Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
A meccs nézés alatt én is megéheztem, így remek alkalom volt, hogy Logan megemlítette menjünk pizzázni. Úgy is már rég ettem meg éhesen nem igazán akartam tovább nézni a meccset. Kicsit jó is volt, hogy leléptünk a többiektől mert négyszemközt akartam beszélni vele erről a Michelle-s dologról. Nem mintha a többiek zavartak volna csak mégis mi Logannel több ideje ismerjük egymást és ezt vele akartam csak megosztani. Meg amúgy is a többieken azt láttam nem igazán voltak elragadtatva, hogy egy újabb ember csatlakozik a meccsnézéshez. Nem akartam én közéjük állni csak mivel Logan meghívott, azért mondtam igent. Semmi másért. Nem szokásom csak úgy szó nélkül ott maradni valakiknek a társaságában. Megvártam amíg Logan feláll majd követtem az ajtó felé. - Sziasztok! - köszöntem el a többiektől arra az estre ha már nem találkoznánk aznap. Az ajtó fele azon gondolkoztam, hogy taxival megyünk vagy pedig Logan fut és én is futok, hiszen nekem a képességem az, hogy le tudom másolni mások mozdulatait, szóval én is tudnék olyan gyorsan futni mint Logan. Igaz még nem próbáltam, de egy próbát megér a dolog.
Logan Perkins
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Grant Gustin
Hozzászólások száma : 158
Kor : 27
Tárgy: Re: Mark & Logan Kedd 26 Aug. - 23:41
Mark & Logan
Walking with a friend in the dark is better than walking alone in the light.
Azért megvan a véleményem a Michelle-hez hasonló csajokról és ha tehetem nagy ívben kerülöm őket. Még bottal sem nyúlnék hozzájuk, undorító amit csinálnak. Különben minek kéne olyan, akin már előttem átment egy focicsapat? Nem szeretem a túl használt lányokat, mert sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy csalódok bennük. Azok amúgy sem érzelemből lennének velem, ha egyáltalán velem lennének. Meg most mennyivel jobb már egy olyan, aki még minden tekintetben érintetlen? Inkább az utóbbi típus, mint a legelső. Jó, persze van akinek édes mindegy, de azok általában szintúgy kihasználják a másik felet. Egy kategória és egyiket sem támogatom. Nem értem hogyan juthat valaki el addig, hogy csak egy S betű legyen a szeme előtt és semmi más? Azt még meg bírom érteni, hogy néha csak úgy felszedsz valakit egy éjszakára egy bulin, mert hát miért ne, végül is belefér. De azért ha valakinek mindig, éjjel-nappal ez jár a fejébe az már beteges, nem? Lassan már esküszöm odáig jutunk, hogy az lesz a „meleg”, akinek ez a véleménye. Csak azért mert tisztábban látom a dolgokat mint néhányan, az még nem azt jelenti, hogy nekem van valami bajom. -Szuper! -csaptam össze a kezem és kicsit lassabban ugyan mint Mark, de felkászálódtam a helyemről. Elég jól meg lehet éhezni a nagy meccsnézések közepette. Egyébként a pizzát, amit előző nap hoztam, nem tudom ki ette meg, még... de ha a fülembe jut vagy megint rajtakapom, hogy abból a dobozból eszik amire nagy piros betűkkel rá van írva a nevem, akkor a dobozt is letolom a torkán. Vagy minimum vetetek vele egy másik adagot. Persze ezért nem fogok tömegverekedést kezdeményezni, de azért érdemes lenne tisztában lenni a határokkal. Ami az enyém, az az enyém és nem másé. -Mehetünk tőlem -bólintottam, miközben lazán mosolyogtam. -Srácok, egy fél óra és itt leszek -szóltam a többieknek és mentem az ajtó felé, hogy kijussak. Egy-egy ilyen meccs-maraton azért eltart több mint másfél óráig, úgyhogy reménykedtem benne, hogy mire visszajutok ide, még menni fog. Bevártam Mark-ot a kijáratnál, majd a folyosó végén lévő telefonhoz mentem és azon hívtam taxit. Az oké, hogy egyedül gyorsan odaérnék, de a haveromnak nincs szuper gyorsasága.
