Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Elsődleges képesség: Emlékmanipuláció Osztályozás: Alfa mutáns Aktiválódás: 14 éves kor Képesség jelenlegi szintje: A leányzó könnyű szerrel ki tud olvasni emlékeket bárki agyából és módosítani, törölni is tudja őket, de ehhez testi érintkezésre van szüksége. Pontosabban: meg kell érintenie az illető fejét ahhoz, hogy a tudatába lásson. Ha emléket akar törölni vagy módosítani, akkor viszont legyengül tőle és ha túl sok mindent változtat, akkor akár el is ájulhat. Ez a képesség persze nagy felelősség és hatalmas veszéllyel is jár, ezért nagyon ritkán használja az erejét, csakis akkor, hogyha nincs más választása. Képesség távlatai: Prim idővel képes lesz emlékeket beültetni mások fejébe. Tehát nem csak átformálni azokat, ahogy most, hanem tökéletesen újakat is tud majd adni és egyre kevésbé terheli majd meg testét az emlékmanipulálás.
Jellem: Igaz, hogy ez az egy év sokat kivett belőlem, de ettől függetlenül igyekszem megmaradni annak a jókedvű lánynak, aki régen is voltam, mivel úgy hiszem, hogy Diego is ezt akarná. Nem arra vágyik, hogyha valaha visszakapja majd a húgát, akkor egy mélabús, komor kisasszony köszöntsön rá, így igyekszem még mindig meglátni az életben a jó dolgokat és pozitívan hozzáállni az emberekhez és a jövőmhöz is egyaránt. Spanyol vér csörgedezik az ereimben, tehát talán egyértelmű, hogy nem kicsit vagyok temperamentumos, tüzes és vad, de egyben mégis rendkívül aranyos és szinte cuki jellemmel rendelkezem. Szeretek bújni, kedveskedni azoknak, akik közel állnak hozzám és a testvéremért bármit megtennék. Egyébként imádok társaságban lenni, szeretek barátkozni, ismerkedni és persze szórakozni is. A pasizást egy ideje hanyagoltam, mivel elég rendesen elment a kedvem a férfi nemtől, így az erősebbik nem felé lassabban nyílok meg. A múlt elmúlt, túl kell lépnem rajta.
Külső: Bár gyerekként szőke és kék szemű voltam, mostanra már ezen külső tulajdonságoknak nyoma sincs. Hajam bebarnult, akár csak gyönyörű szemeim is, testem pedig megnyúlt és rendkívül nőies lett. Nagyjából 170 cm magas vagyok, testem vékony és ott formás, ahol lennem kell. Dús tincseimet általában kibontva hagyom, melyek alapjáraton kissé hullámosan omlanak végig hátamon, szemeim körül pedig minimális sminket szoktam viselni. Kedvelem a szép és csinos ruhákat, de ettől függetlenül az egyszerű viseletet se vetem meg. Talán kissé kirívó, de mégis úgy érzem, hogy a vörös az én színem, de szeretem a többi színt is, csak a fekete az, amelyet ritkán viselek, az olyan gyászos, nekem pedig elegem van a gyászból. Nincs túl sok értékem, így ékszerből egyelőre csak azt a nyakéket hordom, amelyet még édesanyám ajándékozott nekem kiskoromba. Ez az egyetlen emlékem tőle, mivel bár nem ő még él, mégis tudom, hogy én már soha többé nem lehetek jelen az életében, nem hiszem, hogy fel tudná dolgozni azt a tényt, hogy mégse halt meg egyetlen kislánya.
