we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
Yvette Kimberly Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 31 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 31 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 Yvette Kimberly

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

Yvette Kimberly
mutant and proud

Yvette Kimberly
Diák
power to the future
Play By : Julie Kennedy
Hozzászólások száma : 15
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Yvette Kimberly   Yvette Kimberly Icon_minitimePént. 8 Május - 20:51


Yvette Kimberly
A sírás a gyengéknek való. Az erős nők vásárolni mennek.


Userinfo: Főkarakter
Név: Yvette Kimberly
Mutáns név:  Tintalány
Születési dátum és hely:  1967. január 17. Baltimore
Besorolás:  Diák

Képesség(ek):

Elsődleges képesség: Tintamanipuláció
Osztályozás: Alfa mutáns
Aktiválódás: néhány hónapos kor 

Képesség jelenlegi szintje: a leányzó képes tintát termelni, és azt irányítani. Teste teljesen ellenálló a tintával szemben, nyugodtan nassolhat paintball golyókat (szokott is!), de sejtjei is termelnek tintát, amit mesteri szinten képes irányítani. Valós időben változó tetoválásokat hordhat, és érintéssel másokon is létrehozhat tetoválásokat, vagy éppen tintát juttathat tüdejükbe, szívükbe, ami nagy mennyiségben csúnya halálhoz vezethet. Ugyanilyen módon hamisíthat dokumentumokat, pecséteket, aláírásokat, vagy néhány másodperc alatt sokat érő grafikát készíthet. Amennyiben teljes testét és ruháját beborítja tintával, képes kaméleon módjára beleolvadni környezetébe. Nem lesz ugyan láthatatlan, de nagyon nehezen lesz észrevehető. Képes szájából tintát köpni, valamint a tintahalhoz hasonlóan szeme fejlettebb az emberekénél, az idegvégződés ugyanis a retina mögött helyezkedik el, így nincs vakfoltja, nehezebb meglepni, könnyebben vesz észre dolgokat. Általában tetoválásként hordja tintakészletét, noha sejtjei tintatermelése is gyors, nagy mennyiségben igen fárasztó.
Képesség távlatai: a környezetében lévő tintát érintés nélkül is irányíthatja, csápokként, lövedékekként juttathajta szét, rendkívül veszélyessé válva. Mesteri szinten beleolvadhat környezetébe, mozgás közben is.
Képesség távlatai: a környezetében lévő tintát érintés nélkül is irányíthatja, csápokként, lövedékekként juttathajta szét, rendkívül veszélyessé válva. Mesteri szinten beleolvadhat környezetébe, mozgás közben is.


Jellem: első pillantásra rendkívül nyitottnak és szókimondónak tűnhetek. Barátságos is vagyok, leszámítva korombeli pasikkal, de hát ez alap. Nem tervezek hosszútávra, így könnyen lehetsz a fiúm vagy a barátnőm pár órára, de hamar kialszom, amit irántad éreztem. Egyesek azt mondanák, habzsolom az életet, holott ha tudnák, milyen üresnek érzem magam, másképp vélekednének. Ha van pénzem, azt elköltöm, ha dühös vagyok, azt kiadom magamból. Nem vagyok oda semmiféle ideológiáért vagy küldetéstudatért, de szeretek alkotni és másokkal foglalkozni. Csak ne várj túl nagy lelkesedést. Én csak azért élek, mert épp nincs jobb dolgom. Ha nem tetszik, hát így jártál.  

Kinézet, megjelenés: Lapockáig erő, vörös haj, átlagos testmagasság. Amolyan elveszett bárány tekintet, mint aki nem találja helyét a világban vagy durcás, hagyjál-békén pillantások, az aktuális hangulattól függően. Rengeteg tetoválás, általában virágok vagy szimbólumok. Többnyire vörös vagy fekete cuccok, de akad pink, zöld, fehér és mindenféle darab a ruhatárban. Ékszerfronton semmi, viszont sokféle zokni és lábbeli. Lenge öltözet és maximum egy válltáska. Gyakran túlzásba vitt rúzs.

Előtörténet: Egy bosszankodó anya tűnt fel a konyhaajtóban. A gyerkőc már megint összekente magát. A nő nem értette, hogy történhetett, hiszen elrakta a filceket, elég magasra ahhoz, hogy biztos lehessen benne, a szeleburdi leányzó még székről se érhette volna el őket. Ami azt illeti, a filcek továbbra is a helyükön voltak, mintha hozzájuk sem ért volna. Ennyire agyafúrt lenne ez a kis csöppség? Nem, bizonyosan valahol máshol talált valamit, amivel így összekente magát.
A nő elővett egy ruhazsebkendőt, megnedvesítette, szappant nyomott rá, majd hóna alá kapta a sipítozó gyerkőcöt, miközben másik kezével vadul dörgölte annak orcáját. Bármit is művelt a kölyök, színes foltjai csak nem akartak lejönni róla, mintha a bőre alá költöztek volna örök tetoválásként.
Az anya az órájára nézett, és dühösen fújtatott. Már megint el fognak késni az óvodából.

