Purdy's vasútállomás

Tárgy: Purdy's vasútállomás Szomb. 7 Szept. - 20:41

First topic message reminder :

North Salem déli felében Purdy's városrésze, ami otthont ad többek között a városka egyik vasútállomásának is. Hagyományos vasútról van szó, kényelmes szerelvényekkel, ahol hétköznap durván óránként, hétvégén két óránként tűnik fel a vonat. Természetesen akad itt egy kisebb váró, ahol este nyolcig üzemel a büfé, hogy aki a vonatra vár se unatkozzon, vagy legyen éhes. A váró épülete mellett található meg két jegypénztár, amiből hétvégén csak az egyik üzemel, és természetesen odakint is akad néhány pad, hogy a várakozást kényelmesebben lehessen eltölteni.
A szerelvény New Yorktól közlekedik Chathamig.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 2 Szept. - 19:01

Aki képes magára fújni egy méreg drága férfi parfümöt, az nem lop autót és ruhát. Aki autót és ruhát lop, annak már odáig nem terjed, hogy fodrászhoz, manikűröshöz is eljárjon, illetve beillatosítsa önmagát. Aki ruhát lop, az nagyon szegény, még ruhára sincs pénze. Az, a lopott autót mihamarabb értékesíti, és nem hátrahagyja az utcán. Aki ruhát lop, az másképpen néz ki.
Tara jó megfigyelő, és a következtetése az, hogy a férfi valóban rosszul van. Csak a makacssága nem tetszik neki, amivel mindenáron a vonatokhoz akar eljutni. Ettől függetlenül, ösztönösen támogatja a másikat. Először talpra, és még az sem zavarja, hogy a Meridiani Sasok jelképe kissé eldeformálódik, ahogy a férfi kéz meggyűri rajta az anyagot. Karja a férfi dereka köré fonódik, vállát annak hóna alá tolja, így tulajdonképpen egész testével képes támaszt adni. Szabad kezével a bőröndje fogantyúja után nyúl, s már mehetnek is.
-Remélem nem az a megoldása, hogy a kerekek alá ugrik. Rosszul viselem az öngyilkosságokat, és az öngyilkosokat is.
Mintha olyan sokkal találkozott volna élete tizennyolc éve alatt. Szarkazmusát mosollyal toldja meg. Ahogy a bejárat felé közelednek, többen is feléjük fordulnak kíváncsian, de senki nem lép hozzájuk. Vélhetően úgy vannak vele: Minek beleszólni. Ha baj lenne, segítséget kérnének. Ha a férfi molesztálni akarná a lányt, az inkább sikongatva szaladna el, mint sem támogassa azt. Mert hogy támogat, az messziről is látszik.
Átbotorkálnak a lengőajtón, át a váron, és lassú lépésekkel közelednek a peron irányába. Tara közben lázasan jár azon, hogy a peronon látott-e mozgó büfét, ahol vizet lehetne venni, vagy ételt, ha az ismeretlen épp ettől lenne rosszul. De nem emlékszik, hogy látott volna ilyet. Ennek hiányában nem érti, miért a vonatokhoz kell támogatnia a másikat.
-Biztosan a vonatokat akarja? -Kérdez hát vissza, igencsak kíváncsian.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 2 Szept. - 18:44

Valóban, illata nem árulkodik alkoholról. Sokkalta inkább tipikus férfi parfüm, a jobb fajtából. Nem dezodoros, igazi. Ez is mutatja, hogy nem olcsó János, s teszi még furcsává a helyzetet. Feje nem fog betont, karját elkapó leányzó pedig eléri, hogy ne terüljék el teljesen. A kutyapózból való felállás azonban nem megy egykönnyen. Erősen kell kapaszkodnia abba amibe bír, lásd kerítés, s abba akit ér, lásd Tara.
- Nem kell orvos. Az nem tud segíteni. – ellenkezik a felvetett ötlet hallatán, mi eljut végre agyáig. Tudja jól mi baja van, s azt is mi rá a gyógyír. Minek hát az orvos? Persze nem részletezheti mindezeket a leányzónak. Sem ideje, sem lehetősége sincs rá, már ha akarná. De legfontosabb az inkognitó.
Sikeresen megkapaszkodik Tarában. Így már fel tud állni. Mozgása még instabil, hisz tagjai továbbra is gyengék, erőtlenek. Most még egy kisgyerek is megtudná verni. Már ha lenne kisgyerek méretű ellensége.
- Be kell mennünk oda. – int kezével a peron felé.
- A vonatokhoz. Ott van, ami nekem kell. Ott jól leszek. – lépteivel próbálja támogatóját az állomásra bevezető lépcső felé terelni. Elég határozott célját illetően. Kérdés csupán az, hogy mi tudna segíteni rajta ott? Vagy hogy egyáltalán normális-e? Esetleg egy fékezhetetlen őrült, aki elcsórt egy menő autót és tulaja jó cuccait? Mindez csupa rejtély…

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 2 Szept. - 18:16

A segítőkészség általában a legtöbb emberben genetikailag ott van. Erre pakol csak rá a nevelés. Kinek hogy. Van, akitől elvesz persze. Ők azok, akik képesek leállni fényképezni akkor, mikor két autó összeütközik, és a borzalmas baleset bizonyítékaként a halottak véresen lógnak ki a kocsi ablakán. Vagy ők azok, akik átlépnek egy földön fekvő ember lába felett. Nehogy már hozzá érjenek a szép cipőjükkel. Ilyen közönyös emberek mindig is voltak, és mindig lesznek is.
Tara nem tartozik közéjük. Így amikor megpillantja a dülöngélő férfit, szinte ösztönből mozdul. Igaz a másik ekkor már a föld felé zuhan. Akaratlanul is a levegőbe szimatol. Nem, elsődlegesen nem azzal gyanúsítja a jól öltözött alakot, hogy csont részegre itta magát. A szagok azért sokat elárulnak. Például, ha valakinek acetonos a lehelete, akkor ő vélhetően cukor beteg. Szóval, valami ilyesmi okán szimatolt bele a levegőbe, miközben igyekezett megragadni az ismeretlen karját, és úgy előre lépni a sportcipőben, hogy a másik feje inkább az ő lábfejére érkezzen, és ne az aszfaltra.
-Inkább orvoshoz kéne menni.
Vágja rá azonnal a férfi szavaira, s máris hajol előre, hogy amazt talpra segíthesse. Mert azért bizonyára jó oka van a másiknak, ha az állomásra akar eljutni.
Miért segít? Miért nem rohan el orvosért? Hiszen az állomáson van elsősegély állomás. Meg telefon is, ahonnan mentőt lehet hívni.
-Kapaszkodjon belém.
Hajol közelebb, hogy így segítsen felállni.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 2 Szept. - 17:50

