Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
A Titicus Road és a Keeler Lane sarján, a CaleCo Ballet stúdió tőszomszédságában található North Salem legmodernebb diszkója. Már maga a kétszintes, modern stílusú épülete is hívogatóan emelkedik ki a többi ház közül. A földszint egyetlen teremnek ad otthont. Hangszigetelt fal, modern lézer és fénytechnika, teljesen térhatású hangfalkészlet. A négy fal tövében négyszemélyes asztalok, középen hatalmas tánctér, melynek közepében emelkedik az acélrács védte DJ-emelvény. Mind a négy sarokban külön bárpult, ahol több tucat alkoholfajta és háromféle gyors étel: hamburger, pizza és hot dog közül lehet válogatni különböző ízesítéssel. A bal hátsó sarokból nyílik a férfi és a női mosdó, melyek többfülkések, fehér csempével burkoltak és korszerűen felszereltek. A jobb hátsó sarokban egy lezárt lépcső vezet az emeletre és a pincébe. Az emeleten van az iroda és a VIP szoba. A VIP szoba mindenben megfelel a földszintinek, csak épp háromnegyed akkora. A padló hangszigetelt. Belépni csak a VIP tagok mágneskártyájával lehet (ilyesmi pedig csak mutánsoknak jár, főként azoknak, akik az iskolába járnak, vagy ismerik Charlest és Ericet). A pincében van a biztosítékszekrény és a tetemes alkoholkészlet tűzriasztóval és korszerű poroltó berendezéssel. A pince hátában egy acélajtó, mely mögé a tulaj személyes engedélye nélkül senki sem léphet.
írta Diane Fletcher
Szerző
Üzenet
Angela Whitmore
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Alexis Bledel
Hozzászólások száma : 350
Kor : 27
Tárgy: Re: Sagitarius Csüt. 3 Ápr. - 23:10
Be kell vallanom hogy meg vagyok lepve. Először az ital amiről nem tudom honnan is származhat majd végül az idegen abban a szemüvegben. Még a hülyék is összetudják kapcsolni a kettőt. Először hátra nézek majd oldalra hátha nem engem néz, legalább is az esetek többségében inkább átnéznek rajtam a kiszemeltre. Nem vagyok egy szépség és koromhoz képest még mindig kislányosabbak a vonásaim ami nem minden pasi álma. Végül csak rá kell jönnöm, egyenesen engem néz. Fogva tartom a tekinteté már ha ezt mondhatom úgy, hogy a szemüveg köztünk van. Egy pillanatra azt se tudom hol vagyok mikor Leah hozzám szól. Gyorsan megpróbálom összeterelni a gondolataimat kicsit úgy mint a pásztor a bárányait. -Nem tudom ki lehet. - Rázom meg a fejemet. Kicsit nyugtalanító, de közben még is izgalmas. -Na majd kiderül. - Kacsintok Leah-nak és belekortyolok ajándékba kapott italomba. Megpillantom Gabrielt ahogy befurakszik hozzánk és látom ahogy lesüti a szemét. Elpirulok egy kicsit,d e közben mégis akaratlanul mosolyra húzódik a szám. Nem kis kínos helyzet történt a beköltözésemkor. Nos a lényeg annyi, hogy mind a kettőnknek van miért hallgatnia. Pillantásom ismét az idegen felé fordul. Nem úgy látszik mintha szeretne egy szinttel feljebb lépni. Igazából nem is tudom, hogy megakarom-e ismerni, veszélyesnek és rejtélyesnek tűnik. Hát ez a nagy baj velem, vonzom a veszélyt és az izgalmakat, sajnos nem tudok ellenállni egy ilyen kecsegtető izgalomnak. Felállok a pulttól, megigazítom a ruhám majd egy széles vigyor kíséretében Leah felé fordulok. -Megfognád ezt nekem? - nyújtom felé az italom. - Kiderítem mit rejteget a jóképű idegen. - Elmosolyodva haladni kezdek a táncolók gyűrűjében és az éppen érkezők között. Nagy nehezen elérek a szemüveges sráchoz, de egy pillanatra megtorpanok. Nagy felbuzdulásom és lelkesedésem hamar elillan. Kár, hogy az alkohol még nem hatott, akkor biztos vagyok benne nem lennék ennyire nyuszi. Végül egy kisebb magamhoz intézett szónoklat után leülök a melletti székre. Nos a pulzusom kb marathoni futónak képzeli magát mert a szívem is majd kiugrik. Innen, ebből a közelségből még sötétebbnek tűnik. És természetesen aza szemüveg is zavar, könnyebben megbízunk abban a személyben akivel tudunk szemkontaktust létesíteni. Mert a szem a lélek tükre. Így csak találgathatok a szemszínéről és arról mit takarhat ez az egész álca. -Köszönöm szépen az italt! Megtudhatom miért kaptam? - Egy nagy tapsot Angela-nak most is mint mindig nagyon hamar hülyét tudtam kreálni magamból. Ennél jobbal nem tudtam volna előhozakodni? Rémes. Hát egyáltalán nem látszik rajtam, hogy elmúltam már 16. Elfordítom a fejem és inkább kiszúrok egy apró és zavaró pontot a sarokban és addig fiszkírozom míg unalmassá nem válik. Még, hogy ma majd bepasizok hát mulatságos. Ha rajtam múlik örökre egyedül maradok, képes vagyok elszúrni mindent már a legelején, ez egy komoly tehetség, lehetséges, hogy mutánsként mégiscsak ez a képességem? Gyorsan és egyszerűen elszúrni mindent. Igen, csak is ez lehet.
Jillian O'Neil
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : ❥ Emma Watson
Hozzászólások száma : 474
Kor : 31
Tárgy: Re: Sagitarius Csüt. 3 Ápr. - 12:28
Party time!
Hiába no, akármennyire is meg szeretném várni, hogy mennyire tetszik neki az ajándék, attól még ha már meg jött Erwan, vele is akarok foglalkozni, ezért pattanok fel, amikor elhangzik a kérdése. Tudom én, hogy egy össznépi buli, de arról volt szó, hogy pasizzunk, akkor pedig valami ilyesmiről lesz szó. Amúgy is kiszúrom, ahogy a fura szemüveges fickó még koktélt is küld Angelának. Nem rossz darab, de lehet hogy a szemüveg alatt valamilyen durva hüllő szeme van, vagy ki tudja. Nem biztos, hogy meg akarom én azt nézni magamnak. - Igen, mondta, de ezt valahogy sejtettem is. - mosolyodom el. Az tuti, hogy eléggé macerás lett volna, ha időnként át akar öltözni a mosdóban csak azért, hogy Lisaként is feltűnjön. Arról már nem is beszélve egyébként, hogy melyik mosdóba megy be? Hiszen más neműként jönne ki, bár azt hiszem Lisa viselné jobban, ha a férfi wc-ből bukkanna elő és kapna pár csodálkozó tekintetet, mint fordítva. - Jól van, akkor majd igyekszem, bár tudod, hogy a lányok általában nem kedvelnek. - rántom meg a vállam, egy pillanatra Leah felé emelve a tekintetem. Nem vagyok ám hülye, maximum van, amit direkt nem veszek észre, meg amúgy is tudom, hogy megy ez. Vannak féltékeny típusú lányok, akik nem bírják azokat, akik szebbek náluk, de amíg nem kezd el nyíltan piszkálódni, addig nem nagyon foglalkozom én ezzel. - Sejtettem, de érthető, azért így más. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire veszed át Lisa mozgását, az érdekes lenne. - vigyorom el, miközben lassan elérjük a célt. Egyelőre még a többség ücsörög, de ez engem mondjuk soha sem zavart. Valakinek mindig el kell kezdeni a bulit és majd minden bizonnyal lesznek mások is, akik csatlakoznak. - Tudom, és még milyen boldog leszel, ha jönnek a lassú számok igaz? - legalábbis kicsit sem lepne meg tőle az ilyesmi. Mondjuk arról sejtelmem sincs, hogy mennyire fogja jól viselni, de majd igyekszem azért visszafogni magam, mert hajlamos vagyok belefeledkezni a tánca, és már volt rá példa, hogy sikerült egy pasit már a táncparketten rendesen felhúzni ezzel. Ő pedig igazán nem akarom kelletlen helyzetbe hozni. - A lábam még bírja. - mosolyodom el, majd futólag az asztal felé pillantok, amikor Gabriel is megérkezik. Meglepetten szökik fel a szemöldököm hiszen egyértelműen idősebb pasi, mint itt a többség. Tuti nem diák. - Hm... Tati pasija nem rossz darab. Ezt most Lisának mondtam. - nem tudok visszafogni egy vigyort, viszont azt hiszem láttam is már ezt a fickót. X-men féle lehet, olyan világmegmentő alkat már a fizimiskája alapján is.
