Sztriptízbár

Tárgy: Sztriptízbár Hétf. 11 Nov. - 19:15

First topic message reminder :

Az ide betérő, élvezetekre éhes vendégek, miután átverekedték magukat a klubot a bejárattól elválasztó vörös függönyön, igazi erotikus kánaánba kerülnek: színpad, több hozzá tartozó kifutó, amiket körbe lehet ülni, sőt, a különálló asztalok is részben színpadi kellékek, amiken szinte mindig csinos nők táncolnak lenge öltözetben, gyakran Éva-kosztümben.

Oldalt egy bár található, ahol mindenfajta különleges és átlagos italt szolgálnak fel, színes koktélokat, pikáns töményeket, különböző söröket és finom borokat.

Mindent a szemnek, semmit a kéznek, kivéve, ha vastag a tárcád: a táncosok közül sokan vállalnak extra munkát egy kis plusz juttatásért. Egy este során jó néhány vendéget ragadnak kézen, és vonszolnak maguk után az emeletre a lányok, a többi már a fantáziára van bízva. Egy biztos: aki ezt a helyet választja esti programnak, nem jár rosszul, és azt kapja, amit akar, és persze, amire van pénze: élvezetet, szabadságot és kaotikus vágyakat.

írta Daren Kenway

Tárgy: Re: Sztriptízbár Vas. 17 Nov. - 10:35

Szabad helyszín, új játék kezdhető!

Tárgy: Re: Sztriptízbár Csüt. 14 Nov. - 18:31

Nem örülök most ennek a társaságának, így hát eszemben sincs bemutatkozni vagy kedvesen viselkedni. A célom az, hogy minél előbb lelépjen és szerintem én is hamarosan követni fogom a példáját. De nem megy minden egyszerre, szóval csak szépen sorban.
- Nem érdekel, hogy ki milyen, amikor most te vagy itt mellettem. – nézek is bele kissé elkomolyodva szemeibe, és ezzel én lezártnak is tekintem ezt a témát. Nem mindig másokat kell felhozni, most ő van itt, kit izgat a többi pasas?
- Több esze? Na ne nevettess, akkor nem ilyen alja munkájuk lenne. – nevetek is fel kissé, de amikor meghallom a kérdést, az én szemöldököm is a magasba szökik. – Már miért is félnék ilyesmitől? Annak szólok be, akinek én akarok. – morgom most már oda és bár ez lehet, hogy nem a legszebb viselkedés tőlem, de most pont hidegen hagy. Olyan volt most ez az egész, mintha amolyan rejtett fenyegetőzés lenne, aprócska célzás a fiútól, de engem nem fog megrémíteni, ahhoz korábban kell felkelnie. Nekem viszont ez most már tényleg elég volt, tehát nemsokára közlöm is vele a távozási szándékomat, mert tényleg nem fogok itt maradni, talán máskor jó messzire el is fogom kerülni ezt a helyet, de amiket ismét mond… oké, kezdek egy picit ideges lenni.
- Már miért ne lehetne? – ezt a kérdést most már mindenféle bunkó arckifejezés és hangsúly nélkül teszem fel, mert tényleg kezdem nem érteni, hogy mi ez az egész most. Inkább meg is kérem arra, hogy engedjen ki, de egy ideig nem mozdul, mintha nem is akarna, én viszont nem tudok máshogy kijutni, tehát próbálok türelmesnek látszani, de egyre inkább úgy érzem, hogy jó messzire akarok kerülni Jay-től.
- Pedig jobb lenne, ha értenéd. – nézek is arcára és amikor végre felkel, akkor én is megteszem ezt, tehát azonnal ki is csusszanok a boxban, hogy ez után felkeljek és bizony gyorsan le is lépjek. De a helyzet az, hogy nincs ekkora mákom, mindez nem történik meg, ugyanis a srác máris valamiféle vattát tol orromhoz. Láttam már ilyet filmekben, így azonnal próbálok ellenkezni, hátrébb húzni tőle a fejem, de néhány alkarját érő karmoláson kívül több nem jön össze. Az idegesség miatt elég sűrűn vettem a levegőt, pedig nem szabadott volna, így kezd elmosódni a kép, lábaim bizony elgyengülnek és… a következő pillanatban már azt se tudom, hogy hol vagyok. Remélhetőleg Jay tényleg el fog kapni, mert elég hülyén nézne ki, ha itt most eldőlnék, mint valami báb. És hogy mi lesz most? Jelenleg fogalmam sincs, de majd mindjárt kiderül.

