we fight for the change to change the world
heroes of xmen: reunion



welcome





Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor a még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt... Ez hát a késztetés. A vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végül is mit számít mindez, ha az emberi szív csak legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak. Közöttünk, az árnyékban a fényben. Mindenütt. Vajon ők tudják már?

Az oldal alapítása:
2013. szeptember

(A játéktéren 1988-ban járunk.)
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
chatbox





promónk






Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

last posts





Kerti lugas (fürdő előtér)
New York fényei Icon_minitimeby Nikola Tesla
Szer. 29 Aug. - 15:32

Maszkabálba menni jó! :)
New York fényei Icon_minitimeby Emma Frost
Szomb. 9 Jún. - 21:36

Dallas-i kikapcsolódás
New York fényei Icon_minitimeby Nathan Jones
Csüt. 7 Jún. - 15:21

Konyha
New York fényei Icon_minitimeby Jean Grey
Szomb. 28 Ápr. - 17:19

Új fiú a láthatáron :)
New York fényei Icon_minitimeby Emma Frost
Vas. 15 Ápr. - 13:03

Folyosók
New York fényei Icon_minitimeby Jean Grey
Szer. 21 Márc. - 17:51

Faye & Jamie - Végre együtt!
New York fényei Icon_minitimeby Faye Adler-Barlow
Csüt. 1 Márc. - 11:05

Sürgősségi ügy
New York fényei Icon_minitimeby Mesélő
Szomb. 17 Feb. - 15:27

Aiden, Hope and Amber - Újabb tervezgetés
New York fényei Icon_minitimeby Aiden Hamilton
Szomb. 30 Dec. - 19:57

Top posting users this month
No user
i'm here





Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (56 fő) Vas. 6 Szept. - 22:27-kor volt itt.

Megosztás
 

 New York fényei

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Tatjana Roberts
mutant and proud

Tatjana Roberts
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeSzomb. 31 Május - 17:53

Oké, nem volt hiábavaló az a sok évnyi torna. Viszonylag könnyedén vetem le magamról a támadót, miközben Leah elkobozza Liamtól a gömböt, hogy leszerelje a fegyverrel hadonászó srácot. Ám mielőtt nagyobb pankráció bontakozna ki néhány meglepetés ér minket. A rám támadóban felfedezem Lisat, eléggé elcsodálkozva, és a környezetünk is változik. Mintha csak valami lepel hullt volna le, felfedve az eddig rejtetteket.
- Szép egy kör - rázom a fejem hitetlenkedve, de nem igazán bontakoztathatom ki örömöm, mert valami riasztó indul be. Jobb, ha mihamarabb lelépünk, nem hívva fel magunkra a figyelmet.
Gyorsan a megkötözöttekhez lépek, az íróasztalról leemelve egy ollót és megnyirbálom a köteleiket. Még sem fogunk mindenkit kicipelni. Közben megakad a szemem a nevemen az egyik aktacsomónál, de időm nincs vele foglalkozni, mert valaki felkapja a kupacot, és én is így teszek egy másikkal, majd ha kell, hát valakinek segítő vállat nyújtok és megindulunk kifelé.
Amint távolabb értünk a teleptől megnyugodva sóhajtok fel, majd a saját aktám keresésére indulok, amit hamarosan Liamnál lelek meg.
- Még kilesed a legsötétebb titkaim - kacsintok rá vigyorogva, és orozom el tőle a személyes anyagom és összetekerve a pólóm alá rejtem. Még zsong bennem az izgalom és feszültség, és azt hiszem, ez tart is a birtokig. Ott majd igazán elmélyedek a gondolatban, kik voltak ezek és honnan tudnak rólunk?

//köszönöm a játékot, izgalmas volt Smile //
Vissza az elejére Go down

Leah Carmichael
mutant and proud

Leah Carmichael
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeSzomb. 31 Május - 8:09

Nem igazán van kedvem beszélgetni úgy hogy fegyvert fognak rám, inkább cselekszem. Lehet, hogy ezzel elvesztem Liam szimpátiáját, de én meg ennyire hirtelen vagyok. A srácot végül nem találom el, de a megoldás végül magától jön, hiszen a gömb álcázott itt mindent le. Továbbra sem értem, hogy mit keresünk itt, ki hozta létre ezt a különös épületetet, mi szükség volt a gömbre, de Tatival vállvetve gyorsan egy utolsó kutatásba kezdek, míg Liam élesztgeti a többieket. Ami a legjobban megdöbbent, a saját aktámat megtalálom, de Shannon arca néz rám vissza, nem Leah-é. Még mázli, hogy én találtam meg, és nem a többiek. Gyorsan a hónom alá csapom, és amikor sikerült életre pofozni a többieket, a szokásosnál is sápadtabbnak tűnve kifelé indulok. A következő pár napot elég rosszkedvűen fogom tölteni, állandóan az aktámat bújva, mert tökéletesen nem értem, hogy ki akart minket rendszerezni, és honnan tud az eredetemről. Mindenesetre az új ismerőssel nem kezdek bájcsevegéssel, hanem ha Tyler már tudatánál van, biccentve besorolok mellé, hogy elindulhassunk haza.

//Köszönöm szépen a mesét, és ez nagyon szép, hosszú sztori volt, élveztem^^//
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimePént. 30 Május - 21:29

