Alysa & Rashid - Kötözések

Alysa & Rashid

-Már nem tudom.*Az eszem lecsúszott a lenti régióba, gondolkodni sem vagyok képes, de ebben a helyzetben balfasz aki gondolkodni akar. Összeszorított fogakkal „tűröm” ahogy tekeredik egy kicsit mint a kígyó, és haljak meg ha nem tényleg olyan a mozgása. Legyűrni a fenevadat nem kerül sokba, hagyja magát és ez csak tovább szítja az amúgy sem kis lángokat. S ha már ő játszott hát én is azt teszem, tudom és érzem, hogy szerinte célt értem középtájt, de feljebb csúszok és a kezei által felkínált gömbölyded formákat veszem célba. Nyelvem hegye találkozik a kis halmokkal, gombokkal, félrelökve a játékos hüvelykeket…nyalóka, szívószál játékot űzök vele. Mikor megelégelem – lásd: már a lila köd is leszállt az agyamra – újfent lefelé indulok csókokkal kóstolva a finom bőrt, fényes és nedves nyomot hagyva magam után, akár egy meztelen csiga. Csak ez jobb és finomabb. Végül, megvárva a türelmetlensége rezdüléseit és, hogy önként-önkéntelenül is felkínálja az ölét, lecsapok az illatos rózsára. Ezen a ponton elveszek mint egy kódorgó óvódás a karácsonyi vásárban. Képtelen vagyok abbahagyni, minden kis rezdülés, sóhaj és nyögdécselés csak tovább tüzel, még többet akarok kicsikarni belőle, és ha csak nem vet véget az egész nyalakodásnak, mint jó sportoló a csúcson hagyom abba. *

Alysa & Rashid

*Nem jutok szóhoz, mivel fészkelődik az ölemben és ez meglehetősen behatárolja a cselekvési lehetőségeimet, hiszen az idomok önmagukban is ingerlőek, hát még ha hozzám dörgölőzik mint egy cica. Csak szemet forgatok és elengedek egy nagy sóhajt amivel titkon az újra feltörő vágyaimat próbálom késleltetni. *-Mert így százszor hallgatva nem unalmas.*Értőn bólintok, bár a fene sem érti de nővel, ágyban, meztelenül nem vitázunk. Le is hajtom a magam italát míg nőm csak ráérősen kortyolgat, ő nem siet. Az én poharam már koppan, aztán elmarom az ajkait egy kisebb táncra, azért a vége felé az egyik kezem lecsúszik a fenekére. Rámarkolok. Az ital, a hajlékony női test, a fülledt erotikájú fények és színek….isten mentse meg a férfiembert. *-Nem az ital tüzelt fel cicus.*Picit megemelem a fenekét, hogy odalent lélegzethez jussak. De nem nagyon hagyja, rám hajol, hogy lenyalja a rám kent bort.* -Az _is_ akarok. Engem te nem….hhmmmm….*Óriási önuralomra van szükségem, hogy ne döntsem azonnal hanyatt, csak az ujjaim szorítása a fenekén és a mélyről jövő torokhang jelzi, hogy nagy léptekkel haladok előre és ha valahol elveszítem a fonalat, akkor egy random és nem csőbe töltött vulkánkitöréssel lesz dolga. Kiveszem ha engedi a poharat a kezéből, hogy letegyem, útban van na, majd a másik kezemmel is rámarkolok a félholdra.* -Romantikázzunk édes!*Megemelkedek, őt is emelem, utóbbi sem kerül nagy erőfeszítésembe, majd ha nem nagyon ellenkezik és nem kell cselhez folyamodnom, átfordulok vele együtt, hogy ő legyen alul. Éééés nem esek neki mint delíriumos az ajtónak, hanemlentről kezdve a csókolgatást elindulok felfelé a bokájától, a térdhajlaton át a combjáig, önmagamat is édes kínok közé dobva, feszegetve azt a rohadt íjat, és nem állok meg az ölénél, csak óvatosan és alig lehelve időzök el s máris megyek feljebb, pici has, pici köldök, és még feljebb. Már ha hagyja…*