Vissza az elektromossághoz itt a jelenben. Merthogy arra van most szükség egy kis feltöltődésre. Érzi amint testét elhagyja az erő, hogy egyre gyengébb. Nem fáradság ez, inkább erőtlenség. Testét bár nem érte fertőzi, mégis a betegséghez hasonlatos tüneteket produkál. Zöld szemei előtt elmosódott a világ, kacsázó mozdulatai bizonytalan lépéseiről árulkodnak. Mintha csak részeg lenne, ki éppen vissza is kívánja adni az anyatermészetnek azt, amit kapott tőle. Ezek után lehet furcsállni, hogy volt képes olyan gyorsan hajtva mégis biztosan parkolni. Mostanra viszont már járása sem biztos. Homályos tájékozódásában valami fémes dologba kavarodott bele, mint légy a pók hálójába. A fémkerítés. Valahogy kicibálja orrát az egyik résen amibe beleütötte s tapogatózva igyekszik a kerítés mentén haladni, remélve, hogy helyes irányba tart. Egyik lábfeje beleakad a kerítés résébe, minek okán amúgy sem biztos egyensúlyát elveszítve vágódik el, egyenest teli trafálva egy ott várakozó diáklányt (Tarát). Megfejeli a lány táskáját, végtagjai össze-vissza kalimpálnak a levegőben.
- Elnézést! – kiált fel érzékelve a helyzetet.
- A pályaudvarra megyek. Oda, ahol sok a vonat. Töltik őket. – hebeg-habog, miközben négykézláb segítséggel próbál felállni, sikertelenül.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 2 Szept. - 15:22

Hűvös fuvallat csapott végig a sínek felett, jócskán megelőzve a robogó vonatot, de még annak füttyét is, mely az átjáróhoz közeledve végül lassítani kezdett. Tara az előtérben állt, és igencsak kedvet érzett ahhoz, hogy maga is eljátsszon egy szólamot a vonatfüttyből. Nem tette, s azért nem, mert nem volt egyedül. Így csak mosolyogva odanyomta orrát az üveghez. Kint meleg volt, de az üveg hűvös, így lehelete halvány párát hagyott a felületen. Haját keskeny gumi fogta össze, elől néhány rövidebb szál rakoncátlanul szabadult el. "Hajrá Meridian Sasok!" feliratú, halvány lila pólót viselt, hozzá koptatott farmert, lábán adidas cipőt. Mellette méretes, gurulós bőrönd állt, melynek fogantyúját még nem húzta ki, de kezét rajta tartotta, s a hátán is zsák dudorodott. Messziről jól látszódott, hogy diák, aki valamelyik itteni iskolába siet, bentlakásra. Vagy turista, aki most tér haza valami körutazásról.
A vonat fokozatosan veszített sebességéből, hogy aztán kisebb döccenővel fékezzen le a hosszan elnyúló peron mentén. Hátralépett, hogy ajtót tudjanak nyitni, s másodikként ugrott le a lépcsőn, nyúlt vissza a nehéz bőröndért. Nem volt nehéz dolga, főleg, hogy egy korabeli srác azonnal segíteni kívánt neki. Tara mosolyogva engedte, hogy amaz lecipelje az aluljáró lépcsőjén, majd fel a váróhoz. Ott aztán elbúcsúztak, bár a másik némi kelletlenséggel hagyta őt hátra.
Megcsóválta a fejét, és megragadta a fogantyút, majd kifelé indult az állomás elé. Remélhetően már lesz busz, mely aztán az iskola közelébe juttatja. Az épület előtt némi tolongásba futott, így aztán elsétált onnan, miután megbizonyosodott arról, hogy legalább negyven percet várnia kell. Épp egy fura fehér jármű közelében állt meg, s csak ahogy jobban megnézte, ismerte fel a típust.
~Ehhhe... Vissza a jövőbe Professzor?~
Kuncogott egyet magában, majd az autó hátuljától úgy két méterre a kerítésnek támaszkodott. Tekintete a várakozókat figyelte.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 2 Szept. - 14:59

Fehér Delorean hasít az X-birtok felől North Salem felé. Utasa ruházatában legalább annyira fehér, mint autója. Egyedül arcának árnyalata tér el ettől a színtől, némileg pirospozsgásságot kölcsönözve neki, mintha csak valami szőlőszem nedvéből készült italt fogyasztott volna. Pedig koránt sem ez történt. Pusztán még teste nem emésztette meg ama készenléti állapotot, mit nemrégiben át kellett élni egy telepata lánnyal való társalgása kapcsán. A folyamatos agyi blokkolás megterhelő, sok bioenergiát vesz el a koncentráció, várva a támadó idegen agyhullámok megjelenését, s azok gyors elnyelését, még mielőtt bármit is kiolvashatnának avagy megváltoztatnának agyában. Így vérkeringése fokozódott, mi eme kellemes színt kölcsönözte számára. Eltart egy ideig míg teste megnyugszik, s visszaáll hétköznapi állapotában. De közben persze haladna is, a lassan 88 mérföldes sebességgel. S általában mikor siet az ember, olyankor vannak az úton olyan járművek, mik meggátolják a gyors haladásban. Jelen esetben a közeledő vonat. Zane, nem akarván megvárni a sorompó lezáródását és az ezzel együtt járó várakozást, extra kakaót add a motornak. A kijelző messze túl van már a 88-on, a kocsi mégsem tűnt el, hanem hihetetlen sebességgel hasít át a sínpáron, éppen a sorompók lecsukódása előtt. A nagy gyorsaságnak azonban meg van a maga hátulütője. Zane saját energiáit vezette bele járművébe, így most teljesen kipilledve, lihegve kénytelen folytatni útját. Szédülés fogja el és gyengeség, így veszélyes vezetni. Minő véletlen, hogy éppen egy vasútállomás van a közelben. Nyugodtan félre tud állni, kipihenni magát, sőt akár egy kicsit meg is csapolhatja a vezetékeket. Jó terv. Neki is lát a megvalósításnak. Igencsak sápadt ábrázattal lép ki kocsijából. A parkolót elhagyva megindul a pályaudvar felé. Ott várja a finom elektromosebéd.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Szer. 27 Aug. - 21:59

