Liliane&Mark

Tárgy: Re: Liliane&Mark Pént. 10 Okt. - 16:30

Lily & Mark

- Nem,de így is fel lehet fogni. - mosolyogtam rá kedvesen. Lily igazi kislányos bájjal bír gondoltam magamba.-Igazából azért, mert az edzés korán reggel jó, mert attól még jobban felébredsz meg melegben rosszabb edzeni, mert a levegő is fülledtebb meg korán a levegő mindig friss. Szóval ezért. Vannak olyan napok amikor inkább lustálkodok és nem megyek reggel futni. Akkor általában este megyek, de nap végére elfáradok, ezért megyek inkább reggel.-fejtettem ki a választ. Kicsit hosszúra sikeredett de ez van.
-Igazán nincs mit!-válaszoltam kedvesen.-Igen! Énekelj csak! Kíváncsi vagyok rád!
Elmosolyodtam, hogy nem tartotta hülyeségnek ezt a táncolásos dolgot ami a képességemhez is hozzá tartozik. Sőt ő még bele is avatott egy gyerekkori dolgába. Elképzeltem ahogyan a is Lily táncol a szobájában egy kis tiarával a fején és énekelget is. Igazán aranyos lehetett.
-Nagyon aranyos lehettél!-feleltem vigyorogva. Aztán azt figyeltem hogyan készíti a tojást Lily. Igazán ügyesen bánt a hozzávalókkal. Amikor mindent beletett a serpenyőbe elkezdett finom illat terjengeni a konyhába. A hasam erre még nagyobbat kordult. Nagyon követelte azt a tojás rántottát.
-Értem! Ez tök jó, mármint, hogy ilyen pozitívan fogod fel, hogy mindenkiben lehet egy kis jó. Én is ilyen pozitív személyiség vagyok.-mondtam majd levettem 2 tányért a szekrényből és letettem őket az asztalra majd villákat és késeket is előszedtem. A kenyérről sem feledkeztem meg. Vágtam 3 szeletett és oda tettem az asztalra. Láttam elzárta a gázt, ezért leültem és neki is kihúztam a széket, hogy le tudjon ülni. Ha engedte akkor szedtem neki is a tojásból meg magamnak is.
-Jó étvágyat!-tettem hozzá, majd megfújtam az első falatot és bevettem a számba. Isteni volt. A kolbász és a hagyma még jobban feldobta a hétköznapi rántottát.-Finom lett! Ügyes vagy!

Tárgy: Re: Liliane&Mark Pént. 10 Okt. - 15:03

Mark & Lily

Ügyesen, szinte szakavatottan teszi a sérülés kitisztítását, amin ámuldozom, és közben foglalmam sincsen, hogy a képességéből adódik mindez, hogy le tudja másolni azokat a mozdulatok, amiket már látott. Nyilván egy agysebészét nehéz lenne, hiszen az orvosi részéhez, gyógyszeradagoláshoz nem ért, de az elsősegély kiválóan megy neki.
- Miért? Miért kell éppen hidegben futni? Azért, hogy jól essen utána a forró kakaó? – Kérdezem meg naívan, engem aztán tényleg nem engedtek ki, így csak a logikai magyarázatát próbálom felépíteni magamban, ha pedig más a megoldás, akkor majd kijavít. Összenevetek vele, amikor szélesen mosolyog, szerencse, hogy nem kell erőltetnem semmit, mert hasonlóan vidám természet mint én. Készen vagyunk a kötözéssel, már csinálhatjuk is a villásreggelit. Nem tudom, hogy miket gondol róla, nálam ez igen erős szimpátia, és miután nem is tudom, hogy mi az a flört, így nehéz lenne tudatosan tennem. Már mások is szóltak rám, hogy túl közvetlen, félreérthető vagy, de miért lennék más? Baj az, ha jól érzem magam? Másnak is biztosan jól esik, hogy kedves vagyok, nem?
- Nem nagyon Mark, most már enyém a pálya. Halál cuki tőled, hogy bevállaltad. Mindig egyedül csináltam, énekeltem közben nagyokat. Meghallgatsz? Kaphatsz te is dalt tőlem, na? – Kicsit megállok az előkészületben, amikor a viszonylag kis helyen közel vagyunk egymáshoz, és hát olyan jól esik beszélgetni vele, csak nem halunk éhen ha közbeiktatunk egy kis közvetlen stílust is. Kissé kimelegedtem a szárnyalástól, majd a sétától, és most is igen lendületesen pakolásztuk elő a dolgokat. Ki vagyok pirulva, aranyló tincseim kissé nedvesen tapadnak a homlokomra, arcomra, úgy kell lefejtenem őket. Végre kiderül, hogy mivel is áldotta meg őt a jószerencse, hát ezért mozog ennyire összetetten.
- Ez nagyon jól hangzik, dehogy hülyén... Én csak otthon táncoltam a mesék dallamára, de egyszer bejött anyu, és azt mondta, hogy úgy viselkedek, mint egy dinka. Akkor is nyomtam, a saját szobámban én voltam a hercegnő. Ugye? – Finoman elmosolyodom, és miután az olaj már elkezdett rotyogni, beleszúrom a tojáson kívül a többi hozzávalót, a hagymát, kolbászt, és pár kavargatás után csorgatom rá a tojást is, hogy egy fakanállal össze tudjam kevergetni. Hamarosan finoman fűszeres illat tölti be a konyhát. Hacsak nem jön más, pont elég lesz két főre. Ha igen, lemondok a saját adagomról.
- A szárnyaim, a fény amely mindig körbevesz jelzi, hogy ki a rossz szándékú. Erre nem igazán figyelek, próbálok reménykedni, hogy mindenkiben lehet még jóság. És... picit én is értek a gyógyításhoz, de magamat nem tudom, csak másokat... – A tojás is megszilárdul lassan, lezárom a tűzet, remélem addig előpakolja a tányérokat, és hamarosan ehetünk is.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Szomb. 20 Szept. - 14:12