Már éppen válaszolnék a kissrác kérdésre, mikor Leah kikapja a kezemből a gömböt és a gyerek felé hajítja. Megőrült ez a csaj? Egyrészt a srácot a gömb darabokra szedheti, és én nem fogom levakarni a falról, az biz’ isten! Másrészt pedig az a gömb már szinte a barátom, és a barátaimat ne dobálja senki sem, teljesen mindegy, hogy mennyire jó indokot tud felhozni a tettét magyarázni. Szinte lassított felvételbe látom, ahogy a srác arrébb ugrik, és a gömb a falnak csapódik. Nagyon remélem, hogy nem fog összetörni, vagy valami, mert úgy terveztem, hogy visszaviszem a birtokra. Odaadom a profnak, aztán amint kivizsgálta visszakérem tőle, hiszen én találtam, én foghatom meg, akkor meg minek legyen nála? Egy pillanatra hunyom csak le a szememet, nem akarom látni, ahogy a gömb a falnak csapódik, mert ha nézem, akkor  biztos szétfog törni, az élet már csak ilyen, szeret kibabrálni velem. Mikor újra kinyitom a szemeimet, már teljesen máshol vagyok, mint voltam. Mármint ugyanott vagyok, csak most…sokkalta több minden van itt. Iratszekrények mindenütt, és…hé, azok nem a tv-ben látott társaink, akiket megmenteni jöttünk? Legalábbis az egyik nagyon hasonlít rájuk, a koruk alapján elnézve a tanárt sikerült megjegyeznem, aki elég rossz színben van. Természetesen a társaink felé indulok el egyből, hátha az egyiknek komolyabb baja van és sürgető szüksége lenne mondjuk…újraélesztésre vagy valami. Az még megy is, tudok én élő defibrillátorként működni, ha szükséges. Azonban még mielőtt szemügyre venném őket magamhoz veszem a gömböt, és így már tényleg teljesnek érzem magam és a csapatot. Szólok Leahéknak, hogy segítsenek kivinni a többieket innen, Neilt pedig megkérem arra, hogy annyi ilyen iratköteget cipeljen ki innen, amennyit csak tud. Az ellenségünk közös, úgyhogy ami nekünk jó, talán  neki is az, nem igaz? Ahogy meglátom a falakon a repedéseket egyből kapcsolok, és amilyen gyorsan csak lehet eltűnök innen a gömbbel és a társaimmal együtt.
Ahogy kiérünk az épületből nagyot sóhajtok. Ezt is túléltük, most már csak vissza kéne kallódni valahogy a birtokra, odaadni a profnak a gömböt és a sebesült társainkat a gyengélkedőre szállítani. Mielőtt még elindulnánk átnézem az aktákat és legnagyobb meglepetésemre a saját arcom néz vissza rám. Miért van ezeknek a fickóknak aktájuk rólam? A képességem, az adataim és még az életem is fel van jegyezve ebbe a nyavalyás iratba. Gyorsan nézem át a többi iratot ismerős neveket keresve. Lensherr, Xavier, Roberts, Hannon, Howlett, Willow és a többi. Az első kettő ismerős, hiszen az alapítok nevei, illetve azt hiszem Tati családneve Roberts, de ebben már nem vagyok olyan biztos. Zavartan nézek fel az iratokból egyenesen a fiúra.
– Öhm…hazavigyünk téged? – kitudja, talán nem is szabad neki egyedül rohangálnia  a városban, és nem tudja merre induljon haza. Ez esetben hazadobjuk őt valahogy, aztán indulhatunk is vissza a Birtokra.

//Köszönöm, hogy benne lehettem, nagyon élveztem SmileÉs mindjárt itt a nyári nagy mese is Very Happy//
Vissza az elejére Go down

Mesélő
mutant and proud

Mesélő
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeSzer. 28 Május - 10:25

New York fényei


[Gyártelep -> Tati, Leah, Liam, Neil, Erwan]

Lisát sikerült ledobnia magáról Tatinak, főleg mivel azért még magas testőr pasi alakban jóval erősebb is nála. Leah becélozz Neilt, aki el tud ugrani. Jó eséllyel, ha telibe kapta volna a golyó, amiről dobás közben lehullik a rongy, amibe csavarva lett, akkor olyan áramütést kapott volna, hogy utána darabokban szedik le még a falakról is. A gömböt egyébként Liam újra magához tudja venni, esetlegesen elvinni a suliba kivizsgálásra, ilyesmi, de még mindig nem hasznos, ha más nyúl hozzá.
Lényeg, a lényeg, mindenki jól van és amikor a gömb a falnak csapódik lehull a környezet álcája is. A szoba marad, de jóval több minden van itt, mint ahogy elsőre látszott. Rengeteg iratszekrény, és a sarokban az ájult, megkötözött társaik, akik útközben kallódtak el. Azonban sok idejük nincs nézelődni, ugyanis a lehullt álcának hála valamiféle biztonsági rendszer indul be és a falak enyhén repedezni kezdenek. Annyira még van lehetőség, ha valaki ügyes és kapkod, hogy teszem azt felkapjon egy iratköteget az asztalról, netán egy polcról, aztán jó eséllyel spurizni kell, ha az ájultakat is ki akarják juttatni.
A iratok többnyire akták és ami a legérdekesebb, hogy az aktákban a saját neveiket találják meg, egész szép kis felsorolás akad itt, tételesen többükről is, és még jó néhány plusz név, minden esetben feltüntetve a képességeiket is.

//Köszönöm a részvételt, az A csapatnak külön köszönöm az aktivitást, és tőlük elnézést is kérek, hogy a másik bagázs miatt nem lehetett normálisan haladni. Smile//

Vissza az elejére Go down

Neil Hunter
mutant and proud

Neil Hunter
független
loneliness is a gun
Play By : Dakota Goyo
Hozzászólások száma : 31
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeHétf. 26 Május - 11:14

Most már talán kicsit magabiztosabban fogom a pisztolyt, de ezzel már inkább elkéstem. Látják rajtam, hogy félek a meghúzásától, ám az koránt sem jelenti azt, hogy nem is húznám meg. A srác rám morran, az egyik lány szintúgy. A másik, aki békésebb szándékokat mutat, kikapja a gömböt a srác kezéből, és rám céloz. Oké, ez így nagyon nem lesz jó, mert nem tudom, hogy mit is tud az az izé. Aztán még az egyik pillanatban két lábon vagyok, utána meg éppen lehajolni próbálok, hogy ne kapjon el az a vacak. Nem lenne jó elpatkolni ilyen fiatalon. Ha sikerül elkerülnöm, akkor leeresztem a fegyvert. Noha nem ez végett, hanem mert az engem megtámadott lány hitetlenkedve kérdezett valamit. Ezek szerint ismerik egymást a másikkal? Miért nem ezzel kezdték, és akkor elkerülhettük volna ezt az egészet... Jó, talán nem látták elsőnek a velem lévő lányt. Vettem egy mély levegőt, közelebb mentem hozzájuk, és a srác felé nyújtottam a fegyvert.
– Szóval, ha nem ellenük vagytok, akkor hogy keveredtetek ide? –mindvégig Liam-nek intézem a szavaim, látszólag ő nincs elfoglalva. Meg aztán inkább ő válaszoljon, mint egy harcias nő.

Ha viszont nem tudom elkerülni Leah támadását, akkor valószínűleg a földön heverek eszméletlenül, vagy nem is tudom, hogy mi lesz velem...
Vissza az elejére Go down

Leah Carmichael
mutant and proud

Leah Carmichael
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimePént. 23 Május - 17:27

Belefutunk egy kisebb védekező osztagba, ahol nem ismerem fel Lisát, mert takarásban van, a ránk fegyvert fogó srác ellenben nagyon harcias, viszont csak szájkaratézik. Ha meg akart volna ölni minket, talán már megtette. Rajtunk van az álca, úgy festünk, mintha mi is itteniek lennénk, és miután még vissza is változtam a saját alakomba, egyértelmű, hogy mutáns vagyok, kérdés, hogy ez most előny itt, vagy hátrány. Nem akarok lelövetni magamat, de van egy olyan elképzelésem, hogy előrevetem magam, lesz ami lesz, viszont hallok valami sikítást, ezért azonnal cselekszem. Nem is tudom, hogy hirtelen kinél van a bebugyolált gömb, ha nálam akkor egyszerűbb, de ha Liamnél, akkor villámgyorsan kirántom a kezéből. Mindkét esetben lendítek rajta, és becélzom vele Neilt úgy mellkastájékon, hogy kuglibabát csináljak belőle, és összeomoljon. Nem akarom megölni, de rám aztán senki nem fogjon fegyvert. Így is benne van a kockázat, hogy eltalál, de ha már eddig eljöttünk... Végülis azért tanulunk X-Mennek, hogy néha az életünket is kockáztassuk. A professzorék megtesznek értünk mindent, nem árt némi viszonzás is néha. Ha pedig valami súlyos sebet kapok, bízom benne, hogy Tati addig elhiteti az agyammal hogy túlélhetem, amíg meg nem gyógyít valami életerő manipuláló mutáns. Ha sikeres volt az akció, akkor megszemlélem, hogy kit is csaptam le, és körbenézve biztosan felfedezem Lisát, akire nagy szájtátással nézek.
- Mi most... egymást öltük? – Kérdezem vigyorogva, ha még élek.
Vissza az elejére Go down