Alysa & Rashid

-Azt nem mondhatnám. *Vigyorgok a lábait nézve mikor már az ágyban csücsülünk öl az ölben. Egy ideig, de libben az asszony, hogy kérésemnek eleget tegyen, soha rosszabb napot ennél. *-Fehér habos fodrokat se…de! Itt most hogyan romantikázzak? *Emelem a mutatóujjam a „de” szónál, hogy nyomatékot adjak további szavaimnak, majd csak azután mutatok körbe karjaimat lendítve, nem mintha bajom lenne a szobával és mindent megoldok, de remélem érti mi a férfias és megjátszott nyűgöm tárgya. A szoba maga a fülledt erotika, arra csábít, hogy azonnal, reptében és vadul, észvesztve. Semmi cirógatás, semmi becézés, csak tömény szex kifulladásig. Pedig szívesen elidőznék itt-ott, főleg, hogy most jobb képet kapok a lágyan ringó csípőről és a kerekded, izmos hátsóról. S persze, hogy utánanézek, a zene felcsendülése után még inkább, hiszen megkapom a várva várt magántáncot és szerintem ha a milliomos apuci kisfia fizetne érte egy valag pénzt, ilyet akkor se kapna. *-Én is elég izgatott vagyok…*Válaszolok a dalszövegre és mint egy kiskirály terpeszkedem el az ágyon, hátamat a támlának döntve, két karomat oldalt széttárva pihentetve a fán, lábaim is kényelmes pózban, nézem a műsort míg el nem illan a szemeim elől. *-Hééé! Hová mész, gyere csak vissza!*A konyhába nem látok utána, nem kanyargósak a szemeim, különben nem itt lennék hanem az 51-es körzetben, de mikor visszajön, látványosan a szívemhez kapom a kezem.* -Máskor ne hozd rám a frászt, hogy eltűnsz. *Feltűnik, hogy mikor vége van a számnak, újra kezdődik, fel is ugranak a szemöldökeim magas homlokomra.* -Ez már volt. Ennyire izgatott vagy? ….Én jól érzem magam na aggódj baby….*Elveszem a poharam, a másik kezemmel érte nyúlok, látom a szándékot de nem számítok még sem arra, hogy _úgy_ ül rám. Naná, hogy a laktanyában felhúzzák a zászlót.* -Olyan izgatott vagyok és láthatod, hogy mindjárt elvesztem az önuralmam és tetszeni fog!*Azzal lehúzom a jégtelen tüzes vizemet és már húzom is magamhoz, hogy szájból-szájba lélegeztessem.*

Alysa & Rashid

*Kíváncsi a kicsike, meg is kapja majd a választ a VIP szolgáltatásra, ha hagyja. Csak bólintok és vigyorgok, emelgetem az egyik szemöldököm míg magamra igazgatom, hogy jó fogás essék rajta. Csúszós a tusfürdő, azért is imádkoznom kell, hogy ne seggeljek egy nagyot vele a karomban, mert az nem lenne szép látvány, másrészt ő ápolhatna engem. Ezen elmerengek cseppet, nem is lenne rossz, bár így is ápolni fog csak másképp. Szent hely…ha már nem romantikázunk és semmi Ásó, kapa és nagyharang, gondoltam az ágyat fontosabb személynek tartogatja, van a nőknek ilyen heppjük, de nem neki. Van viszont gyilkos humora, ha ezt ráadásul még faarccal is mondaná, a fejem verném a csempébe röhögés közben, e megszán és mosolyog. Vagy inkább tinédzserboszorkány vigyor. *-Ma sem fogsz.*Kioldalazok a víz alól, hogy ne fulladjak akutan és ha már levegőért kapkodok, kapjam azt tőle, rátapadok mint újszülött az anyja keblére. Megindulok, mintha tojásokon lépkednék, vagy mint aki csomagot hord a gatyájában hátul és nem akarja, hogy az a száron át távozzon. Nem veszélytelen vállalkozás sikamlós talppal végigevickélni a hálóig, de legalább útmutatást kapok, egyenesen bele a számba. Finoman harapom meg az alsó ajkát és élvezem, hogy a testünk egymáshoz tapad, érzem a szívdobbanásait, a kis hegyes bimbók döfködését, öle melegét lassan kihűlő bőrömön. A mennyországban vagyok, legalábbis a kapujában és hamarosan ismét belépek. Ám ezt a következő túrát alaposan kiélvezem, a rövid kis út alatt tervezgetek, mit hogyan és mennyire míg a látványtól meg nem ragad a gondolat agyam egy hátsó szegletében. Lábbal nyitom az ajtót, óvatosan belököm, hogy ne a fal csapja vissza és gyökeret verek a küszöbön. Épp csak felpillantottam a csókból, hogy ne menjek neki semminek és tessék. Felhördülök.* -Maga vagy az ördög, a pokol legmélyebb bugyrába kerültem, erőset asszony, erőset. *Van ízlése az biztos, a látvány éget mint Belzebub kardja, vagy pallosa, a franc tudja mije van. Nem lesz itt mennyország, meg fehér, habos felhők, ráérős ízlelgetés. Leülök az ágyra, némi akrobata mutatvánnyal, hogy őt az ölembe fogva tartsam, hátam a támlának támasztom hiszen azé`van. A szemeibe nézek, két nagy lapáttenyerembe fogom a kis kacsókat.* -És most menj asszony, libegj előttem, táncoltasd meg a félholdjaidat és hozz tüzes vizet. *Játszom a királyt fensőbbséges orrfelhúzással és intek legyintve a kezemmel. Csak már ringatná a fenekét előttem, az biztos, hogy marokra kapom.*