Szabad játéktér, új játék kezdhető.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 26 Aug. - 10:14

Jaime & Jay

- Igen? Szóval csak neked mondjak szépeket? - mosolyodom el. Nem viszem túlzásba, de nem sokon múlik, hogy ne emeljem meg a kezem és simítsak végig finoman az arcélén, de nem most, még nem kell, hiszen már bőven úgy tűnik, hogy elértem a kellő hatást, és tudom, hogyan kell szép fokozatosan haladni és nem egyből ajtóstul rontani a házba. - Gondolom te is félnél, az emberek már csak ilyenek, amit nem értenek, az riasztó számukra. - vonom meg a vállam miközben körbepillantok. Naivak, a legtöbben azt se tudják, hogy mi folyik körülöttük, hogy mik történtek pár éve, hogy majdnem a világ egy részének is annyi lett. Kár, hogy nem sikerült, biztos jó fej lehetett az a Shaw, akit végül leszereltek, de biztos vagyok benne, hogy Emma nem jut majd ilyen sorsra. Okos nőnek tűnik és persze... állati dögös.
- Ki tudja, mindenkinek vannak őrült szakaszai, én is lehettem őrült csuhás pasas. - nevetem el magam. Na igen mindenkinek vannak őrült szakaszai... az én egész életem finoman szólva is az, de nem pont úgy kell elképzelni, hogy darócruhát viselek. A nevetésére határozottan komolyan bólintok, mire végül csak leesik neki, hogy tényleg nem kifejezetten vicceltem a bárral.
- Miért, nem jó rejtekhely? Nem jönnek be csak úgy az emberek utcáról, mintha mondjuk egy kávézó lenne. - mosolyodom el, miközben ő még mindig a kétkedő nevetésnél tart. Számítottam valami hasonló reakcióra, bár igazából az is benne volt a pakliban, hogy esetleg kiakad a dolgon, tehát ehhez képes egészen könnyeden sikerült megoldani, egy szavam sem lehet.
- A bárba sokan térnek be, a legtöbb nő ember, és a vendégek között is akadnak szimpla emberek, inkább az emelet az, ami a miénk, ott pedig vegyes a felhozatal. - nők is vannak, férfiak is, persze a bárban a vendégek főként férfiak, ezt elég jól eltalálta. Aztán majd meglátjuk, hogy akkor hogy reagál, amikor tényleg oda is érünk és tudatosul benne, hogy igazat mondtam és ez nem csak valami kósza vicc volt a részemről.
Figyelem, ahogy beérünk lassan az állomásra. Én nem rohanok, nem megyek időre, szóval csak nyugodtan tolakodjon más, ha épp ahhoz van kedvük. Sosem értettem az embereket, hogy miért olyan nagyon sietős nekik minden. - Manhattenben, de majd megmutatom. Eléd megyek a múzeumhoz mondjuk 8-ra, az megfelel? - kocsival persze, és így nem kell keveregnie a városban. Nem lenne értelme, ha megbeszélnénk máshol egy találka helyet, ha már egyébként is tudom, hogy hol lesz.
- Szia Jaime! Jó szórakozást a képekhez, meg a többi... izéhez! - vigyorodom el. Nem vagyok egy múzeum fanatikus, de hát ugye kinek mi, ő ezt szereti, akkor nem szólok bele, hogy mit is kezd magával, ráérek még pár órát, hogy elvigyem a célállomásra. A kérdésére csak sejtelmesen elmosolyodom és intek neki egyet. Nem válaszolok konkrétan, de szerintem nincs is rá szükség, egyértelmű volt, hogy ez nem véletlen találkozás volt. Lassan én is hátat fordítok neki és a tömegnek is, és elindulok a kijárat felé, meg kell ejtenem egy telefont, aztán fogni egy taxit.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Vas. 24 Aug. - 21:23

J&J

- Ha valaki másnak mondanál ilyen szépeket, hogy különleges és nem mindennapi képessége van? Én biztos nagyon irigy lennék az illetőre, s haragudnék, hogy ilyen igazságtalan az élet. Persze most is az, csak kivételesen a jó oldalra kerültem. De értem, mire gondolsz, akkor ez titok. S félnek tőlünk... *Hát kérdés, mennyire fog tudni a kiállítás képeire koncentrálni, agya valószínűleg ezen fog kattogni. Kész szerencse, hogy csak a saját dolgait tudja mozgatni, különben még a végén magával hozna valamit véletlenül a múzeumból, s aztán magyarázkodhatna.*
- Sosem tudhatod biztosan, amíg nem próbáltad! Hopp, várjunk csak, tehát már próbáltad?*Méri végig nevetve Jay-t, mintha épp most próbálna ráképzelni darócruhát és csuhát, amint füstölőt himbál.*
- Sztriptízbárnak?! *Most rajta a sor, hogy úgy felnevessen, mint előbb a férfi, s beletelik jó pár másodpercbe, mire leesik neki, hogy nem visszavágott képtelen helyszínnel Jay, hanem tényleg igazat mond vagy azt mondhat.*
- Mi? Ez most komoly? Te tényleg egy sztriptízbárba viszel? *Megint kitörni készül belőle a nevetés.*
- Uhha! Ne számítsak nőuralomra, igaz? Vagy a... khm, hölgyek, akik táncolnak, ők is olyanok, mint mi? *Még mindig meg van győződve róla, hogy Jay csak ugratja. Ugye? Talán ezért sem akadt ki, inkább csak meglepődött. Sosem volt még sztriptízbárban, s csak hallomásból tudja, hogy az emelet az egyéb kikapcsolódási szolgáltatásnak ad helyet s nem titkos gyűléseknek, így nem tudja, miként is álljon hozzá, de bízik Jay-ben, hogy vigyáz rá. Csak halkan motoszkál ott benne a kérdés: Miért is tenne így Jay?
Időközben begurul a vonat is a végállomásra, körülöttük az emberek szedelőzködni kezdenek, a sietők máris az ajtóhoz tömörülnek. Valahol kicsit sajnálja, hogy ilyen hamar véget ért az út, de örül, hogy nem kell sokáig búcsút inteni. S hogy nem kell még felhívnia Jay-t egy új találka reményében.*
- És... merre van az a bár? Hol és hánykor találkozzunk? *Kérdezi meg maga is felállva az ülésről, de készségesen maga elé enged másokat, mielőtt a középső közlekedőre lépne és araszolgathatnának lefele a vonatból. Ott aztán még egy röpke időre Jay felé fordul.*
- Akkor este. Szia! *Integet is hozzá, s elindul a múzeumhoz vezető út illetve tömegközlekedési eszköz felé, de két lépés után megáll.*
- Hé, Jay! Ez nem volt véletlen találkozás, igaz? *Mosolyog féloldalasan, s épp csak a választ várja meg, amit nyugtáz, de egyéb mondom nem reagál le. Pár méterről még azért visszafordul, mintha csak meg akarna győződni arról, Jay valóban valódi. Ha még ott látja, akkor mosolyog egyet még, de ha ott van, ha nincs, a következő pillanatban már zavartan kér elnézést valakitől, akinek nekiment hátrafelé haladása közben. Aztán már tényleg irány a múzeum.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Vas. 24 Aug. - 20:06

