Vendégszobák

Tárgy: Re: Vendégszobák Vas. 8 Márc. - 21:01

Az ifjú Jeremy keze nyomán eleinte nem áll be látható változás, ám személy szerint azonnal van szerencsém érzékelni azon változásokat, melyek bizakodásra adhatnak okot. Többek között a hölgy szívverésének visszatérő határozottsága, izmainak enyhe tónusa, valamint rendeződő agyi tevékenysége. Elismerő biccentéssel és biztató mosollyal nyugtázom az eredményt, még mielőtt bármiféle szemmel érzékelhető nyoma volna a kisasszony állapotában beálló javulásnak.
- Szép munka, Jeremy!
Ezek után alkalmunk nyílik megcsodálni, amint egy az imént még élet és halál mezsgyéjén tengődő test újból határozottan, tíz körömmel kapaszkodik bele létébe. Gondolatai, s szavai egyaránt érthetőek. Kérése indokolt, így magam mellett apró mozdulattal, ám jól hallhatóan tapsolok kettőt. A kint várakozó cselédlány azonnal betolja a zsúrkocsit, majd hozzálát, hogy ágyba vigye vendégem ebédjét.
Akad itt steak - közepesen átsütve, lévén magyar és angol ízlés között nem tudhattam, hol helyezkednek el preferenciái -, tojás, némi bor, zöldségek. Tulajdonképpen amire szüksége lehet a kellően lendületes tempójú gyógyuláshoz.
- Étkezés után, ha kívánja, lehetősége nyílhat dohányozni is. Példának okáért az erkélyen némi friss levegő kíséretében.
Nem számolok válasszal, lévén egészen biztos, hogy az étkezéssel lesz elfoglalva a következő percekben. Az is bizonyos, hogy inkább étkezik majd gyors tempóban, semmint az etikett szabályainak betartására fókuszálva. Helyzetében ez érthető, így nem is áll szándékomban ezt szóvá tenni. Mindössze várakozom, s olykor derűs mosollyal biccentek a fiatal fiú felé, aki immár teljes joggal érezheti hasznosnak magát.

Tárgy: Re: Vendégszobák Pént. 27 Feb. - 21:45

Heather Kálnoki lassan merült fel a tudatlanság cseppfolyós sötétségéből az eszmélet felé. Az elméje először arra döbbent rá, hogy létezik, majd a seregnyi fájdalom és sajgás, mint egy sor sziréna zúgott fel tudata tapintására lassan formát öntő testében. Tiszta levegő illata töltötte be a teret és puha, meleg párnák tartották gyengéden ólomsúlyú tagjait. A nő szemhéján keresztül érezte átszűrődni a fényességet és szemeit lassan nyitotta ki, hogy felfedezze maga körül a világot.

Két alakot látott homályos látótere közepén, nem messze tőle. A környezete zavaros és nehezen felfogható volt, de annyit kivett, hogy egy ágyban van, egy nagy és természetellenesen kényelmes ágyban, egy melegnek és biztonságosnak érződő szobában, valahol. Úgy érezte, a párnák úgy tartják megtört tagjait, mint valami ritka és értékes porcelánt, ami ripityára robbant és gonddal rakosgatták újra össze. Fejét enyhén elemelte a párnáról és érezte, hogy a teste valahogy... jobb állapotban van, mint azt az érzései és a kósza fájdalom indokolná. Mintha tényleg összerakta volna valaki és tudatának mélyén felderengett valami emlékezet-foszlány arról, hogy valaki valakinek utasításokat ad. Mi történt velem? Végtelenül lassan megtisztuló szemei előtt az egyik alak ismerősnek tűnt. Megpróbálta hát feltornászni magát az ágyban, kezeit két oldalt a matracnak vetve, de erőtlennek és kirültnek érezve magát nem járt sikerrel, csak annyit ért el, hogy lüktető fejfájás izzott fel a halántékai mögött, mint két, ritmusra dobogó parázs, amit valaki kéretlenül forgat a fejében. Újra... Újra kell töltődnöm... Akármilyen sebesüléseim vannak, vagy voltak... visszaépíthetem, de ahhoz... Fehérje kell... És kalcium és zsír és rengeteg ásványi anyag és vitamin és só... Vas... Vért vesztettem, gondolom... És... és..
- Húst...
A nő erőtlenül szólalt meg, hangja fátyolosan szállt fel, így megköszörülte a torkát és újra próbálkozott. - ... Kérem... Húst... Ha lehetne... Marhát... Vagy egy kilót... Csontos húst sütve, véresen és vizet... Sokat... Kérem... És scotch-ot, az istenért, kérem, uraim... És egy doboz jó erős cigarettát... Ha lehetséges lenne... Kérem...
Remélte, hogy bárki is volt, aki eddig segített, ezt már nem tagadja meg tőle. Így megmentőire hagyatkozva, nem teljesen tisztában azzal, hogy mi is történt vele, elengedte a matracot, visszahanyatlott fekvő helyzetbe és hagyta, hogy a takaró földöntúli puhasága a gravitáció erejének sokszorosával magába húzza tehetetlen testét.

Tárgy: Re: Vendégszobák Pént. 20 Feb. - 11:11

Gyógyítani, vagy nem gyógyítani...