Lily & Mark

Igazán hasznosnak éreztem magam amikor Lily sérülését kezeltem, mint egy igazi orvos. Nem annak készülök, de egész jól bírom a vér látványát szóval lehetnék az is.
- Igen! A futáshoz a kora reggel alkalmas amikor hideg van, ezért ilyen hideg a kezem. - feleltem és széles mosoly jelent meg az arcomon amikor olyan cukin nézett rám. Ettől még gyorsabban vert a szívem. Ez egy fiú bolondító tulajdonsága az biztos.
Miután lekezeltem a sebet gyorsan felálltam és követtem Lily példáját, ezért oda mentem a konyhapulthoz. Előtte pedig a lány visszapillant rám amivel még jobban meginvitált. Nem tudom, hogy ő ugyan úgy érzett-e irántam, de mintha ő is flörtölni próbált volna velem. Hamar kész voltam a rám bízott feladattal.
-Rendben! Ezenkívül segíthetek még valamiben?- kérdeztem udvariasan miközben már az olajat melegítette a serpenyőben. Miután odébb rakta a tojással teli tányért oldalra fordultam felé és neki támaszkodtam a konyhapultnak.
-Igen! Igazából mindig is szerettem mozogni. Fontosnak tartom, hogy fit legyek. Táncolni pedig egyenesen imádok! Kicsit lehet hülyén hangzik, de a képességem is a sportosságomhoz kapcsolódik......Szóval az én erőm az izommemorizáció. Ami annyit takar, hogy bármilyen mozgás formát le tudok utánozni.-válaszoltam a kérdésére. Nagyon rendes lánynak tűnt, szóval vele igazán jó volt beszélgetni, nem mintha mással nem, de valahogy nála más volt a helyzet. Minden egyes pillanatot élveztem amit vele tölthettem.-Neked a szárnyaidon kívül van valami képességed?-kérdeztem érdeklődve és kedvesen rámosolyogtam. Nem tudom az, hogy ilyen kedves lány alapból ilyen-e vagy mivel angyalszárnyai vannak ezért egy angyal és azért ilyen rendes-e. Nem számított, mert így is úgy is nagyon normális, megbízható csajnak tűnt.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Szomb. 20 Szept. - 11:04

Mark & Lily

Fogalmam sincsen, hogy miről gondolkozik a szőke srác, nekem aztán még tényleg nem volt senkim, aki úgy gondolt volna rám, mint a párjára. Itt van Ethan, akivel nagyon jól megvagyunk, ám fogalmam sincsen, hogy ő mit szeretne, én meg nem faggattam, őszintén szólva a mának élek vele kapcsolatban. Találkozunk, amikor találkozunk, és foglalkozik velem, amennyit kedve van. Neki ahogyan sejtem, rengeteg ismerőse van, lányok is főleg, hiszen Merciékhez ment volna át. Aztán lehet, hogy teljesen félreértem, és jobban kedvel, mint hinném, ezt nem tudhatom, úgyhogy én is élem az életem, most éppen Markkal barátkozom. Miért dobnám el magamtól a lehetőséget, hogy valaki másnak is főzhetek? Imádom csinálni, meg úgy általánosságban társaságban lenni, olyan sokáig nem volt rá lehetőségem. Most kihasználom minden percét. Gyorsan túlesünk a seb fertőtlenítésén, ami ugyan fáj kissé, de jobb, mintha elfertőződne.
- Semmi baj. Hideg a kezed. – Pillogok rá igazán cukin, biztosan azért van, mert ilyen korán kint futott, a csípős hideg szél, amely a szárnyaimba is belekapott, őt is kellően lehűtötte. Jól fog esni neki a finom villásreggeli. Valahogy tisztemnek érzem, hogy mindenkiről gondoskodjak, nem érzem felesleges munkának. Belesimítok az aranyló tincsekbe, és a mutató meg hüvelykujjammal tűzöm a fülem mögé, miközben megindulok a konyha felé. Áfonyapillantásom egy kis időre visszatér a fiúra a vállam felett, majd célzom meg ismét a kikészített hozzávalókat. A tojásokat a kérésem szerint elkezdi módszeresen kevergetni, addig én egy élesebb pengével nekiesek a kolbásznak s a hagymának. Mondhatnám hogy fura illatú lesz tőle a szánk, de miután mindketten eszünk belőle, talán nem lesz feltűnő.
- Jó lesz köszi. – Veszem át a felkevert tojásokat, és magam mellé teszem a konyhaszekrényre. Felteszem az olajat, és pár percig várhatunk, amíg felforrósodik. Addig szembefordulok vele, és a hátsómat tolom neki a szekrénynek. A karjaimat összefonom a mellem alatt, és érdeklődve figyelem. Az fogalmazódik meg bennem, hogy vajon mi lehet a képessége, de úgy vélem, ilyet tapintatlanság kérdezni tőle. Sokkal inkább valami más érdekel.
- Te ilyen sportos srác vagy? Engem rá nem tudna senki venni, hogy ilyen korán fussak. A szárnyaim egyébként is fékező tényezők. – Fél fejjel minimum magasabb nála, ezért fel kell néznem, hogy fókuszban legyenek a szemei, ettől néhány tincsem az arcomba hullik.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Pént. 12 Szept. - 19:51

Lily & Mark

A válaszára csak lazán elmosolyodtam. Nagyon feldobottnak tűnt, hogy igent mondtam arra, hogy valamikor elmehetnénk együtt Los Angelesbe. Végül is ott született egyrészt azért is lehetett ilyen másrészt biztos örül az új ismeretségnek meg annak, hogy körbe vezethet. Én is repestem az örömtől. Felkeltette az érdeklődésemet ez a lány. Aranyos, kedves, szép és még hozzá egy angyal. Kell ennél több? Rokon lelkeknek tűntünk, mert ő is hasonló személyiségű mint én. Volt már egy-kétszer komoly kapcsolatom, de sajnos valamiért sosem működött valamikor én követtem el hibákat(amikre nem vagyok büszke, de most már tanultam belőle) máskor a barátnőm/barátnőim.
A sérüléseit ellátva a szárnyainál sajnos nagyobb volt a baj, így szegény Lily-nek kicsit fájt.
-Bocsi! Nem akartam fájdalmat okozni! - kértem elnézést amikor felálltam és a vattapamacsokat a szemetesbe dobtam. Kicsit véresek voltak, de nem baj a szemét úgy is szemét. Nem fog benne turkálni senki.-Ugyan! Nem nagy cucc! Más is biztos megtette volna!- rántottam meg a vállam lazán.
Az utasításait követve elkezdtem feltörni a tojásokat. Neki kocogtattam a konyhapult szélének aztán már fel is törtek a tojások.
-Persze, mehet bele! Attól még finomabb!-válaszoltam és elkezdtem felverni a tojásokat. A kevergetés közben fütyülgettem boldogan. A hely kicsi volt, így éreztem ahogy Lily szárnya a tarkómat simítja egy ideig amitől libabőrös lettem.-Kész vagyok! Így jó lesz vagy még tovább keverjem?

