Heather Kálnoki

"Hamvadó cigarettavég,
ül a hamutálcán, s csendben végigég.
Kis cigaretta, te hidd nekem el,
hogy engem is csak égve dobtak el..."

Userinfó: Jürgen Stark

Név: Heather Kálnoki
Mutáns név: (Egyelőre nincs)
Születési dátum: Glasgow, Skócia, Egyesült Királyság, 1915. augusztus 12.
Foglalkozás: Biológus tudós, biomérnök, kalandor, kém, felderítő, kémelhárító
Besorolás: Független
Képességek: Biokiberszintézis

Elsődleges képesség: Biokiberszintézis
Osztályozás: Delta mutáns
Aktiválódás: 10 éves kor
Képesség jelenlegi szintje: A mutáns képes idegrendszerének megnövekedett tároló- és számító kapacitásával feltérképezni, érzékelni más élő szervezeteket, valamint befolyásolja saját szervezetét és másokét a leolvasott minták alapján.
A mutáns képes rá, hogy a megismert minták - mint egyfajta "tervrajzok" - alapján változtatásokat eszközöljön élő szervezeteken, például erősebbé változtatja az izmokat, megváltoztatja a bőrszínt, az idegrendszerbe nyúlva érzéseket generál. Állatok élő mintáját leolvasva szőrt növeszthet, vagy például emberi érzelmeket adhat át egy kutyának, cismpánznak. A változtatásokat a saját szervezetén is eszközölheti. A képesség jelenlegi szintjén bőven vannak még korlátok, akadályok, és fontos, hogy a mutáns csak olyan mintát használhat, amit már leolvasott.

Képesség távlatai: Több, nagyobb váltooztatás az élő szervezetekben.

Jellem: Heather karizmatikus, intelligens, erős nő. Alapvetően megértő, jószándékú, értelmes, hűséges, stílusos, előkelő és mértéktartó, azonban élete tragédiái, a huszadik század rajta hagyta a nyomát és egyfajta harciasság jellemzi. Miután repülővel lezuhant Bolíviában és csodával határos módon hibernálva töltött negyvenkét évet 1944. és 1986. között, egy teljesen megváltozott világra ébredt, ahol megpróbálja összerakni a darabokat és megpróbál szembenézni bukásával, hogy valahogyan túlélje azt és továbbmenjen a jövő felé. Életének új értlemet próbál keresni, és helyet a világban, ahol legalább motorikusan, napról napra élve használhatja azt, amihez ért.

Bosszúra szomjazik, előtör belőle a pusztítani vágyás és személyisége sötét karakterjegyei gyakran kiütköznek, ahogyan alapvető jósága is. A legjobb metafora más Sci-Fiből átemelve talán az, hogy olyan, mint egy jedi, akit a tragédiák elsodortak a sötét oldal felé, és most keveredik benne a pusztítani vágyás az empátiával. Ha megtalálja a maga helyét, ahol küzdhet, akkor átmeneti harmóniába kerülhet, de lelki sebeit rövid- és középtávon ez sem gyógyíthatja be. A bosszú csak fájdalomcsillapító rá, ahogy a rendszeres reggeli, esti, (néha tízórai, általában déli, sokszor uzsonnai és sok más kiegészítő napközbeni) dupla whisky is.

Heather harcias, de nem feltétlenül a fizikai erőt preferálja. Az is csak egy eszköz, amire valamennyire ki is van képezve, ám ugyanúgy támaszkodik az intrikára, meggyőzésre, mások irányítására, elterelésre. És a lőfegyverekre, visszafogott mennyiségben, nagy ütőerővel.

Külső: Középmagas, barna hajú, nagy, kifejező barna szemű, sudár, atlétikus nő. Öltözködése visszafogottan elegáns, egyszerre választékos és laza is. Átlagos öltözékében tárgyalni ugyanúgy mehetne, mint motorozni vagy tűzharcban részt venni. Elegáns ingeket, blúzokat hord testhez álló pulóverekkel, blézerrel, finom szabású női bőrkabáttal, sötét farmerrel, magas sarkúval.