Tatjana Roberts
mutant and proud

Tatjana Roberts
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimePént. 23 Május - 16:40

Társaim békésebb szándékot mutatnak, én még tartom magam. Nem vagyok az az elsőre bárkire az életem, még ha alapjában véve nyitott vagyok az emberek felé. Kivétel azok, akik fegyvert fognak rám. Mert a kölyök kétség kívül azt teszi. Az csak még rizikósabban festi le a helyzetet, hogy mindezt nem túl magabiztosan teszi, tehát még a végén véletlen süti azt el. Ám mielőtt ezt felvethetném valami meglepetésszerűen ugrik a nyakamba, körmei arcomba marnak, dühös fröcsögése értelmetlen szavakat bombáz felém. Ösztönösen a filmekben látott módszerrel tolatok hátra, falat keresve, melyre felkenhetem kéretlen púpom, vagy ha az nincs, hát a semmit, amiben elbotolva magam alá temetem. És talán Liam is segít, talán megszabadulhatok a ragadozómtól.
Az álca viszont közben megszűnik, felfedve valós alakuk, bár kérdés, a kérésre vagy csak az elvesztett koncentrációm okán.
- Tedd már el azt a rühes fegyvert mielőtt megölsz! - morranok a srácra, miközben megpróbálom kiseperni arcomból a hajam hogy láthassak is végre, és csak reménykedem, hogy az őrült nem ugrik újfent rám.
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeKedd 20 Május - 16:10

Azt hiszem túl szép lett volna, ha csak úgy leengedni a fegyvert, azt reméltem, hogyha én leengedem akkor esetleg  ő is. Szerencsére sokat gyakoroltam lőni, így nem okozna olyan nagy nehézséget lelőni szegény srácot, de nem fogom. Esetleg sokkolhatnám, mint azokat a szerencsétlen őröket ott kint, de bármennyire is kedvemre való az ötlet, tudom jól, hogy nem szabad mindent erővel megoldani, néha nem árt azért gondolkodni. Viszont én nem nagyon szoktam túlbonyolítani a dolgokat, én csak teszek valamit, és megiszom a következményének a levét. Ha jól sejtem, akkor Tati nem tüntette el a minket takaró illúziót, pedig lehet, hogy nem ártana, akkor talán látná a kis srác is, hogy nem mi testesítjük meg a gonoszt. Tudom, elővigyázatosság, meg minden más, de néha azért nem árt kockáztatni, és azt is sejtem, hogy nem fog lelőni minket a kölyök. A fegyver remeg a kezében, és még kicsi ahhoz, hogy emberekre lövöldözzön. Ráér az még! Már nyitnám szóra a számat, mikor meghallom a lány visítását, majd Tati nyakába veti magát. Egy pillanatig habozok, mert nem szívesen okozok fájdalmat másoknak, nőknek még annyira se, úgyhogy beletelik néhány másodperc mire Tati segítségére sietek, ha addigra nem sikerült valahogy leszednie magáról a felettébb fura támadóját, aki sejtésem szerint kicsit talán megőrült. Kitudja mióta vannak itt, nem lenne csoda, ha bekattant volna. Amint Tatira már nem jelent veszélyt a lány, visszafordulok a fiú felé, és próbálok összeütni valami normális választ a kérdésére, mert…a jelek szerint összekever minket az elrablóival.
-Azt hiszem összekeversz minket velük. – kezdek bele, és megkérem Tatit, hogy engedje el az álcánkat, talán úgy könnyebben szót érthetünk a fiúval. Ha nem, akkor...hárman vagyunk kettő ellen, az erőviszonyok nekünk kedveznek.  Látva, hogy a srác nem igen akarja lejjebb engedni a fegyvert, és még mindig Leahra szegezve azt, kicsit talán durvábban szólom meg, mint kéne. – Tedd már azt le,  mielőtt lelövöd magad! – utálom, ha fegyvert fognak ránk, bár…ki szereti nem igaz? Remélem, hogy a fiú is belátja, hogy sokkal többet elérhet úgy, ha a pisztollyal valahova máshova céloz.
Vissza az elejére Go down

Mesélő
mutant and proud

Mesélő
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeHétf. 19 Május - 9:09

New York fényei


[Gyártelep -> Tati, Leah, Liam, Neil, Erwan]

//Agyaltam, agyaltam, de arra jutottam, hogy mivel alapvetően most sok reagálási lehetőség nincs mesélői részről, inkább csak összefoglalást kaptok, aztán fightoljátok le egymás között, köv, körben meg már írok. Razz
Tehát Neilnél pisztoly van, őt nem ismerik a srácok, jelenleg Leahra szegezi. Liam a sajátját leengedi, a gömb viszont nem látszik nála, hiszen a testőr alakját vette fel, ahogy Tati is. Leah az álcáját leengedte, Tatira pedig Lisa vetette rá magát. Jöhet a csépelés. ^^//

Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeSzomb. 17 Május - 9:18

Két behemót meg egy vörös hajú alakváltó aki megpróbálja Neilt összezavarni testváltással. Basszus, most megint játszhatom a bokszzsákot amíg a srác összeszedi magát a pisztollyal. Fogom magam és kimeresztett műkörmökkel az egyik testőrgorilla, Tati, hátára vetem magam, hogy csimpaszkodás közben összekarmoljam az arcát a lehető legnagyobb ribilliót keltve. Lehetőleg ez pár pillanatig eltereli a másik két ellenfél figyelmét amíg Neil összekapja magát annyira, hogy már a pisztoly sem remeg a kezében. Csak egyelőre ne jusson eszébe lőni, mert a kényes részeim kilógnak a melák mögül. Ha átmegy rajta a golyó akkor lelő engem is.
- Szétázott a ruhám és csatornaszagú lettem! Ezt a magassarkú bakancsomért!
Visítom Tati fülébe, ezzel is fokozva kínjait. Lisa kész fenevad, ha a ruhatáráról van szó.
Vissza az elejére Go down

Neil Hunter
mutant and proud

Neil Hunter
független
loneliness is a gun
Play By : Dakota Goyo
Hozzászólások száma : 31
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimePént. 16 Május - 0:47

