we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
Charles & Sarah Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
Charles & Sarah Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
Charles & Sarah Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
Charles & Sarah Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
Charles & Sarah Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
Charles & Sarah Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
Charles & Sarah Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
Charles & Sarah Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
Charles & Sarah Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 Charles & Sarah

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzer. 28 Május - 21:01

Örültem hogy Charles beleegyezett a dologba. Magam akartam beszélni Gabe-bel. Tudtam hogy meg fogom szorongatni. Erre a gondolatra ördögien elmosolyodtam. Ennyi sokk után jó volt valami semmiséggel elterelni a figyelmemet, és annak örülni.
- Rendben, akkor majd telefonálok - feleltem, és egy halovány mosoly maradt az arcomon. Legalább ez el volt intézve. Ha Charles nem lett volna, ha ő nem jön, még ezen is aggódhattam volna, és az lehet kicsit sok lett volna.
- Köszönök mindent, Charles - mondtam végül kissé félszegen, és tényleg hálásan. Jelenleg tényleg nagyon szerencsésnek éreztem magam.
- Ki kísérlek - feleltem vidoran. De természetesen anyám is jött velem, azért mégis illendőségből meg ilyenek.
Az ajtóból integettem Charlesnak. Ahogy az ajtó bezárult az volt az első hogy bevetettem magam a konyhába, és szenvtelenül átnéztem mindent, mi van itthon ehető. Majd egy nagy tál kajával leültem a konyhapulthoz. Anyám aggódva pattogott körbe kérdésekkel bombázva. Megértettem... de még nekem sem sikerült igazán felfogni a dolgokat. Nem is voltam benne biztos hogy mindent fel akartam fogni...

Az elkövetkezendő napokban a fontos ügyeket intéztem, és anyám is. Ezzel kapcsolatban viszont nem átallottam nyaggatni őt, bár én inkább buzdításnak mondanám. Azt akartam minél előbb minden rendben legyen. A vége felé pedig már egy fajta izgatottság is úrrá lett rajtam. Kíváncsi voltam...
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeHétf. 26 Május - 15:16



Sarah & Charles



Az emberekre egészen könnyű hatni képességek nélkül is. Gyakran bőven elég, ha magabiztos vagy, ha egyszerűen csak biztatóan állsz hozzájuk, ha azt mutatod, hogy minden rendben van és tényleg hiszel is benne. Ez utóbbi a legfontosabb, mert ha te nem hiszel igazán egy ügyben, akkor nem várhatod el azt sem, hogy az akinek mondod, hogy minden rendben, tényleg bízzon is benne, hogy úgy lesz.
- Természetesen nincs akadálya. - mosolyodom el. Ha jól sejtem, amilyen harcias a kis hölgy, nem szívesen lenni senki sem a bátyja helyében, amikor majd elé áll és felteszi neki a nagy kérdést, hogy vajon miért nem mondott neki semmit erről az iskoláról, meg úgy általában az egész helyről. Nem lepne meg egyáltalán, ha így lenne, de majd meglátjuk. Testvérek, azért bizonyára dűlőre jutnak majd, nekem pedig amúgy sem szokásom családi viszálykodásokba belefolyni.
A tegezés nem különösebben zavar, vannak diákjaink, akiknek ez szintén nem jelent nagy problémát, tehát nem hiszem, hogy ez olyan nagy dolog lenne, egyébként sem vagyok annyira idős, mint amilyen általában mondjuk egy professzor, vagy tanár, vagy akárki és nem is érzem magam annak. Egyébként is akkor lehet jó viszonyt kialakítani a diákokkal, ha az ember nyitott feléjük.
- Rendben van, csak nyugodtan Sarah, a kapuk nyitva állnak. Elég egy telefon és küldök érted valakit, vagy édesanyád is elhozhat akár. - ez utóbbit elsősorban neki kell eldöntenie, hiszen az iskolába ritkán érkeznek szülő, elég jó indokkal. Ha ilyesmi felmerül, akkor elég nagy óvintézkedéseket kell tenni, főleg akkor, ha az adott szülő nem tud arról, hogy mire képes a gyermeke.
- Ez esetben pedig én távozom, van mit megbeszélniük és most mindenkinek fontos a családi nyugalom. - újabb mosoly, egy apró biccentés, ahogy felállok, aztán a gyors köszönés után természetesen távozom is. Majd szépen fogok egy taxit és megyek a pályaudvarra. Néha jó is egy kicsit így egyedül utazni, főleg hogy olyan nagy távolságot nem kell megtennem.
Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeVas. 25 Május - 21:52

Hálásan néztem Charlesra, és egy kisebb kő gurult le a szívemről, ami mire leért úgy tűnt egy egész szikla volt. Ha tudtam volna hogy figyel, talán gondolatban üzentem is volna neki, hogy ,,Köszönöm.", de ebben jelenleg egyáltalán nem voltam biztos.
- Hát rendben - lélegezett fel anyám is -, talán igaza van. Köszönjük.
Majd végül csak oda jött hozzám és átkarolt. Na igen, etikett ide vagy oda, vagy bármi féle ilyesmi, azért anyámnak (is, és nekem is) elég nagy volt az ijedelem mára, talán egy hétre is vagy tovább... Hiszen nem mindennap kerül meg az emberlánya így, és ez így van jól, sőt jobb lenne ha még ennyire sem lenne gyakori.
- Oh. Nos ez esetben lenne egy kérésem - feleltem a megerősítésre, hogy Gabenek valóban köze van az iskolához... Amiért kitekerem a nyakát hogy nem szólt semmit... na jó csak képletesen. - Lehetne szó róla, hogy ne szólj neki előre hogy megyek. Szeretnék magam beszélni vele.
Nos, lehet hogy most már kezdett furcsává válni, vagy lehet csak számomra, hogy csak úgy tegezem Charlest. Hiszen mégis egy iskola vezetője vagy mi... Az igazság az volt, hogy az elején már azért is nem törődtem ilyesmivel, mert kisebb gondom is nagyobb volt ennél és nem érdekelt... Most már viszont túl fura lett volna magázódásra váltani, legalábbis nekem. És ha ez ügyben nem jött a jövőben kérés, én nem akartam bonyolítani a dolgot.
Végig hallgatva a tanulmányokról való mondandóját, bólogattam, hogy megértettem azt is amit csak gondolatokkal fűzött hozzá.
- Nos azért igyekezni fogok - feleltem teljesen szóban, hiszen azért így Charles is érthette, és semmi olyan nem volt benne, ami ne hangozhatott volna el. - És nem tudom.. lehet pár napra szükségem lesz, de nem hiszem hogy többre ennél. Nincs túl sok barátom, és velük amúgy nem szándékozom megszakítani a kapcsolatot - mosolyodtam el. - A pakolást meg a többit majd igyekszem nem elhúzni.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeVas. 25 Május - 16:15