Előtörténet:
Budapest, 1944. Október 10.
- Ne igyék annyit, hadnagy, az Istenért, szolgálatban van.
- Egyvalamit elfelejt, ezredes. Én csak félig vagyok magyar, félig skót vagyok. Nekem olyan a whisky, mint magának a reggeli tejes kávé. Kapar nélküle a torkom.
- Akkor is, hadnagy. Egy úrihölgy nem ihat ennyit.
- Olyan gentleman fazon maga, István.
- Újszászy ezredes. - A titkosszolgálat vezetőjének nyakán ugrált egy ér.
A nő látta, hogy nagyobb gondok borították el a férfi homlokát, hát csak azért sem hagyta abba a fricskát, hátha el tudja csapni a világ komolyságát egy kis élccel, mielőtt még megkérdezné, miért rendelte magához az elhárítás főnöke.
- Bocsánat. Ezredes. Komoly férfi, erős és karakán. Szerencsés nő az a Karády.
- Ide figyeljen, Heather - A férfi most már majdnem komolyan mérges volt. - Ha még egyszer a menyasszonyommal tréfálkozik, nem állok jót magamért.
Heather hátradőlt a székben és kifújta a szivarfüstöt. Fél szemöldökét felhúzva incselkedett a férfival.
- "Értem meghalni szoktak a férfiak". Ezért alkalmaz engem, István.
A nőnek mély, búgó, alt hangja volt, mint magának Karády-nak, és népszerűen hitelesen tudta Ujjszászy ezredes menyasszonyát imitálni.
- Nem viccelek, Heather, véget ér kettőnk közt a jó világ. - Ujszászy úgy látszik, ma nem volt vevő a tréfára.
- A jó világ kettőnk között? - Valahogy a nőre is átragadt a rosszkedv. - Az egész világ véget ér holnap, István. Hát engedjen meg nekem még egy whisky-t, egy szivart és egy kis incselkedő tréfálkozást. Nosza, még tegyük fel a menyasszonya valamelyik híres dalát, s táncoljunk egy utolsót. A világ holnap véget ér.
- Ne tréfálkozzék, Heather, hallja-e? Már miért érne véget a világ?
- Hát mert miért ne? Nézzen körül, István. Holnap vagy a szovjet, vagy a német bevonul. Nem elég nekünk ez a Nyilas-csürhe, figyelje meg, holnap vagy holnapután az egész Harmadik Birodalom a nyakunkon lesz. És ha valakit, ezeket a nácikat utálom a legjobban. A tegnap a Széll Kálmán téren láttam, ahogy egymás után szállítókocsikban mennek a nyilasok. Gépkarabély volt az oldalukon, István. Maga azért alkalmaz engem, hogy tudjam, mi történik, és én most egyenesen a szemébe mondom: Az történik, hogy holnapra mindennek vége.
- Na jól van, Heather, a világnak csak nem lesz azért vége.
- Dehogynem, István, vége lesz. Nézzen körbe. - Heather teátrálisan körbeintette whisky-t tartó jobbját, és mind a ketten tudták, hogy nem az elhárítás vezetőjének elegáns irodájára, hanem a körülötte fekvő országra gondolt a nő. - Ennek a Magyarországnak holnap vége lesz. A Magyar Királyság holnaptól nem létezik, érti? Persze, hogy nem érti, István, maga egy gentleman. Maga az elhárítás vezetője és mégsem érti, hogy mi történik. Mert az emberiességnek holnap vége van. Csak gépek lesznek, gépek és tömegeket elnyelő kemencék.
- Hátha a kormányzó kiegyezik?
- Na de kivel, István? Ferenc Józsefnek kellett volna kiegyeznie, még a Nagy Háború előtt, és akkor nincs Párizs, nincs világégés, nincs kormányzó, se nyilasok, se nácik. Akkor a Monarchia lenne, és ezt maga is tudja.
- Tudom.
Ey ideig hallgattak. Heather nem értette, mi lepte el hirtelen, de azonnal tudta, nem kellett volna így kirohanjon. Finoman végigtapogatta az ezredes idegrendszerét. A nyomás, az aggodalom, a feszültség a végletekig leterhelte a férfit. A nő kinyújtotta az érzékeit és hűsítően csillapította a fájdalmat, a kétségeket. Megelégedve figyelte, ahogy a férfi kedve lassan lenyugszik, felderül.
- Tudja, - mondta Ujszászy hirtelen mosolyogva - ami azt illeti, van remény.
- Van?
- Hát.