Tárgy: Re: Liliane&Mark Hétf. 8 Szept. - 15:23

Mark & Lily

- Szupi! – Vágom rá, egészen könnyen megy ez a barátkozás, pedig nagyon féltem az elején, hogy nem fog mindenki kedvelni, netán meg is bántok másokat, hiszen nem lehetünk ugyanolyanok. Daryl mindig azt mondta, hogy különleges vagyok, ezzel kapcsolatban volt egy kis ellenérzésem, mert mi van, ha pont ezért nem fogadnak el? Ethan mellett teljesen átlagosnak tűnök, ő kedvel is, de mi van, ha mások pont a szárnyaim és a fény miatt fognak idegenkedni tőlem? Egyenlőre azért tényleg egész jól haladok. Kapok egy bókot is, amire csak édesen mosolyogva sütöm le a szemem, hihetetlen, hogy ő is bombáz ezekkel a dolgokkal, pedig a legtöbb hercegnő sokkal szebb nálam. Végre rám figyel, nagyon kiváncsi lennék, hogy Daryl hogyan reagálna arra, hogy máris vannak barátaim. Remélem nem lesz morcos, hogy ha legközelebb Mark is elfér abban a nagy autóban mellettem. Hiszem ő maga mondta, a kocsi az enyém. Nem, nem szabad játszanom a bizalmával, előtte azért megkérdezem, hiszen ő maga is érdeklődött arról, hogy kikkel járok egy iskolába. Fent az épületben indulok arra, amit megbeszéltünk, de csak a nyersanyagok kipakolásáig jutok el, nem akartam még a tojásokat sem feltörni, mert akkor félbe kellett volna hagynom, amit csinálok, ha megérkezik a srác.
- Köszi. A tükörből lehet, hogy látnám, de ha te meg tudod nézni, akkor megnyugszom. – Bólintok, és összeszorítom a fogamat, amikor hozzámér. A karmolás még fáj, de nem halálos, a bőröm érintése ellenben csiklandós érzést idéz elő, erről tényleg nem tehetek. Beharapom az ajkam, hogy elfojtsam a feltörő nevezést, inkább megvárom a művelet végét. Amikor a szárnyamhoz ér, már akaratlanul is felkiáltok, nem gondoltam, hogy ott ennyire sikerült telibe kapni a madarat, az állat komoly területharcban volt, én meg elvicceltem a dolgot. Könny azért nem gyűlik áfonyakék szemeimben, ennyire bírom a dolgot. Amikor kész, megfordulok, és karkörzésket végzek, emelgetem a sérült szárnyat is. Tűrhető. Végül csak elmosolyodom, és egy puszit nyomok az arcára.
- Ezer hála érte! Hihetetlen, és én esek a nyakadba, aztán még te látsz el. Csúcs vagy, Mark! - Köszönöm meg neki, és ha már kérdezi, akkor egy nagyobb tálat veszek elő, és nyújtom át neki. – Törd fel a tojásokat, és kezdd el felverni őket, addig megcsinálom a kolbászt, és paprikát. Hagyma mehet bele? Én imádom, még ha izgalmas is lesz tőle a szám íze.. – Nevetem el magam, sokan nem szeretik a hagymát, így részemről is mellőzhetjük, ha ő nincsen ráhangolódva. Ellépek mellette, szárnyaim finoman végigcirógatják a tarkóját, és miután igen kicsi itt a hely, egy pillanatra a csípőm is hozzáér az övéhez.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Pént. 5 Szept. - 15:30

Lily & Mark

- Rendben! Én benne vagyok. Persze ezt eg yilyen szép lánytól nem is várom el! - feleltem és rákacsintottam. Nagyon jó ötletnek tűnt, kedves volt tőle, hogy felajánlotta elmehetnénk. Az út alatt is jobban megismerhetnénk a másikat meg persze máskor is.-Áú,ez fájt!-nyúltam a vállamhoz és felröhögtem. Tényleg egy picikét megéreztem, de mivel láttam ő is elszórakozik, így benne voltam a hülyéskedésben. Egy-két pillanatra elkalandoztam, de aztán visszatértem a valóvilágba egyrészt, mert rájöttem nem figyelek Lily-re másrészt pedig ő is észrevette, hogy elkalandoztam.
-Igen, bocsi! Kicsit elkalandoztam.-válaszoltam kicsit idegesen, de megértő volt, így ez az érzés hamar elmúlt. Első benyomásra is nagyon megtetszett Lily, de miközben beszélgettünk még jobban és jobban megtetszett.-Értem! Jó bemutathatsz ha van kedved.... Igazán rendes tőle, hogy ilyen ól bánt veled! Mondjuk egy ilyen aranyos lánnyal nem szabad másként.
A suliba beérve hamar elváltunk egymástól. Én a betegszobába hamar leugrottam egy kis fertőtlenítőért meg pár vattapamacsért. Hamar vissza is értem a konyhába ahol Lily abba is hagyta a készülődést és én odamentem hozzá.
-Lehet! Persze megnézem!-mondtam és a csupasz bőrére meredtem. Az ujjammal végig húztam a kis karmolás nyomát. Nem volt olyan nagy, de annál mélyebb sajnos igen. A sérülést lefertőtlenítettem.-Lehet kicsit még csípni fog, de inkább kezeljük még időben mielőtt valami nagyobb bajod essen!
A bőre feszes és sima volt. Ahogy megérintettem melegséggel töltött el. Soha nem volt ilyen jó valakinek a megérintése. Az háta után megfogtam a fölsőjét és finoman lehúztam.
-Most jön a szárnyad! Készülj fel.. lehet kicsit fájni fog!-közöltem vele, mert tényleg nem nézett ki valami fényesen a szárnya. A hófehér tollak a szárny alsó részén már sajnos nem fehérek hanem pirosak voltak. Egy zsebkendővel megtöröltem a véres szárnyát majd egy vattakorongra nyomtam a fertőtlenítőből és átmostam vele a sebet. Próbáltam gyöngéd lenni és nem úgy csinálni, hogy fájjon neki.-Készen is vagyunk! Így már nem lesz semmi súlyosabb szövődménye a dolognak.
-Hm! Micsoda fenséges tojást fogsz csinálni! Besegíthetek? -ajánlottam fel a segítséget és az alapanyagokra néztem, hiszen én nem annyira tudok főzni, de egy tojást azt el tudok készíteni meg ha nagyon muszáj főzök magamra. Nem főzök jól, de nem is úgy, hogy ehetetlen a dolog.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Vas. 31 Aug. - 20:01

