Jordan & Wyatt

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szer. 4 Feb. - 22:05

18+

Wyatt & Jordan

Még most se igazán tudom, hogy miért hagytam neki abban a faházban, hogy akárcsak hozzám érjen. Pedig hagytam, sőt, egyszerűen akartam, hogy megérintsen. Ezt mind foghatnám arra, hogy azért tettem csupán, hogy ne veszítse el az eszméletét, hogy..figyeljen valamire míg megpróbálom megmenteni az életét. De ekkorát még magamnak sem hazudhatok.
Tudom, hogy furcsán hangozhat, mert fura is, de egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből napokkal később sem, ott volt az álmaimban, a gondolataimban és minden egyes pillanatban akármit is csináltam. Létezik olyan, hogy egy rövid időszak ekkora benyomást tegyen valakire? Vagy egyszerűen csak én bolondultam meg? Akármelyik is legyen nem volt perc, hogy ne reménykedtem volna abban, hogy visszajön és esetleg miattam nem pedig a sérülése miatt.
Abban nem is mertem reménykedni, hogy visszatérte után ennyire vágyok majd arra, hogy maradjon, hogy ne hagyjon egyedül. Elég bizarr, hogy a biztonságot pont egy olyan férfi mellett érzem akitől félnem kellene, aki maga vonzza a sötétséget, a veszélyt. De így van, akarom, hogy mellettem legyen éjjel és nappal, hogy álmaim felett őrködjön és képes legyek segíteni neki amikor erre szüksége van.
Tudtam már reggel mikor magához ölelt, hogy a nap végpontja így fog alakulni, tudtam és nem rémisztett meg. Wyatt-en látszik, hogy nem az a gyengéd férfi, én pedig bár nem ahhoz vagyok szokva, hogy uralkodnak felettem valahogy most mégis elfogadom, örömmel adom át az irányítást neki és élvezem ahogy uralkodik felettem. A kéz leszorítás egy pillanatra rémiszt meg, de aztán elég csak a szemébe néznem és újra visszatér belém a melegség, az érzés, hogy mellette nem eshet bántódásom.
A pillanatnyi fájdalom ami ér teljesen elenyészik amellett a gyönyör mellett amit egymásnak nyújtunk.
Mikor elengedi a karom én egyszerűen csak átölelem és hagyom, hogy szép lassan vagy éppen annyira gyorsan amennyire szükséges eljussunk a csúcsig, ketten, együtt.
Testem jelzi azt mikor tartok az utolsó határvonal szélén, nem bírok tovább kitartani sem és engedem, hogy rám/ránk találjon a vég ami olyan akár mintha a mennyországba tartanánk, ezt eddig nem éreztem egyik férfival sem akivel együtt voltam, nem volt se meghitt, se kellemes, igazából jelen voltam az aktusnál, de nem voltam ott..Azonban Wyatt-tel minden egyes érintést, csókot magamba véstem, olyan élmény volt ez amitől nem akarok megválni, nem akarom elveszíteni Wyatt-et.
A szavak csak úgy kibuggyannak belőlem és teljesen megrémülök attól amit mondtam, nem magam miatt, mert tényleg úgy is érzek ahogy azt elmondtam, hanem attól, hogy esetleg azonnal itt hagy, elhagy, ezt nem tudom hogyan fogadnám..de nem lehet meg nem történté tenni, a szavaknak nagy erejük van.
Ezek után jutunk el mind a ketten a csúcsra és szinte ki is töröl mindent a fejemből az élmény. Csak azután tér vissza minden kétségem és félelmem miután meghallom a szavait. Szeret engem..egy pillanatig nem is igazán hiszem el, csak amikor már a mellkasán pihenek gondolkodom el komolyan az egészen. Talán van esélyünk komolyabb kapcsolatra?
Kicsit feljebb csúszva adok egy csókot a nyakára, kezem a mellkasát simogatja miközben próbálom a légzésemet normális tempóra állítani. Fura mód, nem vagyok fáradt, de mégis képtelen vagyok megmozdulni, egyszerűen csak fekszem és úgy érzem mindenem ólomból van. De ez egyben remek érzés is, kellemes.
-Zuhanyozni kellene, de úgy érzem a kisujjamat sem vagyok képes megmozdítani.- Mosolyodom el majd a fejemet a mellkasára hajtom. Szívének erős kalimpálása megnyugtató ütemet ad, elálmosodom tőle, vagy nem ez az oka?

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szomb. 31 Jan. - 22:02

18+

Jordan & Wyatt

A kezdeti összezördülések ellenére elég gyorsan egymásra hangolódtunk, hiszen ha egy kicsit összekapom magam annak idején a kalyibában, és erőteljesebben kezdeményezek, még arra is képes lett volna hogy hagyja, hogy ott helyben tépjek le róla mindent. És miért? Ennyire önzetlen lenne? Számkivetett és vágyik az érintésre, a figyelemre? Vagy valóban én kellek neki? A napokig tartó dilemmázásom sem hozta meg a válaszokat, pedig egyértelmű, hogy nem csak testi vágyat éreztem iránta, nagyon is rá voltam hangolódva, látni akartam, hallani a nevetését, megsimogatni az okos fejét, és együtt végigmenni vele az utcán. Jó, a dolog szinte elképzelhetetlen volt anélkül hogy ne teljesedjen be mindez valami nagyon is kielégítő szenvedélyes aktusban, ám most, hogy eljutottunk idáig, tudom, hogy utána sem lesz rajtam üresség. Ahogyan végigsimítok vágytól vörös rózsákra festett gyönyörű testén, tudom, hogy látni akarom még, sőt akár többet is, mint hogy holmi szerető legyen. Magamhoz akarom ölelni az éjjel, hogy tudjam, bármi lesz, ő ott lesz majd velem. Nem tudom, hogy mindezt a vágy mondatja csak velem, férfi vagyok, a farkam vezérel, ám lehetek képes valódi érzelmekre, érdeklődést mutathatok, hiszen nem pusztán a feltüzeltségem miatt járkáltam a háza környékén. Kell nekem. Minden kétséget kizáróan. A kezdeti durvaságot lassan váltja fel a harmónikus együtt mozgás, és ahogyan közelítünk a végcél felé, begyorsulok, és a kezét is elengedem, hogy át tudjon ölelni, vagy oly módon tudja elengedni magát, hogy minél mélyebb legyen a behatolás. Ha szükség akár szorítsa össze magát alul, hogy még dörzsölősebb legyen, mintha szűz lenne, ennek is megvan a varázsa. Amikor homorít, tudom, hogy közel van, és bár még nem vagyunk összehangolt pár, még tudom pár másodpercig húzni a saját kielégülésemet, hogy megérezzem, vagy a bólintásából kapjam meg a zöld utat. Szinte meg sem hallom, amit mond, mégis azt érzem, hogy közel lehet már, így megkapja azt a gyors tempót, amiért a teste sikolt. Testileg-lelkileg már mióta vágytam már arra, hogy valakivel legyek, akinek tényleg kellek, nem pusztán egy darab húsként tekintsünk a másikra, így szinte ordításba megy át a hangom, ahogyan eljuttatom mindkettőnket a mennyekbe. Rádőlök, mert nagyjából mozdulni sem tudok. Mondhatnám, hogy most, hogy a vágyam elillani látszik, megszáll az a bizonyos üresség, amely miatt akár riasztó is lehetne a vallomása, ám még egy számomra is meglepő, ám végül logikus válasszal élek.
- Én is Jordie. Szeretlek. – Hengeredek le róla, hogy aztán magamra húzzam úgy mellkastájon, és próbáljak nem szívrohamot kapni a zihálástól.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Hétf. 26 Jan. - 18:41

Wyatt & Jordan

Napok alatt képes volt magát beinni a gondolataimba, az érzéseimbe, a szívembe és hamarosan a testembe is. Olyan kötődést érzek felé ami egyszerre fáj és önt el örömmel. Fáj, mert félek, hogy elveszítem hamarosan, hogy nem látom többet és az éppen gyógyuló lelkem megint csak félig lesz épp. Közben pedig örülök, boldog vagyok, hogy kaptam egy szeletet a tortából, hogy megismertem a boldogságot, Wyatt mindent megtestesít amire szükségem van.
Eddig a pontig a fejemben motoszkált, hogy visszamegyek az iskolába és, hogy majd visszalátogatok olyan sűrűn amilyen sűrűn csak lehet..de most ez a gondolat csak sarokba szorít, képtelen lennék elmenni hetekre..mert mi van akkor ha talál valaki mást? Ezt nem merem megkockáztatni, így meg főleg nem, hogy a kapcsolatunk az elején jár, azt se tudom igazán, hogy ez egy kapcsolat-e. Ilyenben nem igen volt részem, nem tudom, hogy a jeleket minek tulajdonítsam. Úgy érzem Ő az enyém, és minden áron megakarom tartani.
A csókjában annyi szenvedély van, hogy szinte kettétörök a nyomás alatt, ilyet mér nem tapasztaltam..még senki sem vágyott rám ennyire. Tudom ezért áldanom kellene az eget, de ehelyett meg vagyok lepődve, igaz az is, hogy hozzá tudnék szokni.
Fura mód azóta mióta először láttam vágytam erre a pillanatra. Pedig hát a nyers és durva viselkedése el kellett volna riasszon, ehelyett vonzott magához valami elemi erővel. Most pedig úgy érzem lassan kettőnkből lesz egy egész, a sérült felem is teljes lesz, annyira szeretném ha lenne jövőnk.
Testem lázban ég és sóvárgok a megkönnyebbülésért, érte. Vágytól izzó teintettel nézem végig ahogy magára húzza az óvszert. Kissé meg is nyugszom, hogy legalább még Ő nagyjából észnél van, ha rajtam múlna a dolog aligha gondoltam volna a védekezésre most. A következmények meg koraiak lennének, nagyon. És én se igazán vagyok kész arra, hogy anya legyek, sőt, talán soha nem is leszek, hisz mi van ha bennem se lesznek meg az anyai ösztönök akárcsak az én anyámban..erre még gondolni sem merek.
Egyenesen a szemeibe nézek miközben összekapcsolódunk. Hát ha eddig vágytam rá akkor most nem tudom mit érzek, csak egyszerűen több kell belőle, sokkal több.
Kissé első pillanatra megrettenek mikor leszorítja a fejem fölé a karom, de a szemében csillogó szenvedély megnyugtat és örömmel alárendelem magam.
Az első pillanatokban ért fájdalom mostanra már megszűnt és egyszerűen csak a gyönyör maradt. Érzem, hogy figyel minden rezdülésemre és bár látom mennyire akar, úgy érzem képes lenne leállni ha arra kérném. Ám eszemben sincs ilyet kérni, sőt, ezerszer jobb lenne egy gyorsabb tempó. Lábammal amennyire csak tudom átkulcsolom a derekánál és közelebb húzom magamhoz mivel kezeim le vannak szorítva, ezt mind azért, hogy a ritmikus lökések mellett a számban is kitöltsön. Hátammal homorítok ezzel is megpróbálva hozzá simulni. A bőrét akarom érezni az enyémen.
-Szeretlek! - Fel se fogom igazán mi csúszik ki a számon. Mikor eljut a tudatomig teljesen elsápadok, de próbálom rejteni mennyire hülyének érzem magam.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szomb. 24 Jan. - 17:51

