Trafik

Tárgy: Trafik Vas. 8 Szept. - 14:53

First topic message reminder :

Afféle kis mindenes trafik, itt szinte bármit megkaphatsz, amit egy kisbolt kínálatában fel lehet lelni. Szóval, ha kell egy tábla csoki, rágó, vagy nyáron egy fagyi, akkor semmi sem jelent gondot. Az eladó délelőttönként egy kedves fiatal lány, Kasey, aki mindig szívesen beszélget bárkivel, ha a vevőnek épp ahhoz van kedve, délutánonként pedig maga a tulaj Tony várja a betérőket. Az őszülő uraság kedves kis történeteivel szórakoztatja a járókelőket. A bolt egészen este tízig nyitva van, és nyugodtan leülhetsz kint a verandán is, hogy megidd az üdítődet, ugyanis van kint néhány pad. Nézheted az elsuhanó buszokat és autókat, bár nincs belőlük túl sok, vagy egyszerűen csak hallgathatod nyáron a tücsökciripelést.

Tárgy: Re: Trafik Csüt. 14 Nov. - 17:56

Nem viselem jól, ha kioktatnak, vagy beszólnak, vagy egyszerűen csak más véleményen vannak, mint én. Vagyis... általában én vagyok direkt más véleményem, mint mások, csak úgy alapvetően direkt ellenkezés céljából. Soha sem ment a szófogadás, vagy hogy csak úgy üljek a hátsómon, ezért van, hogy most is kifejezetten nagy a szám és nem vagyok képes befogni, és annyiban hagyni a dolgot. Mindenre visszaszólok, amire csak létezik, még úgy is, hogy a másik jóval magasabb nálam. Mondjuk ez soha nem jelentett problémát, simán beszólok én bárkinek, maximum mindig van valami következménye, amivel persze általában nem sikerül számolni. Majd lehet, hogy egyszer benő a fejem lágya... na jah, haha, esélytelen! Nem is mondok már semmit a következő szavakra. Hát tuti, hogy nem fogok elnézést kérni tőle és hálálkodni sem össze-vissza csak mert segített. Nem kérte rá senki, aztán meg itt oktatgat és azt várja, hogy jópofit vágjak hozzá. Hát most tényleg komolyan gondolja? A következő mondatára viszont már a homlokomat ráncolom és konkrétan meglep az, amit mondd. Tényleg kissé eltátom a számat és hirtelen nem is tudom, hogy mit mondhatnék rá.
- Bejövök? Te oktattál ki, ne várd már el, hogy csendben tűröm. - azért egy fél fokkal kevésbé erőteljes a hangom. Erősen meglepett és ezt nem nagyon tudom letagadni. Így jobban megnézve nem rossz pasi, de ez a folyamatos életunt izé az arcán, meg a nagy dumája, mintha mindennel tisztában lenne, én meg nem értenék semmihez. Ez szerintem bárkinél kiverné a biztosítékot, nálam meg főleg. Talán ez az, ami arra ösztökél, hogy felüljek mögé a motorra, mert amúgy eszem ágában sem lett volna, maximum azért, hogy gyorsabban eljussak a pályaudvarra. Mindenesetre fura egy pasas... nem tudok róla semmit, mondjuk azt hiszem ő se többet rólam, és ez a tényező soha se érdekelt igazán. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán a neve elhangzott már, mert hát legutóbb nem épp baráti beszélgetést folytattunk le, amikor bezárt a fürdőbe.
- Rebeca... egyébként. És miért tudsz te ennyit a zsarukról, meg az üldözésről, meg ilyenek? - eléggé úgy hangzott azért néhány szava, mintha állatira tisztában lenne ezekkel a dolgokkal. Lehet, hogy rosszul gondolom, de nekem valahogy úgy tűnt. Aztán persze jön egy újabb kis szurkálódás, amire már halványan elmosolyodom, de ezt most úgysem látja, hiszen mögötte ülök. Na nehogy már úgy gondolja, hogy nyeregben van, a motor ülését leszámítva persze.
- Kitöröd a nyakam? Oh, ez kedves... úgyse lenne esélyed. - lehet, hogy blokkolni tudja a képességemet, de attól még tudok ám egy-két trükköt, amivel meg tudom védeni magam. Tisztában vagyok vele, mint minden lány, hogy a pasik legféltettebb pontjára elég egy jól irányzott ütés és máris vége.

