"Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe: ez a művész hivatása."Userinfó: Mark Townsend
Név: Zoey Cabral
Mutáns név: Tudatvezérlő
Születési dátum: 1967.szeptember.28 USA,New York
Besorolás: Diák
Képességek: Tudatkontroll
Elsődleges képesség: Tudatkontroll
Osztályozás: Alfa mutáns
Aktiválódás: 14 éves kor
Képesség jelenlegi szintje: Egyszerűbb cselekvésekre már erőfeszítés nélkül tudja késztetni az embereket,de bonyolultabbakra nagyon kell koncentrálnia. Jelenleg 3 szintje van. Az első az,hogy minél jobban ismer valakit annál kevésbé kell uralnia elméjét. A második az ,ha valakit nem ismer fizikai kontaktus,érintés szükséges hozzá. A harmadik pedig az ha valakit már valamennyire ismer elég hozzá a szemkontaktus. De létezik olyan is akiken már alkalmazta erejét azokra elég csak gondolnia,nem szükséges hozzá látnia tudja irányítani. Több személyt nem képes még irányítani.
Képesség távlatai: Idővel képes lesz fele annyi koncentrációs erővel irányítani az emberek tudatát. 1-nél több embert nem tud irányítani.
Jellem: Egy vicces,kedves lányról beszélünk. Barátkozos típus,ettől függetlenül még sincsen annyi barátja. Nem is baj,hiszen korábban sokszor jószívűsége miatt kihasználták,ezért elővigyázatosabb lett e szempontból,hogy kikkel vagy kivel barátkozik,sőt túlságosan is. Társait minden áron megvédi. Ha új ismeretséget köt nehezen tud megnyílni mások előtt,ezért aztán néha rajzain keresztül mutatja meg érzéseit társainak. A rajzolás az élete egy része meg persze a festés is. Szóval művészlelkű amihez hozzá tartozik,hogy szeret írni is. Sok történetet írt már gyerekkorában is. Remek íráskézségét a naplóírásnak és a sok olvasásnak köszönheti. Könyvekben nincs meghatározott műfaj amit szeret,mert csak olyant olvas el ami felkelti érdeklődését. Rajzolásban mindent szeret rajzolni,de a kedvence a portré rajzolás amit kiválóan megtanult magától. Ha ajándékot kell valakinek adni akkor mindig saját kezűleg készíti azt el. Természete alapból kedves,de mindig úgy bánik az emberekkel ahogy ők is vele. Imád zenét hallgatni,sportolni,a természetben lenni.
Külső: Magas és vékony testalkatú lány. Alakján jól látható,hogy szokott sportolni. Lábai hosszúak és vékonyak,egyben izmosak is. Arca kiegyensúlyozottságról,magabiztosságáról árulkodnak,ezért sok embert maga köré tud vonzani. Haja eredetileg szőke,de alkalmanként beszokta festeni is és általában változatosan is hordja. Alapból fürtjei enyhén hullámosak. Szeme világos kék színű,ami szépen kiemeli az arcát. Erejét ha alkalmazza néha rikítóan világítanak szemei a túlzott koncentrálástól. Orra se túl nagy se túl kicsi,szóval pont megfelelő méretű. Ajkai teltek és piros színűek,ha nem festi ki őket. Kezei ha fest vagy éppen rajzol sosem maradnak tiszták. Ujjai hosszúak ami művész hajlamaira utalnak ahogy a mondani szokták akinek hosszú ujjai vannak egy művész. Ez teljeséggel igaz rá. Szokta festeni magát,de a természetes külsőt is nagyon szereti éppen ezért nem erősen keni ki magát csak ha valami jelentősebb eseményre megy. Ruhatárában a hétköznapi és sportosabb ruhák dominálnak,de az elegáns ruhákból,felsőkből sincs hiány.