Sarah & Charles



Az egyik legfontosabb mindig az, hogy bízz a másikban, akkor ő is bízni fog saját magában, ezért is nem piszkáltam meg a fejét csak azért, mert ideges lett. Tudtam, hogy képes lesz lehiggadni, hiszen fontosabb a családja annál, mintsem akár véletlenül is ártson nekik.
- Sokkal egyszerűbb, ha... én majd intézkedem. Elég nagy volt az ijedelem, én majd mindent intézek a rendőrökkel. - persze ez nem így van. Lesz aki megkeresi azt a fickót, szépen jelentjük az esetet, csak épp azt az apró momentumot kell a fejéből eltávolítani, ami esetleg problémát jelenthet. Nem kell azzal bevinni senkit sem az őrsre, hogy olyasmiket magyaráz, hogy egy lánynak begyógyult a vágás az arcán, miközben ő épp kínok között szenvedett. Ez nem vetne túl jó fényt senkire sem és nem kockáztathatjuk, hogy talán őrültnek nézik, mert mi van, ha nem?
Az édesanyja viszont gyorsan reagál, nem is gondoltam, hogy ez ilyen egyszerű lesz. De talán titkon reméltem, hiszen a mostani sokk azért mégis arra ösztönzi az embert, hogy a gyerekét a színhelytől a legtávolabb dugja el, hogy ne essen újra baja, mi pedig természetesen vigyázni fogunk rá.
- Ezt az apró részletet azt hiszem elfelejtettem közölni. - mosolyodom el, de nem tartottam feltétlenül a legfontosabbnak. A bátyja amúgy sem diák és az efféle családi ügyeket nem feltétlenül nekem kell lerendeznem. - Gondolom még szeretnél... nem is tudom elköszönni barátoktól, vagy összepakolni, vagy... mikor induljunk? Év közben is átjelentkezhetsz, természetesen az eddigi tanulmányaidat beszámítjuk. ~Kivéve, ami a képességedet illeti, az természetesen a nulláról indul, ami a tanulást illeti, de úgy érzem könnyen menni fog majd a kiismerése.~ - teszem még gondolatban hozzá pár szót. Erről nem beszélek nyíltan, hisz az ő dolga, hogy közli-e majd a családjával, vagy hogy mikor.
Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzomb. 24 Május - 20:27

Minden izgatottságom és idegességem ellenére, jelenleg biztonságban éreztem magam. És talán emiatt is sikerült könnyebben lenyugodnom, még ha legmélyen nem is teljesen. Viszont sikerült úgy tennem mint akinek teljesen sikerült. A remegés abba maradt, az arcomon is inkább nyugalom tükröződött. Bár nem mosolyodtam el. Valószínűleg ebben a helyzetben ez amúgy is már ijesztően hatott volna.
- Nem kéne a rendőségre mennünk ? - tette fel a bizonytalan kérdést anyám, úgy mint akibe még mindig csak hálni jár a lélek.
Én őszintén nem tudtam mit mondjak erre. Charlesra pillantottam egy gélmásodpercre felvont szemöldökkel. Az ilyesmit valóban be kell jelenteni, akár az én érdekemben is, és másokében is talán... viszont úgy éreztem, hogy most már nekem is van rejtegetni valóm. Fogalmam sem volt ilyen téren mi a helyzet... mennyire okosak a zsaruk, meg ilyenek. De valahogy nem akaródzott kockáztatni.
Amikor Charles arra tért rá, hogy menjek az iskolájába, anyám rám nézett és egyszerűen kijelentette:
- Mész!
A hangja oly határozott volt, amiről az ember azt mondta hogy nincs értelme vitatkozni vele, hiszen a következő válasz is csak körülbelül annyi lehetne, hogy: ,,Nem érdekel, mész és kész!".  De én amúgy sem akartam vele vitatkozni. Így legalább nekem nem kellett meggyőznöm őt.
- Rendben, rendben - emeltem fel a kezeimet, mintha védekeznék, egy ilyen ,,nyomós érvelés ellen". - Amúgy is megakartam nézni a helyet.
Anyám bólogatott, de lehet hogy éppen már a ,,sokk" állapotába ért, amikor nem nagyon akart ténylegesen tudomást venni a történtekről.
- Majd a bátyád vigyáz rád legalább - jelentette ki.
- Mi?!! - csattantam fel, majd anyámról Charlesra néztem kérdőn. Azt tudtam hogy valami külön iskolába jár Gabe, de hogy ebbe az iskolába?
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzomb. 24 Május - 19:29



Sarah & Charles



Úgy gondolom, hogy mindenképpen az a jobb, ha ő mondja el, mi is történt. Sokkal fájdalmasabb lenne az édesanyja számára, ha én számolnék be róla részletesen, főleg mert nem tudom mi történt, csak azt a tényt, hogy az utcán találtam rá. Nem kutattam a fejében, hogy pontosan megismerjek minden apró momentumot. Nem gondolnám, hogy szükség lenne rá és egyébként sem az a stílusom, hogy ilyesmit tegyek. Csak csendben hallgatok, amíg beszél és igyekszem biztatóan tekinteni rá. A tekintetem egyértelműen azt sugározza, hogy nem lesz semmi baj. Tudok neki segíteni, ha esetleg rosszul alakulna valami, ebben biztos vagyok. Persze ehhez már a fejébe kellene másznom, de az még mindig jobb, mintha akaratlanul ártana a családjának. Örülök, hogy igyekszik megnyugtatni saját magát, így kell ezt szépen fokozatosan megtanítani.
- Így van, szerencsére sikerült épp belé botlanom. - jelenik meg egy óvatos mosoly az arcomon. Tudom, hogy most nem szabad túlzásba vinni. Látom, hogy a nő eléggé ki van, ami teljesen érthető, hiszen mégis csak komoly bajba került a lánya. - Tudja... sok esetben a gyerekek sokkal könnyebben feldolgozzák a megrázó eseményeket, mint a szülők, de... gondoljon arra, hogy nem lett semmi baj. - egyértelmű, hogy ő viseli rosszabbul az egészet. Már csak a saját dolgommal kellene előrukkolnom, ez egyértelmű. Talán nem kéne azonnal erre rátérnem, de... lehet hogy épp ez a megfelelő alkalom. Bármennyire is ismerem az emberek gondolkodás módját, attól még nem egyforma mindenki, nem lehet előre tudni kinek mi lesz a reakciója.
- A mi iskolánkban ilyesmi biztosan nem történne vele. New York nagy város, de North Salem... egy békés kert város és az iskola sincs túl közel hozzá. - pár szóba már felvázoltam neki a részleteket akkor, amikor megérkeztem, de hamar kiderült, hogy a lánya nincs itt, így hát akkor túlságosan bő lére nem ereszthettük a beszélgetést. - De természetesen sok függ Sarahtól is, hogy vajon érdekelné-e esetleg egy elit iskola. - teszem még hozzá. Azt hiszem itt most az övé a fő feladat, hogy meggyőzze az anyját nincs semmi baj és hogy nem is lesz nagyobb baj a későbbiekben sem, hogy nem kell innentől bezárnia, hogy többé ne essen baja.
Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimePént. 23 Május - 20:51