Alysa & Rashid

*Azt nem mondom, hogy istennői teste fogott csak meg, hiszen nem lenne igaz és nem is láttam belőle túl sokat amikor először találkoztunk. A vonzalomhoz kellett az a kivételes személyisége is, amivel fogadott, különben csak a fenekét néztem volna meg és annyi. Meg sem próbáltam volna kikezdeni vele, persze azt is csak finoman tettem. És most ez az istennő test remeg a kezeim alatt, minden egyes porcikájában érzem a kielégülés rezdüléseit melyek nem csak a férfi egómra vannak hatással. Igenis begerjedek tőle az utolsó pillanatokban is és sokkal élvezetesebb a szenvedély csitulása is, hogy érzem, tudom mindezt én váltottam ki belőle. A szemeiben ott ég még a szenvedély amit lángra lobbantottam, a fénye lassan halványul, és belekapaszkodom a magaméval. *-Evés közben jön meg az étvágy.*Dörmögöm félmosollyal és tovább simítom a bőrén a csúszós szappanhabot. *-Egyébként VIP szolgáltatást nyújtok.*Nevetem bele a nyakába mielőtt finoman, stílusosan beleharapnék. Még a zuhanyzó falának támasztom de elmarom az egyik kezét és remélem eléggé jelzésértékű lesz az, hogy a nyakamra vonom és magától karol át a másikkal is. Így már biztosan tudom tartani és a kellemesen meleggé vált vízsugár alá állok vele egészen. Kezdett már hideggé válni a víz és az nem tesz jót a férfiasságnak, nem mintha a hidegtől láthatatlanná menne össze, alapállapotban is elég termetes a szentem. *-Kipróbálhatom az ágyadat is, vagy az szent hely? *Nem tagadom, hogy rendesen felhúzott, szívesen elidőznék a még nem ismert porcikáin, amolyan lassú víz partot mos módban. Ehhez azonban ő kis kell. Talán nics kedve többhöz, vagy pihenni szeretne, esetleg elég volt belőlem ennyi is. Ki tudja, a nőket még soha senki nem ismerte ki, nem én leszek aki Nobel díjat kap érte. Na, és persze az ágyát nem alvásra használnám, hanem őt gyűrném magam alá, vagy betakaróznék vele, vagy mindkettő. A filmekben – sajnos láttam pár nyáltól csöpögőst amikor még úgy gondoltam, feltétlenül randiznom kell – az ilyen tusolós jelenet mindig úgy van beállítva mintha a szereplők élveznék. Tök romantikus. A fenébe, hát nem az. A víz belemegy a szemeimbe és a számba is amikor meg akarom csókolni, szóval gyorsan ki is állok alóla vele együtt. Kell a francnak a romantika, meg a prüszkölés. *-Na elég ennyi, már túl tiszták vagyunk.*Ha már nem iszom, az ajkaira tapadok, az utóbbi mondatom kijelentő volt, vagy mi a szösz, nem kell rá válaszolni, csak forgassa a nyelvecskéjét a számban. *

