Dirk & Freja

First topic message reminder :


Sose gondoltam volna, hogy valaha is bekövetkezik, hogy egy expedícióm során magam fogok megsérülni. Eddig bármilyen csapatom is volt egyszer sem szenvedtem komolyabb sérülést. Megestek karcolások kisebb zúzódások, de olyan még nem volt, mint most. Mint eddig is mindig Frank-re bíztam a csapatszervezést, a felszerelés beszerzését és az út megtervezését. Nála jobb asszisztens nincs is a világon, bátran bízom rá a fontosabb dolgokat. A pilótánk is a szokásos volt ahogy a térképészünk is. Ők állandó emberek a csapatomban. Nélkülük aligha indulnék el. Megbízhatóak és értik a dolgukat.
Most is úgy kezdődött minden, hogy kaptam egy csapatot akik képesek voltak a fát a bokortól megkülönböztetni, de többre nem. Ezúttal sivatagi terepen küzdöttük magunkat át, sehol egy cseppnyi víz és természetesen ilyenkor derül ki, hogy a fél csoport vizet se hozott magával vagy éppen csak annyit amennyi kell egy napra. Lassabb tempóban haladtunk, mint kellett volna és a nyakamon volt a feladat, hogy ne hagyjam szomjan halni a csapatot. Még másfél napot haladtunk a tűző nap alatt mire egy kisebb oázishoz értünk. Apró zöld terület egy falatnyi vízzel. Letáboroztunk és olyan este éjfél fele valami zajra lettem figyelmes. Felkeltem és elindultam a zaj forrása felé amerre éppen sejteni véltem. Ekkor robbant fel tőlem olyan 15 méterre egy akna. A sivatag kellős közepén egy akna..magam se értettem, de kiáltottam a csapatnak, hogy azonnal tűnjenek el. Én is futásnak eredtem, de bármerre is haladtam mindenhol felrobbant valami. A közvetlen közelembe gránát robbant és a lábam olyan mértékben megsérült, hogy a járás több volt, mint kizárt. Kúsztam előrébb reménykedve benne, hogy ezúttal nem éppen arcomnál robban valami. Két erős kar ragadott meg és próbált talpra állítani. Frank volt. Hálásan rámosolyogtam és szerencsénkre élve kijutottunk az oázisból. A repülő nem sokkal ezután sikerrel leszállt az oázistól nem messze és végre elhagyhattuk a sivatagot. Utóbb Frank kiderítette, hogy egy háborús övezetbe kerültünk és csupán véletlen folytán lettünk áldozatok. Csapatomból ketten életüket vesztették és én is csak épphogy élek. Lábam aligha mondható épnek és borzalmas fájdalmaim vannak.
Ahogy tehettem Frank szavaira hallgattam és valahogy bejutottam a legközelebbi kórházba. A recepciónál legalább 10 percig várattak és az adataimat írogatták. Ezeknek teljesen mindegy, hogy az ember esetleg elvérzik vagy elveszítheti a lábát mit se számít az ilyesmi. Ahogy körbe néztem a folyosón megláttam egy fickót aki igencsak orvosnak nézett ki. A recepciós csajt ott hagytam és odabicegtem a férfihoz, a fájdalmam addigra már az egekben volt.
-Uram, segítségre lenne szükségem. - Fogtam meg a köpenyét és már alig álltam a lábamon és a sebvérzés is újra indult. A rögtönzött kötés nem sokat ért, átázott a rongy amivel szorító kötést tettem a sebre.

A múltjáról nem tehetek, én nem az a férfi vagyok, akik kihasználták, én más vagyok. Fiatal koromba volt rá példa, hogy én is kihasználtam egy nőt, de később róla is kiderült, hogy a cselekedet ösztönös volt. Míg én csak azért voltam vele, hogy kielégítsem szexuális vágyaimat, ő csak azért feküdt le velem, hogy egy akkori barátomat megszerezze. A mentegetőzés felesleges, én már megértem annyit, hogy értsem, hogy miről beszél. Zuhanyoztam, majd ételt hoztam be neki, amiből nem kért, de azért ott hagytam, ha később esetleg megéhezne, akkor nyugodtan egyen. én pedig kimegyek, hogy egyek és elolvassak egy cikket, amit már régóta tervezek. Evéssel elég sok idő megy el, így nem sokra jutok a könyvvel, amikor Freját látom meg az ajtóban, majd botorkál oda. Gondolom nincs okom elutasítani, nem is akarom. Alig pár órája találkoztunk mégis megszerettem a nőt, vonz és úgy érzem, hogy ő is hasonlóan érez irántam.
- Ülj le, szükséged van a pihenésre.
Felveszem a könyvjelzőmet, amit a könyvbe teszek s a könyvet pedig az asztalra.
- Jól érzed magad?
Nem tudom, hogy beszélgetni akar vagy csak a társaságomra vágyik. Majd megtudom, mert nem vagyok telepata.

Nem tudom miért tálaltam ki a  múltam egy felével a doktornak. Egyszerűen ki kívánkozott. Úgy éreztem, hogy ezt nyugodtan rábízhatom, hogy miért érzem így, nem tudom. De látom rajta, hogy sajnál és végül ki is mondja. Nem, engem nem kell sajnálni, túltettem magam rajta bizonyos pontig, ez a múltam része, akkor tudom majd teljesen lezárni ha megöltem a volt férjem, akkor minden lezárul.
-Én sajnálom, tényleg, jó volt veled, nagyon is, egyszerűen csak összezavarodtam, sajnálom. - A mentegetőzés tudom nem sokat segít, de nem tudok neki mást mondani, tényleg nem.
-Nincs semmire sem szükségem, köszönöm szépen! - Majd távozik is a szobából, pár percig csak ülök és magam elé bámulok. Nem tudok mit kezdeni magammal, egyszerűen azt se tudom miért feküdtem le a dokival, kétségtelen, hogy fantasztikus volt, ám nem találok rá józan magyarázatot. Egyszerűen csak megtörtént. Talán eltelik vagy fél óra mire rászánom magam, hogy mégiscsak felálljak az ágyról, sikerül is megállnom majd támaszkodva kivonulnom a férfi után. Érzem, hogy rémesen gyenge vagyok, érzem azt a jóleső fájdalmat is amit együttlétünk okozott, ezek együtt kissé bizonytalanná teszik a lépéseimet.
Végül megtalálom a doktort, a tv előtt ül és olvas, nagy nehezen eljutok odáig majd imbolyogva, de megállok a lábaimon.
-Nem akartam egyedül maradni. - Nyögöm ki. Valamiért vonz ez a férfi és ez megrémiszt.

