we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
Adler nyaraló Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
Adler nyaraló Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
Adler nyaraló Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
Adler nyaraló Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
Adler nyaraló Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
Adler nyaraló Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
Adler nyaraló Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
Adler nyaraló Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
Adler nyaraló Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 Adler nyaraló

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 3 Nov. - 16:00




Aaron & Faye
Már alig hallom a szavait, hiszen tudtam én, hogy ez lesz és hogy csak erre számíthatok, hogy nem fog meghallgatni rendesen és úgy sem lesz hajlandó figyelembe venni, amit mondok és még véletlenül sem hajlik majd valamiféle köztes megoldásra, kompromisszumra, akkor mégis miért jöttem ide? Jamie beszélt rá, de ő nem ismeri a bátyámat, nem tudhatta, hogy úgy se sülhet ki ebből semmi jó. Én viszont már az elején is éreztem, hiszen ha nem az van, amit ő akar, ha nem azt teszem, amit ő szeretne akkor úgy sem lehet vele dűlőre jutni, mivel megszokta már, hogy mindig úgy lesz, ahogyan neki jó. Ezúttal viszont nem, így hát már a szavait is alig hallom, csak irány az ajtó és már csak az a kérdés, hogyan jutok majd vissza Jamiehez, hiszen eszem ágában sem lenne telefonálni neki és itt várni rá. Akkor már vállalom a sétát és persze Aaron sem foglalkozik azzal, hogy veszélyes is lehet, hogy egyedül mászkáljak odakint, de ez most engem se különösebben érdekel.
Így hát irány az ajtó és majd jobb lesz, ha odaértem a hotelbe és beszélhetek Jamivel. Nem gondolom, hogy a bátyámnak adna igazat, főleg azok alapján, amiket mondott nekem, rólam és róla is. Egyébként is fontosabb dolgunk is van, hiszen az a rettenetes jövő, amit láttunk nem történhet meg és ha a bátyámat ez nem érdekli csak saját maga és a saját élete, ahogyan a birtok is pont ezért nem érdekelte őt, akkor úgy sem érdemes vele közösködni. Csukódik hát mögöttem az ajtó és irány akkor séta.


♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon


// Köszönöm a játékot! ^-^//
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeSzer. 18 Okt. - 15:08



Faye & Aaron



Én igyekeztem türelmes és barátságos lenni. Én esküszöm igyekeztem, hogy ne rázzam meg az ostoba fejét, hogy ne rángassam a szobájába, rázárva az ajtót még észre nem tér. Esküszöm, próbáltam. Ám lassan fogy az én türelmem is, nem vagyok se szent, se Buddha.
- Nekem még kölyök, és ezt te is tudod - morranok vissza saját szavait használva, hogy aztán csak csóváljam a fejem kifakadására. Hogy lehet ennyire ostoba? Ezek szerint az észt azt nem örökölte apánktól. Képességet igen, de józan eszet azt már nem!
- Megint állítasz, olyan dolgokat, amiket TE igaznak hiszel, sőt, ezzel igazolod minden lépésed, ahelyett, hogy megpróbálnál nyugodtan végiggondolni mindent, nem csak a saját kis kényes-hisztis szemszögedből toporzékolni. Én felkínáltam a lehetőséget Faye, mondtam, hogy menj a szobádba és holnap, higgadtan megbeszéljük. De nem, neked mint egy hisztis gyermeknek, azonnal kell minden és nem tetszik, ha nem úgy zajlanak a dolgok, ahogy akartad. Igazad van, nem kedvelem a kölyköt, ugyanakkor te esélyt sem adtál rá, hogy kedveljem. Csak elkönyvelted az első rossz indulás után, hogy mindez azért van, mert én nem is akarom. És még nekem vannak előítéleteim! - szusszanok, mert kell, mert a szokásosnál már kissé jobban megemeltem a hangom, sőt, már-már kiabálok, még ha nem is olyan hangszínen, hogy a szomszédok felkapják a fejüket. De Faye számára mindez elég szokatlan lehet.
- És ha így gondolod.. ha szerinted én csak hátráltatlak, hát menj, Faye. Égess fel mindent magad mögött, csak mert túl gyerek vagy beismerni, hogy nem ismersz eléggé, hogy te sem vagy még érett. Eredj! Aztán meséld el a barátodnak, miket mondtam, hátha benne több józan ész szorult! - mordulok még rá, ültömből. Én aztán nem állok fel, nem kísérem ki, nem szaladok utána. Eredjen csak, ha már ilyen nagy szája lett, ennyire felnőtt lett...
Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeSzer. 27 Szept. - 19:07




Aaron & Faye
Csak beszél és beszél és én egyre inkább úgy érzem, hogy semmi értelme sem volt annak, hogy ide jöttem, hogy Jamie igenis tévedett, hiszen Aaron nem megbeszélni akarja a dolgokat, hanem azt szeretné, hogy végül egyetértsek vele és bólogatva mondjam mennyire igaza van és hogy csak ő láthat át mindent és mindig igaza van, de ő nem élte át azt, amit én. Nem volt ott, nem ismeri Jamiet és mi értelme valaminek, ahol mindig csak nekem kell fejet hajtanom és ő még csak meg sem próbál megérteni és még csak meg sem próbál valamiféle kompromisszumban gondolkodni? Mintha ebből az egészből akármit is mondok csak az jöhetne ki, hogy ő mindent jól gondol, míg én mindent rosszul és komolyan elvárja, hogy miközben folyamatosan gyereknek titulál, cseppet sem hisz nekem, vagy bízik meg bennem, én végül azt mondjam maradok és igen jól mondja és persze többé nem találkozom Jamievel sem, mert neki az lenne csak igazán jó.
- Jamie nem kölyök és te is tudod, hogy akármikor s akárhogy hoztam volna ide neked nem számított volna. Te nem... nem ismered őt, nem is akarod ismerni és nem mentél át azokon a dolgokon, amiken én és soha sem fogsz bízni bennem. Azt hiszem Jamie tévedett és ennek az egésznek... az ég világon semmi értelme. - csak megrázom a fejemet és pár pillanatig még nézek rá, hogy aztán egyszerűen felálljak a kanapéról. Én jöttem ide, Jamie javasolta, hogy beszéljük meg és még így sem képes látni benne azt, hogy igenis jó nekem, hogy igenis jó hozzám és figyel rám és ő egészen máshogy kezel, mint eddig mindenki. Igen óvtak és védtek, de épp e miatt nem voltak önálló döntéseim, épp e miatt nem nőttem fel és nem volt esélyem sem rá, vagy lehetőségem sem, hogy végre valami több legyek, valaki több legyek és Aaron most is pont ugyanezt próbálja erősíteni, de ez már nem megy. Láttam a birtokot, voltam a jövőben, átmentem olyasmin, ami ha nem is gyökeresen, de mégis csak változtatott és igenis Jamie önálló döntésekre sarkall és az én önálló döntésem most az, hogy ellentmondok neki és tudom, hogy ő nem fogja azt mondani, hogy rosszul tettem.
- Lehet, hogy nem jól indítottam ezt, de miattad volt, mert sehogy se indíthattam volna jól és te még csak nem is próbálkozol. Jamie más, ő úgy gondolja többre vagyok képes, mint amit én gondoltam magamról, szerinted pedig semmire sem. Nekem erre nincs szükségem és, ha csak így tudsz hozzám viszonyulni... akkor... akkor nincs dolgunk egymással. - még a szám sem remeg meg, ezúttal nem, pedig belül szinte fojtogat a pocsék érzés, mégis tartom magamat és nem fogok sírni, legalábbis... még sem. Viszont miután már az előbb felálltam és szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy a bátyám úgy sem fog mondani semmit, ami az érzéseimen változtatna végül az ajtó felé indulok. Persze ez újfent egy hirtelen lépés, de képtelen vagyok itt maradni és így beszélni vele, akkor inkább jöjjön egy nagy séta vissza a hotelig, ahol Jamie szállt meg. Nem fogok addig várni, amíg ideér motorral, az most nem menne.