Alysa & Rashid

*Az anyag reccsenésére picit sem rezdül össze, szóval vadulhatok kedvemre. Ezen elvigyorodom, de úgy sem látszik, a nő ráhajol a vállamra, karomra s amíg ér addig a fogai helyét csókolja. Tapasztalatból tudom, hogy hasonló esetben a nők jólesően borzonganak, sóhajtoznak, a temperamentumosabb fajta nyögdécsel, én torokhangon morgok és rátapadok a nyakára. Itt jön az önkínzás, hosszan ecsetelem mit tennék ha rászánnám az időt az elcsábításra, végig is gondolom amit mondok, így tartva életben a nagy lompost a gyorsan hűlő víz alatt. *-Na, azt már nem. Rózsát csak különleges esetben. *Mondjuk lánykéréskor és amikor megérkezik az utód. Eddig kétszer vettem vörös rózsát életemben. Hogy lesz-e következő alkalom? Azt még a jövő homálya fedi és most egyáltalán nem gondolok vörös rózsákra. Én őt mesélem bele a történetbe, ő azonban mást lát bele, ez is egyfajta jelzés arra nézve, hogy nem tervez velem. Hála az égnek, eddig csak unatkozó és felpörgetett libidójú, elvált anyukákkal találkoztam legtöbbször akik a rózsát látták a kezemben, nem meglepő hát, hogy egérúton, fű alatt viszem a lányomat a suliba. De most….most ez a nap nem erről szól. S már el is felejtem a rózsákat mikor az ajkaira tapadok, az élvezet végigfut a gerincemen mikor, ismét morgok mikor harap a kis vadmacska s ezzel csak azt éri el, hogy még jobban a falhoz nyomom. Nem húzom tovább az időt, egyet csinálok kettőnkből, összeolvadunk az élvezet oltárán. Ajkairól a nyakára vándorolok, onnan az édes kis fülcimpákhoz, apró élvezetekkel egészítem ki csípőink heves táncát, míg magával nem ragad a buja vágy és a kéjes kielégülés. Figyelek rá, nem hagyom ott a küszöbön, nem vagyok a hátat fordítós fajta, a csendes, remegős csitulás közben is még ingerlem. Fontos a levezetés, és amíg csak lehetséges egyben maradunk, s azután sem engedem el, hogy a katona elhagyja őrhelyét. Fél kézzel tartom, a másikkal tusfürdőért nyúlok és rácsorgatom, nem spórolok, jut kettőnknek is, majd koppan a flakon a lábainknál. Ráérős mozdulatokkal simítom el a nyakán, a keblein a sikamlós anyagot s hajolok újfent az ajkaira, hogy magamba szippantva megkóstoljam a kielégülése ízét.*

Alysa & Rashid

*Nem mondok ellent neki, bár picit szemtelen a kijelentés, annál inkább szórakoztató, na meg persze nőnek nem mondunk ellen a gyönyör kapujában. Ez férfi szabály. Egyébként sem fontos, tisztában vagyok az értékeimmel, eddig senki nem panaszkodott. Inkább más dolgokra fordítom a nyelvem tehetségét, másképp jártatom a számat, látni – és éreznivalón nagyobb sikere is van. Nem különben kalandozó kezemnek, s ami neki jó az nekem is és fordítva, hát minek hagyjam abba? Még jobban belegabalyodom a ténykedésbe. *-Mindegyik részét. *Belenyögöm a kettőnk között szűkölő levegőbe a választ, fontosnak tartom megnyugtatni, hogy bármire képes vagyok ezen a ponton, szóval ne izguljon, hogy valami kimarad. Ő sem táncol az idegszálaimon, ő sem hagy ki semmit, bámulatos mennyire sokoldalú, főleg a combjai. Soha ne kerüljek ennél rosszabb kutyaszorítóba. Bár van egy kis bibi az egyenletben, maradt még egy ismeretlen ami gátat szab minden tervemnek, s mivel annak eltüntetéséhez pont útban vagyok….elég kiábrándító lenne ha most letenném. Ám nem rég engedélyt kaptam mindennemű letépéshez, tönkretételhez, feltételezem egy kósza bugyi nem fogja taccsra vágni a költségvetést. Vagy ha nem megy hát félretolom. Míg ezen merengek fénysebességgel, a víz is megérkezik, kissé hideg s felszisszenek mert az nem tesz túl jót az ébredő erőnek. *-Nem vagyok félős.*Egészen a csempének szorítom a csípőmmel, ám felső testemmel hátrébb dőlök, hogy jól szemügyre vegyem, a férfiembernek nem csak a kezei tapintanak hanem a szemei is és valljuk be, meglehetősen vizuális típus vagyok. Tetszik amit látok, nem csak a domborulatok hanem a hajlatok is elkápráztatnak, a felhősödő tekintet és a remegő ajkak csak olaj a tűzre. Döntöttem. Egyik kezemmel az anyag alá nyúlok és eltolom, a legegyszerűbb és a leggyorsabb megoldás, ha szakad hát szakad, az nem tartozik a terveim közé. A lényeg, hogy az út szabad legyen. *-Fogadjunk, hogy nem.*Húzom vissza és igazgatom a nyakam, hogy elérjen minden érzékeny pontot, akár a macska amikor simogattatja magát. Újabb szisszenés, jóleső és izgató mikor belém harap. Hogy legyen némi igaza, beletúrok a víztől csöpögő és összeálló hajába, hogy elhúzzam magamtól, ez van olyan mint amiről beszél. A szemeibe nézek, mélyen, szinte már a tekintetemmel felnyársalva, bár mással fogom. Talán nem látszik, de én már érzem, szenvedve attól, hogy még pár mondat erejéig megfosztom magam tőle, préselem ki a szavakat.* -Nem talált bébi. Ennél én sokkal romantikusabb vagyok. A falhoz szegezős csak a zuhanyzóban működik. Azt is szeretem amikor a lepedőt lassan lehúzom az előbukkanó….szépségekről, és azt is amikor a kis lábujjtól végig csókolhatom minden porcikádat, egészen az édes kis fülcimpádig. És szeretem amikor kéjesen nyögdécselsz és könyörögsz, hogy ne hagyjam abba, és azt is amikor te vagy a vadász és én a préda. Akarod kipróbálni? Milyen az amikor időt szánok rád?*Ez simán elmegy önkínzásnak, komolyan mondom nem vagyok normális. Nem várom meg a választ, az ajkaira tapadok és magamba szívom, s mivel már szabad az út és ő is azt mondta ne izguljak, csúszni fog, nem gyötröm magam s őt tovább. Megtalálva a kaput, kopogtatás nélkül lépek be a mennyországba. És tényleg az. Forró és puha, hívogató, játékos, kacér. Nem kell sok, hogy kitűzzem a zászlót.*