Sejtettem, hogy valami olyan van a háttérben, ami miatt félreértette a dolgot. Sajnálom, de nem tehetek róla. Bizonyos férfiaknak a nő nem más, mint egy élő szexuális eszköz. Én nem tekintem annak, még akkor sem, ha fizetek érte. Mert igen, volt rá példa az életembe, de hát 25 évesnek tűnök, a legjobb időszak ahhoz, hogy az ember csajozzon, de még nem elég idős ahhoz, hogy család alapításra gondoljon, anyagi helyzete még nem engedi meg, eltekintve néhány kivételtől. Nem akarom kihasználni.
- Értem, sajnálom, hogy rossz élményeid voltak, én nem akartalak megbántani.
Mondom, majd elhagyom a szobát, zuhanyzom, majd hozok be ételt. Nem akarok erőszakoskodni, így leteszem az éjjeliszekrényre az ételt.
- Rendben, esetleg valamire szükséged van? Itt hagylak, hogy pihenhess, ha kell valami, akkor itt leszek a szomszéd szobában.
Ha nem kell neki semmi, akkor kimegyek a szobából, hogy pihenhessen, én pedig magamnak is készítek valami ételt, majd csendben leülök a tv elé és amíg eszek, addig a képernyőt figyelem, majd befejezve az evést, elmosogatok és inkább egy tudományos könyvet kezdek olvasni.

Engem a férfiak csak átvertek eddig. A volt férjemről is kiderült, hogy egy őrült kísérleteket végző tudós, bár az, hogy tudós meg sem közelíti azt ami. Egy őrült ember, őrült gondolatokkal. Ha belegondolok, hogy mellette ébredtem és feküdtem minden nap, megborzongok, és most nála van a kislányom...
Túlreagáltam amit Dirk mondott, talán nem volt sem hátsószándéka se semmi rosszindulat a szavai mögött, de nehéz megbíznom a férfiakban..talán soha nem is fog menni teljesen.
A lábaim összecsuklanak alattam, a szeretkezés, a sérülés, a kimerültség, mind hozzájárul ahhoz, hogy Dirk-nek kell visszatenni az ágyra, mert lábra sem vagyok képes állni, na szép.
-Én is sajnálom...a férfiak mindig kihasználtak..nehezen bízok meg bennük, sajnálom..tényleg.. - Miután elmegy feltehetőleg zuhanyozni én is magamra kapom a ruháimat, legalábbis a felsőmet és bebújok a takaró alá. Mikor visszatér néhány étellel csal elfordítom a fejem, nem vagyok éhes, nem tudok enni, ki van zárva, hogy most egy falat is lecsússzon a torkomon.
-Köszönöm, de nem kérek semmit! - Halk a hangom, egy részről szégyenlem magam amiért ennyire kiakadtam, másrészről szégyenlem magam azért, mert ennyire gyenge vagyok. Nekem már talpon kellene lennem és intézkednem az embereimről és a lányomról.
Borzalmas vezető és anya vagyok, ez kétségtelen.

Érzem, hogy félreértett és nagyon sajnálom, nem értem, hogy lehet egy ilyen gesztust félreérteni. Bár lehet, hogy az életében történt valami, de hát nem ismerem csak pár órája. Fel kel és megindul. Lehet, hogy nem érzi magát fáradtnak, de a teste nem felejt. A gyógyulás s a szeretkezésünk így is sok volt neki. Ahogy kimondja össze is esik. Egyből pattanok fel, majd a kezembe fogom és az ágyra teszem.
- Sajnálom, ha megbántottalak.
Mondom tényleg bűnbánó arccal, de nem hagyom magam újra, nem akarom tovább bántani azzal, hogy egy bocsánatkérő puszit nyomjak a homlokára, így csak az ágyon hagyom, majd összeszedem a ruháit és a sajátjaimat. Az övét a lábához teszem, míg én elhagyom a szobát és kinn egy kiadós zuhany után felöltözöm, hogy csináljak némi ételt, amit be is viszek, mert ennie kell, ha mást nem is akar. Amennyiben nem eszik, akkor annyival később épül fel a szervezete. Érzem a megbánást a hangjában, igazán sajnálom, hogy megbántottam, nem akartam. A gesztusom őszinte volt és komolyan gondoltam.