Tárgy: Re: Trafik Szer. 13 Nov. - 20:25

Nekem viszont sosem volt úgy igazi társam, mindig magamra voltam utalva, ezért rövidtávon kellett megtanulnom érvényesülni, életben maradni. Mondjuk én nem vagyok tolvaj, inkább kétkezi munkás, habár előfordult, hogy mástól elvettem a pénzét, ekkor is használnom kellett az elmetörlést, de a lényeg az, hogy ne hagyjunk nyomot magunk után, ez a kislány pedig nagyon merész. Valahol mélyen Norára emlékeztet, ő sem tudta tartani a mértéket, nem ismert határt. Nekem álllandó menekülés az életem, talán ezért is van bennem egy automatikus óvó szellem, hogy más ne járjon úgy, mint én. Ethant is ebből a megfontolásból óvom. Nem a tolvajlás miatt küldenék utána a fakabátokat, hanem hogy ha kiderülne, hogy itt mutánskodik, akkor máris bedugnák valami laborba, ahol kisérleteznének rajta, és vagy beledöglene, vagy megőrülne, onnan már nem lehet normálisan kikeveredni. Ennek ellenére nagyon nem úgy tűnik, hogy rámszorulna. Hát oké. Ki vagyok én, hogy másoknak segítek? Egy senki. Akkor teszek rá, ha bajba kerül, akkor teszek rá, majd megoldja egyedül, ha tudja, ha pedig nem, az ő dolga, hogy mi is lesz majd vele. Szúrosan pillantok le rá, nagy levegőket veszek, hogy ne rúgjam csak úgy fel.
- Rendben... Különben is unom már ezt, úgyhogy... – Az állfelhúzásra már nem is válaszolok, sőt az érvelésére sem, hogy nem a pár dollár számított volna, hanem úgy kezelik majd, mint holmi ufót. Alig pár éve volt az 51-es körzet legendája, a világ arra vágyik, hogy valami nemnormális dolog történjen, amin lehet csámcsogni. Nem tudom, hogy miért makacsoltam meg magam, hogy ennyire érdekel a sorsa. Én csak vidám akartam lenni, de ő egyből ellenséges, igazán nem is tudom, hogy miért töröm magam.
- Akár be is fáradhatsz a celládba hercegnőm. - Nem kinevettem, egész egyszerűen kihozta belőlem azt, hogy elmúlt iránta a bosszúságom attól, hogy olyan kis aranyosan viselkedett, de továbbra is minden mocskot köpköd rám, így ez már a múltté. Azt hittem, hogy valahol rokonlelkek vagyunk, és el tudunk valahova húzni, de továbbra is provokál. Ha ezt teszi, akkor vagy megfojtom, vagy belemegyek a játékába.
- Bejössz, és nem heccellek. – Ő összevonja a kezeit, én pedig zsebrevágom az enyémet. – De ennyi, mert akkora nagy szád van, hogy ez egyre kevésbé van így. – Vonom meg a vállamat. Nem mozdulok csak méregetem. Az, hogy bejön az életigenlése, külsőleg is igen aranyos, nem azt jelenti, hogy kellene is, viszont szabadulni nehéz tőle. Mindig az ilyen rosszlányok vonzottak. Csak tudnám miért... Végül zavartan megköszörülöm a torkomat, és amikor már a motoron vagyok, mögém pattan, ekkor már magabiztosabban tudok rámarkolni a hűsítő fémre, ahogy hátraszólok. – Egyszer úgyis kitöröm a nyakadat. Hogy hova? Tökmindegy, csak el innen. – Mordulok fel, és felbőgetem a motort. Kilövünk, és nem változtatom meg a célpontot, irány az erdőszél. Amikor már ott vagyunk, letessékelem, és a tűzrakó hely felé veszem az irányt, hónom alatt a táska, amiben a húsok vannak.