18+

Jordan & Wyatt

Most, hogy végre eljutottunk a célig, hogy nem fogjuk vissza magunkat, itt az ideje, hogy a dilemmák helyett a tettek legyenek középpontban. Talán még utána is ráérünk tervezgetni, egy dolog azonban részemről teljességgel kizárva. Nem fogom itthagyni őt. Még akkor sem, ha első együttlétünk nem lesz tökéletes. Ha egy pár akarunk lenni, csiszolódnunk kell, egy idő után lesz minden egyre jobb, ám már abból tudom, hogy ő kell nekem, hogy a csókja is egyszerre simogatóan vad, lefed mindent, ami csak kell nekem. A romantika ugyan nem az én világom, mégis képes volt megzabolázni, holott az életét kockáztatta, bármikor bánthattam volna. Úgy igazán nem voltam erre képes, felhívta magára a figyelmet, és kierőszakolta azt, hogy vele akarjak lenni. Mindezt nem riasztó, sokkal inkább törékeny, csábító módon, amelytől még az én kemény, macsós stílusom is leolvadt, és csak vártam, hogy mikor látom újra. S amikor ez megtörtént, már csak arra tudtam gondolni, hogy mi lesz majd velünk. Nyilván ebbe beletartozik az, hogy egymáséi leszünk, durván, szinte állatian szeretkezünk, ám még ennél is fontosabb volt az, hogy talán ebből hosszabb távon is lehet valami. Nem vagyok már fiatal, és ha most nem gabalyodom össze valakivel, aki tényleg odafigyel rám, és nem mellesleges gyönyörű, akkor húsz évvel később menni fog ugyanígy? Na nem azt mondom, hogy Jordan lesz akivel ez összejöhet, ám most nagyon is el tudom képzelni, és még csak azt sem mondhatom, hogy a vágy mondatja velem ezt gondolatban, napok óta ilyesmi jár az eszemben.
Miután feltűzeltem már annyira, hogy ne legyen probléma az, hogy magam is csatlakozzak, a védőszerelés a következő lépés, nem akarok első szerelmes éjszakánkból valami apróságot, túl önző vagyok még az éjszakai etetéshez meg a pelenkázáshoz. Különben is jelenlegi állapotomban milyen apa lennék, még tisztességes munkám sincsen. Valóban jól érzi, nem játékszer, ahogy végigfuttatom rajta a pillantásomat, azt igérem, ez nem erre az alkalomra szól. Korábban éltem a trófeagyűjtés cseppet sem nemes tudományával, ám Jordan minden tekintetben kivételt képez. Ahogyan felhúztam, hogy jobban meg tudjam szemlélni, máris benne vagyok, hogy azt a pontot érjem el ágáskodó fegyveremmel, amelyet a legjobban kívánna. Minden átmenet nélkül leszek szenvedélyes, azt hiszem az elméletienket kidobhatjuk, miszerint még egy ilyen affért is fel kell építeni a gyengédből a tüzes irányába. Annyira forró az ágyékunk, hogy csak az a fontos, hogy minél nagyobb hőfokon égjünk már az elején. A feje fölé szorítom a karjait, éppen annyira, hogy érezhesse birtoklási vágyban most nem versenyezhet velem. A fájdalom is csupán annyi ideig tart, amig mindkettőnkben át nem veszi helyét a gyönyör, ahogyan egyre vadabb lökéseimmel hágjunk szó szerint a cél felé, amelyet akár kéz a kézben is elérhetünk egyazon pillanatban. Ha lassítana, azért odafigyelek, és az esetleges pózváltásban is benne vagyok, az elsőt nem biztos, hogy túl kell gondolni.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Hétf. 19 Jan. - 22:18

18+

Wyatt & Jordan

Fogalmam sincs mit érzek iránta, mert leírhatatlan és megnevezhetetlen. Nem tudom, hogy hasonló létezhet-e, mert én most érzek ilyet először. A közelében lenni olyan mintha kiszakadtam volna a burából amibe be voltam zárva, élőnek érzem magam és úgy érzem tartozom valahová, hozzá. Igen, úgy érzem, hogy hozzá tartozom, hogy az Övé vagyok. Végre bevallottam magamnak és ettől sokkal jobban érzem magam..csak az a baj, hogy úgy érzem kezdek beleszeretni Wyatt-be. Azonban nem tudom Ő mit érez irántam és hogyan gondolkodik kettőnkről. Úgy utálom a bizonytalanságot.
Minden idegszálammal próbálok ellazulni, de egyszerűen túl izgulom a dolgot. Egész nap erre a pillanatra vártam és tudom, hogy Ő is, azonban tartok attól, hogy valamit elszúrok, nem vagyok a kimondott tapasztaltak listáján ellenben Wyatt-tel akiről süt, hogy van gyakorlata az öröm szerzésben.
Ám gyengéd és olykor durvább érintései, csókjai és harapásai kioldják a bennem felgyülemlett görcsöket és képes vagyok ellazulni a kényeztetése alatt. Annyira szeretném ha ez nem csak a ma estére szólna, ha nem csak ennyi lenne az egész, nem szeretném ennyivel bevégezni ami elindult köztünk. Ha kell ott hagyom az iskolát is és a a városba költözöm, de nem bírnám ki ha emiatt kellene leveszítenem amikor még se kaptam igazán. A fenébe is, nem fogok lemondani róla.
Épp elég éreznem tenyerét a testemen, de tekintete szinte felperzsel ezzel is fokozva vágyam. Még soha senki se nézett így rám ahogy Wyatt. Mindig is én voltam a fura csaj, ha voltak is férfiak akiket érdekeltem hamar lekoptattak, mert fura voltam a szemükben és képtelen voltam nekik megadni amire vágytak. Wyatt ellenben olyan érzéseket kelt bennem mint még soha ezelőtt és érzem, hogy Őt valóban érdeklem és nem csupán egy félredobható, megunt játékszer vagyok a szemében. Ettől kicsit vonzóbbnak érzem magam és vakmerőbbnek. Bár, hogy ez meddig tart az egy jó kérdés, talán csak ma éjjel, de lehet holnap is, elindultam egy úton és nem kívánok visszafordulni.
Testem többet követel belőle és egy mosollyal nyugtázom, hogy megteszi amire némán kértem.
Egy csókra vonom magamhoz, hogy kicsit úgy érezzem én is ura vagyok a dolgoknak és nem csak az áramlatok sodornak.
Egyik pillanatban még a hegy csúcsán állok a következőben a mélybe zuhanok ahol ott van Ő és elkap. A csókot végül sürgető mozdulatai szakítják meg ahogy félig ülő helyzetbe igazít.
Vágytól izzó szemekkel nézem végig ahogy magára helyezi az óvszert. És alig ocsúdok fel mikor már bennem is van, egy apró sikkantás csak a válasz az érkezésére, testem még próbálja megszokni a méretét én pedig próbálok ellazulni és nem rágörcsölni. Szélesebbre tárom combjaimat, hogy odaférjen és mélyebben hatolhasson belém. Egy apró nyögés tör ki belőlem és ajkaimmal újra az Övéit keresem és megcsókolom ismét. Álmodni se mertem volna arról, hogy ilyen érzés lesz ha azzal a férfival teszem meg akit szeretek.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Vas. 18 Jan. - 14:46

18+

Jordan & Wyatt

Talán érdemes megpróbálnunk együtt, és merem azt gondolni, hogy ez nem csak annak köszönhető gondolom, hogy épppen arra készülünk, hogy egymáséi legyünk. Már akkor dilemmáztam ezen, amikor hazakisértem, vagyis az ajtaja előtt elváltunk, az utána következő pár nap enyhén kínzó volt, de nem tudtam lemondani róla. Kell ő nekem, az nem vitás, s nem csak a teste. Azt akarom, hogy minimum a barátnőm legyen. Nem kell, hogy együtt éljünk, felőlem akár visszamehet az iskolájába, ám oda költözöm a közelébe, hogy összefussunk, elsőre talán az is több annál, mintha elutazna, és nagyjából soha többé nem látnám. Az ágy környékén kötünk ki, egyre kevesebb ruhát hagyva magunkon. Nem vagyunk holmi tinik, pontosan tudjuk hogy ha ez megtörténik, még nem jár elköteleződéssel, ám tudatosan vártunk, próbáltuk mérlegelni, van-e értelme. Az örömszerzés nem csak testi, sokkal inkább lelki eredetű, mert azt is megtehettük volna, hogy már az első percben egymásnak esünk, ott a kalyibában, amelyre talán ő is hajlandó lett volna, valahol azonban örülök, hogy máshogy esett. Most már nincsen szó a visszafogott puszizkodásról, a ruhán keresztül tapogatózásról, haladunk a beteljesedés felé. Ajkának megnyalásával még jobban feltüzel, ám annyira durva nem vagyok, hogy csak a saját kielégülésemre figyeljek, az indít be, ha mindkettőnknek sikerül. Látni akarom a gyönyört az arcán. Csinos kebleit láttam már, ám látványuk új életre gerjeszt, s ahogyan felfedezem meztelen testét is, már feszít a vágy, hogy körém szorítsa szűk kis járatát. Nagyon úgy tűnik, hogy még jobban feltüzelve érzi magát, hiszen érintésem nyomán jelzi hogy többet akar. A kezdeti ismerkedős körzések után beljebb török ujjaimmal, és akadálytalanul jutok el ahhoz a bizonyos gombhoz, amelytől a csúcsot remélem majd, akár több alkalommal is. Egy pillanatra kitartok, ahogyan két kézzel dolgozom, az egyikkel a csodálatos virágot simogatom, markolom meg, a másikkal pedig a belsőbb szférákra érek el beteljesülést. Mindkét helyzetből visszahúzódom, hogy fogadjam csókját. Nem kényszerítem arra, hogy még a mennyei magasságokban remegve velem foglalkozzon, talán egy másik alkalommal. Felhúzom egy ülőbb pozicióba, hogy a hátát a párnáknak, vagy a támlának vethesse. Látni akarom őt, egyenlő partnerként kezelni, nem pedig domináns hímként magam alá gyűrni. Ez most az egymást elfogadni vágyó párról szól. Ebben is ezt igyekszem visszaadni. Az odakészített nadrág zsebéből kerül elő az óvszer, amelyet villámgyorsan rögzítek, nem akarom ezzel az időt húzni. A behatolás már korántsem gyengéd, van az a pont, ahol már nem kell finomkodni. Akár cseppnyi fájdalmat is illik okozni, csak úgy beköszönésképpen...