Úgy vettem észre Logan nagyon örült a meccs eredményeinek. n igazából senkinek nem szurkoltam, mert ezeket a boxolókat nem ismerte, de hát előfordul az ilyen, mert az se jó, ha mindent tudsz egy témával kapcsolatban. Én is örültem a nyertes sikerének, mint a barátom csak éppen én nem olyan formában mint ő. - Igen! Sajnos ő! - mondtam feszülten. Még nekem sült le a pofámról a bőr, mikor Michelle csókolt meg nem én őt. Eleinte kedves lánynak mutatta magát, de hát még mindig jobb, hogy most tudtam meg mint mondjuk pár hónappal később. Nem bíztam el magam azzal kapcsolatban, hogy lehet vele valami, na jó talán kicsit, de ennyi. Nem terveztem semmit előre csak kicsit játszadoztam a képzeletemmel. Voltak már komolyabb kapcsolataim, sajnos olyanok is akadtak mint az előbbi szituáció vagyis kb pár hónapi erejéig jártunk aztán a csaj lebukott, mert volt másik pasija is. Akkor a másik barátjával összefogtunk és elküldtük melegebb tájakra.... Mint lecsengett ez az egész újra a tv-t bámultam izgatottan. Aztán egyszer csak meghallottam, hogy valakinek korog a gyomra. Körbe néztem hát ha megtudom kié volt, aztán Logan szólalt meg. Abból már meg is tudtam, hogy az övé volt. -De! Miért ne? Én is éhes vagyok!-válaszoltam és rámosolyogtam. Jó ötletnek tűnt. Ha már meghívott miért utasítottam volna vissza. A többiek úgy is el voltak. Logan ötlete hallatára én is megéheztem és már éreztem a finom meleg pizza ízét a számban. Látszik már annyira éhes voltam én is, hogy már mindent beképzeltem. -Akkor mehetünk vagy várjunk még kicsit?-pattantam fel és Loganre néztem. Nem türelmetlenkedve csak már éhes voltam és minél előbb lenn akartam lenni a pizzázóba. Elhatároztam, hogy colát fogok inni a kaja mellé. Ezek együtt remekül kiegészítik egymást.
Logan Perkins
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Grant Gustin
Hozzászólások száma : 158
Kor : 27
Tárgy: Re: Mark & Logan Pént. 22 Aug. - 0:36
Mark & Logan
Walking with a friend in the dark is better than walking alone in the light.
Amint vége lett a mérkőzésnek és Mark tartotta a kezét egy pacsira, belecsaptam nagyjából közepesen erősen és még egyszer felkiáltottam. Végre egyszer olyan győzött, akinek szurkoltam. Ritka az ilyen alkalom, úgyhogy ki kell használni „ünneplésre”. Múltkor is annak drukkoltam, aki a végén vesztes lett. Talán azért van ez, mert én is az vagyok. Egy vesztes. De legalább méltósággal viselem, ahogy azt kell. Ha valami nem jön össze, akkor majd másodszor talán. Sosem voltam igazán negatív, hiszek benne, hogy egy napon belőlem is győztes lehet, csak többet kéne tennem érte. Sajnos elég kevés akaraterőm van, de ha lenne ki motiválna, akkor sok mindent meg tudnék csinálni. Nagyban néztem a tv-t, amin már egy újabb meccs ment, miközben megint bejött a társalgóba egy lány. Kerek szemekkel néztem a jelenetet, hogy mit csinált a haverommal. Egy röpke pillanat erejéig nem tudtam hova tenni ezt az egészet, mert hát elvileg Marknak nincs csaja... ja, ő Michelle! A történteket csak így külső szemlélőként csodálkozva bámultam, nem akartam közbe avatkozni, amíg nem kell. Akkor megtettem volna, ha az egyik legjobb haveromnak fordult volna Adam. Ugyanis ő a lány állítólagos exe, bár nekem még sosem szólt arról, hogy bárkivel is kavarna. Pedig azért elég jó a kapcsolatom vele is, szóval ez eléggé meglepett, de nem sértődtem be rajta. Hát ha nem akarja elmondani, akkor nem teszi. Nem fogom ezért ledobni a Taigetoszról. Egyrészt azért mert el sem bírnám. -Nem. De ő az a csaj, akiről beszéltél, igaz? -kérdeztem Markra pillantva. Tulajdonképpen erre kizárólag egy igent vártam, ez csupán egy „ ne legyünk már olyan csöndben” mondat volt. Az előbb említett személy felé fordultam és egy kis ideig követtem a tekintetemmel az eseményeket, ahogy az egyik ismeretlen csávónak „udvarol” az egyik sarokban. Hát külsőre elég szép volt amúgy a lány, de pont ezért vigyázni kell a nőneműekkel. Szörnyen alattomosak tudnak lenni. Mondjuk én már nem haragszok az exemre, mert feleslegesnek tartom. Csak magamat büntetném, ha állandóan rá gondolnék. Pedig elég csúnyán átvert, de mindegy. Olyan szinten nem érdekel... Miután megkaptam a választ a kérdésre, újra a meccsel foglalkoztam körülbelül tíz percig. Utána ugyanis elkezdett korogni a gyomrom, sürgősen evésre szólítva engem ezzel. -Hé! Mark, nem akarsz lejönni velem a pizzázóba? Sonkás kukoricásat akarok enni, de a múltkorit valaki felzabálta -fordultam féloldalasan a srác felé. A hűtőt már megnéztem a mai napon többször is, semmi kedvemre való nincs benne. A napi menü elég érdekes (és egyáltalán nem finom) volt, úgyhogy már igazán vágytam valami ehetőre. Egyedül meg utálok a városban mászkálni. Ha vannak haverjaim minek tenném?