Büszke vagyok magamra, amiért sikerült alkalmaznom a képességem. A sok gyakorlás meghozta a gyümölcsét, bár bevallom, hogy kicsit féltem attól, hogy nem fog sikerülni. Az irodában semmi szokatlan nincs, ellenben a léptekkel, amik hallatszódnak. Pechemre nem találok semmi vizet, de az egyik fiókban van egy pisztoly. A lány, aki velem van, elrejtőzött, én azonban felkaptam a pisztoly. Nehéz így elsőnek, de az ajtó felé fordulok, és felemelem azt. Nehezen tartom meg, hiába tűnik könnyűnek. A filmekből ellestem, hogy mit kell meghúzni, ha tüzelni akarok, abból nem lesz baj.
Hamarosan nyílik az ajtó, és három személy lép be rajta: két nő és egy férfi. Utóbbinál valami gömb van, de nem tudom, hogy mi is az. Ujjam a ravasznál, hiszen fogalmam sincs, hogy kik is ezek. Valószínű, hogy ők állnak e mögött, és most könnyedén le tudnám puffantani őket. Azonban eszembe jut, hogy őket nem láttam a parkban, de ez nem bizonyítja azt, hogy nem lehetnek közülük valók. A srác feltartja a kezeit, az egyik lány pedig kérdez, a másik meg nem csinál semmit. Nem tudom, hogy megbízhatok-e bennük, ezért sem eresztem le a fegyvert, hanem a kérdező lányra szegezem azt.
– Ezt én is kérdezhetném maguktól, meg azt is, hogy mi a fenéért tettek be egy csatornába, hogy fulladjak meg? –teszem fel mérgesen a kérdést, és türelmetlenül várom a választ. Azt nem tudom, hogy ők voltak-e, de jobb mindenre felkészülni. Ha valamelyik közelebb akar jönni, akkor lövök egyet. Természetesen nem rájuk, hanem eléjük, hogy meg ne próbáljanak közelíteni, ameddig nem tisztázódik a helyzet.
Vissza az elejére Go down

Tatjana Roberts
mutant and proud

Tatjana Roberts
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeSzer. 14 Május - 9:46

A kutyák reagálnak rám, ami azért jó érzéssel tölt el. Nem feltétlen az, hogy be tudom őket csapni, bár kétségtelen hogy ebben a helyzetben jó ez is. Hanem az, hogy tudok rájuk hatni, és ezek szerint az állatok többségére is. Mert talán az agyuk nem annyira bonyolult, nincs teli annyi ármánysággal, mint az embereké. Gondolataik egyszerűek és egyértelműek. A létfenntartás alapjai és semmi több.
- Én voltam - vigyorgok Leahra, ahogy Liamot dcséri, nem mintha szükségem lenne a fényezésre. Csak szurkálok neki játékosan. Ám a dícséret később utat lel tőlem is, hisz míg én a lenti vízcsobogást fülelem, addig a srác vagy talán a gömbje megoldják az ajtó kérdést. Remek, amúgy sem lett volna kedvem a sok szűk hely után most még vízben gázolni is. Nincs kedvem megfázni.
Utolsóként lépek a szobába, picit talán helytelenül csóválva a fejem, ahogy Liam a fegyvert engedi le, Leah pedig az álcáját. Attól, hogy valaki gyerek kinézetű, még nem jelenti azt, hogy veszélytelen is. Ezért én inkább maradok hátul, és bár tartom Liam és a saját álcám, közben megpróbálok ráhangolódni a srácra is, hogy szükség esetén inkább vele játszadozzak.
Vissza az elejére Go down

Leah Carmichael
mutant and proud

Leah Carmichael
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeKedd 13 Május - 17:53

A kutyákat én nem azért nem tudtam volna bántani, mert nem lett volna szívem. Úgy gondolom az emberek (vagy mutánsok) előbbre valók az állatoknál. Egész egyszerűen azért nem tettem volna, mert nincsen olyan képességem, amivel ki tudnám ütni őket, és ha puszta kézzel rontok nekik, feltépik a nyaki ütőeremet, majd elvisznek a kiskertbe, hogy elássanak. Így csak nézek rájuk hatalmas szemekkel, amíg Liam ki nem süti őket.
- Ööö... ez szép volt! – Pillantok vigyorogva a srácra, akit határozottan szerencsés lépés volt magunkkal hozni, mert egy tökéletesen összerakott elektromos kütyűnek bizonyul. Befelé indulunk, a kissrácot ugyan észreveszem, de nem tudom mivel összekötni, ezért csak várom a hatást. A szoba még véletlenül sem emlékeztet a csatornákra, tehát nem is sejtem, hogy a társaink lesz majd a másik csapat. Ellenben úgy döntök, hogy visszaváltozok az igazi alakomba, az mégis bizalomgerjesztőbb. Merem remélni, hogy nem a kissrác lesz a durva főgonosz, aki szét akar minket tépni. Merek még abban hinni, hogy azt látjuk, ami ténylegesen is a valóság. Bizonytalanul lépek közelebb.
- Halihó! Mit keresel itt...? – Körbepásztázok a szobában, vajon mit őriztek a buksikák? Vasököl fiát? Talán. De valami mást is sejtek a dologban. Ha a kicsi nem támad, akkor körbeszaglászok a szobában, hátha van másik kijárat, csapóajtó, ilyesmi. Tati biztosan megmondja, hogy mi lehet itt a megoldás.
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeKedd 13 Május - 15:41

Nagy szerencse, hogy Tati könnyűszerrel eltudja hitetni azokkal a kutyákkal, hogy kívül nekik sokkal tágasabb és jobb lesz. Nem lett volna szívem ezt a két szegény jószágot kisütni, nagy kutyabarát vagyok, mindig is szerettem volna egy kutyát, egy huskyt, csak anyámat nem tudtam rávenni. Aztán pedig nem tudtam volna foglalkozni vele, de így most már tudnék, bár a birtokon nem hiszem, hogy lehetne tartani állatot, de majd maximum megkérdezem valamelyik alapítót. A gömb zümmögése eleinte még zavaró volt, most már azonban kifejezetten barátságosnak érzem, hozzászoktam már, de most még a megszokottnál is hangosabb. Csak nem fog felrobbanni a kezemben, annyira már azért csak jóban vagyunk, hogy ne akarjon a levegőbe repíteni. Egy lépéssel előrébb lépek, hogy a elérjem a kilincset, de meglepetten veszem észre, hogy magától nyílik. Most vagy van valami szuper zárnyitó képessége a gömbömnek, vagy jó helyen járunk, és…nem is tudom, ismeri az ajtót. Elég hülyén hangzik, de úgy érzem, hogy ez a gömb él, lélegzik. Nehéz ezt elmagyarázni, de én vagyok az, aki érzi a belőle áradó energiát, csak nekem hihetnek most. Célzok a fegyveremmel, hogy ne felkészületlenül menjek be, kitudja, hogy mi van odabent. Talán még több kutya, talán még több őr, de olyan szerencsém biztos nem lesz, hogy a gömb családjával találkozhassak.
A szobában nincs valami világos, de így is kiveszem egy kissrác alakját a köztünk lévő asztal túlvégén. Ha van is nála pisztoly, nem veszem észre, így leengedem a fegyvert, nem áll szándékomban szitát csinálni a szegény fiúból. Az meg sem fordul a fejemben, hogy esetleg alakváltó, ennyire elővigyázatos sajnos nem vagyok, és az sem dereng, hogy láttam-e őt abban a tévében. Nem is vizsgáltam meg annyira, és keveset is láttam úgyhogy…de mindenesetre jó helyen járunk, valahol itt kéne lenniük. A fiút nem láttam még a birtokon eddig, bár az is igaz, hogy elég keveset voltam ott, úgyhogy ez alapján nem fogom eldönteni, hogy kivel van, de mégis csak egy gyerekről beszélünk. Nem egy vérengző szörny vagy valami. Aztán megint lehet, hogy tévedek és valójában ő áll minden mögött, az ember soha nem lehet elégé óvatos. Mindenesetre felrakom a kezeimet, hogy azért lássa a fiú, nem akarjuk őt bántani, így egy teljesen felesleges összezördülést talán megelőzhetünk. Csak én vagyok kicsit csalódott?
Vissza az elejére Go down

