Leo és Andrew Winter

Tárgy: Leo és Andrew Winter Szer. 18 Jún. - 20:27

Leo & Andrew Winter

"Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye."

Userinfó: Bryce Payne

Név: Leo & Andrew Winter
Mutáns név: Iker
Születési dátum: 1977 szemptember 14. Houston, Texas
Besorolás: Törvényen kívüli
Képességek: élősködés (közös képesség), képességérzékelés

Elsődleges képesség: Élösködés
Osztályozás: Omega
Aktiválódás: Születéstől
Képesség jelenlegi szintje: A képesség alapja nem tudni meddig nyúlik vissza. Ugyan az ember tisztában volt azzal, hogy léteznek élősködő fajok, ami egy másik lényt használ saját fejlődési szakaszaiban, viszont két gyerek ennek új értelmet ad, ugyanis az ikerpár, akiről a történet szól merőben újat mutatnak ezen a téren, ugyanis már nem csak fejlődési szakaszaikhoz használják a képességüket, hanem akár arra is, hogy bárkit megszálljanak. Általában nem használják élő és mozgó emberen, inkább gyenge vagy halottat választanak, persze ennek is meg van a határa, az illető pár óránál korábban nem halhatott meg. Mindamellett, ha éppen nem élősködnek emberen, akkor a külső szemlélő csak az egyik ikret láthatja, ugyanis egymásba olvadnak. A képesség lehetővé teszi, hogy tökéletesen egészen sejt szinten egybeolvadhat a választott egyénnel, így a sérülés a külső testet éri és az aktuális iker ebből nem érez semmit. Mindamellett a képességnek van egy másik mellékhatása. Mivel az ikrek képesek sejt szinten uralni egy testet és a sajátját is, így a képességhez regeneráció is társul. A képességnek viszont van egy határa, amit semmikép nem lehet átlépni: a használó iker képtelen használni másodlagos képességét akkor, ha éppen ezt a képességet használja.
Képesség távlatai: Gyakorlatilag teljesen kifejlett, hiszen nincs hova fejlődni, mivel se a birtoklás időtartama, sem a hatás erőssége nem fejlődhet, hiszen azon kívül, hogy képes mozgását befolyásolni így, komoly kárt nem okoz a testben. Talán annyiban fejlődhet, hogy képes lesz akár a képességét irányítani olyan szinten, mint amilyen szinten a test használta valamikor legyen az illúzió keltés, démoni szemek, esetleg szárnyak vagy bármi mutáció, amit a test használt.

képesség: képesség érzékelés (Leo)
Osztályozás: Béta
Aktiválódás: 3 évesen
Képesség jelenlegi szintje: A képesség automatikusan működik a használótól függetlenül. Leonál a képesség egy kép formájában jelenik meg, ahogy a mutáns használja a képességét, amit az agya önkényesen dekódol, így egyből tudja az aktuális mutáns képességét. Egyetlen hátrány, hogy látnia kell a mutánst, hogy a képessége aktivizálódjon, de ez akár kép is lehet.

Jellem: A két ikertestvér amennyire hasonlítanak kívülről annyira mások belülről. Míg az egyik a csendes, okos és az észt, a taktikát előrébb valónak tartja, addig a másik a nagyszájú, erőszakos, inkább az erő híve, de tökéletesen kiegészítik egymást ebben is, bár mind a ketten elég intelligensek a korokhoz képest. Annak ellenére, hogy csak 9 évesek elég éretten tudnak viselkedni bizonyos esetekben, ha a helyzet úgy kívánja.

Külső: Átlagos 9 éves kisfiúnak nézek ki, eltekintve attól, hogy nem vagyok az, hiszen 2 gyerekről beszélünk, de legalább annyi előnyöm van, hogy az ikertestvérem, aki bennem él, bár képes kijönni, ugyanúgy néz ki, mint én, így csak egy leírást kell adnom magunkról.140 centi magasak vagyunk, hajunk vállig érő, barna tekintetünkről sugárzik a gyermeki ártatlanság, már amennyire még ártatlannak mondhatjuk magunkat, szemünk mély barna, így az is tükrözi a barátságosságot, mert azok is tudunk lenni, ha akarunk. Testalkatunk átlagos, korunkhoz képest sem kirívó. Ha valaki ránk néz szinte érezni rajta, hogy mennyire sajnál minket, hogy két ilyen jól nevelt és jól kinéző gyerek az utcán kényszerül lakni. Mind a ketten kedveljük a divatos cuccokat, bár elég nehéz a Máltai szeretet szolgálat ingyenes, ajándékozott ruhái között megfelelőt találni, bár szerencsére eddig mindig sikerült.