Alysa & Rashid

*Elképzelem. Legfeljebb a Kék osztriga bárba vennének fel rúdtáncolni, de oda meg én nem mennék, bár ha kenyérre kellene még azt is bevállalnám. Nem áll távol tőlem az ilyesmi, legfeljebb a tánc után az öltözőben utat engednék Róka bácsinak és háromszor lezuhanyoznék forró vízzel. Alysa azonban a mókás végét fogja meg a dolgoknak – bár már másnak a végét fogná meg – így én is csak elvigyorodom az elképzelt vonagláson. *-Naná! Édes vagyok mint a méz és finom mint a csokoládé, jóképű, sármos, odaadó, vicces…egyszóval tökéletes. Akkor te kerülsz a falhoz ördögi angyalom.*széles vigyoromból máris virít az összes hófehér fogam ezzel a kontraszttal is párhuzamot vonva a kettőnk közötti színkülönbségre…és a fekete fürdőben való előnyére. Nem mondom, csinálom, engedélyt sem várva szedem le róla azt a rohadtul útban lévő felsőt, majd egészen közel vonom magamhoz, a levegő sercegve illan el a két test közül. Forró és édes, buja és szemérmesen szemérmetlen. Ízlelem ajkait immár sokadjára, egyik lapáttenyér a derekán a másikat önmagammal vívott harc közben szuszakolom be kettőnk közé, hogy ráfogjak az édes almára. Nincs ellenállás – őszintén? Nem lepődöm meg rajta. – Elindulok vele a feketeség felé.* -Megoldom…menet közben. *Elveszem a kezem a gömbölyűségről és a feneke alá csúsztatom, könnyedén megemelve tartom míg meg nem találja az két, imádnivalóan hosszú comb az őket megillető helyet….a csípőmön. Nem támolygunk, fél szemmel két csók között lesem hova is lépek, így viszonylag problémamentesen érkezünk be és ahogy mondtam, ő kerül a falhoz.* -Kell a víz,. Hogy jobban csússzunk édes.*Engedem át neki a terepet a csapok kezelésének fontos munkafolyamatában, míg én addig rávetem magam a nyakára és persze vigyázok odalent is, hogy ne törjön el a zászlórúd.*