Előtörténet: Kedves naplóm! Úgy érzem, hogy le kell jegyeznem-e sorokat, még mielőtt feledésbe merülnek, mielőtt úgy érne véget az életem, hogy senki se tudja a teljes igazságot. Nehéz leírnom mindazt, ami történt, mert hoztam egy döntést, amely örökre megváltoztatta az életemet, de nem csak az enyémet, hanem egyetlen, imádott bátyám és szerelmem életét is. Muszáj volt, hiszen a halál már ott kopogtatott az ajtóban, és már nem tudtam túl sokáig kint tartani. Hogy maradhattam volna? Képtelen lettem volna elviselni azt, hogy Diego és Xalvador végignézik a halálomat, az volt a legegyszerűbb, ha kitörlöm minden emléküket rólam, és úgy formálom meg azokat Diego számára, hogy neki a legjobb legyen, mintha három évesen elveszítette volna a húgát, így nem kell átélnie majd a jelenben az igazi halálomat. A gyásza így már rég elmúlik és úgy fog élni, mintha mindig is egyedül cseperedett volna fel. Természetesen végig kellett járnom a családomat és egykori ismerőseimet is, mert egyetlen elfelejtett személy is lebuktathatott volna. Igen, ez volt a legjobb döntés, amit meghozhattam, legalábbis akkor ezt éreztem. Persze nem ment ez olyan tisztán és önzetlenül, ahogy azt annak idején elképzeltem, ugyanis maradt egy levél, egyetlen papiros, mely felfedi a valóságot bátyám számára, abba le van írva, hogy nem csak három évig voltam az ő egyetlen kishúga, hanem annál sokkal több ideig. Nem fejtettem ki számára, hogy mi mindent éltünk meg együtt, nem szerettem volna fájdalmat okozni, e helyett inkább némi kegyes hazugsággal fűszereztem meg soraimat. Diego ennek hála úgy tudja, hogy képes vagyok utazni az időben, hogy visszamentem a betegségem miatt a múltba és ha nem térek vissza, akkor vagy ott ragadtam vagy véget ért az életem… Sokáig készültem e tettre és úgy láttam a legjobbnak, hogyha így köszönök el tőle, nem bírtam volna ki, ha a szeme előtt sorvadok el. Nem tudom, hogy mi lett a levéllel, de remélem, hogy megtalálta, szeretném, ha megtalálná, szükségem van arra, hogy tudja, hogy mégis csak volt egy húga, egy lány, aki oly sokáig mellette volt. Mégse volt olyan jó az az emlék a halálomról, nincs mit tenni, utólag már nem voltam képes visszaadni neki a teljes igazságot, ezért is döntöttem a levélnél, melynek végén jeleztem neki, hogyha a tüdővész nem visz el, még együtt lehetünk. Oh igen, az a betegség… minden amiatt van. Iszonyatos kínok, amelyeket egyre nehezebben viseltem, testem is egyre gyengébb lett, nem tagadom, haldokoltam. Úgy éreztem, hogy teher vagyok a testvérem számára, hogy akkori szerelmem is egyre inkább elidegenedik, szinte undorodik tőlem, így lépnem kellett, eltűnni a szemük elől, hogy egyedül haljak meg. Nem volt egyszerű, mivel el is kellett távolodnom tőlük, nem tudtam figyelni rájuk, egyszerűen lehetetlenség lett volna a közelükben maradnom, mert bár fel nem ismertek volna, mégis, a szívem majd összetört ebbe a tettbe. Spanyolország másik felébe utaztam, hogy ott éljem le életem utolsó hónapjait… heteit… fogalmam sincs, hogy mennyi volt már vissza, amikor egy érdekes idegennel hozott össze a Sors. Eleinte még furcsán érintett, hogy a nálam úgy 10 évvel idősebb férfi a társaságomat keresi, de aztán lassan sikerült megnyílnom neki. Kiderült róla, hogy orvos és észrevette a betegségemet, ahogy szerintem mindenki abban a kisvárosban, amelyben akkor éppen meghúztam magam és szeretett volna segíteni rajtam. Én természetesen elutasítottam, már nem élt bennem a remény, már feladtam a küzdelmet, úgy várva a Kaszást, de ő neki mégis sikerült változtatnia ezen. Nem volt teljesen őszinte hozzám, különféle vizsgálatoknak vetett alá, meg akart ismerni, én pedig ahogy már egyre inkább gyengévé váltam, úgy döntöttem, elmesélem neki mindazt, amit tettem, mindazt, amire képes vagyok, hiszen egy halottal már nem sokra mennek, és legalább tudja valaki azt, hogy mi történt igazából. Ekkor derült fény arra, hogy ő is mutáns, akár csak én magam, és nem véletlenül választotta az orvosi pályát. De nem volt ám olyan jószívű, mint ahogy azt sokan gondolnák egy gyógyító erejű orvosról, ugyanis