Heather levette a lábait a szemközti székről és előredőlt. Látta a férfin, hogy nem viccelt.
- Mondja.
- Talán holnap a kormányzó kiegyezik.
- Ugye nem a németekkel? - A nő elkezdett elfehéredni a gondolattól.
- Nem.
- Akkor? Ki maradt még? A szovjetekkel?
- Az angolokkal.
- Ne mondja.
- De mondom.
- Az hogy lehetséges, ezredes?
- Hát, ahhoz a maga segítségére lesz szükség.
- Az enyémre? Szóval ezért kért ide. - Heather meglepődött.
- A magáéra, igen. Tessék. - Az ezredes kinyitotta a finom íróasztal egyik fiókját és elővett egy levelet, amit letett az asztalra. A kormányzó pecsétje volt rajta.
- Ezt a levelet el kell, hogy juttassa jövő szerdáig Bolíviába. Ezen múlhat az ország és Európa sorsa, Heather, ért engem?
- Bolíviába? - A nő teljesen elképedt. Rápillantott a levélre, majd a férfira nézett. - István, az négy nap múlva lesz. Hogy jutok én el Bolíviába négy nap alatt?
- Repülővel. Ma este indul. A palotából az északi kapun menjen ki, a főbejáratot ellenőrzik.
- A Nyilasok?
- Azok. A Széll Kálmán téren vár magára egy autó. Fekete Ford sportkocsi.
- Ezt a kormányzó intézte?
- Nem, ezt én intéztem. A Horthy nem egyenlő Magyarországgal, Heather.
- Jól van. Ott vár a sportkocsi.
- Igen. Ha beszáll, azt fogják kérdezni, "Lujza grófnő már várja magát."
- Mire én azt mondom, hogy?
- Mire maga azt mondja, hogy "Bárcsak Báró Anton is eljöhetne". Ezt mondja, és csak ezt, különben ott helyben agyonlövik, érti?
- Értem. - A nő komolyan bólintott.
- Ha beszállt, a kocsi elviszi Székesfehérvárra, ahonnan a börgöndi repülőtérről éjjel háromkor indul magával egy repülő. Ma éjjel megjön a front és felhős lesz az idő.
- És aztán?
- Aztán a repülő elviszi Fiuméig, ahol egy angol diplomata hajóra fog felszállni. A borítékban megtalálja az útleveleket. Lady Westford lesz, az angol katonai attasé felesége.
- Legalább jóképű az attasé?
- Ez komoly ügy, Heather.
- Komolyan kérdem. Utána mi lesz?
- A hajó kirakja Tuniszban, az angol kormányzói irodába menő diplomáciai szállítmány, az attasé és némi személyzet kíséretében. És otthagynak még három vagonnyi kinint, ami az afrikai brit expedíciós erőknek érkezett. Abban megtalál egy 6748-as feliratú ládát, amiben van egy kis doboz, tele a Magyar Királyság Kormányzója által lepecsételt iratokkal. Ezt vegye magához és az élete árán is védje meg, Heather, érti? Az attasé beviszi a kormányzói palotába, ahonnan vonaton megy Tripoli-ig, de az angolokon kívül erről senki nem tud semmmit. Csak jusson el Tripoliba. Az már angol protektorátus, onnan elindul magával egy postahajó Casablancába.
- És akkor?
- És akkor egy angol felderítő repülő átrepül magával az Atlanti-óceánon.
- Mondja, ezredes, ez azért vár rám, mert én különleges képess...
- Mert Ön nagyon tehetséges. - Ujszászy egy figyelmeztető tekintetet villantott Heather-re, a nő pedig értetlenül nézett, majd vállat vont. Rendben, hogy a falnak is füle volt, de most bíztak rá egy egész Európa sorsát befolyásoló küldetést.
- Rendben. Bolíviában pedig?
- Ott találkozni fog Rutherford századossal, aki eligazítja a későbbiekről.
- Értem, ezredes.
Egy percig egymás szemébe néztek.
Ujszászy újra kinyitotta a fiókot, és kitett a boríték tetejére még valamit.
Egy frissen kitisztított, csillogó, forgótáras, .38-as colt-ot.
- Sok sikert.
- És magának is. - A nő felhajtotta a whisky-t és elnyomta a szivart.
- Találkozunk még, ezredes?
- Ki tudja, hadnagy? Az attól függ, holnap mi történik. Ha hoolnapután már nem létezik az ország és romokban lesz Európa, akkor már végül is mindegy, élünk-e.
- Sohase mondja, hogy vége, ezredes.