Amikor anya visszatért, nekem az első az volt hogy elkezdtem tömni magamba a sütiket, egyiket a másik után. Szinte meg is feledkeztem néhány pillanatra mindenről. Örültem hogy nyugi van és kaja.
Kissé riadtan pillantottam fel, mikor már mind a ketten rám néztek. Ezt inkább nekem kéne elmondani... ? Mint ha valami rosszat tettem volna... legalábbis így éreztem. Pedig épp hogy nem így volt.
- Nos az úgy volt... - kezdtem bele mint akinek tényleg rejtegetni valója van... - Haza felé tartottam - vettem egy mély levebegőt. - Igazából én sem tudom mi történt! Haza felé tartottam, aztán a következő amire emlékszem, hogy egy kertvárosi ház sötét szobájában ébrettem megkötözve! Aztán nem tudom mi történt, a pasas valami rohamot kaphatott, vagy én nem tudom, de valahogy így nekem siekerült kiszabadulni, és majdnem a belvárosig rohantam - daráltam le a dolgokat, kissé kikelve magamból. Dühös is voltam, de közben a hangom is remegett. Természetesen nem anyámra haragudtam, ha valakire is akkor arra a mocsokra akitől elszöktem. Nem mondanám azt hogy féltem, de de egyértelmáen izgatott voltam. Az egész dologgal úgy voltam, hogy nem fair, de az még az igazsághoz képest egy halovány kifejezés.
A kezeim is remegtek ahogy a térdemet fogtam. Erre lettem figyelmes. És az jutott eszembe, hogy ez így nem lesz jó. Nem láttam jelét annak, hogy egyenlőre bármi történt volna, de igyekeztem lenyugodni. Lassú mály levegőket vettem, és próbáltam kiüríteni a fejemet...
Anyám eközben a szívéhez kapva nézett először rám, majd Charlesra, mint aki valami segítséget várt, mert valami halálra rémísztette. Nem akart hinni a fülének.
- Nos már a városban találkoztunk Charles-szal - tettem hozzá végül, hogy befejezett és kerek legyen az egész történet.
Anyámon viszont látszott hogy teljesen tanácstalan, és nem tudja mitévő legyen.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzer. 14 Május - 20:50



Sarah & Charles



Sokan vannak, akik igazából nem is akarják felfogni ennek az egésznek a mélységeit. Nem mindig van erre szükség, érteni minden alapot nem feltétlenül kell ahhoz, hogy kezelni tudjuk. A képességeik irányítása nem függ össze azzal, hogy tudják pontosan hogy és miből alakult ki, egyszerűen csak meg kell tanulni kezelni, ami biztos vagyok benne, hogy neki is menni fog majd.
- Jól van, bátorság! - egy utolsó mosoly még miután a taxis lassan tovább hajt. Már nincs más hátra, mint előre, csak az ajtó, ami pillanatok múlva már nyílik is. Jó dolog, ha valaki ennyire fontos a szülőjének. Persze minden bizonnyal az én anyám is könnyesre sírta volna a szemét gyerekkoromban, ha eltűnök, csak épp... jó eséllyel sokáig tartott volna, amíg észreveszi, hogy nem vagyok meg, hiszen amúgy is annyit csatangoltam egyedül a kúriában, vagy a birtokon, hogy olyan is előfordult, hogy napokig alig-alig futottunk csak össze. Nem panaszkodom, nem sok értelme lenne nem igaz? Rég volt és a múlt nem fog megváltozni azért, mert rágódunk rajta. No meg ahogy mondani szokták holtakról vagy jót, vagy semmit, ehhez tartom magam.
- Hölgyem... - apró biccentés, halk megjegyzés. Nem meglepő, hogy most nem velem foglalkozik, nem is várom el, hogy ezt tegye, csak szépen besétálok, és helyet foglalok a kanapén. Most az a fontosabb, hogy megbeszéljék a dolgaikat, addig én türelmesen várok, nem sietek sehová. Sarah azt láthatja, hogy az anyja nem valami idegenként tekint rám, ebben legalább megnyugodhat.
- Mégis hogy talált rá? Hol volt? - fordul hozzám egy pillanatra. A felnőttek tipikus reakciója, úgy beszélni egy gyerekről, mintha ott sem lenne, pedig ő már nem olyan fiatal. - Szerencsém volt azt hiszem és hát... odakint, de ezt inkább ő mesélje el. - mosolyodom el. A többi már majd az én dolgom lesz, legalábbis az iskola. Az már szintén rajta múlik, hogy el akarja-e neki mondani a pontos részleteket is. Tökéletesen rábízom, hogy mit és mennyit oszt meg az édesanyjával. Vannak nálunk olyanok, akik titkolják a képességüket a családjuk elől és olyanok is, akik nem. Ez teljes mértékben személyfüggő.
Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzer. 14 Május - 11:59

Asszem az agyamnak sikerült egy pillanatra ledobni az ékszíjat... Igaza volt. Valahogy az egész csak nem állt össze előtte. Mégis valahogy úgy tűnt mintha az előbb csak szabadkozott volna, kerülgetve a kását, mint aki nem akar semmit mondani. De az nagyon.
- Igaz - értettem vele egyet végül, aztán gondolatban megvontam a vállam inkább csak, és visszakúszott valami halovány mosoly az arcomra. Majd érdeklődve ,,hallgattam" amit mond, bár valahogy az az érzésem volt, hogy a felét sem értem.
Nos ahogy ő is sugallta kár lenne ezzel nem foglalkozni, sőt meg voltam bizonyosodva róla, hogy az esetemben még veszélyes is. Természetesen ez valahol ijesztő gondolat volt, de valahogy egész ügyesen sikerült ezt a részét egyelőre szőnyeg alá sepernem. Inkább csak az elhatározás lett bennem egyre erősebb, hogy igen, bármi legyen is végére járok ennek az egésznek. Valahol talán kíváncsi is voltam. Itt van nekem ez, amiből még ki tudja mi lesz, itt van egy másik ember mellettem akivel gondolatban diskurálok, és vizes palackot tud lebegtetni (nos gondoltam, hogy nem a palack a lényeg). Vajon mi lehet még, milyenek a ,,többiek"?
Hátat fordítottam a taxinak miután kiszálltunk. Sóhajtottam, és a házat néztem ameddig ő intézkedett.
- Jól van - feleltem neki már megszokásból gondolatban. - Igyekszem - sóhajtottam még egyet, kicsit ahhoz hasonlóan, mint amikor edzésen elkezdünk egy formát. Az első lépésnél olyankor az ember valahogy megnyugszik. És igazából nem is gondoltam bele mit érthet azon Charles hogy segít. Hogy lehet az ilyesmiben segíteni... De valahol jól esett, kicsit jobban biztonságban éreztem magam tőle.
-Akkor mehetünk - indultam el az ajtó felé, majd becsöngettem. Az ajtó meglehetősen gyorsan tárult ki.
Anyám könnybe lábadó szemmel pár pillanatig állt és nézett ránk. Majd a nyakamba borult, és úgy ölelt mint aki nem akar többet elengedni.
- Szia anya - köszöntem neki végül, amire válható volt a válasz:
- Merre jártál?
- Nem akarod tudni... Vagyis de, de előbb kérnék egy teát...
Anyám behívott minket, és végül a nappaliban ültünk le. Ő kilibbent teáért meg valami süteményért.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzer. 14 Május - 11:17