Jaime & Jay

Örülök, hogy örül, meg hát a magam részéről is jó ez, hiszen elég kellemetlen lenne azzal beállítani a klubba, hogy sikerült mellényúlnom és elrontottam a dolgot, hogy mást találtam meg, nem azt, akit meg kellett volna. Egyébként is elég jónak tűnik a képessége, minden bizonnyal lehetne mit kezdeni vele.
- Szerinted, ha most itt a vonaton szétkürtölném, hogy el tudod tüntetni a tárgyakat és előhozni máshol, akkor nem lenne jó néhány furcsálló tekintet rá a reakció, vagy netán nem félnének? - adom meg az azt hiszem teljesen logikus választ, amire ha egy kicsit belegondol, akkor ő is ugyanúgy rájöhet. Ő jól kezelte azt, amit itt most felvázoltam neki, de elhiheti, hogy sokan vannak olyanok, akik ezzel nem így vannak, akik igenis kiakadnának rajta, ha valaki a szemük láttára tűnne el és tűnne fel máshol teszem azt, netán tüzet teremtene csak úgy a semmiből.
- Hű! - nem tehetek róla, de már a szavai fele körül elnevetem magam, mert hát finoman szólva is képtelenségnek tűnik az, amit felvázolt. Oké, vannak köztünk fura alakok, vannak olyanok, akik azért... határozottan radikális elveket vallanak, gyakorta én magam is, de azért ilyen szektai stílusban nem nyomjuk. - Szerintem nekem határozottan rosszul állna egy középkorias csuha. - mondom aztán határozottan komolyan bólogatva hozzá, mintha tényleg komolyan vettem volna a felvetését, bár ezt az eshetőséget már az előbbi nevetéssel azt hiszem sikerült megcáfolnom. - Van egy klubunk, bár mondhatnám sztriptízbárnak is, ami az egésznek helyet ad, mármint annak az emeletén van a központ, így legalább jól elrejtve. - adom meg végül a választ. Elég laza csajnak tűnik minden bizonnyal nem fog kiakadni, hogy nem kifejezetten átlagos helyszínről van szó egyébként. - De sör is van. - teszem még hozzá egy széles vigyorral, aztán kipillantok az ablakon. Tényleg nem sokára elérjük a célt. Már csak az lesz a kérdés, hogy eljön a megadott címre, netán... talán egyszerűbb ha időre elé megyek a múzeumhoz mondjuk kocsival, azt hiszem ez lesz a legjobb megoldás.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Szomb. 23 Aug. - 16:37

J&J

*Még egy utolsó próbálkozás előtt felkuncog a keresztbe tett ujj látványán. Határozottan szimpatikus alak Jay. Határozottan.
Aztán jön a saját egyre szélesedő mosolya a sikerélményre, s hogy ezek szerint nem a férfi szánta meg. Legalábbis nagyon hisz ebben.*
- De jó! *Mosolyog csendesen, s nézi az ölébe került kulcsot, míg a másikat visszadugja zsebébe, mert kínos lenne a hotelnél, ha elhagyná. Pláne, hogy el se hozhatta volna, csak annyira sietett a vasútállomásra, hogy nem ért rá a pultnál sorban állni és leadni a kulcsot.*
- Feltűnt, hogy mindig csendesen beszélsz erről. Ez.. titok? *Jó, ez hülye kérdés volt így, mert a válasz egyértelmű. Hallott Jaime eddig a mutánsokról, különlegesekről? Negatív. Tehát titok. A kérdés lényege mégse igazán erre a tényre irányult, hanem a miértre, ami mögötte meghúzódik.*
- Szóval ami a múzeum után vár.. az valami szupertitkos speciális gyűlés mindenféle középkorias csuhában és csuklyában elvégzett rituáléval, megdöbbentően sok füstölővel és jobb ha felkészülök lélekben egy nem mindennapi beavatási szertartásra, aminek keretében minimum egy titkos kódnyelven írt szimbólum-tetkóval többel távozok, mint érkezek.. vagy csak simán be szoktatok ülni egy pub-ba egy jó sörre? *Vigyorog szélesen - fantáziáért nem kell a szomszédba mennie -, s ha lehet tippelni, az utolsóra tenne nagyobb tétet. De na, hamarosan New Yorkban lesznek, kezdik súrolni a külvárosi részeit a vonattal, s legalább lélekben felkészülhet erre vagy arra a verzióra. Biztosan nyugodtabban visel el bármit - szinte bármit -, ha nem meglepetésként éri, hogy ahogy belép, máris zsákot húznak a fejére vagy köszönés helyett egy pint sört öntenek a nyakába, stb-stb.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Szomb. 23 Aug. - 15:17