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Kedd 13 Jan. - 22:21

18+

Wyatt& Jordan

Nem tudom mi fogott meg Wyatt-ben legelőször, a modora biztosan nem, sőt, ha akkor nem lettem volna dühös rá akkor bizonyára a félelem került volna előtérbe. Mert bárki mondjon is bármit, képesség ide vagy oda, ha valaki ártani akarna nekem se perc alatt megtehetné. Az Ő képessége pedig a pusztítást szolgálja aminek szemtanúja is voltam. Féltem tőle, igen, rettegtem, de jobban féltem attól, hogy meghalhat, nem tudom miért vagy, hogy hogyan, de csak az lebegett előttem, hogy nem hagyhatom meghalni. A félelmet elraktároztam és csak rá figyeltem, nem bántott, talán a szavaival olykor, de azon átnéztem, most pedig olyan gyengéd velem, szenvedélyes, mintha nem csak pár napja lett volna, hogy majdnem a földre taszított és, hogy nem sokon múlt az élete. Még most is kicsit megborzongok ahogy eszembe jut, hogy nem kellett volna sok, hogy akár magam öljem meg véletlenül. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy megmentettem, hogy most itt van velem. Még nem igazán vagyok tudatában annak, hogy mit is érzek iránta, de ez sokkal több puszta vágynál, sokkalta több. Hogy szerelem-e, még nem tudom, ahhoz idő kell nem? Vagy első pillanatra is megadathat? Kifogom deríteni.
A csók a nyakamba váratlanul ér, elmosolyodom. Perzselő pillantásaira kis pír önti el az arcom, még soha senki előtt nem voltam ennyire kitárulkozva, láthatja a lelkem is a testemmel együtt, épp annyira vágyom rá, mint Ő rám. Kissé talán szégyenlős is vagyok, bár erre a leghalványabb okom sincs, már amit kellett látott rajtam, de ez valahol mégis más. Ezen áll vagy bukik, hogy tényleg akar-e engem vagy csak a testem kellett neki.
Már szeretnék elmerülni a kettőnk táncában, de ha ez megtörténik utána ott a választás kínzó próbája, mi legyen ha elmegyek vagy ha rádöbben, hogy nem is kellettem neki..
Most csak ezt a harmóniát akarom élvezni ami ugyan nem tart örökké, de most itt van és össze kapcsol kettőnket. Bár gyengédségre vágyom, de ha tőle a vad szenvedélyt kapom akkor örömmel behódolok neki és ugyanúgy viszonzom az utolsó cseppig.
Nem csak Ő néz meg engem, nekem is végig fut a tekintetem meztelen testén és megnyalom az ajkam tetszésem jeleként. Tökéletesebb, erősebb, helyesebb férfit még nem láttam, biztonságot érzek mellette, mintha nem érhetne baj ha ölel és csókol.
Lágy simogatása édes, kellemes masszírozásba megy át amire halkan felnyögök és még jobban kezéhez nyomakodom. Érzem, hogy belül lángra lobbanok, mintha egy fáklya volnék, tűz ég bennem, percek, pillanatok alatt éri el, hogy testem reagáljon az ingerlésére, érzem, hogy nedves vagyok a combjaim közt és mikor megérzem ujját bennem mozogni kéjesen felnyögök. Testének súlya az enyémen csak még inkább felszítja a vágyam, csókja perzselő és örömmel viszonozom miközben vállába kapaszkodom attól félve, hogy egyszer csak elszállok. Ujja fáradhatatlanul ingerel és érzem talán másodpercek választanak el a szárnyalástól, testem ívbe feszül és egy kisebb kiáltás hagyja el a szám ahogy eljutok a csúcsig majd sebesen zuhanok alá a karjai közé. Testem kissé elernyed a gyönyör beteljesülése után, pilláim megrebbennek ahogy kinyitom a szemem, majd egy mosolyt követően csókolom meg. Tudom, hogy ez nem volt több, mint a bevezetés, nem is bánom, mert többet akarok, Őt akarom és míg meg nem kapom addig semmi más nem érdekel.
Hátán végig simítva élvezem a csókot ami még mindig ugyanolyan izgató, kellemes és egyszerre tüzes. Ellentétek sokasága. Férfiassága a combjaimnál lüktet, én pedig egyre kisebb akaraterővel bírok, hogy ne vegyen könyörgőre és kérjem meg tegyen a magáévá.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Vas. 11 Jan. - 21:30

18+

Jordan & Wyatt

Tulajdonképpen egészen csinos arcú lennék, csak a tetkók meg a vadul villogó tekintet csinált belőlem amolyan rosszfiút, a pisztoly sem enyhít túl sokat a helyzeten. Amióta ismerem őt, ez jelentősen változott. A szenvedélyességem, az érzékeim még inkább felszínre törtek, s nem csupán testileg akarom, lelkileg is magam mellett tudnám, szükségem van rá. A kettő ezen az estén együtt jár, végre beteljesülhet, amire csak pár napja várunk ugyan, viszont azóta minden percet számolgatni kellett. Furcsa, hogy ez történt velem, de talán ha az ember talál valakit, akivel igazán jól érezheti magát, akkor számít valamennyire egy felvett jellem? Akkor már csakis a másikra hangolódunk, és örömimát mormolunk, hogy legalább percekre boldogok lehetünk. Ennek fényében csókolok bele a nyakába, és vágytól fűtve magasodom fölé, hogy elmerüljek a kék szemekben. Ruhátlan teste felkorbácsolja a vágyamat, mégis az arcát figyelem főleg, nem akarom azért sokáig húzni az előkészületeket, ám ha hamar túl leszünk rajta, akkor megint visszatér a kínzó bizonytalanság. Annyira egymásra vagyunk hangolódva, hogy bárhogyan is ér hozzám, legyen az a körmével egy durvább karmolás, vagy egy finomabb simítás, csak magához láncol. Talán tudatosan teszi, ám látom a szemében azt az ösztönös odaadást, amellyel újra és újra bebizonyítja, ő a párom. Felhördülök ahogyan a nyakamat csókolja meg, majd a fülemre tér rá, sosem éreztem még magam ilyen erősnek, férfiasnak, pedig aztán a radioktivitás segítésével városokat tehetnék a földdel egyenlővé. Miután már nincsen rajta ruhadarab, végig tudom futtatni rajta a tekintetemet, hogy a kellemesen simogatáson túl most szótlanul bólintva engedelmeskedjek az édes kérésnek. Meredő férfiasságom még igazán várhat, még jó, hogy a nadrágot az ágyra dobtam, a zsebében vannak az óvszerek. Érintésem az ismerkedősből átmegy egy határozott maszírozásba, hogy a kellemes érintésű kagylókra gyakoroljak vágykeltő hatást, s ha már úgy vélem, felkészült a továbbhaladásra, meglepően gyengéd mozdulattal illesztem be a mutatóujjamat, hogy akadálytalanul toljam fel akár ütközésig. Ráhajolok a testére, hogy ismét az ajkára tapadjak, combja környékén érezheti a kőkemény durungot, míg ujjammal ütemes mozdulatokat gyakorolva terelgetem a tüzijáték felé.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Csüt. 8 Jan. - 17:25

Wyatt & Jordan

Ilyen élményben még soha nem volt részem. Egyszerűen teljesen elveszi a józan eszem, csak annyit érzékelek, hogy majd megveszek egy-egy csókjáért vagy érintéséért. A fájdalom gondolatától eltekintek, már az elején láttam Wyatt-en, hogy nem az a gyöngéd szerető, inkább a vad, de érzéki férfi és épp erre van szükségem, nem akarom, hogy babusgassanak, hogy féltsenek, mert nem vagyok törékeny, határozottan erős vagyok és kibírok mindent, azt akarom, hogy mutassa meg mennyire vágyik rám, hogy mennyire kíván, erre van szükségem, hogy valakinek fontos legyek és valaki éppúgy fontos legyen a számomra.
Lassan haladunk és kínzó a várakozás ugyanakkor a végtelenségig akarom nyújtani az érzést, mert ha ennek vége, ha megkaptuk egymást ott a bizonytalanság, hogy vajon hogyan tovább? Mert míg csak sóvárogtunk egymás után addig ott volt a közös jövő gondolata a kapcsolat megpróbálásának lehetősége, de mi van ha Wyatt meghátrál és kiderül számára nem én vagyok az akire vágyik? Ennek a gondolata elborzaszt ezért gyorsan egy röpke csókot követelek ki, hogy elűzzem ezt a rémképet.
Felnevetek szavain és viszonozom a mosolyát. Ritkán látni mosolyt az arcán, de egyszerűen varázslatos. Vajon régebben is mosolygott vagy ez külön csak nekem szól? Túl sokat képzelnék a dologba? Nem akarom, hogy így legyen. Nem is tudom elmondani, hogy mennyire megnyugtat, hogy amellett, hogy egymás testébe feledkezünk tudunk figyelni igazán egymásra, hogy nem csak a szenvedély van, mert a szenvedély egy dolog ami mulandó, emellett lennie kell másnak is, hogy hosszabb ideig kitartson, én akarom, hogy így legyen.
Igazán értékelem a játszadozását. Testem egyszerre feszül meg cirógatása alatt és lágyul el. Szinte magam se tudom mit akarok pontosan, hogy durván vegye el azt amit már neki adtam vagy folytassa a becézgetést. Jó lenne már döntésre jutni.
Lábammal átkulcsolom a csípőjét és kérdezek amire a válasz vigyorgásra késztet.
-Helyes. - Hajolok közelebb hozzá úgy téve mintha csókot akarnék adni neki majd a füléhez hajolva megcsókolom a nyaka oldalát lassan haladva lefelé míg újra az ajkaihoz nem érek.
Vadabb csókokat kapok a nyakamra amitől felnyögök, a csípőm megemelem önkéntelenül mire megszabadít az alsóneműtől és ezúttal már tényleg meztelenül állok mustráló szemei előtt. Felkönyökölök, hogy magam is végig nézhessek rajta. Nem mondhatnám, hogy a látvány nem gyönyörködtet. Beharapom az alsó ajkam és hagyom , hogy szétnyissa a combjaimat, sőt, szinte magam teszem meg ezt a lépést.
A pulzusom az egekben van a várakozástól és vágytól feltüzelve.
-Érints meg..kérlek! - Szinte könyörgök neki pedig nem szokásom ennyire alárendeltnek lenni, de egyszerűen csak azt akarom, hogy simogasson, becézgessen, másra nem vágyom.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szer. 7 Jan. - 19:47

