Baker lakás

Tárgy: Re: Baker lakás Csüt. 2 Okt. - 9:26

Végül is mindent megbeszélünk, ami olyan, hogy megbeszélhető. Apa leráz magáról, de amúgy is készülnöm kell már. Még vissza kell rohannom a suliba, kézilabda edzésre. Aztán majd lesz valami a többivel is.
A következő napok úgy is elég húzósak lesznek, mind a tanulás, mind a magánélet terén, minek is bonyolítanám tovább a dolgokat én is?
Apa jó fej, soha nem erőszakoskodik a kérdéseivel, hagyja, hogy én mondjam el magamtól mi a bajom, és akkor sem csesz le, hanem inkább segít és jó tanácsokkal lát el. Szeretem. Anyát is szeretem persze.
Felsóhajtok, miközben a tükör előtt az előszobában vetek még egy pillantást magamra. Sportos öltözék, karcsú leányzó. Ki ez a szöszi ott a tükörben?
Elmosolyodom, majd nyelvet öltök magamra, felkapom a sporttáskámat, és a következő percben már nyargalok is lefelé a lépcsőn, hogy aztán az utca forgataga elnyeljen, útban a suli felé...

//Én is köszönöm a játékot. Igazán élveztem. És nem hagyom! //

Tárgy: Re: Baker lakás Vas. 28 Szept. - 17:33

Dina & Samuel

Az én lányom, tudom, hogy mindig azt teszi, ami helyes, és bízom is abban, hogy nem csinálna semmi olyat, ami szembe megy az elvekkel, amiket tanítottunk neki. Lehet, hogy nem a vér szerinti lányom, de attól még igenis sokat foglalkoztunk vele - jó, főleg Polly -, így igenis nagyon értékes lassan felnőtt lett belőle. Mondjuk ez persze ijesztő, hogy a pici lányunk lassan felnő, hogy a fiúkkal van gondja és hogy az a kérdés, hogy elengedjük-e valahova a barátaival. Egyre ritkábban van itthon, és sokat is tanul, bár azért persze én még mindig lekörözöm az itthon töltött idő csekélységét tekintve.
- Jól van, tudod, hogy az a fontos, hogy neked jó legyen. Bármi is van... biztos vagyok benne, hogy semmi olyan furcsa nem történhet veled, amit ne lehetne elfogadni. - hazudnék, hogy nem merült fel bennem, hogy esetleg arról van szó... sajnos igenis van rá esély, de nem fogom erővel kiszedni belőle. Talán elmondja az anyjának, talán tényleg csak valami apróságról van szó. Mit tudom én... egy pattanás a hátán, vagy egy szemölcs kellemetlen helyen. Én is csak leleplezném magam, ha megpróbálnám jobban firtatni a dolgot. Elmosolyodom, amikor az ölembe ül. Ez nagyon fog hiányozni és fogalmam sincs, hogy mikor nő ki belőle, de félek, hogy hamarosan. Már majdnem visszamondanám azt a kis szeretleket, amikor végül nevetés lesz belőle.
- Ígérem, hogy este megborotválkozom. Tudod, hogy ritkán van ez, de az utóbbi pár nap elég húzós volt. - na mikor nem az... csak hát mostanában Dwayne-nel is sokat kell foglalkoznom, van amikor őt hajtom, hogy borotválkozzon és magamra már nem marad idő. De én sem szeretem, a borosta is arra utal, hogy az ember nem szán magára időt, én pedig szoktam, csak reggel kell tíz perccel előbb felkelni, vagy este mondjuk annyival később lefeküdni, de ugye miután tegnap is elaludtam a kanapén... ez kimaradt.
- Menj csak, tudom, hogy fontos az edzés és örülök neki, hogy jók a jegyeid. És tudod ugye, hogy ha... bármi gond van, akkor mindig fordulhatsz hozzám igaz? - akármivel, még meg is nyomom azt a bármit, hogy tényleg érzékeltessem, tényleg akármi lehet. Szeretném tudni, ha gond van vele, ha... akármi baj van. Felállok, amikor már ő is így tett, aztán adok még egy puszit az arcáról. Megsimítom az államat, aztán sóhajtok egyet. - Elintézem most, legalább anyád is a normális külsőmre ér majd haza, és engem is zavar már. - egy újabb mosoly, aztán irány a fürdőszoba.