Mark & Lily

Elindulunk visszafelé az iskolába, a kis sasos balesetem már a múltté, legfeljebb a társalgóban még ellátja a sebet, amennyire lehet. Nem vagyok nyafogós alkat, a szivárgó vér engem nem is zavar, de ha ettől jobban érzi magát, hát miért is ne? Azért nagyon jól esik, hogy annak ellenére, hogy én estem a nyakába, még ő előzékeny velem. Igazi úriember, nahát! Megismerkedésünk örömére végül felajánlottam a rántotta sütését, nagyon úgy tűnt, hogy vevő az ötletre, amitől az eddiginél is jobb kedvem kerekedik, végre egy olyan, aki nem pironkodik, ha közvetlen vagyok vele, elkezdhetek barátságokat kötni. Mi sem természetesebb hát, hogy a fizikai kontaktust is indítom felé, így karba font kézzel közelítjük meg az épületet.
- Miért is ne mehetnénk el? Mindjárt vége a nyárnak, de az egyik hétvégén szívesen elbuszoznék veled. Vagy vonat. Félek, hogy a szárnyaim még engem sem bírnának olyan sokáig repíteni, hát még téged is cipelve. – Vigyorgok a srácra, és játékosan beleboxolok a vállába, csak hogy érezze, jól elvagyok a társaságában. Én már csak ilyen közvetlen vagyok, nem kell nekem sok idő, hogy gyorsan fel tudjak ajánlani egészen komoly dolgokat. Miután nem voltam messze a főépülettől, és ő is erre kocogott, hamarosan vissza is érünk, én pedig hiába csicsergek, szőke beszélgetőpartnerem kizökken az adok-kapokból, így méltatlankodó vigyorgással markolok rá a bicepszére.
- Figyelsz te rám? – Végre kizökken a bambulásból, én pedig kedves pillantással bólintok, hogy nincsen semmi baj. Inkább végighallgatom, azt, hogy milyen merengősen beszél a testvéréről, igazán imádnivaló dolog, szívesen meg is ölelném őt szimpátiám jeléül, ám Ethan is figyelmeztetett, hogy a srácoknál ez máshogyan működik, könnyen félreérthető. Kár, nehezen tudom eldobni a jellememet, én ilyen vagyok.
- Mi a keresztneve? Hátha ismerem... – Kérdezek vissza, aztán folytatom is, ha már érdeklődik irántam. – Sajnos nincsenek, mindig egyke voltam, de van egy pótapum, aki olyan, mintha báty is lenne. Egyszerűen frenetikus ember. Ő vigyáz rám, majd bemutatlak neki, ha gondolod. – A szüleim halálát most nem mondom, nem akarok megint szomorkodni, megpróbálom elfogadni, hogy nem miattam történt, és már jobb helyen vannak. Felérünk a suliba, ahol félúton elvállunk, ahogyan megbeszéltük, én a konyha felé igyekszem.
Gyorsan előpakolok a hűtőből, hamarosan nagy kupacokban áll az asztalon a tojás, kolbász, hagyma, már csak aprítanom kéne, Mark pont ekkor esik be.
- Jövök! – Bólintok oda, és a fülem mögé tűrök egy arany csigákban omló tincset, nagyon kíváncsivá tett, hogy mennyire ért az elsősegélyhez. Odalépek elé, és felrebbentem a szárnyaimat, hogy jobban hozzá tudjon férni, ám közben eszembe jut valami.
- Miközben jöttünk fölfelé, úgy éreztem, hogy furcsán nyilal a vesém környékén. Lehet, hogy a madár ott is belém kapott volna? Megnézed? – Fordulok meg, bezárva a szárnyamat, és rámarkolok hófehér topomra, egész egyszerűen feljebb emelem, hogy hozzáférhessen meztelen bőrömhöz. Furán kellemetlen, neki kell megnéznie, hogy mit lát.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Pént. 29 Aug. - 22:42

Lily & Mark

- Remek! - mondtam és őszintén elmosolyodtam. Nem éreztem még annál jobbat amikor egy lány neked főz. Jó éreztem, de fantasztikus érzelmeket tud kiváltani belőlem legalábbis igen. Egy nőtől nem várom el, hogy úgy főzzön mint egy étteremben, bár azért ne utálkozva tegye azt a tevékenységet, mert az egyik félnek sem jó. Az a legeslegjobb amikor szeretettel teszik, mert azt lehet is érezni az ételen. Kicsit olyan szeretet íze van a kajának. Lehet hülyeségnek hangzik, de mégis másabb ha valaki nem kedveli a sütés-főzést és ha kedveli.
Egymásba karolva indultunk el a birtokra. Jól esett valakivel beszélgetni. Úgy is rám fért egy kis ismerkedés meg Lily egy nagyon bájos lány, így teljességgel megigézett. Nagyon megértőnek tűnt, így melegséggel töltötte el a szívemet, hogy hozzám hasonlóval beszélgethetek.
-Biztos szép hely! Sajnos még nem jártam ott pedig majd szeretnék elmenni!-feleltem és felnevettem azon, hogy soha se vette magára a dolgot. Sokszor előfordulnak ilyen egybeesések, amik nagyon viccesek tudnak lenni. A nevetésem csak pár pillanatig tartott. Annyira nem volt vicces csak úgy jól esett felröhögni. Los Angeles egy gyönyörű város lehet. Napsütéses. Az emberek boldogok és bronz barnák. Egy álmom teljesülne ha eljuthatnék oda, de azt sem mellőzném, hogy mivel a környéken van Hollywood oda is elnéznék. Ha egyszer arra járok már kihasználom a lehetőséget, hogy a hírességek sétányán fotózkodhassak, a strandon napozzak, szórakozzak. Ha bármikor megtehetem oda fogok menni nyaralni. Gondolom a szórakozóhelyek sem lehetnek kispályásak, sőt nem valami olcsóak sem, de majd úgy tervezem a dolgot, hogy ha lesz rá pénzem. Ezentúl arra fogok félre rakni ha elkezdek valahol dolgozni. Az ábrándozásból kiszökkenve észre vettem, hogy Lily kérdezett tőlem valamit:
-Ó! Bocsi! Elméláztam! Igen van egy húgom, akit mindennél jobban szeretek. Képzeld ő is ide jár.-válaszoltam neki kissé zavartan. Udvariatlan voltam, hogy nem rá figyeltem hanem hagytam, hogy a gondolataim elkalauzoljanak más fele. Zavaromban a szabad kezemmel beletúrtam a hajamba.-Neked?
Visszakérdezésemet követően már a társalgóba be is értünk. Elengedtem a lány kezét és ő már egyenesen a konyhába vette az irányt. Azonnal miután elváltunk leszaladtam a betegszobába, ahol az elsősegélyes szekrényt kinyitva azonnal elvettem a fertőtlenítőt plusz még vattapamacsot is ha kellene. Hamar fel is siettem a lépcsőn majd a konyhába sietve ott találtam Lilyt is aki már készítette a fenséges tojást.
-Meghoztam a fertőtlenítőt!-szólítottam meg amikor beléptem a helységbe.-Gyere! Majd én segítek!