18+

Jordan & Wyatt

Célzottan okozom a fájdalmat is, csakis olyan szintig, amely még kellemesen izgató, ám mégis van olyan érzésem, hogy ha nem ellenkezik, ezt bőven tudjuk még fokozni. Általában akkor lehet valódi, sebző fájdalmat okozni ha az egyik fél tart a dologtól, vagy éppen ellenzi. Ha átadja magát a vadabb játéknak, akkor a gyönyört nyújtjuk el, és ebben a szőke Jordan cica nagyon is partnernek bizonyul. Ettől függetlenül kellett a hosszú dilemmázás, ha gyorsan túllettünk volna rajta, talán unalomba is fúl. Kiváncsi, és követelőző is vagyok egyben, vágyom minden érintésére, ellenben nem sietek, ki akarom élvezni, hogy teljesen odaadja magát nekem. Nem mellékes tényleg ez fordítva is igaz. Figyelek viszont minden gesztusára, ha képes voltam eddig várni, akkor nem sietem el, és nem csak a saját örömöm fontos. Hagyom, hogy a türelmetlenségem rá is átragadjon.
- Túlságosan? Egészséges mértékben. – Harapok az ajkába, s mégis kedvesen mosolyodom el, ahogyan szúrkál. Valahogy a gyengédségen túl nagyon is fontosnak érzem, hogy el tudjunk annyira veszni egymásban, hogy ne csak a szenvedély, vagy a gondoskodás, hanem akár a hülyeskedés, a flörtölés is vezéreljen minket. Ettől válik igazivá, minden mások csak görcsölnénk. Ha hosszútávon képzeljük együtt, akkor azt akarom, hogy valóban a párom legyen.
Olykor megállok, hogy megszemléljem magamnak, ezt nem fékbehúzásban gondolom, csakis azért teszem, mert valóban tetszik, és kívánom őt, gyönyörködni akarok a csinos szőkében, akinek végre fontos vagyok, ha már eddig nem találtam olyat.
Finomnak érzem a keményedő bimbókat az ajkaim között, és ez még az a pont, amikor felváltva játszom velük, meg a szájával. Amikor belejátszik a hajamba, határozottan mordulok fel, tudja jól, hogy mi is kell a pasinak, jól csinálja, veszettül jól, hogy aztán a derekamat kulcsolja át, már szinte érzem is forró ágyékát, ahogyan összeérünk.
- Talán... te? – ismerem be, eddig is kész voltam visszahátrálni csak azért, hogy biztonságban érezze magát mellettem. Nem vagyok egy szent, ez tény, mellette viszont van még esély arra, hogy változzak, talán más ember legyek. Alig igényel a dolog birkatürelmet... A nyakát illettem ismét a vadabb csókokkal, hogy ha felemelné közben a hátsóját, végre meg tudjam szabadítani a bugyijától is, közben még kérdést is kapok, kicsit sokat jár a szája, de most más funcióra is el tudnám képzelni.
- Azzal te ne törődj Jordie... Te mondogasd buzgón. – Ha sikerült a vetkőztetés, én magam is kibújok az alsómból, így most már egy szál semmiben térdeplek az ágyon hogy finoman nyissam szét a lábát, egyenlőre még csak simogatós célzattal, ismerkedve a kinccsel.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szomb. 3 Jan. - 23:06

+18

Wyatt & Jordan

Az ujjai érintése a bőrömön olyan akár a selyem, nem óvatos mégis kellemes az érintése, határozottan kellemes. Ahogy a bőrömhöz ér mintha elektromosság gyúlna a testemben, vágyom arra, hogy érintsen. Érintett már más is, de mintha az csak valami kísérlet lett volna a számomra, hogy tudjam ember vagyok még, semmi élvezet nem volt benne, de ez most határozottan más, azóta vágyom rá mióta megpróbáltam megmenteni az életét. Mintha már akkor lett volna valami ami vonzott felé, érdekes nem?
Nem igazán van bennem félelem, mert tudom, hogy nem lesz annyira durva velem, hogy fájdalmat kapjak, viszont azt meg nem szeretném ha porcelánként kezelne, mert nem vagyok az. Egyikünknek sem tenne jót ha visszafognánk magunkat viszont nem durvaságra vágyom, határozottan nem.
A harapások elmennek, sőt, még élvezem is, bizsergető és csak még jobban kívánom Őt.
Végre a hálószobában kötünk ki, szinte tapintható a türelmetlensége és a vágya. Valahogy most én se vagyok olyan aki mindent lassan akar véghez vinni.
-Túlságosan magabiztos vagy, nem gondolod? - Csókolom meg és örömmel veszem észre, hogy hagyja, tudom persze, hogy igaza van, hagyni fogom neki, hogy irányítsa az eseményeket, de jó eljátszadozni még az elején.
A csókok nyomán felperzselődik a bőröm és alig veszem észre, hogy ezennel főnöki státuszom oda is lett. Csak elmosolyodom az egészen és hagyom had kerekedjen felül.
Felsőink lekerülnek rólunk és észreveszem hogy a karomon libabőrös vagyok, a szoba fűtve van így hát az egészet a várakozásnak tudom be, izgatottságnak ami elkapott. Gyorsabban kapkodom a levegőt ahogy simogatni kezdi az egyik mellemet majd felnyögök mikor érzem ajkait a másik mellbimbómon és aztán megérzem a harapást is ami ugyan fáj, de inkább gyönyörrel teli fájdalom mintsem kínnal teli.
Engedelmeskedem neki és hamarosan lekerül rólam is és róla is a nadrág, most már teljesen érzem magamon forró testét. A hajába vándorol az egyik kezem, hogy a tincsekkel játszadozzam, majd felemelem a fejem és ajkaimat az övéire tapasztom egy gyors csók reményében. Szabadon levő kezemmel a hátán szaladnak végig ujjaim, érinteni akarom, mindenhol. Lábammal átkulcsolom a derekát, mondhatni bilincsbe zárom és miután megszakítottam a csókot mosolygok rá.
-Na ki a főnök Főnök? - Nevetem el magam és egy gyors puszit adok az állára, hogy aztán ismét a hajával legyek elfoglalva.
Legszívesebben már rátérnék a lényegre, mert egyszerűen egész nap arra vágytam, hogy végre magamba fogadhassam és eggyé váljunk, de nem akarom siettetni a dolgot, mert élvezem a figyelmét, ahogy kényeztet a csókjaival és majd fel fal a tekintetével. Ki ne élvezné ezt? Mellesleg meg én is szívesen nézem meg magamnak, a ruha túl sokat takart belőle, abszolút jobb így.
-Mondták már neked, hogy jól nézel ki ruha nélkül? - Vigyorogtam miközben az egyik ujjam köré tekertem egy tincset és kicsit meghúztam szánt szándékkal.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Pént. 2 Jan. - 20:26

18+

Jordan & Wyatt

Végigfuttatom ujjaimat a puha bőrön, ahogyan bekerülök a blúzon belülre, és még melltartón át veszem kezelésbe a kebleit, amelyek azonban a várakozásnak megfelelően feszesek. Most már nem kell tovább várnunk, én is át tudom magam adni az igazi, ösztönös lényemnek. Nem tudom, hogy meddig fog ez tartani kettőnk között, ebben a pillanatban nem is érdekel, csak visszalépve a kunyhó édes óráihoz, amikor majdnem otthagytam a fogamat, ám megismertem őt, mintha egy perc sem telt volna el, mégis jobban odafigyelünk a másikra, csupán a testi vágy nem apadt el. Szinte embertelen, hogy mit tud kihozni belőlem. A kielégülés iránti hadakozásom már lehetetlenül megkeményít, itt és most meg fogom kapni, amit akarok, akarunk, még ha durvának is kell hozzá lennem, mert tudom, hogy élvezni fogják. A fájdalom nem az a cél, amelyet ki akarok tőle harcolni, igazán durva úgysem lehetnék, ha nem akarná. Az, hogy megkarmol, megharap, megtépi a hajamat, akár bele is férhet, bírom a gyűrödést, ahogyan arra vágyom, hogy utána ne is nagyon tudjunk felállni, olyan bizsergetően kielégítő legyen. Úgy odavágytam az ágyra, hogy az ágyrugók reccsentek, pedig még sokat kell ma kibírniuk. A lány azonban keménynek bizonyul, vágytól csábos arccal emelkedik fel, és még szájalni is merészel.
- Adjam át a terepet? Csak az elején kislány, úgyis az lesz majd amit én akarok... – Hagyom magam odahúzni, hogy ajkaimat immár minden romantikázás nélkül forrasszam az övébe, nem is fontos, hogy célozzak, arcát, és nyakát is beborítom a csókjaimmal, a füléig is elérek, belenyalok, hogy közben fölé kerüljek, holott ő akarna lenni a főnök. Akkor hogy is lesz ez?
Gyorsan lekerülnek rólunk a felsők, végre a melltartója is, így most már a puszta bőrén tudok végigszaladni, hogy a csókok esetében a hasát is bökdösni kezdjem a nyelvemmel, majd kezemmel az egyik mellét simogatva a másik rózsaszín kincsét kapjam az ajkam közé, olykor a fogam erejét is bevetve, éppen annyira, hogy fokozzam az érzet. A fájdalom elkerülhetetlenül lökje a beteljesülés felé.
- Le a nacit... – Emelkedem fel, ha már nem érezteti főnöki posztját, majd én megteszem. Kimbolom ott, ahol még szoros, hogy segítsek a műveletben, majd én is csatlakozom, s hamarosan alsóneműben vagyunk egymás karjaiban.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Vas. 28 Dec. - 15:03

