Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Nem ezzel a karival szoktam elfogadni, de most a poén kedvéért így teszem A PB választás önmagában is csúcsszuper, imádom őt. A fogalmazásod nagyon szép, olvasmányos, a képességek teljesen jól illeszkednek a lány már-már hideg természetéhez, egyetlen dolgon agyaltam a másodikkal kapcsolatban? Ha az apád szemén át érzékelsz mindent hosszú távon, ez mennyire él a 18+ dolgokra? Érdekes lesz majd úgy pasibőrbe bújni lányként Az ET-d kissé tragikus, tényleg megérint, hogy szegény legbelül mégiscsak szenved, még ha kemény csajnak is mutatja magát Foglalózz és már vár is a játéktér!
Vendég
mutant and proud
Vendég
Tárgy: Elena Goulding - Vas. 22 Feb. - 16:08
Elena Goulding
The Cold Never Bothered Me Anyway.
Userinfo: Elena ♛
Név: Elena Goulding. Mutáns név: Alcedo - Azt jelenti; Jégmadár. Születési dátum és hely: 1965. December. 1. Seattle, Washington, USA Besorolás: Független.
Képesség(ek):
Elsődleges képesség: Kriokinézis - Jégmanipuláció Osztályozás: Béta Aktiválódás: 7 éves kor. Képesség jelenlegi szintje: A körülötte lévő légkör nedvességtartalmát képes fagyáspontig hűteni. Így akár körbevonhatja magát egy vékonyabb jégpáncéllal. Alkarjáig jéggé dermedő bőréből képes apróbb trükkökre. Ebből adódik, hogy a fagypont alatti hőmérséklet nem árt szervezetének. Képes megfagyasztani tárgyakat, ám élőlényeket csak bizonyos ideig-hosszig. Képes jeges struktúrát létrehozni, amit kedvére csiszolhat. Azonban teljes lényét nem képes jégbőrrel bevonni. Az meghaladja képességét. Ahogy az időjárást sem befolyásolja. Hasznos azonban védekezésre és támadáshoz is elegendő, hiszen jeges öklével erős ütést képes mérni ellenfelére. Általában kesztyűt hord, ugyanis ujjai, tenyere, kézfeje állandó fagyással bírnak. Könnyedén kontrollálja, így nem veszélyes hozzáérni, csak rendkívül hideg. Hőálló tenyerének nem ellenfele a tűz. Képesség távlatai: A képességét teljes mértékben elsajátította, nincs hova fejlesztenie.
Másodlagos képesség: Apám szemén át Osztályozás: Delta Aktiválódás: 21 éves kor Képesség jelenlegi szintje: A képesség akkor aktiválódik, mikor először találkozik az apjával, akit addig halottnak hitt. Erős, intenzív mutáció lép fel a lányban, aminek köszönhetően képes távolságtól és helyzettől függetlenül az apja szemével látni. Bárhol, bármikor. Nem hosszú időtartamig, de képes rá. Eleinte kontrollálhatatlan, gyakorlatilag látomásszerűen apró villanásokat lát. Később megtanulja, hogyan hívja elő és ennek köszönhetően talál rá az apja hol létére.
Képesség távlatai: Idővel képes apja többi érzékszervén át is észlelni. Valamint az érzéseit, gondolatait is. Mint egy emberre irányított telepátia. Képes az állapotát érezni, hogy jól van-e, hogy egészséges-e. Képes a fizikai, mentális, esetleg lelki eredetű fájdalmát megérezni, ezáltal egyfajta láthatatlan köteléket képezni vele.
Jellem: Beszámíthatatlan, kíváncsi, felelőtlen és gyakorlatilag könnyelmű. Hamarabb beszél, mint gondolkodik. Laza és félvállon kezeli az életét. Soha nem volt szabálykedvelő, óvatlan és mindezek felett szende. Naiv és kiváltképp hajthatatlan. Makacs, engedetlen és mindig dacos. Az igazságtalanságot nem tűri és rendkívül megszenvedi, ha jogtalanul elítélik. Őszinte, szókimondó és egyenes. Nem kertel. Mindig kimondja, amire gondol. Azonban, ha kell tud hazudni. Méghozzá elég jól. Könnyen bizalmába fogadja az idegeneket, de ha valaki elveszíti, sosem kapja vissza azt. Fafejű, ha valamit a fejébe vesz, azért a végsőkig küzd. Nem képes feladni. Győztes, versengő típus. Problémamegoldás közben nem kíméli a másik felet, szituációtól függetlenül. Ha kell beletipor a másik lelkébe, csak, hogy bizonyítsa igazát. Nem foglalkozik senkivel, még saját anyját sem szívleli annak gyávasága miatt. Bátor és a vérében van a küzdő szellem. Nem tudja elfogadni, ha valaki mártírt játszik. Ravasz, makrancos és kérelhetetlen. Lehetetlen befolyásolni. Tudja, hogy csak a tulajdon szemének hihet. Nincs fontos barátja, nem tartja számon rokonait sem. Ha kötelező a megjelenés, nem tiltakozik, de nem szól sokat. Ha valami felkelti az érdeklődését, azt teljes mértékben magáévá teszi. Nem tűr ellentmondást. Nem viseli, ha elutasítják. Úgy képzeli, hogy mindig mindennek úgy kell lennie, ahogy ő akarja. A képességének rendkívül elhivatott fogja. Rettentően oda van érte és amikor csak teheti foglalkozik vele. Jogosnak gondolja, hogy az övé. És biztonságot ad neki a tudat, hogy zord lelkének kivetülése ilyen káprázatos formában jelenik meg, mint a jégvirág.
