy túlságosan bonyolult és hosszú ET-ket kéne írni mindenkinek, amúgy is a játékban mutatkozik igazán meg a kari. Lehet, hogy valaki kilométeres előtörit ír, aztán meg a játékban unalmas, vagy semmitmondóan nyilvánul meg, ami nem élvezetes a másiknak, veled meg jó játszani, szóval nem számít a sorok számat. ^^ Tuti, hogy ez a fiatalember is remek játékokat tudhat majd magáénak, szóval foglalózz, ha még valamit nem foglalóztál, aztán meg is vagy. 
