Beyaert Farm

Tárgy: Beyaert Farm Kedd 10 Szept. - 14:37

First topic message reminder :

North Salem több lovasfarmnak is otthont ad, de a legnagyobb közülük mégis csak egyértelműen a Beyaert Farm. Innen nem messze található az Étterem a három patkóhoz, ugyanis a méltán híres Joel Jenkins itt kezdte pályafutását még egész kisfiú korában. Minden évben megrendezik itt azóta is a Jenkins kupát, ezen kívül pedig év közben 3 alkalommal vannak kisebb tornák. Sok gyerek tanult meg itt a lovagolni, hála a magas színvonalú oktatásnak és több szép eredmény elérő díjugrató is innen került ki.
Rosszabb időben a benti fedett pálya is kiváló a gyakorlásra, ezen kívül pedig a farm több épületnek is otthon ad. Egyrészt a tulajdonosok saját háza a birtok központja, aminek a felső emeletén néhány kiadó szoba is akad azok részére, akik valami miatt itt ragadnának éjszakára. Természetesen két istállóval is rendelkeznek, az egyik 25, a másik 20 ló befogadására képes, de tervben van a bővítés is. A kinti karámok kiválóan alkalmasak a tanulásra, és természetesen a környező füves területeken is remek lovas sétákat lehet tenni.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szomb. 2 Nov. - 22:36

Aggodalmaskodva, homlokomat ráncolva figyelem, a vérben úszó lányt. Miért? Annyi éve járkálok ide, annyi éve koptatom az utcaköveket, és szinte soha nem futottam bele egy balesetbe se. Kerülöm a bajt, és nevezzenek emiatt szívtelennek, vagy nemtörődömnek, de nekem valahogy túl kell élnem. És egy konfliktus, az nem az a hely, ahová tartozni akarok. Kimaradok a bajból, nincs min agyalni, nincs miért félni... De most minden itt történik az orrom előtt. Ráadásul a jóvoltamból. Sajnos olyan kisugárzásom van, vagy így van megírva az életem, de mindig rám talál a balhé.
- Előbb nem kellene valamit a sebbel kezdeni? Sikálhatnád, amíg el nem vérzel, mert még mindig vérezni fog... - mutatok rá egy paraszti logikai hiányosságra, de inkább ráhagyom. Lehet sokkban van, és ha hamarabb cselekszem, előbb jut ellátáshoz. Az kéne legkevésbé, hogy az orrom előtt folyjon ki minden csepp életereje. Így hát szedem lábam, lázasan kutatok bárminemű, vödör, vagy akként használható tárgy után. Amint találok egyet, azt felnyalábolom, megtöltöm vízzel, és befelé menet, bezárok minden ajtót, ahogy kérte. Közben olyan gondolatok cikáznak fejemben, hogy Johnny meg fog ölni, vagy hogy ez a csaj most hívni fog egy különleges osztagot, ami bebörtönöz és kísérleteket fognak végezni rajtam... Vagy minden jól sül el és bármiféle kérdés nélkül elválnak útjaink. Hm, ez tetszik. Semmi konfrontálódás.
- Nos, mindent megtettem, amit kértél. - pakolok le elé és nyelek egy nagyot, ahogy leápolja magát. Oké, dobd be magad, kérdezd meg, hogy segíts-e, gyerünk! De a gombóc a torkomban nem enged megszólalni. Szótlanul figyelem, s ha tudtam volna beszélni, akkor végképp nem jutottam volna szóhoz. Hirtelen vakító fehérség önti el a csarnokot, alkaromat szemeim elé emelem. Most kerülök át a másvilágra! Érzékelem, hogy kialszik a fény és a szőkeségre emelem tekintetem. Angyalszárnyakat növesztett, ami némiképp lerántja államat a földig.
- Hohóó. Ennyi?! Mi a fene volt ez? Mi vagy te? - mi vagyok én? Valószínűleg erre is megkapom végre a választ, ami... nem tesz túl boldoggá. Egy újabb címke, újfent valaminek nevezhetnek, csúfolhatnak. Miért tesszük ezt magunkkal?... Lenyűgöz a leányzó fénye, a szárnyai, a tény, hogy már nem tátongó húscafat a karja, de ugyanúgy elszontyolodom. Azt hiszem én már csak egy ilyen savanyú, örök tragika maradok.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Csüt. 31 Okt. - 19:29