Gabriel Hannon
mutant and proud
X-men
be brave, we're a team
Play By : Luke Mitchell
Hozzászólások száma : 491
Kor : 33
Tárgy: Re: Sagitarius Szer. 2 Ápr. - 20:25
Amikor azt mondtam, semmiért sem hagynám ki azt a bulit, nem gondoltam, hogy valaki majd ennyire a szívén viseli, hogy ma józan maradjak. Nem vagyok szakértő, de biztosan belekerült egy kisebb vagyonba az a sok töltény, amit eddig ellőtt ránk ez a fickó. Párszor még megpróbálok rákiabálni, hogy ugyan fejezze már ezt be, és beszéljük meg a dolgot, de mikor erre is csak egy sorozat a válasz, azt mondom,a pokolba ezzel, és mögé teleportálva akkorát sózok a fejére egy vascsővel, hogy nyomban összeesik. A fegyverem ez után csörömpölve hullik a földre, én pedig a sarokban kuporgó kisfiúhoz lépek, és a kezem nyújtom neki. -Bajban vagyok? -Az attól függ, ha lekéstem miattad a randimról, akkor ajánlom, hogy legközelebb messzebbre szökj. Na gyere, hazaviszlek. Szemeket behunyni, és fogd meg ezt a papírzacskót.
Eltart egy darabig, amíg ezek után megtalálom a diszkót, ahol Tatjana, és a barátnői remélhetőleg még mindig tombolnak. Sosem jártam még ott, ezért nem tudok közvetlenül ott megjelenni, de még a közelében sem, ám szerencsére a tanácsa, hogy kövessem a legnagyobb lármát itt is remekül alkalmazható, ezért ha lassan is, de rálelek a csillagjegyről elkeresztelt diszkóra. Nem mozgok valami otthonosan ezen a helyen, enyhén szólva, de lássuk be, szó szerint nincs olyan hely a földön, ahova nem mennék el, hogy vele lehessek, igaz nekem ez annyira nem nagy dolog, legalábbis az út része semmiképpen. Mikor végre sikerül bejutnom, a távolban rengeteg ismerős arcot látok, a bárpultnál például ott ül Scott Summers, akitől elég bátor dolog egy ilyen helyre jönni, de mára elég volt a munkából, és egyébként is, nem én leszek az,ma ki meggátolja őt abban, hogy szórakozzon, csak azért sem. Rajta kívül itt van mindenki Tati szobatársai közül, egyedül csak Lisa-t nem látom sehol, de a többi rosszcsont megvan hiánytalanul. Hogy is hívják azt a sötét hajú, aranyos arcú lányt? Leah? Csak tudnám miért nem jut eszembe sosem a neve, pedig egész szimpatikusnak tűnik. A tömegen átverekedve találkozik a tekintetem, egy pillanatra Angela tekintetével, mire nyomban lesütöm a szemem, és enyhe pírral az arcomon araszolok tovább. Út közben elkapom az egyik felszolgálót, és rendelek még egy kört a lányok asztalához, magamnak meg...akármit amit Tati iszik, aztán utána végül csak sikerül közel kerülnöm a csapathoz. Hátulról érek a barátnőm vállához, és mosolyogva hajolok hozzá, hogy üdvözöljem, aztán pedig szorosan ölelem magamhoz, mintha már egy hete nem láttam volna. -Szólhattál volna, hogy hozzak magammal géppisztolyt - suttogom a fülébe - csodálkozom, hogy nem kellett több pasin átverekednem magam, hogy eljussak hozzád. Röviden: valami eszméletlenül jól nézel ki. Talán túlságosan is, eltart vagy 10 másodpercig, amire újra eszembe jut, hogy vannak itt rajtunk kívül mások is, és feléjük fordulok. -Ó, és üdv nektek is - szólok aztán a többi lányhoz. - Ha valaki esetleg felismert, és emiatt kérdése lenne: ne aggódjatok, tőlem otthon nem tudnak meg semmit. Ez után kacsintok egyet, aztán arra felé fordulok, amerre eddig nézett a csapat. -Szóval...miről maradtam le? Közben egy jó nagy tálcán megérkezik a következő kör, két pohár azonban gazdátlanul marad. Érdekes, ezek szerint vannak még többen is a csapatban. Nézelődök kicsit, és a táncparketten meglátok egy manust, aki szintén ismerős látásból...mintha láttam volna a lányok lakrészében...nem is egyszer. Mondjuk, ezt el lehetne mondani rólam is.
Leah Carmichael
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 28
Tárgy: Re: Sagitarius Szer. 2 Ápr. - 20:07
Tati & the girls
Happy Birthday Tati!
Ücsörgök Angela mellett, mert ő még nálam is elveszettebbnek tűnik, valamiért tökéletesen beleillik közénk, kicsiny kis társaságunkba, még ha most úgy is tűnik, hogy kezd egyre nagyobbra duzzadni. A végén még kiderül, hogy a „vesztesek bandája”, ahogyan abban a horrorfilmben volt, valójában a legmenőbb társasága a sulinak. Tökéletesen meglepődök, hogy ő is ilyen nagy ívónak bizonyul, a szende kis ábrázata alapján ezt nem néztem volna ki belőle. - Na és az a szemüveges faszi, aki téged néz? – Bököm oldalba társnőmet, hogy figyeljen már oda, hogy ki az aki figyeli. Tati mondatát éppen elkapom, hogy már csak Angelának, és nekem kéne valami pasi, erre a lánykát már nézik is. Egyedül maradok, ami nem meglepő, nem vagyok túlságosan kezdeményező, meg szexi sem, hát ez van, bele kell törődnöm, nem lehet mindenkinek párja. Közben megérkezik Jill, akinek szándékosan beleiszok az italába, de elnézést kérően mosolygok, mintha nem lett volna szándékos, ám Angela már egyből odasuttogja, amivel le tud buktatni. Már éppen csúnyán néznék a lányra, hogy miért kell ilyen butuskának lenni, de Jill nagyon szimpatikusan ugorja át az akadályt, mintha a világ letermészetesebb dolga lenne a félreértés. Így aztán nem is szólok semmit, csak finoman elmosolyodok. Láthatóan félreismertem őt, mert csak felhajtja a kólámat, amit most egyátalán nem sajnálok tőle. Csak megvonom a vállamat, és nem szólok semmit a nagy álmélkodás közöpette. A vodkája nem volt rossz, de úgy látom Tatikám már hozza is a következő rundot. Inkább csak boldogan figyelem, amint barátném bontogat, úgy tűnik, nem lőttem nagyon mellé, inkább bulizós tipus, de mégis fogunk még együtt teázni! Szuper! Az első páros már indul is táncolni, Erwan ugyan udvariasan körbekérdez, de egyértelmű, hogy azt várja, hogy Jillel táncolhasson, amennyire nézem, valamennyire együtt vannak. Így hát meg sem moccanok a kérdésre, csak a lábammal dobolok az asztal alatt, húzott, mandulavágású szemeimmel inkább nézelődök. Egész sokan lettünk a végére, nagyon jó ötlet volt, hogy kicsit kiengedjük a gőzt, már régen nem jutottam hozzá ilyesmi szórakozáshoz. Csak egy a fő, volán mögé mégegyszer józanul sem ülök, nem akarom, hogy megismétlődjön a történelem. Inni lehet csak mértékkel, de nem akarom felhívni magamra a figyelmet.
- Én is. - Mosolygok Tatjanára. - Lisa kéri, hogy este meséld el neki a partyt. - Ami virágnyelven annyit tesz, hogy lesz miről pletykálni. - Tati mondta, hogy Lisa ma távol marad? Akadályoztatva van a megjelenésben. Tudod, ez a ruha nem rá lett méretezve. - Kérdezem Jilltől és vigyorodom el. Aki ott volt az tudja, amikor először éreztem magam a csajszi cipőjében. Na, többet erről nem kell mondani. - Örülök, hogy barátkoztok. Szeretném, ha a két barátnőm nem csak az én barátnőm lenne, hanem egymáséi is. - Leah fullánkoskodásáról nem veszek tudomást. Jillt olyan lánynak ismerem, aki a piszkálódást nem hagyja szó nélkül és képes helyrerakni bárkit. Hogy idáig még nem tört el a lány karja, az annak a jele, hogy a párosunkban nem én vagyok a higgadtabb vagy a megfontoltabb. - Micsoda távlatok... - Sóhajtok színpadiasan, mintha bizony nem pontosan ezt a választ reméltem volna hallani. Annyira nem is kell engem rángatni, megyek magamtól is, kíváncsi vagyok, mennyire mély vízbe akar belökni első nyilvános táncos megnyilvánulásom alkalmából. Valakinek el kell kezdenie a bulit és Lisa távollétében Jillnek Erwannal kell a maximum formát hoznia. - Annyiszor buliztunk már együtt, hogy meglep, hogy igen. - Felelem az igazsághoz híven. Gátlástalan hazug vagyok, ha nem arról a lányról van szó, aki mindenkinél jobban ismer. - Tisztában vagy vele, hogy Erwanként mennyire boldog vagyok, hogy pont veled fogok táncolni? - Ami azt illeti szerintem nagyon is tudja, főleg a másnapos beszélgetésünk óta. Ha megszólal a zene, akkor kiderül, hogy mennyire veszem át Lisa mozdulatait is öntudatlanul vagy mennyire tudom adni a fiút és vezetni a partnerem. Eddig valahogy megszoktam, hogy lányként az a dolgom, hogy a jó képű srácok után menjek, de most nekem kell kitennem magamért. Hogy hogy megy, azt ítélje meg Jill. - Na, lapos már a lábad? - Kérdezem vigyorogva, rábízva, hogy keringőzünk vagy ugrálunk a diszkó számra, nekem végül is mindegy, csak együtt csináljuk.