Tárgy: Re: Liliane&Mark Vas. 24 Aug. - 19:58

Mark & Lily

Ha tudnám, hogy Mark miket gondol rólam, bizonyára nagyokat kacagnék, mert nagyon keményen fogtak a szüleim születésemtől fogva, parancs parancs hátán, az állandóan változó szabályoknak örökké megfelelni, és mindehez egy kedves, mosolygó gyermek arcát mutatni, hát nem volt egyszerű, de én szerettem, nem is nagyon kellett eltérnem a jellememtől. Hiszen kinek is árthatnék én? Szeretem megmosolyogtatni a környezetemet, ölelgetni mindenkit, bepótolni az elvesztegetett éveket. Anyáék szigorúak voltak, semmi érzelem, semmi becézés, így Marktól már az is jól esik, hogy ilyen figyelmes velem, pedig csupán egy apró sérülésről van szó. Nem tudom, hogy a többi fiú milyen, Ethant már ismerem, róla egyértelműen jó véleményem van, Gabriel egy picit idősebb, kedves ám tartózkodó, s Daryl, a világom közepe, maga a megtestült kedvesség. Victorról nem tudnék nyilatkozni, felnőtt, sokkal idősebb nálam, már bőven gyereknek kezel, így azt hiszem az első hármassal bezárult a velem egykorúak társasága, még ha Daryl inkább apafigura valahol, mást érzek iránta, mintha ő pelenkázott volna.
- A konyhában aztán tényleg jó vagyok! – Felelem vidáman, pedig nem vagyok egy felvágós fajta. A mesenézések mellett egyedül a főzést csinálhattam, még örültek is neki, hogy magamravállaltam a Hamipipőke szerepet, ami számomra nem volt sosem gond, a mesékben is Hófehérke takarít, meg ilyesmik, közben énekelt is, tehát ez nem egy olyan dolog, ami lustaságra ösztönzött volna. Belekarolok, és már indulunk is az iskola felé, cserfesen tovább beszélgetve, időnként lejebb engedem a szárnyamat, amely finoman cirógatva a srác hátához ér.
- Los Angeles. Az angyalok városa, még ha ezt nem is vettem soha magamra. – Vigyorodom el, sosem volt alkalmam körülnézni, hogy rajtam kívül vannak e szárnyaskák. Nem is mertem rákérdezni, mint ahogyan a kérdések teljességgel értelmetlenek voltak, sosem kaptam választ. Még a gyermeki kérdéseimre, hogy miért kék az ég, miért mászik a pók, ilyesmik. A tévé bizony tanítja az ember lányát kommunikatív szülők hiányában.
- Testvérek? – Kérdezek vissza, és lassan felérünk a társalgóba, ahol az előzetes megbeszéltek alapján a konyhát célzom meg, elkezdem kikészíteni a serpenyőt, majd a tojásokkal kezdem a mixtúrát. Kerül majd bele kolbász, és hagyha is, csak az alapja legyen meg. Addig remélem megkapom a fertőtlenítőt is.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Csüt. 21 Aug. - 22:38

Lily & Mark

Lily nagyon laza lánynak tűnt. Elragadó személyiségű és a sérülését is úgy fogta fel mintha egy kis karcolás lenne. Lehet nem mutatta, hogy fáj neki, mert vannak olyanok akik nem szeretnek elgyengülni ő nem ebbe a fajtába tartozott az én elmondásom szerint. Inkább Lily egy normális és kedves lány aki nem olyan nyavalygós, mint a legtöbben. Nincs bajom ha egy lány néha nyavalyog, csak akkor ha folyamatosan csinálja.... Az ki tud hozni a sodromból.
- Jó! - egyeztem bele és nagyon örültem, hogy ő megcsinálja a reggelinket. Imádom ha egy nő tud főzni. Aki tud főzni az már rossz nem lehet. Liliane főleg nem, mert ő egy angyal mint külsőleg, mint belsőleg. Az én lány ideálom az ilyen kedves,aranyos és megértő lányok.
-Rendben!-mondtam és elindultunk egymásba karolva. Kellemes érzés volt edzés után sétálni. Éreztem ahogy az izmaim feszülnek a futástól és kis izomlázat véltem e mellett felfedezni.-Houstonba! És te Lily?-kérdeztem vissza udvariasan.
Ahogy vonultunk egyre erősebben és erősebben sütött a nap. A futás óta legalábbis biztosan melegebb lett az idő, mert amikor elindultam még az idő hűvös volt főleg kora reggel. Korán jó futni, mert akkor nem is sül meg az ember meg ha korán kelek sokkal fittebbnek érzem magam.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Csüt. 21 Aug. - 11:01

Mark & Lily

Felállok, és belekarolok, hogy immár tényleg magunk mögött tudhassuk az egész sérüléses mizériát, talán már ő is kipihente azt, hogy a nyakába esve letaroltam. Szerencsére úgy tűnik, teljességgel mellőzi a férfias megbántottságot, és hozzám hasonlóan cserfes alaknak tűnik. Ez már csak azért is jó, mert hiába vigyorgok én bárkire, aki komolykodik, egy idő után valakinek kellemetlen lesz, ha nem jutunk közös nevezőre, főleg hogy tőlem aztán leshetik, hogy jól átgondolok mindent, elönt a szomorúság. Ilyen vagyok, ilyen is maradok.
- Akkor tudod mit? Menjünk fel a suliba, aztán a társalgó konyhájában én előkészítem a hozzávalókat, addig szerezz valami fertőtlenítőt, ha ez megnyugtat téged. – Dobom fel a javaslatot, mert valahol igaza lehet, nem örülnék neki, ha napokig nem tudnék repkedni, mert figyelmetlen voltam. Abból indulok ki, hogy esetemben mindenki meglepődik, hogy mennyire közvetlen vagyok, de hát Mark is az, akkor mégsem lehetek annyira különös teremtmény. Vagy mindketten azok lennénk? Sebaj, akkor pedig különösen jó érzés rátalálni egy hozzám hasonlóra.
- Menjünk, és akkor mesélj magadról Mark, hol cseperedtél fel? – Indulunk el egymás karjába fonódva. Ha mennyiről láthatna minket valaki, akkor akár szerelmespárnak is hihetne, pedig erről szó sincsen, még sosem tapasztaltam meg a szerelmet. Szeretem ugyan Ethant, de nincsenek igazi fogalmaim arról, hogy mi is az. Darylt is szeretem, őt máshogyan, nehéz lenne most mindezzel foglalkoznom, nem tudom meghatározni ezeket a furcsa fogalmakat. Közvetlen vagyok, bízva abban, hogy nem érzi magát más kellemetlenül miattam. Ha egy kicsit jobban megismerjük majd egymást a sráccal, akár az is felmerülhet, hogy elviszem repülni, láthatóan nincsen olyan képessége, mint szőke alvópartneremnek, hiszen a szárnyaim nagyon is virgoncak Mark mellett, már amikor nem keveredek légiharcba holmi sasokkal.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Vas. 17 Aug. - 17:09

Lily & Mark

- Nem tűnik vészesnek,de te tudod! - mondtam és én is megrántottam a vállamra. Nem kényszerből mondtam neki,hogy jobb ha valaki látja a sérülését, csak kicsit aggódtam érte. Néha egy kis dologból is lehet valami súlyosabb szövődmény. Nem játékok ezek a sebek.... Én nem szeretek játszani velük.-Azért fertőtleníteni le kéne szerintem!-feleltem aggódva és felszisszentem amikor láttam,hogy még mindig folyik belőle a vér.
[color=#666688]-Értem! Jó,ha már így alakult jobban megismerhetnénk egymást.-értettem egyet Lilyvel és rámosolyogtam. Jól esett,hogy felajánlotta elkísér engem egy darabon.-Nem még nem. Edzés után terveztem. Remek,imádom a rántottát!-válaszoltam és fel is álltam majd a lánynak nyújtottam a kezem,hogy felsegítsem.
Remek alkalomnak ígérkezett a reggeli ahhoz,hogy jobban megismerjük a másikat. Nem csak,azért voltam benne,hanem az edzés is kimerített,amitől felettébb éhes lettem. A számba éreztem a mennyei rántotta ízét egy kis borssal és szóval spékelve......