Wyatt & Jordan

Egyszerűen már nem tudok tisztán gondolkodni, mondjuk ez talán nem is feltétlenül rossz. Bátorságot gyűjtöttem ahhoz, hogy kicsit ingereljem az autóban, nem tudom honnan szedtem össze ezt a bátorságot, de sikerült és ez a lényeg. A lakáson belül már tovább jutunk az egyszerű csóknál, többre vágyunk mind a ketten, szinte szükségem van az érintéseire legyenek azok durvák vagy finomak. Most tudatosul bennem, hogy egész nap erre a pillanatra vártam, nehéz elhinni, hogy mind a ketten eddig kibírtuk. A harapdálás ugyan apró fájdalommal jár, ám érdekes mód ettől csak még nagyobb lesz bennem a vágy. Fura egy összefüggés, nem? Megkértem rá, hogy ne kezeljen porcelánbabaként, mert nem vagyok az, azt akarom, hogy mindent amit eddig elfojtott azt adja meg nekem, ne fogja vissza magát, mert az egyikünknek se tenne jót. Én bármit kibírok, bármit.
A hálószobában már az ágyon vagyunk mikor megkérem rá, hogy vetkőzzön le, mert érinteni és látni akarom. De erre csak kinevet én pedig tetetett bosszús arcot vágok.
-Igazad van, ez nem egyenlő játék, mert én vagyok a főnök! - Mondom mosolyogva majd a hajábra markolok és lehúzom a fejét, hogy megcsókolhassam.
Mikor végre megszabadul az ingétől hagyom, hogy levegye rólam a blúzomat, én pedig hamar megszabadulok a melltartómtól, félhomály van a szobában, de még így is tökéletesen látom Őt, ujjaimmal végigszaladok a mellkasán, hogy aztán a vállain simítsak végig. Le se tudnám tagadni, hogy tetszik a látvány.
A bőröm szinte lángol ott ahol végig simított a combomon. Behunyt szemmel élvezem a kényeztetést amit a nyakamnál kapok. Ujjait megérzem a melleimen amitől egy sóhaj tőr fel belőlem, egyik kezemmel megragadom a kezét és úgy húzom végig a tenyerét a mellemen, hogy simogasson, mert az tetszik.
-A tiéd vagyok, teljesen. - Ezzel adom meg neki az engedélyt, hogy azt tegyen velem amit csak szeretne. Testem minden porcikája arra vágyik, hogy megérintse, felfedezze.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szomb. 27 Dec. - 15:54

18+

Jordan & Wyatt

Már attól is felizgulok, hogy a combomhoz ér, de most végre folytathatjuk, ami pár napja még egy durva letámadásnak bizonyult, most már valahogy úgy viselkedünk, mint egy pár, akik kiváncsiak a másik testéte, s nem állnak meg a csóknál. Valahogy úgy tűnik, hogy semmi másnak nincsen a továbbiakban értelme, míg a vágyaknak gátat vetünk, így nekilátunk, hogy elmerüljünk a gyönyörök birodalmába. Bent a lakásban a korábbi, romantikusan tapogatózó csókokat az újféle, vad vágyak váltják fel, Azt kérte, hogy ne kezeljem törékeny babaként, s üdvözült mosollyal teljesítem ezen kívánságát. A csókokat tehát a harapdálás, keményebb tapizások váltják fel, hogy a falnál végre becsusszanjak a blúza alá is, és határozott sóhajt törjön fel belőlem a puha kebleket érintvén. Elindulunk a hálószoba felé, ha már megkaptam az útjelzést, s miközben megszabadulok a cipőmtől, kellemesen nevetek fel.
- Gondolod, hogy ez a fair-playről szól? Ki kell, hogy ábrándítsalak. – Vágok vissza vigyorogva, pedig nyilvánvaló, hogy meg fogok szabadulni a ruháimtól. Az ingből egyszerűen bújok ki, de most nem is én vagyok az érdekes, inkább gyorsan kihámozom a blúzából, arra a kis időre húzom ülő helyzetbe, hogy a melltartóval már ő boldoguljon, a végén a túl heves vágyam közepette letépem róla. Amíg ő azzal foglalatoskodik, addig a combján simítok végig, a folytatom a nyaka kényeztetését valahol a kulcscsont környékén. Valahogy úgy sejtem, hogy elég gyorsak leszünk, ha majd oda jutunk, de legalább az elejét nyújtsuk el, a lányok valahogy tényleg jobban kedvelik a becézgetést, mint magát a lényeget, s most nem is akarok olyan sebtiben átesni a dolgon, legyen csak meg a varázsa. A combjáról most a melleire vándorolnak az ujjaim, hogy várakozóan meredjek rá, mikor haladhatok már akár arrafelé is.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Csüt. 25 Dec. - 18:27

+18

Wyatt & Jordan

Nagyot dobbant a szívem azon amit mondott. Igen, én is megakarom próbálni vele, mindenképp. Ahhoz túl fontos dolgok történtek ma, hogy egyszerűen búcsút intsünk egymásnak. Az pedig, hogy képes lenne velem jönni és mindent hátrahagyni még több okot ad rá, hogy ne adjuk fel az első akadálynál. Egyszerűen el se tudom képzelni, hogy ezt miattam, miattunk tenné meg.
-Te is kellesz nekem. - Mondom komolyan, igen, kell nekem, sőt, már úgy érzem az enyém és én az Övé vagyok.
Figyelem ahogy vezet, keze egy hajtincsemmel játszik én pedig kisebb bátorságot szedve a combjára teszem a kezem, közel a férfiasságához és aprót szorítok rajta majd végig simítok ugyanott. Már kívánom Őt és ezt nem is rejtem véka alá.
Szerencsére az út nem hosszú és hamar beljebb kerülünk a ház küszöbén. Ott törik meg a jég és minden eddig elfojtott vágy a felszínre tör.
Egyértelműen megadtam az engedélyt ahhoz, hogy bármit tegyen velem, nem is fogom visszavonni. Talán gyengének tűnök, elhagyatottnak, de nem vagyok törékeny, nem kell félteni, hogy eltörök, vágyom arra a szenvedélyre amit eddig visszafogott, a viselkedésével meg eltudok bánni, nem kell engem félteni. Csókunk kicsit sem könnyed, de mikor megtöri, hogy a falhoz préseljen kicsit csalódott leszek, hogy nem folytatja, de csak addig míg száját meg nem érzem a nyakamon. Felnyögök a vad érintésekre, szívja és harapja a puha, finom bőrt. Ha most ilyen hatással van rám akkor milyen lehet az ágyban? Kezemmel a hajába markolok, a fájdalom váltakozik a gyönyörrel, olyat nyújt nekem amit még eddig senki.
Határozott kijelentésén elmosolyodom, igen, nem lesz alvás, de nem is vágyom rá, most csak Őrá vágyom.
Mutattam az irányt hová menjen és kicsivel később már az ágyon voltam, vele. Ajkamat birtokba vette egy csókkal miközben megpróbált megszabadítani a ruhámtól.
-Nem ér, hogy csak én, látni akarlak.. - Suttogom. Igen, látni akarom Őt ruha nélkül. Bár minden vágy ellenem dolgozik és arra vágyik a testem, hogy kényeztessék, birtokba vegyék. Én viszont azt akarom, hogy ne csak én legyek az Övé hanem Ő is az enyém. Mellbimbóim keményen feszülnek a melltartóm anyagának, szinte már kínzó a fájdalom ahogy érintésre vágynak. De ha elengedem magam teljesen akkor kiszolgáltatom magam Wyatt-nek és nem azt akarom, hogy uralkodjanak rajtam hanem, hogy egyenlően élvezzük egymást.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Csüt. 25 Dec. - 15:37

18+

Jordan & Wyatt

- Semmi? Akkor próbáljuk meg. Ha azon múlik, akkor megyek veled. Ide nem sok minden köt. Kellesz nekem, bármit is jelentsen ez. Tényleg tetszel, veled valahogy más, mint előtted bárkivel, ettől jobban érzem magam. – Mindezt tulajdonképpen már útközben mondom, vezetek, de annyira oda tudok nyúlni, hogy legalább a szőke tincseket érintsem, s megsimogassam őket. Szenvedélyesek is vagyunk együtt, mégis egyre többször fűszerezi auránkat a romantika, amit eddig oly felesleges luxusnak ítéltem meg, amely talán a gyengeség jele. Most a lány talán gondolhatja azt, hogy meghátrálnék, holott pustán megoldásokat keresek. Talán tényleg az a legjobb ötlet, hogy az estét, éjszakát egütt töltsük, és megnézzük, hogy mit adhatunk egymásnak. Az elején ugyan én voltam rágerjedve, mégis rá kellett ébrednem, hogy ha tényleg tetszik, nem alapozhatunk mindent a szenvedélyre, ám ha szándékosan visszafogom magam, azzal mindkettőnknek ártok. Az út szerencsére gyors, és zavartalan, hogy aztán az otthonában egymás karjaiban kössünk ki. Az ajtó zárása után nem tudok, nem is akarok tovább várni, elfogadom, hogy ő most az enyém.
- Csak ennyit kellett mondanod. – Ágyékomon erőteljes bizsergés lesz urrá, ahogyan a hátamat simítja. Egyszerre érzem magam erősnek, és olyannak, akiről gondoskodnak. Csókunk most vadabba megy át, s miután erősen kapaszkodik a lábával, a falnak döntve támasztom meg, hogy durván megszakítva a csókot a nyakát vegyem célba, olykor akár maradandó nyomot is hagyva halvány bőrén, ahogyan beszívom azt. Még lélegezni is elfelejtek, ahogyan nyelvemmel is megízlelem a nyakszirtjét, hol pedig a fogammal harapom meg, átszakítva a határvonalat fájdalom és gyönyör között. Nyugodtan markoljon csak bele a hajamba, azzal csak jobban feltüzel.
- Nem lesz itt semmilyen alvás. – Mordulok fel, meg sem hallva azt, hogy nem akarnék tőle semmit. Odaadjuk egymásnak magunkat, s annyit veszünk el ebből a bujaságból, amennyit csak akarunk. – Hol van az ágy? – Kérdezem most már egy kézzel tartva őt, mert másikkal a mellei súllyát mérlegelem, a blúza alá csusszantom meg a kezem, hogy a melltartón keresztül csippentsem ujjaim közé rózsaszín ékét. Ha megkaptam az irányt, akkor arrafelé mozdulok vele. Nyilvánvaló, hogy nem tudok várni, ettől még nem fogom elsietni. Ha ott vagyunk, némiképpen mellőzve a finomságot, egyszerűen ledobom a puha paplanra, hogy a cípőmtől megszabadulva mászok fel mellé, hogy visszatérve az ajkai csókjaihoz, elkezdjem gombolni a felsőjét.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Vas. 21 Dec. - 21:33