Kinézet, megjelenés: Termetét tekintve 174 cm, magas lánynak számít a köreiben. Vékony alkatú, amit anyja után örökölt. Tipikus fajtája azoknak a lányoknak, akik tömhetik maguk éjjel-nappal, nem híznak. Ruházata teljesen általános. Nem öltözködik kirívóan, ahogy a kislány szerepet is eldobta már. Lazán, kényelmes öltözékekben mutatkozik, amik gyakorlatilag nem mutatnak többet, a kelleténél. Annak a híve, hogy minél titokzatosabbnak tűnjön. Ha alkalom adja, kiöltözik. Bőrszíne kissé sápadt. Szintén a génjeiben van. Ezért nem esik nehezére eljátszani, hogy rosszul van. Szegletes arcformáját finoman öleli körbe a hullámzó, göndör, hosszú barna zuhatag. Sötét íriszei mindig elárulják az adott lelki állapotát. Gesztusait nem játssza túl, oda figyel a mimikájára. Sőt, inkább rejtegeti valós gondolatait, ha azok negatívak.
Előtörténet: Mióta az eszemet tudom a csupa szív, kelekótya anyámmal élek, aki megmaradt tinédzserként éli az életét. Hetente új pasi, havonta új munkahely, főnök nemétől függően. Ha a nagyszüleim nincsenek, talán megbolondultam volna tőle, hogy az anyámat a húgomként kell pátyolgatnom. Vannak köztünk meghatározó pillanatok, fontos nekem, de én csak másodlagos, vagy harmadlagos vagyok a szemében. Az alkohol, a drogok és a szex, Ó! Így máris negyedrangú lettem. Nem számít. Igazán soha nem kötődtem hozzá. Inkább, ahogy már szóvá tettem, a nagyszüleim voltak azok, akik valósan mellettem voltak, felneveltek és pátyolgattak. De ez így nekem jó volt. Így éltünk édes-négyesben, amíg úgy nem döntöttem, hogy a saját lábamra állok, természetesen csupán a támogatásukkal. Így elköltöztem, most van egy házam, és anyagilag is jól állok. Munkát keresek, de nem vonom meg a szenvedélyeket sem magamtól. Titkon apám után nyomozgatok. Próbálok rájönni, hogy ki lehetett. Anyám ugyanis annyit árult el, hogy egy cseszettül sikerült éjszaka eredménye vagyok és csupán nagyanyámnak köszönhetően tartott meg. Apám meg hallani se akart arról, hogy gyereke legyen ilyen fiatalon, ezért lelépett, mikor megtudta, hogy én jövök. Kíváncsi lettem volna rá. Mert anyámra nem hasonlítok, a legkevésbé sem örököltem tőle a külsőségeken kívül semmit. De nagyapám azt mesélte, hogy balesetben meghalt. És gyanítom ez így is történt. Legalább a sírját szeretném megtalálni. Csak egyszer szeretnék a közelébe kerülni, ha így, hát így. Nincsenek barátaim, akik vannak azok mind felszínesen fordulnak felém. Soha nem érdekli őket a valódi nyavalyám, de ha valami kell, természetesen én azonnal ott termek és kirántom őket a bajból. Ahhoz jól értek. A nagy számon kívül nincs más képességem. Talán ezzel hárítok. A bulizás, az ivás, az alkalmi kapcsolatok jót tesznek nekem. Szükségem van rájuk, hogy elviseljem a szürke hétköznapokat. Legalábbis azt hittem szükségem van rájuk, de tévedtem. Valaki másra van szükségem. Valakire, aki az első perctől kezdve berántott a bűvkörébe, valakire, aki miatt elfelejtettem, hogy mennyire gyászos az egész életem. Egy buliban pillantottam meg és rögtön tudtam, hogy kell nekem. Megpróbáltam meghódítani, megpróbáltam a közelébe kerülni, de mintha egy szürke egér volnék, lepattintott. Mindig ezt csinálja, és ezt nem viselem jól. Minél jobban elmenekül, eltaszít, én annál jobban akarom őt. Annál jobban megakarom ismerni. A mutáns létem nem befolyásolt semmit, sőt anyám szinte nem is törődött vele. Eleinte rémülten fogadtam, de ahogy jobban belejöttem, megtanultam kezelni. És élvezem. Úgy érzem, olyankor vagyok igazán szabad.