//Köszönöm a játékot pici lááányom! Smile

Majd jöhet a folyt. köv, amikor aktuálissá válik, és ne hagyd magad a csúnya gonosz törvényen kívülieknek elcsábítani a rossz oldalra Very Happy

//

Tárgy: Re: Baker lakás Szomb. 27 Szept. - 11:07

Jah! Mint férfi a férfival... El tudom képzelni. Vigyor kúszik a képemre, és bólintok. Persze, hogy szólok, ha nem áll le. A lényeget megtudtam. Téma váltás.
A kirándulással kapcsolatban is egyezségre jutunk. Amúgy is így tettem volna. Rendes lány vagyok én, mindenféle kihágások és engedetlenség nélkül. Apa és Anya megbízhatnak bennem.
Aztán a bébiszitterkedés dolga is sínre kerül, ezzel kapcsolatban sincs semmi további teendőnk. Holnap szépen egy mesekönyvvel, és néhány tankönyvvel felszerelkezve, majd leballagok a hetedikre, és vigyázok Angire. Tündéri kicsi lány, nagyon kedvelem.
Visszakérdez. Elgondolkodva fordulok meg, és ahogy a kissé aggódó szemekbe pillantok, elmegy a kedvem attól, hogy bármiféle butasággal terheljem.
-Áhhh! Csak olyan tinilányos dolgok...
Csapok bele, visszakozva a témától. Kissé karcosan felnevetek.
-Nem is tudom, miért tőled akartam megkérdezni. Majd anyát traktálom vele inkább, jó?
Majd őt sem vélhetően, de ezt egyelőre nem mondom el Apának. Inkább sóhajtok egyet, és a combjára ülök, karomat a nyakába fonom.
-Szeretlek Apa!
Puszit nyomok az arcára, majd felhördülök, elkapom a fejem, és megjátszott haraggal pislogok rá.
-Olyan szőrös vagy, mint egy medve, és úgy szúrsz, mint egy sündisznó! Medvesündisznó vagy!
Teszem még hozzá felnevetve, és az orromat az orrához dörgölöm.
-Addig nem kapsz több puszit, amíg meg nem szabadítod az arcodat a sörtéktől.
Aztán némileg elkomolyodva folytatom.
-Hamarosan indulnom kell. Még ma lesz egy edzésünk. És még a matekkal is készülnöm kell.
Azért csak nyomok egy puszit az arcára. Nagyon szeretem Apát.

Tárgy: Re: Baker lakás Szer. 24 Szept. - 20:28

Dina & Samuel

Elmosolyodom kicsit. Na igen, az én lányom tudja, hogyan kell lekoptatni a pasikat, legalábbis remélem. Ha pedig nem, még mindig tehetek valamit az ügy érdekében, mert egy kis nyikhaj ne keserítse meg a mindennapjait a suliban.
- Tudod ugye, hogy ha nem állna le, akkor szólsz nekem és én elbeszélgetek vele... csak finoman, mint férfi a férfival. - hogy tudja mikor kell szépen befejezni azt, amit elkezdett és ennyi. Nem fogok azért durván rászállni, ennyire már Dina is ismer. Sosem én vagyok a kemény, az inkább Dwayne asztala, viszont, ha kell akkor igenis elbeszélgetnék azzal a kölyökkel, hogy ha elszúrta, akkor elszúrta, fogadja el és szálljon le szépen a lányomról... vagy a barátnőjéről.
- Nem akarlak ellenőrizgetni, meg ezekben anya amúgy is jobb tudod te is. Az a fő, hogy el tudjunk érni valahol, és a többit tudod, ha odaértél jelentkezz be. - mosolyodom el újra, mert hát na a lányom, féltem, persze, de nem fogom ellenőrizgetni, ez soha sem volt az én stílusom. Úgy gondolom, hogy az a lényeg, hogy a gyerekednek hosszú pórázt adj kezdetben és csak akkor fogj belőle vissza, ha úgy érzed, hogy muszáj, mert eljátssza a bizalmadat, de Dina nem olyan, nem hiszem, hogy e téren aggódnom kellene.
- Rendben van, nekik is kell a kikapcsolódás. - bár én ezt máshogy tudom. Az a vacsora... ha jól hallottam Pollytól, akkor szeretnének egy kistestvért, csak hát már Angi is nehéz dió volt és most valami biztosabb megoldást szeretnének. Mi már feladtuk Polly-vel, és egyébként is itt van nekünk Dina, mintha a sajátunk lenne, egy idő után már nem volt meg az igény a kistestvérre. Az utolsó falatokat is megeszem, csak akkor dőlök szépen hátra, amikor meg van, és kissé kérdőn pillantok egyelőre a hátára, mert érezni lehet az akadozásból, a hangjából, hogy komoly dolog, amit mondani akar. Nem tetszik, amit hallok... nagyon nem, mert akkor... De nem lehet, ha eddig nem jött ki rajta semmi, akkor... talán csak... a fene tudja, valami tini gondok.
- Miféle fura dolgok kincsem? - gyorsabban nő a haja... vagy a fene tudja. Bár ezeket az anyjával szokta általában megbeszélni, most mégis engem kérdez, de talán csak mert nincs itthon Polly, csak e miatt lehet.