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeVas. 3 Szept. - 19:52



Faye & Aaron



Ha hallanám Faye gondolatait, tuti, hogy egy kiadós megrázásban részesülne. Hisz milyen tapasztalattal a háta mögött ítélkezne a Leah-val való kapcsolatomról, milyen alapon kérdőjelezné meg az érzelmeim. De hát ennek a képességnek nem vagyok birtokában, így legalább amúgy is feszült helyzetünk nem romlik tovább.
Nem mintha oly sokat segítenének rajta szavai, mikkel bár érettségét és bizonyosságát akarja bizonyítani, nekem épp hogy az ellenkezője jön le. De úgy tűnik, most megmakacsolta magát, minden eddiginél jobban, tehát újfent változtatni kell a technikán, másik köpönyeg kell rám.
- Az, hogy valaki felnőtt-e vagy sem, nem a leélt évek száma határozza meg. Eleinte bura alatt éltél, apám, anyád mindent megtett, hogy ne sérülj, hisz épp elég teher volt neked anyád betegsége. Aztán apa óvott téged, hogy átvészeld a gyászt, anyám pártfogolt, hogy jól érezd magad. És a haláluk után én vettem át ezt a szerepet. Nem az számít Faye, hogy hány éves vagy, hanem az, hogy eddig mindig volt valaki, aki védett, aki igyekezett megóvni attól, hogy a kényszerű fájdalmon túl sérülj. Tapasztalatlan vagy és naiv, és ezen most ne sértődj meg, hanem valld be magadnak - vonom meg a vállam, hisz nem vádolok, tényt tárok elé. Ezt neki is el kell ismernie.
- Gyermekmód viselkedsz, és elvárod, hogy felnőttként kezeljelek. Szörnyetegnek nevezel, vagy legalább is nem ellenkezel ezen állításommal szemben, azzal vádolsz, hogy sose engednélek a saját lábadra állni, ezt a kölyköt is azért hoztad, mert féltél, mit fogok mondani. ugyanakkor.. ha nem látnád, pont te állítol olyan helyzet elé, hogy nincs más választásom. Még is... őszintén Faye.. mire számítottál, mielőtt idejöttetek? Mit gondoltál, hogy érzek és mit gondoltál, mit gondolok majd arról a srácról? és mit vártál, mikét viselkedem majd, ha őt is idehurcolod? - firtatom, tartva a már-már szelíd, barátságos hangot, még is akad benne egy csipetnyi kioktató, vagy inkább tanári. Mintha okítanám, mint jó pedagógus, kérdéseimmel vezetném rá arra, hogy maga találja meg a válaszokat a kérdéseinkre.
Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeSzomb. 19 Aug. - 19:27




Aaron & Faye
- Megbántott, de túléltem és tanultam belőle, te pedig... esélyt sem adsz. - hogy netán ezúttal nem erről van szó, mert igenis van olyan, hogy valaki megtalálja azt akit neki szánt a sors és akkor nem gondolkodik akkor nem kell mérlegelnie, meg latolgatnia a dolgot, hanem egyszerűen csak tudja, ahogyan mi Jamivel, maximum a bátyámra való tekintettel nem szaladnék ennél jobban előre, de őszintén szólva én akár holnap hozzámennék gondolkodás nélkül.
- Ez... ez így nem igaz! Nem minden fiú ad csak úgy gyűrűt és nem lesz más. Egyszerűen te... - hangosan fújtatok egyet. Talán nem tudom magamat jól kifejezni, talán nem tudom rendesen elmagyarázni neki, de mintha nem is nagyon akarná érteni, csak a saját példáját látja. Együtt vannak Leahval mióta, de semmi. Van aki így van vele, és van aki viszont gyorsabban halad, de neki talán fogalma sincs róla, hogy milyen szeretni valakit, talán nem is szereti igazán Leaht, ezért nem merült fel benne az eljegyzés. - Tekintettel vagyok rád. Igen, kell idő, hogy jobban megismerjük egymást, de bennem nincs kétség érted? Ha... ha más lenne a helyzet, ha nem lenne veszélyben a jövő és... és nem tudnám, hogy te ennyire kiakadsz, akkor már holnap hozzámennék, mert szeretem és ezt tudom! Ez nem olyan, mint Logan, egyszerűen érzem, de te nem hiszel nekem és nem bízol bennem. Soha nem is fogsz ugye? - elcsuklik a hangom. Magam sem tudom, hogy az idegesség az oka, vagy ez a stílus, ahogyan kifiguráz és minden egyes szavával bánt. Magam sem tudom, hogy jó ötlet volt-e idejönni, hiszen ő csak azt várja, hogy adjam meg magamat, kérjek bocsánatot és fogadjam el, hogy igaza van és ő cseppet sem enged. De ezúttal nem fogom, ezúttal nem teszem. És persze tovább beszél és persze igyekszik bűntudatot kelteni bennem, én pedig tény nem is érzem valami jól magamat, a végén még eltörik a mécses, pedig megfogadtam, hogy nem fogok sírni.
- Igen és én... én mindig hallgattam rád ugye? De még sem bízol bennem, pedig húsz éves vagyok, már nem gyerek. - igen újra elcsuklik a hangom és inkább lesütöm a tekintetemet és összeszorítom a szememet. Tényleg így érzem, hogy Aaron úgy se érti meg, hogy akármit is mondok úgy sem hinné el nekem, nem értené meg és biztos, hogy nem fogadná el, akkor meg miért küzdök egyáltalán? Jamienek nem volt igaza, nem volt értelme ide jönnöm, mert ennek így semmi értelme.

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 18 Aug. - 19:18



Faye & Aaron



- Miből feltételezed, hogy nem akarom a boldogságod? Abból az egy nyomoronc kölyökből,a ki végül annyira megbántott? - csattanok fel dühösen. általánosít, olyan dologgal ráadásul, amire eddig csak az én oldalamat támogató érv van. És hogy nem akarnám? Nem igaz, tudom, hogy nem maradhatott volna örökké ez a dolog így, tudtam, hogy Faye előbb-utóbb kitör a rá zárt kalicból. csak én akartam meghatározni a hogyant és mikort.
Aztán csak hallgatok, fel-felhorkanok, mert egyszerűen nem tudok mit tenni ennyi ostobaságot hallva. De hagyom, hogy kibeszélje magából, hogy apránként kijátssza az összes kártyáját, amikből aztán majd én gazdálkodhatok. Ugyanakkor mégis, mélyen fájnak a dolgok. Szörnyeteg vagyok, ezt mindig is tudtam. De ennyire átlát már rajtam?
- Te hallod is, amiket mondasz Faye? Hallod, mivel érvelsz? Saját magad gáncsolod el, minden szavaddal - horkanok fel ismét, immár szóhoz jutva, miközben az agyongyötört krumplidarabot a tányérra lököm.
- "Én tényleg szeretem és pont emiatt nem házasodunk össze egyből, hanem időt adunk, hogy meglássuk nyugodt körülmények között is működik-e egyáltalán" - ismétlem szavait, szóról szóra kiragadva, gúnyosan utánozva lányos hangját. Gúnyolom, igen, még ha ezzel meg is bántom. De ez az érzés immár kölcsönös.
- Ha nem vagy biztos benne, hogy működik, ha még most akarjátok megpróbálni... Akkor hogy kerül szóba az eljegyzés?! Hát ezt mondom már, mióta a téma kibukott. Nem vagytok biztosak magatokban, még csak ismerkedtek és eljegyzitek egymást? hány éves vagy Faye? És amikor felhorgadok a dolog hallatán, mikor firtatom annak komolyságát és szükségességét, még engem hordasz le! És ha netán rájöttök, hogy nem működik? Hopp, bocs?! És így megy ez majd mindig? Megismersz egy fiút, aki kedves, aki jó szóval van hozzád, és jöhet a gyűrű? Aztán majd meglátjuk?
Na jó, néhány mély lélegzet, ahogy igyekszem csitítani magam. Elment ennek a lánynak az esze?! Hát tényleg ilyen naiv vagy épp ennyire ostoba, hogy nem gondolja végig a dolgot?
- Azt hiszem, arról a ficsúrról az én igazam teljesült - húzom el a szám higgadtabban a másik kölyökkel kapcsolatban, miközben ötujjas fésűvel túrom át a hajam, csillapodásomat is jelképezve ezzel. Na igen, amilyen szélsőséges vagyok tőlem teljesen normális az ilyen gyors hangulatváltás. Ahogy beleillik a megbántott tekintet, a belé csempészett fájdalom is, ahogy halk sóhajjal mérem végig feszült arcát.
- Féltél, és nehogy látatlanban rögtön rosszat gondoljak.. Ezek szerint szörnyetegnek látsz Faye,a kitől félni kell, akinek már nem bízol a megérzéseiben és a szavaiban, akihez támogatás és mentsvár kell.. Azok után, amit érted tettem Faye és rohadt pocsék érzés...
Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeSzomb. 5 Aug. - 10:35