Tárgy: Re: Trafik Kedd 12 Nov. - 9:28

Az az igazság, hogy soha sem én voltam az igazi ész valahogy inkább Bastian térképezte fel a terepet, ő volt az, aki figyelt a kamerákra, aki kidolgozta a tervet, viszont ő már nincs... meghalt, így csak én maradtam egyedül. Nem csoda, ha nem figyelek minden részletre, inkább csak ösztönből cselekszem és kész. Nem megy máshogy, nekem soha sem ment az, hogy túlságosan átgondoljak mindent csak úgy teszem, ami jön, és nem számolok a következményekkel, hogy utána körözés alatt állhatok. Amúgy is maximum egy államban, a többivel meg minek foglalkozzam nem? Majd elhúzok szépen innen máshova, aztán kész, egy sima piti tolvajlás miatt nem fognak utánam küldeni hatszáz zsarut, végülis nem öltem meg senkit nem igaz? Az viszont határozottan zavar, hogy nekiáll itt tisztogatást végezni utánam. Senki se kérte rá, és nem vagyok már buta kislány, hogy egyszerűen csak hagyjam, hogy valaki sepregesse utánam az elhagyott morzsákat. Majd én gondoskodom magamról és kész!
- Naná, hogy nem kell. Megoldom én az életem, már mondtam neked, hogy feltalálom magam. - húzom fel az államat. Alacsony vagyok ugyan, de annál nagyobb a szám és az önbecsülésem, amit pedig nem hagyok senkinek, hogy letörjön, még akkor sem, ha majdnem egy fejjel magasabb nálam az illető. - Ráncosra öregszik pár dollár miatt, amit elemeltem egy kasszából? Hol élsz te? Jó hogy már nem küldenek azonnal kivégzésre! - azért úgy érzem, hogy kissé túloz. Nem követtem el akkora hatalmas bűnt, hogy ilyen büntetést kapjak érte. Egyszerűen hülyeségnek érzem, amit mondd. Már nem abban a korban élünk, amikor levágták az ember kezét, mert ellopott egy szem almát.
- Nem is tenném! - húzom ki magam kicsit. Nem fogok neki hálálkodni, mert segített, főleg, mert senki se kérte rá. Az pedig, hogy kit lőnek le... hát az a szerencséje, hogy nem látok a fejébe, mert tuti biztos, hogy minimum ököllel mennék neki, hiszen azért akárhogy is nézzük de igen kellemetlen emlékeket keltene bennem. Még jobban zavar, amikor még ki is nevet, mert csípőre vágom a kezem. Hát ezt mégis hogy képzeli! Olyan vagyok, mint egy veszett törpepincsi, simán kiborít, azzal ha még le is néz, és azt hiszi, hogy ő itt az atyaúristen, csak mert magasabb nálam, mert ilyen hűde nagyon komoly.
- Ne merészelj kinevetni! - idegesít, komolyan idegesít, viszont amikor hellyel kínál a motoron kissé lefagyok a döbbenettől. Oké nagy a szám, de egy pillanatra mégis csak belém fagy a szó. Hogy mi van? Nagyjából ezt sugallja a tekintetem. Nem igazán értem a logikát abban, hogy most meg mi a francért kellene a motorjára ülnöm.
- Na mivel, ennyire bejövök neked, csak azzal mutatod ki, hogy folyton heccelsz? - szökik fel kicsit a szemöldököm, a kacsóimat pedig összefonom magam előtt, mintha eszem ágában sem lenne megmozdulni. Aztán végül csak megrántom a vállam és elülök mögé. Végülis legalább nem kell buszra várnom, vagy átsétálnom a fél városon... mondjuk, hogy csak azért teszem, mert így kihasználhatom a dolgot, és kész. - Hova megyünk? - nálam van minden cuccom, igazából le akartam lépni innen, de ő lehet, hogy csak visszamegy a városközpontba. Nekem nyolc, úgy is jó, onnan gyorsabban kiérek a pályaudvarra.