Alysa & Rashid

*Bárgyú vigyorral hümmögök egyet a felvetésén, igen, minden vágyam az, hogy elájuljak a combjai között. Persze pusztán az élvezet oltárán és nem a kínzásén. Momentán az lenne kínzás ha most azonnal hazaküldene, de úgy érzem a felém sugárzott energiáiból, hogy nem fog megtörténni. Annál is inkább, mert az neki is az lenne. Mármint kínzás, minden szerénységemmel együtt. Attól már láthatóan megborzongok amit a bőrömön művel, megmutatva hova szúrna/vágna ha esetleg….de jelenleg az ujjával nem az életemet veszi el hanem csupán az önuralmam egy részét.* -A tánctanulással együtt jár az anatómia is?*Nagyon oda kell figyelnem, hogy ne remegjenek a kezeim mikor a sebével foglalkozom, mert már nagyon nem itt lennék, hanem valahol a zuhanyrózsa alatt vagy az ágyában, esetleg a konyhaszekrény tetejére dobnám fel, vagy egyszerűen odaszorítanám a falhoz, hogy ne tudjon szabadulni. Bezárnám a saját csapdájába. *-Mert az emberek nem ennyire nyitottak és menten kikiáltanának buzinak. *Azt hiszem legközelebb – ha lesz legközelebb – esküszöm veszek egy női gyümölcsös/vaníliás tusfürdőt és azzal tusolok le mielőtt eljövök hozzá „sebet ápolni”. Nem lenne férfias ha én is végighúznám az ujjamat a saját combomon, hogy felizgassam a fantáziáját, az már tényleg ütné a homár fogalmát, viszont a sátános gatyóban való csípőriszálás talán hívogató lehet. S lőn! Csilingelő nevetés a jussom ami a hátamnak ütközve érzékien karmol végig. A kritikát nem fogadom el, elég sértődékeny vagyok ezen a téren, így nem is megyek előre akkor sem ha hagyná. Bevárom az ajtónál s mikor kinyitja azt, a derekánál fogva ölelem magamhoz amiből már érezhető, hogy az elmúlt percek igen nagy hatással voltak rám. *-Szóval botlábú vagyok? Na szép! Én itt kiteszem a szívem és a lelkem te meg lebotlábúzol. *Lebiggyesztem az alsó ajkam és húzom befelé a fürdőbe. Alig nézek körül, épp csak a terepakadályokat jegyzem meg, hogy hol és hogyan kerüljek, a zuhanyzót viszont belövöm mint célterületet. Mikor meglátom és tudatosul bennem a sötétsége, elakadok, oldalra hajtom a fejem és úgy merengek mint aki félrenyelt, majd megingatom a fejem.* -Ha oda bemegyünk, nem fogsz megtalálni. Majd hadonászol vakon a levegőben és sápítozol, hogy „Hol van az édes Rashid? Jaj, eltűnt!”*Őt idézve egészen vékonyra ráspolyozom a hangomat, már amennyire sikerül basszusból szopránba….Itt kint kell elkezdeni az egymásba gabalyodást. Elengedem, hogy ledobjam az ördögöket is. Kár volt. Mármint elengedni. Bár….szeretem a magántáncot, a kezemmel további és gyorsabb folytatást követelek….nem csak a kezemmel. *-Csodás. Lenne. Ha látnék is végre valamit. *Széles vigyorba húzom a számat és közelebb lépek, hogy segítsek, mert ez az érzékiség túl lassú ahhoz amire most vágyom. Nem mondom a harmadik menet után már hajlandó leszek a centiről-centire haladásra….*-Nagyon megharagudnál ha most letépnék rólad mindent?*Meg sem várom a választ, ha nem ugrik el előlem, akkor én magam szedem le róla azt a vacakot amit pólónak mondanak és már a naci felé nyúlok, közben az ajkait keresem, hogy lecsókoljam az arcáról.*