Hagyjam már, na persze! Ennél átlátszóbb viselkedést már nehezen lehetne produkálni. Ez még a tipikus filmbéli elbámészkodó fütyülésnél is pocsékabb. Komolyan azt hiszi, hogy én ezt beveszem? Láttam, amit láttam, és ebben biztos vagyok. Na jó, annyira mégsem, de a reakciója mindenképp megerősít hitemben. Ez a srác nem átlagos. Amiatt pedig, ahogy visszakérdez, még inkább így gondolom. Ezt már elszúrta, de még mennyire! Így viszont legalább nem kell visszafognom magam. Mármint... Nyugodtan meggyógyíthatom magam előtte, amennyiben úgy vélem, nem lát senki más. Azt pedig egyszerűen meg lehetne oldani. A fiú egész rendes, és még a lovat is kiviszi. Addig én csak tartom oldalra a karom, miközben arra várok, hogy visszajöjjön. Az eszembe sem jut, hogy esetleg addig kellene lépnem, amíg nincs itt. Na igen, azt hiszem a vér jobban foglalkoztatott. Aztán persze megérkezik az elsősegély dobozzal. Nagyszerű, pont ez kellett! Vagyis nemigazán, de mindegy.
- Köszi! Nem egy könnyű eset, de a seb miatt aggódom legkevésbé, azt gyorsan elintézem. Viszont... Tudnál nekem hozni egy vödörben vizet? Az istállóban biztos találsz vödröt. Le kellene mosnom a vért, mielőtt a tulaj meglátja. Ha pedig jössz visszafelé, behúznád magad mögött az ajtót? - kérdem.
Remélhetőleg van akkora bűntudata, hogy teszi amit kérek. Persze nem akarom kihasználni, csak annyira segítőkésznek látszik, és így legalább nem lesz akkora bűntudata, hogy helyt áll az elsősegélynél. Bizonyára lesz neki nagy meglepetés, amit szintén nemigen akarok okozni, de még mindig könnyebb, mint állandóan a kötésekkel bajlódni. Azt pedig el akarom kerülni, hogy a kerítésen lévő kabátom esetlegesen összekenjem vérrel egy átázott kötés esetén. Egyébként is minimum varrni kellene ezt a szépséget. Furcsa... Egyre kevésbé van bajom a sérülésekkel. Ez jól jönne az orvosin. Kár, hogy most már esély sincs arra, hogy ott kössek ki. Pedig amióta tudom, hogy gyógyítok, oda akartam kerülni. Tudom, hogy a képességem nem használhattam volna, legalábbis nem nyilvánosan, de titokban... Amiről nem tudnak, az nem fáj senkinek. A kórház meg csak örülhetne, mert csodák történnének ott, ahol én járnék. A betegekhez pedig sokkal könnyebb hozzáférni orvosként, mint puszta látogatóként. És ki is lehetne szűrni azokat, akiknek fizikai sérülése van, nem pedig egyéb betegsége.
Amennyiben a srác elmegy, megvárom, míg visszajön. Ha nem, hát kénytelen vagyok a dobozt felbontani és némi gézt elővenni, hogy letisztítsam a vágás környékét, hogy ne csöpögjön róla a vér. Ha hoz vizet, akkor lemosom és megtörlöm a gézzel. Ezt követően így is, úgy is alkalmazom magamon gyógyító képességem. Egyszerre nem látni mást, mint erős fehér fényt, mi elborítja környezetem. Mire pedig elmúlik, nekem fehér szárnyaim nőnek, sebemnek pedig hűlt helye.
- Ezzel meg is volnánk. Köszönöm a segítséget!

Tárgy: Re: Beyaert Farm Csüt. 31 Okt. - 14:11

Utólag agyalva, mennyivel könnyebb lett volna elugrani, vagy hagyni, hogy áttrappoljon rajtam négy patával a jószág. Most nem lennék abban a dilemmában, hogy mi a fenéhez kezdjek. Próbáljam bemesélni a lánynak, hogy a riadalom miatt látott "rémeket"? Vad fantáziája van? Pont ahogy Annie a szüleimnek mondta. Egy pillanatra elönt a harag, de gyorsan visszatuszkolom emlékeimet, érzéseimet a fal mögé. Újra könnyednek érzem lelkem, lekerült róla az a megfoghatatlan súly. Mély lélegzetet veszek, meg is feledkezem róla, hogy hol vagyok, vagy mi történt. Még néhány tompa puffanás, nyerítés ver visszhangot hallójáratomban, majd kitisztult elmével citálom vissza magamat a jelenbe. Tágra nyílt szemekkel pislogok körbe, hogy merre menjek, mit csináljak. Végül megragadom a ló kantárját, ahogy a lány utasított rá. Erőteljesen kell fognom, ugyanis nyugtalanul forgolódik - ami egy ekkora állatnál felér egy kisebb cibálással.
- Pff, stoptábla? Hagyjad már! Ez egy... közönséges vasvilla. - rúgom arrébb szemléltetve, hogy ez bizony nincs megbuherálva. Mint a mágus a közönségének. Persze azok mind trükkdobozok, kalapok, ennél a varázslatnál azonban én vagyok megspékelve valami extrával. Mindeközben folytatom az ingerült állattal a huzavonát.
- Hogy mi? - oldalra döntött fejjel, hitetlenkedve kérdezek vissza, mint aki nem értette. Nem is értettem, hogy őszinte legyek. Mi az, hogy te is? Még sem vagyok egyedül ezzel? Ha nem csak én vagyok az egyetlen, aki erővel bír, akkor az azt jelenti... megint egy kisebbség tagja vagyok. Ennél talán még az egyedüllét is jobb.
tátott szájjal bámulom a felszakadt húst, ami a lány karja volt valaha. Hebegve, habogva inkább hátat fordítok és kivezetem a lovat. Nem jó nekem, ha Johnny azon kap, hogy - akaratom ellenére, de - szétcincálok egy vendéget. Az egyik üres boxba vezetem a lovat, és hagyok magamnak pár pánikolós percet, hogy kitaláljam mihez kezdjek. Idegesen járkálok fel-alá a karámok között. Hívjak mentőt? Ekkor pillantok meg egy elsősegélydobozt a falon. Remek! Leemelem és sietős léptekkel, igaz még mindig félve baktatok vissza. Ohh, minden tiszta vér! Szó se róla, nem vagyok finnyás erre, nem maga a vörös folyadék zavar, hanem a tudat, hogy valaki megsérült.
- Nagyon gáz a dolog? - leteszem a dobozt és egy lépést hátrálva hesszelem.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Csüt. 31 Okt. - 10:51