Nem gondoltam volna, hogy így végzem a mai nap után. Pár repesz gránát, egy szét roncsolt láb, milliókat érő kár és egy orvos a végén akivel lefekszem.. Nem tudom mi ütött belém, határozottan nem tudom. Egyszerűen csak elment az eszem, erre más magyarázat nem lehet. Ha épp ésszel gondolkodom akkor már leléptem volna a meggyógyult sérülésem után, de ne, itt maradtam és hagytam, hogy kezeljen, megmosdasson és elcsábítson..
Most pedig itt fekszem és tépelődöm hiszen a szó amit a fülembe súgott nem jelentett sok jót, a számomra nem. Nem vagyok egy megfizethető útszéli nőcske, egyszer köszönte meg a férjem a szeretkezést és onnantól könyöröghetett, hogy újra ágyba bújjak vele, amitől persze meg irtóztam is és ha nem teszem meg akkor a kislányom sem született volna meg és most nem kellene aggódnom érte, hogy hol lehet és mi történik vele.
A doktor egyértelműen kijelentette, hogy nem tart sokra, miért maradnék akár egy órával is tovább?
-Nem vagyok túl fáradt.. - Érzem ahogy a lábaim nem akarnak megtartani és lassan összecsuklanak alattam. A francba! A doktornak igaza van, nem bírja a szervezetem a nem rég ért sérülést és a gyors gyógyulást. De nem akarok tovább maradni, nem tart semmire sem, nem akarom elviselni még napokig ahogy nem néz többnek egy lotyónál.
Istenem, fel kell majd hívnom Franket, azt se tudja hol vagyok és mi van velem. Ki kell adnom neki az utasításokat, hogy minél hamarabb próbáljon meg utána nézni a többi betegnek, tudni akarom, hogy hogy vannak. Mivel én feleltem értük így nekem is kell gondoskodnom róluk. Nem baj ha veszteségeket szenvedünk el a cégnél, nem hagyhatom, hogy silány ellátásban részesüljenek az embereim.
-Maradok, de csak addig még meg nem erősödöm. - jelentem ki, bár hallatszik a hangomon, hogy ezt sem túl vidáman gondolom így.

Akármennyire nem akarjuk mindennek vége szakad egyszer, ilyen a világ, aminek kezdete van, annak vége is. Egyetlen dolog, ami végtelen az Isten, legyen akármi a neve. A testünkön izzadságcseppek gyöngyöznek, de édesek azok, még ha a testünk alapvetően sós folyadékot választ ki. A testünk eléri a véget, ami mindkettőnkbe a csúcson teljesedik ki. Aztán már csak az érintések maradnak. Érzem, hogy közelebb húzódik és ekkor olyat súgok a fülébe, amit kevés nőnek szoktam. Én másokkal ellentétben minden szót, amit kimondok komolyan gondolok, nem szoktam csak úgy mondani a szavakat. A köszönöm, sem egy üres gesztus, amit bárkinek csak úgy mondok. Nem vagyok az a típus, aki csak egy éjszakás kalandot keres. Ugyan volt már dolgom útszéli lotyónak, de mivel tudom, hogy nekik csak a pénz kell, nem mondanám egy olyannak azt, amit az előbb Frejának. Bevallom férfi vagyok, akinek vannak szükségletei, de megtudom mondani, hogy mikor van, hogy valakinél komolyan gondolom a dolgokat és mikor csak a kielégülést keresem. Eddig három nőnek mondtam, hogy köszönöm szeretkezés, de Freja az első, aki félreértette. Lehet, hogy 25 évesnek nézek ki és hát akkoriban sem volt az én korosztályom túlságosan komoly, a mostani generációról pedig ne is beszéljünk. A mondandója felébreszt és rájövök a félreértésre.
- Mért? Nem menj... A szervezeted még így is túl fáradt a hosszú útra.
Nem akarom, hogy kiszolgáltatott legyen, szeretni akarom, megadnám neki azt, amit minden nő érdemelne. Egyenrangúnak tekintem a nőket, ha másban van is az erejük, mint a férfiaknak, de erősek, erősebbek talán, mint a férfiak.

A végletekig fokozza bennem a gyönyört amitől egyszerre érzem úgy hogy robbanni készülök és hogy teljes nyugalom vesz körül. meztelen testemen izzadság cseppek gyöngyöznek és kezeim alatt érzem partnerem izzadt bürüét amit legszívesebben megnyalnék, megízlelnék, hogy ezzel is fokozzam vágyát és a sajátomét is. Nem engedi, hogy megtaláljon bennünket a gyönyör, visszafog és nem tudom erre meddig képes, de én egyszerűen már nem bírom tovább.
Könyörgöm a kielégülésért amit egy csók közben kapok meg tőle. Ahogy a felfokozott vágy csitulni látszik és végre megnyugszom legördül rólam és mellém fekszik. Kicsit szorosabban simulok hozzá,, hogy érezzem bőrének forróságát. Még mindig kicsit az előbbi élmények hatása alatt állok így csak a testem reagál az érintésére és macskásan elnyúlok mellette. Csókjai már nem tüzelnek fel, apró kis gesztusoknak tartom amik jól esnek de nem több. Hamar felráz a szó amit a fülembe suttog. Talán nem kellene felkapnom a vizet, de elhúzódom tőle. Ez a köszönöm épp úgy hangzott mintha egy olcsó útszéli lotyó lennék aki eljuttatta a csúcsra. Felkelek az ágyból ám még mindig érzem szeretkezésünk nyomait. A ruháimhoz igyekszem és öltözni készülök. Nem vagyok egy gyenge nő és bár fantasztikus volt amit ketten műveltünk, de talán nem a legjobb ötlet.
-N..nem maradhatok. - habogom össze a válaszomat. Talán rosszul döntök, de nem lehetek újra kiszolgáltatva egy férfi számára.