Jaime & Jay

- Így van, határozottan nem volt rossz. - az ember amúgy is gyakran inkább a jóra emlékszik vissza. Azért persze voltak húzós időszakok, utcagyerekként nem könnyű, arról már nem is beszélve, hogy az árvaház sem kifejezetten egy leányálom, de meg voltam vele, nem panaszkodom, mi értelme lenne? Nem feltétlenül kell nekem ennél több, vagy jobb, jól meg vagyok a mostani életemmel és nem akarnék helyette mást, ha pedig eleve más az alap, akkor máshova jutottam volna.
- Nem gondolod, hogy... Mi van, ha csak arra vagy hatással, ami a tiéd? - morfondírozom el egy kicsit a felsorolás után. Ez alapján erre tudnék tippelni, azért tűnt el a jegye és bukkant fel az asztalon, míg az én pénzemmel nem igazán tudott mit kezdeni. Ezt még mindenképpen ki kéne próbálni, mert egyelőre más ötletem nincs, ha abban biztos vagyok, hogy nem kevertem össze valakivel... igaz? Na csak az lenne a ciki, ha sikerült mást felszedni az állomáson és nem azt, akiért küldtek, akkor kapnék ám egy istenes fejmosást, ami nem érdekelne különösebben, de kellően unnám ahhoz, hogy lehetőség szerint kikerüljem valahogy.
- Remek! És nem, nincs különösebb esti programom, szóval a múzeumozásod után tökéletes. - ráérek, mégis csak miatta küldtek, tehát én simán alkalmazkodom hozzá kérdés nélkül. Be nem megyek képeket, meg régi vackokat nézni, ez biztos, hogy amúgy minden másban gondolkodás nélkül benne vagyok. A pénzt aztán átveszem, visszacsúsztatom a zsebembe és bólogatok szépen a kulcs ötletre. Mindenképpen meg kell próbálni.
- Na hajrá, ügyes leszel! - még az ujjaimat is keresztbe teszem, hogy lássa mennyire drukkolok, aztán csak várok és feszülten figyelek. Azért én sem akarom, hogy elszúrjam az egészet és ha nagyon nem látszik, hogy képessége van, akkor esélyes, aztán meg próbálhatom megkeresni az igazi csajt, aki így nem lesz egyszerű, szóval... remélem, hogy az a kulcs helyet változtat. És lám egy pillanat múlva az ölében tűnik fel, én pedig csak egy széles vigyorral reagálom le a szavait. Ennyire azért nem vagyok fifikás, meg hát... - Azt megérezted volna, ha én dobom oda. - mosolyodom el, de aztán jön a szélesebb vigyor és a bólintás is határozottabban. - Na látod mondtam én, hogy... különleges vagy! - teszem aztán hozzá, az utolsó két szót már kissé lehalkítva. Igen, képes rá és a rohadt életbe akkor én se szúrtam el a dolgot, ami azért határozottan megnyugtató.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Pént. 22 Aug. - 21:35

J&J

- Jó gyerekkor lehetett akkor. *Mosolyodik el, mert úgy véli, ilyen képesség birtokában az a gyerekkor csak klassz lehetett. Bármit megidézni! Még ha akkor még kisebb dolgok mentek is, már ha a fejlődés képességben egyenesen arányos a gyerek növekedésével, akkor is.*
- Lássuk csak... kulcsok, főleg kocsikulcs, igazolványok, néha a pénztárcám, tollak, noteszek, otthon az épp megnézni kívánt videokazetta, bármilyen használati tárgyam, de legsűrűbben a távirányító és a papucs. Egyszer a konyhaszekrény tetején bukkant fel a papucsom, amihez aztán a sámlit nem találtam a helyén, csak a fürdőbe belépve a kádban. *Kuncogja el magát visszaemlékezve. A tárgyak változatos méretűek, formájúak, s ezek szerint nem korlátozódik le az otthonára, mert a cuccokat máshol is el tudja keverni. Az egyetlen közös vonás, hogy mind az övé.*
- Jellemzően mindig azt nem találom, ami kell, aztán csak meglesz. *Fejezi be sután, mert próbál visszaemlékezni, hogy is szokott lenni ez a diadalmas megtalálás, de annyira le szokta kötni, hogy végre megvan a cucc, amiért már kezdett idegeskedni, hogy sosem törődik azzal, hol hogyan honnan bukkant fel. Megvan és kész.*
- Persze, örömmel! *Abból indul ki, hogy biztosan mind olyan jófejek, mint Jay, nem beszélve arról, hogy hős megmentők ugyebár, tehát miért is ne menne bele a találkába?*
- De csak ha nem tartalak fel valami esti programodban. A Metropolitan 8-kor zár... ki jöhetek előbb is. *Veti fel, mert alapvetően úgy tervezte, hogy a szokásosan, zárásig marad és az utolsók között távozik, hogy elég ideig csodálhasson mindent. De egy új barátot nem illik megvárakoztatni, kiváltképp ha miatta módosítja esetleg a programját.*
- Oh, ez nálam maradt, tessék! *Nyújtja vissza a 25 centest.*
- Szerinted... próbálkozzak kulccsal? Ha már olyan gyakran eltűnnek, hátha csak erre hat, pénzre nem. *Habár a pénztárcájával is szokott így járni, de hátha csak a pénz kénytelenül utazik együtt a tárcával. Zsebéből két kulcsot szed elő, mindkettő félreismerhetetlen fajta: egy kocsikulcs mindenféle márkajelzés nélkül és egy szállodai szobakulcs, kerek fém biléta hirdeti rajta vörössel a 11-es szobaszámot. Lehunyja ismét a szemét, s próbálja felidézni az előbbi kedves emlékeket. Semmi változás külsőre, a két kulcs maradt ott a kis asztalkán, ahova kitette őket Jaime. Őbenne viszont a korábbi kedves nevetés másikká változik át, s a kulcsokról másik kulcs jut eszébe, amit annyira meg akart szerezni, de nem ért el sehogy se. És az nem az ő kulcsa volt, nem jött közelebb, hiába látta, hiába volt karnyújtásnyira. Jay kívülről csak annyit láthat a lehunyt szemű Jaime-n, hogy nem próbálkozik jól, amire per pillanat gondol, inkább felzaklatja, semmint kellemes lenne. De... sikeres lesz így is a próba, vagy talán pont emiatt sikeres. Így vagy úgy, a kocsikulcs helyet változtat, az asztalról minden feltűnő villanás vagy hasonló nélkül eltűnik, s legközelebb már Jaime ölében tűnik fel. Ezt megérzi a lány is, kinyitja a szemét kizökkenve a kínzó gondolatokból.*
- Mondd, hogy sikerült, s nem te irgalmaztál meg nekem azzal, hogy idedobtad! *Pillant fel Jay-re az őszinte válasz reményében s nem titkoltan nem kevés izgalommal a hangjában.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Pént. 22 Aug. - 12:34