Tárgy: Re: Sztriptízbár Csüt. 14 Nov. - 15:35

- A stílusom miatt? Pedig hidd el itt sokan vannak, akik nálam sokkal kevésbé kedvesek. - ő tudja, hogy mit választ, de abban biztos vannak, hogy az itteni tagok közül elég akad, akitől igenis érdemes lenne legalább egy kicsit tartana, mert a végén még nagyon rosszul jár. Ezen a helyen elég sok minden felett szemet hunynak mások és nem biztos, hogy bárkit is érdekelne, ha teszem azt elkezdene kiabálni, vagy segítséget hívna, mert olyan kezd ki vele, akit nem lehet csak úgy lekoptatni. Valahogy úgy érzem ezzel nincs tisztában, bár szó se róla, én se vagyok az a kedves alak és a kis beszólásai már kezdenek idegesíteni. Sose lehet tudni, hogy mikor pattan el nálam az az apró kis idegszál, ami után aztán már tökéletesen kiszámíthatatlanná válik minden cselekedetem.
- A rúdnál lévő cicababák közül mindegyiknek több esze van és tudja, hogy itt nem szólogatunk be senkinek. Nem félsz... hogy túl nagy a szád? - felszökik kicsit a szemöldököm. Látom, hogy még mindig nem érzi a helyzet komolyságát, és azt, hogy az arcomon halvány mosoly játszik még a komoly szavak ellenére is. Őszintén szólva jó eséllyel nem sok fogalma van arról, hogy kivel akar itt szórakozni. Hát majd meglátjuk, hogy mi lesz a vége ennek a kis beszélgetésnek, de mostmár tuti, hogy nem tágítok. Az már égő lenne és itt én vagyok otthon, nem fogom hagyni hogy ő győzzön, én pedig úgy tűnjön, hogy megfutamodom.
- Cuki, hogy úgy gondolod, hogy csak úgy le lehet lépni innen. - mosmár egészen széles a mosolyom. Nem ilyen egyszerű a helyzet, de úgy látom, hogy ebbe ő nem gondolt bele. És még meg is próbál rávenni, hogy felálljak? Oh, milyen kis balga lélek. Kicsit oldalra döntöm a fejem, mintha nem érteném, hogy mit akar a torokköszörülésből, de aztán megpróbálja szavakkal is tudtomra adni, hogy miről is van szó.
- Ja, hogy mennél máris? Azt hiszem a magam fajta nem érti az efféle célzásokat. - célzok az előbbi kis dumájára, amivel méltatni próbált. Na nem mintha nagyon megbántott volna vele, de akkor is határozottan jól esik egy kicsit szórakozni a szöszivel. Nem állok fel még pár pillanatig, mintha arra várnék, hogy vajon megpróbál-e átmászni az asztalon keresztül ebben a falatnyi szoknyában. Aztán végül csak megmoccanok és kijjebb csúszok, viszont a következő pillanatban már minden bizonnyal meglepődik, amikor a kezem se perc alatt a szája elé kerül és már nem üresen, hanem egy kloroformmal átitatott vattával egyetemben. Hogy honnan került elő? Mondjuk, hogy... varázslat. Lehet, hogy megpróbál majd ellenkezni, de ez elég gyorsan hat, pár szippantás, és máris elgyengülnek a formás kis lábai, hogy aztán szépen felnyalábolhassam, mintha csak túl sokat ivott volna szegény és egy csendesebb helyre kellene vinnem, ahol helyrepofozhatom... akarom mondani magához téríthetem kicsit.