Mind ketten izzadunk, de édes illata elfeledteti velem a viszketést, amit a sós víz, ami a testünkből ki jön okoz. Közel a csúcs, mégis oly távol. Néha megmutatom, hogy ott van, hogy ne vesszen el a remény, de ekkor eltakarom a szeme elől, kínzom mindkettőnket, de élvezem. Nem vagyok az a mazoista jellem, de szadistának sem mondanám magam, mégis jól esik, ahogy mind a ketten szenvedünk attól, hogy nem juthatunk fe oda ahova akarunk. Ez jó és rossz is. Jó, mert annál tovább érezhetjük egymást, de rossz is, mert mit ér az út, ha nincs célja. Van, mindketten tudjuk, hogy van, de szeretném tovább húzni az útat, hogy még nagyobb öröm legyen a megérkezés. Sajnos már nem sokáig vagyok képes fenn tartani, lassan már a testi biológiának mond ellen a dolog. Csókja kellemes, most rajta van a sor, hogy azt csinálja, amit én csináltam, ő nem is teketóriázik, kérésemre átnyújtja a nyelvét a számba, aminek én szívesen adok utat. A csókkal együtt eljutunk végre, ahova jutni akartunk. Én ugyan gondolkozom, de hát van egy kis rutinom a dologban, megy egyszerre a kielégülés és a gondolkodás, nem zavarja az egyik a másikat. Megvárom, hogy az utolsó hullámok is elcsituljanak mindkettőkbe, majd oldalra gurulva mellé fekszem és a felső kezemmel a melleit simogatom, miközben a nyakát csókolgatom és halkan a fülébe súgom: Köszönöm. Nem kell ennél több, mint a ketten tudjuk, hogy még lesz folytatása, még ha nem itt és nem most, de lesz. Valami elkezdődött kettőnk között és egyikünk sem akarja, hogy véget érjen.

Visszatart engem és magát is a gyönyörtől, kínoz mindkettőnket a végtelenségig. Egyre csak érzem, hogy haladok a határ pereméhez, de olyankor mindig visszaránt magával. Egy percig sem mondhatom azt, hogy ez a kínzó gyönyör nem tetszik, mert egyszerűen eszemet vesztem tőle, de érezni akarom a megkönnyebbülést mikor mind a ketten zuhanni kezdünk és végül egymásra találunk.
Könyörgöm neki, hogy juttasson a csúcsra, mert tudom, hogy képes lenne rá. Ám veszekszik bennem két érzés, az egyik azt akarja, hogy véget érjen ez a kínzás a másik pedig folytatná, mert ha ennek vége akkor ennyi volt, nincs mese, nincs folytatás, nincs több élvezet, csók, érintés. Mindennek vége szakad. De sokáig se bírom már így. Könyörgésem meghallgatásra kerül és gyorsabban kezd mozogni bennem, Ajkai újra birtokba veszik az enyémet és nyelvemet át tolom az Ő szájába, hogy kényeztessem a nyelvét és végig simítsak a szájpadlásán. Gyorsabb mozgásának hála jutok el a csúcsra egy kiáltás kíséretében. Mintha csillagok táncolnának a szemem előtt. Ő is velem tart és érzem ahogy felrobban bennem, nem zavar, nem érdekel a dolog, egyszerűen most csak a gyönyör van, nem létezik semmi csak a kielégülés. A hajába markolok és csak csókolom míg az utolsó levegőnk el nem fogy. A doktor határozottan jó az ágyban, sőt, nem csak jó hanem fantasztikus, mintha ezernyi éve lett volna a tapasztalatok begyűjtésére, érdekes.

Lassan a határon vagyunk, mint két időzített bomba, akik egymásra várnak, hogy ki bírja tovább. Játszunk egymással, mint a gyerekek amikor farkasszemet néznek, hogy ki tudja előbb rávenni a másikat a pislogásra. Ismerem a határaimat, amik messze nem itt vannak, vágyok a kielégülésre, de még visszatartom, a sajátomat és Frejáét is, mint a hegymászó, aki csnak a vihar miatt nem érhet fel a csúcsra, de ha elül a vihar és felér, az még nagyobb örömmel fogja eltölteni, mintha egyszerűen csak felsétál. Tudom, hiszen rengetegszer eljátszottam ezt, de azt is tudom, hogy már nem lehet sokáig húzni, nem akarom. Könyörgésén érzem, hogy jól csinálom, amit, de érzem, hogy minimális bizonytalanság van benne, mert az amit, akar az azt is jelenti, hogy vége van, én sem akarom, de még lesz rá lehetőség, hogy újra egyesüljünk, hiszen még egy pár napig úgyis itt marad. Megadom neki, amit kér, gyorsítok a tempón, ezúttal nem lassítok vissza, hiszen már nekem is lassan itt a vég, és újra a száját veszem célba, hogy a korábbi szenvedélyes csókunkat megismételjem, de ezúttal az ő nyelvét invitálom át a számba a sajátommal. Lassan én is eljutok a csúcsra, épp amikor elérem azt a maximális sebességet és erőt, ami még kényelmes. Nem érdekel hova megyek el, szólt volna, ha nem akarja, persze foglalkozom vele, de nem akarom elrontani a kielégülését azzal, hogy az utolsó pillanatban hagyom abba. Ha kell neki, akkor van itthon gyógyszer, tudok adni.

(18+ )

A testem olyan akár egy felajzott íj, lövésre kész, de ha nem engedik el megfeszül és vége a tartásának. Nem érkezik a megkönnyebbülés, a doktor nem adja meg azt a gyönyört a testemnek amire vágyik. Játszadozik és érzem, hogy direkt kínoz amit még élvez is. Valahol én is élvezem, gyötrő, de édes kín amit kapok tőle. Testemben érzem és bár nem mozog olyan tempóban ahogyan kívánom, de ott van, határozottan érzem.
Kezeivel és szájával ahol ér ott csókol és simogat amitől még inkább felhevül a testem és fáradhatatlanul halad a gyönyör felé, de ez még édes kevés, hogy el is jussak odáig. Miközben Ő felfedezi a testem én hasonlóképpen teszek. Az izmos karjait simítom végig majd izzadságtól csatakos hátát ami forró akár a láng.
Magamhoz fordítom a fejét, hogy megcsókolhassam, ezúttal szenvedélyesebb és felperzsel akár egy lángvihar. Nyelvének bebocsátást engedek és hagyom, hogy játszadozhasson közben néha magam kényeztetem a nyelvemmel az Övét. Igen, határozottan jó szerető a doktor, nagyon jó.
Ahogy elszakadnak ajkaink kitör belőlem a könyörgés, hogy gyorsabb tempóra váltson amit meg is kapok és már nem lehet mást hallani a szoba csendjében csak a zihálásom ahogy egyre haladok a gyönyörcsúcsa felé.
Változatos ritmusban halad ki-be bennem és ez megőrjít, épp, hogy eljutok a határvonalhoz Ő visszaragad és nem engedi, hogy átlépjem a kaput.
-Engedd, hogy..elmenjek..kérlek. - Tulajdonképpen most is könyörgöm, hogy engedje meg a kielégülést számomra, de egy apró darabkám pedig egyáltalán nem akar véget vetni az élvezetnek. A vállaiba kapaszkodom, mint valami mentsvárba.