Sarah & Charles



Na igen, pár évvel később ez már könnyebben megoldható. Ha az embernek fülhallgató van a fülében, akkor nem fura, ha teszem azt elmosolyodik, de most még úgy kell ülni itt hátul, mintha semmi sem történne, vagy legalábbis ahhoz közelíteni. Nem mondom, hogy a fickó gyanút fogna, egyszerűen csak furcsállná és nincs szükség rá, hogy szegényt összezavarjuk vezetés közben.
~Igen, a lényeg ennyi, többen is vagyunk, bár erre már abból is rájöhettél, hogy van egy egész iskola, sokakkal, akik olyanok, mint te, vagyis... hasonlóak.~ persze előfordul, hogy két mutáns hasonló képességgel bír, de azért ez a ritkább. A természet ugyanolyan változatos lehetőségeket tud felsorakoztatni, mint az olyan egyszerű dolgokra, mint a hajszín, vagy épp az arcforma. Vannak egymásra nagyon hasonlító emberek, akiket rokoni szál nem fűz össze, így hát képességből is akad hasonló, netán egyforma, de ez a ritkább.
~Igen, valami olyasmi, mint a hajszín, csak egy egész kicsit bonyolultabb.~ - jelenik meg egy halvány mosoly az arcomon, amikor épp összetalálkozik a tekintetünk. Ebben még nincs semmi furcsa, nem igaz? ~Az emberben minden változás, minden eltérés az eredetitől mutáció következménye, és ez nem minden esetben negatív. Így lett a majomból ember, és így lettünk mi is, csak általában kevésbé látványos a külső változás, mint az előbbi esetben.~ - általában, ez egy fontos kulcsszó, hiszen akadnak olyanok is, akiknél külső elváltozásként jelenik meg a mutáció. Az ő életük a nehezebb, ez sajnos általános tény, amit kár lenne tagadni, de mi őket is ugyanúgy szívesen látjuk és reményeim szerint idővel majd a társadalom is.
~Igen, de ne aggódj, mint minden képesség ez is kezelhető, tanulható. Van, aki jól hegedül, de csak akkor megy neki igazán, ha sokat foglalkozik vele. Ez is valami ilyesmi.~ - biztató mosoly jelenik meg az arcomon, miközben a kocsi lassan fékez és mi elérjük a célt. A ház természetesen ismerős számomra. Fizetek, és nyitom is az ajtót, hogy kiszálljak. Minden bizonnyal nagy lesz az öröm. ~Csak annyi a dolgod, hogy próbálj nyugodt maradni és ha baj van... segítek.~ - nem jó, ha már előre fél, annak eleve nem lennének jó következményei. Azt kell saját magában is erősítenie, hogy nem lesz gond, hogy képes ezt kellően kontrollálni.
Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeKedd 13 Május - 16:13

Megmosolyogtam a ,,szavait". De csak szép szolidan. Több mint érdekes lett volna, ha a taxiban, csak úgy a semmiből elkezdek kacarászni.
- Na, a semmit, most jól megmondtad - feleltem neki szurkálódva. Talán szemrehányásnak is lehetett volna is értelmezni, de a gúny mögött valahol ott csillogott az egész gondolatban egy fajta gyermeteg jó kedv. - ,,Nem vagyunk se sokan, se kevesen, vagy mégis az egyik vagy a másik?" Szép. Mindegy, talán arra ami érdekelt így is választ kaptam. Szóval nem én, vagyis mi vagyunk az egyetlenek a földön, sőt többen is vannak. Ennyit akartam...
Elfordultam egy pillanatra Charlestól, és kipillantottam az ablakon. A futott át az agyamon, hogy vajon a szürke járókelők közül akik mellett elsuhanunk, vajon kik, vagy hányan lehetnek szintén ennek a tündérmesének a részei...
-Genetika? - kérdeztem vissza. Mivel ez nem egy olyan kifejezés amit csak úgy mindennap használnak az emberek, nem teljesen voltam benne biztos mit ért ez alatt az egész alatt, vagy mit akar mondani vele. Sőt... úgy éreztem ha magam akarnám megfejteni, csak a sötétben tapogatóznék ilyesmivel.
- Áh... - jegyeztem meg, mint aki mindent ért, de nem egészen így volt. Aztán valami mintha felkapcsolta volna a villanyt odabent a fejemben. - Ez valami olyasmi mint hogy barna a hajam vagy fekete?
Azért elég fura volt hajszínt, vagy bármi ilyen átlagos dolgot összehasonlítani azzal, hogy éppen gondolatbeli csevejt folytatok valakivel.
- Értem... - a gondolataim színezete most valamiért komolyabbra váltott kissé, magam sem tudtam miért. Megfoghatatlan gondolatok lebegtek előttem, és épp úgy libbentek is tovább elfelejtődve. Aztán kis szünet után folytattam. - Minden esetre, talán igazad van. Szerencsém. Szerencsénk volt. Nem azért, egyedül is haza találtam volna. De ha ne adj ég, otthon is történt volna valami... - sóhajtottam.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeKedd 13 Május - 15:28



