Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Tárgy: Chris és Kátya - "Bekötött szemmel..." Pént. 8 Aug. - 22:27
First topic message reminder :
Chris & Kátya
"Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen."
Szóváltás nem volt. Csak megjegyeztem, hogy ne picsogjanak, aztán kiborult a bili. Igazából nem tudom, hogy miért is alakultak úgy a dolgok, ahogyan, de mindegy, így sikerült, engem tovább nem érdekel csak az, hogy kezdjünk valamit magunkkal, mert nem tudok tétlenkedni ebben a helyzetben. Kitör belőlem a nevetés Chris megjegyzése hallatán. Akármilyen groteszk is legyen a helyzet és akármennyire is meredjenek égnek a hajszálaim az idegtől, ez a „majd kinő” beteszi nálam a kaput. Így vigyorgó ízzel de rohadt dühösen foghegyről tudok felelni Sebastiannak, majd róla is le van a gond. - Nézd el nekem, hogy most nem tudom, ki miért is jött ide. Amint látod keletkezett némi zavar az éterben. – fintorodom el undorodva. Aztán ennyiben is hagyom, elengedem a problémát, nem az én gondom, hogy nem kérnek a segítségemből. - Ez valami fickós virtus, vagy mi a nyavalya? – utalok a motorra, de nekem aztán mindegy, mehetünk éppenséggel azzal is. Viszont a kikötőben nem sok mindent tudunk kezdeni magunkkal, hacsak el nem kötünk egy hajót. A repülős ötletem még áll. Felülök én arra a motorra, ezen ne múljék, sisak a fejre, holmi nálam, aztán felőlem mehetünk. Addig, amíg nem nekem kell vezetni, legalább tudok némit mókolni a képességemmel. Nagyon érdekel engem az az időjárás-jelentés, meg a segélykérés is. Olyan nincs, hogy nem kapható el semmi a rádióhullámokon!
Szerző
Üzenet
Jekatyenka Mikhajlova
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : Jennifer Love Hewitt
Hozzászólások száma : 176
Kor : 36
Tárgy: Chris és Kátya - "Bekötött szemmel..." Pént. 8 Aug. - 22:27
Chris & Kátya
"Bekötött szemmel senki sem járhat egyenesen."
Szóváltás nem volt. Csak megjegyeztem, hogy ne picsogjanak, aztán kiborult a bili. Igazából nem tudom, hogy miért is alakultak úgy a dolgok, ahogyan, de mindegy, így sikerült, engem tovább nem érdekel csak az, hogy kezdjünk valamit magunkkal, mert nem tudok tétlenkedni ebben a helyzetben. Kitör belőlem a nevetés Chris megjegyzése hallatán. Akármilyen groteszk is legyen a helyzet és akármennyire is meredjenek égnek a hajszálaim az idegtől, ez a „majd kinő” beteszi nálam a kaput. Így vigyorgó ízzel de rohadt dühösen foghegyről tudok felelni Sebastiannak, majd róla is le van a gond. - Nézd el nekem, hogy most nem tudom, ki miért is jött ide. Amint látod keletkezett némi zavar az éterben. – fintorodom el undorodva. Aztán ennyiben is hagyom, elengedem a problémát, nem az én gondom, hogy nem kérnek a segítségemből. - Ez valami fickós virtus, vagy mi a nyavalya? – utalok a motorra, de nekem aztán mindegy, mehetünk éppenséggel azzal is. Viszont a kikötőben nem sok mindent tudunk kezdeni magunkkal, hacsak el nem kötünk egy hajót. A repülős ötletem még áll. Felülök én arra a motorra, ezen ne múljék, sisak a fejre, holmi nálam, aztán felőlem mehetünk. Addig, amíg nem nekem kell vezetni, legalább tudok némit mókolni a képességemmel. Nagyon érdekel engem az az időjárás-jelentés, meg a segélykérés is. Olyan nincs, hogy nem kapható el semmi a rádióhullámokon!