Tárgy: Re: Trafik Vas. 10 Nov. - 20:43

Biztosan rosszul gondolja, nem tűnik gyakorlott tolvajnak, hiszen hiába tud átnyúlni bármin, attól ügyes vagyonátrendező, ha nem hagy maga után nyomokat. Ha ismerik az arcát, akkor körözést tudnak kiadni ellenem, én már csak tudom, hogy egy szűntelen menekülés az élet akkor, csak pár napig lehet megmaradni egy helyen, hiszen a nyomozóiroda keze bárhova elér, és elévülés nem igazán létezik az amerikai jogrendszeren. Bemondják időnként a bünözők nevét, képeket mutogatnak róluk a helyi tévében, plakátok figyelmeztetnek rájuk. Áh, nem is élet ez. De számomra visszaút már nincs, de talán ennek a kis vörös cicamicának még le tudom törni a szarvait, hogy ne legyen ennyire kis butuska. Főleg, hogy nem számít, ha elhúzza a belét egy másik államba, ott maximum arra építhet, hogy enyhébben a törvények, de kiadatás ott is van, és nyilván itt itélik el, ahol a törvényszegést okozta. Hát igen, túlságosan jól értek már a joghoz, hiszen a saját bőrömön tapasztaltam. Ahogy jövök kifelé, még mindig ott lebzsel, fejcsóválásomra egyből ellenséges szinezetet ölt az arca, pedig igen elnéző voltam, és magam sem tudom miért, ismét segíteni akarok. Szemétnek kéne lennem vele, de ha ennyire ütődött, miért bántsam én is?
- Nem kell? Komolyan mondod? – Kérdezek vissza hitetlenkedve, az én baromságom, hogy a nyafogós stílusa ellenére is takarítok utána. – Nem kell, de nem tudnám nézni, ahogyan a finom kis arcod ráncosra öregszik valami dögunalmas cellában. Megtalálnak, legalábbis ismerni fognak. Ez kell? – Egyetlen szerencséje, hogy a legutóbb levettem róla a blokkolást, miután nálam úgy működik, hogy még koncentrálnom sem kell rá, akinek engedélyeztem, annak működik, amíg én máshogyan nem döntök. Így akkor sem lett volna amputáció, ha véletlenül ott állok mögötte a sorban. Az apró termetű lány mindemelett igen harcias, valahogy magamra emlékeztet.
- Arra nincs szükség. – Mormolom elmélyülő hangon. Nem hős vagyok, még csak megmentő sem, felőlem aztán bármi baja lehet, csak nekem ne kelljen tudni, mert az önvád mellett nem kell még a tőle kapott lelkiismeretfurdalás is. Ha elkapják a szomszéd sarkon, akkor nyugodtan tudok aludni, annyi nekem bőven elég. Én már találkoztam más mutánsokkal, legtöbbjük igen nagy bajkeverő volt, állandóan visszaélt a képességével, vagy nagypofájú módon istennek hitte magát, hogy majd védelmezi az emberiséget, lelőtték, mint egy kutyát. Mint egy kivert kutyát. Kell ez a francnak. A csipőre vágott kézen azonban jóizűen elnevetem magam.
- Áh, de harcias vagy, kislány! – A mellkasbökésen szenvetlenül mosolygok még, és ráülök a mocimra, kipattintva a pöcköt, amivel letámasztottam. Magam mögé biccentek, hogy üljön csak oda, bukósisakra nincs szükség, biztos kézzel uralom a járgányt. – Téged nem urallak csibe. Tőlem szabadon garázdálkodhatsz, ám ha elkapnak, akkor egy életen át menekülsz, ha kislisszolsz a falakon át. Tudni fogják, hogy mi vagy... – Mormolom, és beindítom a choppert.