Sarah & Charles



Nem is telik sok időbe és már a taxiban zötykölődünk. New York érdekes város, vannak olyan részei, ahol kiváló utak vannak, de jelenleg épp nem a belváros legkellemesebb részén hasítunk, itt pedig azért elég sok a bukkanó, meg a kátyú, hogy ne lehessen se túl gyorsan, se túl kényelmesen közlekedni. Nem baj, legalább addig is több időnk van beszélgetni, vagy fogalmazhatok úgy is, hogy megosztani egymással a gondolatainkat. A címet bemondom, és ugyan megvárhatnám, míg ő kezd, hiszen minden bizonnyal úgy is így tesz majd, de mégis én nyitom meg a kis csevejt a fejünkben. A taxit pedig csak nyugodtan vezet, mit sem sejtve, hogy nem azért nézünk egymásra, mert épp gyakoroljuk a farkasszem nézést, hanem konkrét szembecsere folyik a háta mögött.
~Vannak néhányan, de a pontos számukat nehéz lenne meghatározni. Ha azt nézzük hány ember van a földön ahhoz képest elenyésző rész olyan, mint mi, de azért nem vagyunk kevesen sem.~ számokkal nem tudok szolgálni neki, még én sem tudnám meghatározni, főleg hogy akadnak olyan mutánsok is, akiket még én sem érek el, például mert a képességük nem engedi feltérképezni őket még Cerebroval sem. ~Egyszerű genetika~. itt persze megeresztek egy mosolyt, hiszen a genetika nem mindenkinek olyan egyszerű. ~Bennünk, akik mások vagyunk akad egy gén, ami az emberekben nincs meg. Ez a gén tesz különlegesség, más-más tudással ruház fel. Születésedtől fogva benned is meg van, csak idő kell hozzá, mire aktiválódik.~ - persze ebben a témában még rengeteg kutatást lehet végezni, ám erre az utóbbi időben nekem is kevesebb lehetőségem volt, de nagyon fontos témakör, nem fogom elhanyagolni a jövőben sem, amennyire legalábbis lehetőség van rá.
~Nem, dehogy, azt hogy mi fog történni nem tudtam én sem. Csupán úgy tűnik, hogy szerencsénk volt. Csak arra vagyok képes, hogy megtaláljam a világban a hozzánk hasonlókat, bár ehhez is van egy kis segítségem.~ - igyekszem fokozatosan adagolni, főleg mivel ő még egy gyerek, az sem biztos, hogy elsőre meg tudna érteni mindent. Az viszont tény, hogy úgy fest tényleg szerencsés lány, hogy pont most aktiválódott a képessége, és hogy én pont most érkeztem érte. Bár minden bizonnyal hazatalált volna így is úgyis, de nem tudott volna egyedül mit kezdeni magával.
Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeHétf. 12 Május - 22:41

Valahogy megnyugtatott a tény, hogy most már hivatalosan is haza tartok. Még akkor is, ha a szokásos értelemben nem is mondtam volna magamat kifejezetten idegesnek, vagy aggódónak. Igyekeztem ezekre az érzésekre még akkor sem odafigyelni, hogy ha alattomos módon elő akartak volna gyűrűzni.
Beszálltam a taxiba, és az első pár pillanatig, a karfára könyökölve pillantottam ki az ablakon. Arra azért odafigyeltem, hogy milyen címet mond. De mire észbe kaptam, ismét a hangra kellett ocsúdjak a fejemben. Pedig úgy terveztem, én bombázom őt elsőnek mielőtt ,,szóhoz juthatott" volna. Nos, így jár az aki elbambul. Felé fordultam, de még mindig a fejemet támasztottam.
- Arra jutottam, hogy muszáj vagyok komolyan venni ezt a tündérmesét, úgyhogy érdekelne pár dolog - kezdtem gondolatban. - Mondd sokan vannak olyanok mint ,,mi"? Akár mit is jelentsen az... Tényleg, mit jelent ez az egész? Úgy értem, miért, vagy hogy történik?
Éppen hogy csak azt nem szögeztem Charlesnak, hogy: Mért én? Bár ez így gondolatban lehet kicsit másképp működik. Az teljesen egyszerű volt, ha nem történik ez, ki tudja mi történt volna velem, nem hogy azt hogy meg tudok-e szökni. Igazából valahol örültem ennek az egésznek, bár egyelőre nem ittam előre a medve bőrére. Aztán eszembe ötlött még valami.
- Eljöttél hozzánk még mielőtt, ez az egész megtörtént volna... Tudtad hogy ez fog történni? - nos az utóbbi mondat egyszerre volt kijelentés és kérdés is. Bár kérdésnek egyértelműbb volt.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeHétf. 12 Május - 20:32



Sarah & Charles



Egész jól haladunk, a kezdeti csúnya nézéshez képest, talán a végén még valamiféle bizalmi szintet is elérhetünk, bár az már akkor lesz esélyesebb, ha tényleg látja, hogy jártam a családjánál és nem csak simán félrebeszéltem.
- Persze, nyugodtan kérdezz csak bármit, amire kíváncsi vagy. - kúszik fel újra a barátságos mosoly az arcomra, csak akkor komolyodom el egy kicsit, amikor intek a taxinak, amit meglátok a távolban. Azért ahhoz mégis csak kell egy határozott kiállás, hogy ne hajtsanak el melletted csak úgy találomra. New York utcáin még én is tudom, hogy kemény farkastörvények vannak, ami az elérhető taxikat illeti. Ha nem vagy elég jó, integethetsz egy órát, úgy mennek el melletted, mint annak a rendje. Azért persze a külsőm most is sokat segít, látszik, hogy nincs gond azzal, hogy majd szépen kifizessem a fuvart.
Sikerült is, hamarosan már a kocsiban ülünk, én pedig gond nélkül mondom be a címet, ahova menni fogunk. Ebből talán valahol sejtheti már, hogy én tényleg nem elrabolni akarom újfent, hanem hazavinni, amúgy miért adtam volna meg ezt a címet nem igaz? A kocsi elindul, én pedig kérdő tekintettel fordulok oldalra, de persze egy hallható szó nélkül.
~Hallgatlak, csak bátran, ami eszedbe jut.~ - bár ahogy észrevettem azzal eddig sem volt gondja, hogy kimondjon bármit, ami csak az eszébe jut, tehát attól nem kell tartanom, hogy hirtelen lányos zavarában nem lesz egy árva szava... gondolata sem.
Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeVas. 11 Május - 20:21

Talán kicsit még jobban megnyugodtam, mikor láttam, hogy a pasassal nem történik semmi. Visszanyújtom neki az üveget, majd meg állok egy pillanatra mellette.
- Rendben, akkor lássuk azt a taxit - mosolyodtam el kissé. Valóban jól esett volna most már haza érni. Mondjuk ha anyámék tényleg keresnek, akkor reménykedtem, hogy legalább valaki otthon lesz. Nem fáztam, de mégis úgy éreztem, jól esne egy tiszta pulóver, vagy a paplanom magamra terítve. Talán csak bármi amit otthon találok és magamhoz szorongatom, a kajáról nem is beszélve.
- Nem baj ha kérdezek pár dolgot amíg haza érünk, tudod, szavak nélkül? - volt egy vagy pár dolog ami érdekelt. Azonban bár nem túl sokat tudtam erről az egészről, mégis volt valami, ami azt sugallta, ilyesmiről nem jó beszélgetni mindenki füle hallatára, mondjuk mint például a taxis.
Ha már haza értünk, inkább már az lesz az érdekes, hogy anyu mit mond a helyzetre, és telehassal hogy látom a helyzetem. Nem gondolná az ember, de az hogy éhes vagy-e vagy sem, igen is eszméletlen sokat jelentett más dolgok megítélésében is.
Jelenleg? Jelenleg még mindig nem tudtam elhinni az egészet igazán. Olyan volt mint egy abból az igazi, szépítés nélküli Grimm-mesékből. Morbid, és egyszerűen sokkoló, és reménykedtem, hogy nem én leszek benne a boszorkány, akinek majd levágják a fejét.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzomb. 10 Május - 8:45