Aaron & Faye
- Tehát csak nem akartad, hogy együtt legyünk addig is. - húzom el a számat és persze, hogy nem pontosan azt látom bele, amit ő akarna láttatni, hogy neki így jobb, mert nekem rosszabb, ha most nem beszélünk meg semmit sem, viszont mégis itt kell lennem, tehát nem lehetek Jamie-vel és akkor miért ne gondoljam, hogy összességében azt akarja elérni, hogy egyáltalán ne legyek vele. Persze egy kis kényelmetlen fészkelődést is okoz a tény, ha belegondolok azért nem akarja, hogy vele aludjak, mert akkor... felnőttes dolgokat művelnénk és hát indulás előtt azt már elintéztük, már csak azért is, mert nem tudhattuk, hogy meddig tart majd ez az egész Aaron dolog, meg aztán tény, hogy valamelyest legalább segített a feszültséget is levezetni és arra is elég nagy szükségem volt, hogy mit ne mondjak. Persze minden vissza is tért most, hogy itt vagyok.
- Ahogyan... ahogyan te is! Te is megbántottál, mert nem akarod, hogy bárkivel is boldog legyek! - hát igen kissé ingadozó a beszélgetés, hiszen most hogy már legalább hajlandó válaszolni visszavágok, hiszen mégis csak úgy érzem neki semmi sem jó. Már nem vagyok annyira kis gyerek, meg aztán akármit teszek neki úgy se lenne jó, hiszen Logannel is baja volt és Jamivel is baja lett volna akkor is, ha csak simán bemutatom neki, biztosra veszem. Persze azért mégis csak elgondolkodom a szavain, amikor Leahról beszél, de aztán újra csak megrázom a fejemet.
- Nem minden kapcsolat egyforma és ez nem csak arról szól, hogy hirtelen a sokk miatt. Én... tényleg szeretem és pont e miatt nem házasodunk össze egyből, hanem időt adunk, hogy meglássuk nyugodt körülmények között is működik-e egyáltalán, de te is tudod, hogy az én életem sosem lesz nyugodt. Aaron mutánsok vagyunk és ez örökké nem marad titokban, akkor pedig kell, akire támaszkodhatunk és erre ott van a birtok és neked ott van Leah, ha baj történik és ha nem tudsz ketté szakadni, hogy megvédj engem vagy őt? Akkor... akkor nekem ott van Jamie. - nagy levegőt veszek, de látszik rajtam, hogy bár akadozva beszélek időnként, de még sem hagyom még abba, még van mondani valóm, ha már ő is olyan hosszan fejtette ki, hogy mit miért csináltam rosszul. - Abban igazad van, hogy nem így kellett volna, de Logant sem kedvelted az első perctől sem és ha egyedül jövök nem biztos, hogy más lett volna. Féltem, hogy már akkor is mérges leszel és minél előbb be akartam mutatni őt neked, hogy ne látatlanban gondolj róla rosszakat. Ez sehogy se lett volna jó neked. - lebiggyesztem a számat, amikor végre úgy fest, hogy a végére értem. Na igen ezért hoztam háttértámogatást, mert valahogy sejtettem, hogy a bátyám mindenhogy rosszat fog gondolni rólunk, meg úgy erről az egészről általában. Nem hiszem, hogy lett volna számára igazán jó megoldás, akkor meg mégis mit kellett volna tennem?

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 21 Júl. - 19:01



Faye & Aaron



- Hogy miért nem reggel? - horkanok fel, kissé talán hitetlenkedőn, ugyanakkor intőn, mint egy apa. Mert hát valahol az is voltam, vagyok Faye számára, hála anyámnak, apámnak. Ők testálták rám ezt a szerepet, tudatosan, legalább is anyám sejthette. És én eddig igen is helyt álltam. Hát ez a viszonzás?
- Gondolom mert azt szerettem volna, hogy itthon aludj. Mint gondolhatod, kissé nehezen fogadom el a változásokat, amik az elmúlt napokban történtek, amiket hirtelen a nyakamba zúdítottatok azzal a kölyökkel - vonom meg a vállam, cseppet sem foglalkozva, hogy az a srác már nem éppen kölyök. És talán ez is bassza a csőrömet.
Mert egy kölyökkel könnyebb, azt meg lehet félemlíteni, manipulálni. De egy nagyszájú, nagyarcú férfi, amilyennek kinézett, már más tészta. Főleg, ha azt hiszi, a mi kapcsolatunk Faye-el is olyan, mint bármely testvérkapcsolat.
- Nem akartál megbántani? Ahhoz képest tudatosan beletrafáltál a százas körbe! - szusszanok fel mérgesen, majd csak legyintek kezemmel, mintha ekként akarnám elhessenteni feltörő indulataim. Ami rám is fér a folytatással, hisz Faye további szavaiból is csak önmagamat látom igazolni. Olyan gyermek még, olyan buta és meggondolatlan!
- Még jó - húzom el a szám, majd csak a fejem csóválom, miközben csak elveszek egy szalmaszál krumplit a tányérról, de aztán csak étvágytalanul forgatom az ujjaim között.
- Faye, mióta is vagyok én együtt Leah-val? - vetem rá a tekintetem és hagyom, hogy fejszámoljon. Noha nem volt ott az első pillanattól, nem is avattam bele rögtön, de az első találkozásuk óta is eltelt már bő egy éve.
- És még se húztam gyűrűt az ujjára, még jelképeset sem, pedig idősebbek is vagyunk nálad, kicsit élettapasztaltabbak is. És nem azért, mert nem _fontos_ nekem, hogy a te szavaiddal éljek.
Kicsit gúnyolok, kicsit kerülök. mert azért arról, hogy csak a szex valami hihetetlen Leah-val vagy szeretem is a magam kifacsart módján, azt nem vele fogom megbeszélni.
- Hanem mert ahhoz idő és érzelmi elkötelezettség kell. Komolyság, nem hirtelen felindulás valamilyen érzelmi sokk hatására. De ha te, ti mindenáron, ha nektek ez csak egy jelkép... Akkor is.. Felnőttnek vallod magad, azért harcolsz, hogy én is ekként tekintsek rád. De még sem gondolkodsz felnőttként, eszedbe sem jutott, hogy hazagyere, hogy előbb időt adj nekem, hogy örülhessek neked. Nem, rögtön párosával jöttök, mintha már el se tudnád engedni a kezét. Nekem nem hagysz időt, te mindent akarsz azonnal. És amikor, mint gyámod, mint bátyád, aki félt, felcsattanok ellene, akkor egyszerűen eldobsz. Mint valami megunt játékszert. nem Faye, egy felnőtt nem viselkedik így. Csak egy durcás gyermek...
Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeCsüt. 13 Júl. - 20:26




Aaron & Faye
Persze, hogy emlékszem hogy régebben megkínált abból, amit épp evett, még ha én is főztem és csak behozta magának, de akkor is. Most pedig olyan hűvös, mint az Északi-sark, vagy talán annál is hűvösebb, ami érhető módon megfagyasztja az ereimben is a vért és nem is tudom mit kellene mondanom. Talán Jamienek nem volt a legjobb az ötlete, hogy jöjjek és beszéljem meg a dolgokat a bátyámmal, főleg hogy még mindig nincs éppenséggel a legjobb kedvében. De nem is tudom, hogy ez változna-e bármitől, hiszen én nem fogom másképp gondolni, akkor vajon mi lenne a megoldás? Ő is elég makacs típus, mint tudjuk.
Végül csak sikerül megszólalnom, de persze sokat nem érek el a dologgal, mert a tekintete eleve mindent elárul, aztán meg is szólal, ami egyértelművé teszi, hogy nem lesz ez egy egyszerű menet, sőt... talán szinte lehetetlen is lesz. Talán jobb lenne visszamennem Jamiehez? Ha más nem hát gyalog, mert még a telefont sem biztos, hogy használhatom.
- Te mondtad, hogy ma jöhetek csak vissza és nem holnap. Ha... ha így gondolod miért nem mondtad, hogy reggel jöjjek? - hát persze, hogy kellően összezavar és őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mit mondjak most, vagy mihez is kezdjek a helyzettel. Nem ettem, éhes vagyok, de még sem mehetek csak úgy ki a konyhába, mint aki itt lakik, mert könnyen lehet, hogy már nem lakom itt, de ha nem beszélünk most semmiről akkor menjek fel a szobámba? Egyáltalán az még a szobám? Bizonytalanul ülök a helyemen, a kezeim az ölembe ejtve, az ujjaimat piszkálom, hogy valamivel elfoglaljam magamat. Gőzöm sincs, hogy mit kellene tennem.
- Én nem tudom... - nem tudom, hogy mit mondjak és persze pocsék érzés az, ahogyan néz rám és ahogyan hozzám áll most. Jamienek abban igaza van, hogy akkor is a bátyám, aki megvédett és vigyázott rám és most úgy néz rám, mintha ez már nem is lenne így. - Nem akartalak... megbántani. Tényleg nem a birtok miatt volt ez az egész, csak... a vak véletlen és... nem akarunk most azonnal összeházasodni, szó sincs róla, csak hát... Sajnálom... de Jamie tényleg fontos nekem, de ettől még te is az vagy. - lebiggyed a szám, de végül inkább lehajtom a fejemet és az ujjaimat nézem meredten, mert a végén még eltörik a mécses. Nem, az nem megy nekem, hogy nézzem ahogyan néz rám. Csalódott és mérges és... gőzöm sincs, hogy miket érez még, de hogy rém rosszul esik már csak a pillantása is, meg ahogyan beszél az holt biztos.