Érzem, hogy meleg és nedves belül, szinte könyörög, hogy még, mármint  a teste. Tudom, hogy lehet, hiszen mindegyikünk érett felnőtt és nem ez az első alkalom és valószínűleg nem is az utolsó, de direkt kínzom, már nem sokáig, tudom, hogy itt van lassan az ideje, hogy keményebbre vegyem a dolgot, de azt várom, hogy ő kérje. Addig is felfedezem minden porcikáját, minden egyes négyzetmilimétert, hallgatom a lélegzetét, érzem ahogy a bőre felhevül az enyémmel együtt. Érzem, ahogy csókjaim után ég a bőre, érzem minden rezdülését, érzem a kínt, amit átél, ahogy direkt kínzom. De annál nagyobb lesz az élvezet, minél inkább elhúzzuk. Amennyit a testem enged, annyit felfedezek a számmal, majd ő veszi kezébe az irányítást és a fejemet úgy fordítja, hogy megcsókolhasson. A korábbi egyszerű csók után már nem elégszem meg ennyivel, minden szenvedélyt beleadok a csókomba, majd áttolom a nyelvemet a szájába, hogy játsszak a nyelvével, majd a szájpadlására térek át, ahonnan vissza a nyelvére. Ekkor jön amire eddig vártam a könyörgés. Természetesen képes vagyok a gyorsabb tempóra, gy fokozatosan, de gyorsítok, majd elérve a megfelelő sebességet tartom azt, bár bizonyos időnként gyorsítok, hogy aztán visszatérjek a választott sebességre, miközben a kezemmel továbbra sem állok le.

(18+)

Magamban érzem Őt, de mintha az idő megállt volna, kínzó lassúsággal halad előre, érzem, hogy teljesen kitölt, de egy fájdalmasan hosszú pillanatig nem mozog és egyszerűen ezzel megőrjít, majd végre érzem, hogy mozog és ennél nincs is kellemesebb. A csókok csak egy pluszt adnak a pillanatban, gyengéden ér a nyakamhoz és az arcomhoz, csókjai nyoma perzselően hat, ég a bőröm ajkai nyomán.
Kezeivel sem tétovázik és ezt örömmel veszem észre, én is végig simítok az izmain és a mellkasán. Érzem kapkodó légvételét, épp annyira szapora a szívverése, mint nekem. Elmosolyodom majd a nyakamat csókolgató férfi fejét felemelem az állánál fogva, hogy ajkaimat az Övéire tapasszam és megcsókolhassam.
Gyorsabban kezd mozogni bennem amire egy nyögéssel válaszolok és megpróbálom csípőmet feljebb emelni, hogy jobban magamban érezhessem férfiasságát.
Még mindig érzem, hogy visszafogja magát, de én nem ezt akarom, azt akarom, hogy szabadjára engedje a szenvedélyét, nem tartok a fájdalomtól, egyáltalán nem.
Egyik kezemmel a hajába markolok míg a másikkal izzadt hátán simítok végig.
Nem tudom, hogy képes rá, de teljesen lenyűgöz.
-Gyorsabban...kérlek! - Szinte könyörgöm, a kielégülés szélén táncolok, a vérem szinte pezsegve áramlik az ereimben, mindenem megnyugvásért kiált.

(18+)

Élvezem a testét, fel akarom fedezni minden porcikáját, végig akarom csókolni az egész testét, de egyelőre beérem a szájával és a szemérem tájékkal. Mind a kettőt birtokba vettem az egyiket a számmal, a másikat a férfiasságommal. A behatolás már megtörtént, de még várok, egy pár másodpercig nem mozdulok, majd lassan elkezdem kihúzni, de nem teljesen, majd vissza. A mozdulatot megismétlem párszor, majd gyorsítok a mozgáson. Közben a számmal újra nekilendülök az arcát csókolgatom, majd a nyakát és fülét veszem kezelésbe, miközben a kezemmel is különböző területek fedezek fel, egyikkel a mellét, míg a másikkal a fenekét, amit már korábban is szeretet, néha áttérve a combja belső felére, már amennyire elérem. A mozgást persze nem hagyom abba, sőt egyre gyorsítok a tempón, de figyelek rá, hogy ne okozzak neki fájdalmat. Rég voltam nővel, de képes vagyok magam visszafogni. Tudom mi lesz a következő lépésem, de addig még nem hagyom abba azt, amit éppen teszek.