Tárgy: Re: Trafik Szomb. 9 Nov. - 20:56

Jól van na, nem szoktam meg, hogy mindenhol kamera van és egyébként is kit érdekel, ha lesz rólam egy röpke kép, amire úgyis értetlenül fognak nézni, mert hogy olyan nincs, hogy valaki belenyúl a kasszába csak úgy igaz? Egyébként is elhúzok a városból, tehát igazán hidegen hagy, hogy kinek szúrom a szemét. Mire az egész eljut a zsarukig, már úgyse találnak meg, áthúzok egy másik államba és ott tengetem tovább cseppet sem unalmas életemet. Aztán menjen mindenki a fenébe... nagyjából ennyi a véleményem róluk. Ennek fényében zsebre is vágom a pénzt, amit sikerült megszerezni és már kint vagyok, amikor épp egy motor vizsgálgatása közben sikerült ismerős alakba botlani. Vagyis inkább neki belém. Azonnal felszökik a szemöldököm. Nem tetszik hogy itt van, mert ha itt van, akkor megint simán blokkolhat és az legutóbb se jött jól és egyébként sem épp úgy váltunk el, mint puszipajtások, szóval őszintén szólva menjen a búsba és haladjon tovább mellettem. De nem teszi meg, hogy a jó ég szakadna rá!
- Kit érdekel mégis? Úgyis lelépek innen, nem zavar egy átkozott video, nem kell nekem szívességeket tenned... - mert ha jól sejtem, akkor valami működött odabent. Mondjuk az tény és való, hogy nem lett volna hasznos, ha pont akkor lép be, amikor a kezem a kasszában van. Az esélyes, hogy egyenlő lett volna egy amputálással, vagy nem is tudom. Ebbe nem akarok belegondolni. Ez a pasi nagyon nem egy életbiztosítás számomra, úgyhogy azt hiszem jobb, ha inkább egyszerűen nem foglalkozom vele. Szóval megigazítom a hátamon a táskát és kicsit ki is húzom magam, hogy apró termetem ellenére mégis csak határozottságot sugalljak.
- Ugye nem azért jöttél ide, hogy megköszönjem? - eszem ágában sincs, nem kell nekem segítenie, amúgy is mi oka lenne egyáltalán rá? Egyedül az az apró tény, ami vele kapcsolatban zavar, hogy képessége van, ez a blokkolás dolog és nekem még csak fogalmam sem volt arról, hogy másnak is lehet ilyesmi. Úgy voltam vele, hogy ez az egész elég egyedi tulajdonság, de úgy fest, hogy nagyon-nagyot tévedtem. Azt hiszem csak ez az, ami nem engedi, hogy egyszerűen faképnél hagyjam és elhúzzak a pályaudvar felé. Pedig tudom, hogy az kéne, hogy el kéne húznom a francba, de végül mégis csípőre vágom a kezem és simán megállok előtte, miközben egyszerűen csak mellkason bököm.
- Szóval hogy a francban vagy képes rá, hogy leállíts engem, hm...? - nem kérdezek rá arra nyíltan, hogy vannak-e mások is, hiszen lehet, hogy nem is tud róla és akkor úgyse kapnék semmilyen értelmes választ, bár... hát majd lehet hogy oda is eljutok, de nem csapok a közepébe, egyébként sem tűnt legutóbb sem kifejezetten kedves és segítőkész alaknak. Nem felejtem ám el, hogy bezárt a fürdőszobába!