Valami furcsa történik a lóval. Térdemmel úgy érzem, mintha valami megmozdulna a ló oldalán. Ez igencsak megdöbbent. A következő ugrás után le is lassítok, hogy nyugodtan végigsimíthassak oldalán, de nem tapasztalok semmi rendelleneset. Bizonyára csak az idegeim szórakoznak velem. Pedig tényleg olyan volt. Mint amikor nekem kinőnek a szárnyaim. Komolyan kezdhetek megőrülni, ha már azt hiszem, hogy a lónak is kinőhetnek a tollai. Sóhajtok egyet, egy pillanatra lecsukom szemeim és veszek egy mély levegőt, hogy megnyugodjak. A hátas nyakát megpaskolom elég erőteljesen, majd újra megindítom. Először maradunk a galoppnál, utána azonban nagyobb iramra késztetem paripám és ügetni kezdünk. Egész kellemes ez így. A kerítés mellett kezdem el hajtani, hogy levezessük a mai testmozgást, de váratlanul egy srác tűnik fel előttünk.
- Vigyázz! - kiáltom, mire ő úgy tűnik, fel is figyel, de mi a fenét művel?
A vasvillával a földbe szúr, mire megjelenik egy... Stoptábla? A lovat igyekszem minél hamarabb megfékezni, s meg is áll még az alak előtt. Nemtetszését máris kifejezi, rémületével együtt és felágaskodik, engem levetve hátáról. Igencsak meglepetésszerűen ért ez az egész, ezért egész gyorsan lepottyanok róla, fél karommal kerítést fogva. Fájdalmasan felnyögök, mikor ülepem a földön landol. Hanyatt fekszek, hogy vegyek néhány mély levegőt, majd a baj okozójára figyelek.
- Segíts, fogd meg a lovat! - szólok rá, mielőtt még elmenekülne.
Nem haragszom rá, tényleg. Na jó, egy kicsit igen, de én is figyelhettem volna jobban. Erről ismét eszembe jut amit láttam. A stoptábla eldobásra kerül és visszaváltozik menet közben. Én felkelek, leporolom magam, majd hitetlenkedve meredek az ismeretlenre.
- Stoptábla? Mégis hogy a fenébe tudtál te táblát csinálni a vasvillából? Csak nem? - ér el kissé lelassult felfogásomig a lényeg.
- Te is különleges erőkkel bírsz? - kérdem, közben pedig közelebb sétálok hozzá.
Remélhetőleg már fogja a hátast. Le kell nyugtatni, mielőtt még jobban megijesztenénk. Kezem meg is indítom feje felé, de ő elhátrál. Mintha menekülni próbálna. A paci szemeibe nézek, melyekben saját képem tükröződik vissza, így látom meg azt is, hogy mi van a kezemmel, amelyik a kerítés mentén csúszott végig landoláskor. Ennek köszönhető, hogy nem a hátamra estem, ami nagy mázli. Ami viszont akkor tűnik fel szemeim előtt, mikor kissé fordítok alkaromon, már kevésbé. Egy aranyos vágás az, miből vér csörgedez. Éreztem én, hogy valami belém akadt, de nem hittem volna, hogy pont a húsomba. De hova máshova, mikor kabátom nincs is rajtam. Csak a fehér póló, mit ma reggel vettem fel.
- Fenébe... - mérgelődök alig hallhatóan.
- Megtennéd, hogy valahogy lenyugtatod? Szerintem nem bírja a vért - kérem a srácot, közben pedig hátam mögé rejtem kezem.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 30 Okt. - 23:09