Tárgy: Re: Sztriptízbár Kedd 12 Nov. - 22:02

Meglehet, hogy nem pont az arcomba fújta azt a bizonyos füstadagot, ez most mégse számít. A lényeg az, hogy itt dohányzott és engem rohadtul idegesít. Talán kissé feszélyez a hely, azért vagyok most ilyen morgós, amit Jay is megjegyez nekem. Kissé megvonom vállam, de nem mondok erre már semmit, inkább csak figyelem, ahogy mellém telepszik, mindenféle kérdés nélkül.
- Nem azért vagy bunkó, hanem a stílusod miatt. Ha csak ennyit tettél volna, talán én is kedvesebb lennék. – na jó, lehet, hogy picit túlzásba estem, de akkor se tudom, hogy milyen alakok járnak ide, én pedig nem szeretnék még csak véletlenül se bajba kerülni, szóval jobb az a bizonyos tisztes távolság. A tudtára is adom, hogy az ő fajtája nem érdekel engem, amiről azt hiszem, hogy érti a célzást, de persze, hogy nem, ehhez túl buta. Talán ha megvan nyolc általánosa, fene tudja.
- Ha nem tudod, az már a te bajod. Kérdezd meg valamelyik cicababát az egyik rúdnál, ő talán meg tudja válaszolni neked ezt a kérdést. – intek is fejemmel a táncoló csajszik felé, majd ez után nézek vissza a másik irányába. Szeretném, ha végre lelépne és ezt most már teljes mértékben a tudtára is adom, tovább fokozva bunkóságomat, miközben még kezemmel is próbálom elhessegetni őt, de mintha nem használna. Sejtettem, hogy nem lesz ennyire egyszerű a dolgom.
- De, vágom, hogy hol vagyok, ahogy azt is, hogy valószínűleg milyen alakok vannak itt. Úgyis csak benéztem, szóval szerintem megyek is, tényleg nem itt van a helyem. – kezdek is bele, miközben kissé közelebb csusszanok Jay-hez, majd egy cseppnyi torokköszörülés.
- Lennél szíves kiengedni? Repülni sajnos még nem tudok. – fel kéne kelnie ahhoz, hogy én is ki tudja szállni innen, tehát most próbálok még egy kedvesebb mosolyt is felé villantani. Nem megy könnyen, de csak sikerül. Szóval ha felkel, én akkor le is lépek innen, talán tényleg nem kellett volna ide jönnöm, nem is tudom, hogy mit vártam. A borom fele amúgy még megvan, de már az se érdekel, vesszen csak kárba, de jobb lenne távoznom innen. Ahogy látom, itt egy picinyke szemérmesség sincs az emberekben, egy sztriptízbár tehát ilyen lenne, fogalmam sincs, hogy lehettem ennyire hülye, hogy ide be akartam jönni, méghozzá egyedül. Nem vagyok annyira szégyellős, de azért ez, ami itt folyik, kicsit sok.

Tárgy: Re: Sztriptízbár Kedd 12 Nov. - 20:09

Azért nem fújom rá a füstöt, legalábbis lehetőség szerint nem nagyon. Annyira nem vagyok bunkó... na jó de, csak egyszerűen most nem így jött ki a lépés, még előtte távozott a számból a maradék és az asztalánál már inkább csak a csikket nyomom el, bár tény, hogy abból is még száll fel egy kevéske rá. Azért ennyire ne legyen már finnyás egy ilyen helyen, ahol minden második ember szájából cigi lóg, akiéből pedig nem, az csak azért van, mert épp szünetet tart. Ritka a nem dohányzó egy ilyen züllött helyen.
- Oh, de kényes itt valaki... - szökik fel kicsit a szemöldököm, de attól még gondolkodás nélkül huppanok le mellé, mert hát miért ne. Bírom a szőkéket, mondhatnám, hogy a gyengéim, de egyébként nem vagyok én annyira válogatós. Az viszont tényleg nem tetszik, hogy nyafog, meg hát nem vagyok én kiéhezett, de most komolyan egy ilyen helyen mi a frászt vár? Valami kedves gáláns lovagot? A pasik nagy része fel van izgulva, ami úgy gondolom, hogy ennyi meztelen nő láttán totálisan reális is. Az viszont biztos, hogy a szöszi kemény dió és rendesen fel van vágva a nyelve, mert újra csak lazán visszaszól.
- Bunkó vagyok, mert szépnek gondollak és leültem melléd? - hát komolyan nagyon oda van, meg vissza. Vannak itt könnyebben kapható nők is, bár szó se róla, hogy időnként szeretem a kihívásokat és éppenséggel most egész jól el vagyok ahhoz, hogy ne legyen annyira kiéhezve, bár attól még a kudarcot nem nagyon viselem jól. Lehet, hogy elég nagyszájú vagyok és úgy gondolom, hogy azért elég sokat érek itt, de ennek oka van, hiszen nem vagyok olyan, mint a többség... különleges vagyok, vagy mi a szösz.
- Az én fajtám? Az pontosan milyen? - döntöm kicsit oldalra a fejem, mintha tényleg nem is érteném, hogy miről beszél, pedig azt hiszem bárki össze tudná rakni a lényeget, túlságosa nyomulok és csorgatom a nyálam, de... ez egy ilyen hely. Azt várta, hogy valaki rózsával állít elé és sűrű bóközön között remegő lábakkal kérdezi majd meg a nevét. Mintha komolyan el lenne tévedve, és nem fogná fel, hogy ez nem egy ilyen hely. A végén még el is hesseget, vagy legalábbis megpróbál, de eszem ágában sincs ezt csak úgy egyszerűen hagyni. Ennyire azért nem könnyű engem lekoptatni, ha én nem akarom.
- Te nem vágod, hogy ez milyen hely? Nálam kedvesebbet itt tuti nem találsz, sőt még mondhatni mázlid van, hogy én ülök itt... - komolyan simán lenne rá esély, hogy valami részeges alak huppan le mellé, aki kéznyújtás helyett azonnal a melleire teszi a kezét, és simán durván rányomul. Még az se biztos, hogy bárkit érdekelne itt, ha méltatlankodna. Én pedig eléggé valaki vagyok itt, hogy ha rendesen viselkedik, akkor nem lesz baja, ha viszont nem... hát itt nem sokakat érdekel, hogy mi történik egy hátsó bokszban. Ha körbenéz akkor amúgy tényleg láthatja, hogy itt aztán minden van, és akkor ezt értsd szó szerint, senki se figyel igazán másokra és egyáltalán nem fogják észrevenni, ha őt mondjuk felrángatják az elsőre és szobára viszik. Jó eséllyel még az is hidegen hagyná a népeket, ha nekiállna kiabálni.