▲ Folytatás a pizzázóban? (: ▲ music ▲ 417 ▲ made by ▲
Mark Townsend
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Mitch Hewer
Hozzászólások száma : 67
Kor : 28
Tárgy: Re: Mark & Logan Szomb. 9 Aug. - 0:22
Logan & Mark
Örültem neki,hogy Loganékhez csatlakoztam meccset nézni. Szórakoztató volt vele beszélgetni kicsit, hiszen nagyon kedves és megértő barát. Nem az a beszólogatos fajta, ezért nagyon tisztelem is. Kevés ember van már napjainkban akik normálisak lennének. Utálom az olyan embereket akik minden ok nélkül piszkálnak. Bólintottan Logan válaszára. Nem nagyon akartam megszólalni addig amíg ment a mérkőzés, hiszen mindenki azt figyelte és ezzel senkit nem akartam feldühíteni. A válasza másik felétől teljesen elszörnyedtem és szonmorúan néztem rá. Az ahhoz kötödött amikor belécsapott a villám és kómába volt húzamosabb ideig, sőt szegényről azt is hitték, hogy meghalt. Nagyon megsajnáltam. Szörnyű trauma érhette őt ezen eset után. Még elképzelni is rossz. Logan javaslatát ismét megfogadtam és bámultam tovább a tv-t. Volt egy-két fájdalmasan erős ütés. A német bokszoló nagyon ügyes volt. Gyors és erős, ezért őt láttam esélyesnek a győzelemre. A barátom kiabálása követően a kezemet felé tartottam,hogy pacsit adjak neki. Hosszas tv nézés után ismét kizökkentem a való világba. Észrevettem, hogy visszajött a társalgóba Michelle. Odajött hozzám és beleült az ölembe ami nagyon meglepett majd megcsókolt. -Michelle! Te mi a jó francot csinálsz?-lépett oda hozzánk egy izmos barna hajú srác aki elkapta a lány kezét és elrángatta. -Hé! Hagyjad! Nem tanították meg neked, hogy a lányokat nem szabad bántani?-léptem oda hozzájuk. -Nem bántom, de éppenséggel ő a barátnőm és kicsit felidegesített, hogy mással láttam smárolni!-mondta és közben a mérges tekintetét a lány felé fordította. Csipőre tett kézzel én is ugyan ezt csináltam. -Michelle, te mit képzeltél magadról most őszíntén? Ne haragudj, de én ilyen lányokkal nem vagyok hajlandó bármit is csinálni!-feleltem még mindig dühösen.-Bocs haver! Én nem akartam vele csókolózni, ő jött oda......-magyarázkodtam kínosan a srácnak. Nagyon sajnáltam, mert nagyon szomorúnak tűnt Michelle miatt. Igaz az elején rendesen elrángatta az ölemből, de teljesen megértem. Az ilyen kis r*****kat utálom. Nem tudom mit hitt..... Nem vagyok én ilyen csak tényleg feltudnak idegesíteni az ilyen esetek. -Semmi baj! Láttam mindent! Végeztünk Michelle!-mondta a srác és a lányt faképnél hagyta. A lány kit érdekeltek arccal nézett rám majd oda ment egy sráchoz akivel hamar neki estek egymásnak. Gratulálni tudok csak az ilyen embereknek! -Bocs a balhéért srácok! Remélem semmi fontosról nem maradtatok le!-kértem elnézést és közben a nyakamat vakargattam az egyik kezemmel kínomban.
Logan Perkins
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Grant Gustin
Hozzászólások száma : 158
Kor : 27
Tárgy: Re: Mark & Logan Szer. 30 Júl. - 18:33
Mark & Logan
Walking with a friend in the dark is better than walking alone in the light.