Jó ideje már, hogy New York különböző területein bóklászom, és ez alól North Salem sem kivétel. Itt közvetlenek az emberek, sokan ismernek már arcról, avagy csak úgy, hogy a fiatal, jómodorú, csendes csöves. Nem zavarok senkit, ők se háborgatnak. Esetleg sajnálatból meghívnak egy szendvicsre, vagy kávéra, amiket örömmel fogadok. Múltkor is az egyik öreg, Johnny, mondta, hogy szívesen látna újra. Kilutrizom a farm egy részét és ad kaját meg egy kis pénzt. Vagy ha esne az eső, hideg lenne, megszállhatok az egyik fenti szobában. Mi se hiányzik jobban nekem! Lakoma, fizetség, tető a fejem fölött. Olyan luxusok számomra, amik másoknak egyértelműek, a mindennapjaikat képezik.
Bekopogok - vélhetően - Johnny irodájába, aki kisvártatva széles vigyorral fogad. Pödör kettőt a bajszán, majd egy pohár vizet követően elmagyarázza mit is kellene tennem ma. Gánya meló. Lócitromot lapátolok, pakolok, mellékesen néhány konok hátassal is viaskodhatok. Szuper!
Elbaktatok a karámokig, fogok egy lapátot és fanyalogva nézek végig a nagy rakás teendőn. Egy nagyobb légvétellel nekiállok a lapátolásnak és mi egyébnek. Szerencsére kihordanom nem kell, ilyenkor jön jól a képességem. Körbepislogok, rajzolok egy kört az elhordani kívánt trágya köré és összeszűkült szemekkel szuggerálom, erősen koncentrálva. Hirtelen, a rajz egy feneketlen kúttá válik és eltűnik minden. Gondolkodtam már rajta, hogy ilyenkor hova tűnnek a dolgok. Ugyanis én még csak falon próbáltam ki, ahol evidens, hogy a másik oldalon jövök ki. Vagy csak nekem egyértelmű...? Beljebb haladva veszem csak észre, hogy egy fiatal leányzó hajtja az egyik paripát. Lelki szemeim elé azonnal egy szárnyakkal bíró pegazus képe kúszik be, ami elszáll a naplementébe gazdájával a hátán. Amint észbe kapok, elhessegetem a gondolatot, ugyanis a paci bőre alatt megmozdult valami. Élénk fantázia, éljen! Amúgy biztos nem sikerült volna létrehoznom a lényt, kisebb állatoknál is felsültem már. Amíg a szőkeség gyakorol, addig a pálya széléről szedem össze a szemetet, pakolom a helyükre az elkallódott eszközöket, Disney-dallamokat fütyörészve. Valahogy még a kerítés belső felére is lavírozok.
Kiáltás üti meg a fülemet, és egyre közeledő patadobogás. Megfordulok, és a jószág szinte már az arcomba bámul, olyan közel ügetett. Ijedtemben megszorítom markomban a vasvillát, és rácsapok nyelével a földre, mire a semmiből stoptáblává nő ki és a ló illedelmesen megáll. Hogy miért? Mert a mesékben így szokás, mások a törvények, le vannak butítva. A semmiből - akár a zsebéből - a főhős előránthat egy elefántot, nem számít. Habár a semmiből még nem igazán tudok valamit teremteni, pláne nem élőt. De egy ilyen egyszerűbb struktúrával már elbánok.
- Minden oké? - szólalok meg hosszas hallgatás után és a táblámra nézek. Elhajítom, mire újfent vasvillaként koppan fémesen a földön. - Öhm... - elönt a páni félelem. Talán még soha senki nem látta mire vagyok képes. Nagyot nyelek, izzadtságcseppek adnak tanúbizonyságot félelmemről. Pillantásom a kijáratot kutatja, s egyre csak hátrálok.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 30 Okt. - 21:37

Nem hiszem el, hogy végre rávettem magam, hogy ide jöjjek. Nem pont erre a helyre, hanem North Salembe. Sokkal későbbre tettem volna azt az időpontot, mikor újra idejövök, de a sors közbeszólt. Jobban mondva én magam, mert elhatároztam, hogy nem bírva tovább ezt az egészet, beszélek Steve-vel. Mi sem egyszerűbb, mint eldönteni egy ilyen dolgot. Ez azonban mégsem volt olyan könnyű. Még csak a háza közelébe sem vezettem az autót, sem pedig balesete helyszínére. Egyszerűen kikerültem azokat a helyeket és inkább mentem arra, amerre az út vitt. Így jutottam a farmra, hol valószínűleg úgysem keresne senki, szóval tökéletes. A fekete terepjárót a hely elején leparkoltam és lezártam. Befizettem a szükséges pénzmennyiséget és már rendelkezésemre is bocsájtották a beltéri gyakorlópályát és a nekem tetsző lovat. Ezt már nevezem, hogy mire nem jó a pénzed, öreg! Ennyi hasznod legalább van. Nem üldözöd eladósodásba a lányod. Persze ha megtudná, hogy mi is vagyok, biztos másként lenne. Ő maga üldözne, méghozzá ki tudja, hogy miféle fegyverrel.
Ami viszont most jobban aggaszt, az Steve. Még csak nem is láttam. A szemébe sem merek nézni azok után, ami történt. Főleg, hogy úgy otthagytam, miután meggyógyítottam. Biztos vagyok benne, hogy tud a történtekről. Az itteniek nem olyanok, mint akik ezt eltitkolják. Egy szárnyas lány meggyógyította, nagyszerű! Mi van, ha szörnyetegnek hisz? Meg akarom én tudni, hogy mit gondol rólam? Azt hiszem, még nem vagyok kész a valóságra.
- Szerinted nem vagyok szörnyeteg, igaz? - kérdem a sárga mént, melynek orrát simogatom éppen.
Azt hiszem, ezt a lovat választom. Ki is vezetem boxából, mihamarabb felnyergelem és már itt sem vagyok. Irány a beltéri pálya, annak ellenére, hogy odakint igencsak jó idő van. Ilyenkor nem is nagyon hiszem, hogy használni szokták azt a helyet. Legalábbis az lovászfiú ábrázatából ítélve így van. A ló elég engedelmes. Néhány kör séta, majd folytonos tempóváltás után el is kezdek az akadályokkal foglalkozni. Azok már be vannak állítva. Az én dolgom csak az, hogy felé vezessem a hátast és hagyjam, hagy ugorja át, ahogy tudja. Ilyenkor nem szeretem visszafogni a paripákat, mert némelyik ló olyankor megijed. Na meg van amelyik jobban is teljesít, ha némiképp eleresztik. Ez azonban csak sajátos megfigyelés és hozzáállás. Bizonyára sok profi, vagy annak készülő vitatkozna velem, én azonban csak egy amatőr vagyok, aki szeret ugratni és úgy tűnik, a lónak sincs ellenem kifogása.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Pént. 11 Okt. - 7:42

Szabad helyszín, új játék kezdhető!