Előtörténet: 1967-ben születettem New Yorkban. Átlagos életet éltem egészen 14 éves koromig amikor képességemet szereztem. Jó tanuló voltam az iskolában. Voltak barátaim,de akadtak közöttük olyanok is akik csak kihasználtak. Például dolgozatnál mindig kérdezgettek tőlem szóval kihasználták jószívűségem miatt. Eleinte erre nem jöttem rá még a barátaim is figyelmeztettek,de sajnos nem nagyon akartam hinni nekik. Aztán egyszer az egyik lány(Mackanzie Foster) olyat kért tőlem amivel az egész iskola előtt megalázott. Mackanzie-vel amikor megismerkedtem először nem nagyon szimpatizáltam,de utána valahogy megkedveltem,ami most már utólag,így visszagondolva nagy hiba volt. Arra kért,hogy énekeljek az ebédlőben,mert mondta fantasztikus hangom van. Persze én belementem,mert hittem neki. Valójában katasztrófális hangom van,így mindenki kinevetett,sőt még meg is dobáltak mindenfélével. Én annyira szégyeltem magam,hogy sírva berohantam a lányvécébe ahová csak az igazi barátnőim jöttek utánam. Ők próbáltak vigasztalni kis sikerrel,de egyszer csak belém hasított egy érzés,hogy egyszer majd én is bosszút állok Mackanzie Fosteren,ha nem is én akkor a sorstól majd visszakapja méltó büntetését. Aznap amikor haza értem anyának is elmeséltem. Anyával mindig is jó volt a kapcsolatom,persze apával is,de anyával mindent meg tudtunk beszélni. Anya azt tanácsolta ne álljak rajta bosszút,mert a sorstól majd úgy is kap egy ,,pofont". Apával is megbeszéltük ezt a dolgot és ő is így látta helyesnek. Anya és apa kapcsolata nem volt mindig jó,de általában jól meg voltak. Néha-néha veszekedtek,de mindenki veszekszik,hiszen anélkül nincs élet.
1-2 hét után már le is csillapodott a dolog. De azután nem sokkal elegem volt Mackanzie Foster-ből,mert mindig is fenn hordta az orrát,de akkor a szokásosnál is jobban,így amikor a barátnőimmel álltuk a folyóson és elvonult előttünk akkor azt képzeltem magamban,hogy bárcsak neki menne a szemetesnek és beleesne. Ám csodák csodájára ez meg is történt. Nem hittem a szememnek. Kicsit mosolyodtam csak el,mert a karma visszavághat,így csak magamban röhögtem rajta,de viszont a többiek szakadtak a röhögéstől. Miután kikószálodott a szemetesből azt is elképzeltem,hogy neki megy a szekrénynek ami meg is történt. Akkor azonnal elrohantam a helyszínről és meg sem álltam hazáig. Egyszer az utcán egy kocsi előtt is átszaladtam,de megálltam arra fele néztem,mert nagyon közel volt és megállt. Ezt persze nem meséltem el senkinek anyán meg apán kívül. Azt a napot soha sem fogom elfelejteni egyrészt,mert az volt életem legfurcsább napja másrészt pedig a naplómban is rögzítettem. Este amikor elalváshoz készülődtem elgondolkodtam ezen az egészen és rájöttem,hogy tudom irányítani az emberek cselekedeteit. Akkor amikor rájöttem utána az volt a következő kérdésem,hogy hogyan vagyok rá képes. Még a mai napig sem tudom a választ,talán miután Mackanzie megalázott annyi düh és harag gyűlt bennem össze,hogy képes lettem rá. Az is előfordulhat,hogy esetleg mindig is képes voltam rá csak nem vettem észre. Ebből az egészből az volt a tanulság számomra,hogy lehet megérte visszavágni a megalázom miatt,de óvatosabban kell használnom az erőmet,ezért is csak állatokon próbálgattam vagy egy-egy jó esetben amikor veszély volt vagy valakinek segíteni kellet,mert életveszélyben volt.
Jelenleg az X-Birtokon élek a többi mutáns társaimmal együtt. Eljövetelemet nagy nehezen támogatta apa és anya is egyaránt. Amikor betöltöttem a 17 éves kort akkor elutaztam ide-oda. Minden helyet részletesen átjártam és,így találtam rá az X-Birtokra.
Már 1 hónapja vagyok itt szóval még,azért furcsa,de tetszik a hely,mert nyugis és sok emberrel lehet ismerkedni. Meg olyan szép tájak vannak itt,hogy lehet túrázni vagy akár kiülni egyet festegetni,rajzolgatni. Boldog vagyok,hogy eljöttem olyan emberekhez,mint én. Itt remekül érzem magam!