alkut ajánlott nekem és akkor már nem titkolta vonzódását hozzám. Engem akart, csakis magának, melyért cserébe megmenti az életemet. Iszonyatos alku volt, mintha magával az ördöggel köttettem volna meg, de mégis… új reményt adott, reményt arra, hogy talán egyszer ismét viszont láthatom majd testvéremet. Nem gondolkodtam sokáig, beleegyeztem a dologba, hiszen még oly fiatal vagyok, nem akartam meghalni, ő pedig meggyógyított, ahogy azt ígérte. Mindenféle fájdalom, szenvedés elmúlt, néhány perc alatt ismét a régi lettem, és bár éltem, nem voltam már szabad ember. Mint valami szolgát az ókorban, ő is úgy tartott engem, amikor kedve tartotta, kiélte rajtam perverz vágyait, de bántani igazán soha se bántott. Szerintem őrült elméje mélyén szeretett engem, én viszont kezdtem megtörni azok a hónapok alatt, amíg vele kellett lennem és komolyan elgondolkodtam azon, hogy megérte-e ez az egész, hogy nem lett volna-e jobb, ha meghalok, hiszen így Diego közelébe se mehetek. Többször próbálkoztam a szökéssel, de sajnos nem jártam sikerrel, és amikor ezt észrevette, csúnyán megbüntetett, volt, hogy kiláncolt az ágya mellé vagy éppen az ételt vonta meg tőlem, de utána mint valami házikedvencet, úgy dédelgetett és látott el minden jóval, mintha semmi se történt volna. A szomorú pedig az volt, hogy nem tudtam ellene használni a képességem. Fogalmam sincs, hogy miként védte meg elméjét tőlem, de akárhányszor is próbálkoztam behatolni tudatába és kitörölni magamat belőle, nem sikerült, így hát egy komolyabb tervet kezdtem el kieszelni arra, hogy miként léphetnék meg tőle. Adtam a jó kislányt, a kedvében jártam, így értem el azt, hogy lassan talán némileg megbízzon bennem. Már nem tartott olyan szoros pórázon, így végül időnként már sétálni is elmehettem vele, kimozdulhattam abból a házból, amelyben raboskodtam és az egyik ilyen alkalommal, amikor a tóparton sétáltunk, hirtelen egy kést szúrtam az oldalába. Nem volt olyan óriási, hogy meghaljon tőle, de éppen elég éles volt ahhoz, hogy súlyos károkat okozhassak neki és vére is rendesen megeredjen. Tudtam, hogy képes a gyógyításra, de azért nem azonnal, főleg nem úgy, hogy szenved közben, így a véres kést remegő kezemmel ledobtam mellé, majd hirtelen rohantam el és állítottam le az első autóst, akit megpillantottam. Azóta meg sem álltam, egészen addig a házig, ahol régen még Diegoval éltünk. Szükségem volt a testvéremre, el akartam neki sírni bánatomat, elmondani mindazt, ami történt, az igazságot és visszaadni neki elveszett emlékeit. Amikor viszont odaértem, üres falak vártak és az egyik kedves öregúr mondta el nekem azt, hogy imádott testvérem Amerikába ment. Nem rogytam meg a hír alatt, inkább elhatároztam, hogy bármi áron, de meg fogom találni őt, így minden információt megszereztem, amit csak tudtam vele kapcsolatban, hogy megtaláljam. Persze nem volt könnyű átjutnom az óceánon, de végül sikert arattam, hála a gyors munkáknak, amikre felvettek, így végül egy óceánjáró fedélzetére kerültem, mint konyhás kisegítő. Nem tagadom, időnként a képességemet is bevetettem annak érdekében, hogy menjen a sorom, így mostanra már egyre jobban tudom befolyásolni mások emlékeit, bár gyűlölöm ezt csinálni, nem szeretek átverni másokat. Azóta ismét eltelt már néhány hét, én pedig Peekskillbe kerültem, ahol jelenleg az egyik szórakozóhely pincérnőjeként dolgozom. Nem tudom, hogy Diego pontosan merre lehet, de folyamatosan kutatok mások agyában azért, hogy erre rájöhessek, hátha látta valaki szeretett bátyámat és hiszek benne, hogy a mi Sorsunk az, hogy megtaláljuk egymást. Kár, hogy a saját emlékeimet nem vagyok képes kitörölni azok után, amit át kellett érnem, de valamiért úgy hiszem, hogy itt, ebben a hatalmas és modern országban nem találhat rám egykori fogvatartóm. Az emlékeket pedig elásom mélyen magamba, nem beszélek róla senkinek se, mivel szégyellem azt, ami történt, amit tennem kellett, és talán Diegonak se kell majd megtudnia utóbbi egy évem történetét. Nem tudom, hogy viselné, én pedig nem akarok csalódást és még több fájdalmat okozni neki.