Tatjana Roberts
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 28
Tárgy: Re: Sagitarius Szer. 2 Ápr. - 12:03
Épphogy kihozom az italokat már esik is be Erwan. Csak egy meglepett pillantást kap, de persze nem kezdem faggatni és le se leplezem. Ha ő ma Erwan szeretne lenni és "benne" bulizni, szíve joga. Nekem teljesen mindegy, melyikük van itt, a lényeg, hogy eljött. De már étrem a korábbi hezitálását. - Örülök, hogy itt vagy - mosolygok rá kedvesen, gyorsan kiegészítve a rendelését. Visszatérve már Leah "támad le", megkezdve az ajándékozási kört. Igazság szerint egy cseppet meghatnak, ahogy sorra kerülnek elő a dobozkák, még Jilltől is. ALig ismerjük egymást, alig néhány napja lakunk együtt, nem vártam volna ajándékokat. Csak egy jó bulit, az új barátokkal. De így még jobb. - Nagyon köszönöm csajok. Na akkor - emelem végül a poharam, legurítva az első kört. Csak utána veszem észre a cserét, ám mivel nem okoz zavart, nem tulajdonítok neki nagyobb jelentőségt. Viszont már intek is a pultosnak, hogy hozzon egy újabb kört, annyi, hogy most a vodkanarancsból és a rumoskólából is egyel többet kérek, ki tudja, ki mire kap rá alapon. - Gyümitea - nevetek fel, ahogy nekilátok a csomagolásoknak, miközben egy pillanatra felkapom a fejem, ahogy Erwan Jillel a tánctérre igyekszik. Éljen, jó, ha valaki elkezdi, onnantól mozdul a többi is. - Köszönöm. Nagyon szeretem. Az első csészét veled iszom - dobok egy játékos puszit Leah felé, gondosan visszacsomagolva az ajándékát, majd a táskámba teszem, nehogy elvesszem. Az Angelatól kapott fülbevalót is megcsodálom, majd rögtön fel is aggatom, hisz az nincs rajtam. Majd a Jilltől kapott lánc következik, és bár adóznék a látványnak, ők már nincsenek itt, így az is a táskámba kerül. - Ne legyetek kishitűek, akad majd mindenkinek - kacsintok a két ittmaradt felé a pasitéma hallatán. Persze én könnyen beszélek, nekem fix randim van. De nem kétlem, hogy nekik is lelünk valakit, legalább ma estére. Egy buliben képtelenség nem bepasizni, főleg az ilyen jó csajoknak. Ám mielőtt ezt kifejthetném jön a pincér, de a kért italok mellett egy üveg pezsgőt is felkínált, és ahogy felpukkan a duhgó felcsendül a happí birthday egy különös feldolozása. - Azta, micsoda kiszolgálás - kuncogok fel elégedetten, és kérdőn pislantok körbe barátaimon, vajon melyikük a ludas. - Egyszer élünk - emelem a pezsgőspoharam is, bár tudom, kevergetni nem nagyon kéne, mert abból problémák adódhatnak. De ajándék pezsgőt csak nem utasítunk el... Mint egy ínyenc nyalok az italba, elégedetten csettintve nyelvemmel, majd újfent magamhoz intem a pincért, aki talán ma este folyamatos munkát lát el nálunk. - Egy pohárral vigyél annak a hölgynek is, és üzenem, hogy szívesen látjuk az asztalunknál - intek Juliette felé, miközben barátságosen rámosolygok és kezemmel intek is, bíztatólag. persze ha tudnám, hogy ő küldte a pezsgőt meglepődnék és kissé furán jönne ki, hogy a saját italával invitálom. De nem tudom, így nem is akadok fenn a dolgon. Viszont fennakad a tekintetem a pultot támasztó Scotton, aki épp Angelara emeli a poharát, kit újabb koktéllal lepnek meg. - Méghogy nincs kapás - fordulok vissza kaján vigyorral a lányokhoz, újfent a pezsgőspoharam marva fel. A tequila még várhat. - Adj fehér botot a világtalannal, ha már itt is napszemüvegeznie kell - nevetek fel, aprót kortyolva az italból. - A kedvemért lesd meg, miért dugdossa annyira magát - teszem még hozzá, féloldalasan kifordulva a széken, hogy szemmel tudjak tartani mindent.
Juliette Betranche
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : Reese Witherspoon
Hozzászólások száma : 98
Kor : 36
Tárgy: Re: Sagitarius Kedd 1 Ápr. - 20:58
Miután Eliza megtalálta magának a mai partnerét szépen magamra maradtam. Nagyon "örülök" ennek a dolognak és ez nagyon is meglátszódik rajtam. Szinte már táncolok örömömben. Ahogy a többi jelenlévőt figyelem észre veszem, hogy egy lány nekem integet, vagyis innen nagyon úgy tűnik, hogy nekem akar jelezni. Először azért körbe pillantok, de mivel senki nem ül mellettem, így már nagyon is biztos vagyok abban, hogy nekem szólt a dolog. Meg is lep rendesen, hiszen úgy tűnik ők valamit éppen ünnepelnek, sőt ha jól hallottam szülinapot. Azt gondolná, hogy egy ilyen parti inkább zártkörű főleg ilyen fiatalok körében. Kedvesen intek vissza neki, hogy most inkább kihagynám ezt, de azért egy köszönömöt tátogok nekik. Vissza is fordulok a pulthoz, hogy párat kortyolgassak a koktélomba. Azt hiszem megiszom ezt és utána meg is keresem Elizát azzal, hogy én bizony nem maradok itt tovább. Arról volt szó, hogy egy csajos estét tartunk, erre meg az első pasival lelép. Egy idegen férfi telepedik le mellém, aki miután rendel magának egy whyskit engem kezd el figyelni. Pár percig bírom csak ezt, majd felé fordulok kérdőn. Ennyi elég is neki, hogy azonnal a dolgok közepébe vágjon. Nah ez tényleg nem hiányzott már nekem. Oké helyes a srác, de ennyi, így kedvesen lerázom őt, majd visszafordulok a koktélomhoz. Pár perccel később hangosabb nevetéseket hallok az ünneplő lányok felől. Egy széles mosoly kúszik az arcomra ahogy őket kezdem el figyelni. Vajon én milyen voltam ennyi idősen? Lehet, hogy hozzájuk hasonlítottam? Vagy egy kis szürke egér voltam, aki bent ült a szobájában és bújta a könyveket? Egy ideig még őket figyelem, majd a pultos felé fordulok. -Küldjön azoknak a lányoknak egy finom üveg pezsgőt és természetesen én állom, de nem kell elárulni, hogy én voltam...Jah és ha lehet akkor tegye már be a Boldog Születésnapot!...Köszönöm!-Köszönet képen még pár papír pénzt is odaadok neki a pezsgő árán kívül is. Ennyit igazán megtehetek nekik. A pincér el is intézi a dalt és amint megszólalnak azok az ismert dallamok ő már megy is ki az üveg pezsgővel, amit a lányok előtt ki is nyit és illedelmesen tölt is mindegyiknek egy pohárral. Széles vigyorral figyelem a jelenetet, majd tekintetem megakad egy különös fiún, aki napszemüvegben álldogál egymagában. Ez a mai divat? Hordjunk napszemüveget zárt helyiségben? Hát azt hiszem én ezt nem fogom megérteni.