Két nő hagyta el a szobát. Heather Kálnoki az ajtón keresztül, majd kopogó cipőkkel sietett el a folyosón a lépcsők felé, bólintva a tisztelgő királyi testőröknek.
A másik nő, a láthatatlan, az ablakon keresztül, majd a német nagykövetség felé vette az irányt, hogy sürgős híreket továbbítson.

A Harmadik Birodalom hírszerzésének jelentése, 1942.
A kormányzó hírszerzésének felderítése szinte teljesen befejeződött. A legkritikusabb elem Ujjszászy István ezredes, a vkf-2 főosztály vezetéséből a hírszerzés élére kinevezett elhárító tiszt. Ujszászy nem csak tehetséges főtiszt, azonban sok rejtett embere van a hírszerzésen belül és kívül is.
Forrásaink jelentése alapján jelenleg legveszélyesebb embere egy nyugati, angolbarát nő, Heather Kálnoki. Kálnoki félig magyar, félig brit, lojalitása még a magyarok felé is kérdéses. Kálnoki valószínűleg félig magyar, öt éve érkezett az országba, magyarul és angolul tud, valamint annyi biztos, hogy tudós. Hivatalosan titkárságon dolgozik, azonban egy belső hírszerző csoport tagja hadnagyi rangban. Személyével a nyugatbarát kör erőseb lett, és minden jel szerint Génaktív személy. Feltehetőleg az angol szülő miatti germán felmenőktől örökölhette a megfelelő géneket. Jelenléte veszélyes, a Nachtjäger ügyosztály bevetése ajánlott a kiiktatására.


A Magyar Királyság hírszerzésének jelentésének kivonata, 1942.
Titkos dokumentum
Ujszászy ezredes személyes kérésére Kálnoki Heather nemzetbiztonsági átvilágítása lezajlott. A teljes jelentés egy vezetői példányban elkészítve lett, 1942/4512895643. ikt. számmal.
Kálnoki-Keith Heather 1915-ben született Glasgow-ban, Kálnoki Ernő első osztályú nagykövetségi tanácsadó, az Osztrák-Magyar Monarchia diplomatája és Heather Keith, Earl Keith angol nemes lányaként. A háború lezárása után Kálnoki a magyar nagykövetségen maradt, a család lányukat skóciai kastélyában nevelte. A fiatal Heather több iskolai díjat is nyert, majd a középiskola után ösztöndíjasként került Oxfordba, ahonnan egy évvel később Amerikába utazott. A Harvardi Egyetemen majd a Massachussets Institute of Technology-n biológus és biomérnök diplomát végzett, és a CIA rekrutáló programjában a Westpoint Katonai Egyetemen végzett két év posztgraduális képzést. Tisztázatlan okokból elhagyta az Egyesült Államokat, majd Magyarországra költözött. Elmúlt három éves politikai aktivitása alapján erős elkötelezettje a szentkorona-tannak és a Magyar Királyság iránt hűséges, azonban a kormányzó és a politikai berendezkedés iránti szkepticizmusa és kritikája kissé aggályos. A kommunista párt és nyilakeresztes párt is többször megkereste összeköttetésein keresztül, azonban ennek mereven ellenállt. Az elmúlt hat hónapban, Lengyelország szovjet-német lerohanása után önkéntesként menekülttáborokban dolgozott, valamint feltehetőleg gyógyszert és élelmiszert csempészett lengyel városokba. Hírszerzésbe való felvételének akadálya nincs.