Tárgy: Re: Trafik Pént. 8 Nov. - 21:18

Még nem túl régen vagyok itt, de az már bizonyos, hogy nem egy tipikus kisvárosról van szó. Talán túlságosan közel vagyunk a fővároshoz, ezért dinamikusan fejlődik, már betört ide a kultúra, a vad motorokat sokkal inkább kiutálják, mint délen, így nem nagyon lehet beülni kocsmákba, mert vannak afféle kávézók, éttermek, de amolyan igazi eltűnős helyek nem igazán. Azt értem, hogy Ethan miért bírja az ittlétet, őt a társaság és a csajozás élteti, de nekem mehetnékem van már. Igaz, hogy kicsi a város, de túlságosan felügyelt, tiszta az én izlésemnek. Egy festékboltban sikerült kisegítői állást találnom, hajnalban kelek, és tizenegykor már végzek, kapok érte pár dollárt, hogy pakolászok, meg néha új színeket keverek. Ha valaki látna, a vevők közül, akkor inkább elriasztanám, ezért a főnök nem is enged a pult közelébe. Az egyik kis raktárszobában meghúzhatom magam, hiszen a motelre szánt pénzem viszonylag gyorsan elfogyott, de sebaj, egyenlőre ez is megteszi. A mai napomnak már vége amit a munkát illeti, indulhat az édes semmitevés, a szabad motorozás, és lehet, hogy még az erdőbe is kimegyek húst sütni az egyik tűzrakó helynél. Tegnap már megvettem a báránybordát, némi odaégett kenyeret olcsón kaptam, így felszerelkezve száguldok le a trafikig, ahol már csak a dohánypótlás van hátra. Letámasztom a Harleyt, és végigsimítok az államon, szerencsére a szőrzetem egy bizonyos szint után nem nől tovább, megmarad félúton a borosta és a szakáll között, különben tényleg egy csöves benyomását kelteném. Betérek a boltba, nem is nagyon nézek körül, csak bambulok az olcsó napszemüvegek polcánál, de nem, annyira már jó idő, hogy beruházzak. Visszasétálok a pénztárhoz, ahol a fiatal srác éppen anyázik valamin, ahogyan kirántja a kasszát. Hatalmasra dülledtek a szemei, a nyakán kidagad az ér, hirtelen nem tudja, hogy mi is legyen. Már hívná a rendőrséget, de előtte hátrasiet, hogy visszanézze a felvételt, amit a kamerák rögzítettek. Erre én is kiváncsi vagyok... Finom mosollyal szólok hozzá, hogy segíthetek e, de ül hátul a gép előtt, és visszapörgeti, a motelben megismert tolvaj szépen átnyúl a pénztárgépen, a többi pedig már ismert. A fickó nem akarja elhinni... Odatapasztom ujjaimat a homlokára, a kazettát pedig kesztyűs kézzel húzom ki, és töröm ripityára. Nem fog emlékezni semmire, de talán lehet arra fogni, hogy elkábították valahogyan. Kilépek a trafikból, lekapva a polcról egy Malborot, és mindkettőnk nagy szerencséjére még ott találom a kis vöröst, nem messze a motoromtól.
- Ez nagy hiba volt... – Csóválom a fejemet, és a bolt felé biccentek. – Ennyire marha vagy, hogy nem figyelsz a kamerákra? Észlény... – Egyetlen szerencséje, hogy nem sokkal azután léptem be a trafikba, hogy már átnyúlt a kasszán, és pont elkerültük egymást az egyik soron. Vicces lett volna, ha akkor lépek be, amikor bent van a keze...

