Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Karakter neve: Aurora Marshall (változtatható) Play by: Nicole Kidman (a közös gifek miatt örülnék neki, no meg szeretem is a színésznőt, de ha nagyon nem fekszik neked, és van más ötleted, megpróbálhatunk tárgyalni ) Kor: 27-28 év Csoport: Független/X-men/Tanár Képesség: Rád bízom, de ötletelhetünk együtt. Kapcsolat: Gyerekkoromból ismersz, abból az időből, amiből én az ég világon semmire sem emlékszem. Tizenhárom voltam, amikor az utcán egy nő talált meg és vitt el a legközelebbi árvaházba. Nem ismerem a szüleimet és kb. tíz éves korom előttről semmire sem emlékszem. Az elmém már akkor sem volt teljesen rendben, de azóta sokat romlott a helyzet. Én tehát nem emlékszem rád, te viszont igen. Te tudod, hogy kilenc éves koromban raboltak el a kertvárosi idilli életemből, hogy a szüleim sokáig kerestek és azt is tudod, hogy milyen voltam gyerekként és hogy jó barátok voltunk. Azóta viszont te sem hallottál rólam. És hogy mi vitt rá, hogy megkeress? Az utóbbi időben az életedben drámai változások álltak be. A tökéletesnek hitt házasságod tönkrement, ugyanis évek óta próbálkoztatok már a babaprojekttel és nem jött össze. Ráment a kapcsolat, te pedig egyedül maradtál. Hazamentél szégyen szemre a szüleidhez és a régi képek között kutatva a padláson találtad meg az emlékeidet a gyerekkorodból. Akkor jutottam eszedbe és azért keresel, mert így legalább nem a kudarcaiddal kell foglalkoznod. Fogalmad sincs róla, hogy az én életem mekkora kudarc is lett. Magánnyomozót béreltél, hogy megtaláljon és lám sikerült neki... meg fogsz lepődni, ha én semmit sem tudok majd rólad és én is, ha kiderül, hogy te tudsz rólam.
//Nagyon várom a karaktert. Jay-jel már rengeteg játékom volt, amikből nem igen sült ki semmi hosszú távú, szeretnék vele valami ilyesmit összehozni végre. A karakter jellemét inkább a kedves és visszafogottabb felé hajlónak képzelném el, aki tud mit kezdeni egy ilyen őrült figurának. A foglalkozását tekintve pl. orvost, akár pszichiátert tudnék neki elképzelni, netán tanárnőt, tehát valami emberközelit. Egyébként nem feltétlenül fix a fenti életútötlet sem, nyugodtan változtathatsz rajta, ha szeretnél és másféle indokot találsz a karakter számára, ami miatt meg akarja keresni Jayt. Persze a szokásos fontos: Légy aktív, ha vállalod a karit ne tűnj el és olyan heti egy hsz férjen bele az életedbe, vagy ha nem, akkor kérlek jelezz, hogy nem tudsz lenni. Ha ne adj isten regeled a karid és nem jelzel semmit egy hétig akkor ugyanúgy szabadnak fogom venni, ha pedig elkészülsz és két hétre felszívódsz egy szó nélkül úgy, hogy el se tudlak érni, akkor újra hirdetem, de örülnék ha eleve akkor vállalnád csak, ha tényleg tudod vinni.//
Kezdőlap 
by 
)