Wyatt & Jordan

-Nem tudom mit gondoljak Wyatt. Egyben vagyok biztos csak, hogy semmi sem akadályozhatja meg, hogy veled legyek. Én se tudok többet egy kapcsolatról, mint te, érzem, hogy vonzódom hozzád úgy, mint még senkihez és épp annyira nem tudom mit csináljak ezzel az új keletű érzéssel, mint te. - Ha már az őszinteségnél tartunk hát akkor megadom a módját. Nem vagyok hajlandó ezt mind feladni, mert látszólag Wyatt tehetetlen, nem, ha már kettőnk közül valakinek harcolnia kell akkor majd leszek én az. Wyatt talán azt hiszi képes lennék kihátrálni, elmenekülni, de téved, én nem ilyen vagyok, nem adok fel mindent a legelső akadálynál. Mert ha ezt tenném akkor már elmenekültem volna ettől a vonzástól akkor mikor először megláttam Őt.
-Ezt örömmel hallom, mert én is megakarlak ismerni. - Halványan elmosolyodom. A szavaimban ígéret cseng. Egy ki nem mondatlan meghívás. Wyatt egy olyan ember ki merőben megváltoztatott, még nem döntöttem el, hogy ez a változás jó vagy rossz, de változás.
Örömmel fogadom ötletét és amikor már el lett pakolva az étel elindulunk. A drága bogaram vezetését átadom neki, mert megbízom benne, teljes szívemből megbízom benne. Az út nem teli fél órába sem és már nyitom a lakásom ajtaját, hogy beléphessünk rajta. Szinte érzek valamit a levegőben, valami meg nem ígért dolgot ami talán beteljesedik ma. Mosolyogva csukom majd zárom be magunk mögött az ajtót, fő a biztonság, mert még mindig félek azoktól az emberektől akik Wyatt-et is megtámadták.
Meglepetten sikkantok mikor magához húz.
-Majd akkor elfogadom amikor te is, hogy nem kell engem annyira félteni. - Mosolyodom el aztán belemerülök a csókba, nyelvének bebocsátást engedek csak, hogy a sajátommal kényeztethessem. Magára emel én pedig a lábamat köré kulcsolom, egyik kezemmel a hajába túrok a másik kezem pedig a hátán simít végig.
Megszakítom a csókot csak, hogy levegőhöz jussak. Szinte alig vettem észre, hogy eddig kétségeim megszűntek, a félelem is eltűnt, csak a vágy maradt meg és azok az érzések amiket egyelőre még nem ismerek, de már a magaménak tudok.
-Azt hiszem elvethetjük az együtt alvást. - Mondom mosolyogva majd újra egy leheletnyi csókot váltok vele. Bár nagyon vágyom rá, hogy vele töltsem az éjszakát megakarok bizonyosodni róla, hogy Ő is ezt akarja-e. A mai nap fintora, hogy eddig Ő kívánta azt, hogy biztos legyek a dologban most pedig én akarok megbizonyosodni ugyanerről.
-Persze csak ha te is akarsz tőlem most valamit, ha nem..hát azt is megértem. - Tényleg megérteném, attól még rosszul esne, de megérteném. Egy apró puszit adok az állára miközben a vállán simítok végig.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szomb. 20 Dec. - 19:05

Jordan & Wyatt

- Gondolod, hogy én menekülök? Fogalmam sincsen, hogyan működik egy kapcsolat, úgy tettem, ahogyan az ösztöneim diktálták. Tetszettél, hát megcsókoltalak, másra nem vagyok képes. – Vonom meg a vállamat, tudom, hogy dühös, én aztán biztosan nem vagyok közönyös, csak éppen fingom nincsen, hogy mit tegyünk, merre lépjünk, egyátalán minek van értelme. Mégiscsak ő a nő, biztosan vannak vágyai, érzései, hátha gyakorlottabb ezekben. Buzgó merem remélni, hogy az első lány, aki egy kicsit is meg tud fogni, nem fog csak úgy lelépni, ha azt látja hogy nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Már így is meséltem a gyermekkoromról, sosem ismert öcsémről, nem tudom hogy még mit kellene tennem, hogy lássa, már kötődöm hozzá, szex nélkül is. Nálam ez komolyan nagyon szó.
- Meg akarlak ismerni cicus. Tényleg. – Félmosollyal bólintok, mert részemről úgyis adott, hogy ha egymásra mozdulunk, akkor esélytelen, hogy megálljunk, csak feleslegesnek látom kimondani a dolgokat, hogy akkor menjünk szobára. Nem vagyok egy romantikus alkat, sokkal inkább a szenvedély vezet, de most kedvelem őt, és nem akarok átgázolni rajta. Így is alig fogtam magam vissza már az autóban is, legalább elsőre tudni akarom, hogy milyen lehet belül, akkor talán leghiggadna mindkettőnkben a nyomasztó megfeszülés, hogy most akkor mi a jó ég legyen. A vacsora most úgysem számít, esetlegesen nála eszegethetünk, amolyan előjáték gyanánt. Vagy utána, ha farkaséhesek lennénk az akciótól. Összecsomagoltatjuk a megrendelt ételt, és pár perccel később már a kocsiban ücsörgünk, ismét én vezetek. Mintegy húsz perc múlva már hagyom, hogy benyisson az ajtón. Amint végre behúztuk magunk után, ledobom a kajás szatyrot a földre, és finom határozottsággal húzom őt magamhoz.
- Mikor fogod végre elfogadni, hogy kellesz, csak nem akarok szemét lenni veled? – Csókolom meg, most gátlások, belső monológok nélkül, lágyan nyitva szét az ajkait, hogy finoman juttassam át a nyelvem, miközben a hátsójára téved a kezem, így emelve őt magamra. Ha eddig vártam, most nem is akarom visszafogni a követelőzést, egy kézzel tartom a levegőben, szabad balommal pedig a szőke tincsekbe markolok, kissé meg is húzva azokat.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Csüt. 18 Dec. - 22:06

Wyatt & Jordan

Az érzések egymás iránt zavarosak, felfoghatatlanok. Nem gondoltam volna, hogy egy ilyesfajta kötődés ilyen hamar kialakulhat. Itt már nem csak a szexuális vonzódásról van szó, nem, akkor már rég túl lettünk volna a másik testének felfedezésében, de nem, itt ülünk és próbáljuk befedni az elmozdult cserép okozta repedéseket. Kiakarjuk küszöbölni a csorbát amit a távolság okozhat kettőnk között. Én tényleg azon vagyok, hogy ami most alakul közöttünk később gyümölcsözzön és alakuljon. Látom Wyatt-en, hogy Ő is ezt akarja, de a következő mondata teljesen elkomorít, sőt, dühít.
-Igen, nem adtál időt gondolkodni, de pont ez a lényeg, ha hagytad volna, hogy kicsit átgondoljak mindent most nem lennénk itt, dehogy gondolhatod azt, hogy kiakarok hátrálni ebből? Nem vagyok gyáva és nem menekülök a nehézségek elől, akarom annyira ezt a dolgot és téged, hogy ne adjam fel! - Igen, határozottan dühös vagyok, de nem tudom eldönteni, hogy rá vagy arra amilyen közönyös arcot vág, mintha elfogadta volna ezt a végletet is. Egyszerűen nem tudom megérteni. Egyszer a szenvedélyt látom benne, másodszor meg valami hideg ürességet ami elfogad mindent még ha az magának nem is jó. Most akkor valójában melyik oldal a valódi? Hol kezdődik Wyatt és hol az amit mutatni akar magából? Lassan lecsillapodok, nem akarok haragudni rá, nem megy. Meg hát a beszélgetés is kicsit bensőségesebb témák felé megy. Bevallom mennyire fontos nekem ez a kapcsolat és boldogsággal tölt amikor Ő is ezt vallja. Annyira jó elveszni az érzelmek kavalkádjában, de ez az egész távolság és annak a megoldására elpazarolt idő szinte szétzilálja a pillanatot, bárcsak könnyedén eltávolíthatnám és nem foglalkoznék vele, de akkor csöbörből vödörbe kerülnénk megint.
Nincs kedve nélkülöznie engem...hát nekem se Őt.
-Rendben. Legyünk együtt az este. - Egyezek bele, bár nem tudom mire vár. Egyszerűen nem tudom elképzelni miért nem akar engem. Nem rég még majd megőrült azért, hogy megkaphasson és mikor engedélyt adok rá akkor se igazán látom rajta, hogy megtenné. Férfiak, nehéz megérteni őket, nagyon nehéz. Következő ötletére elmosolyodom és magamban eléggé díjazom is. Fáradt vagyok egy kicsit és a fejemben minden zavaros, túl sok minden történt ma. Jó lesz kicsit otthon, kettesben vele, szeretnék mindenre választ kapni és végre elérni nála, hogy elhiggye, testileg és lelkileg is vágyom rá.
-Menjünk akkor. - Állok fel az asztaltól és bár a pincét furán néz ránk nem igazán foglalkozom vele, megfogom Wyatt szabadon maradt kezét és ujjaimat az övire kulcsolom.
Kiérünk a parkolóhoz és ahogy meglátom a kocsimat azonnal az villan a fejembe mennyire vágytam Wyatt-re mikor a kocsiban ültünk és kicsit elszaladt velünk a ló.
-Akarsz vezetni vagy vezessek én? A kis bogaramat nem igazán bízom más vezetési technikájára, de benned megbízom. - Mosolyodom el. A kis kocsi öreg már, de hűségesen szolgál már egy ideje, hozzám nőtt, ezt le se tudnám tagadni.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Csüt. 18 Dec. - 19:35