No elolvastam és rendesen megrágtuk a témát. Időutazó képességet igazából eddig nem engedtünk senkinek, szóval első körben valami hátrányt kéne tenni bele, mert igazából az időutazás kb. mindent megold, főleg ha jövőbe és múltba is képes menni. Itt max. annyi a hátrány, hogy kicsit legyengül közben, ami szerintem kb. semmi, mert max. pár napig nem játszol. Az időcsavar résszel is eléggé megszenvedtünk. ^^ Arra jutottunk végül is, hogy nem azt kéne belevinni,hogy a kari meghalt, mert ha valaki meghal a múltban, akkor kitörlődik a jelenbeli énje is, nem véletlenül durva az időutazás. Megölöd valaki szüleit, meg se születik elven működik. Szóval annak több logikája lenne, hogy egybeolvadt a gyerekkori énjével, amikor meglátta, így lényegében eltűnt, halottnak is nyilváníthatták, ez már e téren mindegy, de nem szó szerint halt meg. Éééés akkor hogy diák, ha egyszer a múltban van ragadva? ^^
Igen, az időutazásnál nekem is rémlett a dolog, de mivel keresett karakter volt és ott nem írtátok a keresőnek, hogy nem lehet így meghirdetnije, ezért nem tudtam, hogy gond lenne vele, de ha elfogadjátok vmi más hátránnyal, nekem megfelel, csak akkor majd találjunk ki vmit, mert nekem most totálisan nincs ötletem, bár hulla vagyok, egész nap mentünk, meg tegnap is, de akkor majd kiokoskodjuk. A jövőbe és a múltba pedig azért képes menni, mert Diego előtörijéhez igazodtam ugyebár, ott pedig a lány a múltba ment, majd valahogy vissza kellett a jövőbe is jutnia, illetve a karakter úgy halt meg, hogy mindenki más számára lett halott, ahogy ezt le is írtam az előtöribe, ezt Prim elintézte a múltban, és ugye a képessége miatt törlődött minden. Ezt is azért írtam így, mert a karikérésben+ET-ben így volt, szóval igazából nem halt meg a karakter, ezt le is írtam, szóval értem én, hogy mire gondolsz a szülőgyilkosság alatt, de itt amolyan emléktörlés történt, de felőlem ki lehet egészíteni azzal, hogy amikor visszatér, arra döbben rá, hogy vki kitörölte a család, barátai emlékeit, amiről Prim se tud és ha majd visszatér a jelenbe, maximum meglepődik a dolgon, hogy nem emlékeznek rá. Csak ezt Diegonak is mondani kell, mert akkor neki is át kell írnia az ET-jét, szóval akkor itt most tuti kavarodás lesz. Az egybeolvadás viszont nem jó, mert a karakter leélte az éveit, nem lett ismét gyerek, meg az éveit Diegoval élte, lett párja, minden, ezt csak elfelejtették, ez szintén ki volt kötve, hogy így legyen és ha kitöröljük azt, hogy élt, akkor ezzel már Diego ET-je sérül ismét, ill. a karikérés is.