A Harmadik Birodalom hírszerzésének jelentése, 1942.
Kálnoki angolbarát Génaktív kémre augusztus 16-án lecsaptak a Nachtjäger erők a Kiskakas nevű kocsmában, a budai felső rakparton. Az akció váratlanul szerencsétlenül zárult, három Génaktív ügynök életét vesztette, valamint a célpont elmenekült. A hírszerzés eltüntette a jeleket, de Ujszászy visszavezetheti a rajtaütést a Birodalomhoz. Az akcióért felelős Hermann századost ma, augusztus 17. hajnalban árulásért elítélték és kivégezték. Valószínűleg nem tiszta germán származása és ebből adódó tehetségtelensége volt az akció kudarcának alapja. A Génaktív ügynökök holttestét királyi csendőrök találták meg Érdnél a Dunában. Kálnoki Génaktív képessége láthatólag a vártnál erősebb. További lépések az ügyben szükségesek.

Heather hátradobta izzadt hajtincseit. A dzsungel millió ciripelő, surrogó kis lakója esti zenebonát rendezett a hatalmas, smaragd levelű vadonban, aminek gazdag növényzetén csak itt-ott tört át a Nap aranyló fénye. Heather körbenézett. A kis régésztábort végtelenül békésen vette körbe az esőerdő. Mintha nem 1944-et írtak volna, és mintha nem lángolt volna ebben a percben is a fél világ egy minden eddiginél hatalmasabb háborúban. Heather-hez eljutottak a hírek még Casablanca-ban. A nyilasok átvették a hatalmat Budapesten, és ők csak a németek bábjai voltak. Anglia romjai lassan épültek a német bombázók támadásai után, brit katonák véreztek a frontokon. Mindkét hazáját megégette a háború.

Csak egyik hazája, Nagy-Britannia mostanra majdnem biztonságban volt. Európán kívülről egyértelműen látszott, a Harmadik Birodalom napjai meg voltak számlálva. Azonban kicsi hazája, Magyarország még most is a tűzvonalak között égett hamuvá. Sikerrel kell járnom és még megmenthetem. A Szovjetek Kárpátalján átlépték a határt, a németek nagy erőkkel állomásoztak az országban és a nyilasok pedig minden emberi ésszel szembemenő őrültségbe kormányozták Magyarországot.

- Lady Kálnoki?
Heather megfordult, és teljesen meglepődött protokolláris megnevezésétől. Egy magas, sötét hajú angol professzor állt előtte, jobb szeme alatt sebhely, érces hangján észak-londoni dialektust beszélt.
- Professor Rutherford. Micsoda öröm.
- Részemről a szerencse. Ön ugyebár félig brit, félig magyar, nemde? Aggódunk a másik  hazája miatt, Lady Kálnoki. Hallotta a híreket?
- Köszönöm, Professzor. Igen. Szálasi a hatalmon, nyílt háború. So we have come to this.
- Sötét időket élünk.
- Ahogy mondja.
Rutherford elővett barna brit koloniális egyenruhájának belső zsebéből egy elegáns, bőr borítású laposüveget, és kinyitotta, majd átnyújtotta először a nőnek, és ő is ivott. Finom, érett, scotch whisky volt.