Rengeteg gyakorlás van a hátam mögött. Azóta, hogy ide jöttem volt elegendő időm arra, hogy igyekezzek a képességemet fejleszteni. Nem mondom, hogy tökéletesen bírom magamban, hogy mostanra már mindig megy és nincs kétség bennem, de tudom, hogy csak akkor érthetem el az áhított célt, ha próbálkozom, úgyhogy most egyértelműen ezen vagyok. Ettől függetlenül persze minden egyes újabb feladat aggodalommal tölt el, főleg hogy ezekre gyakorta nem lehet csak úgy felkészülni, nem tudhatom, hogy pontosan mikor várjak arra, hogy majd a főnök szól, hogy lépnem kell. Sőt az egészben a legfélelmetesebb természetesen az, hogy nem tudhatom mikor melyik irányú lesz majd a kérés, mikor kell pozitívan cselekednem és mikor negatívan. Azért utóbbi kockázatos, egy olyan vállalás, amit csak azért teszek meg, mert egyébként nem lehetnék itt és nem lenne egyáltalán esélyem arra, hogy a képességemet kezelni, gyakorolni tudjam.
Ezért vagyok most is itt, miután jelezte felém, hogy szüksége van rám. Nem tudok túl sokat a dolgairól, ezért most sem merül fel bennem az, hogy megkérdezzem, hogy mi is történt a nővel. Nem szabad kíváncsi típusnak lenni, itt legalábbis semmiképp sem. Az ember akkor elég okos, ha tudja, hogy mikor kell hallgatni, nem akkor, ha azt hiszi mindenre mondhat valami nagy okosságot. Én is most bölcsen hallgatok, ahogy belépek a szobába, lehúzom lassú műgonddal a kesztyűket, amik azért biztos, ami biztos mindig ott pihennek a kezemen. Nem számít, hogy a nőnek hol és milyen sérülései vannak, nekem nem azokra kell koncentrálnom, hanem az egészre, az energiáira és az enyémekre, hogy elegendőt adjak át, hogy a gyógyulási folyamat felgyorsulhasson.
- Igen, tudom... az elveket. - bólintok egy félmosollyal. Tisztában vagyok én azzal, hogy ennek hogyan is kellene működnie, de ez sajnos ettől még nem mindig működik. Szerencse, hogy voltak már pozitív eredményeim és most mostanában az életem azért nagyjából jól működik. Nagy levegőt veszek és egyszerűen csak a nő kezét fogom meg valahol a csukló környékén. Nem kell látványosan machinálnom, bőven elég lenne csak alig érintenem a bőrét, akkor már meg van a kontaktus. Lehunyom a szememet, hiszen itt a főnök, ő közbevág, ha bármi is történne ehhez kétség sem férhet, nem fogom megölni a nőt, nem vagyok egyedül, hogy nagy probléma történhessen.

Tárgy: Re: Vendégszobák Szer. 18 Feb. - 11:44

A fiatal nő békésen fekszik a pihe-puha ágyon. Öltözéke egészen frappánsan, enyhe, kissé extravagáns hatást keltve illeszkedik a környezetbe. Fején közepes, testének más tájain enyhébb sérülések nehezítik nyugodt alvását, s olykor légzését is. Nem állítom, hogy elkerülhetetlen volt testének ilyen fokú sérülése, ám megmentése így is okozott némi nemű kényelmetlenséget.

Hihetetlenül gyorsan követik egymást az események. Az izmos test a nála jóval törékenyebb, női testet felemelvén igyekszik hátrálni, szemmel tartva támadójukat. Igencsak meglepődik, mikor az előre lendül, ezzel felöklelve az egyként mozgó párost.
Amint földre koppant a test, a vezérré duzzadt gorilla azonnal nekiveti magát a kétlábú, indokolatlanul nagyra nőtt rinocérosznak. Olyan, mintha átmenet nélkül pattant volna ismét talpra, megakaszthatatlan biogépezetként. Amaz eleinte meglepődik, s egy lépést hátrál is, mielőtt megtorpanásra kényszerítené a fajtájához képest termetes hímet. Kézszerű mancsaival megragadja, és egyetlen pillanat alatt elhajítja. Az nagyot nyekken egy fa törzsén, ám guggoló pozícióba huppan vissza, egyelőre eszméleténél maradva.
Veszetté vadult fajtársai ostromló seregként rohamozzák meg a torz óriást, akiről amazok szabályosan lepattognak minden mozdulata után. A nagyobbik baj inkább az, hogy többen keresztül taposnak a nő egyes tagjain, esetleg belerúgnak rohamuk közepette, bár utóbbi ritka. Ellenben egyszer-egyszer átgurulnak, miután röppályára és ezáltal nagy sebességű menekülésre kényszerülnek az orrszarvú szörny keze nyomán.

Élet és halál leendő urát, evilági vitál-könyvelőmet hívattam ide, hogy némi gyakorlás folyamán egyúttal segítsen is legújabb kiszemeltem állapotán. Ő képes lehet rá, hogy megadja számára azt az életerőt, melynek segítségével túlélheti sebeit. Hosszas álma során nem sikerülhetett teljes egészében meggyógyulnia, így egyébként is sebezhetőbb volt, mint annak előtte.
Ifjú tanítványomra pillantok, majd könnyed mosollyal biztatva szólok hozzá.
- Ne aggódj, fiam, minden rendben lesz! Csupán ahelyett, hogy elvennél, most elegendő adnod. Míg erre koncentrálsz, segíthetsz rajta. Segítő szándékod és fókuszod vezéreljen, míg félelmedet félreteszed.
Tisztában vagyok vele, hogy rémálmai dúskálnak az általa megölt személyekkel. Most azonban lehetősége nyílik gyógyítani. Bízom benne, hogy élni fog ezzel a lehetőséggel.

Tárgy: Vendégszobák Szer. 18 Feb. - 10:23

Ahány szoba, annyiféle berendezés. Mégis stílusban valamelyest egy irányba konvergálnak.

Tárgy: Re: Vendégszobák