Jaime & Jay

Határozottan élvezem, hogy ilyen könnyű a dolgom vele, mert akárhogy is nézzük, de könnyű... nagyon is. Zavarba hozni néhány apró bókkal, néhány kedves szóval, amire nem számít. Azért van hogy egészen jól kezeli, nevetéssel sikerül leplezni a pirulásokat, bár attól még persze látom őket és nem állok le csak azért, hogy neki könnyebb legyen. A kérdése viszont már egy fokkal nehezebb, el is akadok kissé, főleg mert nem igazán szoktam ilyesmiről senkivel sem beszélgetni.
- Nem igazán tudom, gyerekkorom óta, de az elején nem nagyon mondanám, hogy értettem, hogy mi ez. - kölyökként még csak úgy megjelentek nálam a dolgok, nem fogtam fel hogy pontosan mi történik, amikortól már emlékeim is vannak, onnantól már azért persze kezdtem rájönni, hogy ez azért valami és jó... mert nagyon remekül ki lehet használni. És persze ha mindezt egyedül kezeled, akkor annak meg vannak a következményei, én pedig totál egyedül voltam vele, nem csoda azt hiszem, ha kicsit a fejemben félrecsúsztak a dolgok, de ez akár a miatt is lehet, ami történt, vagy... amiről nem tudom, hogy mi történt. Utána járhatnék, megkérhetném Emmát, hogy segítsen, de valahogy soha sem volt affinitásom rá. Minek zavarjam meg az életem mostani menetét azzal, hogy kiderítem, hogy honnan származok? Simán lehet, hogy nem tudnék meg semmi érdekeset, vagy olyat, ami nem izgat, rosszabb esetben kiborít. Teszek rá, az vagyok, aki most vagyok, a gyerekkorom meg egy homályos folt, nem számít.
- Azért hátha akad. - mosolyodom el biztatóan. Megpróbálni csak érdemes, maximum nem éri el a kellő célt, de ha mégis, akkor már megérte a dolog igaz? Drukkolok neki, mert számára is hasznos lenne, ha kiderülne mire képes, már csak azért is, mert onnantól azért az én dolgom is jóval egyszerűbbé válna, ami a meggyőzését illeti. Figyelem, ahogy küzd. Nem tudhatom, hogy mi játszódik le a fejében, bár határozottan kíváncsi vagyok, de sajnos a gondolatolvasás nem az én asztalom, bár ismerek olyat, akinek megy, csak most épp nincs itt. Végül nem történik semmi, kár... tényleg nem tudom, hogy mi lehet az ok, mert ha eltűnnek a tárgyak a közeléből, akkor...
- Hm... biztos rá jövünk a megoldásra. Milyen tárgyak szoktak eltűnni a közeledből. - sok mindent hallottam már vannak trükkös képességek, van aki csak a saját dolgaira tud hatni, más csak önmagára nem, szóval egyértelműen nehéz lenne behatárolni, hogy nála mi a helyzet, de ha eléggé odakoncentrálunk, akkor csak rájövünk. Pár érdeklődő kérdés elég lehet, meg persze a próbálkozás.
- Oh, köszönöm, még ha nem is úgy értetted! - nevetem el magam az azonnali visszakozás hallatán. Vicces, hogy még akkor is zavarba jön, ha nem is én teszek róla, már jó eséllyel sikerült kellően megalapozni hozzá a hangulatot, hogy saját magát is kellemetlen helyzetbe hozza az én közreműködésem nélkül is. - Vagyunk páran, ha szeretnéd, akkor bemutatlak nekik, persze csak ha ráérsz a múzeumok után. - csak finoman invitálunk, főleg mert jó eséllyel nem jönne be neki egy sztriptízbár, eléggé szolidnak tűnik a kék haj ellenére is az ilyesmihez, de majd finoman adagoljuk. Kell az álca, meg ilyesmi, ez simán hihető szöveg igaz?

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Szer. 20 Aug. - 22:59

J&J

- Jól van, jössz te még az én utcámba... Queens-ben! *Neveti el magát a végén szélesen, mert hát az megint nem hazai terep lesz, hogy ő ott saját utcáról beszéljen. Az is jó fejtörő, mi olyannal tudna a kék hajú lány előállni, ami ilyen tartós zavart okozna Jay-nél és remek szórakozást nyújtana Jaime-nek. Kell ehhez tanulnia egy kis kegyetlenséget is, és visszább venni a naivságból, mert jelenleg nem tűnik fel neki, hogy szórakoznak csak vele. Nem mintha komoly reményeket táplálna, hogy bepasizik itt a vonatút alatt, csak nemigen volt ilyen helyzetben és nem tudja kezelni, nem tud mit felelni rá. És fél a következményektől is.*
- Kö.. köszönöm. *Akad meg és mély levegőt kell vennie, hogy hosszú percek munkáját - azaz a zavara elmúlását és normális fehér színének visszaszerzését - ne dobja ki az ablakon pár pillanat alatt egy bájos mosoly kíséretében átadott kedves szavak miatt. Hogy ő egyedi? Biztos máshogy értette.*
~ Igen, sok mindent nem tudna leutánozni rajtam, mert nem ismer.~ *Picit csavar önkéntelen mozdulatként a bal csuklójánál lévő széles ezüst karperecen, meglehet ez is a zavar jele, mint mikor valaki a hajával babrál.*
- Ühüm, értem. Te mióta tudsz a képességedről? *Valahogy úgy képzeli egyelőre, hogy felnőttként alakul ki az ilyen. Addig maximum nagyon haloványan lehet jelen az ilyen képesség, s csak a felnőtt egyedeknél jelentkezik ténylegesen. Vagy csak ő ilyen béna, hogy mindvégig megvolt a képessége, ráadásul ilyen hasznos képesség és nem vette észre? Az ilyesféle gondolatok meg a feladatra való figyelés leköti a fejét, hogy ne agyaljon olyanon, mit is tud akkor még róla a másik. Pedig jogos kérdés lenne, hogy konkrét személyleírással és teljes névvel adta le az infót azt az ismerős vagy sem? De Jaime-t most Jay kis fémpénze érdekli.*
- Az nincs túl sok... *Mondja csak úgy magának, halkan, orra alatt morogva-motyogva, de aztán csak bólint párat, és ismét nagy levegőt vesz lassan fújva ki s lehunyja a szemét. Nem olyan egyszerű kiüríteni a fejét, mindig kattog valamin, másnem azon, de hülyén nézhet most ki, s ha ez nem jut eszébe, Jaime az az ábrándozós fajta. Elszántan kutat valami kellemesre, valami jó dologra, s kisebb erőszakot kell vennie magán, hogy ne a vőlegénye és a történtek jussanak eszébe.*
~ Kell valami más, valami jó. Gyerünk, biztos van valami.~ *Jay mosolya jut eszébe, meg a pillantása. Szuper, most már lehunyt szemmel is tud pirulni! Neki lehet ez a különleges képessége.*
~ Najó, gyorsan valami más, gyorsangyorsangyorsan, mielőtt észreveszi... Megvan!~ *Nem tudja miért, de az a vidám reggel jut eszébe, mikor a Mekibe Haley-vel együtt ültek be, voltaképpen találkoztak, aztán hamar eszébe jut a golfozás is Daviddel és a férfi nevetése. Kis mosoly jelenik meg Jaime ajkai szélén, és e kellemes pillanatokba kapaszkodva próbálja lehunyt szemmel meggyőzni a pénzérmét a helyváltoztatásról. Vár egy kicsit, majd lassan kinyitja egyik szemét, kilesve a keletkező résen, vajon eltűnt a pénz vagy csak megszokta már a súlyát és amúgy is csak beképzeli, hogy már nem érzi a tenyerén? Csalódott, picit bosszús rövid sóhajjal nyitja ki másik szemét is, mikor látja, hogy a pénz ott van. Nem megy az sehova, mert az Jay-é, és nem Jaime-é. Bosszantó kitétel, amiről egyikük sem tud, így meg aztán lehet várni a csodát.*
- Pedig tényleg kellemes emlékekre gondoltam. Egyikben még fizettem is, reméltem, hátha eltűnik általa ez is. *Alsó ajkát rossz szokása szerint beharapja rövid időre, úgy gondolkodik, de sokra nem jut.*
- És sok olyan van, mint te? Igen, te is egyedi vagy, nem úgy értem! Hanem, különleges képességű... *Próbál máris hárítani egy esetleges zavarba hozási felületet, mielőtt Jay visszakérdez, hogy tán nem elég egyedi Jaime-nek vagy többet akar belőle? Úgy viszont nem mer fogalmazni, hogy sok olyan, mint mi. Tart tőle, hogy tévedés történt és egy másik Jaime-t keresnek, ő meg tök átlagos szürke (kék sörényű) kisegér.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Szer. 20 Aug. - 21:01