Tárgy: Re: Liliane&Mark Hétf. 11 Aug. - 18:34

Mark & Lily

Teljesen meg vagyok lepődve, hogy ezúttal nem én vagyok az a fél, aki a másiknak lesi a kivánságát. Ezt még meg kell szoknom. A srác nagyon kedves, hogy így körülugrál, megoldásokat keres a fájdalmamra, és már csak udvarisságból is hagyom, hogy átvegye az irányítást, ellásson. Gyengélkedőre nem szándékozom menni, a pad bőven elég lesz első körben, ha nagyon elfertődözne a karmolás, vagy fájlalnám a térdemet, akkor majd szépen egyedül megoldom. Nem vagyok a szó szoros értelmében angyal, biztosan nincsen köze a bennem élő fénynek a bibliához, ez valami más, ami például Ethan közelében nem is működik. Ahogyan a professzor is hívta, valami eltérő út, amely miatt más lettem, mint a többi ember. Talán ezt az erőt akarták anyáék úgy annyira óvni.
- Ne aggódj, annyira nem vészes. – Rántom meg a vállamat kedvesen, ekkor mégis átcikázik rajta valami kellemetlen érzés. Lehet, hogy ellazáskodtam. Már a padon ülünk, ezért nem roggyanok meg, de piciny ujjaimat odakapom, a vér csak nem akar elállni. Végigsimítok a homlokon, egy pillanatra kivert a veríték, nem szoktam elesni, vagy sérülést szenvedni, talán nem is birom a fájdalmat? Elég késő lenne erre most ráébredni. De nem, bírni fogom, hátravetem szőke tincseimet, és egy pillanatra behunyom amúgy áfonyakék szemeimet, hogy erőt merítsek a pillanatból, majd amikor ismét kinyitom, felnevetek, nem hagyom, hogy legyűrjön az érzés.
- Repülni indultam volna, most inkább pihentetem. Elkísérlek egy darabon, akár mesélhetsz is maradról, jó hallgatóság vagyok. Reggeliztél már? Olyan korán van még, terveztem magamnak egy rántottát. Mit szólsz? – Kérdezem közvetlen bájjal. Sosem voltam túlságosan pironkodós az ismeretség terén, most végre megtehetem hogy barátok szerzek, akik mellett végre nem kell unnom magam.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Csüt. 7 Aug. - 22:42

Lily & Mark

Az,hogy segítettem Lilynek nagy melegséggel öntötte el a szívem. Nem csodálom, hiszen nagyon szeretek másoknak segíteni. Kis srác koromban is nagyon sokszor játszottam szuperhősdiset. Akkor azt elterveztem, hogy meg fogom menteni azokat akik segítségre szorulnak. Most is szoktam segíteni a bajba jutottakon csak nem úgy, mint a képregény beli hősök. Gondolom a lány is értékelte a segítségemet, persze ha nem az se érdekel, mert nem azért teszem. Mivel angyal, ezért biztosan díjazta az akciómat.
- Igaz. – mondtam és én is megrántottam a vállam. Nem tűnt nyafogósnak, pedig elég csúnya volt a sérülése a szárnya belső felén. Némi vér még csordogált belőle, amiről a lány nem nagyon vett tudomást.
A padhoz hamar oda értünk. Eredetileg fel akartam kapni a karjaimba, de úgy döntöttem mégsem teszem, hátha fájna a szárnyainak meg nem akartam nagyon hősködni.-Mindenre fel kell készülni! Tudod nem lehet az ember elővigyázatos mindig! -válaszoltam. Tényleg hasznos, hogy megtanultam mit kell csinálni rosszul lét esetén, mert ha nincs velem olyan aki tudja mit kell akkor el tudom mondani mit kell tenni-e annak a személynek. A másik ok pedig az, hogy tényleg nem figyelhetünk oda minden egyes kis léptünkre, mert aközben is megsérülhetünk vagy ilyesmi. Én se mindig voltam rosszul életemben leginkább csak oltásokkor vagy vérvételkor. Nem pont a vértől voltam rosszul, hanem a tűtől amit a karomba láttam meg oltásnál mindig előtte nagyon féltem és az is kiválthatta belőlem a rosszullétet. Sokszor volt már, majdnem elájultam ezen alkalmakkor. Érdekes módon orvosnak elmennék nagyon szívesen a vérvétel dolgot mellőzném. Ha másnak kell adni oltást akkor nem vagyok rosszul talán vérvételkor sem, de abban nem vagyok annyira biztos.
-Igen! Éppen indultam már vissza a birtokra. Te pedig? -kérdeztem és ránéztem majd helyet foglaltam mellette. Fogalmam sincs miért repülhetett ilyen korán. Talán csak a szárnyait melegítette be vagy ilyesmi. Nem sok szerencsével.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Csüt. 7 Aug. - 7:37

Mark & Lily

Egymást segítjük talpra, nekem az sem okoz gondot, hogy a fehér ruházatom itt-ott összekoszolódott, ennél nagyobb bajunk ne legyen, és annyi van még belőle, hogy csak felsietek a szobámba, átöltözöm, majd ott folytatom, ahol abbahagytam. Vagyis izé.. másokat nem akarok letarolni sas-karate után. Tetszik a fesztelensége, olyan komoly alakokkal akadok össze, kedve Edwarddal, Gabriel is úgy érzem, hogy picit ki akart oktatni, sőt még Ethan is elmesélte, hogyan kéne öltöznöm, miért is ne legyek csábító. De nehéz ez így. Szeretek ismerkedni, barátkozni, de nem jó, amit csinálok. Nem tudok olyan komoly lenni, mint ők. Ha felnőtt leszek, ez ezzel jár?! Nem, akkor inkább maradok Lily, aki rajzfilmeket néz, aki egy szál semmiben nyit ajtót, ami szintén nem igaz, mert fehérnemű volt rajtam. A kacsintást bátran viszonzom, ha szeretné, miért ne találhatnék vele ismét a jövőben? Ha el tudok beszélgetni valakivel, jó érzés vele lenni, hát tegyük!
- Ebcsont-beforr. – Vonom meg a vállamat, tollas szárnyam követi a mozgását, ahogy lepillantok a belső peremére. Valóban csordogál némi vér, zsibbadtnak érzem, nem úgy, mintha nagyon sajogna. Kisöpröm arcomból a hajam, nagyjából kezdek semmit sem látni. Többen tanácsolták már, hogy vágassam le, a rövid divatos, én így szeretem. Sokáig tart a kifésülés, a szárítás, a végén mindenért kárpótolnak az aranyló csigák.
- Menjünk. – Bólintok végül rá, kedves tőle, hogy ilyen előzékeny. Rátámaszkodom, csakis azért, hogy úgy érezze, segíthet, belül tényleg máshogy látom a dolgot. Nagyon játsza a mesebeli szőke herceget, pedig az én szoktam lenni, hékás! Az én dolgom, hogy bajba jutottakat húzzak ki a csábából, azért is fura ez így, nekem a legritkább esetben szoktak segíteni, a professzor is megmondta, a világ önző, de hinnünk kell abban hogy jobbá tehetjük. Én azon vagyok. Találunk végül egy padot, amire le tudok ülni.
- Arra vagy felkészülve, hogy a nyakadba esnek? – Veszem át nevetve a kulacsot is, és a cukrot is, az ivás után ez utóbbi különösen izlik, forgatom is a számban rendesen. Sápadtnak tűnök? A repülésben inkább mindig kipirulok, mondjuk most nem látom magam kívülről. Már nem is fáj a szárnyam, a szobában azért kitisztítom. Elég törékeny alkatom van, de az az egyetlen izmom, amely tényleg nagy teljesítményekre képes, mint amikor Gabriel súlyával együtt repültem, az milyen csodálatos volt!
- Edzeni voltál errefelé, Mark? – Kérdezem végigfuttatva rajta a tekintetem, s felhúzom a térdeimet a padra, hogy átkulcsoljam azokat.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Hétf. 4 Aug. - 22:23