Scott Summers
mutant and proud
X-men
be brave, we're a team
Play By : James Mardsen
Hozzászólások száma : 138
Kor : 30
Tárgy: Re: Sagitarius Kedd 1 Ápr. - 20:30
Saturday night fever
A mellettem lebzselő szőke végigmér ugyan engem, de lerí róla, hogy túl fiatalnak tűnök a szemében. Hülyeség! Nem hiszem, hogy a kornak olyan nagy jelentősége lenne, főleg ebben a korban, de ha már ennyire átnéz rajtam, akkor át is siklik rajta a tekintetem. Alex biztosan nem tudna mit kezdeni magával egy ilyen helyzetben, hogy megakad rajta egy lánykoszorú figyelme. Ahogyan nézem, többen is alaposan megnéznek, ez nem igazán meglepő, szerencsés kinézettel vagyok megáldva. Tatjana igen csinos, de amíg megvárom, hogy Angelának kivigye a pincér a rendelt koktélt, Jillan feláll, és egy hozzá abszolút nem passzoló, sokkal jellegtelenebb sráccal megy el táncolni. Picit ingatom a fejemet, micsoda pazarlás, a lány igazi ínyencfalat, ellenben Angela most a nekem való. Nem akarok semmi komolyat, csak úgy igazán kiélni magam, és valahogy gerjedek az ilyen ártatlan teremtésekre. Azon tűnődöm, hogyan fog sikoltozni a karjaimban, fájdalom és kéj között vergődve. Khm... Magától sétált be a fenevad barlangjába, most már magára vessen, nincsen visszaút. Az iskolában megvolt a bemutatkozásom. Valami tejfelesképű srác úgy vélte, hogy a mutáns képességét rajtam élheti ki, állítólag emberfeletti ereje van. Az lehet, de ehhez sajnos nem párosul inteligencia. Ha embernek született volna, nyilván valami sportoló lett volna ekkora ólajtó szájjal, így meg nekem akart vágni valami szekrényt. A szekrény porrá omlott, a gőgös ficsúrt pedig vöröslő sugaraim segédletével bemutattam a szemközti támfalnak, azt hiszem még csontja is tört. Érdekes, hogy micsoda állapotok vannak. Bele sem gondolok, hogy én kezdtem a kötekedést, az lett volna a helyes megoldás, hogy szépen elhúz a francba, és nem szól vissza. Na de két nap alatt három ilyen incidens... mégsem tudok leállni, keresem a bajt. Mégsem találom meg, nincsen bennük kihívás. Talán egy tanárt kéne kisütnöm? Ez jó ötlet. Az az Ace nevezetű igen málészájú. Hajnalban ha Angelával végeztem, bekopogtatok az úrhoz, és kiradírozom a tanári karból. Az egyik X-Men lép be, tipikus kis seggnyaló, Lensherr kedvence, biztosan tud az én érkezésemről is, de ez nem érdekes, a két alapító előtt játszom a jófiút, a város megmentőjét, mert az milyen hangzatos. Aztán csak járom az én kis sötét útjaimat, és ha bárki köpni mert, akkor kiégett szemgödrökkkel ébred. Egy pillanatra Jill felém sandít, finoman elmosolyodom, aztán várom a felém tipegő Angelát. Túlságosan kis fiatal, de nekem éppen megfelelő. Nem is akarom, hogy valami öntörvényű agilis picsa elkezdjen nekem a jogaiért harcolni. Ő cuki, fogamra való. Annyira udvarias nem vagyok, hogy felpattanjak az érkezésére. Mégsem fogom királynőként kezelni, én irányítok. Bejött a szugesszió, már itt van. Megy ez! Kellemes mosolyra húzódik az ajkam. Ha közelebbről megnéz, igenis láthatja a szememet, hiszen az üveg nem fekete, rubinszinű, amin át lehet látni, hogy kék a szemem, karizmatikus, tökéletesen illik a külsőm minden apró részletéhez. - Lekötelezel, hogy idejöttél. Na mit saccolsz? – Dobom vissza a kérdést, és hagyom, hogy leüljön, míg én rendelek magamnak egy újabb italt. Leplezetlenül végigmérem, aztán biccentek a társasága felé. - Biztos kínos, hogy így elraboltalak a többiektől, de nem tudtam ellenállni. Remélem nincsen fiúd, mert szegénynek ki kéne törnöm a nyakát. Fájdalmasan, hogy sokáig szenvedjen. – Jegyzem meg burkolt célzással, viccnek álcázva, valójában azonban nagyon is komolyan gondolva, de ügyelve rá, hogy még véletlenül sem tűnjön fel. - Tartozik név is ehhez a csinos pofihoz? – Kérdezem évődő hanghordozással.
A hozzászólást Scott Summers összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. 4 Ápr. - 20:04-kor.
Jillian O'Neil
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : ❥ Emma Watson
Hozzászólások száma : 474
Kor : 31
Tárgy: Re: Sagitarius Kedd 1 Ápr. - 15:09
Party time!
Kényelmesen hátradőlve helyezkedem el, amíg szállingóznak a többiek is. Nem mondom, hogy mindenkit ismerek, sőt akad akit eléggé felületesen csak, max. a nevét, de végül is Lisa szobatárai, szóval az alapinfok meg vannak róluk, több meg egyelőre nem is kell. Az a nagy helyzet, hogy még csak nem is feltétlenül miattuk vagyok itt, ezért is húzom el kicsit a számat Tati szavaira. Lisa nem biztos, hogy jön... ajjaj, ez nem a legjobb hír, bár jelentheti azt, hogy ő csak nem tudja, hogy jön, csak kicsit eltérően a megszokottól. Leah kis szemforgatását nem veszem észre, amúgy se nagyon érdekel az ilyesmi. Az a helyzet, hogy nem szoktam jóban lenni a lányokkal. Vannak a ritka kivételek, akik erősítik a szabályt, mint Lisa, de többnyire a nők vetélytársat látnak bennem, mert nagy a szám és dögös vagyok. De az ő bajuk, engem aztán nagyon nem tud ez érdekelni. Aztán úgy fest, hogy jön is az a bizonyos ajándékozós kör, miután Erwan megérkezett. Igen, azért itt már kiszélesedik a mosolyom, mert reméltem, hogy el jön, ha már annyira kikészítettem a ruhavásárlással is. A szavaira csak elmosolyodom és szórakozottan húzok cipzárt a számra. Tudom én, hogy mi az a titok, és nem fogok itt kotyogni mások előtt. Aztán szépen előkerül a táskámból a kis csomag is. Nem nagy cucc, de annyira nem is ismerem Tatit, hogy tudtam volna, mivel készüljek. - Habár nem én készítettem, de én adtam hozzá az ötletet és végig ott álltam a leányzó felett, akit megkértem, de így legalább szépet kapsz és nem valami esetlen öt éves keze munkáját. - vigyorodom el, mert jó eséllyel, ha én csinálom, akkor olyan lett volna, mint ha egy gyerek alkotása lenne. A kis dobozban egy kulcs alakú medál van ezüst színű láncon. Megvárom, amíg minden bontogatás meg van, aztán nyúlnék a poharamért a koccintásra, ami hirtelen tűnik el az útból. Megrántom a vállam és egy mosollyal a képemen, kapom fel a rumos kólát, hogy azt hajtsam fel. Egy kis fintor belefér, de ennyi muszáj, mert nem vagyok a rum rabja. - Egészségedre Leah! - nem veszem úgy, hogy direkt csinálta, meg amúgy is, rendelhetek még egy kört majd, simán. Erwan kérdésre viszont fel is pattanok és elkapom a kezét. - Ha más jelentkező nincs, kénytelen leszel velem beérni. - mosolyodom el, de még előtte elrángatom a dj-hez. Legyen azért pár szám, ami már eleve be van játszva, hogy ne legyen még véletlenül se hirtelen nagy csend. Csak akkor szólalok meg újra, amikor már a parketten ropjuk. Érdekel az engem, hogy éppenséggel mi vagyunk az egyetlenek? Dehogy! - Na és... görcsben van még a gyomrod? - azért ez neki új még, tisztában vagyok vele és kíváncsi leszek, hogyan viseli majd a helyzetet, meg hogy egyáltalán hogy táncol, hányszor lép majd a lábamra.
Angela Whitmore
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Alexis Bledel
Hozzászólások száma : 350
Kor : 27
Tárgy: Re: Sagitarius Kedd 1 Ápr. - 10:08
Bevallom kicsit feszengek a táraságban. Van akit nem ismerek és hát a szobatársaim is még kicsit idegenek számomra. Na, de csak egy kisebb alkohol szint szükséges és akár egy idegen srácot is lesmárolok anélkül, hogy másnap emlékeznék rá. Sajna rám ilyen hatással van az alkohol. Örömmel fogadom a vodka narancsot, már kicsit unalmas józanul itt ücsörögni. Zsebemben ott lapul Tati ajándéka. Kedvelem ezt a lányt. Tud vicce is lenni meg komoly ha arra van szükség. Remek szobába kerültem. Úgy tűnik hamar beilleszkedtem és ennek nagyon örülök. Leah is egy olyan lány akivel szívesen viccelődöm vagy beszélgetek. Egy pillanatra megijedek mert fogalmam sincs ki ért hozzám, de aztán lecsillapodom hisz csak Leah az. -Én is örülök, hogy abban a szobában lehetek. Nos, nem ártana keríteni egy pasit, de egyelőre nem látok senkit aki egy kicsit is felkeltené az érdeklődésem. - Még mielőtt ide jöttem volna szakítottam a barátommal akivel két éves kapcsolatot hagytunk magunk mögött. Egyelőre nem tudom lenne-e értelme belecsapni egy újabba. Nem tartom kizártnak, hogy én magam vagyok a kapcsolataim irtója. Ha viszont mégis meg történne újra a nagy BUMM akkor annak a srácnak kivételesnek kell lennie, mint mondjuk a megmentőmnek. Elmosolyodom mikor Leah csak úgy beleiszik Jill italába. Hallom a hangján, hogy egyáltalán nem bánt meg semmit. Kíváncsian közelebb hajolok Leah-hoz, hogy súgjak neki valamit. -Pszt, miért vagy ilyen láthatóan ellenséges Jill-lel? Még nem ismerem szóval mondhatnál róla valamit. - Hát na, megesz a kíváncsiság és az a jó bennem, hogy mikor előttem áll egy bulizós este kb a végére már a nevemre se emlékszem és ez másnap se jobb, így nem mondhatnám magamról, hogy jó pletykafészek vagyok. Másnap már nem igen fogok emlékezni erre a kis beszélgetésre,d e lehet nagyon az estére sem. -Tati, most én jövök, tessék, gondoltam tetszeni fog, Boldog Születésnapot! - Adtam egy puszit neki majd megöleltem. Hát tényleg remélem, hogy tetszeni fog neki az a fülbevaló pár amit választottam. Szerintem jól állna neki. Felemelem a poharam és egy nagyot kortyolok belőle. Valami pörgősebb zene kellene ide. Na meg mondjuk egy partner akivel lehet táncolni. Nos az első megoldható, de nem hiszem, hogy a második is, Hiába nézek körbe egy olyan alakot se látok akivel szívesen táncra perdülnék. Marad nekem a drága vodka narancs, az csak nem hagy el.