Mesélő
mutant and proud

Mesélő
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeKedd 13 Május - 11:28

New York fényei


[Central park - > Csatornák - Erwan(Lisa), Neil]

Sikerül a vízcsápok segítségével feljutni és az átjárót lezárni, így a vizet, meg minden mást megúsztak. Itt egyébként nem igazán van csap, vagy hasonló, amiből víz szerezhető, ellenben az asztal egyik fiókjában Neil találhat egy pisztolyt, és néhány iratot. Bár nem térképek, de akták. Sok ideje nincs most azonnal végignézni őket, mert az sok lenne, főleg hogy hamarosan már nyílik az ajtó, ami mellett a falnál Lisa helyezkedett el. Kintről két afféle testőrnek kinéző férfi érkezik, és egy magas vörös hajú nő. Neilt látják csak meg az asztal túloldalán, vagy az egyik polcnál kutakodni, de őt ugye nem ismerik, Lisa pedig remekül rejtőzködik, hogy... hátulról bárkire rávethesse magát.

[Központi áramellátó - Liam, Leah, Tatjana]

A két kutyuli tényleg eléggé fenyegetően közeledik. Egyébként nem kifejezetten az alagsort védik, főleg, mert ha a srácok lenéznek, akkor láthatják, hogy odalent mintha kissé csordogálna a víz. Vagy csőtörés volt, vagy egyéb, de a kutyákat mintha nagyon nem is érdekelné, csak egyszerűen a helyet védik. Tati tud rájuk hatni, nem jelent neki nagy gondot. Elég egyszerű az állatok agya hozzá, hogy vetítsen nekik egy kis húst kifelé, és simán menjenek is arra. Nem kell őket kisütni. Liam viszont érzi, hogy a gömb mintha erősebben zümmögnek, annak hatására, hogy közel ért az ajtóhoz. Furán ütemes a dolog, és ahogy közelebb lép a zár egyszerűen csak kattan, mintha a két dolog egymásra lenne hangolva. Be tudnak menni tehát. Első ránézésre odabent egy szobát látni és...

//Na itt majd olvassatok a fenti részre is ^^//

Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeHétf. 12 Május - 8:00

[Central park - > Csatornák - Erwan(Lisa), Neil, Lindsay]

Ha a csápok nem jönnek be, akkor én megyek utoljára. Elég erős vagyok hozzá, hogyha megtámasztom magam mindketten a nyakamba tudjanak venni, majd a végén amennyire a hely engedi nekifutásból ugorjak egy ziccert. Mint kosarazás közben amikor még a palánkba is bele akarok kapaszkodni egy kis majomkodás kedvéért. Lindsay talán fel bír majd húzni, ha Neil besegít neki. Ha egyik módszer sem jönne be akkor természetesen nem jutok fel. Bár remélem ez az opció nem játszik most.
Ha feljutottunk akkor hagyom, hogy a többiek kutakodjanak én addig kijáratot keresek. Amikor meghallom a lépteket, akkor a hang irányába fordulok, majd az ajtó mellé húzódom szorosan a falhoz. Bárki jönne is be, kikaparom a szemét. Ma dühös vagyok.
Vissza az elejére Go down

Neil Hunter
mutant and proud

Neil Hunter
független
loneliness is a gun
Play By : Dakota Goyo
Hozzászólások száma : 31
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeVas. 11 Május - 15:29

[Central park - > Csatornák - Erwan(Lisa), Neil, Lindsay]

A fal tapogatásával nem értem el semmit, de a padlón való lépegetés meghozta a gyümölcsét. A fejünk felett kinyílt egy ajtó, ami túl magasan van ahhoz, hogy fel lehessen ugrani a széléig. Ide csapatmunka kellene, de a rácsrúgdosó lányban nem bízok, a másik meg nem csinál semmit sem. Magamra vagyok utalva, de persze, ha közben segítőkészek lesznek, akkor nem mondok ellent. Ki akarok innen jutni, és ha ehhez velük kell együttműködnöm, akkor megteszem.
Addig viszont lehunyom a szemeimet, és az alattunk csordogáló vízre koncentrálok. Remélem, hogy a fal még nem takarta el a feljárót, és sikerül egy keveset vételeznem. A célom egyszerű: ha sikerül vizet nyernem, akkor csápot formálok belőle, hogy arra felmászva megformálok még egyet. Mivel nem süllyedek el a vízben, így könnyedén át tudok menni a másik csápra, ami már van olyan magasan, hogy gondtalanul felmászhassak a csapóajtón. Ha már fent vagyok, akkor a csápok segítségével megpróbálom felhúzni a többieket is.
Amennyiben nem tudok vizet szerezni, akkor neccesebb a feljutás. Nyilván én vagyok a legkönnyebb, de a leggyengébb is. Ha én megyek fel elsőnek, nem biztos, hogy fel tudom húzni a többieket, ha pedig én megyek utoljára, akkor nem tudok felugrani elég magasra, hogy a lányok felhúzzanak. Patt helyzet, de remélem, hogy valahogy megoldjuk.