Liliane & Mark

- Igen. - feleltem kurtán és elnevettem magam.-Rendben!-mondtam és kacéran rákacsintottam. Nagyon kedves lánynak tűnt és a kacagása is nagyon ragadós volt.
-Sajnálom! Eléggé nagyot karmolt az a sas!-feleltem és fájdalmas arcot vágtam. Bírom a vér látványát,de van olyan,hogy egy sérülés miatt rosszul is tudok lenni,mert a fájdalom miatt leesik a vércukor szintem ami nem valami kellemes dolog. Minden elsötétül,kábé olyan mint ha majdnem elájulnál.-Ha nem fáj nagyon akkor csak menjünk egy padhoz!
-Semmi probléma! Én nem bánom úgy is csak kevés választott el,hogy vissza érjek a birtokra.-feleltem és rámosolyogtam,mert ő is nagyon aranyosan nézett felém. Ezután úgy döntöttem,hogy felkapom és elviszem a legközelebbi padhoz. Így is történt. Útközben a teste az enyémhez simult és éreztem a finom illatát. Ennél fenségesebb illatot még az életben nem éreztem senkin. Leültettem egy padra és a kulacsomat felé nyújtottam. Biztos szomjas lehetett e kalamajka után majd a zsebembe némi turkálás után találtam egy cukrot amit a kezébe nyomtam.-Edd meg! Valószínűleg leeshetett a vércukor szinted,mert sápadtnak tűnsz,szóval azért adtam,hogy nehogy rosszul legyél! Ha esetleg bekövetkezne tudom a megoldást,mert velem is megtörtént egy párszor,ezért már elsajátítottam mit kell tenni ilyen helyzetekben.
A rosszul levés kezelésében már tényleg profi voltam,mert velem néhányszor megesett sajnos. Elég ha már nem iszol vagy eszel és egyből rosszul lét a következménye.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Kedd 29 Júl. - 22:59

Mark & Lily

Hátrahúzom a szárnyakat, nem is nagyon foglalkozom a sebbel, sokkal inkább azzal, hogy netán másnak fájdalmat okoztam. A más ez esetben ez a csinos szőke fiú, akit nagyjából belegyalultam a földbe, még ha nem volt szándékos. A térdemet sikerült lehorzsolnom ez is alig érdekel, inkább gyorsan felpattanok, hogy a kezemet nyújtva segítsem talpra. Még szerencse, hogy nyár van, mert jól összekoszolhattam volna, ha mondjuk az avarba száműzöm, vagy éppen havas már a táj. Kissé meg van illetődve, biztosan az ütközésttől.
- Izgalmassá? – Kacagok fel, és lágyan a vállára paskolok. – Ha neked attól izgalmas, hogy rád esek, akkor máskor fuss el az ablakom alatt, és feldobhatjuk a dolgot. – Felelem szelíden, nem tudom magamra venni, hogy tőlem van ettől elámulva. Ethan mondott valami olyasmit, hogy milyen csábító tudok lenni, amin a mai napig kuncogok, biztosan viccből említett ilyet. Most meg fel is vagyok öltözve, nem igazán érteném, ha megint zavarba hoznék valakit. A kezét nyújtja, amit két kézre fogok, és úgy rázom meg.
- Lily. Lilianne. – Nem is tudom, hogy melyiket mondjam, mert ráébredek, hogy nem bemutatkozni akart, hanem ő is felsegíteni engem, amiben valahol megelőztem. – Oh, ez semmiség, én voltam az erősebb. A sas most megtanulta, hogy velem ne kekeckedjen. Ha úgy érzed, mehetünk tőlem, egy kicsit fáj csak, de ha téged ez megnyugtat. Rád támaszkodjak? – Kérdezem ha már ennyire segítőkész, s átkarolva a derekát, rá támaszkodom, pedig nem érzem szükségét. Csak azért teszem, mert úgy vélem, javítana az önbizalmán, ha támogathat. A rajzfilmekben a herceg mindig bátorít. Más kérdés, hogy jobb szeretek én a herceg lenni, de a dallal még várok, Ethannak ugyan tetszett, de ne általánosítsunk.
– Elnézésedet kérem, hogy megzavartam a futást. Valahogy... így alakult. – Vetek rá egy tüneményesen édes pillantást, kedves, hogy ennyire segítőkész velem. Még meg kell tanulnom azt, hogy a repülést ilyen szabadon űzhetem.

Tárgy: Re: Liliane&Mark Vas. 27 Júl. - 22:44

Liliane & Mark

Amikor már majdnem az erdő szélén voltam egy lány repült bele a nyakamba,így a hirtelen rám nehezedő súlytól elterültem és a lány is velem együtt. Kicsit a történet kaotikus volt,de legalább nem a hétköznapi rutin szerint történt minden. A szám tele volt toll pihékkel,szóval azt próbáltam kiköpködni,nagy nehezen,de végül sikerült. Még mindig feküdtem és akkor éreztem,hogy kicsit bevertem a micsodámat,így feltápászkodtam és a lányra néztem aminek következtében a fájdalom egyből elillant. Azonnal tágra nyíltak a szemeim,mint ha csak angyalt láttam volna végül is az volt,mert szárnyakkal rendelkezett és pont rám esett. A szeme gyönyörű kék színű volt amitől elolvadtam és az arca is mese szép volt. A hajáról nem is beszélve,mert olyan szőke volt,mint tényleg egy angyalé.
- Semmi baj! - szólaltam meg a nagy csodálkozásom után.-Legalább kicsit izgalmasabbá tetted a futást,úgy sem történik az emberrel ilyen hétköznap.
Főleg nem egy ilyen szép lánnyal egészítettem ki magamban a mondatot. Láttam már itt a birtokon nagyon sok szép lányt,de ő más volt,mint a többi valahogy a kisugárzása is egy angyaléhoz hasonlított mint sem egy emberéhez. Nagyon megfogott ez a lány,így kedves akartam vele lenni. Nem mintha mással nem lennék az,de ő tényleg elkápráztatott.
Felálltam és a kezemet nyújtottam neki,amikor megpillantottam egy kis sérülést a szárnyán ami kicsit vérzett is. Lehet ez volt az oka,hogy rajtam landolt.
-Jól vagy?-kérdeztem a sérülésére mutatva.-Jobb lesz ha elviszlek az orvosiba,mert ezt egy orvosnak muszáj látnia,nehogy nagyobb baj legyen belőle.
Az ilyen helyzetekben mindig kötelességemnek érzem,hogy segítsek bárkiről van is szó. Régebben amikor gyerek voltam nem nagyon segítettem az embereknek akik bajban voltak,de most már rájöttem nem szabad cserbenhagyni a társainkat. AZóta már nagyon sokat értem,okosodtam...stb