Leah Carmichael
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 28
Tárgy: Re: Sagitarius Hétf. 31 Márc. - 20:38
Tati & the girls
Happy Birthday Tati!
A fiatal szőke csajszi nem igazán reagálja le a dolgokat, biztosan nagyon magába van zuhanva, hogy egyedül maradt, minket pedig talán túl idegennek, vagy kölyöknek vél. Megvonom a vállamat, nos nekem mindegy. Ellenben amikor megjelenik Jill is, csak kicsit fagyok le, nagyon nem szívlelem őt, szerencsére pont nem oda néz, amikor szemforgatok, vagy nem mutatja, hogy észrevette volna. Inkább kezet rázok mindenkivel, meg puszi is persze, utálatom tárgya is kap, nem tudok a szemébe nézve undort sugalni, csak amikor végre elfordult, akkor tátogom oda Tatinak, hogy „utálom”. De mindegy, már meg van hívva, a legtöbb, amit tehetek, hogy tőle függetlenül jól érzem magam. - Rumos kóla! – Imádom a kólát, az alhoholt nem kevésbé, úgyhogy mi más lenne ennél jobb koktél? Egyszer, de nagyszerű! Nem gondoltam volna, hogy a születésnapossal ilyen gyorsan egymásra találunk, ő az én Shannonom, mint ahogyan legjobb barátnők voltunk egykor Leah-val. De azért elég messze állunk még attól, hogy feláldozzam magamat érte. Ahhoz sok kóla kell! Az érkező Erwannak egyenlőre bólintok, őt még nem ismer, majd ha akar valaki, akkor bemutat minket egymásnak. Tati közben begyűjti a rendeléseket, én pedig Jill kérdésén felbátorodva oldaltáskámba nyúlok, és egy méretes dobozt veszek elő, és két hatalmas puszi, meg egy ölelés kiséretében átadom. - Bocs, elég béna lett, de egyszerűn nem volt jobb ötletem. Megláttam, és te jutottál eszembe. – Ha kinyitja, egy rózsaszín teáskanna, és egy dobozni finom gyümölcsteát talál benne. Aztán inkább hátrahúzódok, és a még picit bátortalan Angala mellé húzódok, a nyakába karolva az egyik kezemet. - De jó, hogy te is nálunk laksz. Na mesélj, pasizni fogsz ma este? – Tati közben már poharat emel, én pedig a buli hevében körbenézek, hogy hol a kólám, de teljesen véletlenül hajtom fel Jill egyik vodkanarancsát. Persze nem csak ő rendelt azt, hanem Angela is, én viszont elnézést kérően a lányra sandítok. - Hoppá... ez nem a kóla volt. – Önelégült mosollyal huppanok a helyemre, és várom a hatást.
- Hölgyeim, igazán gyönyörűek vagytok. - Bókolok és jelentőségteljesen pillantok Tatira. Nehogy látványosan meglepődjön azon, hogy úgy nézek ki ahogy. - A kis szülinapos, isten éltessen. Lisa sajnos akadályoztatva van a megjelenésben, én helyettesítem. Sokakkal nem találkoztam még, Erwan vagyok. Később még beszélünk, most lépek Jillhez, együtt jöttünk, csak nekem közbejött egy pár perces kitérő. Lisa ruhatára annyiban bővült, hogy a lazább daraboknak beszereztem a fiúsabb replikáját. Így a fekete farmer rövidebb és tágabb verzióját vettem fel edzőcipővel és egy Metallica pólóval. - Valld csak be, hogy kompenzálsz! Most te vagy a magasabb. Amúgy gyönyörű vagy, mint mindig. Ez Erwanként hangzott el, tehát nem a legjobb barátnő kötelező menetrend szerinti aktuális bókja, hanem a fiú bókja a lánynak, akibe szerelmes. Jó, ezt még mindkettőnknek szoknia kell. - Csajszi, még el se kezdtük, de már pörögsz. Vajon Lisa távollétében képes lesz állni a versenyt veled szemben? Én még alkoholszűz vagyok. Ami, ha azt nézzük, hogy Erwanként soha egy kortyot le nem nyeltem, igaz is. Ha azt nézzük, hogy Lisa legtöbb bulija után Erwan az aki másnapos és háborog a gyomra akkor féligazság. Ha pedig azt nézzük, hogy Erwan és Lisa ugyanaz a személy, én pedig havonta többször leiszom magam és úgy tombolok, mint a tizenhat éves New York-i lánykák, akkor határozottan füllentés. Bár ezt ki tudhatná jobban, mint az akivel együtt buliztam át az elmúlt egy évet? - Tatinak már köszöntem. Abszolút megbízom bennetek, szóval semmi Lisás célozgatás, jó? Fölösleges szóvá tenni, én is tudom. De hát mégse akarhatjuk, hogy a hármunk kis, pontosabban oltári nagy, titka közkincs legyen a teljes mutáns társadalomban. - Egy long islandet kérnék. - Jillre kacsintok. - Mondom én, hogy egy rakás dolog ugyanaz marad így is meg úgy is. Ha már inni kell akkor long island vagy suburban. - Ha koktélról van szó, akkor nem ismerek tréfát. Kamikázéhoz vagy hasonlóhoz nem nyúlnék. Ha már iszom akkor élvezzem is. Elvégre: - Buli van csajok! Kit vihetek először táncba? - Persze tudom, hogy én kit szeretnék.
Tatjana Roberts
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 28
Tárgy: Re: Sagitarius Szomb. 29 Márc. - 20:33
Kezdésnek hárman, azaz a csatlakozó Jillel négyen lennénk. Nem sok, de nem is kevés. Végül is furán nézne ki, ha egy hatalmas sleppel érkeznénk, aztán csak pislognánk egymásra. - Rumos kóla? - mosolyodom el Leah kérésén, és legszívesebben a hajába borzolnék, de nem követek el ekkora szentségtörést. Kicsit furi, de olyan, mintha nem is szimplán a szobatársam lenne, hanem a sokáig keresett húgom. Pedig nincs testvérem, még elveszett se, tuti. - Üdv Jill - mosolygok barátságosan Lisa barátnőjére. Bár még nem váltottunk igazán szót, róla aztán nem állítanám, hogy a barátnőm, de Lisa kedveli, én meg Lisát. És a barátom barátja a barátom elv van egyenlőre még érvényben. - Nem tudom, Lisa tud-e jönni, azt mondta, valami közbejött neki - vonom meg sajnálkozón a vállam Leah kérdésére, majd játékosan széttárom a kezem. - Fogalmam sincs. Attól függ, mennyi füle van a sulinak. De Gabriel biztos - vigyorodom el elégedetten. Már említettem a lányoknak, nehéz is lett volna letagadni, mikor a minap a szobánkhoz jött elém, visszaadva a nála felejtett jegyzetfüzetem és vitt be a városba kajázni. A nem messze tőlünk felcsattanó kétségbeesett "kiabálás" az én figyelmem is felkelti, kissé megsajnálom a csajt, vagy inkább nőt, aki úgy tűnik, mint a kisujjam, olyan egyedül maradt. Bár kissé kirí innen, főleg a ruhájával, de hát... Úgy tűnik, nem ő volt a döntőbíró a helyválasztásnál. Leah ki nem mondott kérdésére aprót bólintok, ez egy nyílt buli, minél nagyobb a társaság, annál jobb. Ha zártkörűt akartam volna, akkor pizsipartizunk a szobába. - Plusz két vodka narancs - veszem fel közben Jill és Angela rendelését is, majd a pulthoz sétálva továbbítom azt, megtoldva egy tequilával. Én se maradhatok szomjan. - Nem tartunk időrendet, a zenét meg kérd a dj-től - nevetek visszatérve Jillre, kezemen egyensúlyozva a tálcát, és mint egy jó pincér, szépen kipakolom a kért italokat, nem összekavarva azokat. És mintha végszóra lenne, mintha a rács mögött gubbasztó srác hallotta volna a kérdést, felerősödik a zene, a körülöttünk lévő hangfalból egy tavalyi nagy sláger csendül fel. - A ma estére - kezdem a kört, egy csipet sót szórva a kezemre, majd lenyalva azt utána küldöm a tequilám és ráharapok a félbevágott citromszeletre.
