Federico Caleb Redway

"Az erőszak a hatalom legbiztosabb megnyilvánulása."

Userinfó: Angela Whitmore

Név: Federico Caleb Redway
Mutáns név: Ordas
Születési dátum: Kanada, 1956. augusztus 2.
Besorolás: Törvényen kívüli
Képességek:Álom manipuláció, Alakváltás

Elsődleges képesség: Alakváltás
Osztályozás: Béta
Aktiválódás: 10 éves kortól
Képesség jelenlegi szintje: Fekete színű farkas alakot ölt fel ahány alkalommal csak szeretne. Ám képességének hátránya, hogy teliholdkor akaratán kívül változik farkassá, olyankor csak az ösztönei vezetik és tetteinek következményével csak a teliholdat követő nappal  találkozik.
Ember alakban is képes bármikor részleges alakváltásra, gondolok itt például karmok növesztésére, élesebb látás és szaglás előhozatalára.
Ezen képessége segít neki megértetni magát a farkasokkal, képes velük kommunikálni.
Képesség távlatai:

Másodlagos képesség:  Álom manipuláció
Osztályozás: Alfa
Aktiválódás: 15 éves kortól
Képesség jelenlegi szintje:  Képes mások álmait megszállni és irányítása alá venni. Bármit elhitethet és láttathat másokkal, élvezettel használja rémálmok keltésére, általában nagy fekete farkasként jelenik meg mások álmaiban.
Képesség távlatai: Teljesen uralja a képességét, nincs hova fejlődnie.

Jellem: Egyedül ami motivál az a hatalom megszerzése, korlátlan uralmat akarok a világ felett. Évszázadok alatt annyi, de annyi selejtes uralkodó taposta e trónszirtet, itt az ideje, hogy valaki rá érdemes foglalja el. Határozott vagyok és elszánt. Úgy hiszem semmi sem akadályozhat meg tervem megvalósításában. Hiszek a csapat szellemében, magam nem is boldogulnék, ha társaim a farkasok nem állnának mellettem. Egy király, nem király hűséges alattvalók nélkül.

Külső: Elég átlagos magassággal rendelkezem, szőkés hajamat valamelyik ősömtől örököltem, mert a szüleim barna hajúak voltak. Orrom picit ferde egy gyermekkori baleset miatt. A farmernadrágot és az inget hozom előtérbe, de a szmokingot sem vetem meg ahogy a bőrdzseki sem áll távol ruhatáramtól. Szemeim sötétbarnák, de aranybarnán csillognak mikor farkasként uralom az erdőt. Ujjaim hosszúak, amit édesanyám családjától ragadtam magamhoz. Azt hiszem ennél többet felesleges tudnotok rólam, ha szépen kértek álmotokban meglátogatlak benneteket

Előtörténet:


Nem tudom mi történt velem, az egyik pillanatban még apám mellett álltam jól nevelt gyerekként és hallgattam. Ám a következő pillanatban már a kertben ébredtem, körülöttem a ruháim cafatokban hevertek a fűben. Nagyon megrémültem, sikítottam mire a dadusom kirohant azt kiabálva, hogy megtaláltam! Megtaláltam! Magához ölelt majd be kisírt a szalonba ahol a szüleim szintén magukhoz öleltek és faggatni kezdtek hová tűntem. Nem tudtam választ adni, nem emlékeztem semmire. Annyit megtudtam édesapámtól, hogy az este folyamán eltűntem mellőle míg ő a vadásztársasággal vitatott meg egy roppant kényes ügyet, ahogy Ő szokta mondani, bár ezeknek a szavaknak a jelentését még nem nagyon értem. A továbbiakban hiába kerestek nem találtak rám, attól féltek, hogy felmentem a hegyekbe és ott megtámadott egy grizzly vagy esetleg eltévedtem. Netalán farkasok martalékává váltam. Apám, ha nem kerültem volna elő, ma kora hajnalban indított volna útnak egy keresőcsapatot vadászokból.