Tárgy: Re: Sztriptízbár Kedd 12 Nov. - 11:01

Ez a hely durvább annál, mint amire eleinte számítottam, de ha már kivártam a sorom és bejöttem ide, mégse távozhatok azonnal. Iszom egy-két italt, nézelődöm, esetleg társalgok majd valakivel, aztán már itt sem vagyok. Szerintem csak 1-2 óra lesz az itt töltött időmből, de majd kiderül. A pulthoz sétálok, ahol meg is veszem az italomat, majd azzal együtt már az egyik bokszhoz sétálok. Lecsüccsenek, az ital az asztalomra kerül, szép kékségeim pedig a tömeget kutatják, egészen addig, amíg hirtelen valaki meg nem jelenik az asztalomnál. Kissé elhúzom számat, amikor a cigaretta füstje a közelembe kerül és szépen hátra is dőlök.
- Nem szeretem a bagót, tehát jobb lenne, ha távol tartanád tőlem. – morgom oda neki, de amikor még le is dobja magát mellém, majd ajkát is nyalogatni kezdi, kissé felvonom szemöldökömet is. Na jó, ennyire nem kéne kiéhezetten nézni rám, de még mielőtt kitalálnám, hogy milyen szöveggel koptassam le, már beszélni is kezd.
- A te szépséged ugyan nem vagyok. A bunkókat nem díjazom. – vetem oda neki, és kissé fel is nevetek szavain. Méghogy az én főnyereményem? Hogyne… attól félek én is.
- Kissé el vagy szállva magadtól Jay. Szerintem jobban járnál, ha más csaj után néznél, mert engem a te fajtád nem érdekel. – nézek is végig rajta most már kissé lenézően és ez után jön az apró utalás öltözékemre is. Így is elég sok mindent mutatok véleményem szerint, tehát bőven van mit nézni rajtam, de az tény, hogy a többi lány – nagy általánosságban -, aztán mindent megmutat.
- És nem izgat, hogy feltűnő vagyok, arról ne is álmodj, hogy kevesebb ruha lesz rajtam. – csóválom meg fejemet is, mert azért ez már tényleg több a soknál. Inkább a kezembe veszem a poharamat és pár kortyot iszok belőle, aztán kezemmel finoman intek is, el magamtól.
- Na sipirc, keress mást magadnak, én nem vagyok rád kíváncsi. – hát lehet, hogy nem éppen így kéne ismerkednem és hogy bunkó is vagyok, de most nincs kedvem jópofizni. A cigaretta füstje egész este érződni fog rajtam, na meg ez a ruházatos dolog, szóval tényleg jobb lesz, ha lelép. Nem is nézek már arcára, inkább jól láthatóan a többi embert vizslatom, mintha itt se lenne ez a pasas mellettem.

