"Nem akarom tudni…"Userinfó: Titkos
Név: Nathaniel Montgomery
Mutáns név: Kioltó
Születési dátum: 1955. október 01.
Besorolás: Független
Képességek: Erősemlegesítő, Telekinézis
Elsődleges képesség: Erősemlegesítő
Osztályozás: Omega mutáns
Aktiválódás: hét éve (nem tud még róla)
Képesség jelenlegi szintje:
Bárki, aki képességgel rendelkezik, 6 méteres sugarú körben tartózkodik, semlegesíti a képességeit, addig, amíg ebből a körből ki nem lép, utána visszatér a képessége. A képességéről jelenleg (még) nem tud.
A körön kívül eredő képességek hatásai, melyek fizikai behatásúak, nem képes semlegesíteni, képessége csupán mások képességére hat, annak eredményére nem.
A képesség korlátlan ideig működik a körön belül. Ha akarja, tudatosan képes ezt kikapcsolni.
Képesség távlatai: Képességének hatótávolsága növekedni fog.Másodlagos képesség: Telenikézis
Osztályozás: Béta mutáns
Aktiválódás: jelenleg
Képesség jelenlegi szintje:
20 tonna felett nem tudja, mennyi ideig képes a dolgot mozgatni, maximálisan 25 tonnáig tud tárgyakat mozgatni, de csak rövid időre és nagyjából 1-2 méteres távra. Rögzített tárgyakat is képes elmozdítani, a súlykorlát ide is vonatkozik. Legtovább legfeljebb fél órát képes használni ezt az erőt egyhuzamban.
500 méteren belül kell lennie, látnia szükséges, de nem mindig feltétel (sikere ennek arányában csökken).
Képesség távlatai:
Pihenés nélkül képes, saját akarata szerinti hosszig használni a képességet. Maximális súlymegkötés nincs.
Jellem: Legyek bárhol, sosem vagyok túl sokáig egy helyen. Ha valaki tudja, ki is vagyok, és milyen volt a gyerekkorom, nem is lepődne meg rajta. Vágyom arra, hogy megértsenek, elfogadjanak és békén hagyjanak. Pár szerelmi csalódás után már nem vágyom arra, hogy ilyen jellegű kapcsolatot keressek, sokkal inkább szeretek visszavonulni a saját szférámba. Nem tudom, talán ettől tűnök fáradtnak sokszor, elvégre a mondás szerint az ember társasági lény.
Mindezek ellenére sem tartom magam keseredett embernek. Számíthat rám a környezetem és aki hozzám fordul segítségért, segítek. Mégis, van, akiből a dühöt és az arroganciát váltom ki, holott semmit sem tettem azért, hogy ilyen legyen.
Amit viszont elhatározok, azt meg is teszem. Zárkózottnak mondható jellemem miatt talán éppen ezért lepem meg sokszor a többieket, mivel ritkán mondom el, mit is tervezek.
Külső: Szőke haj, zöld szemek, magas, nagyon is kisportolt test. Hol simára borotválom az arcom, hol pedig pár napos szakáll és bajuszt látsz az arcomon. Modellkedem, tehát muszáj adni a megjelenésemre. A hajamat szeretem hosszabban hordani. Munkám miatt sokszor hordok öltönyt, amit mostanában sokszor cserélek le fehér köpenyre, vagy zöldre. Az életvitelem miatt csakis jó minőségű holmikkal veszem körbe magam.
Előtörténet: Zabigyerekként születtem, ami akkor nagy bűnnek számított. Édesanyám el is költözött velem várandósan, és már máshol születtem meg. Tizennyolc éves koromig abban a hitben nőttem fel, hogy az apám meghalt és ő egyedül nevel. Nem ismertem egyik családtagomat sem, anyámon kívül.
Amikor megtudtam, hogy az apám tehetős üzletember és nem mellesleg elég nívós család tagja, aki sokkal inkább megfojtott volna, mintsem támogatott volna, lévén, akkor már házas volt, de anyámmal megtette azt a szégyent, amiből én fogantam, iszonyú haragra gerjedtem, hogy aztán egy csapásra lenyugodjak, amit a mai napig nem értek. A dühöm hideggé vált.
Nem akarok apámmal kapcsolatba lépni és nagyon remélem, hogy nem is fog kiderülni a kilétem. Nem félek tőle, de tudom, hogy a találkozásunk nem fog szerencsés véget érni. Amit tett anyámmal, hogy játszott vele, előadva, hogy nincs családja és utána meg eldobta magától, nem érdemli meg, hogy… végül is, mindegy nem? Anyámat szeretem és tudom, hogy fájna neki, ha valamit tennék azzal a…
Már gimnáziumban eldöntöttem, mi akarok lenni. A jog világa megfogott, és jogász is lettem. A gyakorlatban azonban megcsömörlöttem vele, hiába lettem elismert ügyvéd. Kerületi ügyészként dolgoztam évekig, de mindabba, ami a jog hálójában működik, apámat juttatta eszembe. Nem akartam ilyen lenni. A mandátum után letettem a tollat és úgy döntöttem, azt választom, ami talán jobban menne.
Nemrég kerültem az itteni magánkórházba, ahol szeretek dolgozni, bár rám ragasztották itt is a magányos jelzőt. Nem foglalkozom vele.
Még egyetemi éveim alatt, hogy tudjam fizetni az iskolát, modellkedni kezdtem, ami inkább véletlen szerencse volt. Szeretem csinálni, de a hajcihőt, ami körülötte van, néha tompa némasággal tűröm.
A dolgok mostanában elég feszültek. Hírt kaptam arról, hogy apám fülest kapott rólam, anyámat keresi. Hetek óta győzködöm, hogy költözzön hozzám, szeretném biztonságban tudni.