Tárgy: Re: Baker lakás Kedd 23 Szept. - 19:23

Tulajdonképpen, Apa épp azt mondja el, amit már magam is eldöntöttem. Engem már nem érdekel Nigel, legyen akármennyire szépreményű is. Még el sem kezdődött közöttünk igazán semmi, máris megcsalt. Ilyen fiúra nincs szükségem, nem kell. Pont. Nem is akarnám ezt tovább ragozni. Bólintok hát egyet.
-Én is ezt mondtam neki, de nem is ezzel van a baj. Állandóan koslat utánunk a suliban. Remélem, hogy előbb vagy utóbb megunja, és beszerez magának egy új csajt.
Sóhajtok egyet. Valóban ebben bízom. Igazán idegesítő a dolog. No de lépjünk tovább, mert van még itt megbeszélnivaló bőven.
-Természetesen. A telefonszámukat majd elkérem, mert nem tudom, hogy a nyaralónak mi a száma, és a címet is. De Apa... az itthoni regiszterbe Anya felírta a múltkor Clara szüleinek otthoni számát. Ha gondolod, te is beszélhetsz Clara anyukájával.
Tulajdonképpen miért is ne tárgyalhatná le velük közvetlenül a kirándulást? Persze, ha nincs hozzá kedve, hát majd elkérem én az elérhetőségeket. Nem lesz semmi gond, én ezt tudom, de azt is sejtem, hogy Apa állandóan aggódik. Bizonyára én is ezt tenném, ha ilyen nagy lányom lenne. Na jó. Én már jóval korábban is, mert a kisgyerekekre meg különösen vigyázni kell.
Témaváltás.
-Holnap délután nem leszek itthon. Mrs. Nash a hetedikről megkért, hogy bébiszitterkedjek náluk kicsit megint. Valami vacsorára hivatalosak Mr. Nash-sel. Azt mondta tízre már itthon is lesznek. Nem kell aggódnod, a házból nem teszem ki a lábam. Különben is a kicsi Anginek korán ágyban a helye.
Persze, Apa is ismeri a Nash családot, és tudja azt is, hogy imádom a gyerekeket. Angi három éves, eleven kislány. Már vigyáztam rá párszor, nem hiszem, hogy ennek akadálya lenne. De még van valami, amit meg kéne beszélnem vele, csak ennek igazán nem tudom, hogyan fogjak neki.
-Te Apa...
Állok fel közben, és az összeszedett tányérokat, kanalakat, bepakolom a mosogatógépbe. Miközben a kezem jár szorgosan, folytatom, leginkább háttal állva neki, hogy ne kelljen a szemébe néznem.
-...nagy baj az, ha időnként fura dolgok történnek az emberrel? Olyan... szokatlanok, amik nem annyira természetesek?
Igyekszem szöszörögni, hogy lehetőleg minél később kelljen megfordulnom, és ránéznem.