A diákra pedig tegnap megírtam Eric-nek, hogy azért írtam diáknak, hogy ne kelljen később átírkálni, de akkor lehet felőlem független is, mivel az első játékai között majd találkozna vmelyik alapítóval és beiratkozna, főleg, hogy nem lesz hová mennie, mivel alapba Diego mellett jelenik majd meg, amint visszatér a jelenbe. Szóval itt én előlegeztem meg neki a rangot, de felőlem át is írkálhatjátok, nekem teljesen mindegy.
Szóval ennyi mindenre a magyarázat, én próbáltam a kérésnek és az ET-nek megfelelni, de akkor majd várom az üzit, hogy miként legyen megoldva vagy felőlem majd face-en is kiokoskodhatunk vmit, de ugye mindenkinek meg kell, hogy feleljen.
Nem nézünk át minden keresett karaktert egyébként, én legalábbis nem szoktam, és akkor még az ember nem feltétlenül gondolja át a messzemenő részleteit egy esetleges logikátlanságnak. Gondolkodom majd a hátrányon, egyelőre hulla vagyok, egész héten Lillázás van. A jövő az a karakter aktuális életétől számított jövő, tehát a visszamegyek a saját időmbe az nem jövőbe utazás. ^^ Ezt értem, vagyis épp ez az, hogy nem értem. Hogy lehet elintézni, hogy mindenki azt hiszi halott, ha nem telepata? Mert az sincs megmagyarázva mitől gyógyult meg, de jó mondjuk csoda történt, de az már e mellé sok szerintem, hogy telepatáskodik is, vagy mi történt. ^^ Ha meg törölték az emlékét csak, akkor maga a gyerek Prim tovább élt volna, és akkor az sincs megmagyarázva, mert akkor meg az emlékei változtak volna meg, vagy kapott volna duplát stb. Ezért mondtam az egybe olvadást, hogy a kicsi Prim olvadt a nagyba, detto a saját idejéből lényegében eltűnt és ezért senki sem emlékszik rá, hogy hogyan élt, csak ő maga. Ha meg azt mondjuk a jelenben törölte ki valaki őt mindenki emlékeiből, akkor megint fura, hogy azokban az időkben mit tettek amikor velük lett volna, ez esetben mindenkinek új emlékeket is kellett volna adnia egy ismeretlen merénylőnek.
Ez másoknál is volt már, két kattintás valakit áttenni függetlenből diáknak, szóval ha független, akkor majd a játék után legyen diák.
Nos, nem tudom szabad-e nekem ilyet, de szeretnék hozzáfűzni ezt-azt a fentebb említettekhez, mivel nagyrészt azt hiszem, hogy az én saram ez a dolog. Ad1: Nem tudtam, hogy időutazó-korlátozás van. Mea culpa érte. Ad2: Én valahogy úgy gondoltam ezt az utazás-dolgot, hogy az a hátránya, hogyha visszamegy a múltba, akkor kitörli magát a jelenből, vagyis azok, akik a jelenben élnek, nem fognak emlékezni rá. Egészen onnantól töröl, ahová visszaugrik. Ha csak két napot, akkor két napot felejtenek el róla, de jelen esetben évekkel ment hátrébb, hát éveket hagyott ki. Így logikusnak tűnt, hogy azzal lehet a jelenben magyarázni, hogy miért nem emlékszik rá senki 3 éves kora óta, hogy meghalt akkor. A halál-dologgal ténylegesen bekavartam, igazából úgy kellett volna megfogalmazzam, hogy látszólag ölte meg saját hároméves énjét. Mert ugye ha a szülők hirtelen nem emlékeznek arra, hogy van egy hároméves gyerekük, akkor a gyerek idegenné válik számukra és nem fogják felnevelni. Vagyis Prim felnőhetett gond nélkül, nem törlődött el az idősebb teste, hisz benne maradt az idő síkjában, csak nem a Velazquez-szülők gyermekeként. S a szülők meg ugye azt tudták, hogy volt egy gyerekük, de aztán hirtelen meg nem volt, így az én logikám azt diktálta, hogy higgyék azt: Prim halott. Nem tudom, hogy ezt meg tudtam-e magyarázni elég érthetően, de mindegy is. Ha nem jó, akkor nem jó, felőlem lehet az, hogy nem is utazott időt, csak emléktörlő képessége volt és simán kitörölte magát a fejekből, mert nem akarta, hogy lássák meghalni, majd elment valahová, hogy békében elhalálozhasson. És akkor jött a csoda és meggyógyult. Ezért élhet most. Persze ez így nem olyan drámai, mint az időutazós, de mivel emlékmódosítós karakterek vannak az oldalon úgy tudom, talán kivitelezhető lenne. Ha sehogy sem jó, akkor elnézést kérek az elvivőtől, nem kellett volna meghirdessem ezt a karaktert. Nem gondoltam át eléggé, úgy tűnik.