Évek röppentek tova a másodperc törtrésze alatt. A leányzó immár iskolába járt, bár többet nem, mint amennyit igen. Éppen orvosi igazolást hamisított, ezúttal nem magának, hanem egy srácnak, pénzért. Elvégre valamiből futnia kell új ruhákra.
Senki sem tudott különleges adottságáról, még szüleinek sem árulta el. A szakadék így is elég nagy volt köztük. Ha konkrét számokkal akarjuk leírni, olyan tíz év és pár ezer kilométer állt ő és az apja közé, valamint egy hasonlóan széles, de jóval metaforikusabb szakadék az anyjával ápolt kapcsolatában. Jó is, hogy bentlakásos iskolába került, kissé távolabb az otthontól. Nővérével volt csak mondhatni jóban, noha ég és föld voltak ők ketten, mégis meglepően jól megértették egymást egy-egy pillantásból is. Ez persze nem jelentette, hogy gyakran találkoztak volna. Az idősebbik leányzó jogot, latint és ki tudja még mit tanult kiváló eredményekkel, ő meg… nos, ő meg éppen elkészült a hamisított pecséttel és aláírással, majd berakta a többi rendelés közé. Grafikák, igazolások, szerződések sorakoztak a csupaszín dossziéban. Bedobta az egészet a táskájába, majd előhúzott egy üveg gint a közel üres hűtőből és ledőlt az ágyára.

Pár évvel később, egy buli után sétált hazafelé, legalábbis remélte, hogy arra. Még nem igazán ismerte az új várost, és kicsit többet is ivott a kelleténél. Egyszer csak arra eszmélt, hogy két járókelőbe botlott, egy harmadik pedig hátulról kapta el.
- Hová-hová, szépségem? – kérdezte egyikőjük.
Noha ezt akkor nehezen tudta volna megállapítani, a fickók nem voltak részegek. Ennek ellenére nem sokat törődtek a formaságokkal, minthogy egy sikátorba hordják el, leüssék, vagy bármi hasonló. Ott helyben a járdán elkezdték megfosztani ruhadarabjaitól. Ellenkezett, nem mintha sok esélye lett volna három idősebb férfi ellen. Az aktus megkezdésekor azonban újra megfeszítette izmait, ezúttal pedig sikerült kitörnie egyikőjük szorításából, aki valami sötét folyadékot okádva tántorgott arrébb. Ezek szerint lehet, hogy mégis részegek voltak?
A másik kettő erősen lefogta, az egyik pofán vágta, majd rámászott. Rövidesen azonban a szívéhez kapott, majd fulladozva rogyott a hölgyre, kinek percekig tartott, mire kimászott alóla. Addigra a harmadik alakot már sehol sem lehetett látni, csak ő, és két hulla feküdt a járdán.

Új lakás, új város, nem először. Régi kapcsolatait ilyenkor kidobhatta az ablakon, elvégre ki keresett volna fel egy ismeretlen tinédzsert okirathamisítást kérve? Kizárólag grafikákkal tudott kereskedni, az pedig nem hozott oly sok zsebpénzt. Olykor testét is árulta, bár megválogatva a kuncsaftokat, és nem egyszer került sor a korábbihoz hasonló incidensre. Képességét ekkor már teljesen tudatosan és precízen használta, így nem ölt meg senkit sem, csupán átmeneti rosszullétet okozott nekik, no meg néhány rúgást, amíg nem tudtak ellenkezni.

Charles leengedte ujjait, a lány pedig lassan feltápászkodott.
- Szóval? Fel lettem véve vagy holnap emlékek nélkül ébredek valamelyik konténerben?
A fiú egy ideig csendben maradt, a lány arcát fürkészte. Egy dolog volt látni az emlékeket, és egy egész más figyelni az arcot, miként reagál érzelmileg saját múltjára.
- Türelem, még nem végeztünk.
Ismét felemelte kezeit, további emlékeket hívva elő a lány elméjéből. Időben és helyszínben rendezetlenül törtek elő a memóriából. Az első kiállítás, melyre a lány lelkesen vitte grafikáit, úgy izgulva, mintha tárgyalásra sietne. A délután, melyet feláldozott, hogy egy elveszett gyerkőcöt hazajutasson. Egy barátnője megvédése, akit cukkoltak. Már évek óta nem beszéltek. A kisfiú nevét sosem tudta meg, a grafikáit pedig - akárcsak tetoválásait - állandóan változtatta, így az eredeti sorozatból immár egy sem maradt meg. Fizikailag legalábbis. Az elméjében azonban mindez ott maradt, örök emlékként kísérve őt.
Charles ismét leeresztette kezeit, ezúttal végleg. A nők valahogy mindig kaotikusabbak.
- Keresünk neked egy szobát, Yvette.



Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Yvette Kimberly   Yvette Kimberly Icon_minitimePént. 8 Május - 22:00


Elfogadva!

Minimális belekötés az erejére, én azért nem mondanám Charlest fiúnak. Very Happy Tény, hogy itt még nem kopasz és fiatalos is, de azért már mégis csak harminc lett a szentem, inkább mondanám férfinek. Very Happy Egyébként ezen apróságtól eltekintve nagyon tuti kis karit hoztál össze, a képessége szerintem nagyon ötletes és tetszik is, no meg rendesen jó kis univerzális cucc, szóval király.  :bighappy: Az ET-d is izgalmasra sikeredett, és a képességedre nagyon sok érdekes helyzetet lehet még építeni, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a játéktéren sem fogsz majd unatkozni. Örülök, hogy megérkeztél hozzánk és ilyen jó karit dobtál össze, a pb-d pedig szintén csúúúcs, én amúgy is bírom az ilyen kis tetkós csajokat, nekem is van egy. *-* Szóval ha netán még nem foglalóztál, akkor ne feledd el pótolni, és meg is vagy. Smile


Vissza az elejére Go down
 
Yvette Kimberly
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Karakteralkotás :: Elõtörténetek :: Diákok-