Tárgy: Re: Baker lakás Szomb. 20 Szept. - 10:46

Dina & Samuel

Nem mondom én sem, hogy gond lenne vele, de azért lássuk be sokat változott és tudom, hogy miket művel magával. Amikor sok esetben majdhogy nem én rugdalom el meló előtt a fürdőszobájába, hogy nagyjából rendbe szedje magát, különben elfogadhatatlan állapotban menne el dolgozni... szóval nem könnyen bíznám rá ezek után a kislányomat, akkor sem, ha már nem annyira kicsi. Jó eséllyel inkább rendbe tudná szedni saját magát.
Természetesen egyértelmű, hogy nem mond igazat, főleg az utolsó elszólás után. Mégis csak zsaru vagyok, az a dolgom, hogy tudjam, hogy mikor mond valaki igazat és amúgy is ismerem a lányomat annyira, hogy tudjam, mikor füllent. Maximum vagyok annyira figyelmes, hogy nem mondom ezt ki nyíltan. Nem az a típusú apa vagyok, aki vadászpuskával várná a lánya első udvarlóját... na jó, de, viszont ennek nem kell nyilvánvalónak lenni.
- Világos. Gondolom az a fiú nem veszi jól az elutasítást, de akkor is kitartónak kell lennie annak a barátnődnek, de ha valakinek az ember tényleg fontos, akkor... nem érdeklődik más lányok iránt, kicsit sem. Jól teszi a barátnőd, ha nem foglalkozik azzal a fiúval és egyszerűen megpróbálja levegőnek nézni. - akkor idővel megunja, vagy ha nem, majd utána járok, hogy ki az és szépen elbeszélgetek vele, mint férfi a férfival... vagy valami hasonló. Azért persze nem akarok én nyíltan beleugatni a lányom életébe, de mégis csak az apja vagyok, fontos nekem, hogy rendben legyen minden szempontból.
Már csak azért is, mert most is látom a csalódottságot az arcán a meccse miatt. Tényleg igyekszem, de sokszor maradok bent tovább, sokszor nincs választásom és ha egyszer gyilkossághoz hívnak... akkor nem igazán van más lehetőség, mint menni. Senki sem érdekel, hogy a lányomnak épp meccse van.
- Jól van. Tudod, hogy megbízom benned, de még megkérdezzük anyát is oké? Clara szüleinek természetesen a száma kellene és a cím, ahol lesztek, az a biztos, de nincs kifogásom. - Pollynak sem lesz, nem az a szigorú fajta, és már a legelején megbeszéltük, amikor még Dina egészen kicsi volt, hogy megkapja a bizalmat, ez az alap, és amíg nem játssza el, addig nem is változtatunk ezen. Ha mindentől tiltanánk, csak annál jobban akarná.

Tárgy: Re: Baker lakás Csüt. 18 Szept. - 9:11

Szerintem Dwayne-nel nincs semmi baj. Tök jó fej. Jókat lehet vele hülyéskedni. Persze, nem látok bele Apa fejébe, de azért a szarkazmust kihallom a hangjából. Meggyőződésem, hogy Dwayne-nek is jót tenne, ha vigyáznia kéne rám. Ezen véleményemnek azonban nem adok hangot még, mert bejön a kérdés, amire már számítottam is.
-Neeeem. Nekem nincs. Az egyik barátnőm.. -Bököm ki szemrebbenés nélkül a hazugságot. Még csak az kéne, hogy Apa ott sertepertéljen nekem a suli környékén.- Van egy fiú, aki tetszik, tetszett neki. A fiúnak is tetszett ő, de közben meg más lányokkal is... ööö... együtt van... -Keresem a megfelelő kifejezést rá.- ...és a barátnőm lepattintotta, de a srác meg nem érti meg, hogy húzzon el, hagyjon békén.
Észre sem veszem az utolsó ragozási hibát, mely félreértésre adhat okot, annyira belelovalom magamat. Egy pillanatra magam előtt látom Nigel értetlen arcát, mindahányszor elmondom neki, hogy nem akarok vele járni. Közben persze, legyintek egyet. Már most sejtem, nem fog eljönni a meccsre. Megint nem fog. Valami fontos biztosan közbe fog jönni. Már nem is emésztem ezen magamat, így legalább csalódás nem fog érni.
Na jó, ez így nem igaz. Már most csalódottnak érzem magam tőle. Inkább tömök még a számba egy falatot. Addig sem kell válaszolni semmire. Végül mégiscsak megszólalok, félig teli szájjal.
-Szeretnék elkéredzkedni a hétvégére. Claranak szülinapja lesz, és a szüleivel elutazik a nyaralójukba. Bi is megy, és kérdezték, nem mennék-e én is. Még éppen beférek a kocsijukba.
Clara és Bi (Bianca) a két legjobb barátnőm a suliban, és a kézilabda csapatban is. A lányok néha feljönnek hozzánk, és együtt tanulunk, vagy más egyéb programot találunk ki közösen magunknak.