Mark nevetésére belőlem is kitört a röhögés. Úgy látszik értette a poént, úgyhogy nem fogtam vissza magam. Nem tudom miért, de alig tudtam abbahagyni, főleg ha a haveromra néztem. Valahányszor lenyugodtam, elég volt feléje fordítanom a fejem és elölről kezdődött a történet. Pedig igaziból abban, amit mondtam még nem volt olyan brutálisan vicces dolog, lehet, hogy ez inkább már a fáradtság miatt volt. Emlékszem egyszer még egy-két éve kémia órán jártam így. Zombinak éreztem magam, aztán valamit súgott a padtársam én meg orrfolyásig, hasfájásig röhögtem, a tanár meg csak nézett rám, hogy mi a bajom, de nem tudtam abbahagyni. Folytak a könnyeim és kiküldött óráról. -Hát az azért enyhe túlzás, mert nem mindent nézek meg. Az amerikai focit például utálom -a hagyományossal nincs problémám, mert én is sokszor játszottam kiskoromban. Mondjuk amióta belém csapott a villám, azóta valahogy kevesebbszer megyek ki. Rossz emlékek kötnek hozzá. Az igaz, hogy megjelent a képességem miatta, de nem biztos, hogy szeretném még egyszer átélni. Ha a pályára lépek és kicsit is felhős az ég már összeszorul a gyomrom. Az tiszta, hogy egy hullaházban ébredtem? Azt hitték meghaltam, mert állítólag nem vert a szívem. De itt az x-birtokon felhozták, hogy szerintük inkább túl gyorsan vert, annyira, hogy már kimutatni sem tudták. A mai napig elég szapora a pulzusom. -De tudod a másikhoz meg negatív élményeim kapcsolódnak -tettem hozzá, majd egy rövid időre befogtam a számat. Próbáltam elterelni a gondolataimat, mert azért nem szívesen gondolok vissza a kórházban töltött időre, amikor úgy kezeltek engem, mint egy kísérleti állatot. Inkább a bokszot néztem, mert tényleg elég erős öngól lenne, ha végigpofáznám az egészet, miközben én magam utálom, ha ezt teszik -Oké-bólintottam. -Addig is nézzük -javasoltam ezt a fenomenális ötletet és most már tényleg csöndben maradtam. Mire a második menethez értünk már el is felejtettem, hogy mit beszéltem az előbb Markkal. Úgy értve, nem kérdeztem rá, hogy szerinte melyik az esélyesebb bokszoló. Én egyébként a németet tartottam annak, az ő stílusa dinamikusabb volt, többet támadott és jobban védekezett. Plusz az előző mérkőzései alapján is inkább rá voksolnék. Körülbelül olyan húsz perc múlva ki is ütötte Darrin Allent, mire páran a társaságból a levegőbe bokszoltak örömükben. -Whoo! Ez az! -kiáltottam fel, jelezve, hogy határozottan tetszik a végeredmény.
Teljesen igaz volt Logan állítása arról,hogy lassan már el sem férünk. Nem kicsi helyen élünk,de a világ minden pontjáról érkeznek ide mutánsok,így nem csoda ha néha már nem férünk el. Nem ismerek itt sok embert,de úgy lehetetlen mindenkit megismerni,ha folyamatosan érkeznek újak,nem bánom,mert legalább nem vagyunk kevesen,így ha akármi történik megtudjuk védeni egymást. -Lehet!-mondtam és rákacsintottam Loganre és hangos nevetés tört ki belőlem. Hajlamos vagyok néha hülyeségekre gondolni. Például van olyan,hogy valami vicces történt egy napon és még este eszembe jut és elkezdek rajta röhögni,ilyenkor a barátaimat is szoktam emlékeztetni rá,így együtt vihogunk rajta,bár van amikor kiakarom verni a fejemből a gondolatot,de azért sem sikerül. Gondolom eltudjátok képzelni milyen,de ha nem is akkor is biztos mindenkivel már megesett életében legalább egyszer. -Rendben! Akkor most már én is tudom rólad,hogy sportrajongó vagy!-mondtam és elmosolyodtam közben a tv-t figyeltem. Jól esett Logantől ez a kijelentés. Most már lesz rá lehetőség,hogy többet tudjunk találkozni,ha nem is ketten akkor legalább megismerhetem a haverjait is. Nem azt mondom,hogy nem szoktunk találkozni,általában csak néha-néha,mert neki is vannak más barátai meg nekem is néha szükségem van egy kis egyedüllétre meg egyébként nem lenne izgalmas ha mindennap találkoznánk,mert egy idő után nem lenne téma amiről lehetne csevegni. -Ja! Újabb információval gazdagodtam!-jelentettem ki csendesebben,mert elkezdődött a meccs és nem valami udvarias dolog közben jártatni a szádat,miközben a többiek nézni akarják.-Értem! Igazából őket nem ismerem,de majd ha a második menetnél megállapítom melyiket tartom esélyesebbnek!-súgtam oda Logannek,mert nem akartam zavarni a többieket,hogy egyfolytába fecsegek. Lehet nem bírnak,így nem akartam náluk még jobban kihúzni a gyufát már ha jó az elméletem.
Logan Perkins
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Grant Gustin
Hozzászólások száma : 158
Kor : 27
Tárgy: Re: Mark & Logan Hétf. 28 Júl. - 16:32
Mark & Logan
Walking with a friend in the dark is better than walking alone in the light.