(18+)

Nem igazán érdekel, hogy bármit is helytelenül teszek-e vagy sem. Felnőtt nő vagyok, nekem semmi sem szabhat határt, az életem felett én tartom a gyeplőt. Tudom, hogy egy irányba tartozom csak felelősséggel, az pedig a lányom akit meg kell találnom. Most azonban szinte fájdalmat érzek ha arra gondolok, hogy e helyett a gyönyör helyett most az irodámban kellene lennem. Nem, most itt a helyem, érzem, valami megsúgta, hogy ezúttal más feladat vár rám ezzel a férfival.
Szinte szét feszít a vágy, és csak kínoz, gyötör amíg meg nem török. Csókokkal borít el mindenhol, perzselő érzés és lángok maradnak ajkai nyomán. Sóhaj tőr fel a belsőmből, fogalmam sincs meddig bírom ezt az édes szenvedélyt és vágyat amit ébreszt bennem.
Nem csak a szájával képes ingerelni, szinte tehetetlen vagyok, moccanni is alig bírok, próbálom jelezni neki, hogy már nem bírom és magamban akarom Őt érezni, csak venné már a lapot.
Észre se veszem, hogy megszabadul az alsónadrágjától mindaddig míg az arcomat nem kezdi el csókolgatni és meg nem érzem a férfiasságát a combjaimnál. Lüktet bennem a vágy és egy hirtelen pillanatban válunk eggyé, az ajkai abban a pillanatban tapadnak az enyémre mikor fel tőr belőlem egy hatalmas sóhaj.
Nagy és kemény és érzem magamban. Végre. Visszacsókolok miközben a hajába túrok a kezemmel, selymes a haja állapítom meg, nagyon selymes.

//18+//

65 évesen már azt mondják az embernek hogy meg kéne állapodnia, lassan unokákat kellene babusgatnia, sőt van, akinek ennyi idősen az unokája is már tinédzser vagy akár idősebb, fiatal felnőtt, de arra már nem mondanak semmit, hogy egy 65 éves, aki 25-nek néz ki annak mit kell tennie. Nem is érdekel. Nem gondolkodom most ilyenen, hiszen Frejával vagyok elfoglalva kell nekem, minden porcikáját akarom, ahogy ő is engem. Csókjaimmal kényeztetem a száját, nyakát, melleit, de egyikünknek sem elég. Érzem, ahogy megemeli csípőjét, ez egyértelmű jelzés arra, hogy mit akar. Azt amit én. Már tudom mi lesz a folytatás. Még egy kicsit kínzom a számmal és az egyik kezemmel a melleit simogatom, miközben a másikkal már elindulok lefelé. Ahogy leérek kihagyom a legfontosabb részt és a combja belső oldalát kezdem simogatni, miközben egy óvatlan mozdulattal lehúzom az alsómat, kiszabadítva férfiasságomat már kényelmetlenné vált fogságából, miközben továbbra is a combját simogatom. Lassan felfelé mozdulok a számmal, ennek kettős célja van. Egyik, hogy visszatérjek a szájához, másik pedig, hogy egy kicsit feljebb kerüljön az, aminek kell. Csókokkal halmozom el az arcát, a szájára most még nem szentelek figyelmet, akarattal. Még pár másodpercig várok, majd megteszem azt amire eddig vártunk. Egy pillanat az egész, ahogy összekapcsolódunk, eggyé válunk. A behatolás pillanatában csókolom meg, hogy elnyomjam a sóhaját, ami belőlem is feltör abban a szent pillanatban, amikor eggyé válunk.

( 18+ )

Nagyon régen éreztem már hasonló vágyat. Voltak rövidebb kapcsolataim, egy éjszakás kalandjaim, ezek mindig akadtak, de semmi sem tartott túl sokáig. Valahogy irritáltak a férfiak, egy életre megtanultam tartani tőlük, mindegyikben ott van egy olyan rész ami előszeretettel bántalmazza a nőket, ezt soha nem tudtam megérteni. A volt férjem rámutatott arra, hogy a bizalmat ne adjam ki egy férfinak se többé.
Most mégis teljesen ki vagyok szolgáltatva a doktor csókjainak és érintésének. Testem-lelkem odaadtam neki félelem nélkül. Mondom, talán beüthettem a fejem, de velem ilyesmi nem fordult még elő. Magamra se ismerek.
Bér teljesen a karjaiba simulok a gyengéd csókjai hatására, mégis képes vagyok megszabadítani a pólójától. Meleg a bőre, kezem a mellkasára simítom. Be van hunyva a szeme, de érzékelem, hogy az ágy felé haladunk és nem sokára már hanyatt is fekszem a selymes ágyneműn. A doktor ott van felettem, és egy percre sem hagyja, hogy ésszerűen gondolkodhassak. Szájával és kezével bejárja minden porcikám és egyszerűen lángra lobbanok az intenzív érzésektől. Ez a fajta gyengédség már hiányzott az életemből.
A testem sokkal többre vágyik, ki van éheztetve. A csípőm önkéntelenül emelkedik fel, hogy hozzá dörgölőzzek. Igen, határozottan többet akarok és ennek megadtam a jelét is. Eddig piszok jó munkát végzett, akarom, hogy folytassa, hogy megmutassa mi rejlik még benne, kápráztasson el.
Mellbimbóim megkeményednek szájának és kezének érintésére, felnyögök az érzéstől, akarom Őt, de még mennyire.

