Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Név: Anthony Whitmore (keresztnév változtatható csak legyen A betűs ) Play by: (Teljesen mindegy, ez nincs megkötve) Kor: 40 éves Csoport: /Független/Törvényen kívüli Képesség: (Ezt fantáziára bíznám ) Kapcsolat: Hát hogy is jellemezhetnélek apa...Magas vagy akárcsak a bátyám Arthur, innen már érthető a dolog, hogy a bátyus mitől ilyen égimeszelő. Barna hajad van és kék szemed, ezt tőled örököltük mind a ketten. ( nem fontos a kék szem, de a barna haj jó lenne ) Más külső jellemvonás nem olyan feltűnő, hogy sorokat regéljek róla. Inkább a kettőnk, vagyis hármunk kapcsolata az ami kiemelendő. Sosem voltál mintaapa, mikor a bátyám 5 éves korunkban eltűnt nem úgy viselkedtél, mint egy szülő, talán még gyászolni se láttalak, minden emlékét kiölted a családunkból és ez bennem is mély nyomot hagyott. Arra vágytam mindig, hogy kicsit figyelj rám, ránk, de neked mindig volt jobb dolgod ahelyett, hogy a gyerekeiddel töltsd az időt. Testvérem eltűnését követő években sem mutattad fel, hogy te valóban apa volnál. A te beleegyezéseddel kerültem be a mutáns suliba, de te erről mit sem tudsz, nem tudod ki a lányod valójában és a fiad is halottnak hiszed, egyedül én tudom, hogy nagyon is életben van. Mind a ketten a mutáns suli diákjai vagyunk és szeretnénk a támogatásod, de nem tudjuk számíthatunk-e rád, bátyám nem kimondottan szeretne megismerni újra, de próbálom meggyőzni. Rólad annyit még, hogy nem tudni miért, hátsószándékkal vagy anélkül, de újra összeakarod hozni a családunkat. Terveid nem ismerjük csak bizakodunk abban, hogy a szülői érzések miatt akarsz viszont látni engem/minket.