-Igen, lassan már el sem férünk -helyeslem Mark állítását. Hiszen a diákok többségét legalább látás alapján ismerem, de folyamatosan jönnek újak és már nem tudom felvenni azt az ismerkedési sebességet, hogy összebarátkozzak velük, segítsem őket. Mellesleg van olyan, aki egyáltalán nem igényli azt, hogy melléálljanak és támogassák. Találkoztam már pár ízig-vérig bunkó diákkal. Persze x-menek között is vannak ilyen típusúak, de addigra már általában megkomolyodnak. -Ki tudja, lehet, hogy szó szerint is az... -csaptam le a labdát, ami egyébként még nem volt olyan magas. Természetesen csak viccelődésből mondtam az előbbit, erre utalt az arcomon a széles vigyor. Reméltem, hogy Mark nem fog azon besértődni, hogy a hozzá közeledő lányból tréfát űztem. Tudhatta, hogy csak poénnak szántam az egészet. -Akkor legalább tudom kit hívjak legközelebb, ha sportot akarok nézni -villantottam egy néhány másodperces laza mosolyt, miközben már elkezdődött a meccs. Néhány haverom hátranézett a duruzsolásra, úgyhogy a következő mondataimat próbáltam halkabb hangerőben mondani. Tény, hogy én sem szeretem, ha zavarnak tévézés közben, úgyhogy teljes mértékben megértettem a problémájukat. -Egyébként igen, egyedül valóban nem olyan izgalmas -nem hívok össze egy társaságot minden egyes meccs idejére, csak kivételes alkalmakkor, mert nem is mindenki ér rá. Azzal pedig megint egyetértettem, hogy nézni jobb a küzdősportokat. Hát, amilyen sérüléseket szereznek a párbajok alatt, inkább nem szeretném kipróbálni. Persze szívesen járnék bokszra, de a zsák ütögetését szerintem izgalmasabbnak találnám annál, minthogy laposra verjenek. Eleve nem vagyok egy Arnold Schwarzenegger, úgyhogy hacsak be nem vetem a képességemet, akkor Lapos Logan lenne az új nevem. A gyorsaságomat kihasználva viszont el tudnék hajolni, illetve egy-két jól irányzott ütéssel leteríthetném az ellenfelemet, de az már nem lenne tiszta mérkőzés. Csalás, ráadásul nem csinálhatnám ezt emberek előtt, mert veszélyes. -Akkor már legalább ezt is tudod-jelentettem ki, majd a TV készülékre emeltem a tekintetem. Éppen befejeződtek a bevonulások, nagyzoló zenével és elkezdődött az első menet. Mark kérdése azonban elvonta a figyelmemet. Mindenkitől kérdezte, de csak néhányan válaszolták:„nem mindig”. -Amikor kedvünk tartja- vontam vállat. Aztán újra a meccset néztem egy kis ideig. Legalább a második körig meg sem szólaltam, csak arra koncentráltam. Aztán Mark felé fordultam egy pillanatra. -Kinek szurkolsz? -kérdeztem tőle egészen halkan.
-Nem csodálom,hiszen annyian vagyunk itt meg még csak egy hete van itt,szóval azért sem csodálkozom.-válaszoltam. Én sem láttam még eddig. De most ha belegondolok elég bátor húzás volt,hogy bemert jönni a fiú társalgóba meg oda is jött hozzám. Lehet nem olyan lány amilyennek mutatta magát,de nem ismerem,így nem ítélkezem felette. -Bizony az!-értettem egyet Logannel. Nem pont ezt a kifejezést használtam volna,de végülis így is lehet mondani. Általában egy lánynál a vagány,merész kifejezést szoktuk alkalmazni,de egyes esetekben a tököst is lehet csak az furcsán hangzik. -Igen szeretem! Lehet sose mondtam,de bírom! Űzni nem szeretem! A küzdő sportokat nagyon nem szeretem űzni inkább csak sasolni! A haverokkal a legjobb!-feleltem s közben elmosolyodtam. Annyira régóta nem ismerjük egymást Logannel meg sokszor egy-egy dolgot a legjobb barátja sem tud a másikról. Boxolni,azért nem szeretek,mert sok sérülést lehet szerezni meg nekem nem szimpatikus az,hogy ütöm a másikat. Nézni teljesen más. A küzdő sportokból a kartét próbáltam már,de annyira nem jött be. -Nem,nem tudtam! Nem néztem rendszeresen a meccseket,de egy két győzelemről tudtam! És ti fiúk mindig nézitek vagy csak néha-néha?-tettem fel a kérdést Logan barátainnak és Logannek egyben. Kíváncsi voltam rá ők nagy rajongók vagy csak egy-egy alkalommal ülnek össze nézni a meccseket.
Logan Perkins
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Grant Gustin
Hozzászólások száma : 158
Kor : 27
Tárgy: Re: Mark & Logan Pént. 11 Júl. - 23:17
Mark & Logan
Walking with a friend in the dark is better than walking alone in the light.
