Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Név: ... Shadwell Play by: Mitch Pileggi Kor: 50-60 Csoport: Ember/Mutáns (Embernek sokkal jobban örülnék) Képesség: Ha még is mutáns csinálsz, rád bízom a képességet. Kapcsolat: Szerintem szerencsém van, hogy inkább az anyámra ütöttem. Az életben nagyon határozott és kellemes úriember, kereskedő. Nincs olyan dolog, amit ne tudna elpasszolni valakinek, legyen az pici, nagy, értékes, vagy éppen értéktelen. Nagyon ért a munkájához, de a szerelmi és családi élete egy katasztrófa. Sokat utazik, emiatt sok kapcsolata volt, de csak anyámmal volt annyira bensőséges a kapcsolata, hogy végül jöttem én. Ekkor elvette őt, de mivel a munka nem áll meg, utazgatását folytatta, s némi havi juttatást küldött nekünk. Nem látott felnőni, talán nem is vágyott arra, hogy gyermeke legyen. Végül anyám meghalt és elérvén őt ezt közölték vele a nagyszüleim. Ő értem jött, s talán akkor, amikor meglátott, akkor kezdett feléledni benne az apai ösztön. Azóta próbál kijönni velem, de eléggé suta apukának. Még is szeretem, s remélhetőleg ő is engem. Nem tudja rólam, hogy mutáns vagyok és én úgy tudom róla, hogy ember. Nem tudom, mit gondolna rólam, ha kiderülne, de igyekszem ezt elkerülni.