Tárgy: Re: Beyaert Farm Csüt. 10 Okt. - 19:07

Az addig rendben, hogy Ace gyomrából kiállt a görcs, de Laráé éppen csak, hogy elkezdett zsugorodni. Nem kicsit lesz csalódott, amiért a férfinak máris mennie kell, és ez leplezetlenül ki is ül az arcára. Becsapva érzi magát, mert megint történik valami ilyesmi, egy kis csoda, vagy varázslat... tökmindegy hogyan nevezzük, de ez már a második alkalom, hogy agyon lett csapva Ace távozásával. Larának pedig nincs választása, le kell nyelni a békát.
- Remélem, ez nem berögzülés nálad. - Sóhajt fel végül, mert más egyebet úgysem tehet. Mégsem adhatja rá erőszakkal a lovaglóhacukát Acere. Noha az biztos nagyon vicces lenne.
- Igen. Este... - int is egyet Ace felé, aztán nézi ahogy elmegy. Megjegyzi magának, hogy milyen biztos léptekkel jár a férfi. A gazember pontosan ismeri a határait. Tudja, hogy merre tart és hogy meddig hajlandó menetelni addig. Lara nem nagy lélekbúvár, és Isten látja lelkét, nem is akar az lenni, de mire Ace eltűnik az istállóban, a nőben szilárd meggyőződéssé válik az előbbi tünékeny gondolat. Még ez is fene mód imponáló a számára, a titkokért, a rejtélyért pedig odáig és vissza van.
Nem, nem fog ő ma már lovagolni. Visszapakol mindent, amit kihozott, majd a lecsutakolt pacit hátrahagyva hazasiet. Fél kettő van. Hat óra múlva gyertyafényes vacsorára megy, szóval nincs elég idő készülődni.

Visszaérve a Sloane'S-ba, a törzsvendégek faggatni kezdik a korábban őt kereső "dörzsölt öltönyös" - ről. Meghagyja magának az örömöt, azaz nem beszél az esti programról. Még a végén rá is fogadást kötnek, miként anno Chuck-ra és Maryre. Na csak kéne még! Hagyja hát saját levében főni a bárpult tartópilléreit. Felrohan a lépcsőn és készülődni kezd... Le nem lohadó vigyorában ott van minden, ami egy első bálos kislány arcán ott lehet. Öröm, várakozás, zavar...

//Rendben. Akkor megköszönöm ezt a játékot, és várom a következőt Razz

^^ //

Tárgy: Re: Beyaert Farm Csüt. 10 Okt. - 14:53

A lány mondata után már úgy gondolja, a pofon elmarad, és így is történik. Kellemes érzés, és egyben furcsa, ahogy a lány tenyerei arcán pihennek, hiszen nem tudja még mindig, mire kell ez. Aztán pár pillanat múlva elcsattan egy kis csók, amit viszont végképp nem várt. Hirtelen leesik a szívéről egy hatalmas kő, és a gyomorgörcs is elmúlik. Viszonzásul mosolyog, körülbelül úgy, mint Lara.
- Rendben, akkor fél nyolcra ott leszek az étteremnél. De most sajnos nem tudok tovább maradni, még van egy kis elintéznivalóm előtte, meg amúgy sem vagyok a lovaglás híve, inkább csak nézem.
Kicsit még mindig zavarban van, ugyanakkor rendkívül örül, hogy az esti programja immáron biztos.
- Este majd találkozunk. Addig is jó szórakozást itt. Szia - mosolyog kedvesen, és már határozott léptekkel a kijárat felé indul.
Pár másodperc múlva már el is tűnt az istállóból, pár perc múlva pedig már az iskolában van, és elkezd készülődni, ahogy azt ő eltervezte.

//Késő este írok hsz-t az étteremhez, mert nem érek haza korán.//

Tárgy: Re: Beyaert Farm Csüt. 10 Okt. - 10:37

Ace furcsállja a kérést, amitől Lara kicsit elszégyelli magát, de annyira kiéleződött már erre az elméje, hogy akkor sem állna le, ha a férfi felháborodna, leteremtené, vagy akármilyen módon is, de visszautasítaná őt. Roppant eltökélt a lány. Őt nem szokták minden hátsószándék nélkül randira hívni, a múltkori eset után pedig egyenesen muszáj meggyőződnie arról, hogy a férfi valóban akarja ezt, és nem csupán a szánalom, vagy valamiféle bűnbánat motiválta erre. Ha Larának nem volna ez a fogyatékossága, akkor már csak Ace reakciója alapján is igent mondott volna. Elvégre bocsánatot kért a múltkoriért, lesütött tekintettel állta Lara szurkálásait, és még ebbe a lehunyt-szemes-képtelenségbe is beleegyezett az ő kedvéért. Ilyenre nem veszi rá magát egy férfi, ha a motivációját úgy betűzik, hogy S-Z-Á-N-A-L-O-M. A nő tudja ezt, hisz Acenek, mégis megteszi. Mondjuk már inkább azért, mert mindenképpen meg akarja érinteni őt. Ezek után meg pláne.
Ahogy Ace lehunyja szemeit, Lara két kézzel nyúl az arca felé.
- Hozzád fogok érni. - Nem tűnik szívbajosnak a férfi, de tudatni akarta vele Lara, hogy eztán mi fog következni.
Két tenyere közé veszi Ace arcát. Ő maga nem hunyja le a szemeit, mégis elsötétedik előtte a világ, ahogy bármily nemű átmenet nélkül Ace bőrében érzi magát. A pillanat minden zavarával, kételyével és várakozásával együtt. A férfi nagyon ügyesen uralkodik a gondolatai felett, Lara nem tudja beleütni az orrát semmi olyasmibe, amit Ace titkolni kíván előle. Csak az asztalt látja, a vacsorát, a gyertyafényt. ~Gyertya!! Az ott gyertya!!!~ A két mosolyig már el se jut, lábujjhegyre áll, és szájon csókolja Ace-t. Nem áll szándékában elmélyíteni a csókot. ahogy megtette, már el is hátrált tőle.
- Gyere értem este fél nyolcra. - mondja, s félszegen előre tolja egyik vállát, kezeit összekulcsolja a háta mögött, és vigyorog, mint a vadalma. Gyertyafényes randira hívták!! Hűha! Ez.. ez már valami.
- Most mennyire érsz rá? - Még nem adta ám fel a kísérletet, hogy elhívja magával lovagolni a férfit, ha nincs egyéb programja. Este vacsora, az rendben, de talán könnyedebb légkörben telne az este, ha most együtt jutnának túl ezen az "akkor majd este, addig is páá" pillanaton, no meg a gyomorgörcsön, amit most mindketten a magukénak tudhatnak.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 9 Okt. - 23:27