Jaime & Jay

Oh, hát jó eséllyel, amikor majd szembesítem és kiderül, hogy én tudom, hogy ő kicsoda, akkor azért már ő is rá fog jönni, hogy én mit akarok tőle, ennek következtében viszont ő is épp annyira le lesz döbbenve, hogy ne álljon neki magyarázkodni. Bár szó se róla érdekes csaj, az is lehet, hogy még akkor is ő érzi majd rosszul magát, de azon már biztos, hogy rendkívül jól fogok szórakozni, bármennyire nem szép ez tőlem. Már így is jól érzem magam a helyzetben, hiszen zavarba hoztam többször, és egyértelműen nálam a helyzeti előny.
- Tudom, de... nem tudtam kihagyni. - nevetem el magam, amikor egészen hevesen kezd el visszakozni. Tudom én, hogy nem akar csak úgy lekoptatni, ha jól sejtem azért értékeli, hogy dicsérem, a legtöbb lány így van ezzel, vagy nő... édes mindegy. Persze, hogy tetszik neki a dolog, teljesen érthető, én pedig pont e miatt nem is hagyom abba.
- Nem, te ahhoz túlságosan egyedi vagy. - villantok egy egészen bájos mosolyt, miután egy újabb kedveskedéssel igyekszem válaszolni, ami persze most újfent csupán az esetleges zavarba hozására van. - Csak tárgyakra hat, állatokra esetleg, de az is már jóval bonyolultabb, de az emberek... talán majd egyszer, de most még nem. - egyébként sem tudok a dolgoknak még kellő módon hangot adni, egy néma ember pedig annyira nem látványos. Jó persze bizonyos esetekben hasznos lehet, de azért mégis csak több okos dolgot tudok bevetni, ha úgy hozza a szükség. Valahogy a tárgyak egyébként is jobban kézre állnak.
- Sajnos azt nem tudja meghatározni, de tényleg hasznosabb lett volna. - mosolyodom el. Legalább azon nem akadt ki, hogy honnan tudok róla bármit is. Vagy nem figyel, vagy nem túl okos, netán csak kellően szétszórt, mint én is az esetek túlnyomó többségében. Nem baj, igazából egyik se jelent kifejezetten nagy gondot. A szavaira már csak bólogatok, aztán átadom az érmét és feszülten várakozom. Ez a tippem, de jó eséllyel még nem használta szándékosan a képességét sosem, így tehát egyáltalán nem biztos, hogy most sikert ér el csak azzal, hogy koncentrál. Nem is történik semmi, de azért még ennyitől tuti, hogy nem kell feladni és láthatóan ő sem ezt teszi. Mindenképpen becsülendő, a főnök okkal küldött érte.
- Nálam már nem sok minden kell hozzá, elég könnyen megy, de az elején... jó dolgokra, valami kellemesre, hogy kitisztuljon a fejem. Nem jó, ha túl sok gondolat zakatol odabent. - még meg is kocogtatom kicsit a fejem. Na igen, nálam ez volt a legnehezebb, mert a fejem... na az kérem szépen folyton zsong mindenféle kérdésektől, válaszoktól és zűrös gondolatokból, amiket baromi nehéz elfojtani. Szerencsére már nem kell, de az elején hoztam létre pár nagyon érdekes furcsaságot, amikor épp nem figyeltem oda, kezdve a lábatlan széktől, folytatva a számok nélküli órával és hasonló nyalánkságok.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 19 Aug. - 14:31