Mikor felérünk (akármelyik módszerrel), körbenézek az irodaszerű valamiben. Az első dolgom az, hogy szétnézzek az asztalon valami térkép vagy bármi olyan nyom után, amiből rájöhetek, hogy merre vagyunk. Ha ott nincs semmi, akkor jöhet a polc, ám léptek zaja csapja meg a fülemet. Máris rájöttek volna, hogy kiszabadultunk? Azonnal vízforrást kezdek keresni, hogyha kell, akkor azt alkalmazva tudjak támadni.
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeCsüt. 8 Május - 20:16

Egy pillanatig attól félek, hogy esetleg a kelleténél kicsit keményebb voltam, de nem füstölögnek és még mindig emberi formájuk van, úgyhogy szerintem egész jól elvégeztem a dolgom. Vagyis inkább a dolgunk, mert új barátom nélkül nem kaptam volna ennyi energiát csak úgy a semmiből. Ha lesz rá lehetőségem, akkor biztos, hogy visszaviszem a birtokra, és kitalálok valamit, hogy mondjuk elférjen a zsebemben, mert egy ilyennel sétálgatva a zsebembe legyőzhetetlenek érzem magam. Most kicsit magabiztosabb vagyok a kelleténél, de szerintem minden okom meg van rá.
Tatinak igaza van és meg is ragadom az utolsó fickót és inkább dobom őt a helyére, minthogy vonszolom. Még szerencse, hogy jó kondiban vagyok, mert ezek a szerencsétlenek sem éppen pálcikaemberek, így talán a gömb nélkül is kiütöttem volna őket, bár…volt fegyverük, kettő is, így már nem is olyan csábító ötlet az ökölharc. Leah előadását egy mosollyal és felmutatott hüvelykujjammal meg is dicsérem, nem lesz itt gond a szerepjátszással. Gyorsan felkapom a fegyvert a földről, bár elég hülyén festhetek vele, mert még a párnahuzatot is magammal kell cipelnem, de szerintem mondanom sem kell, hogy nem fogok nélküle elmenni.
Az előttünk lévő fémajtót meglátva eszembe jut, hogy esetleg berobbanthatnám, de…mivel most besurranunk csendesnek kell lennünk, amibe nem hinném, hogy beleférnek a robbangatások, talán majd kifelé jövet kipróbálhatom, hogy mégis mire vagyok képes gömb úr segítségével.
Dühösen morgok egyet a kutyákat megpillantva, mert erre aztán nem számítottam. Miért nem őrök , vagy macskák vigyázzák ezt a fránya helyet, azokat szívesen a Holdig repítem, de azért nekem is vannak elveim.

-Felejtsd el! Nem fogok kutyákat sokkolgatni, inkább keresek nekik valami macskát. – vagy esetleg leolvaszthatnám a kint fekvő fickókról a bőrt, hogy a kutyusok játszhassanak a csontjaikkal. Esetleg Tati talán eltudja velem hitetni, hogy esetleg két ronda és agresszív disznó van ott, azokat megsütöm, de…nem működne, mert tudom, hogy mi a valóság, vagyis gondolom, hogy így lenne, annyira azért nem ismerem Tati képességét. Mindegy is, de az ziher, hogy nem fogom bántani ezt a két szegény jószágot. Nagy kutyabarát vagyok, inkább elszaladok a boltba és veszek nekik valami megkergült macskát, amit üldözhetnek. Remélem, hogy Tati sikerrel jár, mert én ezt a két jószágot nem fogom bántani az biztos!
Vissza az elejére Go down

Leah Carmichael
mutant and proud

Leah Carmichael
Diák
power to the future
Play By : Malase Jow
Hozzászólások száma : 371
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeCsüt. 8 Május - 19:38

És ismét besurranás a feladat, már lassan egészen profik leszünk benne, de nagyon is érdekel, hogy hova jutott a másik brigád, hiszen mi nem végeztük a csatornákban. Vajon mit ronthattak el? Szerencsére mi még képességekben is összeillünk, bár én nem vagyok egy harcos tipus, de megfelelően kiegészítjük egymást. Földre küldjük azokat, akik érkeznek, ezzel csak az a gond, hogy hiába jutunk be az ő alakjukban, itt még ötletünk sincsen arra, hogy mit is kéne bent kezdenünk. Az áramellátó más volt, ott logikus lépés volt, hogy a furcsaságokat derítsük fel, na de itt? Csak azért vagyunk errefelé, mert a gömb ezt jelezte. Egy olyan gömb, amely talán pont a mi erőinkből táplálkozik. Talán csak az egész. Túlgondolom az egészet, mert kezd belefájdulni a fejem. Bólintok Tatinak, és erőlködve megragadom a csajszi lábait, párszor koppan ugyan a feje az asztalton, ez mégsem fáj neki, túl ki van most ütve ehhez. Amint megvagyunk, felveszem a csaj alakját, így azért jobb, mint amikor a bibircsókos kontyos banya alakjában voltam. Játékosan megnyalom az ajkamat, és a csipőmet ringatva Liamre nevetek, ahogy feláll a haditerv. Odahajok a szkennerhez, ami úgy tűnik, hogy azonnal be is enged, mögöttem pedig a fegyveres társak, akikről én tudom csak, hogy a barátaim. Merthogy azok, még Liam is, akivel igazából még sosem beszélgettünk kettesben, de ezek a közös bevetések azzá kovácsolnak, még ha a saját nevemben is beszélek.
Nem is tudom, hogy az ajtót, vagy a lécsőt válasszuk. Az ordasok láttán nyelek egy kicsit, de ha már felvettem a csaj alakját, akkor talán a szaga is az enyém. Ha Tati víziói nem válnak be, akkor előre lépek, és leülésre parancsolom őket. Viszont ha nagyon a lépcsőt őrzik.
- Hagyjuk az ajtót, a kutyák nagyon erre vannak ráállva.. – Sugalom a többieknek, és ha így vagy úgy sikerül megoldani a döge kérdést, akkor arrafelé osongálok.
Vissza az elejére Go down

Tatjana Roberts
mutant and proud

Tatjana Roberts
Diák
power to the future
Play By : Irina Shayk
Hozzászólások száma : 531
Kor : 28



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeCsüt. 8 Május - 9:47

Bár nekem elsőre fogalmam sincs, mit csináljunk a megérkező trióval Leah máris két lehetőséget vázol. Aztán csak bólintok Liam szavaira. Célszerűbb, ha kiütjük őket, ki tudja, odabent mi vár ránk. Nem kéne még tetőzni a lehetőséggel, hogy összefutunk saját magunkkal.
Talán egy gyors perc az egész, és a hármas már a földön fekszik. kicsit talán sajnálom őket, nem lehet kellemes egy áramütés, de aki fegyverrel mászkál egy ilyen különösen őrzött lepukkant gyár környékén, jó ember nem lehet. Az én véleményem alapján.
- Húzzuk be őket a bokorba, mielőtt feltűnne valakinek a három test - szólok Liamhez, míg Leah a nő alakját próbálgatja. És máris megfogom az egyik mamut vállát és húzni kezdem korábbi búvóhelyünkre. Közben persze jól megjegyzem a vonásait, ahogy a másikét is. Ha valóban magunkra kell varázsolnom, jó ha tudok minden apró részletet.
Amint eltüntettük az árulkodó nyomokat a társaimat követve sétálok be az épületbe, és bár számolok őrökkel, mint az áramellátóban, itt sehol senki.
- Csak nekem tűnik úgy, vagy ez a hely belülről kisebb, mint a külseje után hinnéd - szólok meg, kissé zavartan attól, ahogy hangom visszakoppan a szűk falakról. Ma már a második alkalom, hogy egy szűk helyen botorkálok. Kezdem nem szeretni ezt a napot.
Óvatosan lépkedek előre, aon törve a fejem, hogy is lehetne azt a vasajtót kinyitni. Ennél nem látok szkennert, én hiába bájolnám, agya nincs. A vas pedig... bár tudtommala fém jól vezeti az áramot, kinyilni nem igen nyílna ki Liam ügyeskedésétől. Legfeljebb mi éreznénk magunkat egy mikróban. Nem jó ötlet.
Elmélkedésem talán, mi egy kicsit lelohasztja érzékeim, így tuti, hogy nem én vagyok az első, aki észreveszi a lépcső alján gubbasztó két szépséget. Ám amint eljut hozzám is a morgás, vagy valamelyik társam nem figyelmeztet rá.
- De szép dögök - morgom az orrom alatt egy apró fanyar mosoly kíséretében. Szeretem a kutyákat, ahogy minden állatot. De valamiért az az érzésem, ezt a szeretetet ez a két példány nem viszonozza.
- Talán hatok rájuk. Ha mégsem.. Liam talán őket is kiütheted. De csak finoman - figyelmeztetem. Az emberekkel nem volt gondom, de ez a két szegény kuyta csak a munkáját végzi.
Állatokkal még nem próbálkoztam igazából, hisz nem láttam értelmét befolyásolni a gondolatuk. De talán megy, talán nem annyira bonyolultak, mint az emberek, talán pont "primitívségük" segít. Vagy az lesz a gond...
Ha sikerül, hát "elvonom" magunk előlünk. A látványunk, a szagunk, a hangunk. Mintha ott sem lennénk. Talán sikerül.. Ha nem.. marad Liam és a gömböcskéje.
Vissza az elejére Go down