Mikor megkapja a tahó jelzőt, lesüti a szemét, és éppen a földet bámulja, megint. Ez ösztönös reakció, nem tehet róla. Ezek szerint jól érezte, hogy megbántotta a lányt.
- Persze... - válaszol a kérdésre.
Fel sem tűnt neki a szag igazából, annyira mással volt elfoglalva agyban. Elindul Lara után, és egyre csak ott ül az a görcs a hasában. Most már elkönyvelte, hogy ennyi, mert a válaszidő sok.
Ha a válaszidő sok, több esély van átgondolni, mérlegelni, satöbbi, ami bizonytalanságot szül. A bizonytalanság ellenérzést, az ellenérzés pedig tagadást, ez esetben egy 'Nem' szót. Ezután a gondolat után már jön Ace másik természetes reakciója, a zavart idegesség, minek kérdezte meg, csak lejáratja magát, meg hasonló hülyeségnek tűnő, mégis, ilyen helyzetben tökéletesen normális reakció.
Amikor Lara megáll, ő is, de a kérés váratlanul érinti. Annyira, hogy még jobban összezavarodik, és nem is tűnik fel az a fél talán, ami a mondat elején volt.
- Öööö, oké... - Nem érti, de megteszi.
Vesz egy nagy levegőt, és becsukja a szemét, és ismét felteszi a kérdést:
- Eljössz velem vacsorázni?
Csukva tartja. Nem tudja, miért, de nem meri kinyitni, amíg nem szól Lara, hogy megteheti. Igazából két gondolat kavarog benne. Az egyik, hogy most jól pofon vágják, a másik pedig az, ami szintén természetes reakció. A tipikus 'Ne gondolj zebrára' eset. Becsukta a szemét, kimondott egy mondatot, és arra gondol. Egy asztal, egy gyertya, két ember, és két mosoly.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 9 Okt. - 22:33

Van valami Ace pillantásában, amitől Lara (habár még a földön van, máris) nyeregben érzi magát. Ő viszont van annyira naiv és hiú, hogy megakadjon a jámbor tekintetnél és a "Hozzád jöttem" kijelentésen, amit tart annyira szépnek, hogy ne akarja figyelembe venni a többit amit a férfi mond neki. Pedig figyelnie kellene, és gondolatban jegyzetelni mindent, ahogy szokott. Vissza kellene vágnia valami erőltetett humoros megjegyzést, mert Lara igazából nem hiszi, hogy a férfi titkai nagyobb volumenűek lennének az övénél. Hisz mindenkinek a saját problémája a legnagyobb, nem igaz? Csakhogy mire Lara hiú kislány énje magához tér az örömittas ugrándozásból, Ace már ott tart, hogy elhívta vacsorázni, a lány pedig nem akar, de mégis habozni kényszerül. Lelohad a zavart mosolya, elillannak szeméből a vidám szikrák is, és miközben elhátrál a lóhoz, és simogatni kezdi az állat orrnyergét, azon gondolkozik, hogyan lehet a legkíméletesebb.
- Már amennyiben arra a részre gondolsz, amikor nyelved a számban, te pedig teljesen másra figyelsz... Igen. Az elég tahó volt. - Huhú, ez rossz kezdet. Nagyon rossz. Elengedi a lovat, hogy szembefordul a férfival, ahogy illik. Valamelyest lágyulnak arcvonásai, mert máris megbánta, hogy kimondta amit mondott. Ő nem ennyire nyers, és igen, tudja ő is, hogy most ő a tahó. Meg is rázza a fejét és megdörzsöli a homlokát. - Bocs. Ki... Kimehetnénk ebből a szagból? - igazából meg sem várja a választ, máris elindul, a karám felőli kijárathoz. A ló vezetőszára kikötve, nem tart hát attól, hogy elszökik a paripa. Jóllehet, most azt sem bánná, ha mégis, mert most csak egy dologra figyel: arra amire készül, és amit út közben megpróbál kiverni a fejéből.
Ha Ace is követte, akkor Lara most egészen közel lép hozzá.
- Kezdjük elölről, jó? Szeretném, ha - beszéd közben leveszi a kesztyűjét. - ha lehunynád a szemeidet, és úgy kérdeznéd meg újra. Már ha áll még az ajánlat.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 9 Okt. - 16:54