Tárgy: Re: Liliane&Mark Pént. 25 Júl. - 11:22

Mark & Lily

Egy fokkal jobban vagyok, miután tényleg eldöntöttem, hogy nem fogok rémregényeket olvasni. Félretettem, nem is nagyon érdekel a vége, úgyis valami borzalmas, igazán szörnyű dolog történik a szállodával, ahogyan mindenki mással, aki eddig megfordult ott. Ennek folyományaként egészen jól sikerült aludnom, kipihentebben talál a reggel, az ablakomban megvan a három kis tégely, amelyet egy rajzfilmből puskáztam. A szerepük, hogy elriasszák a rossz szellemeket. Na nem mintha ilyesmitől kéne félnem, de jó dolog hinni valamiben, valahogy az ilyesmik határozzák meg az ember életét. A szárnyamat viszont sikerült úgy elaludnom, hogy csak na, teljesen le van zsibbadva. A korábbi éjjelekhez képest, most nem forgolódtam, nem dobáltam magam, csak eldőltem, nagyjából tíz órát lehettem ugyanabban a pózban, a tollas izom pedig teljesen kikészült tőle, pedig nincsen komoly súlyom. Megmosakszom, hátha addig jobb lesz, de nem, ehhez repülnöm kell, meg kell mozgatnom. Már volt olyan, hogy kivetettem magam az ablakból, páran felsikoltottak, mert nem látták az első pillanatban a szárnyaimat, ezért nem ragadtatom el most magam ilyesmire, mert még megint halálra rémülne mindenki. Szépen lesétálok az udvarra, ahol nekifutok, és úgy rugaszkodom el. Az első pár szárnycsapás nem túlságosan mámorító, erőltetni kell. Végre rátalálok a helyes útra, és már lustábban tudok ráfeküdni a szélre, alig kell csapnom. Nem megyek túl magasra, éppen a fák fölött, hogy belássam a birtokot. Nem vagyok egy harcias alkat, de amikor egy felháborodottan kőröző sas nekem jön, akkor bizony meglendítem az egyik szárnyam, és arébb hesegetem, ám mégis sikerül megkarmolnia. Jaj mamám, pedig nem akartam bántani, most pedig vérzik... nem fáj nagyon, a tollaim alatt alig érzek valamit, annyira erősek, de nem akarok mindent összevérezni, így le kéne szállnom, hogy kicsit letörölgessem legalább. Függőlegesen teszem meg, nem pedig vitrolázva, és még mindig az oldalamhoz érő sérült izomrészt tapogatom, így nagyjából az alattam elfutó fiú nyakába érkezek, még fájdalmasabban letarolva őt.
- Awww.... – Nyögök fel, miután mindketten elterültünk, én pedig próbálom magamról lehámozni a szárnyaimat, neki is biztosan tollpihékkel van tele a szája. A fényem természetesen most is pulzál. Amint sikerült felülnöm elnézést kérően villantom rá áfonyakék pillantásom.
- Sajnálom, ezt egy kicsit elnéztem...

Tárgy: Liliane&Mark Vas. 20 Júl. - 23:48

Liliane & Mark

Reggel 7 óra van. Éppen a Falling Leaf erdőben futok. Az erdő gyönyörű ilyen korán,mert a madarak szépen csicseregnek és a nap fénye is szépen szűrödik át a fák levelei között. Az növényzet csupa zöld,egy-két helyen bukkan elő más-más szín. Tökéletes a hely és az idő a futásra,nem túl zajos,de nem is csendes.
Meleg van,így a szokásosnál is jobban izzadok. A kezemben lévő kulacsra nézek és úgy határozok,hogy egy kicsit megállok kortyolni belőle majd folytatom a futást. Fokozatosan gyorsulok,de akkor sem túl gyorsra,mert nem az a lényeg,hanem mennyit futsz meg ha lassabban fut az ember akkor levegőt is könnyen kap az orrán keresztül. Már egy ideje tudom a szaladás szabályait. Az elején emlékszem rá mindig a számon vettem a levegőt ami nagy hiba volt,mert akkor elég hamar elkezdett szúrni az oldalam a másik amit tanultam az az volt,hogy nem szabad egyszerre lefutni például 4 km-t,hiszen elég ha az ember kezdésnek csak 1 kilométert fut vagy pedig többször fut keveset,mert az is nagyon hatékony tud lenni.
Már biztosan megtettem 2 kilométert. Összesen 8 Kilométert szoktam futni,mert az erdő egy szakaszáig 4000 méteres az út az X-Birtoktól utána meg vissza ismét 4000 méter. Bőven elég,mert emellett más sporttevékenységet is űzök,mint például a táncot vagy súlyzózok.....stb. Persze nem mindennap edzek,egyrészt az sem egézséges meg kell egy kis lustálkodás is,másrészt mert bedurranhatnak az izmaim ami néha kicsit fáj. Lehet azért is,mert túl hajszoltam magam vagy éppen az adott esetben hatékonyabb volt az edzés.
Lassan oda is érek a célhoz. Amint oda értem mély levegőket veszek és közbe kicsit ellazítom az izmaimat mindenütt meg kicsit nyújtok is,így kevesebb az esélye annak,hogy megsérülök. Nyújtás közben érzem ahogy az izmaim megfeszülnek és kicsit remegnek is ami annak a jele,hogy hatékony volt a futás. Utána kicsit még állok majd leülök az egyik fa tövébe. Azért nem egyből ültem le,mert akkor beállnak a láb izmaim ami megint csak nem túl jó érzés. Miközben ülök nézem a karomon lévő órát,még 5 percet pihenek és futok vissza.
Elmúlt az 5 perc szóval felpattanok és elindulok. Kicsi nehézkesen,de sikerült felvenni a megfelelő tempót. Érzem a lábaimban főleg a combjaimon a fájdalmat,de az motivál,hogy fit és egészséges vagyok,így nem adhatom fel.

Tárgy: Re: Liliane&Mark

» Liliane Fontaine
» Mark&Sky
» Charlene&Mark
» Lily&Mark
» Mark Wahlberg