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeHétf. 10 Júl. - 9:40



Faye & Aaron



Oh, ha nem érdekelnének ennyire a tudományok, ha beérném kicsinységekkel, akkor tuti a színi tanodát választottam volna továbbtanulási célomként. Azt hiszem, amilyen tehetségem van a különböző arcok felvételében és az emberek manipulálásában, már lassan írhatnám a díjátvevő beszédemet. és hogy melyik díjét? Bármelyikét...
Lustán, unottan fordítom a fejem Faye felé, ahogy torkát reszelve igyekszik szóba elegyedni velem, hasonló pillantással figyelem, miként ereszkedik le görcsösen a kanapéra. Ám eszembe se jut, ahogy régen tettem volna, felé kínálni a tányérom. ha már felnőtt, gondoskodjon magáról.
- Csak ezért? - vonom fel a szemöldököm, ám hogy kétkedőn vagy gúnyosan. Nos azt magam sem tudom, nemhogy ő. Ugyanakkor ahogy reagál rá, az sokat elmondhat éppeni érzelmi és gondolkodásmódi állapotáról.
- Te úgy gondoltad Faye, a történtek után visszajössz és egyetlen hosszú beszélgetéssel helyre rakunk mindent. Már most azonnal? - teszem le még is a tányért az asztalra, mintha az étvágyam is elment volna, noha csak jól laktam. én ugyanis nem hagytam ki egyetlen étkezést sem.
- Én csalódott vagyok, te sértett. Gondolod, hogy okos dolog lenne most azonnal előrántani a témát? - vizslatom immár az arcát, minden figyelmem, minden fürkésző pillantásom rá vetve, tán összezavarva tán csak megzavarva. Sebaj, ez a célom, kicsit megrendíteni, kicsit megszeppenteni. Bőven megérdemli a történtek után.
És nem is görgetem tovább a társalgást, nem kezdek magyarázatba, nem. Most neki kell, ha már ennyire ragaszkodik a felnőtt létet meg kell tapasztalnia, hogy az nem csak a habos romantikából és a nagynak hitt szerelemből áll. A felnőtteknek sokat kell dolgozniuk, talpalniuk és ezalatt nem csak a melót értem. Bár az is bőven benne van, amitől őt eddig kímélni próbáltam. De ezek szerint ez neki nem volt elég, nem volt jó. Hát akkor tessék a felnőttlét sötétebb bugyrait is megtapasztalni.
Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeSzomb. 1 Júl. - 21:32




Aaron & Faye
Felettébb furcsa ez az egész, mintha nem is hazajönnék, főleg hogy kopogtatok és igen határozottan nehéz elválni Jamietől, még ha élveztük is az együtt töltött időt, a délutánt, de azért arra is rányomta a bélyegét a tény, hogy el kell jönnöm és persze féltem Aaron reakciójától. Ismerem jól, de ettől még bőven tud meglepetést okozni, ahogyan persze ezúttal is megteszi. Nem is tudom, hogy mi lenne a jobb, ha nekem esne újfent most úgy, hogy egyedül vagyok és még a védekezés sem megy úgy igazán Jamie nélkül, vagy ez hogy még csak hozzám sem szól, csak eszik és meredten nézi a tv-t. De... mégis talán jobb lenne, ha mondana valamit, bár azzal sem tudom mit kezdenék, de ez a hűvös viselkedés... Nem csoda, ha megtorpanok, amikor beérek a szobába és először megtapasztalom tőle a furcsa viselkedést. Csak állok, egy pillanatra találkozik a pillantásunk, majd ő tovább bámulja a tv-t, mint aki képtelen elszakadni tőle, pedig tudom én, hogy annyira azért nem érdekli, ami benne megy, hiszen igazából soha sem volt az a tipikus tv néző.
- Szóval... - na jó annak semmi értelme, ha eljöttem, de csak állok itt és annak sem, ha felmegyek a szobámba. Nekem kell tennem valamit, de Jamie nem adott tanácsot, hogy mivel kezdjem, hogyan viselkedjek, hiszen nem ő ismeri a bátyámat, de na erre én se számítottam igazából. Csak egy újabbat sóhajtok és végül tétován, de a leülés mellett döntök. Nem ebédeltem, a vacsora is kimaradt, igazából éhes is vagyok, ő pedig eszik és kétlem, hogy nekem is készített volna. A gyomrom halkan megkorran, még csak kevéssé vehemensen adva a tudtomra, hogy ennem kellene valamit záros határidőn belül.
- ...összepakoljam a cuccomat, vagy szándékodban áll hozzám szólni? Azért jöttem vissza, mert azt gondoltam valahogy megbeszélhetjük ezt... nyugodtan. - ha Jamie nincs itt, mármint ő úgy gondolta hogy akkor könnyebb lesz, de őszintén szólva én ebben eredetileg sem hittem és most... hát még kevésbé. Aaron ha elkezd beszélni ugyanaz lesz csak, megmondja mennyire nem jó ez így, mennyire rosszul döntöttem. Nem fog megenyhülni, legalábbis nem látszik rajta, én pedig csak feszülten tördelem az ujjaimat arra várva, hogy milyen reakció következik az után, hogy láthatóan nem vesz rólam tudomást.

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeKedd 27 Jún. - 18:06



Faye & Aaron



Nem nézem percenként az órát, igazából olyan semmilyen hangulatban leledzem most. Persze csak azután, hogy képes voltam kezelni haragom, dühöm. Persze nagy már ebben a gyakorlatom, ha nem lennék rá képes, ha nem tanultam volna meg kezelni, talán már rajtam is elhatalmasodott volna az elmebetegség, mint anyámon. A különbség csak annyi lenne, hogy míg ő önmagában tett kárt, én nagy eséllyel mások felé fordulnék gyilkos hajlamaimmal.
Vacsorát készítettem magamnak, na nem nagy flanc, némi sült krumpli és két jó szelet flekken, meg egy nagy adag ketchup. Púposan megpakolt tányérral ülök le a kanapéra, kényelembe helyezkedve kapcsolom be a tv-t, majd az ölembe egyensúlyozott tányérról falatozok, csak úgy prolin, kézzel. Nem mintha oly sok érdekes dolog lenne műsorra tűzve, de nem fogok ketrecbe zárt oroszlánként fel alá sétálni. Nem, más technikát kell most már alkalmaznom, változtatni kell a stratégián. Faye felnőttnek képzeli magát, úgy hiszi, döntései jók. Rendben, ha így gondolja...
Gondolatmenetem a kopogás zavarja meg, még sem ugrom, meg sem nézem, ki az. Ki lehetne más? A szomszédokkal nem tartunk túl szoros kapcsolatot, főként mert nekünk ez a ház többnyire csak víkendház. Sose jártunk össze, max ha kellett valami a konyhába. De akkor is csengetnek, ennyire udvariasak.
Viszont Faye még annyira otthon érzi magát, hogy ne csengőre tenyereljen, még is elbizonytalanodott ahhoz, hogy csak úgy bejöjjön. Helyes.
A köszönésre sem reagálok, újabb adag krumplit tömök a számba, tekintetem a képernyőre szegezem, mintha ez lenne a legjobb adás, amit csak láttam. Csak a fejem fordítom felé, mikor belép a nappaliba, de nem örömtelin, nem megnyugodva mérem végig, inkább hűvösen, mintha csak egy irodai alkalmazott lenne, én pedig a főnök, aki tudomásul vette, hogy végre beért a munkahelyére. és már fordítom is vissza a fejem, újabb adag krumplival töltve ki szám, a korábban felvagdosott húsdarabbal spécizve meg.
Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeVas. 11 Jún. - 20:56




Aaron & Faye
- Csak ígérd meg, hogy azonnal jössz, ha hívlak, rendben? - konkrét választ sem várok egyelőre, csak egy csók, amire még szükségem van tőle, mielőtt a ház felé indulnék. Nyolc körül vagyunk, nem jöttem későn, bár szívem szerint inkább az utolsó pillanatban toppantam volna be, de tudom, hogy azzal nem sok jót tettem volna, Aaron csak jobban felhúzza magát megint. Azt sem tudom ennyi idő alatt legalább nagyjából lenyugodott-e egyáltalán, de nagyon remélem, hogy igen, különben azonnal fordulok is vissza az ajtóból. Visszapillantok még a motor felé és továbbra is remélem nem megy azonnal, hogy ha netán meggondolnám magamat ott legyen menekülési útnak. Az ajtó nyitva, tehát jó eséllyel nem kellene kopogtatnom, mégis elbizonytalanodom az ajtó előtt. Talán mégis csak kellene? Végül is kitette a szűrömet legutóbb, bár az ajtó azt mondta tízig nyitva, de ha közben mégis engedély kell, hogy bemenjek... Nem tudom, újra kellően bizonytalan vagyok. Végül csak kopogtatok, de aztán lenyomom a kilincset és beljebb lépek. Nagy levegő, hátha az segít a heves szívverésen, bár valahogy kétlem.
- Megjöttem... szia! - kis torokköszörülés közben, mert az első szó nem hangzik épp a legmagabiztosabbnak, sőt alig-alig lehet hallani egyáltalán. Beljebb lépdelek, leteszem a táskát, amit hoztam, leveszem a cipőt is, belebújok a papucsomba, a kabát is az akasztóra kerül és... nincs más hátra, mint előre, ha Aaron nem toppan egyből elém, akkor megkeresem.


♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 2 Jún. - 11:57



Faye, Jamie & Aaron



Be kell valljam, kicsit meglep Faye döntése. Úgy tűnik túl sok szabadságot kapott az utóbbi időben. Túl sokat. Hát ennyit érnek az évek, amiket rááldoztam? Ennyit érek neki?
Sértettségem le sem tagadhatnám, nem is akarom. Zsarolok, érzelmileg is, tudom, de miért hagynék ki egy ilyen ziccert.
még is, mikor ezt Jamie hozza fel, megvetően felhorkanok.
- Nem ismersz, azt se tudod ki vagyok és milyen vagyok. Ne akarj te lenni az okos és döntéshozó - fordulok felé, fenyegető tekintettel, ám többet már nem teszek. Nem tetszik még az sem, ahogy beszél,. amiről beszél. De úgy tűnik, most ő tud jobban hatással lenni Faye-re. Az meg majd kiderül, hogy meddig. Így hát biccentek a felvetésre, bár ebben az apró mozdulatban benne minden megvetésem. A húgomnak tudnia kell, más fiókba került, korábbi szavai sokat rontottak a helyzetén. Nem jól tűröm, nem viselem el, ha ilyen mód szembeszállnak velem, főleg nem ő, aki a világból annyit tud, amennyit én látni engedtem neki. Persze kivétel most ez a pár napos eltűnés. A fenének engedtem én el arra a nyamvadt birtokra.
- Este tízig hagyom nyitva az ajtót. Addig hazafáradhat a kisasszony - morgom nyájas gúnnyal, ahogy a páros megindul kifelé. Nem hálálkodom, nem is repesek az örömtől, igazából semmi efféle érzelem nem ül ki rám. Sőt, amint a páros kitette az ajtón a lábát egyértelmű csattanással csapom be, ekként is kifejezve haragom. És még örüljenek, hogy nem valamelyikük fején csattant az ajtó.


//köszönöm a játékot, nagyon élveztem Smile várom, hogyan haladhatunk tovább Smile //
Vissza az elejére Go down

Jamie Cavenaugh
mutant and proud

Jamie Cavenaugh
Diák
power to the future
Play By : Chad Michael Murray
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeHétf. 8 Május - 17:52


Faye, Aaron & Jamie


   

Úgy látom, hogy Aaron nem is nagyon figyel rám, a hugával van most elintéznivalója, csak azért jöttem vissza a konyhából, hogy lelki támaszt nyújtsak Faye-nek, de ez nem szavazás, hogy csak mert ketten vagyunk, máris leszavazhatjuk a bátyját, akinek bizonyos dolgokban igaza van. Ácsorgok még egy sort, mert már semmi értelme visszaülni, csak úgy záporoznak kettőjük között a meggondolatlanul köpködő szavak, amelyeket később úgyis meg fognak bánni. Sosem volt igazi családom, de ezek ketten alaposan megérdemlik egymást, ha a semmiből ilyen veszekedés kerekedik.
- Na jó, ebből elég, ez nem így működik. Nem lehet senkit sem érzelmileg zsarolni Aaron, és Faye, nem húzunk el a bátyánktól egy életre. Hihetetlenek vagytok. – Csóválom a fejemet Faye kezét fogva, és amikor elindulna kifelé, megállítom a vállánál megérintve, hogy mindkettőjüket meg tudjam ezzel szólítani. – Nem hagyom, hogy miattam sarkon forduljatok, és istenhozzádot mondjatok. Én is árvaként nőttem fel, ti viszont itt voltatok egymásnak, és ezt nem fogjátok eldobni. – Remélem, hogy ezen a ponton Aaron nem ragadtatja el magát semmi ostoba fizikai tetlegességre, mert akkor az ajánlatom érvényét veszti. – Szóval. Most elviszem Faye-t, hogy ne ilyen hangulatban maradjatok kettesben. Ám estére visszahozom, és itthon alszik, néhány napot itthon tölt. Lesz időtök duzzogni, és emészteni is a dolgokat. Néhány nap múlva, mondjuk.. kedden visszajövök, és leülünk ismét hármasban, akkor elmondjátok, hogy mire jutottatok. Ha előbb, akkor megszálok a Granny’s Motelben, van vezetés száma Faye, megtalálod a telefonkönyvben, név szerint keress. De ne gyere, valóban nektek kell felnőttként dönteni. – Nem kérdezem meg egyiküktől sem, hogy ez megfelel-e, szimplán lezártnak tekintem a dolgot, és elindulok kifelé a lánnyal kéz a kézben. Ha a bátyja nem állít meg minket, akkor távozunk is.



Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeVas. 7 Május - 10:20




Aaron, Jamie & Faye
Nem is tudom, hogy mit hittem, vagy mit reméltem, hogy meg fogja érteni ezt az egészet. Értem én, hogy feldúlt a miatt, hogy eltűntem, de csak pár napról volt szó és jól vagyok és volt aki vigyázott rám és ez most egészen más, mint Logan, hiszen ő felszívódott az után, hogy mi... de Jamie nem csinált ilyet. Megkérte a kezemet és persze nem kötelező összeházasodnunk azonnal, ez nem erről szól, ez csak jegyesség, eltarthat még amíg befejezem a sulit, csak egy jelzése annak, hogy fontosak vagyunk egymásnak, hogy fontos vagyok neki, Aaron pedig mintha máris úgy kezelné az egészet, hogy el is akarok menni, hogy rá nincs is szükségem, pedig van, hiszen a bátyám, csak ő van nekem... azaz ő volt, de most már itt van Jamie és nem is értem miért gondolja, hogy ezt csak úgy eldobom magamtól, mert ő ezt kéri.
- Én is józanul látom és ez nem jelenti, hogy már holnap esküvő lesz, ez csak... - csak a fejemet rázom meg, mert már most látom, hogy egyre mérgesebb, hogy egyre kevésbé lehet vele beszélni és egyre inkább nem érti meg, amit mondok, mintha nem is igen akarná megérteni és én nem tudom, hogy ezek után mégis mit mondhatnék még, ezért állok fel, amikor Jamie megfogva a kezemet húz fel. Azt hiszem igaza van, ebből most sok jó nem sülhet ki, jobb ha megyünk mindenkinek és akkor majd valami higgadtabban... főleg a bátyám persze... megbeszéljük.
- Nem is... mi nem ezzel állítottunk be, csak te láttad meg a gyűrűt, de én nem ezzel akartam nyitni, csak reméltem, hogy... megérted. - azért érthető, de lassacskán már el- elcsuklik a hangom és meg is ijedek, amikor elkapja Jamie pólóját. Tudom, hogy Aaron mire képes, ha igazán felhúzza magát. Azaz nem, azért azt pontosan nem tudom, de azért vannak dolgok, amikről halvány sejtésem van, még ha a mélységeiről még csak sejtésem sincs. És mégis nem ez a mozdulat borít ki igazán, hanem az, amikor hátrébb lép és végig mér minket, amikor pedig még beszélni is kezd. Megremeg a szám széle és le is biggyednek az ajkaim, hiszen ezzel azt mondja választanom kell közte és Jamie között és tudjuk jól mindketten, hogy ha itt maradok, akkor minden erejével azon lesz, hogy lebeszéljen róla, hogy hatni próbáljon rám, hogy ne legyek elég erős, sőt rosszabb esetben elérné, hogy Jamie ne jöhessen ide, vagy vele beszélne hogy lebeszélje rólam. Tudom, hogy ha bármelyik is sikerülne neki az azt jelentené, hogy igaza van és ez az egész halott ügy, de ettől még iszonyú fájdalmas, hogy ilyen választás elé állít. Nem csoda, hogy habozok, talán egy pillanatra, hogy most már az első könnycseppek is a szemembe tolakodnak, hogy utat keressenek maguknak lefelé.
- Aaron... ezt ugye... ugye nem mondod komolyan? - dehogynem, az a baj, hogy tudom jól, hogy nagyon is komolyan gondolja, hogy így van és én nem igazán tehetek ez ellen semmit sem, de még sem engedem el Jamie kezét, hiszen tényleg ő az, aki erőt ad nekem. Nem befolyásolni akar, hanem saját döntésekben segít, támogat és fontos vagyok neki.
- Akkor... jól van... ég veled. - próbálom visszatartani a könnyeket, de ez nem megy, maximum legalább a sírást valamelyest vissza tudom fogni, de valószínűleg az is megjön majd hamarosan úgy istenesen, hiszen nem hittem volna, hogy a viszont látás öröméből ez lesz majd, hogy lényegében elzavar, pedig ez a nyaraló, vagy épp a new york-i lakás az enyém is részben. Na persze most ilyesmi eszembe sem jut, főképp, hogy ő felel értem, elzavarhat, mint egy rossz gyereket. Végül megszorítom Jamie kezét és távozhatunk. Azt hiszem ezzel a helyzettel jelenleg úgy se sok mindent lehet tenni.


♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 28 Ápr. - 16:32



Faye, Jamie & Aaron



- Nem utálnék mindenkit. Csak én józanabbul látom át a helyzetet, mint te - javítom ki a húgom. persze nem így van, egyértelműen van bennem egy egészséges gyűlölet mindenki iránt, aki a közelébe férkőzik. De annyira hülye nem vagyok, hogy ne tudjam, előbb-utóbb társat választ magának, nem maradhat örökké mellettem, bármennyire is szeretném, nem lehetek örökösen az őrangyala. És főképp, mióta Leah velem van, sokkal lazábbra engedem őt is. Hát ez lett a vége.
- Maradék? - vetek egy sötét oldalpillantást a kölyökre, és érzem, miként rázza a ketrecét a bennem lakó szörnyeteg. ha Faye nem lenne itt, ha nem tanultam volna meg sok év alatt kezelni a szörnyem, az elmebajom, már rég apró fecnikre szaggattam volna ezt a taknyost. De nem, ennél józanabb vagyok.
- Nem vagy olyan fiatal.. tudsz dönteni.. Faye, a mostani viselkedéseddel állítottál ki magadról bizonyítványt ennek ellenkezőjéről. Ismersz egy fiút az elmondásod szerint néhány hete. Átéltetek ezt-azt és már jöhet is a jegygyűrű, aminek persze nincs nagy jelentősége. Én napok óta, napok! megőrülök a féltéstől, és erre hazaállítottak nagy büszkén az eljegyzés hírével, meg hogy majd TI! eldöntitek, TI megoldjátok! Igazad van Faye, ez igazán belátó, empatikus és felnőttes viselkedésre vall - horkanok fel gúnyosan, pedig oly nehezen uralom dühöm, haragom, fortyog bennem, mint egy kitörni készülő lávafolyam, ami félő, mindent elpusztít maga körül.
És talán ez a düh, mi kezem mozdítja, mi Jamie pólójának nyakáért kap, ahogy feláll, ahogy indulni készül, húgommal az oldalán.
Egy másodperc, egy pillanat, míg az anyag megfeszül nyakán, akárha kezem szorítaná, mi - tudom- ölni is képes lenne így. Tudom, csináltam már.
De nem most, a röpke pillanat oldja is, engedem a szövetet, hátralépve mérem végig őket, talán már szinte undorodva, mint aki rájön, hogy a keblén eddig melengetett, gyönyörűnek hitt pillangó csak egy undorító hernyó bábja.
- Nem zsarollak Faye, te magad mondtad, hogy felnőtt vagy, döntésképes. Hát választási lehetőséget kínálok. Maradsz itthon, TE maradsz itthon és időt adsz mindannyiunknak, hogy megemésszük a dolgot, esetleg idővel józanabbul átbeszéljük. Vagy elmehetsz, nyugodtan, próbáljátok ki, milyen bátrak is vagytok. Ebben az esetben viszont nem szükséges néhány nap múlva visszajönnöd a holmijaidért. A holnapi nap folyamán átküldöm a birtokra és többé nem is kell idejönnöd. Se ebbe a házba, se a new yorkiba...
Vissza az elejére Go down

Jamie Cavenaugh
mutant and proud

Jamie Cavenaugh
Diák
power to the future
Play By : Chad Michael Murray
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 7 Ápr. - 13:25


Faye, Aaron & Jamie


   

Ha korábban úgy is voltam vele, hogy csak a tettlegességtől fogom megvédeni Faye-t, már ott tartok, hogy az esetleges lelki törés sem kéne, hogy bekövetkezzen. Oké, a bátyja szereti, de nem kéne érzelmileg zsarolni. Nem ő volt ott, amikor a jelenben, vagy akár a jövőben halálközeli állapotban találtuk magunkat. Elhiszem, hogy jó sokáig ketten voltak a világ ellen, ám ennek itt vége, Faye már talán előttem is szeretett volna kitörni ebből a béklyóból, s mióta egymásra találtunk, egyértelműbb, hogy fel szeretné vállalni a döntéseit. Elsőre nagyot sóhajtok, esküszöm, én ki fogom ütni ezt az állatot, ha tovább agresszívkodik. Ha velem ilyen, hát ez van, de ha tovább basztatja Faye-t..
- Ezzel magad alatt vágod a fát. Elijeszted, és a maradék beléd vetett hite is elszáll.    – Nem értek egyet azzal, hogy a lánynak itt van az otthona. Ha már hozzám tartozik, akkor majd együtt döntünk róla, hogy hol is lesz az a bizonyos otthon. Nem veszem magamra a lekezelő szöveget, nem tudja, hogy mit éltünk át, hogy miért nem akarunk tovább várni azzal, hogy minél több időt töltsünk együtt. Ráadásul most nincsen olyan állapotban, hogy beszélni lehessen vele, teljesen elragadták az érzelmei.
- Semmi ilyesmit. Elfogadod, vagy sem, ez a döntésünk. Nyilván könnyebb lenne, ha támogatnád, viszont sejtettük, hogy nem így lesz. Nem fogjuk feldúlni az életedet, megoldjuk mi. – Most már úgy látom, hogy Faye is felemeli a hangját, noha rá ez egyáltalán nem volt jellemző. Helyes, kezd végre a sarkára állni, megedzették a szörnyűséget. Talán ebből Aaron is felfogja, hogy ha még valaha látni akarja a hugát, akkor nem az erőszak az út. – Most megyünk, mielőtt még elszabadulnának az indulatok. Néhány nap múlva meglátogatunk, hogy elvigyük Faye holmiját. Remélem akkor higgadtabban meg tudjátok beszélni. – Emelkedek fel, s a lányt továbbra is a kezénél fogva elindulok kifelé. Vajon Aaron elénk áll, vagy belátja, hogy ennek itt és most nincsen értrelme? Mondjuk azt sem szeretném, hogy ha a következő alkalomra már felkészülten várná a hugát valami aljassággal.





Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeCsüt. 23 Márc. - 20:51




Aaron, Jamie & Faye
Ha kívülről hallanám magamat talán még egyet is értenék a bátyámmal, hiszen igaza van Loganről is azt hittem, hogy rendes srác, de mégis más volt. Jamie komolyabb, sokkal több mindenen ment át, megmentette az életemet és én megbízom benne, akármit is mond Aaron, vagy gondol róla, vagy erről a helyzetről, de persze ettől még érvelés tekintetében soha sem voltam valami profi sajnos.
- Te úgyis mindenkit utálnál, akihez közöm van nem igaz? És... és Jamie megmentette az életemet, ez sem számít? Az eljegyzés pedig nem jelenti, hogy egyből össze is házasodunk. - gúnyos és kiabál, én pedig próbálom összeszedni magamat, de egyre kevésbé megy. Kész csoda, hogy még nem tört el a mécses, pedig közel vagyok hozzá, a kezem már remeg, a szemem már ég, mert tudom, hogy mik következnek majd, miket fog még a bátyám mondani, amivel majd le akarja zárni ezt az egészet és én tudom, hogy ezt nem szabadna, de nem tudom, hogy megérti-e majd, hogy ilyet nem szabhat meg nekem.
De legalább Jamie visszatér és olyan higgadt, amire én képtelen lennék és bár leülök, de remeg a kezem, ezt jól érezheti és sajnos tudom, hogy hiába beszél majd Aaronnal nem fog rá sem hallgatni, ez sajnos nem ilyen egyszerű.
- Nem... nem te szabod meg, hogy mit tehetek, vagy mit nem! Én döntök és... ha akarok, akkor elköltözök, de még nem találtuk ki és ne beszélj ilyen lekezelően. Nem vagyok már olyan fiatal és tudok dönteni az életemről, nem kell mindenben... helyettem döntened! - igen ezúttal épp csak alig, de megemelem a hangomat, még ha e mellett sajnos konkrétan remeg is, de az már más tészta, azért ezen sajnos nem tudok változtatni, de legalább nem sírom el magamat, bár valószínűleg az idegesség és a bátyám stílusa hamarosan be fogja ezt is vonzani, de egyelőre még tartom magamat, talán azért, mert legalább Jamiebe kapaszkodhatok és ez is valami.