Elereszt egy zavart mosolyt, de közben le is süti a szemét. Érzi, hogy a múltkori történtek talán Larában is kellemetlen érzéseket váltottak ki, és hát... Nem tervezte, hogy ez lesz, Ace sem szokott bunkón viselkedni, de ez így jött ki. Ennek ellenére nem érzi jól magát ő sem miatta. Megköszörüli a torkát, és pár pillanatig még a földet bámulva, majd sajnálkozóan Lara szemeibe nézve beszél.
- Nem lovagolni jöttem... Hanem Hozzád. Ömm... - Újra krákog egyet, nem mintha ez lenne a probléma, amiért nem tud normálisan beszélni. - Múltkor meglehetősen illetlenül viselkedtem, és szeretnék érte elnézést kérni... Vannak nekem is dolgaim, amit még semmiképpen sem szeretnék az orrodra kötni, de remélem, egyszer majd úgy lesz. Nem kell megijedni, nem vagyok valami elborult elméjű, vagy ilyesmi, csak vannak titkaim, mint bárki másnak. Viszont a múltkori tényleg bunkón jöhetett le...
Közelebb lép egy lépéssel, és még mindig olyan alázatos képpel, de most már határozottan folytatja mondandóját.
- Ezért szeretném jóvá tenni, és elvinni Téged valamelyik este vacsorázni.
Ahogy kimondja, összeszorul a gyomra, és mint azt már elég sokszor érezte, ilyenkor a legrosszabb. Az a pár pillanat, amíg elér füléig a válasz.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 9 Okt. - 13:11

Van az úgy, hogy az emberbe egyszerűen csak úgy belecsap a ménkű. Lara ennek egy szelídebb verzióját tapasztalja, mikor Ace beáll a háta mögé, noha nincs tudatában a fickó jelenlétének. Csak egy kis szikra, elektromosságra emlékeztető inger kúszik fel a gerince mentén, ami végül a tarkójában ver visszhangot. Meg is dörzsöli a "tiszta" jobb kezével, de komolyabb figyelmet nem szentel a "jelenségnek". Zavartalanul folytatja amit elkezdett: a ló sörényét fésüli éppen, és hát... énekel; így amikor Ace megszólal a háta mögött, ő nem is az, hogy megijed, inkább elszégyelli magát, mint egy rosszban sántikáló kisgyerek akit éppen lelepleztek. Az összes vér kifut az arcából, ahogy hátranéz a pasasra. A ló izmai megrándulnak tenyere alatt. Lara most imádva gyűlöli ezt a jószágot, mert ő árulja el helyette is, hogy a nő hirtelen esett nagy zavarba.
- Az csak annyira volna tré, mint öltönyben lovagolni. - vigyorog a fickóra. Nem bántásnak szánta az előbbit, csak ez volt az első dolog, ami "frappáns repost" címszó alatt az eszébe villant. Lassan elindul Ace felé, de alig három lépés múlva megáll, mert már nem is tudja, hogy pontosan miért akart odamenni hozzá. Lehet azért, mert napfényben már kék is vegyül szemeibe a szürke mellé, vagy mert jobban fest, mint legutóbb, illetve ahogyan emlékezett rá?
Bölcsebb ha most inkább visszaszáll a jelenbe. Lara ugyanis az a típus aki hajlamos csakis a szépre emlékezni; és most is erőt kell vegyen magán ahhoz, hogy felidézze: igen, megcsókolta őt Ace, DE közben egyáltalán nem figyelt oda rá. A fényeket látta, nem őt, még a szemeit sem hunyta le, ami egy olyan önérzetes ír számára, amilyen Lara is... nos, határozottan sértő gesztus volt a férfi részéről.
Viszont úgy összességében volt olyan meggyőző az a bizonyos első benyomás, hogy Larának most eszébe se jusson elhajtani Ace-t a boxból. Igazából örül is annak, hogy újra látja. Világosban. Már csak a mindent átható lószar szaggal kell csinálni valamit, egyébiránt tök jó minden ahogy van.
- Te melyik lóval jössz ki? Csatlakoznék. - Larában nem fogalmazódik meg a gondolat, hogy a fickó tulajdonképpen hozzá jött, és mégcsak nem is lópárti. Szóval ha Ace-nek nincs kedve lovacskázni, akkor itt a remek alkalom tisztázni a helyzetet, addig is Lara reménykedik, hogy azt a fekete, "gatyás" paripát választotta a férfi ott a második boxban, mert az igazán szép csődör. Az öltözék sem lehet gond, Lara is a gazdától bérelte a lovagló hacukáját, amit éppen visel. Biztosan találnának valamit Ace méretében is.

