Új nap indul, s lassan, apránként a nap első sugarai áttörnek felhőburkon, az ablakon átszűrődve elérik arcomat. Szemeim lassan reagálnak, de a fény csak erősödik, s lassan eltörli az álmaim, ébredésre késztetve. Felültem az ágyamban, mely még mindig túl puha és selymes volt. Lábaim lassan erőre kaptak, s szemeimet megdörzsölve az álmosság utolsó morzsáit is eltöröltem. Felállva, szinte kapkodva öltöztem föl, amikor eszembe jutott mit is terveztünk a mai napra. Az utam, amit eddig bejártam, sötét volt, porral és vérrel szennyezve, halállal és bosszúval fűszerezve, mely lassan a lelkembe égett, s egész lényemet megváltoztatta, s ez idáig azt hittem nincsen kiút. Régen... Én is rejtegettem, hogy ki vagyok... egy maszkot vettem fel, melyet a világ látott, az aki valójában voltam, mindig bezártam... mélyen lelkem kicsinyke rejtekében, ahol senki sem találhatja meg. Legalább is nagyon hosszú ideig... ezt gondoltam! Az elején el akartam menekülni egy csata elől, szinte minden kicsinyke sejt, melyből a testem áll, azt sugallta, hogy meneküljek el, hogy nem akarom ezt a harcot... hogy képtelen vagyok tenni bármit is... de most, már mást érzek.
Már mindenre emlékeztem, emlékszem, hogy pár napja az a hosszú hajú, aki Ansrewsnek nevezte magát, kijelentette, hogy a bátyám. Még mindig nevetek, akárhányszor eszembe jut az a jelenet. Emlékeztem az őrületre, mely akkor nap a hatalmába kerített, talán 3 vagy 4 órán át üthettem valamit…a falat, vagy Devanté arcát, ezt nem tudom már kideríteni. Már nem emlékszem, s mintha mondtam volna valamit közben... de ez már tényleg teljesen kiesett. Az őrület ami hatalmába kerített valahol mindig bennem volt eddig , s elő-elő eresztette méreggel átitatott karmait, néha viszont eltűnt, meglapult, s ha dühös voltam, vagy magányos ismét megjelent. Valahol mindig éreztem magamban, ám most, mintha már nem lenne sehol, a helyét átvette az üres hiányérzet, de biztos vagyok benne , hogy nem ez hiányzott. Elfogott egy furcsa érzés, mintha kő esett volna le a vállamról, csak zuhant le a mélybe, s piciny darabokra tört. Túl sok volt számomra ez az egész. Boldogságot vártam, mégis ennek csupán töredékét kaptam meg, egy picinyke kockát a nagy tábla csokiból, pedig én az egészet akartam. Hiányzott valami, bár nem tudom megmondani mi lehetett az, hiányzott valami, ami elvette a csokim édes ízét. Bár fogalmam sincs mi lehetett ez... mit hiányolok? Ha már megvan, amit akartam?
Olyan izgatottság volt bennem, melyet nem értettem, mégis testem minden szegletét elérte, s a vágy, mely harcra késztetett csak nőtt.
Egy pubba vitt a lábam, ahol aztán zengett az élet és volt minden... A hangfalakból dübörgött a zene, majd beszakadt a dobhártyám, csak az őrült lüktetést éreztem fejemben és a vágyat, hogy elhagyjam a sötét, fertővel átitatott szórakozóhelyet.
Idegesen haladtam át a tömegen, próbáltam utat törni az embermasszán, és nagy nehezen sikerült is eljutnom a pultig, hogy rendeljek valami ütőset.
Egyszerűen az idegesített, hogy akármennyire nem akartam, és
TÉNYLEG NEM AKARTAM emlékezni arra a napra, szinte megállás nélkül az pörgött az agyamban, mint valami végtelenített szalag, és minél jobban ki akartam törölni a fejemből a fickó hangját, vagy a mozdulatait, újra és újra felidéztem. Megette a fene.
Ez nem egy luxuslebuj volt, itt nem voltak gyémántnyakörvet viselő dámák, sem lábhoz szoktatott playboynyuszik, de még jólfésült, Rolexet és pecsétgyűrűt viselő gondtalan arany ifjak sem.
- Jó estét! Valami erőset. Legyen mondjuk ... Tequila. Silver. Egy teljes üveg. Kösz. - mondtam, majd várakozás közben körbe néztem. Zene szólt, páran botladozva táncolni próbáltak, mások a sarokban ücsörögtek, vagy aludtak. Mikor megjött, amit kértem, előre kifizettem, az asztalra tettem az árát, busás borravalóval. Reméltem, hogy a cicababa majd nem kezd el pattogni, mert ha mégis… akkor agyonütöttem volna egy mogyoróstállal. Pillantásom átsiklott egy egész jóképű kidobó fiúra, aki nem messze stírölte a népet. Elmosolyodtam az egészen, a társaságot figyeltem, majd vissza rá, felpattantam és odasétáltam hozzá.
- Hali szépfiú. - köszöntöttem miközben megsimítottam mellkasát.
Kezdőlap 
by 