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeCsüt. 16 Márc. - 18:03



Faye, Jamie & Aaron



- Nem napok, hanem már hetek óta. Igazad van Faye, ez lényegesen sokat javít a dolgon - mordulok rá egyértelműen gúnyosan. Hát hova lett az esze ennek a lánynak? Vagy annyira hülye lenne, mint apánk? De akkor én kitől a fészkes fenétől örököltem a sajátom, merthogy anyám se volt egy lángelme?
- Ő tényleg csak kihasznált? Érdekes Faye... mikor azzal a Logan gyerekkel lógtál eleinte róla is áradoztál, mint a mézesbödön. hogy ő nem olyan, ő más, ő kedves, ő aranyos...
Nem, nem bírom magam leállítani, szinte csöpög minden szavamból a gúny. Hát azt hiszi, hogy akkora élettapasztalata van? hogy olyan jó emberismerő? hiszen a saját bátyját sem ismeri igazán, akivel együtt él!
Lobogó kedvem a visszatérő kölyök sem csitítja, még ha épp egyet is ért velem. Azt hiszi, ezzel bevágódhat?
- Ne engem oktass ki pszichológiából, ha akarnék, már holnap ledoktorálhatnék belőle - vágom oda foghegyről, nem dicsekvőn sokkal inkább lenézőn. Nekem akar lélekbúvárkodni? Ilyen hülye hasonlatokkal igazolni a szavaikat, tetteiket? Hát azt hiszi, hogy én is csak egy átlagos féltő testvér vagyok?
Ám a duó hiába ül le, én nem teszem, nem bírnék most higgadtan egy helyben ücsörögni. Arról nem is beszélve, hogy ha már a kölyök ennyire zseninek tartja magát tudhatná, hogy ezzel a helyzettel az én fölényem nő, feléjük magasodom. Állati ösztön, ahogy a kisebb meghúzza magát, és még ha látszólagos is a békeakarás, a valóság a félelem, azt takarják a mozdulatok, a megadás, lealacsonyodás, még ha ennek nincsenek is tudatában.
- Jöttetek? Lássam? Nem fogok elszakadni? Még is mit gondolsz te taknyos? - morranok a nyugibeszédre. Hát nem tudják, hogy most minden csitítás olaj a tűzre?
- Faye hazajött, te meg mehetsz vissza a birtokra, vagy ahová akarsz. És hogy mi a gesztus és hova rohansz? Néhány _hét_ után virágot hozni meg esetleg valami kedveskedő kabalát hozni, az szép gesztus. Ékszert ajándékozni egy tudatlan, tapasztalatlan lánynak az nem. És te mit gondoltál Faye? - fordulok a húgomhoz még mindig dühöngve.
- Még is mit képzeltetek?Hogy majd mindezek után minden szépen megy tovább, ahogy ti elképzeltétek? Netán majd tapsolva fogadom a dolgot, sőt esetleg még a házat is felajánlom, hogy csapjunk eljegyzési partit? Alig múltál húsz, semmit sem kezdtél még az életeddel. Vagy odaköltöztök a birtokra? Egy rakás labilis mutáns közé? Igazán szép élet. Ne felejtsd el, hogy én vagyok a gyámod, és hiába töltötted be a tizennyolcat, még a jogai felét sem birtoklod.
Nem zsarolok, ott még nem tartok. De képtelen vagyok értelmesen beszélni két ekkora hülyegyerekkel. Mert ez a viselkedés nem felnőttekre vall, csak buta, meggondolatlan kölykökre, akik azt hiszik, egy gyűrű csak gesztus, egy eljegyzés néhány hét ismeretség után teljesen normális és okos döntés. Igen, Faye tiszta apánk. Érzelmileg labilis és ostoba. Fájó a gondolat, de sajnos ez az igazság.
Vissza az elejére Go down

Jamie Cavenaugh
mutant and proud

Jamie Cavenaugh
Diák
power to the future
Play By : Chad Michael Murray
Hozzászólások száma : 97
Kor : 29



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 10 Márc. - 12:09


Faye, Aaron & Jamie


   

Végül maradok valami citromos löttynél, hogy ne csapoljam meg őfelsége sörkészleteit, és azt az ötliteres kólacsodát sem bontom meg, önmagában is elég durva. Csendben nézelődve kortyogatok, és nyújtóztatom magamat, mert közel hatvan mérföldet vezettem, kicsit elmacskásodtak a tagjaim. Végigsimítok ezúttal rövidre nyírt hajamon, egészen katonásnak nézek ki, holott pont attól menekültem el annak idején, s azóta is kísértetnek számítok. Még akkor is, ha nem tudom az imádott gépeimet használni, a menekülési képességem önmagában is komoly előnyt jelenthet. A balgák nem tudták egykor, hogy saját maguk ellen képeznek ki. Viszont Aaron egyre emelkedettebb hangon beszél Faye-jel, a végén még felképeli, vagy nekilöki valaminek. Jó lett volna ezt kettőjük bízni, hiszen békebíró sem vagyok, de ez most nem csak kettőjükről szól, hanem mindhármunkról. Kilépek végül a konyhából, de nem Faye elé, hanem mellé állok, jelezve, hogy nem cél, hogy szétválasszam őket, de a jelenlétem immár megkerülhetetlen.
- Bizonyos mértékig igazad van, egyet kell értenem. Faye még fiatal, és tapasztalatlan, át is verték rendesen. Azt viszont kénytelen lehetsz elismerni, hogy az ember nem kockáztatja az életét valaki iránt, csak mert kavarni akar vele. – Nem, nem mondom én is ki, hogy szeretem, ez egyértelmű, és mi pasik szeretünk egyszerűsíteni. Nincsen rá szükség, hogy Aaron bemosson nekem egyet, de inkább nekem mint a lánynak. Faye egyértelmű megerősítésre számít tőlem, de nem kéne, hogy egyikőnket is meggyűlüljön a történtek miatt. – Csüccs. – Fogom meg Faye kezét, és visszaülünk a kanapéra. Ez talán Aaronra is rákényszerít némi nyugalmat, vagy ha dühöngeni akar, akkor tegye azt állva, tőlünk függetlenül, és úgy verekedni sem tud, ha nincsen célpont. Amikor Faye helyet foglalt mellettem, a kezébe nyomom a citros löttyös dobozt, igyon, attól megnyugszik.
- Azért jöttünk, hogy lásd, rendben van, és nem fog tőled teljesen elszakadni. A bátyja maradsz továbbra is, az eljegyzés gesztus volt, nem rohanunk sehova. – Dőlök hátra higgadtan, számítottam valami ilyen kirohanásra, és lássuk be, még érthető is, Faye olyan tündérbaba, nem csoda, hogy a bunkó bátyja mennyire félti őt. Na de azért túlzásokba ne essünk, mindig nem lehet ott vele, és ha a lány felkészül testileg-lelkileg az mindenkinek az érdeke lenne. Vagy Aaron nem is akarná elengedni?



Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeSzomb. 4 Márc. - 21:26




Aaron, Jamie & Faye
- De ez nem így van, nincs... nincs összefüggés. - hiszen elrabolni sem ott próbáltak első alkalommal sem, sőt a másodiknál sem. Egyszerűen csak egyre több a mutáns és biztosan egyre többen vadásznak ránk és valahogy másképp is a nyomunkra bukkanhattak, de Jamie ebben is segíthet, hiszen ért a gépekhez, eltüntethet minket akár a rendszerből is, hogy ne találjanak meg megint, de a birtokon is megvédhetnek, azért is mentem oda. Ott azok a fegyveres alakok nem találtak rám, és óvatos is voltam. Ha itt maradok idehaza az mégis csak nagyobb veszélyt jelent rám nézve és azt még sem várhatja a bátyám, hogy innentől ki se tegyem a lábam a házból és ő sem lehet velem állandóan, hiszen van saját élete, van párja is... a birtokon viszont tényleg nem eshet bajom, kivéve persze ez az incidens, ami hirtelen mintha már nem is számítana annyira, amikor a gyűrű kerül előtérbe. És eljön az a pillanat, hogy még a nyakamat is behúzom és ezt valószínűleg Jamie is tökéletesen hallja a konyhában. Mármint nem a nyakam behúzását, az fura lenne, ellenben azt igen, hogy Aaron eljutott arra a pontra, hogy kiabál, amitől a fél ház zeng, talán még a szomszédok is hallják, nem csoda, ha a konyha felé pillantok arra várva, hátha megérkezik a felmentő sereg, mert azért én igyekeztem eddig, de a kiabálás nem könnyíti meg a helyzetemet.
- De... de... - nagyot nyelek, hiszen máris gombóc gyűlik a torkomba, de akkor is meg kell védenem magamat és meg kell értetnem vele, hogy nem csak ennyiről van szó és ez tényleg más helyzet, mint Logan. Ő csak egy srác volt, akivel párszor találkoztam, akiről persze csupa jót mondtam, de nem kerültem vele olyan helyzetekbe, mint Jamivel. - A kettő teljesen más... értsd meg. Ez csak egy gyűrű, nem olyan... komoly, de nem csak pár napról van szó... Már hetek óta ismerem, azóta, hogy találkoztam vele és a jövőben... nem csak pár nap volt és... megvédett többször is. Az életét kockáztatta, Logan nem tette volna, ő tényleg csak... csak kihasznált. - el- elcsuklik a hangom és érzem, hogy a szemem is ég, de sikerül az utolsó pillanatig visszatartani a könnyeket, vagyis inkább az utolsó szavakig, aztán már az elsők csak kibuggyannak. Tudtam, hogy nem fogja jó néven venni a dolgot, persze biztos voltam benne, de talán nem gondoltam... reméltem, hogy nem kezeli majd ennyire nehezen, hogy nem hord le, mintha ennyire buta lennék, hiszen lassan már tényleg felnőttnek számítok és úgy kiabál velem, mintha az apám lenne, én meg egy rossz gyerek. Egyébként is ez csak egy gyűrű, még nem jelenti azt, hogy egyből házasság lesz belőle, majd... arra még ráérünk, én is még tanulok, és itt ez az ügy a jövőben, amit meg kellene oldani, hogy ne is következzen be efféle szörnyűség. Fogalmam sincs, hogy most az lenne a jobb, ha Jamie bejönne a konyhából és mellém állna... ülne, hogy támogasson, vagy ha nem, mert Aaron ha meglátja csak még dühösebb lesz és a végén még olyasmire ragadtatja el magát, amit nagyon nem tudnék kezelni sem végig nézni.