Tárgy: Re: Trafik Csüt. 7 Nov. - 8:41

Az az igazság, hogy lassan kezdem unni ezt a várost... vagy falut, vagy minek mondható egyáltalán. Őszintén szólva rendkívül unalmasnak találom, hiszen totálisan nem történik itt semmi, azon az egyetlen kis apróságon kívül, amikor pár hete összefutottam a fura pasassal a hotelben. Na vele igazán nem akarok megint találkozni, rendesen kiborított azzal, hogy blokkolta a képességemet. Ellenben kéne egy-két dolog a boltból mielőtt elhúzok valami értelmesebb helyre, szóval irány a trafik. Egyszerű farmer van rajtam, a lábamon egy kényelmes cipő, felül egy testhez álló ciklámen felső, rajta pedig egy fekete bőrdzseki. A hátamon ott a hátizsák, azt kell egy kicsit megpakolni, aztán irány az állomás és elhúzok mondjuk... New Yorkba. Igen, az jó lehet, nagy város és rendesen van pörgés, nem úgy, mint itt. Már baromira elegem van a családi idillekből, meg a parkban piknikező rémesen unalmas alakokból. Kell valami plusz, valami izgalom, valami plusz, ami felpörget. Ebbe a semmittevésbe és csendbe egyszerűen bele lehet őrülni. Nem is értem, hogy az itt lakók hogy a jó francban bírják ki. Bár már lehet, hogy teljesen pépesedett az agyuk és ezért nem gond nekik, hogy naphosszat csak hallgatják a nagy semmit.
Én viszont megpattanok innen nem sokára és e miatt be is célzom a trafikot. Van nálam pénz, meg amúgy se szoktam alapvető dolgokat lopni, az túl macerás. Majd maximum távozás előtt kipakolom a kasszát, a pénz többet ér, mint egy vekni kenyér, hiszen azért bármit megvehetek, teszem azt a buszjegyemet New Yorkba. Belépdelek hát, és először megragadom a kosarat, hogy elkezdjek bepakolni mindent, ami jól jöhet és ami megtetszik. Aztán amikor meg vagyok szépen a kasszához lépdelek, ahol már tegnap felmértem, hogy egy egész csini srác dolgozik. Kiszúrás így kicseszni vele, de... majd megoldja, nem lehet mindenkinek tökéletes élete igaz? Lehengerlő mosolyt villantok rá, amikor megállok a kassza előtt. Szépen lehúz mindent, én pedig jó kislány módjára fizetek. Mázli, hogy elég korán van és ezért más nem is nagyon van itt rajtam kívül, nem leszek feltűnő. Amikor készen van, szépen ki is fizetek mindent, és csak utána szólalok meg.
- Oh, a fenébe tudom mit felejtettem el! A zsepi... van zsepitek? - hát persze, hogy tudom, hogy hol van. Elég hátul, elég messze innen, én pedig már mennék, úgyhogy bájos szempilla rebegtetéssel célzok rá, hogy igazán idehozhatna nekem egy csomaggal. Egy pillanat múlva már ki is pattan a kassza mögül és eltűnik a sorok között. Elégedett pillantással nézek utána, aztán egy mozdulattal csúszik be a kezem a gépbe, hogy felmarkoljam a nagyobb címleteket. Így a legjobb vásárolni. Amikor a srác visszatér, én már mint ha mi sem történt volna várok. Villantok rá egy mosolyt, és egy pillanat múlva már kint is vagyok, miután letettem az asztalra a zsepi árát, egész kellemes borravalóval. Telik rá... az ő pénzükből természetesen.

Tárgy: Trafik Vas. 8 Szept. - 14:53

Afféle kis mindenes trafik, itt szinte bármit megkaphatsz, amit egy kisbolt kínálatában fel lehet lelni. Szóval, ha kell egy tábla csoki, rágó, vagy nyáron egy fagyi, akkor semmi sem jelent gondot. Az eladó délelőttönként egy kedves fiatal lány, Kasey, aki mindig szívesen beszélget bárkivel, ha a vevőnek épp ahhoz van kedve, délutánonként pedig maga a tulaj Tony várja a betérőket. Az őszülő uraság kedves kis történeteivel szórakoztatja a járókelőket. A bolt egészen este tízig nyitva van, és nyugodtan leülhetsz kint a verandán is, hogy megidd az üdítődet, ugyanis van kint néhány pad. Nézheted az elsuhanó buszokat és autókat, bár nincs belőlük túl sok, vagy egyszerűen csak hallgathatod nyáron a tücsökciripelést.

Tárgy: Re: Trafik

» Bronxi kis trafik