Angela Whitmore
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Alexis Bledel
Hozzászólások száma : 350
Kor : 27
Tárgy: Re: Sagitarius Szomb. 29 Márc. - 19:34
Mindig is szerettem bulizni, leginkább attól az időtől kezdve mikor zűrös korszakomat éltem. Akkor ízlelhettem bele a bulizás minden élményébe. Természetesen a szüleim pont ellenkezőleg vélekedtek a szórakozásról. Ami nekem jó volt az nekik kevésbé. Az első csókom is egy buliban csattant el, mondani se kell a srác kb annyira be volt állva mint én. Másnap reggel a fiú szobájában ébredtem és nemigen emlékeztem az estére. Szerencsémre rendes gyereket fogtam ki aki elmondott mindent és később is találkoztunk mint barátok. Gondolom én egy szülinapi party nem fajul el annyira, bár mutánsok vagyunk így ezt nem lehet tudni. Tati meg kitelik minden, ha kell feldobja a bulit. Még a kezdés előtt 3 órával a szekrényem előtt álltam és csak válogattam a ruhák közül. Egyik sem tetszett, vagy nem ment a szemem színéhez vagy éppen nem erre az alkalomra volt tartogatva. Dühösen leültem az ágyam szélére és magamban elmondtam az ilyenkor szokásos szöveget. "Nincs egy normális göncöm se." Ami nem igaz, mert jócskán rendelkezem ruhákkal, de hamar rájuk unok és ilyenkor rám jön a vásárolhatnék. De sajna ez most nem fog menni. Ha beszabadulok egy ruhaüzletbe akkor még fél nap múlva is csak nézelődöm és próbálgatok. Márpedig nekem szűkös határidőn belül fel kell kapnom magamra valami elfogadhatót és indulnom kell, mert Tatiék nem fognak rám várni. Végül egy fekete testhez simuló combig érő, hátul V alakban kivágott kis ruha mellett döntök. Ez az egy ami most pont jó lesz. Fekete szemceruzával szépen kihúzom a szemem és egy kis rúzs, nem fogom túlzásba vinni, mert csak egy kisebb buliba megyek és amúgy is nincs akinek tetszenem kéne. A hajam kiengedve hagyom és majdnem elégedetten pillantok tükörképemre. Hát gyönyörű már nem leszek, de azért csúnya sem vagyok, nyugtázom és kis táskámmal együtt na meg Tatiékkal el is indulok. Érkezésünkkor már lézeng bent néhány meghívott és jó érzés, hogy nem elsőként vagyunk itt. Tatjana felé fordulok ahogy megkérdi mit innék. Nos... -Csatlakoznék az előttem szólóhoz, egy vodka narancs lenne. - Ha már szórakozunk akkor azt tegyük határok nélkül. Semmi kedvem józanul végezni a ma estét.
Jillian O'Neil
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : ❥ Emma Watson
Hozzászólások száma : 474
Kor : 31
Tárgy: Re: Sagitarius Szomb. 29 Márc. - 16:41
Party time!
Ha buli van, akkor én ne lennék itt? Már North Salem szinte minden szórakozóhelyét betéve ismerjük Lisával, itt is megfordultunk már párszor és miután felvetette, hogy lesz ez a kis szülinapi buli, hát ki nem hagynám! Remélem, hogy nem csak uncsi beszélgetés lesz, hanem majd felpörögnek az események, de nem akarok én még az elején semmit se siettetni, főleg mert visoznylag lassan érkeznek meg a népek. Jó hát én se rohanok, főleg mert ha nem külön beszéljük meg Lisával, hogy együtt jövünk, akkor hajlamos vagyok kissé sokat tollászkodni, bár ez általában nem látszik meg rajtam, mert nem viszem túlzásba a külsőm alakítgatását. A hajam kiengedve, egyenesen lóg le, bár van nálam egy csat, amivel egy mozdulattal felfoghatom, ha beindulna a buli, hogy ne zavarjon a táncnál. Aztán persze a szemem kellőképpen ki van húzva és egy kis szájfény is akad az ajkaimon. Semmiből sincs túl sok, hiszen mégis csak természetes szépség vagyok nem igaz? A ruhám egy szimpla testhez álló farmer, magassarkú csizmával, mert így is folyton alacsonyabb vagyok, mint az én kedvenc barátosném. A fülemben hivalkodó nagy karika fülbevaló, ami majdnem eléri a vállamat, ami jelenleg csupasz, hiszen csak egy krémszínű jó kis mellkidobós, pántos felső van rajtam. Egyelőre még abban sem vagyok biztos, hogy ki lesz itt. Lisa szobatársait inkább csak futólag ismerem, de azért mégis csak van nálam egy kisebb csomag is, mert ha már szülinap illik ajándékot is hozni. Határozottan kíváncsi vagyok, hogy vajon melyikük jön, hiszen én mondtam, hogy egy kicsit megbuliztatnám ezt a magának való srácot, de hogy Lisa elengedi-e... az egyelőre még rejtély. Szóval megérkezem és lendületesen célzom meg a kis csapatot, hogy aztán széles mosollyal huppanjak le szépen az egyik üres helyre. - Sziasztok csajszik! Én egy vodka narancsot kérek és... mikor ajándékozunk, és mikor indul be a buli? Ugye lesz zene? - most még olyan kis csendes minden, de én már most pörgök. Ez betudható annak a kis felesnek is, amit bedobtam még indulás előtt. Gyakran van ilyesmi a szobámban, még ha elvileg nem is szabadna bevinni a birtokra alkoholféléket. De ez hol zavar engem, aki már párszor lerobbantotta a zárakat is a hátsó bejáraton?
Leah Carmichael
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 28
Tárgy: Re: Sagitarius Szomb. 29 Márc. - 16:24
Tati & the girls
Happy Birthday Tati!
Némi rózsaszín árnyalatot színeztem bele a hajamba, nem tudok mindig jókislányos lenni. Ha már szobatársném, egyúttal barátném ilyen jó fej volt, hogy egy kis összejövetelt szervezett a születésnapja alkalmából, akkor nekem is érdemes elengednem magamat. A bőrdzseki maradt, ennyire nem alakulok át, de némi hajvasalós mutatvánnyal még egyenesítettem a fürtjeimen. Tati tényleg az a tipusú barát, akivel az ember (azaz mutáns) mindent együtt művelhet, hiszen azzal, hogy ide jöttem, lezártam a múltamat, eltemettem mindent, nincsen családom, nincsenek barátaim, csak azok vannak, akik itt fontosak lesznek nekem. Olyanok vagyunk itt egymásnak, mint valami kommuna. Egymással osztjuk meg az örömünket, bánatunkat. Alig vagyok itt néhány hete, mégis gyorsan befogadtak. A közös háttér összekovácsol bennünket. Ellenben a lányt még nem ismerem olyan régen, hogy komolyan át tudjam gondolni, hogy mire is lehet szüksége, minek örülne a szülinapján, szóval lesz nagy izgulás, amikor átadom, hogyan is tetszik. Ő olyan vezérféle köztünk, aki láthatóan mindig tudja mit akar, mindig tudja, hogy mi a frappáns mondat egy adott helyzetben, én pedig megyek utána, a többiek pedig láthatóan ezt bőven elfogadják. Belépünk páran, akikkel együtt jöttünk, de remélem még később többen is csatlakoznak az iskolából. Mondjuk nem a tanárok, az fura lenne, New Yorkban éppen elég volt belőlük. Nekünk megvan a saját kis közösségünk, ilyenkor nem az iskolában vagyunk, hadd engedjük el magunkat. Talán még arra is vetemedek, hogy ivászatba torkoljon a dolog, remélhetőleg nem fogom kikotyogni, hogy ki is vagyok valójában. Az írtó ciki lenne, ha erre emlékeznék reggel, biztosan elhúznék a szégyentől. Meg hát az sem szükséges, hogy valaki feldobjon a rendőrségnél, hogy én vittem halálba egykori barátnőmet. - Rumos kólát kérek. – Bólintok Tatinak, aztán leülök valahova az egyik szélre, ahonnan figyelemmel tudom kisérni az érkezőket, és kisietni, ha mosdóba kell mennem. A lány igazán csinos, valahogy ebben is olyan magabiztos, a saját szabályait követi, amin én csak ámulok. Nekem is vissza kéne ehhez találnom, de akkor tudom, nem menne a mértéktartás, jobb nekem így. Legalábbis amíg túl nem tudok lenni a fájdalmas, még most is lüktető sebeken. - Kik jönnek még Tati? – Kérdzem még addig meg, amíg az asztalnál várakozik a rendelésekre. Mellettünk egy szőke igen látványosan egyedül marad, mi meg vagyunk páran. Kérdő pillantást vetek a születésnaposra, aztán ha nem ellenkezik, barátságosan intek Juliet-nek, hogy jőjjön csak át hozzánk.