-Hú, gőzöm sincs kicsoda -sok diákot ismerek az x-birtokon, meg pár X-ment is, tanárokat, de folyamatosan jönnek újak és képtelen vagyok mindenkinek a nevét megjegyezni, közelebbről megismerkedni velük. Van, hogy még azokat sem tudom hova tenni, akikkel egy órára járok. Tényleg rengetegen vagyunk. Azon csodálkozok, hogyan férünk el ekkora épületben ennyien. -De „tökös” csaj lehet -nyilván nem a szó szoros értelmében gondoltam, hanem arra, hogy egyáltalán ide mer jönni flörtölni a kan társalgóba. Megmondom őszintén, legutóbb talán egy hónapja láttam itt lányt, akkor is a pasijával falták egymást. Már majdnem rájuk szóltam, hogy menjenek szobára, mert kezd zavaró lenni a dolog. Szerencsére megtették maguktól is. A kezdeményezésre visszatérve, eddig úgy tudtam a lányok részéről tényleg olyan ritka mint a fehér holló, de ezek szerint vannak kivételek. Mondjuk tény, hogy ezek a viselkedési alapok nincsenek kőbe vésve, de én követem őket, mert ezt szoktam meg. Lehet, hogy kissé bántónak hatott, hogy megkérdeztem Marktól, miért nem ő cserkészi be az áldozatait, de nem annak szántam. Láttam az arckifejezésén, hogy nem nyerte el a tetszését a kérdésem, talán ezért sem válaszolt rá. Én meg hagytam, mert utálok veszekedni, főleg az ilyen apró ügyek miatt. Az ő dolga, ha szeretné akkor tőlem lehet ő az áldozat, csak véleményem szerint többször kéne próbálkoznia ezzel a kezdeményezés dologgal. Persze, ha tehetném, akkor én is csak várnám, hogy a számba repüljön a sült galamb, sőt egy időben ezt csináltam. Nem mentem vele túl sokra. Ilyenek a mai sztereotípiák, elvárják tőlünk, hogy gentleman módjára leszólítsunk ellenkező neműeket. Lehet ellene tiltakozni, de nem érdemes. Miután bevándoroltak a társalgóba a haverjaim, megvártam, míg válaszolnak Mark kérdésére. Nekik nem jelentett gondot, hogy plusz egy fővel többen leszünk, szóval maradhatott. Azért érdekesen jött volna ki, ha elküldik innen... -Tényleg szereted a bokszot? -néztem kérdő tekintettel Markra. Amióta itt van, azóta ismerem, elég sok mindent tudok róla, de ezt az egyet még nem említette. Vagy csak nekem ilyen rossz a memóriám. Volt már olyan, amikor arról derültek ki váratlan tények, akivel több éve barátok vagyunk. Miután az összes szobában tartózkodó letette magát a helyére (kivéve az idegent, aki hamarosan távozott), felálltam, megszereztem magamnak a távirányítót, majd kikerestem azt a sport csatornát amelyiken ment a mérkőzés.-Tudtad, hogy Henry Maske bronzérmes lett az Európa-bajnokságon még 1983-ban? -fordultam valamennyire Mark felé, érdeklődő tekintettel. Kíváncsi voltam mennyire van képben, ha sportról van szó.
Logan épp a tv-t nézte egy fotelból ahol hátradőlve ült s a jobb lábát a bal térdén pihentette. Észrevettem,hogy megzavartam film nézés közben. Épp a Terminátor ment a nagy kedvencem. Ezt még 2 éve láttam a haverjaimmal a Houstoni moziban. Szép emlékek fűznek ehhez a filmhez,hiszen 2-szer is megnéztem a moziban. Másodszorra egy lánnyal mentem oda aki nagyon tetszett nekem és neki is bejöttem. Azért vittem erre a filmre,egyrészt őt is érdekelte másrészt nem nagyon tutam figyelni a filmre,de legalább akkor megtudtam vele beszélni melyik rész tetszett a legjobban meg hasonlók. A vetítés után haza kísértem s meg volt életem első csókja..... Logan látszólag érdekelte is meg nem is. Kérdezte,hogy igazán meg ki a csaj meg hozzá tette még,hogy miért nem én megyek oda a lányokhoz....stb -Igen! Michelle-nek hívják! Aranyosnak tűnik!-válaszoltam-Ő jött oda hozzám miközben relaxáltam,mesélte is,hogy még egy hete van itt meg ő is egyedül volt itt,így gondolta oda jön hozzám. Amit Logan kérdezett kicsit bántott,mert olyan mint ha én sose mentem volna oda egyetlen egy lányhoz sem pedig ez nem,így van. Jó,de próbálok nem megsértődni. Sokszor az a probléma velem,hogy túl érzékeny vagyok és hamar felkapom a vizet egy olyan kérdésen ami sértőnek tűnik számomra. Felajánlotta,hogy üljek le,így leültem a mellette lévő fotelbe és néztem a Terminátort. Nem sokkal később megérkeztek Logan haverjai akik 4-en voltak. A fiúk közölték a bunkó idegen sráccal,hogy meccs nézésre jöttek,így keressen más helyet ahol nézni tudja a filmet. -Sziasztok!-köszöntem nekik.-Nem gond ha csatlakozom?
