Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Név: Scott Jacob Anderson Mutáns név: --- Születési dátum: 1956. szeptember 14. (London) Besorolás: Független Képességek: Alakváltó
Elsődleges képesség: Állatias átalakulás Osztályozás: Béta mutáns Aktiválódás: 10 éves voltam Képesség jelenlegi szintje: Képes vagyok egy bizonyos állattá átváltozni, ilyenkor pedig rendelkezem az élőlény minden tulajdonságával. Képesség távlatai: Nem tudom tetszőlegesen felvenni bármilyen élőlény alakját. Ehhez szükséges az, hogy fogyasszak az kiszemelt faj egy példányának húsából és véréből. Ezáltal az állat DNS-e bekerül a testembe és így már fel tudom venni az alakját. Egy újabb állatforma kiismerése viszont hosszú folyamat.
Jellem: kialakítás alatt
Külső: Sikerült termetemben elérni a 180 centimétert, szóval nem, nem vagyok kicsi. A termetem viszont nem az a klasszikus kétajtós szekrény, inkább vékonyabb vagyok, de ne, emiatt ne becsülj le, van erő a testemben. A mozgásom meglehetősen ügyes, ez már a megjelenésemből is látszik. A szemeim világoskékek, melyek nyugalomról árulkodnak, de mindig csillog benne a kíváncsiság fénye. A hajam szőkésbarna, rövidre vágott, de még így is képes néha úgy állni, mint ha áramot vezettek volna belém. Az arcom egyáltalán nem csupasz, borosta gyakorlatilag állandó jelleggel látható rajta, de szakállnak ritkán hagyom meg. A testemet nem egy helyen sebhely fedi, de ez megszokott, ha valaki állatokkal foglalkozik. Bizony, akadnak eléggé harapós példányok néhanapján. Ismertetőjegyemnek talán a hátamra tetovált acélszürke sárkányt nevezhetném meg, mely szinte az egészet lefedi és éppen tüzet okád.
Kezdőlap 
by 
