Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?
Az oldal alapítása: 2013. szeptember (A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
chatbox
promónk
Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)
Az ész, az egyformán lehet az isten adománya s az ördög ajándéka. Az a kérdés, mi lakik a szívben, s nem az, hogy mi az agyban. Romlott szívvel a legeszesebb ember sem fog az emberiségre áldásos cselekedeteket elkövetni, jó és nemes lélekkel azonban a legkorlátoltabb ember is hasznos tagjává lesz a társadalomnak.
Userinfo: Főkarakter Név: Kayden Rodderick Osborne Mutáns név: Diabolo Születési dátum és hely: 1967. április 8, Toronto Kanada Besorolás: Diák
Képesség(ek):
Elsődleges képesség: Démon szárnyak Osztályozás: Gamma Aktiválódás: születésétől Képesség jelenlegi szintje: Képes vagyok repülni és fizikai védelmet nyújt, bizonyos szintig, például, ha a fejemre omlik némi kavics. A szárny színezete alapvetően fekete, de néhány sérülés miatt találhatók rajta piros csíkok. A szárnyam képes az önregenerálódásra, vagyis akár le is vághatják, akkor is pár hónap alatt újra ugyanabban a méretben található, mint a levágás előtt. A másodlagos képességem nem, vagy csak minimálisan hat a szárny gyógyulására. Képesség távlatai: teljesen kifejlődött
másodlagos képesség: spontán regeneráció Osztályozás: Béta Aktiválódás: születésétől Képesség jelenlegi szintje: A vágások, kisebb sebek azonnal, a törés maximum pár percen belül, de akár egy halálos seb is maximum 5 percen belül rendbe jön. Képesség távlatai: teljesen kifejlődött..
Jellem: Vidám,nyitott gondolkodású fiú vagyok. Nem keresem a bajt, de nem mondok nemet az ésszerűség határain belül a kalandra. Körülbelül ugyanolyan vagyok, mint gyerekként, játékos, pajkos és szemtelen. Az egykori virgonc gyerekből érett, fiatal felnőtt lettem, de a kalandvágyam továbbra sem lankadt, bár némely sérülés emlékeztet egy bizonyos balesetre, bár az okát, hogy a heg mért maradt meg a mai napig nem értem, ami mély nyomott hagyott bennem. ami miatt megfontoltabb lettem.
Kinézet, megjelenés: Átlagos testalkattal bírom, hajam hosszú, fekete, szemem barna, arcom hosszúkás, de megőrizte gyermeki báját. Szeretem az elegáns, de bő ruhákat, pólóban inkább a fehéret preferálom, fölé egy szürke mellénnyel, nadrágban is a szürke dominál. Szeretek bajuszt, szakállt viselni, amit mindig karban is tartok a hajammal együtt. Sok mindent el lehet mondani rólam, de piperkőc nem vagyok, azért a kinézetemre mindig adok. Egyetlen dolog van, ami miatt kitűnök az emberek közül és az a szárnyam
Előtörténet: 1967 április 8-án születtem Torontóba, de gyermek koromat Hamiltonba töltöttem. Már születésemkor tudni lehetett, hogy nem vagyok átlagos gyerek, mert a hátamon két tenyérnyi szárny volt található. A szüleim megijedtek, így levágták, majd életem során többször is megismételték, de a szárnyam valamiért mindig visszanőtt. Kezdetben pici volt, majd ahogy nőttem úgy egyre nagyobb lett. 3 évesen jöttem rá, hogy mit csinálnak a szüleim és innentől kezdve nem hagytam nekik, bár sok beleszólásom nem volt. A szárny velem nőtt, születésem után gyorsabban, majd a gyermekkorba érve lelassult, majd a tinédzserkoromba újra meggyorsult, végül majd 2 méternél állt meg. De ne rohanjunk ennyire előre 19 évet. Születésem átlagos volt, annyi különbség volt, amit már korábban említettem, a szárny. Gyerekek mindig piszkáltak, így a szüleim az óvoda elvégzése után magántanárok kezeibe kerültem, akik a szüleim tudtán kívül maguk is mutánsok voltak, bár a képességük kevésbé volt látványos, bár a szüleim ekkor is levágták mindig a szárnyam tanáraim pontosan tudták, hogy mi vagyok. Az általános iskolát magándiákként végeztem el, de a szüleimnek fájt, hogy nincsenek barátaim, nincsen emberi kapcsolatom másokkal, így a gimnáziumba már rendes iskolába jártam, ahol hamar kialakítottam a baráti körömet, akik sok hülyeségbe belevittek, de hát a képességem mindig megmentett. Kórházba sosem voltam. 18 éves voltam, amikor az akkori barátaimmal buliba voltunk, majd hajnalba hazafelé tartottunk, de hát rajtam kívül, aki képtelen voltam berúgni, a regenerációs képesség miatt, de nem volt jogsim, mindenki más nagyon részeg volt, így "sikeresen" felcsavarodtunk egy fára. Ketten éltük túl, akik szinte sértetlenül szálltunk ki a kocsiból, mind a ketten a képességünk miatt. Társam akkor gondolkodás nélkül megfogta a kezem. - gyere, meneküljünk. Nem tudhatják meg, hogy itt voltunk, nem tudhatják meg az emberek, hogy mik vagyunk. ~Mik vagyunk?~ Én tudtam, hogy több vagyok, mint egy ember, de a társamról nem. Kérdésekkel a fejembe követtem egészen a szomszéd városba. Innen minden felgyorsult, néhány hozzánk hasonló támadt meg, de mai napig rejtélyes módon megmenekültünk, majd egy hatalmas birtokon ébredtünk. Egy ember állt mellettünk, aki Charles Xavier néven mutatkozott be, majd elmondta, hogy valami mutáns suliba kerültünk és a szüleinkkel már beszéltek és a beleegyezésükkel mostantól itt folytatjuk a tanulmányainkat.
//Új ET írást Charlessal megbeszéltem//
A hozzászólást Kayden R. Osborne összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. 4 Feb. - 17:53-kor.
Charles Xavier
mutant and proud
Tanár
let me to help you
Play By : James McAvoy
Hozzászólások száma : 1244
Kor : 39
Tárgy: Re: Kayden R. Osborne Szer. 4 Feb. - 9:55
Elfogadva!
Szebb lett volna talán egy kicsit bővebb kifejtés, de azért így sem olyan vészes. A másodlagos képességet azért kérlek utólag fejtsd ki, oké, hogy tudja mindenki mit jelent, de attól még nem kéne teljesen üresen hagyni, a pirokinézist is mindenki tudja mit jelent, de nem feltétlenül mindenki ugyanúgy írja le. A spontán regeneráció egyébként sem omega szintű képesség, béta ahogyan ITT is le van írva. Egyébként az elsődleges képessége érdekes, kíváncsi vagyok mit hozol ki belőle, bár még mindig áll, hogy érdekelne egyszer tőled egy átlagos kari, nem omega szintű képességgel, aki nem váltja meg és uralja akár egyedül is a világot. ^^ Foglalózz aztán mehetsz is játszani.