Tárgy: Re: Sztriptízbár Kedd 12 Nov. - 10:13

Rohadtul unom a folyamatos ingázást. A vonat viszonylag gyors, de azon ücsörögni állandóan, baromi elegem kezd már lenni belőle, arról nem is beszélve, hogy az a kisváros... North Salem... hát komolyan unalmasabb helyet még nem hordott a hátán a föld! Amikor New Yorkba jövök sokat segít a tény, hogy a cél jó, de amikor visszafelé kell menni, és felkászálódni újra a vonatra és rávenni magam, hogy elmenjek oda... de hát a feladat az feladat és kénytelen vagyok eleget tenni a főnök kéréseinek. Na persze nem megy mindig minden tisztán, időnként nekem is ki kell rúgni a hámból, különben bekattanok. Ha-ha! Mintha egyébként teljesen épelméjű lennék. Röhej! De most itt vagyok és ez a lényeg. A bár előtt persze eszem ágában sincs sorban állni, meg sem fordul a fejemben, amikor pár haverral vágunk át a sorban állók tömegén. A kezemben ott lóg a cigi, cseppet sem érdekel, amikor mögöttem valami pasas szitkozódva kiabál utánam, mert kissé megpörköltem a karját. Bőven elég kicsit csúnyábban visszanéznem rá, na meg főleg a mellettem besétáló Godzilla kinézetű Bobnak, és egyből befogja szépen. Így kell ezt. Csak nem akar még a bejutást előtt kórházba kerülni igaz? Egy kis aprócska égési sérülés nem olyan nagy dolog.
Nem öltöztem túl, egy egyszerű sötétzöld ing van rajtam, na persze lazán a felső gombokat szabadon hagyva, alul pedig egy kissé szakadt farmer, edzőcipővel. Nem vagyok egy elegáns típus, soha sem értettem az öltönyös fickókat, én tuti, hogy hülyét kapnék, ha nyakkendőt akarnának a torkom köré keríteni. Helyes arcomon széles vigyor terül el, ami talán egy cseppet csökkent a megnyerő külsőből, de azért nem vészes. Gond nélkül lépdelünk be, éppen hogy csak intve az ajtónállónak, akit persze személyesen ismerek. Eljátszottam már vele... egyszer, mert nem akart kapásból beengedni. Azóta esze ágában sincs belém kötni, tisztában van vele, hogy kiszámíthatatlan vagyok és akkor ez még finom megfogalmazás. Egy pillanatra megállunk a bejáratnál, hogy felmérjük a terepet. Egész sokan vannak már, a csajok pedig... még mindig fantasztikusan néznek ki. Imádom ezt a helyet, komolyan imádom! Tiszta mázli, hogy Daren nem valami kávézót üzemeltet. A gyors pásztázás közben hamar kiszúrom a dögös szőkét, már csak azért is, mert az itteni nőkhöz képes túl sok rajta a ruha és még egyedül is van. A kis mitugrász Jack már épp indulna is meg felé, amikor megérzi a karomat a mellkasa előtt.
- Nyugszik és elvegyül... - azonnal érti a célzást, én pedig megvárom amíg a szöszi szépen kikéri az italát, aztán határozottan indulok el a boksz felé, ahova leült. Az arcomon letörölhetetlen, magabiztos mosoly nyugszik, a cigi még mindig a kezemben, és csak az ő asztalán lévő hamutálban nyomom el végül, kifújva az utolsó adag füstöt. Gondolkodás nélkül ülök le szépen mellé és kissé megnyalva a számat mérem végig. Egy ilyen helyen tuti, hogy nem számított visszafogott pasasokra igaz?
- Hello Szépségem! Jay vagyok a ma esti főnyeremény számodra. Észrevetted ugye, hogy ezen a helyen a lányokon nincs ilyen sok ruha... túlságosan feltűnő vagy így. - csak nem derül ki, hogy valami batár pasas is vele van, bár nem hiszem, hogy nagyon megijednék. El tudom én látni bárki baját, ha más nem, hát egy kis segítséget hívok és a kezemben egy hirtelen megjelenő üveget török majd szét a fején. Maximum kapok egy kis fejmosást a végén Darentől, hogy ne feltűnősködjek, de... mikor érdekelt engem, hogy miket pofázik a főnök?