Páran voltak csak a táborban. Az amerikai és brit kutatók nagyrésze eltűnt a háború első pár éve után, aki pedig itt maradt, az nyilván a CIA vagy az MI6 embere volt, akik kószáló német ügynökökre vadásztak.
Rutherford gyorsan vázolta Heather számára a helyzetet. A terv pofonegyszerű volt, ezt a felét már az amerikaiak tervezték. Heather egy régészeti leletekkel teli repülőgépen hagyja el Dél-Amerikát és Rutherford társaságában elrepülnek az Egyesült Államok felé. Amerikai légtérbe érve, az amerikai vizeken horgonyzó USS Lincoln repülőgép-anyahajón szállnak le és a nő felbontja a kormányzó által lepecsételt borítékokat, amikben a német csapatok elhelyezkedéséről és Közép-Európa részletes stratégiai katonai anyagáról szóló, királyi titkosszolgálati jelentések voltak, egy diplomáciai megbízólevéllel együtt, amit Heather a hajón átad Byrnes amerikai külügyi államtitkárnak, aki abban a pillanatban illegitimnek minősíti a Szálasi-rezsim által benyújtott hadüzenetet és azonnal elismeri Dálnoki Miklós Béla ezredest a Magyar Királyság miniszterelnökének, Lady Kálnoki-Keith Heather levelét elfogadva elismeri a Magyar Királyság nagykövetének a hölgyet, ő pedig benyújtja a hivatalos segítségkérést, ott, abban a pillanatban. Másnap, október 15-én Dálnoki Miklós Béla ezredes parancsára a magyar királyi hadsereg átáll a Szovjetek oldalára, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pedig elismeri a független Magyarországot. Egy kis, amerikai expedíciós erő partra száll Horvátországban és egy huszárvágással brit desszantosokat dobnak le Budapesten, mielőtt a németek átvehetnék a város irányítását. A magyar hadsereg az erőviszonyok gyors változásával átáll, majd pár héten belül a Vörös Hadsereg áthalad békésen az országon nyugat felé és Magyarország kilép a háborúból.

Heathernek forgott a feje. Mindez túl szép volt, hogy igaz legyen. Egy órán belül ketten, Heather és Rutherford kifulladva kapaszkodtak fel az Andokban, a trópusi dzsungel pokoli párás levegőjében kapkodva a levegőt. A hegyek csendesen pipálva eregették a párafelhőket, majd halkan, megnyugtatóan kezdett cseperegni a forró eső. A nő kétségbeesetten tapogatózott a környező növényzet biometriájában, de végül semmi hasznosat nem talált, amivel magán tudott volna segíteni, így csak annyi ötlete maradt, hogy saját bőrpólusainak tágulását megpiszkálva növelte a hőleadást, viszont gyorsabban is kezdett kiszáradni. Heather hatalmas, sötét smaragd leveleket tört le a fákról, az indákról, a környező dzsungelből és a kezei között enyhén átrajzolva és megnyitva a nedvrendszereket, vizet csorgatott a szájába. Rutherford, aki elöl törte az utat macsétájával, nem látta, ahogy Heather ujjai alatt akarata alá hajlik az élő anyag.

Amikor megérkeztek, a nő már jócskán kifulladt, pedig a különleges képzésének az erőnlét is része volt valamikor. Az inka romok mohos, lekopott élei mellett vastag erekként kapaszkodtak fel a mély zöld indák, ahogy a természet benőtte a több ezer éves ember alkotta romokat. Az inka épületek azonban inka előtti Chavín és Tiahuanaco romokra épültek, amik már lassan a feledés pereméről pislogtak ki, még sokkal kopottabb, elhomályosult, felismerhetetlen állapotban. Heather nem tudta megállni a mélabús hangulatot, hiszen arra gondolva, hogy otthon mi történt éppen, az ősi romok vészes jeleknek tűntek a szemében. A repülő azonban a megadott helyen várt, tele régészeti leletekkel. Percekkel később a levegőben voltak, Heather pedig a pilóta melletti ülésen ülve látta, ahogy eltávolodik alattuk a bolíviai dzsungel. Egy hosszú, fából és kőből fifikásan összeillesztett jogart tartott a kezében, melynek kihegyezett csúcsába egy gyönyörű, sárga borostyán volt igényesen berakva. Már épp elég közel hajolt a díszes bothoz, hogy megfigyelje, mi az a furcsa kis őiszok a borostyán közepén, ellazulva, és elfeledve a gondokat...