A fül ismét telitalálat volt, érzem teste minden rezdülését, csókjaimra még közelebb bújik, mintha lehetséges lenne, de úgy tűnik az. Érzem, hogy élvezi és még többet akar, de ezzel nincs egyedül. A fülébe súgott mondatra reagálna és venné le a pólóm, de a fülére adott finom csókok egy pillanatra megakadályozzák a mozdulatot, de aztán erőt vesz magán és folytatja. Bár mondhatnánk, hogy most már egyenlőek vagyunk, de rajtam még mindig van egy alsó gatya. Keze érintése a bőrömön, majd a csókja pont a szívem felet engem is kiráz,  de egyben új erőt is ad, miközben a számmal a nyakát és a fülét veszem felváltva támadás alá, kényeztetve őt, majd gyengéd erőszakkal az ágy felé terelem, de eközben sem engedem el a testét, majd az ágyra lököm, vagyis inkább dőlök, vigyázva arra, hogy ne essek rá. Közben nem engedek a szorításomból, vagyis, hogy most ő van alul, így egy kicsit kiszolgáltatott a helyzete, de nem használom ki, még majd később. Számmal lejjebb vonulok és most a mellét veszem célba, először a mellkasát, majd a mellbimbók lesznek a célkeresztben, először csak gyengéden támadom, majd ha nem jelez, hogy ez neki kényelmetlen vagy nem szereti, ezt a teste rezgéseiből észreveszem, akkor folytatom most már egy kicsit intenzívebben. A dolog végcéljának az elérését persze rábízom, hogy ő mikor akarja, én szájjal és kézzel is elvagyok időtlen időkig a testén, de persze ezt nem lehet a végtelenségig húzni, mert nem vagyunk tinik, akik csak most ismerkednek a másik nem testével, ha 16 lenne mindkettőnk és ez lenne az első, akkor nem sietném el, bár most sem fogom, mert emlékezetessé akarnám tenni a lánynak, aki nekem adja a legféltettebb kincsét, de most nem erről van szó. Két felnőtt ember, akik már túl vannak az ilyen tapasztalatokon, de azért nekik is jól esik a gyengédség, főleg, hogy a nő éppen csak túlélt egy támadást, aminek véletlenül lett az áldozata.

Minden érintésére reagál a testem. Annyira finoman bánik velem. Kora ellenére úgy viselkedik mintha már nem is tudom hány év tapasztalat állna mögötte. ha nem tudnám mennyire fiatal azt hihetném, hogy a kinézet csak egy álarc és ami benne rejlik az a valóság.
A számat kényezteti csókjával majd érzékeny nyakamra tér át. A könnyed és finom harapdálás roppant jól esik, szinte a kezei közé simulok. nagyon régen nem bánt velem férfi ilyen gyengéden és ilyen tapasztalattal. Mostanában nem volt időm ilyesféle örömet szerezni magamnak. Kutattam, kerestem, a lányom arca derengett fel előttem minden egyes nap ahogy felkeltem vagy nyugovóra tértem. Emellett ott a kisebb cégem, expedíciókat szervezek és vezetek, ezek mellett nem volt időm magamra is időt fordítani. A volt férjem óta amúgy is irtóztam a férfiaktól, de a doktor annyira gyengéd, hogy minden félelmem eltünteti.
Tegyek ellene? Hmm, hívogató ötlet, már épp tennék is ellene amikor a fülemet veszi kezelésbe amire megint csak sóhajtok, pulzusom az egekben, meddig akar még így kínozni? Ennyire édesen és gyengéden? Erőt veszek magamon és megszabadítom a pólójától majd végig simítok a mellkasán. Meleg bőrének érintése kellemes, lassan odahajolok és egy csókot adok a szíve fölé. Lassan élvezném ha komolyabban belemerülnénk egymásba, de semmiért sem akarom siettetni.

A csókunk volt az eddigi óra megkoronázása, de a továbbiak kezdete. A kórházból való elhozásától kezdve a sebei begyógyításán keresztül egészen a fürdésig és a végén való megtörlésének. Finom, de határozott mozdulatokkal haladtam előre egészen a csókig. Testi reakciói elárulták, hogy jól csinálom, bár nem kételkedtem benne, pontosan tudom, hogy mi és miért teszek hova hogyan kell nyúlnom, végül is 40 év tapasztalata áll mögöttem, ami nem kevés. Sokan megirigyelnének, hogy bármiféle műtét s egyéb beavatkozás nélkül is úgy nézek ki, mint egy 25 éves. Egy fiatal életében ez az egyik legszebb kor. Má meg van a diplomája, nagyjából munkát is talált, azzal a nővel van, akivel akar lenni, előtte az élet, családi támogatást kap, de már önálló. Csókol először a száját, majd a nyakára térek át, amit finom harapdálásokkal kényeztetek. Hangja is visszajelzés, hogy jól csinálom, de nem hagyom abba, történjen az, amit ő akar, természetesen meghagyva magamnak a döntési jogot, hogy felülbíráljam akaratát, mint férfi, akinek jut a valódi vezetés.
- Akkor tégy ellene.
Suttogom a fülébe és kezdem el szinte lehelet finoman, már- már hozzá sem érve, körbecsókolni a fülének a szélén a bőrt. Nem tudom belőle milyen reakciókat vált ki, de a fülön is van annyi érzékelő receptor, ha nem több, mint a test más részein, tehát bizonyos embereknél a fűl is lehet erogén zóna, ahogy a comb belső fele és a különböző hajlatok vagy a nyak.

Nagyon ügyesek a kezei, finoman de határozottan bánik velem és ez nagyon tetszik. Egyorvosnak ismernie is kell, hol vannak a gyenge pontok amikre több figyelmet szentelve szinte az egekig tudok szállni. a törölköző érintése ahogy azon keresztül a keze bejárta a testem, szinte felvillanyoz. Szinte már szétfeszít a vágy, de csak tovább folytatja az ingerlést amivel nem tudok mit kezdeni, hagyom és reménykedem a folytatásban, a gyönyörben. Végül mikor már érzem, hogy testem minden porcikája száraz akár a sivatag elveszem kezéből a törölközőt és magamhoz rántva csókolom meg, megakarom ízlelni azokat a puha ajkakat amik nem rég még a nyakamat kényeztették. Visszacsókol majd az arcomat, nyakamat kezdi újra kényeztetni a csókjaival, testem belebizsereg az érzésbe. A harapdálásra felsóhajtok és annyira, de annyira szeretném, ha végre egymásba temetkezhetnénk.
Popsim masszírozása kellemes és remélem nem karja abbahagyni, annyira intenzív érzés fog el, nem akarom, hogy ez megszűnjön. Kezemmel végig simítok az izmain és megpróbálom lehúzni róla a pólót hogyha hagyja. Annyira jó lenne ha bőr érne a bőrhöz, ha érezhetném testének melegét. Erre vágyom és szeretném ha Ő is vágyna erre.
Mikor sérült és vérző lábbal bejöttem ide nem gondoltam volna, hogy alig egy óra leforgása alatt idáig jutunk, de be kell vallanom, hogy Dirk már az elején is szimpatikus volt.
-Nem igazságos, hogy csak rajtam nincs ruha.. - Mondom halkan, a hangom mintha nyaralni ment volna az élvezetek szigetére.