Tárgy: Re: Baker lakás Szomb. 13 Szept. - 9:53

Dina & Samuel

Oh, hát pont ettől félek. A kollégák azért annyira nem lelkiismeretesek, Joshuával pedig nem foglalkozik senki, pedig el akarom kapni, és talán napok alatt is fontos nyomokat bukhatok el. Ki tudja! Mi van, ha pont most hibázik, mi van akkor, ha pont most tesz valamilyen apró kis lépést, amiről lemaradok, más pedig nem foglalkozik vele. Minden fontos lehet, minden számít és én nem akarom évek munkáját elbukni és csak nézni, ahogy nevet a markában, mert ez a helyzet... túl egyszerű neki és ezt a végtelenségig nem lehet tartani.
- Dwayne? Hát én is ettől félek. - mosolyodom el. Na igen, tudom én, hogy ő mostanában milyen, és ennek a nagy részéről Dinának nincs sok fogalma. Amikor nálunk van, azért mégis csak megpróbálom valamelyest helyre rántani, de láttam már olyan állapotban, amiért már az állását is elveszítette volna. Dwaynre jelenleg nem bíznám a lányomat. Pár éve még igen, de most... biztos, hogy nem.
A suli, végül is egy apa dolga, hogy tudja, hogy mi van a lányával, a sulival és úgy általában. Tudom én, hogy oda figyel, nincsenek rossz jegyezi, de még se beszélgethetünk az időjárásról, így elmondhatja azt, ami fontos és akár csak kicsit is kapcsolódik a sulihoz, hiszen mégis csak ez most az életében a központi téma. Majd ha idősebb lesz, akkor kérdezem... a munkájáról. Pasikról nem, az nem hiszem, hogy az a téma, amire egy apa kíváncsi lenne.
- Van valami fiú drágám, aki nem akar leszállni rólad? - jó, hát nem mondhatjuk, hogy jó vagyok ilyen tini ügyekben. Kinőttem már belőle és soha sem voltam az a jellemzően jó pasi, akiért bomlottak a csajok. Nem a népszerű kölykök közé tartoztam, szóval a szívügyek nem épp az én pályám, e miatt közelítem meg talán túlságosan egyszerű oldalról a kérdést.
- Megígérni nem tudom, de mindent megteszek, hogy ott legyek rendben? Tudom, hogy... sok meccset hagytam már ki így is. - nem szemrehányás, tudom én, de attól még a bűntudat meg van. Szeretnék én is teljes értékű apja lenni és ez nem igazán ment mostanában. Túl sok a munka és esetemben nincs konkrét műszak nyolctól négyig. Ha hajnal ötkor történik valami, akkor akkor szólnak, és menni kell helyszínelni, mert a nyomok kihűlnek és nem lehet várni velük.

Tárgy: Re: Baker lakás Pént. 12 Szept. - 10:17

Imádom őt! Az a szalutálás halk nevetésre ingerel. legszívesebben megborzolnám a haját, mint egy anya a rosszcsont gyermekéét. Persze, nem teszem. Hogyan is nézne már ki? Csak nevetek egyet.
-Ne csak próbáld, hanem csináld. Akarnod kéne Apa, és akkor menne is. A rossz arcokat meg elfogják a kollégáid addig. Engem meg nem kell félteni, Dwayne majd vigyáz rám.
Dwayne. Apa társa. Sokat megfordul nálunk, és volt egy idő, úgy tizenkét éves korom körül, hogy fülig szerelmes voltam belé. Persze ez is elmúlt, mind annyi minden más. Most inkább valamiféle cimboraságot érzek iránta. Jó barát.
Aztán szóba kerül az iskola. Elfintorodom. Miért kell a szülőknek mindig a suli felől érdeklődni? Fújok is egyet, mielőtt bekapom a következő falatot. S míg rágok a válaszon töröm a fejemet. A gondolatok persze túl gyorsan kavarognak. Felsóhajtok.
-Semmi különös.
Némi hazugság. Úgy gondolom, egyelőre még tudom kezelni a helyzetet. Bár...
-Mond Apa, hogyan lehet megértetni valakivel, hogy nem jó az, amit akar? Ti annyi bűnözővel beszéltek. Csak van valami ötlet arra, miként beszéld le magadról, akit nem akarsz?
Fhú. Hát ez így eléggé bonyolultan hangzott, de hadd emésztgesse kicsit a kérdésemet. A nagy általánosság talán eltereli a konkrét dologról a figyelmét. Persze, mást is be kell dobni még.
-Vasárnap meccsünk lesz. Eljöhetnél. A többieknek is ott lesznek a szülei.
Nem teszem hozzá azt, hogy nekem csak anya szokott jönni, mert nem szeretném, hogy szemrehányásnak érezze. Pusztán jól esne nekem is kicsit dicsekedni az én apámmal.