Az ütés váratlanul érte, tehát egy pillanatra elvesztette az eszméletét. A következő pillanatban azt látta, hogy Rutherford mellényzsebéből elővett forgótáras revolverével tüzel visszafelé. Valószínűleg néhány másodpercet kihagyhatott, miután lefejelte a műszerfalat. Heather megfordult, és egy pillanatra jelenséget látott. Egy magas, északi vonású, szőke nő állt előtte, aki nagyon, de nagyon ismerős volt. A nő ütött, Heather alkarral hárított, majd a pálcával csapott le, de a nő egy akrobata rugalmasságával hajolt el, majd egy fordulattal kirúgta Heather kezéből a borostyános jogart. Rutherford töltött, majd felemelte a pisztolyt.
Sehol senki. A nő szőrén szálán eltűnt.

Mi a fészkes fene történt?
- Rutherford, ez mi volt? Más is felszállt velünk a repülőre?
- Heather, annyit tudok, mint maga! - A férfi fél kézzel a botkormányt fogta, és hátra-hátrafordult, revolverét a raktér felé tartva.
Heather felvette a pálcát, majd abban a pillanatban halántékon vágták. A szőke nő a semmiből tűnt elő és gyomorszájon öklözte a magyar ügynöknőt. Egy másik különleges képességű? Heather a következő ütést hárította és a másik nő karján felkapaszkodva mellkason vágta a pálcával, amitől a szőke elvesztette az egyensúlyát, azonban lehetetlen ívben fordult ki Heather kezei közül és kicsavarta a barna nő kezéből a pálcát.
Tudom már, hol láttam. Ott volt a Széll Kálmán téren. Aztán láttam a vilamoson. És... Még a palotában is. Csak nem... Csak nem német ügynök? Egy különleges képességű német ügynök...

Minden olyan gyorsan történt. A borostyánpálca, ami az előbb Heather kezében volt, a német nő kezében villant. A borostyán fele letört a verekedésben, ez látszott, ahogy a nő ívben elfordította a jogart, majd az egy fordulattal suhant előre... Heather érezte az ütést és a nyomást. Lepillantott, és értetlenkedve nézte a mellkasából kiálló, törött pálcát. A törött borostyánlándzsahegyként hatolt a bordái közé. Érezte, ahogy valami meleg csordul ki a száján és agya kétségbeesetten tapasztalta, hogy nem kap levegőt. A ruhái alatt lassan sűrű melegség terjedt szét, és Heather érezte, ahogy térdei berogynak, majd a repülőgép padlójára roskad.
- Heather!
Rutherford üvöltve tüzelt hátrafelé, majd megpróbálta fél kézzel kicserélni a tárat. Az ügynöknő még homályosan látta, hogy a szőke hátára vesz valamit... Hátizsákot... Ejtőernyőt!... Majd előhúz egy pisztolyt és tüzel. Rutherford rábukott a botkormányra és a repülő megdőlt. A szőke nő eltűnt, Heather pedig végigdőlt a padlón, érezve, ahogy zuhan a gép, és érezve, ahogy lassul a saját pulzusa.

Ahogy a gép hullott alá, Heather vére kicsi patakokban indult meg a repülő orra felé. A nő már nem érzett semmit, így nem tudhatta, hogy az a kis piszok a borostyánban mi volt. Nem tudhatta, hogy az egy kétszázhetven millió éves vérszívó ízeltlábú volt. És azt sem, hogy azzal, hogy feltört a borostyán, és hogy saját testhője és az ütés ereje felszakította a halott állat parányi hasát, mi keveredett a vérébe...

Pedig olyan... Olyan nagyon közel kerültünk...
A világ elsötétült, Heather pedig hallotta, ahogy valahonnan, a bolygó másik feléről, egy távoli, letűnt kis országból, az emberiesség és a kultúra ágyutűzbe borult világából egy megigézően érzelmektől nehéz, szomorú, alt női hang énekel.
Hamvadó cigarettavég,
ül a hamutálcán, s csendben végigég.
Kis cigaretta, te hidd nekem el,
hogy engem is csak égve dobtak el...

(Folytatása következik)