Alysa & Rashid

*Széles vigyor kúszik az arcomra az éles kések holléteinek bizonyosságát tekintve. Való igaz, hogy ő van otthon, na de el is jut az éles késekig? Ha rajtam múlik akkor a kanapénál tovább nem megy az biztos, hiszen én fogom az ő kezét és fel is emelem picit, hogy jelezzem apró eltévedésének okát. Ám a vigyor nagyon gyorsan lekonyul, nem úgy más. Ha nem is volt szándékában, igen érzékletesen leírta mit képes a hosszú, formás és csábosan izmos combjaival művelni, én pedig balga férfi el is képzeltem. *-Csodás lenne.*Nyelek egy nagyot, hogy azért mégse holmi csorgó nyállal az államon rontsam az összképet. Tán a saját csapdámba estem, megesik ha csapongó gondolataim közepette másra sem tudok gondolni mint arra, hogyan csókolom végig azt a fojtogatóan édes combot a lábujjától a kincses barlangig. *-Tudsz ezeknél különbet is felmutatni?*Intek a fejemmel a kölcsönkért műtéti eszközök felé, melyekből egyet sem fogok használni de példaértékű lehet mind. Kínzóeszközön maximum bilincset tudok elképzelni, vagy némi láncot amivel az ágyhoz láncol, noha nekem elég ehhez a személyes testi-lelki varázsa. Ahogy lekerül a kötés, lefertőtlenítem óvatosan, majd veszek egy csomagot amiben vízhatlan kötszer van. Olyan ez mint egy vékony filmréteg és könnyen leszedhető, akár a gyerekek matricája. Diadalittas vigyorral jelzem, hogy a sebét már nem kell félteni a víztől, mással is foglalkozhatunk. S ha már ő ennyire nyílt, akkor én sem maradok el mellette.* -Nem lesz vizes. Én viszont nem csak nézni fogom ahogyan zuhanyozol, hanem meg is mosdatlak, mindenhol. Én is koszos vagyok ám, az éjjeli műszak fene fárasztó és izzasztó volt.*Szenvedő arcot vágok, pedig kivételesen nem volt olyan borzasztó.* - Használhatom a fürdőszobádat? Imádom a nők gyümölcsös tusfürdőjét. Minden vágyam az, hogy én is gyümölcsöskert illatú legyek.*Nagyon remélem nem lomboz le azzal, hogy nem használ ilyet. Ezzel ott is hagyom. Felállok és elindulok megkeresni azt a fürdőt, ami nem sokára remélhetőleg főszerepet fog játszani a reggeli programomban. Menet közben dobom le a pólómat, ahova esik ott „puffan”, s már a nadrágszíjat csatolom.* -Megmosod a hátam gyönyörűm? Vagy a körmeidet használod hátkefének? *Lecsúszik a nadrág is. Az ördögmintás boxer alsóból tudhatja, hogy előre számítottam ma sztriptízre, és a tánc sem marad el. Némi férfias csípőringással menetelek tovább.*

Alysa & Rashid

*A kérdésre csak egy széles vigyor a jutalom válaszul, naná, hogy neki jobban áll és nem csak a táncos rúd, hanem az enyém is. Kissé belefeledkezem a szójátékba amit csupán gondolatban sütök el, de ez is eléggé szélesre húzza a számat. Nem látom az arcán, de minden porcikájából süt a csalódottság és értetlenség, ami egyébként a célom is volt. Ha már ő húz én is húzom, ez a játék lényege és mi nagyban nyomjuk. Nem cövekel le a táncparkett közepén, engedelmes kislányként jön velem a kanapéhoz, ám ott is picit nyomja a lázadót ahogy leül. Vigyorgok. Milyenek a nők, anyám! Imádni valóak, legalábbis Alysa az és ha szóban nem is folytatja, a pillantásai eléggé egyértelműen simogatnak. *-Értem, értem. Jó ötlet…de…*S megindul a csábítás, a cirógató rábeszélés, mi ez ha nem szexuális kínzás? „Vízcseppek szaladnak le csillogva a bőrén, néhányat az én ujjaim maszatolnak el, vékony csíkokká simítva. Megízlelem, átvette a bőre illatát és ízét. Egyre többet csókolok le a válláról, majd lejjebb szánkázom, hogy vastag ajkaim közé csippentsem azt a szemtelenül hetykén álló kis csúcsot. Édes, gurgulázó kacaj csiklandozza a fülemet és ez csak olaj a tűzre. Meg kell zabolázni a vad csikót, a testemmel pányvázom ki, nekinyomva a zuhanyzó csempéjének. Nem szabadulsz!” *A kis gonosz boszorka verbálisan kínoz, de én is tudok meglepetést okozni. Gyanakvó, bizonytalan szavai rángatnak vissza a nappali valóságába, enyhén leizzasztva a képzeletem szülte filmből. Ravasz mosollyal arcomon kapom el sérült kezét úgy fogva, hogy még véletlenül se okozzak fájdalmat de ne is tudja visszahúzni, másik kezemmel a kötszervágó ollóért nyúlok, fenyegetőn felemelem, ehhez még jár egy sokatmondó szemvillanás is. Végül a sérülésével szembeni oldalon becsúsztatom az olló tompa végét a kötszer alá, lassan és finoman, majd két egyszerű mozdulattal elvágom. Hadd főjön a levében a kis galamb.* -Ki tudja mit hoz a jövő.*Vigyorgok továbbra is abban a reményben, hogy van humora a drágának és nem hiszi azt, hogy most bújik ki belőlem a kéjes sorozatgyilkos, mert akkor nem egy saller esélyes hanem szembe találom magam egy vérszomjas nőstény vadmacskával. Ha kivár és nem azonnal csap le mint más a taxiórát, akkor nem húzom sokáig, elvégre nekem is érdekem, hogy minél hamarabb a zuhany alá kerüljünk, ha már ilyen mocskosul édes módon a tudomásomra hozta vágyát. *-Nem tesz jót a sebnek ha a vizes kötszer alatt pácolódik. *S újabb, diadalittas vigyor - ha van rá lehetőségem – jelzi, hogy ezt a menetet én nyertem. *