Mesélő
mutant and proud

Mesélő
Mesélő
Hozzászólások száma : 520



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeSzer. 7 Május - 16:10

New York fényei


[Central park - > Csatornák - Erwan(Lisa), Neil, Lindsay]

Erwan nem tudja kinyitni az ajtót, minden bizonnyal nincs nála spéci zárnyitó felszerelés, úgy pedig tényleg kimondottan nehéz. Lindsay ha jól sikerült értelmezni, akkor nem tesz az ég világon semmit, viszont a vízszint nem emelkedik, ilyesmit Erwan nem igazán láthat, csak a fal közeledik. Neil viszont ügyesen vizsgálja át a terepet, aminek hála talál is egy benyomható téglát a padlóban. Nem nyílik ki a rács, és nem is áll meg a közeledő fal, azonban a fejük felett elhúzódik egy kisebb csapóajtó. Kerek, úgy majd egy méter átmérőjű, már csak össze kell dolgozni, hogy segítsék egymást a feljutásban, mert az egyértelmű, hogy felugrani azt azért nem lehet.
Ha sikerül egy kis csapatmunkát összehozni, akkor egy szobába jutnak. Itt már van ablak, viszont el van elég rendesen barikádozva, viszont valamiféle irodának tűnik. Akad asztal, mindenféle szekrények, könyvespolc, lámpa, szóval minden, ami egy átlag irodában. Jelenlévő rajtuk kívül más nincs, ellenben hamarosan léptek közeledését hallják meg odakintről.

[Központi áramellátó - Liam, Leah, Tatjana]

A kis csapat profi összmunkával oldja meg a feladatot. A közeledő alakokat úgy kisüti Liam mint annak a rendje. Csoda, hogy nem füstölnek nagyon Leah a vöröske alakját fel tudja venni, és így már a retina szkenner sem jelent problémát. Az ajtót nyílik, de a legfurább az odabent, hogy nem sok minden van itt, csak egyetlen folyosó előrefelé, aminek a végén egyetlen ajtó árválkodik, és egy lépcső lefelé pár méterrel előrébb. Ahhoz képest, hogy kívülről mekkora az épület ez mindenképpen meglepő lehet. Az ajtó egyébként fémből van, jó vastag, és elég esélyes, hogy nem lehet csak úgy egy mosollyal kinyitni. Ellenben, ha elindulnak előre akkor hamarosan kellemetlen morgásba ütköznek, mármint nem szó szerint, csak azt hallják meg és a lefelé vezető lépcső felé pillantva két kis buksikát is megláthatják. Nem csóválják éppenséggel túl barátságosan a farkukat.

Vissza az elejére Go down

Neil Hunter
mutant and proud

Neil Hunter
független
loneliness is a gun
Play By : Dakota Goyo
Hozzászólások száma : 31
Kor : 23



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeKedd 6 Május - 0:55

[Central park - > Csatornák - Erwan(Lisa), Neil, Lindsay]

Egyre jobban azt érzem, hogy feleslegesen jártatom a számat. Kérdezett, én válaszoltam, legalább némi reagálást adhatott volna a lány, de nem. Helyette felkelt, és rugdalni kezdte az ajtót. Szuper, vagy kinyílik vagy nem, de ez lehet a legkisebb gondunk. Ugyanis, ha a rács meg is adja magát, két kutyával találjuk szembe magunkat, akik nem valami barátságos fajták. Oké, hogy néznek minket, de ezek így lettek tanítva...
A következő gond az a fal, ami közeledik felénk. Először fel sem tűnt, és azt hittem, hogy a szemeim, és a füleim csapódtak be valami trükknek, de nem. Mégis csak közeledik felénk a folyosó vége, így az időnk meg van számlálva. Vagy felken minket a rácsra, vagy széttép minket két kutya. Nem így képzeltem el a halálomat, és remélem nem is dobom fel a pacskert.
Felkeltem a földről, és hagyva hogy a lány tovább püfölje az ajtót, én inkább abban reménykedtem, hogy lesz valahol egy titkos gomb. Remélhetőleg megállítja a falat, vagy kinyitja a rácsot. Az előbbinek kicsivel jobban örülnék, de már az is valami, ha sikerül jó dolgot cselekednem. A fal mentén haladok, és amennyire felérek, tapogatózni kezdek. Egy olyan pontot keresek, ami szokatlan a többitől, ami megfelelő lenne egy gombnak, vagy bánom is én minek, csak segítsen ki minket a slamasztikából. Ha a falon nem találok ilyet, akkor a közeledőn is megnézem, illetve a földön is végiglépkedek minden apró szegletet, hátha a padlóba van rejtve. Persze azért mindezt sietve teszem, nehogy kifussak az időből, vagy nehogy itt maradjak, miközben a többiek lelépnek.
Vissza az elejére Go down

Lindsay Tyson
mutant and proud

Lindsay Tyson
Diák
power to the future
Hozzászólások száma : 64



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeHétf. 5 Május - 23:42

[Central park - > Csatornák - Erwan(Lisa), Neil, Lindsay]