A mai estén végre kimozdulok a lakásból, bár bevallom őszintén semmi kedvem nem volt belemenni a "buliba" főleg azért sem mert nem is a városban van a szórakozóhely, de Eliza mindenképpen ragaszkodott hozzá, hogy tartsak vele. Igaz nem ismerem őt és az állítása szerint sosem voltunk jó barátnők, inkább csak egy jó ismerős volt, akire mindig számíthattam a munkában. Ő volt az aki Isával is foglalkozott miközben én a sötétségben elveszve próbáltam megtalálni a kiutat. A hely neve nem volt ismerős nekem, de Eliza azt állítja, hogy egy remek bulizós hely és azért is jó, hogy nem New Yorkban van, mert még a legnagyobb csúcsforgalomban sincsenek olyan sokan, mint egy belvárosi szórakozóhelyen, ahol szinte már alig lehet megmoccanni. A ruháim között kutatva végül rátalálok egy nem túl elegáns, de nem is túl hétköznapi darabra. Bár gondolom, hogy nem pont ilyen szerkóba kellene elmennem, de jobb nincs a szekrényemben. Úgy tűnik régebben nem sűrűn jártam el szórakozni. Az összes ruhám inkább valami elegáns partihoz illik. De csak nem leszek annyira feltűnő egy ilyen darabban. Csak az hiányozna, hogy mindenki engem bambuljon. A fekete alapon, piros pettyes ruhámhoz egy piros magassarkút választok ki. Először meglátva csak nagyokat pislogok azon, hogy mégis hogy voltam képes ilyen cipőben járni. Azt hiszem a következő programom a ruhatáram felújítása lesz, mert nagyon is ráfér. Nem tudom, hogy mit képzeltem anno, de nagyon nem tetszik a régi Julie élete. Úgy tűnik és Eliza is megerősítette, hogy leginkább csak a munkának élt és nem nagyon barátkozott, de ennek most vége! Ideje kicsit lazítani! A taxi pontosan érkezik benne Elizával. Mondjuk nem értem, hogy miért pont engem választott, hogy elkísérjem őt bulizni főleg, hogy pár évvel fiatalabb nálam és gondolom más is az ízlésünk, de na mit veszíthetek? A taxis mondjuk meglepődött az újabb cím hallatán, de szerencsére pénzből nincs híján így nem gond nekünk ez a kisebb távolság. Legalább, ha már ennyit dolgoztam meg is van a gyümölcse neki és nem kell attól félnem, hogy egyik napról a másikra kiürül a bankszámlám. Egy hosszabb kocsikázás után végül megérkezünk a helyszínre. Már kívülről látva érzem azt, hogy ez nem az én helyem, de most már nem fordulhatok meg. Eljöttem akkor legalább pár koktélt le kell gurítanom. Végül csak bejutunk a discoba. Amint meglátom belülről is a helyet csak elkerekednek a szemeim. Tényleg ide hozott engem? Én tényleg olyan embernek nézek ki, aki ezt szereti. Már ennyiből is rájövök arra, hogy a ruha nagyon rossz választás volt, de már nem lehet mit tenni. Utunkat rögtön a pult felé vesszük ahol szépen le is csücsülünk a székekre. Én ki is kérek magamnak egy koktélt, ahogy Eliza is. Vagy fél órája lehetünk itt csak mikor egy egészen helyes, fiatal srác lép hozzánk, de azonnal Eliza felé hajol és már el is rabolja tőlem. Szinte már rémült tekintettel pillantok rá, ahogy szép lassan feláll és elindul a pasas után. -Eliza ne merészeld ezt megtenni velem! Te ráncigáltál ide, ne hagyj magamra!-A végén már kissé kiabálom, de nem érek el vele semmit. Kitűnő. Én bolond abban reménykedtem, hogy majd egy jót beszélgetünk, iszogatunk, megismerem újra, de nem...az első pasival már le is lép. Mégis mihez kezdjek magammal? Ahogy körbe nézek észre veszem, hogy az átlag ételkor valahol a tizenhét és húsz között lehet. Én már vénnek számítok közöttük.
Tatjana Roberts
mutant and proud
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 28
Tárgy: Re: Sagitarius Pént. 28 Márc. - 12:05
Már első alkalommal, mikor lisa elhozott ide megtetzsett a hely. A hangulat, a berendezés, és persze a zene. Mert imádok táncolni, talán tudok is. De ez nem igazán érdekel, a lényeg, hogy jól érezzem magam, mások véleménye meg magasról... Most persze nem csak az a lényeg, hogy jól érezzem magam, hanem hogy mindannyian jól érezzük magunkat. Végül is csak egyszer lesz tizennyolc a mutáns... Bár kétségtelen, a reggel ahhoz képest pocsékul indult. Kaptam lapot a szüleimtől, meg egy kis pénzt ajándékba, mondván, úgy is én tudom, mit akarok venni. Ez pedig teljesen igaz, nem is bántott. Csak... fura nélkülük lenni, az első szülinapom, mikor nem jönnek be reggel, nem ölelnek meg. Persze tizennyolc évesen ezen nem kell már siránkozni, nem is teszem. Csak most érzem, mennyire hiányoznak, pedig alig egy-két hete vagyok a birtokon. De a szomorúság nem tarthatott sokáig, szerencsére a lelkes szobatársak feledtették. És már csak azt vettem észre, hogy másból se állunk ki, mint ruhapróba, frizura, smink és persze az egymás előtti felvonulás, mint egy divatbemutatón. A rosszkedv elszállt...
Most se kell csalódnom a helybe. Bár még viszonylag korán van, végül is alapozni jöttünk, de már a zene kellemes hangerővel szól, már kószál néhány vendég, így nem kell az első befutók csendes kellemetlenségét magunkra ölteni. - Az első kört én fizetem - fordulok a többiekhez mosolyogva, miközben egy üres asztalhoz lépek, bár ez most még nem nehéz. Menet közben már azért felveszem a zene ritmusát, feketére lakkozott körmeimmel kocogtatom a ritmust farmeromon. Lábamon magassarkú fekete cipő kopog, a felsőm.. nos, mintha egy bordó kendőt kötöttem volna magamra, a háromszög csúcsa pedig épphogy takarja köldömön, míg a hátamszinte teljesen csupasz. Ez persze még nem látszik, a farmerkabát elfedi. Nyakamba ezüst láncon csini kereszt, nem mintha olyan vallásos lennék, de hát.. Madonna divatba hozta. Hajam szabadon, bár a zsebembe megbújik egy fekete szalag, ha esetleg kimelegednék. Szemem finoman kihúzva, szempilláim hála a kozmatikumok csodájának sűrűek és hosszak. Ha zöld szemem lenne, mondhatnám, hogy mint egy cica, úgy pislogok körbe... - Kinek mit hozhatok? - teszem le kicsiny táskámaz egyik székre, bevárva a többieket. Bár nem hiszem, hogy anyámék erre küldték a pénzt, de ők írták, hogy arra költsem, amire szeretném.
- Fiúk, ha erőszakot akarnának alkalmazni, már rég megküldtek volna egy sokkolóval. Kérdezze meg a társát, hogy meddig tudna blokkolni akkor, ha ellen akarnék állni. Maguknak egészben kellek, szóval a fölösleges erőfitogtatás helyett tegyék a dolguk és vezessenek a megbízójukhoz. - Egyből látni, hogy két ilyen izomnak nincs elég esze hozzá, hogy a tárgyalást maguk folytassák le, ergo valaki értem küldetett. Valaki tehát hallott az Ében Íjászról és tudja a személyazonosságát. Xavieren kívül egyedül a SHIELDnek van aktája az összes, hogy is fogalmazzak, ember feletti személyről. Hivatalosan vége a hidegháborúnak, de ha még mindig kellenek az olyanok, mint én, akkor valójában a harc még mindig tart. - A csaj túl részeg ahhoz, hogy felfogja mi történik. Ha kijózanodik, akkor én foglalkozom vele. Őt megkapják mellém grátisz. Megcsóválom a fejem. Egy ittas koloncot kapok a nyakamba, amikor ki tudja milyen nagykutyával kell tárgyalnom, és fogalmam sincs, hogy mire akarnak erősen nyomatékosítva rávenni.
Jaya B. Hudson
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : Anushka Sharma
Hozzászólások száma : 15
Kor : 35
Tárgy: Re: Sagitarius Kedd 25 Márc. - 22:49
Miiiiiiiiiiii……………………………….?! Még hogy én kislány?! Ha még egy olyan valaki mondaná, aki a nagyszülőm lehetne, akkor azt mondom oké. Sőt, ha valami középkorú pasi környékezne meg így, nem mondom, hogy nem furcsállnám egy kicsit, de még az is elmegy. De hogy egy tőlem alig pár évvel idősebb valaki jöjjön ezzel, agyam eldobom. -Még hogy én? Balhét? Ugyan már, hová képzelsz? –természetesen az nem kérdéses, hogy a „kislány” megszólítás után az „ülj vissza a bárpulthoz” részt is minden gond nélkül eleresztettem a fülem mellett. Megy a halál, nem vagyok én nyugdíjas, hogy kispadról kövessem az eseményeket! Még hogy én, balhét… ha működne a képességem, már tuti, hogy bokán haraptam volna amiért lekislányozott. Arra, hogy a férfi hátrébb lép, amikor a fegyvere után nyúlok, csak lebiggyesztem a szám szélét, aztán nézem, mit alkudoznak ezek ketten. Nem megyünk, elmegyünk, beszélgetni akarnak, de nem itt… Komolyan mondom, ha pár évvel fiatalabbak lennének, még valami páros randinak is elmenne a dolog, de így… Amúgy is kezdtem unni ezt a nagy köntörfalazást, úgy tűnik, addig a fiúk se akarják elárulni, hogy hova tovább, amíg a csaj csinálja a fesztivált, így aztán én is odaálltam melléjük. -Jajj, gyere már… most mit kell ennyit akadékoskodni? Úgy is zárni akartál, így legalább mindhármunktól megszabadulsz. –feleltem, de persze közben már megint a pisztolyos pasas fegyverével kezdtem szemezni, reményeim szerint nem túl feltűnően. Jó pár évig lopásból éltem, így ha lehetőségem adódik rá, lelkiismeret-furdalás nélkül próbálom meg elcsenni, hogy javítsunk az esélyeinken. -Jut eszembe, miért pont mi? Mert mi voltunk a szerencsések akik még itt voltak, vagy névre szóló a „buli”?