Alysa & Rashid

-Nahát, eltévedtem volna?*A kezeim tévedtek el, legalábbis ami a vizsgálatot illeti, és mivel pont a csípőjével teker egyet, el is veszem onnan a lapát tenyereket. Ám csak kicsit feljebb csúsztatok a derekára. Istenien csűri a dolgokat, meg kell zabálni és anyám istenére mondom, meg is fogom ha eljutunk odáig. Időben leállítom magam a fantáziálással, nem kell azonnal ajtóstól a házba rontani, az élvezet mindenek felett és én élvezem ezt a habkönnyű flörtölést. A felvetésére harsányan felkacagok, szép is lenne ha…*-Nekem nem állna jól a rúd.*Persze a mozgásából ítélve nem a rúdon kezdte, bőven és alaposan van bennük munka, nem kevés és minőségi, azon csodálkozom, hogy nem egy tánckarban ropja, vagy szólótáncosként valamelyik revüben. Az biztos, hogy maximálisan egymásra hangolódunk, bár a táncunk némileg eklektikus, a léyneg az, hogy együtt csináljuk. Volt némi tervem amikor idejöttem, ezek tovább gyűrűztek a tánc közben, ám amikor kissé megdöntve a karjaimban nyúlik el a kígyótest, a tarkómon érezve játékosan kutató ujjait és ajkamon az övét, a kis ördög befészkeli magát a lényembe. Épp csak megízleljük egymást s noha korábban én húztam a számat a rövidség miatt, most én vetek véget neki. Nem mintha nem kívánnám máris a habos-fodros ágyba cipelni, de ha már annyira képes volt húzni az agyamat, most visszakapja. Kezemmel támasztva a hátát emelem fel egyenesbe, sérült kezét fogva a kacsót a számhoz húzom és ott fejezem be az iménti csókot, majd a kanapéhoz vezetem, feltéve ha nem cövekel le a parkett közepén. Ám ha elérünk a táskámig, akkor lecsüccsentem és neki állok kipakolni a hozott anyagot, mármint a kötszert, fertőtlenítőt. Elvégre ezért jöttem….francokat csak ezért, de ezt neki nem kell még tudnia. Bár amilyen fifikás kis boszorka tutira átlát a tervemen, de legyen ez egy élvezetes játék. Majd megőrülök a csókjáért és a testéért, hálát adva annak, hogy guggolva a nadrágom is szorosabb és pont a megfelelő helyen szorít, hogy több vér már ne kerüljön oda, maradnia kell a fejemben is. *-És most lássuk azt a bibit, a doktor bácsi átkötözi, nehogy nagyobb bibi legyen.*Ééééés, feltett szándékom, hogy át is kötöm ahogy azt kell, módszeres profizmussal és némi frászt hozó fűszerrel, mivel a kirakott kötszerek közé nem csak a kötszervágó olló, hanem jó pár más műszer is kerül. Egy karton sörömbe került, hogy pár leselejtezett sebészi műszert megkapjak a raktárból, kölcsönbe. Egy laikusnak a lehető legijesztőbbeket választottam ki, egyiknek sincs köze Alysa sérüléséhez, mind valamilyen hasi műtéthez kellettek annak idején. *-Szóval lássunk neki.*Magamban meg vigyorgok mint állat, feltéve ha nem kapok egy jókora sallert amit talán meg is érdemlek.*