Sarah & Charles



Tudom, hogy nem egyszerű ezt felfogni és feldolgozni, de mivel a saját szemével látta, így azért talán valamivel egyszerűbb lesz, mint olyannak, akinek csak el akarja mesélni az ember, hogy ilyesmi is létezik. Ő megtapasztalta, még ha először nem is értette, hogy mi is történik.
- Elvileg igen, de... nem biztos, hogy okos ötlet kockáztatni. - nem akarom azt mondani neki, hogy persze nem lesz semmi baj, aztán meg a végén halálra rémül, amikor mégis árt a saját családjának akaratán kívül. Mindenképpen az lenne a biztosabb, ha meg tudná tanulni előbb a képessége határait és csak utána térni vissza azokhoz, akik fontosak neki. Vagy legalábbis mindezt akkor, amikor úgy érzi, hogy tényleg készen áll rá, hiszen az iskola kapui azután is nyitva állnak előtte, ha megtanulta a képessége pontos használatát.
- Rendben van, csak előbb kerítsünk egy taxit. Azt amivel jöttem elengedtem, szóval kelleni fog egy másik. - aztán már mehetünk is, de persze először még az lesz a legfontosabb, hogy ne essek össze, ha közelebb jön hozzám. Ez már főként rajta múlik. Megtehetném, hogy én nyúlok bele a fejébe, hogy megpróbálom én megnyugtatni, de nem az a célravezető. Neki is sikerélmény, ha most sikerül elérnie, hogy ne legyen semmi baj.
- Igen, nagyon jól látod Sarah. - mosolyodom el végül, hogy ebből is érezze bátran jöhet közelebb. Én, aki gond nélkül hagytam, hogy Alex gyakorolja a képességét, amikor esély volt arra is, hogy szépen megpörköl, nem félek attól, hogy elgyengülök, mert egy rövid időre elszáll belőlem az élet. Ez azért valamivel veszélytelenebb, hiszen ha kilép a hatótávból, akkor megint rendben leszek. De láthatóan nem történik semmi, és hamarosan egy kósza taxit is meglátok az utcán, leinteni pedig már nem olyan bonyolult. A címet természetesen tudom, hiszen onnan jöttem, tényleg.[/color]

Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimePént. 9 Május - 21:26

A kérdéseimre a választ megkaptam, bár már szinte azt vártam, hogy ismét a fejemben szólal meg a hang. Nagyot sóhajtottam.
- Szóval azt mondod, hogy ha megnyugszom nem lesz baj? - kérdeztem újra, már reflexszerűen is szóban, hiszem ő is ,,hangosan beszélt" hozzám.
Újabb mély levegőt vettem, és az futott át az agyamon, hogy: Akkor legyen, próbáljuk ki ezt a tündér mesét. Talán ha mindig azzal foglalkoztam volna, hogy ez mennyire nem lehet igaz, még a végén becsavarodtam volna. Az pedig nem jó.
- Azt mondtad, jártál már nálunk, és beszéltél anyámmal. Nos akkor meglátjuk igazat mondtál-e - az egészet nagyon komolyan gondoltam, a hangomban mégis volt valami könnyed vidámság. - Aztán ha sikerült haza érnem a többit is megbeszélhetjük...
Újabb még levegő. Beszív, és kifúj... Azonban rihtig annak a pasasnak a képe ugrott be, aki az előbb még fogva tartott. Ez így nem jó. Újra kezdtem az egészet... Gondoljunk a sült csirkére, az jó dolog. Attól meg éhes lettem. Újabb mély levegő, egy pillanatra lehunytam a szemem, és közelebb léptem a férfihez lassan, remélve hogy ő nem jut olyan sorsra mint a másik. Az megérdemelte, ő nem.
- Ha ez az egész tényleg igaz, akkor az veszélyesebb, ha nem tanulom meg kezelni - jelentettem ki, miközben lassan közeledtem Charleshoz, reménykedve hogy nem akar még a villám is belecsapni egyikünkbe. Már csak ez hiányzott volna ehhez a naphoz.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimePént. 9 Május - 20:49



Sarah & Charles



Mondhatnám, hogy ez az izgalmas ebben, hogy soha nem tudhatjuk, hogy ki hogyan reagál a megkeresésre, de azért ez elég nagy túlzás. Nem egy kellemes élmény sokkolni másokat, mert hát igen ez azért elég gyakran szinte már sokkolóan hat. Bár jóval nehezebb annak, akik amúgy előtte nem is tudta, hogy mit kezdjen magával. Most még sikerül csírájában elkapni ezt a kis kezdeményt és akkor talán többet segíthetek neki, mint mondjuk sokaknak, akik nem így vannak ezzel. Kérdés, hogy hajlandó lesz-e hallgatni rám, vagy hagyja-e egyáltalán, hogy segíteni próbáljak neki. Nem tehetek mást, int hogy várok, hogy eldöntse mit is akar. Az, hogy végül megissza a vizet, határozottan jó jelnek tűnik.
- Ha nyugodt vagy elég kicsi az esélye, hogy bekapcsol, főleg ha nincs is rajtad semmiféle sérülés és a tested nem akarja automatikusan gyógyítani önmagát. De elkísérhetlek, és ha úgy érzed az iskola kapui nyitva állnak. - persze nem lenne kellemes neki, ha ártana valakinek, akit szeret, de azt sem hiszem, hogy most így szó nélkül eljönne North Salembe és azt nem is lehet. Először haza kell mennie, beszélnem kell az édesanyjával és majd utána meglátjuk. Az eleve rá van bízva, hogy a képességét vajon el akarja-e mondani a családja többi tagjának. Akadnak, akik megteszik, mások félnek, hogy rosszul sülne el. Én azért most mégis szavakkal válaszoltam a gondolatban feltett kérdésre, hiszen ebből már láthatta, hogy működik a dolog.
- Tudom, hogy ez így elsőre eléggé... ijesztő, de megtanulhatod kezelni. - visszakúszik az arcomra a barátságos, megértő mosoly, amiben már olyan jó vagyok. Na nem mintha gyakorolnám, egyszerűen csak meg és kész. A megértés az egyik fő erősségem, mindig is így volt, legalább az utóbbi években még jobban ki is tudom használni.

Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimePént. 9 Május - 15:14

Kezdett szimpatikussá válni a pasas. Nem tudom, miért... talán azért mert ő volt egyedül itt, és azért mert úgy tűnt ő volt az egyetlen aki magyarázattal szolgálhat a történtekre.
- Na igen... - tekintettem újra a vizes üvegre. Erős késztetést éreztem, hogy bele igyak.. Körülbelül talán úgy, mint amikor valakit valami nagy trauma ér és alkoholizál. Nekem azonban ez az üveg víz is megtette volna, de még elfilóztam a dolgon.
Átható tekintettel néztem rá, mikor arra célozgatott, hogy a fejemben tud olvasni. Pont úgy mintha nem is ő olvasna az én fejemben, hanem én az övében, sőt, mintha a lelkébe látnék. Közben ismét beugrott a fickó képe ahogy összeesett. Akkor nem értettem semmit... Talán még most sem, de lehet hogy én tettem volna? Jelen helyzetben ez teljesen értelmes lett volna.
Ekkor jött az újabb hang a fejemben, és valahogy úgy éreztem magam tőle, hogy már minden mindegy. Meghúztam a vizes üveget, és nem is válaszoltam a férfinek egészen addig amíg az egész ki nem fogyott. Nagyot sóhajtottam, majd leeresztettem az üveget.
- Nem veszélyes ez? - kérdeztem, de ez úttal már úgy próbálkoztam én is, ahogy ő, nem nyitottam ki a számat, csak gondolatban próbáltam sugallani. - Biztos hogy jó ötlet így, ha haza megyek?
Azok után, hogy az embert elrabolták és egy idegennel cseverészik az utcán nem a legjobb ötlet volt ilyen kérdéseket feltenni. Azonban ha tényleg úgy van ahogy mondja, féltem attól, hogy esetleg bánthatom anyámat, vagy az öcsémet. Még akkor is, ha igazából nem is vettem észre, vagy legalább nem tudatosult bennem teljesen, hogy a Charles mennyire tartja velem a távolságot.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimePént. 9 Május - 13:41



Sarah & Charles



Önkéntelenül is elmosolyodom, amikor az evésről kezd el beszélni. Bizonyára tényleg éhes is lehet, de egy kád rizs végképp nincs nálam. Az pedig már csak rajta múlik, hogy velem tart-e, ahol aztán majd a szülei minden bizonnyal tele tömik a bendőjét a nagy ijedtségre. Mindenkiére persze, nem is csak az övére, hiszen a családja is kellőképpen frászban lehet már.
Az viszont már biztos, hogy egy kisebb bemutató nélkül úgysem érti meg az egészet, hiszen még azt se nagyon hiszi el, ami vele történt. Persze nekem sem volt ez egyszerű, csupán én akkor hat éves voltam. Fel sem fogtam, hogy mi történik, a koromból adódóan pedig jóval kevesebb volt bennem a szkepticizmus. Azt hiszem jobb, ha a képességeink fiatalabb korban jönnek elő, akkor még a világ nem nevelte belénk, hogy mennyi minden van, ami teljességgel képtelenség. Túl közel jön hozzám, én pedig ösztönösen hátrálok, amikor megérzem a zsibbasztó érzést. Nem ismeri még a kontrollt és ez teljesen érthető is, jobb tartani a megfelelő távolságot tőle.
- Természetesen víz, de ha nem az lenne, akkor se mondanék más nem igaz? - kacsintok egyet, csak úgy szórakozottan, hiszen tudom, hogy ez az ő fejében is megfordult.
- Meggyógyult. Ha jól sejtem, bár ennyiből még nem lehetek benne biztos, de az alapján, amit láttam odabent... - a homlokomra mutatok, hogy értse a fejéről beszélek, a gondolatairól. - ... és amit az előbb én is éreztem, mások életerejéből meg tudod gyógyítani magad. - elég erős tipp ez, szinte biztos vagyok benne, de persze nem ismerhetem még ennyiből a képessége pontos miben létét, vagy a határait. Erre az kell, hogy gyakorolja és persze amikor nincs rá szükség, akkor visszafogja, hiszen így mindenkire veszélyes, azokra is akik fontosak neki. ~Próbáld ki.~ - sugallom neki újra gondolatban, hiszen persze, hallom, amit gondol, amennyiben arra koncentrálok. Ha nem tenném, ha nem zárnám el az elmémet alapállapotban, akkor teljesen zavaros lenne a világ körülöttem.

Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeCsüt. 8 Május - 21:25

,,Nem tesz jót a fogaknak.." Behalok. Ha nem az lett volna a helyzet ami, talán még jót is mosolyogtam volna.
- Kár - válaszoltam -, pedig most egy fél tortát be tudnák csapni, és egy marhát egy kád rizzsel. Igazad van, egy cukorka nem lenne elég... - kezdtem el fecsegni, és rájöttem, hogy valóban baromi éhes vagyok. Vajon mennyi lehet az idő. Na igen, ha minden igaz délben ettem utoljára...
- Nos, ez megnyugtató - ha annyira lázadozó tini lettem volna, azt gondoltam volna, legalább keresnek, az egy másik kérdés, hogy nem találnak meg, és hogy jellemző. De tudtam, hogy valójában anyám biztos aggódik értem. Talán még az a takonypók öcsém is, akiről ezt nem képzelné el az ember.
Már megint az arcom. Tényleg mi történt vele? Igazából nem értettem az egészet...
Nagyokat néztem a felém lebegő üvegcsére, de aztán nem bírtam idegekkel. Egy nagyobbat előre léptem, és elkaptam az üveget. Így viszont, a férfi belekerült a hatótávom szélébe, bár én mit sem tudtam erről. Ha azonnal hátrébb lépett, akkor egy pillanatra úgy érezhette, mintha hangyák lennének a bőre alatt, és apró kis tűszúrás szerű pontokon valami távozni akarna belőle, talán maga az élet... De amint hátrébb lépett, a jelenség elmúlt, bár pár percig még így is kellemetlen érzést hagyott maga után.
Én mit sem tudva, és törődve egyelőre ezzel, kinyitottam az üveget és óvatosan beleszagoltam.
- Ez tényleg víz? - tettem fel a hülye kérdést. Bár nekem annak tűnt, lehet volt benne valami aminek nem örültem volna, de ha így is van, mért mondaná az illető aki beletette.
- És mi történt pontosan az arcommal, hm? Mellesleg ez magának akkor is megy, ha én sem beszélek és úgy próbálok válaszolni? - bombáztam kérdésekkel, de azért eléggé meg voltam rökönyödve, hogy csak úgy valaki más hangja zeng az agyamban. De lehet, csak megkattantam. Ami azért nem lenne annyira jó hír.
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeCsüt. 8 Május - 20:43