Logan Perkins
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Grant Gustin
Hozzászólások száma : 158
Kor : 27
Tárgy: Re: Mark & Logan Vas. 6 Júl. - 14:43
Mark & Logan
Walking with a friend in the dark is better than walking alone in the light.
Néhány perc a filmből és sikerült rájönnöm, hogy ez a Terminátor. Sokat hallottam már róla, főleg Schwarzenegger miatt, de még nem sikerült magamat rávenni arra, hogy megnézzem. Most viszont adódott a lehetőség… amennyiben nem érkeznek meg azok, akikkel lebeszéltem a meccsnézést, akkor ezt folytathatom. Márpedig nagyon úgy tűnt, hogy minimum késni fognak. Hátradőltem a fotelban, a jobb lábamat rápakoltam a bal térdemre és a filmre koncentráltam. Már majdnem megfelejtkeztem a háttérben ücsörgő Markról, akinek sikerült a legizgalmasabb részek egyikében odalépnie hozzám, elrontva ezzel a várva várt hatást. Ezért amúgy nem voltam rá pipa, mert még véletlen sem akartam elrontani a lelkesedését. -Tényleg? –kérdeztem először csodálkozva, aztán mosolyogtam. Legalább az is kiderült, hogy miért hallottam a duruzsolást, mikor még olvastam .Azért nem néztem oda, mert olyankor általában semleges vagyok az ilyesféle külső ingerekre. –Ki volt az? –szegeztem Markra a tekintetem egy pillanat erejéig. Továbbra is a filmen kattogott az agyam, úgyhogy kénytelen voltam megadni magam a kísértésnek és lopva a tv-re nézni. –De miért nem te mész oda lányokhoz? –akár tetszik, akár nem, örökérvényű szabály, hogy a fiúké a kezdés lehetősége. Ez egyébként elég nehéz, mert ha még össze is szeded a bátorságod, hogy leszólíts valakit és esetleg elhívd randizni, akkor is nagyot bukhatsz. Ritka rossz, mikor visszautasítanak. Ráadásul minden egyes alkalommal porig rombolják az önbizalmad. Igaz ez személyfüggő, mert akit a farka irányít, az meg sem érzi az ilyesmit. De azt vettem észre, hogy egy idő után szinte mindegyik, egytől-egyig lelkileg kiégett lesz. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem lehet kipróbálni az egyéjszakás kalandok jó oldalát, de azért az elég gáz, ha valakinek csak az számít… úgy viselkednek, mint az állatok, akik csak szaporodni akarnak. Hát én meg ember vagyok. –Ülj le –böktem a fejemmel a nem sokkal mellettem lévő fotelra. Persze ha Mark állni szeret… tőlem, engem az sem zavar, csak furcsa úgy beszélni valakivel, hogy te végig ülsz, a társad meg áll, mint a... A négy fős baráti társaságom végre belépett a társalgó ajtaján, mire odakaptam a fejemet. Köszöntem nekik, ők meg nem sokkal azután közölték a kissé bunkó idegennel, hogy meccsnézésre jöttek, szóval kénytelen lesz új helyet keresni, ha a Terminátort akarja nézni.
Délután 3 óra volt. Éppen benéztem a társalgóba,mert ilyenkor a legtöbb ember ott van. Leültem az egyik kanapéra és kicsit lazítottam. Közben egy Metallica szám szólt amit Logan barátom hallgatott olvasás közben. Nem akartam zavarni,ezért nem mentem oda. Körülbelül 5 percre lecsuktam a szemem,amikor egy szép lány megszólított: -Szia! Bocs nem akartalak felébreszteni....-hagyta a félbe a mondatát amikor én megszólaltam. -Semmi baj! Csak relaxáltam! -Azt szerettem volna kérdezni,hogy leülhetek-e melléd,mert láttam te se beszélgetsz senkivel,így bátorkodtam idejönni hozzád.-mondta s közben barna enyhén göndör haját hátra türte,majd egy szép mosollyal pillantott rám. Amitől a szívem elkezdett hevesebben verni,kicsit tartottam tőle,hogy meghallja. Vékony és középmagas épp ez az ideálom,de nem akartam egyből flörtölni vele,hanem csak kicsit barátkozni. Nagyon szimpatikus volt így első látásra. -Jó,hogy idejöttél,mert egyébként sem szeretek egyedül lenni! Foglalj helyet!-feleltem majd pár centire mellettem leült. -Na és mesélj! Új vagy itt? Hogy hívnak? -Igen még csak egy hete jöttem. Te biztos régebb óta itt vagy! Michelle vagyok. -Örülök a találkozásnak Michelle. Mark a nevem-fogtam vele kezet. -Én 4 hónapja vagyok itt,de akkor is furcsa,hiszen még annyira nem szoktam meg a helyet. Honnan jöttél? Én Houstonból. -Te legalább már nagyjából tudod hol mi van. Chicagoból érkeztem ide. -Értem. Esetleg....