Mesélő
mutant and proud
Mesélő
Hozzászólások száma : 520
Tárgy: Re: Sagitarius Kedd 25 Márc. - 13:28
Jaya & Diane
A fehér férfi arcán jellegzetes mosoly jelenik meg, ami nem mondható kifejezetten kedvesnek, bár gonosznak sem. Valahol inkább az fenyegető környékére sorolható. A kissé becsípett hölgyemény egyszerű esetnek tűnik, ez nem kérdés, ellenben Diane érdekesebb ellenfél, ezért is fordítja a figyelmét elsősorban felé, csak a pisztolymatatásnál lép hátra, hiszen arra nincs szükség, hogy Jaya fogdossa a... fegyverét. - Ez ennyire nem egyszerű, vagyis... talán pont hogy igen. Nem megyünk el, csak akkor ha velünk jönnek. Ez nem az a hely, ahol beszélgetni szeretnénk és tudja az a helyzet, hogy a barátom tud olyan károkat okozni önnek, amiket igazán nem kíván, és még csak köze sincs a megöléshez. - beszéd közben a magas néger férfi felé int a fejével, aki azóta sem szólt egy árva szót sem. Érezhetően koncentrál, hiszen ő az, aki blokkolja az itteni terepet, hogy a képességek még véletlenül se működjenek, és hogy ezen kívül mire képes még... azt nem biztos, hogy tudni akarják. - De nem érünk rá sokáig és máshogy is megoldhatjuk, de igazán nem szeretnénk harcba bocsátkozni, a hölgyek védtelennek tűnnek így... önmagukban. - kissé oldalra dönti a fejét, jó eséllyel inkább a képességeik hiányára céloz, nem feltétlenül arra, hogy ténylegesen csak ketten vannak.
Diane Fletcher
mutant and proud
X-men
be brave, we're a team
Play By : Lyz Brickley
Hozzászólások száma : 16
Kor : 38
Tárgy: Re: Sagitarius Kedd 25 Márc. - 10:10
Ha az ember, pontosabban mutáns, North Salem legfelkapottabb, legforgalmasabb helyét vezeti, sőt megkockáztatom, hogy New York belvárosában is simán megállná a helyét a Sagitarius, akkor öltözzön is úgy, ahogy egy komoly üzletasszonyhoz illik. Sötétkék nadrágkosztüm, tűsarkú, lazán lófarokba fogott haj, szolid smink. A szoknyákat nem szeretem, akadályoznak a szabad mozgásban, a rövid szoknya meg túl hogy is mondjam, szabados, nem a feladatomhoz illő. Mikor belépek a VIP részlegbe megakad a szemem egy ismeretlen lányon. Amíg fogyaszt, addig nem teszem szóvá, hogy meddig marad, ám mire a takarítónők megjönnek a hipóval addigra szeretném, ha tényleg üres lenne a hely. Azonban a két fegyveres tényleg hívatlan látogató, pedig a könyököm nem is sajog. - Uraim, értsék meg, hogy a diszkót nem hagyhatom felügyelet nélkül. Ellenben foglaljanak helyet egy szimpatikus asztal mellett. Italt hozhatok? A ház vendégei. Ha nem lenne blokkolva a képességem már rég ádámcsutkán térdeltem volna az egyiket, hogy a fegyverét a másikra irányítsam. Ám így csak a tárgyalóképességem és a hidegvérem maradt. Ha nem rántottak eddig fegyvert és nem lőttek le minket, akkor egyelőre nincs gond. - Önök beszélgetni akarnak, én azt, hogy a fegyverek maradjanak a tokjaikban. Tehát kössünk üzletet: beszélgetünk és vérontás nélkül távoznak. Egyébként le kell, hogy lőjenek és akkor nem kapnak információt. Te meg kislány ülj vissza a bárpulthoz és ne csinálj balhét, ha szabad kérnem.
Jaya B. Hudson
mutant and proud
független
loneliness is a gun
Play By : Anushka Sharma
Hozzászólások száma : 15
Kor : 35
Tárgy: Re: Sagitarius Hétf. 24 Márc. - 20:33
Ha már hazajöttem New Yorkba, nem volt kérdéses, hogy a suliba is visszanézek, sem az, hogy addig nem nyugszom, amíg nem találok néhány régi cimbit, akit elrángathatnék bulizni ma este. Emberekből nem is volt hiány, lelkesedésből viszont annál inkább… Bocsi, de más programom van ma estére, talán majd máskor, tudod, hogy nem vagyok egy bulizós típus, és még lehetne sorolhatni a kifogásokat napestig. Végül aztán csak találtam egy szerencsétlen áldozatot szerencsés nyertest Gregory személyében, aki hajlandó volt eljönni, igaz, ő is csak a buli iszogatós részéig maradt. Amikor megpróbáltam felrángatni a táncparkettre, egyszerűen lelépett, én meg maradtam egyedül. De sebaj, kértem még egy Florida Sunshine-t, aztán azt kortyolgatva indultam meg a tömegben, hátha találok mást Greg helyett. Nos… más ismerőst nem láttam, ellenben egy csomó új embert megismertem, aztán meg sikerült úgy belemerülni a bulizásba, hogy mire észbe kaptam, rajtam kívül már alig volt valaki idebent. Kissé imbolygó léptekkel meg is indultam az egyik bárpult felé, hogy kérjek egy újabb koktélt meg valami harapnivalót, amire aztán úgy vetettem rá magam, mint aki vagy egy hete nem evett – pedig indulás előtt vacsiztam, kétszer is! Mire a 4. hotdoghoz érek, már teljesen egyedül vagyok az egész teremben, majd mire a 6.-nak látok neki, újabb emberek jönnek. Előbb egy nő, aztán két férfi is, én pedig csak szótlanul követem a tekintetemmel őket, miközben tovább nyammogok a kajámon. Valami bűzlik, én azt mondom, de nem a virsli… Egy szempillantás alatt tömöm be az utolsó falatot, hogy aztán a bárszékről lecsusszanva még megigyam az utolsó korty koktélomat, és meginduljak a két férfi felé. Arcomon széles mosoly az alkohol jótékony hatásának köszönhetően, és az sem sokon múlik, hogy eléjük érve nem botlok el a saját lábamban… -Mi lesz ha bonyolítjuk? Bunyózunk? –kérdeztem megszeppenve, ahogy kissé hátradőlve végigmértem a két pasast, amikor pedig pisztolytáskát is villantott, már nyúltam is volna utána gyermeki lelkesedéssel – Húúúúúú, ez igazi?! –érdeklődtem kíváncsiskodva, de sajnos megfogni nem volt szerencsém, hátrébb lépett, mielőtt még elérhettem volna. -Hát jó, legyen… hova megyünk? –adtam meg magam, majd oldalra néztem a másik nőre, akiről szinte már meg is feledkeztem, hogy ő is itt van - Te is jössz?
Mesélő
mutant and proud
Mesélő
Hozzászólások száma : 520
Tárgy: Re: Sagitarius Vas. 23 Márc. - 9:44
Jaya & Diane
Jaya nem rég tért csak vissza az iskola közelébe és ha már akad itt VIP terem hát gyakran tölti az idejét a Sagitariusban. Az idő már későre jár, vagy inkább úgy fogalmazhatunk, hogy határozottan koránra, a hely tehát hamarosan zár. Lassan ideje lenne neki is indulni, de valahogy nehezen szánja rá magát. Még az utolsó kortyokat ki szeretné inni, hogy ne maradjon ott a koktél és már egy egész kicsit talán be is csiccsentett. Azt veheti észre, hogy mire körbepillant már csak ő maradt a helyiségben, szép lassan mindenki elszállingózott, sőt még a pultos is épp jó eséllyel hátra ment a záróra miatt kicsit rendet tenni. Nagyjából ekkor érkezik meg Diane, hogy kicsit körülnézzek, van-e még valaki bent, hogy lassan zárhassa a boltot. Nem sokkal utána érkezik meg két férfi, az egyik magas, sötét bőrű, különösen erős tekintettel, a másik idősebb, kissé már őszes hajú, határozottan nem túl barátságos ábrázattal. Amit azonnal megérezhetnek, főleg ha megpróbálják használni, hogy a képességeik nem működnek. Az ajtót a hátrébb maradó néger férfi szépen behúzza maga mögött és a másik szólal meg. - Nos tehát intézhetjük könnyen, vagy bonyolítsuk meg a helyzetet? Csak annyi a dolguk, hogy velünk tartsanak egy kicsit... elbeszélgetni. - finoman félrehúzza a szürke zakót, hogy tökéletesen látszódjon az alatta megbújó pisztolytáska is.
//No skacok. ^^ Nem fogok folyamatosan mesélni, szóval nyugodtan alakítsátok ti magatok is az eseményeket és a két njk-t is bátran lehet mozgatni, majd néha jövök és belekotyogok itt a dolgokba. ^^//