Nincs direkt korlátozás, csak ugye épp ezen időcsavarok miatt ez egy nagyon bonyi képesség, amit játékban alkalmazni jk-ként igazából nehéz, vagy lehetetlen, mert vagy istenképesség, vagy pedig nem is tudja az illető végülis használni, mert nem fogja leírogatni, hogy ide-ugrált az időben. Azt hiszem felfogtam, csak az a gond ezzel, hogy akkor még soha életében nem használta a képességét? Mert akkor eddig is kitörölgetett volna ugye dolgokat, amikor visszament, akár csak kicsit, és ez úgy kb. teljesen szétzilálja az életét cegínynek. :S Viszont ezt a nagyon megcsavarósan végképp nem értem, mert ha a gyerek megszűnt létezni ott abban a formában, de máshol nevelődött fel, akkor meg miért nem változtak meg Prim emlékei is, vagy bármi, szóval ez már nekem nagyon kunsztos, miért lett hirtelen más gyereke. Ennél nekem logikusabb az, hogy amikor meglátta őt a saját 3 éves énje, akkor az idő szövetek összekuszálódtak és a kicsi beleolvadt a nagyba, mert a tér-időkontinuum - hogy nagy szavakkal dobálózzunk - megtört és ez volt a hátrány. Így a három éves én eltűnt abból az időből, és azt hihették róla, hogy meghalt, meg soha nem kerül elő, így aztán nem történtek meg soha azok a dolgok vele a családja szemében, ami ugye megtörtént, de nincs is olyan, hogy akkor miért nem kapott más emlékeket, mit tudom én. Vagy akkor marad az emléktörlés.
Értem. Akkor majd Prim-user eldönti. Ha kedve van még a karakterhez egyáltalán, akkor felőlem olyan képességgel hozz, amilyennel akarja. Betegség-visszajövés nélkül, minden nélkül. És ha engedélyt kapok rá, akkor majd az ő ET-je fényében módosítom az enyémet is. (Bár ha emléket törölt/módosított Diegon - is - akkor elvileg a karakterem hiheti azt, hogy a húga időutazó volt.)
Nos, nekem tetszik az is, amit Charles írt, hogy akkor így összeolvadt úgymond a két karakter, szóval az a fajta szál, bár tény, hogy az bonyi, főleg azért, hogy igen, akkor a képességét lehet, hogy nem sűrűn használta, éppen ezért ragadt valahogy ott. Ez kicsit megint kusza, de max valahogy kicsomózzuk a gubót, ha úgy van. És az emléktörlés-módosítás-emlékadás képesség is megfelel nekem. És akkor ahogy írtad kedves admin néni, akkor max hazudott a testvérének, hogy így könnyebb legyen neki.
Szóval nekem tényleg tök mindegy, a karaktert nagyon szeretném, mivel már alig várom, hogy játszhassak vele Diegoval, szóval valahogy oldjuk meg. *-*
Diego: döntsd el, hogy melyiket szeretnéd és én akkor majd úgy változtatom az ET-t, de majd holnap, mert ma hulla vagyok tényleg. :S
Charles: a csoportok meg okés, akkor majd független lesz, ha meg elfelejteném holnap átírni, akkor majd max rúgj seggbe. XD
Éééés asszem mindenre reagáltam, ha mégse, akkor szintén nyugodtan szóljatok.
Charles Xavier
mutant and proud
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39
Tárgy: Re: Primavera Velazquez Kedd 1 Júl. - 9:13
Na így már szuperséges minden! ^^ Mindjárt beállítalak.
Kezdőlap 
by 