Az a szerencsém, hogy legalább nem vagyok egyedül. Ott sétálok a felébredt tagok nyomában, miközben abban reménykedem, hogy a többiek jól vannak. Csak mert fogalmam sincs, mi lehet velük. Ha szerencséjük van, nem fulladtak meg.
Egy pillanatra elgondolkodom, hogy miért húzódom annyira a háttérbe. Valósággal pörögnek az események, lehet a tempó túl gyors nekem? Vagy csak én lennék lassú, és rosszul alkalmazkodom a dolgokhoz? Azt hiszem most az utóbbi van érvényben, amin nem ártana változtatnom.
Próbálok bátorságot erőltetni magamra, ahogy egy kölyköt, meg az egyik megmaradt tagot követem tovább.  A falak nem nyirkosak, de hűvösek. Ahogy végigsimítok rajtuk, borsódzni kezd a hátam. Nem sokkal ezután a sötétség amiben haladok, világossággá változik néhány lámpa jóvoltából, aminek picivel jobban örülök – feltéve, hogy nem égeti ki a szemem! Megvakulok, megvakulok! Idegesen kapok oda. Ezt saját magamnak köszönhetem. Nem kellett volna.. lemaradnom. Egy picit lemaradtam, aztán sikerült felzárkóznom valahova, és esküszöm, hogy amennyiben megúszom épp bőrrel – szemmel – ezt a kis szitut, tudok segíteni valamivel, amivel kivételesen senkit nem hátráltatok. […]
Végül sikerül kitisztítanom, kinyitnom azokat, és látom a Dobbermanokat, akiknek biztosan „rendes” gazdája lehet. Ugyanis van rajtuk nyakörv, nem mellesleg elég jól neveltek, hogy szobrot játszanak ahelyett, hogy mondjuk azonnal ugatni kezdenének, ahogyan azt általában tenni szokták. A két tagocska beszélgetni kezd, amiből kimaradok. Eh, ha a kérdés nekem szólt volna, én lehet, inkább hallgatok, de csak azért, mert saját magam hülyesége miatt nem tudtam fejlődni. Továbbra is a tűz erejével bírok, ám nem tudom olyan helyzetben miképpen segíthet az, ami: egyrészt csak akkor tudom kicsikarni magamból, ha úgy koncentrálok, hogy majd' kiesnek a szemeim, másrészt megvan az esély a kilapulásra? Fura hangra leszek figyelmes. Egy percre ledermedek, majd lassan hátrafordulok. A fal közeledik, eközben egyikünk már javában rugdossa az ajtót, miközben az állatok Isten tudja mihez fognak kezdeni. Ha elmenekülnének, attól picit megkönnyebbülnél, mert egy gonddal kevesebb lenne. Ha azonban az lenne, hogy nem faragták olyan fából őket, és rá próbálnának támadni, képes lennék arra, hogy felhívjam magamra a figyelmet, ezzel is időt nyerve. Itt minden másodperc – és jó ötlet – számít ahogy elnézem, csak mert az időből már nem lehet sok. Az fal gyorsan olyan közelségekbe érhet, ami ránk nézve már komolyan veszélyes, viszont ha még a dögök is akadályoznának minket – még biztosabb lenne az, hogy itt purcanunk ki, már amennyiben nem próbálkozunk eléggé.


//Sajnálom a lemaradást, az esetleges kellemetlenségeket emiatt. Most visszaolvastam alaposabban(, és hálás vagyok a plusz időért, úgyhogy köszönöm...)//
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeHétf. 5 Május - 8:04

[Central park - > Csatornák - Erwan(Lisa), Neil]

Szóval választhatok a között, hogy megfulladok és a között, hogy elkezdek szórakozni egy talán bezárt rács zárjával, majd hagyom, hogy két felingerelt kutya széttépjen. Igazán lélekemelő kilátások. Nps jól nevelt lány vagyok, így nem azzal kezdem, hogy berúgom az ajtót, hanem miközben a kutyákat próbálom csitítgatni, megpróbálom kinyitni az ajtót erőszak nélkül. Arra apellálok, hogy a kutyák hamarabb észrevették a közeledő falat és az emelkedő vízszintet, így a túlélési ösztön hátha felülír bennük mindent és elszelelnek. Ha nem, akkor már csak az a kérdés, hogy egy szétmarcangolt emberi maradvány megfulladhat-e... Gyönyörű vízi hulla leszek az fix. Nos, ha az ajtó nem nyílik akkor kénytelen vagyok addig rugdalni amíg ki nem nyílik.
- Na most akkor...
És most jön az a pillanat amikor agyonnyom a fal miközben szétcincál két dög...
Vissza az elejére Go down

Vendég
mutant and proud

avatar
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitimeSzomb. 3 Május - 10:17

Örülök, hogy magunkkal hoztuk a gömböt, mert így a párnahuzaton keresztül is érzem az energiát, ami belőle árad, és ettől valahogy sokkal jobban érzem magam. Ez amolyan legyőzhetetlen vagyok érzés, mintha nem lenne lehetetlen előttem. Csak merítenem kell egy kisenergiát és akár a Holdra is fellőhetem magam. Na jó, azt azért talán nem, de akkor is sokkal erősebbnek érzem magam a gömbbel a kezemben, nem szívesen hagynám itt, vagy adnám át másnak. Könnyedén elirányítom magunkat a címhez, amit találtam, és már szinte meg sem lepődök az elhagyatottnak tűnő romos gyár láttán. Már készülődnék is, hogy kisüssem a zárat, de meggondolom magamat, megnézve kicsit jobban a zárat. Valószínűleg elégé ki van találva a  rendszer, könnyen beindíthatok valami védelmi funkciót, vagy még valami annál is rosszabbat. Meglepve kapom fel a fejemet, mikor Tati szól az autóról,kicsit kevesebbet kéne foglalkoznom a gömbbel, de nehéz, mert olyan, mintha beszélne hozzám, legalábbis olyasmi érzés keringet mikor hallom a zümmögését. Ez nekem olyan, mint komolyzenésznek Beethoven örömódája.
-Hmm…- kicsit elgondolkodok Leah javaslatán. Szívesen elverném őket, de mivel fegyverük van ez kicsit megnehezítené a dolgomat. Várjunk csak, viszont nekem itt van a gömb! Még hozzá sem értem, de úgy érzem, hogy mentem szétrobbanok a bennem felgyülemlő energiától. Ki kell őket ütni mindenképp. Inkább feküdjenek itt eszméletlenül, minthogy ott bent járkáljanak. – Az első jobban hangzik. – remélem, hogy ezzel Tati is így van, bár már mindegy mert kibújok a fedezékünkből és támadok. Remélhetőleg nem csapom őket agyon, de most elég nagy energiákat mozgósítok hála a kis gömb alakú barátomnak, így nem igazán figyelek oda a testi épségűkre, a lényeg, hogy a földön feküdjenek kiütve. Talán pár másodpercbe telik el, és az utolsó fegyveres fickó feje is koppan a földön. Na, ez egész könnyen ment. Szerintem haza fogom vinni a gömböt, jó kis párost alkottunk. Már csak azt várom, hogy Leah felvegye a vöröske alakját, és az ő szavaival élve, hogy Tati ránk boszorkánykodja a másik kettőjét.
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom
mutant and proud





TémanyitásTárgy: Re: New York fényei   New York fényei Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
New York fényei
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
 Similar topics
-
» New York
» New York-i bújócska
» Egy New York-i lakás
» I <3 New York - Jay & Jaime
» New York határában

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Heroes of X-Men: Reunion :: Kalandok, események :: Kalandok, mesék-