Tárgy: Re: Baker lakás Szer. 10 Szept. - 21:15

Dina & Samuel

Sose érdekelt, hogy más mit gondol és remélem, hogy ő is így lesz ezzel még sokáig, mert hát e téren az ő véleménye számít, meg persze gondolom az osztálytársaié, mert ha már ők nagyon rossz szemmel néznék, akkor gondolom egy idő után már érdekelné annyira a dolog, hogy leszokna róla, esetleg még zavarná is, de én addig örülök, amíg nem így van, hiszen mégis csak a kislányomról van szó, és nekem még az marad évek múlva is, tíz évek múlva is, amikor már nagy lesz és felnőtt. Mit beszélek... már most is szinte az.
- Bőven elég, hogy anyád folyton a szememre hányja. - mosolyodom el szélesen. Na igen, nem könnyű két nővel együtt élni, sőt kifejezetten nehéz tud lenni, ha egyszer mind a ketten okosabbak nálam, vagy legalábbis igyekeznek okosabbaknak tűnni. Na jó... okosabbak.
- Mindegy, az a biztos, hogy úgy is finom, ehhez kétség sem fér. - Polly jól főz, mindig is jól főzött szerencsére és lelkiismeretes is. Sose volt még olyan, hogy elmaradt a vacsi azért, mert nem volt ideje elkészíteni, és meg is lepne, ha valaha ilyesmi történne, akkor lehetne tudni, hogy gond van. A konyha ajtófélfájának dőlve figyelem, ahogy Dina előpakolja a vacsit. Épp olyan figyelmes, mint az anyja. Hiába, hogy nem az igazi, de én mindig úgy voltam ezzel, hogy mégis csak az a számít, ki nevel fel egy gyereket, nem csak az, hogy kitől, mit örököl. Ő pedig remélhetőleg sok jót látott el tőlünk.
- Igenis! - még szórakozottan szalutálok is egyet, aztán ledobom magam a székre. Na igen a legtöbb kollégám el se tudná képzelni, hogy milyen vagyok itthon, és jó eséllyel jót nevetnének rajta, ha valaha is látnák, bár erre kevés esély van. Eddig csak Dwayne fordult meg nálunk párszor, hogy ne legyen annyira egyedül és magára hagyatva, ő pedig nem az a típus, aki sok mindenen tud nevetni, legalábbis azóta, hogy elveszített lényegében mindent
- Tudod, hogy az én munkámban ez nem olyan egyszerű. Pár nap alatt elburjánzanak a rossz emberek. - no meg fontos nyomokról marad le az ember. Nem is tudom, hogy igazán ki tudnék-e kapcsolódni. Az az igazság, hogy rég nem tettem. Talán vagy két éve voltam kifejezetten nyaralni a családdal és valahogy akkor is el kellett jönnöm előbb, meg hát úgy is utolértek a telefonok. Nem nekem való a pihenés. - De anyád biztosan örülne neki, ehhez kétség sem fér. Talán... majd megpróbálom. - mosolyodom el végül. Tudom én, hogy Pilly oda lenne az ötletért, csak hát félek tőle, hogy attól még nem menne annyira jól, mint ahogy kéne, aztán ha félúton mégis ott hagyom őt valahol... az csak még rosszabb lenne. - És a suliban van valami újdonság? - pillantok rá két falat között. Isteni a vacsi, de hát mint mondtam a feleségem jól főz, mindig is jól főzött.