Sarah & Charles



Egyáltalán nem lep meg, hogy ennyire ellenségesen áll hozzám. Tökéletesen érthető, hiszen... miért is nézne a legjobb barátjának, ha egyszer nem is ismer. Attól, hogy én tudom, hogy ki, attól hogy sokkal többet tudok róla mint kellene, ez még fordítva nincs meg. Tudom, hogy nem fair, de azzal, hogy megtalálom őket egyben bele is látok a fejükbe, ez elkerülhetetlen.
- Cukor az történetesen nincs nálam, nem is tesz jót a fogaknak. - rántom meg a finoman a vállam. Nem tűnik el a barátságos mosoly sem, csak talán egy kicsit szelídül és közelebb kerül a pillantásom a komolyhoz, hiszen lassan bele kell majd menni a komolyabb témákba is, nem lehet a végtelenségig elkerülni őket, ezzel én is tisztában vagyok.
- Nem küldött a keresésedre, ők is keresnek, csupán én biztos voltam benne, hogy megtalállak, így ők csak tűt keresnek a szénakazalban. - jó, kissé talán túloztam azzal, amit előzőleg mondtam. A szülei nem tudnak róla, hogy a keresésére indultam, nem is értették volna, hogy miért teszem. Együttérzésemről tanúsítottam őket, aztán elköszöntem és beültem az első taxiba, hogy megpróbáljam körbejárni a várost, hiszen kinek lenne nagyobb esélye időben megtalálni ezt a lányt, ha nem nekem?
- Ez az iskola talán neked is jó lenne, hogy megpróbálhass rájönni mi is történt az arcoddal. - mondom ki most már teljesen nyíltan, hiszen úgy fest az előbbi mozdulatom nem volt számára egyértelmű, vagy csak nem akarta, hogy az legyen. Egyet lépek végül közelebb, de még így is tisztes távolság marad közöttünk, aztán kicsit körülnézek. Nem jó, ha túl sokan látják, azt amit az ember tesz, bár persze sok mindent ki lehet magyarázni bűvész trükkökkel is. ~Bár cukor nincs nálam, de talán szomjas vagy.~ - hallhatja a hangom, de a szám most egy pillanatra sem mozdul meg, ellenben az eddig a zakóm belső zsebében megbúvó kis üveg ásványvíz most egyszerűen csak megindul felé lebegve a levegőben, mintha minimum dróton húzná valaki.

Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeCsüt. 8 Május - 15:37

Megrökönyödötten álltam, de ennek ellenére továbbra is ugrásra készen. Persze én is örültem volna annak, ha most valaki tényleg segíteni akar, és nem egy újabb idióta aki bántani akar.
- Akkor most te vagy a cukros bácsi vagy sem? - vetettem neki oda dacosan kissé félvállról. Ez a csak haza akarlak vinni szöveg eléggé áthallásos volt.
- Tudod szeretnék neked hinni, de minden kislánynak megtanítják jobb helyeken hogy ne higgyen a tündérmesékben - utaltam arra, hogy ez azért túl szép ahhoz hogy igaz legyen. Mi az hogy utaltam? Szinte már a képébe dörgöltem az illetőnek...
Az mondjuk igaz volt, most így belegondolva, hogy jelenleg semmi másra nem vágytam jobban talán, mint hogy hazakeveredjek. Egy kis nyugalom és forró teánál nem esett volna semmi jobban.
- Ebben nem kételkedem - sem anyában, sem pedig a rendőrség belassult fánk pusztító életmódjában, de ezt még egy mezei egér is megmondta volna. - De higgyem el hogy anyám egy idegent küldött a keresésemre? - vontam fel a szemöldökömet.
Először nem igazán értettem mit akar mondani azzal a mozdulatával. Csak az arcát vakarja? aztán belém hasított a felismerés, akkor pedig nem igazán voltam hajlandó hogy értsem. Sőt nem is voltam benne biztos, hogy arra utal. Hiszen én magam sem tudtam, hová tűnt a seb az arcomról.
- Nos örvendek, és bizonyára jó magának... de mégis mit akar ezzel?
Vissza az elejére Go down

Charles Xavier
mutant and proud

Charles Xavier
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeCsüt. 8 Május - 15:04



Sarah & Charles



Milyen egyszerű lenne, ha egyszer... egyszerű lenne, de persze egyértelmű, hogy erről most sem lesz szó. Elég hirtelen ugrik fel ahhoz, hogy tisztában legyek vele nem zárt a szívébe első látásra. De ez érthető azok után, ami történt vele. Ha jól sejtem nem szívesen látna most senkit sem, azokon kívül, akiket ismer, és mégis én vagyok itt egy újabb vadidegen, akitől tartania kell. Az arcomról nem tűnik egy a barátságos mosoly, mintha már rá lenne fagyva és nem moccanok onnan, ahol megálltam, kellő távolságban ahhoz, hogy ne érezze magát még jobban fenyegetve.
- Csak segíteni és hazavinni. Vagyis ez utóbbit nem szó szerint én, inkább egy taxi. - talán egy kis viccelődéssel oldhatjuk a hangulatot, ha más nem, hát legalább egy egészen kicsit, bár nem biztos, hogy ez sokat fog érni, főleg ha nem mondok neki többet, de mindig jó, ha az infokat szép lassan adagoljuk, akkor talán nem olyan megrázóak. - A szüleid aggódnak érted, a rendőrség pedig még nem keres, én pedig épp ma jártam nálatok, hogy egy lehetőséget kínáljak. - tudom, tudom ez még mindig nem elég, de akkor is a fokozatosság híve maradok és persze állok továbbra is a helyemen. Nem megyek közelebb, hiszen csak úgy süt róla, hogy fél, és túlságosan sok minden történt vele ahhoz, hogy fel tudja dolgozni ilyen hirtelen.
- A nevem Charles Xavier és egy olyan iskolát vezetek... ahová nem hétköznapi diákok járnak. - a kezemet egy múló pillanatra az arcomhoz érintem, épp oda, ahol az imént begyógyult a seb az övén, de épp cska annyira, hogy talán ebből értse, nem hétköznapi alatt nem azt értem, hogy teszem azt rendkívül jók mondjuk matekból.

Vissza az elejére Go down

Sarah Hannon
mutant and proud

Sarah Hannon
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 66
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitimeSzer. 7 Május - 21:40

Mi a... kezdtem már szinte óvatosan dörzsölni az arcomat. Abban biztos voltam, hogy az ... fickó megvágott. Ennél élesebben nem élt bennem egyetlen emlék sem. És fájt is elég rendesen. De csak fájt... múlt idő. Szinte csodának éltem meg ezt az egészet a fejemben lévő nagy kavarodás közepén, ahogy azt is ... hogy megmenekültem. Megmenekültem... próbált bennem tudatosodni az érzés, de nem volt könnyű dolga.
Mint akit villámcsapás ért (újra) úgy éreztem magam ahogy meghallottam a hangot. Sőt mintha még közvetlen a fejemben szólt volna. Kész, akkor ezek szerint már meg is zavarodtam volna? De ezzel nem törődtem, amit észre vettem a közeledő férfit. Akkor lehet ő lett volna?
Felugrottam, szinte reflexszerűen egy laza alapállásba, ami talán annyira még nem volt feltűnő. Talán ha az illető kicsit jártasabb akkor szemet szúrhatott volna neki. De amúgy csak kicsit csámpásan álltak a lábaim, és? Kit zavarna az ilyenkor? Az járt a fejemben, hogy ezúttal azonban nem akarok felkészületlen lenni... ér amennyit ér...
- Ki maga és mit akar? - csattantam fel, kemény, rápirító hangon. Mintha amúgy annyira ijesztő jelenség lennék... de sebaj annál jobb, már volt aki megjárta emiatt...
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Charles & Sarah   Charles & Sarah Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Charles & Sarah
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: New York-