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeSzer. 1 Márc. - 7:52



Faye, Jamie & Aaron



- Érdekes módon a bajok akkor kezdődtek, mikor elkezdtél ahhoz a sulihoz húzni - dörmögöm az orrom alatt. Igen, mostanában sorra jöttek a bajok, de mintha minden valahogy ahhoz a helyhez lenne köthető. Mintha most már, hogy ennyivel többen tudják Faye képességét, még ha csak az egyiket is, nyílt titok lenne a létezése, kitéve mindenféle veszélynek.
Ám ezek a dolgok most valahogy eltörpülnek ahogy az az ékszer kerül előtérbe. Akadozó szavai, elhúzódó mozdulata.. a szavak értelme, jelentősége...
Érzem, ahogy a pumpa magasra szárnyal bennem, legszívesebben törnék-zúznék, de ennél már azért civilizáltabb vagyok. Vagy még sem?
- Jól alakult? Jól alakult?!
Na jó, képtelen vagyok megállni, hangom megemelkedik, noha nem szoktam a húgommal kiabálni, most képtelen vagyok másként kiengedni a haragom. Jobb, mintha ütnék, nem?
- Szerinted ez épelméjűségre és felnőtt gondolkodásra vall? Előbb arról a Loganról bizonygatod, hogy ő jó, ő más. Aztán egy hirtelen pálfordulással néhány nap ismeretség után már ő kell? Már el is jegyzett? És ráadásul azt hiszed, a történtek után én majd bájosan mosolyogva mindezt lenyelem? Még is mit képzeltetek Faye?
Na jó, kikeltem magamból, talán még sose láthatott ennyire dühösnek, ahogy a kanapéról felpattanva fel-alá sétálok, kiabálok vele. De még is, mit képzelt?!
Szívem szerint kimennék ahhoz a nyamvadt kölyökhöz és orrba gyűrnék. Vagy egyetlen mozdulattal törném el a nyakát. Csak sajnos ez most nem megoldás, nem opció. És nem csak azért, mert "katona volt". Tojok bele, tehet bennem kárt? Nem nagyon. De nem, előbb a húgom kell helyrerakni.
Vissza az elejére Go down

Faye Adler-Barlow
mutant and proud

Faye Adler-Barlow
független
loneliness is a gun
Play By : Sophie Turner
Hozzászólások száma : 297
Kor : 27



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimeHétf. 27 Feb. - 12:15




Aaron, Jamie & Faye
Persze megpróbáltam készülni rá, hogy valahogyan majd kezeljem őt, érveket sorakoztattam fel, de lehetetlen mindenre felkészülni, amikor előre nem tudhatod, hogy egyáltalán mit fog mondani, hogy mik ellen, vagy mellett kell érvelned, főleg hogy azt sem tudom pontosan mi is zajlott, amikor nem voltunk itt Jamievel.
- Alig voltam ott pár napot, ez nem... nem csoda. - igen még mindig igyekszem védeni őket, hiába, hogy kezd a hangom egyre gyengébb lenni, de azért tőlem telhetően igyekszem. Sosem voltam túlságosan önálló és sajnos ez még a mai napig se nagyon változott, de legalább már valamennyit sikerült fejlődnöm és azt hiszem ez is valami. Aaron túlságosan félt, ami érthető, hiszen csak mi vagyunk egymásnak, de mégis csak idővel a saját életemet kell élnem majd és a saját döntéseimet kell meghoznom, még ha ő ezt nem is nagyon szeretné.
- De, ha egyszer nem ők tehetnek róla. Te sem tudtál volna megvédeni és ha... ha máskor történik, ha más történik. Nem vagy mindig velem és... és mostanában túl sok minden történt, ott biztonságosabb. - elakadok újra és újra, pedig tudom, hogy ha ő eldöntötte vajmi kevés esélyem lesz meggyőzni őt, de ennek ellenére azért mégis csak próbálkozom, a magam esetlen módján, amennyire legalábbis tudok. Persze az is megoldható, ha Jamievel találkozom itt, de ha New Yorkba kell visszamennem... ott eléggé távol lennék tőle és azt nem szeretném, főleg mert még dolgunk van. Az, amit a jövőben láttunk nem történhet meg. De talán idővel pár nap múlva lehiggad majd annyira, hogy újra átbeszélhessük, pár napot pedig azért csak kibírok. Csak egy valamivel nem számoltam, hogy talán a gyűrűt le kellett volna vennem? De... nem akartam, mert erről is tudnia kell, csak hát jó eséllyel nem pont így és nem pont ebben a pillanatban. Automatikusan húzom vissza a kezemet, azt amelyiken a gyűrű van óvón ölelem magamhoz, mintha csak attól tartanék, hogy erővel akarná leszedni az ujjamról az apró, de számomra annál fontosabb ékszert.
- Jamietől... tőle kaptam. Ő még odaát, szóval... eljegyzett, mert szeret és én is őt. Látod végül jól alakult minden... Logan tényleg nem volt rendes srác, igazad volt, de Jamie... ő egész más. - alig pillantok fel rá, mert tudom ez megint nem fog jól elsülni, de akkor is szeretem és talán ebből azt is sejti, ha már gyűrű van az ujjamon, hogy nem csak pár csókig jutottunk el mi ketten ott távol a jövőben, bár kétlem, hogy Aaron jelenleg bármi hasonlóra szeretne gondolni. Na most lenne igazán jó, ha Jamie nem a konyhában iszogatna, de igaza van, ez most az én harcom és nekem kell megvívni a bátyámmal és persze még meg is lephet. Talán jól reagál majd és nem borul ki e miatt még jobban, hiszen ez jó hír nem igaz?

♫ Close ♫Aktuális viseletÚjra otthon
Vissza az elejére Go down

Aaron Adler
mutant and proud

Aaron Adler
független
loneliness is a gun
Play By : Jonathan Rhys-Meyers
Hozzászólások száma : 278
Kor : 34



TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitimePént. 24 Feb. - 16:06



Faye, Jamie & Aaron



Hogy csitítana? Láthatja, cseppet sincs ínyemre a dolog, csak tovább felhősödik a tekintetem. Nagyon sok mindenben engedékeny és kedveskedő vagyok a húgom felé, de ez most valahogy nem az a helyzet és ezt neki is tudnia kéne.
Ugyanakkor mikor a srácot a konyha felé irányítja nem vetek ellen, de csak mert elég egyszerre egy irányba terelni a témát.
-Hogy tehettek-e valamiről vagy sem, nem tudom és nagy eséllyel lehetőségem sincs kideríteni. De Faye! Egy taknyos kölyöklánnyal üzentették meg a hírt, aki még csak azt se nagyon tudta, te ki vagy egyáltalán. Szerinted ez miféle módi? És mit érezhettem én?! - horkanok fel újfent, bár már látszólag csillapodottabban, amit azért nem az segít elő, hogy a konyhámban lébecoló kölyök katona volt és ért a fegyverekhez. És akkor most ijedjek meg vagy netán szalutáljak?!
- Igen.. és remélem nem hiszed, hogy a közeljövőben visszamehetsz arra a helyre - kötöm az ebet a karóhoz, még ha Faye az utcát jelölt is meg tetthelyül. Akkor is úgy hiszem, köze van ahhoz az iskolához, hisz másról nem hallottam, és náluk is egy másik diákkal együtt tűntek el. Szóval bűzlik a dolog, mint a hetes hal.
De el persze nem húzódom, szeretem a húgom, szeretem, ha a közelemben van, ha megérint. Még ha már nem is olyan okból, mint régebben. De akkor is..
Ám mintha szándékosan csinálná, mintha nem akarná, hogy valóban higgadjak, egyik simításával felborzol egy másik ideget. Mert ha eddig nem is, mert a viszontlátás öröme terelte figyelmem, most kezeimre fogó kezén megvillan a gyűrű, magára vonva, szinte már hivalkodón pillantásom.
Értetlenkedve nézem az ékszert, nem ismerem, nem tőlem kapta és nem is valamelyikünk anyjának öröksége ez. Új és új, minden tekintetben.
- Ez meg honnan van? - kérdem sötéten, gyanakodva. Mert jót valahogy nem nagyon várok már ettől a naptól.
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: Adler nyaraló   Adler nyaraló Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Adler nyaraló
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Városok, egyéb helyek :: Otthon, édes otthon :: Adler nyaraló - North Salem-