Tárgy: Re: Baker lakás Kedd 9 Szept. - 7:37

Épp mikor kezembe akad az a nyavalyás, nyílik az ajtó. Így aztán azonnal el is engedem, de ezúttal a kanapén heverő párnák takarása helyett, a dohányzó asztalon landol, és már fordulok is, hogy Apa nyakába csimpaszkodjam. Talán mások úgy vélik, hogy egy tizenhét éves lánynak már nem illik így ölelkeznie az apjával, de én akkor is szeretem, és akkor is ragaszkodni fogok hozzá. Sajnos mostanában neki is kevesebb ideje jut rám, ahogy nekem is őrá. Rájuk. Mert Anyát is szeretem épp úgy. Nem csak anya, de valamennyire barátnő is.
-Szia Apa!
A cuppanós puszi is kijár, majd átölelve a derekát fordítom a konyha irányába.
-Te nézted éjfélig a TV-t tegnap, ha jól emlékszem.
Bököm oda neki. Persze tudom, hogy ott bóbiskolt el, és bizonyára valamelyik h*lye filmközi reklámra riadt csak fel. Mégis, minden reggel megelőz a felkeléssel, még így is.
-Párolt zöldségek, és egy szelet szaftos hús. Ö... -Vigyorodom el.- ...azt hiszem. Nem is néztem meg alaposan, csak bedobtam az egyik adagot a mikróba. Ha nagyon éhes vagy, lehet a tiéd, hamar megmelegszik a másik adag is.
Anya mindig szépen kiporciózza. Egyforma adagok, melyek egy felnőtt embernek is elég ahhoz, hogy jól lakjon. Én úgy sem bírom megenni mindet.Beérünk a konyhába, és elengedem, hogy az éppen lecsengő mikróból előhúzzam az ételt. Az asztalra teszem, és evőeszközöket veszek elő hozzá. Melléteszem a szalvétát is, és engedékenyen bökök felé a fejemmel.
-Leülni Nyomozó. Vár a vacsi.
És ellentmondást nem tűrve már veszem is elő a másikat a hűtőből, hogy hamarosan az is felmelegedjen. Hamar megtörténik ez is, én addig vizet is teszek az asztalra, meg magamnak is evőeszközt, aztán helyet foglalok vele szemben.
-Fáradtnak tűnsz Apa. Miért nem veszel ki egy pár nap szabit? Anya is örülne, ha elmennétek valahová. A tavakhoz, vagy ilyesmi. Ha írsz igazolást, még én is veletek mehetek, ha féltek egyedül hagyni.
Teszem hozzá elvigyorodva, hiszen eddig még soha nem maradtam úgymond felügyelet nélkül. De már elég nagy vagyok ahhoz, hogy egy-két napot kibírjak.

Tárgy: Re: Baker lakás Vas. 7 Szept. - 15:14

Dina & Samuel

Kések, mint mindig. Nem meglepő, hogy túlórázom, de az ember ha egyszer elhivatott, akkor nem fogja egy könnyen visszafogni magát és szépen eljönni, amikor kell. Ez nem igazán így működik. Vannak, akiknek a munkaideje 8-tól 4-ig tart, de én sosem tartoztam közéjük. Tudom, hogy ezt a családom sínyli meg, de legalább amikor otthon vagyok, akkor figyelek rájuk és igyekszem mindent megadni nekik, amire szükségük lehet. Pollynak is szóltam, hogy ma sem érek haza időben, tegye csak el vacsit. Nem gond, neki is le volt beszélve a kozmetikus estére, Dinának meg minden bizonnyal hagyott a hűtőn egy cetlit, ahogy mindig szokott, hogy ő is tudja azért nincs még otthon senki, mert dolgunk van. Nagy lány már, tud magáról gondoskodni, néha nehéz is elhinni... hiszen nem rég még az a kis copfos tünemény volt, akinek esti mesét olvastam, aki imádta a fagyit és manapság... néha nem vagyok biztos benne, hogy értékelné még ha elhívnám, pedig még csak nem rég volt tíz, amikor rajongott mindenért, ami édes. Rémes, hogy a gyerekek ilyen gyorsan felnőnek, vagy... csak a szülő érzi úgy, hogy túlságosan hamar történik meg minden?
Aztán persze ott van minden áldott nap az a zavaros érzés bennem, hogy jó lenne róla többet tudni, de hát persze hogy sok mindent az anyjával beszél meg, én pedig nem is vagyok biztos benne, tud mondjuk tudni akarok arról, hogy tényleg felnőtt lassan és talán már érdeklik a fiúk is komolyabban. Nem mondom, hogy az a típus vagyok, aki puskával kergetne el mindenkit a lánya közeléből, de... De a francba is, az a típus vagyok.
- Mik ezek a remek illatok? - lököm be az ajtót, amikor végre sikerül hazaérni. Az már biztos, hogy valaki már van itthon és mivel Polly még szerintem javában a kozmetikusnál ül. - Dina! Megjöttem! - ledobom a cipőt és persze az öltöny felsőt is gondosan vállfára akasztom, csak aztán indulok meg a konyha felé, és szúrom ki félúton a nappaliban keresgélő Dinát. - Már megint a távirányító? - nem tudok megállni egy széles mosolyt, és persze azt sem, hogy közelebb lépdeljek és két puszi után egy ölelésben is részesítsem. Kell ez nekem és ha már zavaróvá válik neki... hát majd szól. - Mi a vacsi? - indulok is tovább a konyha felé. Magamnak is kell szedni szépen egy adagot, aztán majd megbeszéljük a részleteket, amint leültünk szépen. Éhen halok! Ha jól emlékszem, akkor dél körül dobtam be útközben egy hot dogot és itt ki is merül nagyjából a mai kajaadagom.

