Keiko Hitsumi

"Az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te minek akarsz látni engem."

Userinfó: Titkos karakter

Név: Keiko Hitsumi
Mutáns név: Fúria
Születési dátum: 1965. március. 6-a Tokió
Besorolás: Jelenleg független, később törvényen kívüli
Képességek:

Elsődleges képesség: Hajmanipuláció
Osztályozás: Béta mutáns
Aktiválódás: 10 éves kor
Képesség jelenlegi szintje: Képességemmel jelenleg meg tudom kötözni, felemelni és elhajítani az ellenfelem. Ha erősen koncentrálok, akkor a hajam azon része, amivel fogva tartom izzani kezd, és megégeti az érintett részeket. Képes vagyok továbbá ostorcsapásszerű ütéseket véghezvinni vele, és ha a talaj amin épp harcolok az földes talaj, akkor képes vagyok a hajamat a földbe fúrni, és tetszés szerinti ponton kihozni a felszínre.
A képesség hátránya az, hogy ha nagyon rövedre vágják le a hajam, vagy teljesen akkor még ki nem nő addig nem tudom használni. illetve maximum amit fel tudok vele emelni az 100 kg.
Képesség távlatai: Karakterem idővel képes lesz a saját hajhosszát módosítani tetszés szerint, ezáltal kicsit megtévesztve ellenfeleit. Illetve ahogy fejlődik a képesség, úgy lesz képes majd egyre nehezebb súlyt felemelni..


Elsődleges képesség: Árnymanipuláció
Osztályozás: Alfa mutáns
Aktiválódás: 10 éves kor
Képesség jelenlegi szintje: Ezzel a technikával képes vagyok irányítani saját árnyékomat, megnyújtani vagy lekicsinyíteni azt. Azzal, hogy összeolvasztom saját és ellenfelem árnyékát, képes vagyok megbénítani és arra kényszeríteni ellenfelemet, hogy utánozza a mozdulataimat.
Képesség távlatai: Ennél tovább ez a képesség nem valószínű, hogy fejlődni fog.


Jellem: Sok jelzővel illettek már. Lelenc, utcalány, vadóc, kitaszított. És még sorolhatnám. Ám ezen jelzők némelyike igaz is rám. Makacs és önfejű vagyok. Szabad, és a magam ura. Nekem nem parancsol senki. Én csak magammal törődök. Az utca nevelt fel engem, így eléggé vad és lázadó jellem lettem. A harcművészetek terén eléggé jártas vagyok, mivel az ismerőseim azokra is megtanítottak. Fegyverhasználatban is jártas vagyok, főleg a lőfegyverek terén, de a katana illetve a suriken és a dobócsillag se állnak távol tőlem.

Külső: Szinte minden tipikus ázsiai vonás megtalálható rajtam. Mandulavágású szemeim fekete íriszén keresztül nézem a világot, melyet édesapámtól örököltem. Hajam mélyvörös árnyalatban omlik a hátamra, melyet mindig kiengedve hordok. Ez a hajszín talán furcsa ebben a szigetvilágban, de édesanyám Amerikából érkezett ide. Alkatom a megszokottnál kissé vékonyabb, ez köszönhető a nélkülözéseknek. Átlagban fekete cipőt hordok, hosszú fekete harisnyával. Fekete rövidnadrág és egy a hasam felől kicsit nyitottabb felső fedi a testem. Már kiskorom óta szemüveges vagyok sajnos, de ez csak még karakteresebbé teszi az arcom. Köldökömben egy sárkány formájú piercing található, hátamon pedig egy fekete tépett angyalszárny tetoválás, melyből csöpög a vér a rajz alapján. 165 cm magas és 62 kg-os alkatom átlagosnak mondható.

Előtörténet:Drága nagybátyám Zane!

Kérlek olvasd végig a levelemet. Ez az én élettörténetem. És a segélykiálltásom is egyben.

1965 márciusában születtem meg Tokió-ban. Az édesanyám a te nővéred volt, és nagy valószínűséggel hallottál már rólam, mivel tudtommal elég sokat leveleztetek édesanyámmal. Már kiskoromban rájöttem, hogy én más vagyok, mint a többiek. Amikor 10 éves korom körül famászás közben majdnem leestem az egyik magas fa majdnem legtetejéről hirtelen furcsa erőt éreztem, és a hajammal sikerült megkapaszkodnom. Később az árnyékomat is képes voltam irányítani, ami nagyon mulatságos volt, mikor meg akartam félemlíteni valakit. Ám ez még csak a kezdet.

15 évesen éppen az emeleten lévő szobámból indultam le a földszintre szüleimhez, amikor is veszekedést és furcsa hangokat hallottam. Óvatosan a lépcső széléhez kúsztam, és lepillantottam. Pár furcsa fickó állt szemben anyáékkal, és anya bátyját keresték, vagyis téged. Olyan szavakat említettek, hogy mutáns, hogy törvényen kívüli, és hogy mindenképpen kellesz nekik. Éreztem az anyámból sugárzó aggódást és félelmet, mely nem volt alaptalan. Hirtelen az egyik férfi kezéből mintha villám csapott volna ki, amely elérte a szüleimet. Mindketten azonnal meghaltak. Hála isten nekem akkor nem akadtak a nyomomra, és kicsit később, mikor ők már elég távol voltak tőlem kihívtam a rendőröket, mintha akkor értem volna haza. Az örökségemet megkaptam, és mivel ők azt hitték, hogy elég érett vagyok ahhoz hogy egyedül éljek nem rendeltek ki mellém gyámot. Ám ez egy nagyon rossz döntés volt.

Rossz társaságba keveredtem, az ital, a drogok, és sok más dolog is minden napossá vált. 18 éves voltam, amikor találkoztam egy fiúval, aki kirángatott engem ebből az állapotból, és megtanított jópár önvédelmi sportra, és elég sek fegyver használatára. Sajnos addigra már a tetoválásom is, és a piercingem is megvolt.

Most 21 éves vagyok, és menekülök. Két hete mutánsok egy csapata elfogott, és csak annak köszönhetem, hogy el tudtam menekülni, hogy tisztában vagyok már a képességeimmel, és valamennyire gyakoroltam is őket. Ám haza nem mehetek. Ismerik az otthonom. Jelenleg az utcákon kóborlok, és tolvajlásból élek sajnos.

Ám félek, rettenetesen félek, hogy ugyanúgy végzem, mint a szüleim. De én még nem akarok meghalni. Kérlek, ha megkapod ezt a levelet, és tudsz, akkor segíts rajtam.

Üdvözlettel:

Unokahúgod:

Hitsumi Keiko