Tárgy: Re: Sztriptízbár Hétf. 11 Nov. - 19:59

Nemrég hallottam az egyetemen, hogy nyílt a közelben egy menő sztriptízbár, ahol nem csak a nők szépek, de a hangulat is mindig tökéletes. Persze nem egyszerű oda bejutni, de nekem, akinek nem egy befolyásos barátja akad, simán elintézik a dolgokat. Már megtörtént tehát az egyeztetés is, így jelen pillanatban, miközben a bejáratnál állok egy pillanatra se aggódom azon, hogy beengednek-e. Most bárki megkérdezhetné, hogy mégis mi a fenét keresek én most itt? Hát… igen, jó kérdés, de én már csak ilyen kíváncsi lélek vagyok, legalább életemben egyszer szeretnék bejutni egy ilyen helyre. Nem vagyok már kislány, tehát miért ne most éljem ki magam, amíg lehet? Egy angyali mosollyal köszöntöm tehát az ajtónál álló férfit, majd amikor átenged, csak egy biccentést kap tőlem és már ott sem vagyok. Irány hát a vörös függöny, amin át bejuthatok ebbe a hatalmas és egyben zsúfolt helyre. Kissé le is dermedek hirtelen, miközben kékségeimmel körbekémlelem a benti embereket.
~ Na jó, ez durva. Lehet, hogy még sincs itt a helyem. ~ - de azért mégse léphetek le máris innen, legalább egy kicsit illene körbenéznem, inni egy-két italt, aztán majd utána max elhúzom a csíkot. Hallgatnom kellett volna Mark-ra és vele együtt jönnöm ide, nem pedig egyedül, de… végig rajtam lógott volna, nekem pedig arra nincs szükségem, így egy véletlenszerű lábtörés eltántorította a dologtól. Még jó, hogy fogalma sincs arról, hogy én tehettem erről.
Egyébként ha esetleg valaki felém néz, akkor egy egészen feltűnő jelenséget vehet észre – már ha ezen a helyen a vörös viselet még feltűnőnek számít -, ugyanis egy gyönyörű, egyberészes piros színű ruha van rajtam, lábaimon térdig érő, fekete bőrcsizma – amelynek sarka is természetesen magasított -, vállamon pedig egy kicsinyke, fekete táska található, amelyben minden fontos női dolog benne van. Szőke loboncomat most kivételesen összefogtam, így gyönyörű hátam is láthatóvá válik bárki számára, nem rejtik el a hosszú hajtincsek. Néhány ezüst ékszer még található kezeimen, de más egyéb már nincs nálam, így néznék ki jelenleg teljes életnagyságban.
Nincs kedvem sokáig nézegetni a meztelen lányokat, így inkább a pult felé sétálok, kerülgetve az éppen velem szembe jövőket, majd ha odaérek, akkor csak egy pohár vörösbort rendelek, majd ha fizettem, már ülőhely után is nézek. Szerencsére akad errefelé szabad boksz is, így az egyikhez oda is ülök, a táskám magam mellé csúsztatom, és lassan iszogatni kezdek, miközben azért olykor kíváncsian nézem a férfiak tömegét, hogy melyik hogy is reagál a fent táncikáló csajokra.

Tárgy: Sztriptízbár Hétf. 11 Nov. - 19:15

Az ide betérő, élvezetekre éhes vendégek, miután átverekedték magukat a klubot a bejárattól elválasztó vörös függönyön, igazi erotikus kánaánba kerülnek: színpad, több hozzá tartozó kifutó, amiket körbe lehet ülni, sőt, a különálló asztalok is részben színpadi kellékek, amiken szinte mindig csinos nők táncolnak lenge öltözetben, gyakran Éva-kosztümben.

Oldalt egy bár található, ahol mindenfajta különleges és átlagos italt szolgálnak fel, színes koktélokat, pikáns töményeket, különböző söröket és finom borokat.

Mindent a szemnek, semmit a kéznek, kivéve, ha vastag a tárcád: a táncosok közül sokan vállalnak extra munkát egy kis plusz juttatásért. Egy este során jó néhány vendéget ragadnak kézen, és vonszolnak maguk után az emeletre a lányok, a többi már a fantáziára van bízva. Egy biztos: aki ezt a helyet választja esti programnak, nem jár rosszul, és azt kapja, amit akar, és persze, amire van pénze: élvezetet, szabadságot és kaotikus vágyakat.

írta Daren Kenway

Tárgy: Re: Sztriptízbár