Jordan & Wyatt

Nem is arról van szó, hogy családott lennék. Sokkal inkább azt, hogy fogalmam sincsen, mit kéne a helyzetre reagálnom, hiszen még sosem voltam hasonlóban. Talán ő sem, így a legegyszerűbb, ha együtt próbáljuk megoldani a vitás kérdéseket? Igazából nem is vitázunk, megpróbálunk megoldást keresni arra, hogyan fejezzük ki azt, amit egymás iránt érzünk.
- Nekem úgy rémlik, hogy nem nagyon hagytalak gondolkozni, de még mindig nem késő, ha nem akarod ezt. – Felelem, és igyekszem úgy tenni, mintha nem viselne meg a dolog. Ha szükséges, akár abban is benne vagyok, hogy ritkán, de azért lássuk egymást. Rövid idő alatt fontos lett, ezzel pedig már csak annyit tdok kezdeni, hogy kivárok, meglátom, mire hogy reagál, mert ha nekem kell kimondanom, akkor úgyis csak az lenne, amit ráerőltetek.
- Én is veled, bármennyire is érzelgősen hat mindez. – Viszonzom a puszit, csak csókot, nevezzük bárminek is, és valóban nehéz lenne ma elválnom tőle, hiszen olyan jól érezzük magunkat. Túl gyorsan szakadt ránk a kötődés, nem tudunk most mit kezdeni vele, a megoldás utáni vágy viszont minden romantikus hangulatot kezd megölni. Csak bólintok, hogy találjunk ki valamit, ha nem ma, akkor holnap, vagy azután, de jó lenne most félretenni ezt a témát, legalább valamennyi időre.
- Én is... valahogy nincs kedvem ma téged is nélkülözni. Mit szólsz, ha maradunk annál a felállásnál, hogy nem görcsölünk rá? Tegyük félre, és csak legyünk együtt este. – Ez még csak az ottalvásra vonatkozik, közben észre sem veszem, hogy még hozzá sem nyúltam a vacsorámhoz, annyira elvonta a figyelmemet, hogy talán nincsen értelme az egésznek, és nem látom többé. A kérdése enyhén meglep, de már megszoktam, hogy ennyire a kedvemben akar járni. Talán most mégsem arról van szó, hogy az legyen, hogy én megkapjam őt, elképzelhető, hogy ő is vágyik a testi intimitásra is. Elviccelhetném a dolgot, hogy filmet is nézzünk? Mégsem teszem, hiszen most annyira kitárulkozott, hogy az a legegyszerűbb, ha valóban komoly maradok.
- Menjünk akkor, csomagoljuk el a vacsit, és eszünk nálad. Nem akarom rád erőltetni magam, hogy nagy elvásáraid legyenek. Ismerjük meg egymást, nézzük meg, hogy mi sikerül, jó? – Simogatom meg a haját, és már intek is a pincérnek, hogy forduljon vissza a már kihozott ételekkel, fizetünk, és távozunk. Legalábbis ez a terv, még megvárom a válaszát.
- Igen, akkor talán tovább is mehetünk... – Mosolyodom el, és ha megkaptam a bólintást, akkor elindulunk kifelé a parkolóba a kajás pakkal.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Hétf. 15 Dec. - 19:12

Wyatt & Jordan

Hallom a hangján a csalódottságot és, hogy dühös, de érzem, hogy nem rám hanem erre a lehetetlen helyzetre. Én is dühös vagyok, de még mennyire. De én magamra amiért ilyen buta módon egy olyan férfi iránt táplálok érzelmeket aki nem él közel hozzám és a világa egy teljesen más világ, mint az enyém. Bolond módon engedtem az érzelmeknek és a vonzódásnak és hagytam, hogy közeledjen felém Wyatt, bele se gondoltam, hogy hamarosan el kell mennem és mindent hátrahagyok majd.
-Wyatt...ez úgy rossz ahogy van, nekem kellett volna előbb gondolkodnom és csak azután belemenni ebbe a..kapcsolatba. - Ezzel persze nem azt mondom, hogy minden máris elveszett. Mert nem, lehet tenni ellene, a távolság nem lehet akadály, akár ott is hagyhatom az iskolát, de persze nem tudom mennyire gondolja komolyan az egészet ami köztünk történik. Mert az iskola az egyetlen biztos pont az életemben, az állandó dolog, ha ezt eldobom Wyatt-ért akkor azért szeretném megtenni, mert biztos vagyok benne, hogy az új állandó az Ő lesz, nem akarok a semmibe tenyerelni. Tudom, hogy túlságosan is gyáva vagyok, hogy belevágjak az ismeretlenbe, de egyelőre azok az érzések amik bennem kavarognak még nem adták meg a választ amire várok. Nekem tudnom kell azt is Ő mit érez. Csak ezekkel együtt tudok döntést hozni, hisz bármit is választok gyökeresen felfog fordulni vele az életem.
Kicsit elpirulva nézek rá.
-Igen, ennyire komolyan gondolom veled. - Rákulcsolja a kezét az enyémre és látom a mosolyát is. Boldognak érzem magam tőle és bátornak is. Odahajolok és egy puszit adok a szájára. Éreztem, hogy ezt muszáj megtennem, belső kényszer volt és hogy megtettem most már sokkal jobban érzem magam.
-Egyelőre ötletelek, szűkös az idő, de kitalálok valamit, ígérem. - Nem is tudom, hogy ez az ígéret most neki vagy magamnak szólt. Inkább mind kettőnknek, hogy erőt adjon és reményt, hogy van megoldás.
Fogalmam sincs miért érzek szorító fájdalmat a mellkasomban hacsak arra gondolok, hogy el kell válnom tőle. Szoros köztünk a kötelék bár nem tudom, hogy hogyan történhetett, de meg van és nem akarom, hogy elszakadjon.
-Igen, szeretném. - De még mennyire szeretném, azóta az este óta gondolok erre, hogy megmentettem az életét és Ő ott hagyott a lakásajtónál. Ezzel a gondolattal nyugtattam magam, hogy talán visszajön...és visszajött.
Ám nem tudom, hogy ez mennyi dologgal jár még együtt, hogy lesz e köztünk más is, minthogy egymáshoz bújva alszunk, gondolom lesz, a kezemben van a kapcsoló, csak akkor történhet valami több ha én megnyomom azt a gombot és engedélyezem.
-Szeretném ha nem csak aludnánk...szerinted megoldható? - Ezek a szavak nem tudom hogyan bukhattak ki belőlem, mert az egy dolog, hogy volt részem már szexben,na, de hogy külön én akarjam ezt, olyan még nem volt. Most pedig én akarom, de Wyatt magára vessen, Ő tüzelt fel a mai nap során vagy 3-szor.
Az ételt bár kihozták nem mondhatnám azt, hogy különösebben érdekel és Wyatt se igazán foglalkozik most ezzel.
-Most pont olyan sötét van odakint mint mikor a faházban küzdöttem az életedért és téged épp annyira nem is érdekelt. - Mosolyodom el, akkor nagyon mérges voltam, mert féltettem az életét és Őt ez nem érdekelte, de most már csak mosolyogni tudok, túl vagyunk ezen és életben van, hála a jó égnek és az akaratának.
Belekóstolok a kecskekajámba vagyis a salátába és most, hogy kicsit felengedtem máris érzem, hogy éhes vagyok.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Vas. 14 Dec. - 21:13

Jordan & Wyatt

Egészen egy párnak tűnhetünk így az asztal mögött, még jó, hogy sarokasztalt válaszottunk, ahol ülhetünk egymás mellé, és beleférhet, hogy olykor átöleljük egymást, vagy hogy a combjára tévedjen a kezem. A combjára, amely oly puha, finom, hogy nem véletlen, állandóan markolászni akarom, holott én magam mondtam be a szex-stoppot, amelyet csak ő oldhat fel, ha akar. Érzem a rezdüléseiből, a teste válaszából, hogy nem áll tőle távol az ilyesmi, ha rólam van szó, mégsem kellene ráerőltetni, hiszen akkor már elköltelezettnek érezné magát. Lehet, hogy csak annyi adatott, hogy lötyögjünk kicsit, némi puszi-puszi, aztán szépen elvállunk. Hát van ilyen, még ha rohadtul nehéz is megemészteni.
- Tudod jól, hogy nekem is. Szar ez így. Most találkoztunk, és máris szakadjunk szét? – Mormolom, s nem is rá vagyok mérges, az egész helyzetre. Vajon mások hogyan oldják meg? Valakinek le kell mondani az elképzeléseiről azért, hogy együtt legyen a másikkal. Neki kissé nehézkes lenne, máshol biztosan nem nyílnak csoportosával ilyen mutáns iskolák, az enyémet viszonylag egyszerűbb máshol is művelni. Mintha lenne igazi munkám. Ha lezárom a múltat, tulajdonképpen mehetnék vele, ha nem érezné tehernek, hogy a közeli városban van egy bikája, mert azért két nap után ne akarjak már belemászni a hálószobájába is, az tuti riasztó lenne.
- Az életed része? Hát ilyen komolyan gondolod velem? – Kulcsolom rá az ujjaimat az övére, s közben figyelmesen szemlélem, tényleg megriasztja a gondolat, hogy akkor most ennyi volt az egész. Valahol engem is, de pasi vagyok, nem az érzelmek vezérelnek, marad a pókerarc. Fenét, rajtam is láthatja, hogy elmosolyodom, jól esik a dolog. – Hogyan szeretnéd? Vagy még csak ötletünk? – Hallgatok el, és azon tűnödöm, hogyan is alakulhatott köztünk ki ilyen gyorsan valami, ami miatt tudunk csiszolódni a másik irányába. Bárhogyan is, ha itt most szétszakítjuk, azzal talán elszalasztunk valamit, ami sorsszerűen meg volt írva, még ha totális hülyeségnek is gondoltam eddig nem csak az érzelgősséget, még az eleve elrendelt dolgokat is.
- Nem akartalak lerohanni. Szeretnéd, ha ma együtt aludjunk? – Ez természetesen nem a szexről szól, bár nyilván elég nehéz megállni, ha érezhetem az illatát, és a karomban piheg, na de meglátjuk, akár jó lehet nekem a kanapé is, végülis még mindig meghittebb lenne, mintha ismét távol lennénk egymástól. Mivel a farm is zárt, tulajdonképpen ez sem ebéd, hanem valami korai vacsora, de tél révén korán sötétedik, majd elindulhatunk egyszercsak hozzá. Meghozzák a rendelést, de amíg nem tisztáztuk le, addig nem biztos, hogy érdemes nekilátni.