-pillantottam a magnó felé amikor a zene elhalkult. Egy magas és fekete hajú srác kapcsolta le aki utólag tette fel a kérdést Logannek,hogy nem gond-e. Logan persze csak bólintott,erre a srác belékötött,hogy néma-e. Én ezt így kívülről nagyon piszkálódásnak vettem. Nagyon nem szeretem az ilyen embereket,de rájöttem nem egyedül vagyok így folytattam-Bocsánat! Csak azt akartam kérdezni,hogy körbe vezesselek-e. -Nem kell köszönöm!-köszönte meg és egy csábító mosolyt küldött felém,majd felállt.-Bocsáss meg,de mennem kell!Jó volt beszélgetni Mark!-az utolsó mondatot különösen kihangsúlyozta,ekkor én is rávigyorogtam. Elindult ,ám ahogy az ajtóhoz ért megfordult és rám kacsintott. Ettől annyira izgatott lettem,hogy úgy vigyorogtam,mint a tejbetök. Aztán hamar visszaszálltam a földre és oda mentem Loganhez,mert láttam már nem olvas. -Csá!-üdvözöltem.-Képzeld egy tök szép lány odajött hozzám!-virult a fejem az örömtől közben Logannak is fülig ért a szája.Ő is szereti hallani az ilyen híreket,mert mindig tud örülni a másiknak.Nagyon pozitív személyiség.
A hozzászólást Mark Townsend összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. 7 Júl. - 12:56-kor.
Logan Perkins
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Grant Gustin
Hozzászólások száma : 158
Kor : 27
Tárgy: Mark & Logan Pént. 4 Júl. - 14:16
Mark & Logan
Walking with a friend in the dark is better than walking alone in the light.
Agymosás. „Tizenegyedik fejezet.” A Metallica Fade To Black című száma csendesen szólt a háttérben, miközben olvastam. Nagyjából olyan fél órám lehetett még a boksz meccsig, amit a haverokkal akartam megnézni,ezért úgy gondoltam valamivel lefoglalom magam. Robin Cook regényeket olvasni pedig tökéletes időtöltés. Nekem főként a fő műve, a Láz tetszett a legjobban, azóta néha belenézek a többi regényébe is. Az Agymosás lett az új kedvencem, a sci-fibe hajló techno-horror. Nemcsak a fogalmazás fogott meg, hanem a történetvezetés, az egész, pedig még csak 144 oldalt olvastam a 282-ből. Egy percre sem lehet megunni, tele van hátborzongató részekkel, egy kicsit elvont, pont amennyire kell. Metallicával kiegészítve meg tökéletes. Nem mintha nagy rocker, lázadó típus lennék, egyszerűen tetszenek a számaik. Ettől függetlenül a pop-ot, sőt a RnB-t is ugyanúgy meghallgatom, a Loverboyt például imádom, kívülről fújom a szövegét. -Csá! -zökkentett ki az olvasásból egy ismeretlen hangja, amire odakaptam a fejemet. Magas, fekete hajú csávó lépett be a társalgóba és szó nélkül lekapcsolta a magnót. -Nem gond? -tette fel utólag a kérdést, amire csóváltam a fejem. Ha annyira zavarja, akkor alkalmazkodok. Elvégre ez nem a szobám, hanem a társalgó, ahova bárki jöhet. -Néma vagy?-szólt hozzám újra, mire én a könyvjelzővel együtt összecsaptam a regényt és az asztalra tettem. Felsóhajtottam. -Mit kéne mondanom? -láthatóan megint kifogtam egy „nagyon menő” csávót, aki kb. 1-2 évvel lehet nálam idősebb. De az ilyeneknél ez már elég indok arra, hogy valakit szekáljanak vagy csak egyszerűen szívják a vérét. Ha azzal rám tud szállni, hogy nehezebben oldódok fel az idegenek társaságában, akkor kihasználja. A TV felé fordultam, ami immár be volt kapcsolva. Valami akciófilm ment rajta, amit még az életben nem láttam, de elég érdekesnek tűnt. Pont ezért én is néztem, szótlanul. Eközben figyeltem az órát, ami szerint már csak 15 perc volt a várva várt Darrin Allen-Henry Maske mérkőzésig, de még egyetlen barátom sem érkezett meg. Igaz nem aggódtam túl magam... elvégre az ő dolguk. Ha nem érnek ide időben, vagy el sem jönnek, akkor ők hagyják ki, nem én. Az lenne az egyetlen problémám ezzel, hogy a kelleténél jobban unatkoznék, semmi más.