Tegnap hajnalban belopóztam az szobám ablakán, hogy a ház lakóit ne ébresszem fel korai hazatértemmel. Elég fáradt voltam és roppant ideges. Az éjjel a fogyóhold alatt száguldottam néhány farkas társaságában, mindig élvezem, ha alakot váltok és beleolvadhatok a vadon sűrűjébe, a farkasok befogadtak maguk közé, társuk lettem. Az erdő sűrűjében szaladtunk és kergetőztünk a fiatal kölykökkel mikor egy vadászt pillantottam meg az egyik sziklaorom takarásában. Puskáját Szürke farkas fiatal kölykére szegezte, mérges lettem és morogva, acsarkodva ugrottam a férfi torkának. Esélye sem volt, teljes testsúlyommal nehezedtem rá és átharaptam a torkát, Bundám vértől lett ragacsos, de megbánás és rémület helyett büszkeséget éreztem tettem iránt. A falka tisztelettel, vegyes félelemmel mondott köszönetet. Most először öltem, és tudatomban voltam, nem a hold befolyásolt. Még mindig elönt a büszkeség, ha arra gondolok milyen könnyű szerrel öltem meg egy embert akinek fegyvere is volt.
Apám és a vadásztársaság ma talált rá a halott vadászra, kiderült, hogy az egyik szomszéd birtokost öltem meg. A sebek a nyakán farkastól származtak és így gyanúba sem keveredhettem. Apám és a többiek puskákkal tervezik átfésülni az erdőt és kiíratni a farkasokat. Ám velem nem számoltak, nem lesz ez olyan egyszerű a számukra, majd megmutatom nekik.


A vadásztársaság tagjai egyre fogyóban vannak. Én megmondtam apámnak, hogy az idejét és az embereit vesztegeti, de nem hallgatott rám, Ide s tova három éve járja az erdőket, de csak az emberei látják kárát, a farkasok sértetlenek maradnak. Apám makacs akárcsak én és ennyi veszteség után se hajlandó feladni a farkasok üldözését. Nem hallgat rám, pedig ki tudná jobban, hogy alakul a történet vége, ha én idéztem elő az eddigi történéseket? Segítek a farkasaimnak elintézni a rájuk leselkedő veszélyt, ám apámat nem akarom bántani, makacs, de igazából jó ember. A farkasoknak is megtiltottam, hogy mancsot emeljenek rá. De a többieket nem kell kímélniük, én sem teszem. Anyám fél ahogy a birtokok lakói is rettegnek, félnek attól, hogy az ordasok rájuk támadnak. Ehhez sok közöm van, az emberek álmokat láttak a farkasok támadásáról, azt nem tudom hogyan, de képes vagyok mások álmát megváltoztatnia a kedvemre. Élvezem ahogy bármit elhitethetek velük. Csak én tudom, hogy ez befog-e következni vagy sem. A viselkedésüktől függ, hogy áldozatul esnek-e vagy sem. Az én kezemben van mindenki élete. Enyém minden hatalom.


Ma beszöktem és elloptam otthonomból a naplóm, hogy folytathassam az írást, hogy feljegyezhessem tetteim. Egy héttel ezelőtt a vadászok rátaláltak a farkasok odújára és a fél falkámat kiirtották. A maradék farkas a vezetésemmel visszatámadott. Az öreg Billy-t és Jack-et Vendigo és Nora tépte szét. Remek harcosok, a falkám büszkeségei. Már majdnem megnyertük a csatát mikor apám puskája engem vett célba és egy golyó lábon talált. Nekicsapódtam a sziklafalnak és elvesztettem az irányítást a farkas alak felett és újra ember alakot öltöttem. Láttam apám hitetlen arcát. Azt hittem leereszti majd a fegyvert és megpróbálunk megegyezni, egy olyat kitalálni ami farkasnak és embernek egyaránt jó, ám apám újra rám szegezte a fegyvert és ha nem ugrom félre, el is talált volna. Gyorsan váltottam alakot és a megmaradt falkámmal együtt elmenekültünk.
Az eset után két nappal megtámadtuk a két legnagyobb birtokot és akit lehetett kivégeztünk, külön is erősek vagyunk, de együtt legyőzhetetlenek. Az áldozatok között ott volt az apám is, saját magam téptem fel a torkát, láttam félelmét az arcán, de nem adhattam kegyelmet neki hiszen megakart ölni. A farkasaimra bíztam kiket ölnek meg, bosszúsak voltak amiért elvesztették kölykeiket vagy párjukat. Hagytam, hogy bosszújuk kiteljesedjen.


A hegyekben építtetettem egy kastélyt, farkasaim őrködnek, Ők veszik körbe a várat, Ők uralják az erdőt. Apám halála után újra feltűntem a birtokon és az utána járó örökségem felvettem, nem kis vagyonra tettem szert. Ma is vettem egy nagy kúriát New York-ban, San Fransisco-ban és Chicago-ban is. Terjesztem az uralmam, szépen, fokozatosan, a vagyonos örökös álcáját magamra húzva hódítom meg a világot.
Tudom magamról, hogy miért vagyok az ami, mutáns vagyok. Tudomást szereztem egy bizonyos Xavier munkásságáról. Következő célom, hogy behódoljanak nekem a mutánsok is, kezdve ezzel a Charles Xavier nevű fickóval. Szép lassan fogok mindenkit az uralmam alá hajtani. nem sietek el semmit, időm, mint a tenger.  
br>