Pontosan ismerem a nő testét, nem csak az orvosi könyvekből de 65 évesen éppen elég tapasztalatot tudtam szerezni, hogy mi az amit a nők szeretnek. A test érzékenyebb részeire nagyobb figyelmet szentelve törlöm szárazra, mert tényleg nem lenne ha szerencsés, ha megfázna, bár ruha úgysem fog kelleni, ha eljutunk oda, ahova két felnőtt ember büntetlenül eljuthat. A nadrág letépése csak azért volt, mert az útban van és az úgyis nehezen kivitelezhető, ha le akar rólam tépni valamit, akkor a póló sokkal kézenfekvőbb. Szárazra törlöm és amint végzek, ő kiveszi az anyagot a kezemből és a hajamba markolva húz le, hogy megcsókoljon. Nem ellenzem, sőt amint szájunk összeér én is visszacsókolok, majd a szájáról a nyakára csúszik a szám végig csókolva az arcát, miközben a kezem a fenekére fog és közelebb húzom, testünk egymásnak feszül én pedig a csupasz popsiját masszírozom, miközben a nyakát csókolom, nyalogatom és finoman harapdálom, de csak annyira, hogy érezze, de ne fájjon neki. Beszívom illatát, ami igazán bódító és finom, szinte megbabonáz. Tökéletesen irányításom alatt van minden, de egyelőre hagyom, hogy érezze, hogy az ő irányítása alatt történik minden.

Felnőtt nő vagyok és nem egy kamasz aki nem igazán lehet meggondolatlan. Én lehetek, már nem köt semmi szabály sehová, azt teszem amit jónak gondolok vagy érzek és a doktor érintései nagyon jók, kellemesek, bizsergetőek. A nyakamra kapott csókoktól felforrósodik a testem és kitör belőlem egy sóhaj, egy "kérek még többet" sóhaj.
Simogatásai csak arra elegendőek, hogy még inkább többet akarjak. Annál is többet, mint amit most nyújtott. Természetesen szembe fordulok vele, hogy megnézhessem magamnak sokkal jobban, fiatalabbnak tűnik nálam, nem sokkal, de még is az. Az persze tagadhatatlan, hogy nagyon szexi ebben a szerelésben, mondjuk sokkal kíváncsibb volnék rá ruha nélkül, szerintem úgy sem nyújtana rossz élményt. És, mint egy varázsütésre szinte letépi magáról a nadrágot, hm, szívesebben tettem volna meg én, de ha nem hát nem.
Felhívom figyelmét rá, hogy bizony tiszta víz a testem mindenhol és szeretnék megtörölközni még mielőtt bármibe bele is mennénk. Persze nagyon remélem, hogy veszi a lapot és nem csupán hoz egy törölközőt, jobban örülnék neki, ha saját maga törölne végig a testem minden porcikáján, már a gondolattól is gyorsabban ver a pulzusom.
Végül megkönnyebbülök és eltölt igalommal ahogy a puha törölközővel a testemhez és minden porcikámat alaposan és határozott mozdulatokkal szabadít meg a nedvességtől. Hmm, a doktornak remek érzékei vannak ahhoz, hogy egy nőt felizgasson, élvezem ahogy lassan szárazra töröl. Mikor pedig úgy érzem éppen elég volt kiveszem a kezéből a ruhadarabot és a hajába markolva húzom közelebb magamhoz, hogy megcsókoljam. Nálam réges rég elszállt az akadály, akarom Őt mindenhogy.

Érzem a testén a remegést, a borzongást, a pozitív érzelmeit, de a sejtjei is szinte arra vágynak, amire én. Legszívesebben végig csókolnám az egész testét, de egyelőre nem teszem, most csak a nyaka a cél, azt támadom heves csókjaimmal. A pulzusa is emelkedik, az nem tesz jót az egészségének, már ha túl magasra megy, de hát az izgalom ezt hozza ki az emberből, ahogy a sport is és ha úgy vesszük, akkor amire készülünk az is a sport egy fajtája, nem csak egészséges, hanem élvezetes formája. Hát igen, szakmai ártalom, ha lehet ezt mondani és szerintem lehet, de nem igazán érdekel, már megszoktam magamtól. Ahogy szembefordul velem érzem, hogy végig méri a testem és kezdem magam kényelmetlenül érezni magam, hogy ő ruhátlan, én pedig még tetőtől talpig ruhába vagyok, így első lépésként a nadrágom kerül le rólam, vagyis tépem le magamról. Kárt nem teszek benne, hiszen gombos és így a rántás hatására azok egyszerűen elengednek. A póló rá fog maradni, de nem féltem, hiszen úgyis lassan ki kéne dobnom, mert már darabokban hever, csupa szakadás, így láthat egy- két részletet a testemből, de a többihez egy kicsit neki is dolgoznia kell.
- Igaza van, hozok is törölközőt.
Lépek ki a szobából és egyből át a fürdőbe, ahonnan egy virágillatú, frissen mosott törölköző kerül elő és azzal kezdem végig törülni a testét, minden egyes porcikáját, nem törődve azzal, hogy a melléről, a fenekéről vagy a genitális részekről van szó. Határozott, de finom mozdulatokkal haladok, éreztetem vele, hogy egy tapasztalt férfival van dolga, akivel ha együtt marad, akkor rengeteg új tapasztalattal bővülhet szexuális élményeinek tárháza és akiben megtalálja az igazi férfit az életében.