Előtörténet:
A születésünk nem épp kedves történet, hiszen rengeteg gyerek éli meg azt, amit mi mégpedig azért, mert a szülőknek nincs szüksége rájuk vagy egyszerűen nincs rá pénzük, mi történetünkben arról van szó, hogy a szülők előrébb tartották magukat, mint minket. Ugyan ez pontosan születésünk pillanatában nem derült ki, csak akkor, amikor az orvosok elvittek vizsgálni. Az öcsém ekkor bújt elő a testemből és így derült ki, hogy mik is vagyunk. Amikor a szüleink megtudták az igazságot megköszönték az információt, majd azzal együtt lemondtak rólunk, nem akarták, hogy a családban mutánsok legyenek, mert ha még pénz kérdése lett volna a dolog, ami nekik nem lett volna gond, hiszen gazdag és neves család volt, de mégis milyen lenne, ha kiderülne, hogy mutáns ikreket szült az anyánk. Nem, ezt nem engedhették meg maguknak, hiszen a jó hírnevük forgott kockán és inkább azt választották, mint két védtelen újszülöttet, akik nem tehetnek arról, hogy felsőbbrendűnek születtek, csak az ember félelmében inkább eldobta magától. Először árvaházba kerültünk elkülönítve, de ahogy nőttünk nem tudtak minket elkülöníteni és a képességemnek köszönhetően lassan megoldottuk a köztünk lévő rejtélyt, hogy mi rokonok vagyunk, de mindenképp a képességeink összefüggnek, majd egy véletlen folytán egy ápoló elárulta az igazságot, bár rájött, hogy elszólta magát, de már késő volt, mert elárulta. Ekkor 4 évesek voltunk és már mind a kettőnknek meg volt mind a két képessége. A titok kiderülése után egyre rosszabbak lettünk, nem mintha előtte minta gyerekek lettünk, de egyre többször fordult elő, hogy a városi kiruccanásaink alatt, amikor a nevelők nem figyeltek, vagy ha csak kiszöktünk az éjszaka folyamán nem rég meghalt embereket vagy a közelben lévő drogosok szálltunk meg és a testükben, az irataikkal csináltunk olyan dolgokat, amiket nem szabadott volna, persze tettük ezt anélkül, hogy bármit is ránk bizonyíthattak volna, hiszen a tetthelyszínen az eredeti test ujjlenyomata, vére és bármi egyebe maradt ott, míg mi simán hazasomfordáltunk és mintha mi sem történt volna keltünk fel reggel.A napjaink nagy részében a társainkat molesztáltuk, amiért ugyan büntetést kaptunk, de sosem léptünk át egy határt. 6 évesek voltunk, amikor sikerült annyira kiakasztanunk a nevelőket, hogy végül arra a döntésre jutottak, hogy amint hazaérünk megköszönik az eddigi jelenlétünket a nevelőotthonban, de többet nem kérnek belőlünk. A csíny, amit kitaláltunk tökéletesen beleillet abba a határba, amit mi meghúztunk magunknak, csak arra nem gondoltunk, hogy a cselnek több társunk fog bedőlni, mint a tervezet, így a tervünk félresiklott és egy társunk komoly sérülést szenvedett. Így váltunk árvákból hontalanná. Ugyan valahogy mindig sikerült egy- egy éjszakára valahol szállást találnunk a vöröskereszt, máltai szeretetszolgálat vagy egyéb jóakaró jóvoltából, aki lehet akár egy öreg néni, aki megsajnált két utcán kóválygó gyereket vagy bárki, akinek volt egy kis szíve és befogadott minket. Aztán lassan ezek az idők is elmúltak, 8 évesek lehettünk, amikor egy csapat törvényen kívüli mutáns fogadott be minket, majd megmutatták hogyan lehet a képességeinket saját célunkra használni, bár nem mintha nem lettünk volna tisztában vele, de még így is tudtak újat mutatni és csapatban mégis jobb dolgozni, mint egyedül, így oda költöztünk hozzájuk és a munkákért cserébe, amit elvégeztünk a számukra lakást és ételt kaptunk. Lassan 1 éve élünk velük, bár mostanában egyre többet vagyunk távol, hiszen más dolgunk is akadt és már nem függünk annyira tőlük, mint korábban.

Tárgy: Re: Leo és Andrew Winter Csüt. 19 Jún. - 20:58

Tetszik, és nagyon is kiváncsi vagyok, hogy mit fogsz művelni a két kis rossztevővel^^ Avatárfoglalj légyszi, aztán mehetsz játszani^^

» Andrew Williams
» Andrew Downer
» Andrew & Hiranneth
» Rebecca & Andrew - Nyomozásban
» Andrew, Evan & Cassidy