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 9 Okt. - 11:19

Sok idő telt el az ominózus este óta, és volt ideje gondolkodni. Arra jutott, hogy ebben az esetben nem érdekli semmi, lesz ami lesz. Nem kerülheti a nőket ezentúl élete végéig, hogyha az illető ember. Mostantól megpróbálja kizárni azt, aminek tudatában megváltozott minden a gondolkodásában és az életében. Hogy úgy mondjam, újra átlagos, halandó emberré kíván válni legalább addig, amíg Larával van.
Úgy gondolta, hogy itt az ideje ismét felkeresni. Így az éttermet célozta meg, mivel nagyjából az az egyetlen hely, ahol keresni tudja. Csak hogy korábbi elhatározásához hű is legyen, most nem használja képességét az út lerövidítéséhez, taxiba ül. Így már egy kicsit tovább tart az út, mint amihez újabban hozzászokott, de élvezi is. Átlagos.
Közben ugyanaz a dilemma foglalkoztatja, ami a napokban. Hisz abban, hogy mindenkinek az ösztönös, belső magát kell mutatnia az arra érdemeseknek, jelenleg mégis le akarja kaparni magáról azt, ami hozzá tartozik. El is mosolyodik a hátsó ülésen egy pillanatra. Tanácstalan, de nem számít. Nincs kedve mélyebben elfilozofálni ezen a kérdésen. Valójában mélyen tudja, hogy előbb vagy utóbb úgy sem fogja magába temetni a dolgot, és ki fog törni belőle.
Kiszáll az étterem előtt, kifizeti a taxit, aztán amikor menne be, látja, hogy Lara éppen nincs ott. Bár megtudja, hogy hol van, kifog rajta a kérdés: na, az hol a bánatban van. Egy idős bácsi ad rá választ, akit megkérdez, és aránylag jól el is magyarázza, de Acenek arrafelé nincs ugrópontja. Így hát a rég bevált módszer. Oda megy, ahova lát.
Elnéz a lovarda irányába, és meglát egy magasabb tömbházat. Memorizálja a tetőt, és egy sikátorból utazik oda, gondosan ügyelve rá, hogy ne vegye észre senki. Tetőről tetőre "ugrál", mígnem meglátja a lovardát. A hozzá közeli parkos részt veszi célba, úgy látja, ott nincs senki. Innen már csak egy rövid séta, és az istállón keresztül irányítja magát: ha az istállóban nincs, azon át úgyis a lovaglós területre jut.
Nagyon szakszerű. Sosem volt oda a lovakért. Ő a motorokat többre tartja, valószínűleg azért, mert alapból nem szereti a kisállatoknál nagyobb állatokat. Egyszer a családjának volt kutyája, de az rossz élmény azóta is. Talán ezért ódzkodik a nagyobb termetű állatoktól. Minél nagyobb, annál nagyobb felelősség.
Ahogy belépne az istállóba, meghallja Lara hangját. Elmosolyodik, és csendben beoson, hogy ne lássa. A háta mögötti faoszlopnak támaszkodik, majd miután Lara befejezi a lóval való társalgást, és dúdolni kezd, ő is megszólal.
- De most itt nem fogunk táncolni, ugye?

Tárgy: Re: Beyaert Farm Szer. 9 Okt. - 3:35

::Ace és Lara::

Úgy érezte, ideje kivenni egy szabadnapot, máskülönben nemes egyszerűséggel begolyózik az étteremben. Egyelőre még nagyon kínlósós a munka, de legalább eredményes, a nagy káosz pedig már csak enyhe zűrzavarnak minősül. Hát mi ez, ha nem egy remek indok az ünneplésre? Talán nem a lovaglás a legjobb módja ennek, de egy vendéglátós nyilván nem kocsmában vagy étteremben fogja kiereszteni a gőzt, és egyébként is rég járt már a lovardában. Szinte már hiányzott is neki. Noha kislány korában még kiverte a víz minden nála magasabb állattól. Amihez a nyakát kell nyújtania, az félelmetes. Ma már nem érti a gondolatmenet logikáját. Nem is akarja.

Az étteremben nem csinált titkot abból, hogy hova megy, így ha netán szükség lesz rá, el tudnak ugrani érte. Hisz North Salem (már csak úgy termetre is) rendelkezik azzal az előnnyel, hogy semmi nincs túl messze benne. Ide is kb 10 perc bicikliút vezetett, plusz még kettő perc gyaloglás a főépülettől az első istállóig.

Egy szürke ló boxa előtt áll meg. A nyerget, a kantárt és azt a kis pálcát (aminek még mindig nem látja értelmét, de tartozék, ígyhát magával hozta) mind-mind felakasztja a box ajtajára, mielőtt belépne a lóhoz. Előbb megsimogatja a pofáját, beszél hozzá, becézgeti (imádja a lovakat), aztán kefét vesz magához és fésülni kezdi a paripa szőrét, sörényét miközben tovább becézgeti az állatot. Mikor kifogy a szép szavakból, halkan énekelni kezd egy dalt, ami azóta cseng a fülében, hogy úgy nagyjából két héttel ez előtt táncba hívta egy idegen.

Tárgy: Beyaert Farm Kedd 10 Szept. - 14:37

North Salem több lovasfarmnak is otthont ad, de a legnagyobb közülük mégis csak egyértelműen a Beyaert Farm. Innen nem messze található az Étterem a három patkóhoz, ugyanis a méltán híres Joel Jenkins itt kezdte pályafutását még egész kisfiú korában. Minden évben megrendezik itt azóta is a Jenkins kupát, ezen kívül pedig év közben 3 alkalommal vannak kisebb tornák. Sok gyerek tanult meg itt a lovagolni, hála a magas színvonalú oktatásnak és több szép eredmény elérő díjugrató is innen került ki.
Rosszabb időben a benti fedett pálya is kiváló a gyakorlásra, ezen kívül pedig a farm több épületnek is otthon ad. Egyrészt a tulajdonosok saját háza a birtok központja, aminek a felső emeletén néhány kiadó szoba is akad azok részére, akik valami miatt itt ragadnának éjszakára. Természetesen két istállóval is rendelkeznek, az egyik 25, a másik 20 ló befogadására képes, de tervben van a bővítés is. A kinti karámok kiválóan alkalmasak a tanulásra, és természetesen a környező füves területeken is remek lovas sétákat lehet tenni.

Tárgy: Re: Beyaert Farm

» The Pavillion Farm