[/color]

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szomb. 13 Dec. - 22:25

Wyatt & Jordan

Tudom, hogy nem tévedek azzal kapcsolatban, hogy ez mindkettőnk számára teljesen új keletű. Én se igazán tudom egy kapcsolat milyen vagy hogyan működik, mit lehet megtenni és mit nem. Én mindig távolságot tartottam az emberektől, mert féltem, hogy még jobban elszigetelődök tőlük ha látom, hogy mennyire más vagyok. Most azonban össze vagyok zavarodva. Ezúttal épen, hogy ez ellenkezője történik, mindennél jobban Wyatt közelében akarok maradni, úgy érzem ettől leszek ép és teljes.
Nem igazán tudok mit mondani neki az igazságon kívül azonban meglep a reakciója. Nem ítél el, sőt, elfogad olyannak amilyen vagyok még így is, hogy talán nem tudom megadni neki azt amire vágyhat, mert nem vagyok teljesen normális. A puszi amit kapok kellemes és annyira egyszerű minden szenvedélytől mentes, hogy épp ettől érzem úgy, hogy megőrülök tőle. De ettől a gesztustól függetlenül látok egy kis szomorúságot és zavarodottságot a szemében, ez pedig nem tetszik.
Persze nem mondhatnám, hogy én is teljes szívemből boldog vagyok most. Két világ között ragadtam, az egyiknek szüksége van a segítségemre a másikban ott van Wyatt akire nekem van szükségem. Nem tudom hogyan egyeztethetném ezt a kettőt, de nem tudok ketté szakadni és választani sem, nem dobhatom el az egyiket a másik miatt. Persze ilyenkor nincs tanács és útmutató.
Ölelésébe simulok és hagyom, hogy a hajamat simogassa. Megakarom nyugtatni és emellett magam is megnyugvást próbálok találni, a hatalmas kérdőjel ami bennem van egyre csak nagyobbra nő. Nem tudnám elképzelni a napjaimat a közelsége nélkül. Biztonságot nyújt ha a karjaiban tart, erről hogyan tudnék lemondani?
-Nekem hiányoznál. - Kisebb csend míg emésztem a dolgot. - Wyatt...én nem akarok visszamenni a birtokra, úgy, hogy te közben nem vagy az életem része, úgy biztos nem. - Ez túlságosan is túlzás talán és talán nem kellett volna elmondanom, de tudom mi várna rám nélküle, visszasüllyednék oda ahonnan nehezen törtem ki, lassan tényleg elszakadnék minden emberi kapcsolattól, nem akarom. És azt mondta hiányoznék neki..így hogyan is tudnék visszautazni? A szívem szakadna meg.
Nem rendelek a pincértől semmit, se étvágyam se semmim nincs éppen, túlságosan lefoglal, hogy megoldást találjak a problémára. Megfogom a kezét és megszorítom. Elvileg holnapután már jelentkeznem kellene, hogy hol maradtam el ennyi ideig.
-Ma velem maradsz? Ugye most nem fogsz ott hagyni a lakás ajtó előtt? - Kis rémülettel kérdem, ha az este elmegy akkor az azt jelentené, hogy a gondolataimmal maradok egyedül, félő rosszul döntenék és egy életen át bánnám a dolgot.
A pincér megérkezik a rendelt ételekkel amit le is tesz elénk majd távozik. Most még ez a saláta se igazán akaródzik lemenni a torkomon.
-Jó étvágyat! - Mosolyodom el, de ebben a mosolyban semmi öröm nincs. Mi van ha elveszítem Őt? Az nem lehet, kizárt.
Amellett, hogy nem akarom, hogy elhagyjon ott van még az a dolog, hogy mostanában rémálmaim vannak esténként, azóta a nap óta, hogy Ő meglőtték, nem akarok az este egyedül lenni, hogy megint valamit álmodjak ami aztán nem hagy nyugodni.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Szomb. 13 Dec. - 20:07

Jordan & Wyatt

Kétségkívül jól sejti ő, egyszerűen minden érzelemmel kapcsoslatos momentumot kizártam eddig, mert az a macsó, akit nem lehet semmivel megingatni. Nem nőket akartam ezzel lenyűgözni, egyszerűen a leszarom stílus segített életben maradni az utcán, a gengszterek és prostik között. Utóbbiak egészen segítőkészek manapság, sőt, bizonyos tekintetben még át is veszik olykor New York irányítását, hiszen náluk van az összes muff, valljuk be így könnyű uralkodni a pasikon. Nekem is voltak már meg páran, érdekes módon nem pénzről esett szó köztünk, inkább kisebb-nagyobb szívességekről. Jordan viszont más. Tiszta angyal.
- Na most ne kezdjünk már el azon vitatkozni, hogy ki a nagyobb szörnyeteg. Te! – Vigyorodom el, és odahajolva megcsókolom, most csak puszi jelleggel, az ajkaimat nem szétnyitva. Logikus, hogy bár viccelek, úgy tűnik, mindkettőnknek megvan a maga keresztje. Amit közvetítek felé nem pusztán a fizikai vágy, meg is akarom ismerni, de mint kiderül, erre vajmi kevés esély van, hiszen hamarosan visszautazik arra a tetves birtokra, aztán már aligha fogom sokszor látni. Vizsgálhatom a saját érzéseimet, miért esik ennyire szarul? Magam sem értem. Beleéltem volna magam ilyen gyorsan? Esélyes. Napokig agyaltam, hogy vajon megkeresem-e őt, aztán amikor tőlem szokatlan módon fostam a dologtól, de mégis lépek, ad magából egy keveset, sőt még azt is felajánlotta, hogy kapjuk meg egymást, biztos csak udvarias gesztus volt, lekenyerezés, mert úgyis távozik, elmegy. Hát ez igazán fasza...
Mégsem tudok jobbat, magamhoz vonom, átölelem, hogy a haját simogassam. Ha röpke kis románc lesz belőle, hát ez van, az én életemben még ez is egy teljesen egyedi dolog. Pár hónapig biztosan szarul fogom érezni magam, aztán továbblépek, mert megszoktam már, hogy egyedül vagyok, ilyen egyszerű ez. Kár is túlbonyolítani. A pincér pont köztünk mászkál, így csak azután tudok válaszolni, hogy rendeltünk, most maradok az ásványvíznél én is, estére józan akarok lenni, bármit is tartogat nekünk a sors.
- Ahha. Asszem igen. Nekem úgy is megfelel, ha időnként látjuk egymást, ha ennyire odaköt a meló. – Vonom meg a vállamat, nyilván sokkal lazábbnak mutatom magam, mint amit valójában gondolok, de kár lenne a szöszit ilyesmivel terhelni. Mittudomén majd ingázunk a két város között, ha éppen nagy ritkán van rám ideje, nekem is vissza kell majd térnem a saját életemhez, nem várhatom el, hogy mindig kötszerekkel várjon.
- Húsra vágyom. Szerintem valami füstös pecsenye lesz. – Megvárom, amíg ő is rendel, ha megtörtént, akkor megfogom a kezét, és hallgatagon szemlélem, valahogy most fel kell dolgoznom az infót, hogy ez bizony rövid életű volt, ám miután olyan gyorsan felajánlkozott, azt végképp nem akarom, hogy megint valami nagy volumenű gondolata támadjon, miattam kár megváltoznia.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt Csüt. 11 Dec. - 12:48

Wyatt & Jordan

Nem tudom mit érezhet Wyatt, abban viszont biztos vagyok, hogy érez valamit, de nem mutatja ki vagy annyira elfojtotta, hogy szinte érzéketlen már erre. Annyira szeretném megérteni Őt. Nekem igazán nem volt mit elveszítenem egész életemben, de Ő sokat veszített. És egyre jobban érzem, hogy nekem is van valamim amit elveszíthetek, ha elmegyek vagy ha közénk ékelődik valami akkor elveszíthetem Őt. Furcsa az a kötődés amit érzek köztünk, nem is ismerjük egymást, még a legfinomabb kifejezéssel is ismeretlenek vagyunk egymás számára, se testileg se lelkileg nem ismerjük egymást, ennek a köteléknek nem kellene, hogy itt legyen, de itt van.
-Más? Túl finoman fejezted ki magad, inkább vagyok egy szörnyeteg, mint más, érzéketlen vagyok és ez nem normális. Nem olyan vagyok, mint a többi mutáns, rajtam túlnőtt a képességem és magába szippantott, inkább vagyok növény, mint ember.
De a kérdésedre visszatérve, nem tudták, hogy mutáns vagyok, a növények mindig csak akkor mozogtak a képességemnek behódolva ha azt senki más nem látta, megsúgták mikor játszhatom velük és mikor nem ajánlott, de amikor beszélgettem velük az feltűnő volt és egyszerűen elmebetegnek tartottak, egy gyogyós kislánynak akit biztos nagy trauma ért, ilyen gyerek senkinek sem kellett, érthető. - Vonom meg a vállam. Azt nem fogom soha megtudni, hogy a szüleim miért dobtak el maguktól, de azt megértem, hogy miért nem akartak soha befogadni.
Wyatt-ből felém irányuló gyengédség megnyugtat és örömmel bújok hozzá, védelmet és megnyugvást ad. Persze vágyom valami többre is, de örülök, hogy nem sietünk el semmit, ismerni akarom, tudni akarom, hogy rám van szüksége és nem másra, ehhez pedig még kell egy kis idő.
A pincér távozik, hogy újra kettesben hagyjon minket. Kicsit rosszul érzem magam, hogy ennyire elterelődött a téma, olyan jókedvűek voltunk én pedig olyan hamar lelomboztam.
Megfogom a kezét, mert jó érzés és, mert erőt is ad, hogy lehet valakibe támaszkodnom.
Felajánlom neki a lakásomat ha szüksége volna rá, de visszautasítja, finoman, de mégis visszautasítja. Kicsit bánt, de persze megértem.
-Valahol ez érthető is. - Kicsit hallgatok, hogy aztán erőt gyűjtsek majd megkérdezzem tőle.
-Hiányoznék neked? - Ennyi ismeretség után szinte kizártnak tartom, de szavaiból úgy hallottam ki, hogy hiányoznék neki ha abban a lakásban lenne ahol lakom, de nélkülem. De még mielőtt válaszolhatna a pincér tér vissza, hogy ha esetleg szeretnék valamilyen italt, akkor ezt is felírhassa, elém rak egy borokkal, pezsgőkkel és egyéb italokkal teli lapot. De most nem érzem úgy, hogy bármit is szeretnék inni, az a whiskey épp elég volt amit a bárban megittam, a többinek lehetnek mellékhatásai. Annyira nem bírom az alkoholt.
-Te rendelsz valamit? - Kérdem, és jó egy kicsit hétköznapibb beszélgetésre terelni a vágányt. Bár az előző kérdésem biztosan eljutott hozzá, de most már bánom, hogy megkérdeztem, akkor butaság volt.

Tárgy: Re: Jordan & Wyatt

» Jordan & Wyatt - A költözés
» Tűz és víz ~ Megara & Wyatt
» Central Park - Wyatt & Jordan
» Jordan O'Neil
» Jordan D. Ellwood