Tárgy: Baker lakás Pént. 5 Szept. - 16:11

Hát ez a nap egy kész tragédia volt. Borzasztóan untam elegem volt már belőle. Reggel egy kínos matek után, jött egy unalmas kémia, egy viszonylag érdekes töri, majd egy monoton irodalom, melyet egy rázós biosz követett. Miért kell nekünk békát boncolni? Hol van az előírva, hogy nekem fel kell darabolnom egy ártatlan kis lényt? Ki volt az a gárgyult agyú barom, aki ezt kitalálta? Ott öklendeztem Sarah mellett. Ő is öklendezett, úgy hogy tulajdonképpen jól elvoltunk. A hátunk mögött a srácok szanaszét röhögték magukat, amiért aztán szünetben meg is kapták a magukét. A koronát a napra egy siralmas énekóra tette fel. Nekem ugyan nincs bajom az énekléssel, egészen jó hangom van. Na jó, Madonnának nem mehetnék el, de azért amit Sarah művel, az már több a sokk-nál. Fa hangja van, és bot füle. Csak Miss Flowellt nem értem, miért erőlteti. De azért túléltük.
Az ebédnél megint megjelent Nigel, és próbálkozott, de már nem érdekel. Megkértem, hogy hagyjon békében, vagy ráuszítom az apámat. Ekkor eloldalgott, pedig még nem is tudja, hogy Apa zsaru.
Örülök, hogy végre itt állok a ház előtt a kapuban. A táska már húzza a vállam, és még edzésre is vissza kell mennem. A hétvégén elődöntőt játszunk a New Castle-lel. Addig pedig tanulnom is kéne egy kicsit.
-Apa!? Anya!?
Nem szólítom őket Samnek és Pollynak. Belépek az ajtón, és becsukom magam mögött. A lábamról lerúgom a cipőt, és mivel válasz egyelőre nem érkezik, mezítláb trappolok végig a folyosón a szobámig. A táska az ágyra kerül, én meg mellé hanyatt, és szuszogok egy kicsit. Nigelre gondolok, és kissé összefacsarodik a lelkem, de aztán elhessentem. Olyan pasival nem járok, aki minden másnap másik lánnyal smárol a lányöltözőben.
Felülök, és a rejtekhelyemről előhúzom a naplómat. Felnyitom, és a következő üres oldal tetejére felírom a dátumot, majd odafirkantom: "Ma nem történt semmi". Végül is ez is valami, nem?
Lecsapom a könyvecskét az ágyra, ahonnan lelököm a táskát a padlóra, majd még ülve, kibújok a pólómból. Finom anyagú fehér melltartó van még rajtam, meg a farmer. Végül a farmert is ledobom, hogy a helyére egy melegítőt húzzak. Felülre egy másik póló kerül, az iskola emblémájával. Az öltözködés letudva.
A szobát hátrahagyva sétálok el a konyháig, ahol feltárom a hűtő ajtaját. Anya még nincs itthon, de azért az ebédet előkészítette. Csak meg kell melegíteni a mikróban. A tányért betolom a készülékbe, és amíg felmelegszik a kaja, átlépek a nappaliba. A TV távirányítóját már megint nem találom, így heves keresgélésbe kezdek.

Tárgy: Re: Baker lakás

» Egy New York-i lakás
» Blackwell lakás
» Kis lakás a büfé felett
» Polly Baker
» Ashley Baker