Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Név: Mason/Isaac Blackwood (Csak egy javaslat, ezt nyugodtan megváltoztathatod) Play by: Chris Evans Kor: 25 körül Csoport: Törvényen kívüli Képesség: Az biztos, hogy vagy az első vagy a másodlagos képességed az, hogy Félelemfaló vagy. Ez azt takarja, hogy szükséges az életben maradásodhoz az, hogy mások félelméből táplálkozz. Esetünkben nagyon lényeges az, hogy képesség révén félelmet generálni nem tudsz, maximum a kreativitásodat használva hozod a frászt másokra. (Ha elsődleges képesség lenne, esetleg hozzácsaphatjuk az összes negatív érzelmet.) Kapcsolat: Én semmit nem tudok rólad, mégis a múltam szerves része vagy, tekintettel arra, hogy azon a vészterhes éjszakán te és egy haverod törtetek be hozzánk, hogy miért, azt azóta sem tudja senki, talán csak gazdagnak tűntünk. Akárhogyan is, közvetve te vagy az egyik oka öcsém halálának. Hogy te, vagy a pajtásod erőszakolta meg az anyámat, és verte össze, vagy eresztett két golyót apámba, az már édes mindegy a számomra, mert egyikük sem érdekel. Viszont az, hogy az öcsém ifjú élete a lelkeden szárad, már sokkal inkább. Téged viszont én érdekellek, jobban mondva, az belőlem, aminek köszönhetően aznap éjjel akkora löketet kaptál félelemből, mint azelőtt, s azóta sem soha. Azóta kutatod a nyomom, már akkor is magaddal akartál vinni, hogy én legyek a kis egyszemélyes gyorséttermed, de nem találtál meg elég gyorsan, a rendőrök már kiértek. Egy tisztességtelen, szemét alak vagy, aki mindent csak a saját érdekében tesz, és nem számít neki, kiken gázol át, mire eljut a céljáig. Nagyon is közel áll hozzád a fizikai erőszak, könnyen jár el a kezed, nehezen kontrollálod az érzéseidet, gyakran emészt perzselő düh, ki tudja, miért. Mégis, amíg ott lebeg előtted az aktuális cél, addig az vagy, akinek abban a helyzetben lenned kell, hogy aztán mekkorát tombolsz, arról jobb nem tudni senkinek sem. Nem hiszem, hogy lenyugszol addig, amíg meg nem szerzel magadnak így vagy úgy. Hogy erőszakkal teszed, vagy behízelged magad a kegyeimbe az egészen szimpatikusnak tetsző vonásaiddal, az már rád van bízva. Csak gyere, és bolygasd fel a világomat, nagyon várlak!
(Ami elég lényeges infó, az az, hogy én szeptemberig nem kezdhetek új játékot a kaland miatt, de ha jössz, addig van módod kijátszani esetleg, hogy miként akadsz a nyomomra, és szívhatod a fogad, hogy épp egy tetves szigeten esz a fene, amiért várnod kell.)