J&J

- Az. *Mosolyog vissza a véletlen egybeesés említésére. Nem jó érzés hazudni, akkor is utálta, mikor a cég érdekében a tárgyalásokon kellett ezt-azt másként mondani, csúsztatni, egyszóval hazudni. De ezt most a saját érdeke kívánja, így érzi biztonságosnak. Hogy mit tesz majd, ha Jay szembesíti? Az a jövő zenéje.*
- Ne csináld már! *Neveti el magát, még mindig pirulva, mikor megint a csinos arca a téma.*
- Nem! Nem úgy értem! *Kapja vissza a fejét a külvilág bámulásából, s ugyan még vörös a képe, valahogy aggódó is a tekintete hozzá, hogy ilyenre gondolt Jay. Aztán gyanús lesz az elszontyolodott kép, így Jaime bemutat egy hogyan öltsünk bájos-viccesen-picit-duzzogva nyelvet valakire rákvörös képpel nevű mutatványt.
Arra bólogat, hogy konkrét tudományos választ most nem fog kapni, ami igen sajnálatos, mert egy hihetően előadott magyarázat nagyban elősegíti a hiszem-nemhiszem kérdéskör eldöntését.*
- Hű! Bármit? Akár engem is le tudsz másolni? *Érdeklődik tovább izgatott kíváncsisággal, nem tudván, mik a képesség korlátai.*
- Hm, jó kis képessége van az ismerősödnek, bár hasznosabb lenne, ha súgott volna, mit is tudok. *Vigyorodik el, mert mennyivel könnyebb helyzetben lennének!*
- Úgy érted teleportálni? Az nagyon... sirály lenne! *Állapítja meg pillanatnyi gondolkodás után. Imádná. Hasznosnak tűnik.*
- Rám vallana, hogy így kiszúrok magammal, hogy magam elől tüntetem el a dolgokat. *Mondja fanyar öniróniával, miközben átveszi a 25 centest. Aztán tenyerében tartva ráfókuszál.*
~ Tűnj el. Tűnj el. Tűnj el! TŰNJ EL! Tűnjeltűnjeltűnjeltűnjeltűnjeltűnjel... Mi lesz már?!~ *Az a kis pénzdarab köszöni szépen, de egy millimétert nem hajlandó megmozdulni, nemhogy egészen máshova átteleportálódni. Felpillant Jay-re.*
- Te... mire szoktál gondolni öhm.. aaa.. másolás közben, hogy működjön? *Teszi fel a kérdést, miközben nem tud nem arra gondolni, hogy a srác csak ugratja és most élvezettel vigyoroghat a próbálkozó, szánalmas kis kék hajú csajon, aki reméli, van valami varázslat az életében, amitől nem egy szürke mókuskeréknek látszik ez az egész, amiből mindhiába próbált kilépni.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Pént. 15 Aug. - 10:49

Jaime & Jay

- Sajnos a legtöbb ember tényleg kissé köpönyegforgató, de azért vannak ritka kivételek. - mosolyodom el, talán részben azt is sugallva ezzel, hogy remélem ő sem tartozik közéjük, no meg valahol ez arra is utal, hogy nem szeretem titkolni, mit is gondolok, legalább nem lesz számára feltétlenül meglepő, vagy sokkoló, ha rátérek az igazságra, mert rá fogok térni, hamarosan. Nem látom értelmét tovább húzni, netán egész úton csak szórakozni, amúgy is ez a jegy kérdés elég ügyesen rávezetett a helyzet felfedésének vonalára.
- Bizonyára csupán véletlen egybeesés. - mosolyodom el, és azt a sokat sejtetőt most a háttérbe szorítom, szinte inkább csak magamban jelenítem meg, hiszen igen, tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a kis hölgy neve nagyon nem ez, és persze azzal is, hogy milyen titkolja ilyen bőszen azt, hogy kicsoda is valójában, bár talán bele sem gondol, hogy azt a korrekt fiatalembert, akinek a szerepében tetszelgek ezzel erősen átveri, pedig őszinteséget várna el tőle. Nem szép dolog már a kezdetek kezdetén más néven mutatni be valakinek, hiszen azt utólag kimagyarázni már rendkívül nehéz lehet.
- Igen nehéz lett volna elsiklani felette, és hát nem tudhatom, bár minden bizonnyal az is jól állna egy ilyen csinos kis archoz. - nem, eszem ágában sincs letérni a már megkezdett ösvényről, főleg ha láthatóan ilyen könnyedén érek el vele hatást. Egyre erőteljesebb pirosba megy át az arca, ahogy a vonat döcög előre, a kérdésére pedig már nem is tudom elrejteni a széles vigyort az arcomról, talán csak annyira fogom magam vissza, hogy nem lesz belőle röpke nevetés. - Szóval már ennyire szeretnél megszabadulni tőlem és betámadni a múzeumokat? Elszomorítasz. - megjátszom kissé az elszontyolodott képet, ahogy kipillantok az ablakon és futólag az órámra is siklik a tekintetem. Van még időnk természetesen, hogy boncolgassuk a témát, a jegyet, a rózsát és az összes többit is.
- Igazság szerint én nem vagyok tudós, ők ezt bizonyára jobban ki tudják fejteni, de ha jól tudom mindez egy mutálódott génnek köszönhető, ami pedig mindenkinél... kicsit másféle változást idéz elő, de erről egy nálam okosabb biztos hosszabb és érthetőbb kifejtéssel tudna szolgálni. - mosolyodom el a végén. Na igen, az is logikus, amit ő mond, de én tényleg nem értek ilyen messzemenően ehhez, meg őszintén szólva nem is gondolkodtam eddig túlságosan sokat rajta. Én csak élvezem azt, ami megadatott. - Én nem másolok, bár így is mondhatjuk, inkább csak meg tudom jeleníteni ezt, amit már láttam egyszer. - na igen, felmerülhet a kérdés, hogy mikor láttam a jegyét, vagy csupán nem nézte meg pontosan és a kettő nem volt tökéletes másolata egymásnak, csak nagyon hasonló. Azért a sok kérdést tényleg fel kell dolgoznom és nagyon igyekszem is, hogy sikerüljön, maximum, ha valamit kihagyok, hát rákérdez újra nem igaz? - Az vagy, ismerek olyat, aki tudja, hogy ki más, mint az átlag és te is az vagy. Egyébként mi van, ha te nem másolsz, ha az ami nálad van az eredeti jegyed csak épp... a helyüket tudod változtatni? - az általam létrehozott másolatokra, ahogy mondta nem biztos, hogy hatna ez, ezért egyszerűen csak a zsebembe nyúlok és egy 25 centest kapok elő belőle, épp az akadt a kezembe. Ha nem ellenkezik nagyon, akkor a hozzám közelebb eső kezét óvatosan megfogom, hogy kinyissam az ujjait tenyérrel felfelé és abba ejtsem bele a pénzt. - Mi lenne, ha megpróbálnád? Koncentrálj arra, hogy eltűnjön a kezedből és felbukkanjon máshol. Minden mindig megtalálsz, talán pont azért, mert te tünteted el a dolgokat akaratlanul. - egy próbát megér, még ha nem is sikerül majd neki elsőre, mert hát ez is bőven benne van a pakliban, hiszen eddig nem próbálkozott sosem tudatosan a képességével.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Csüt. 14 Aug. - 15:57

J&J

- Értékelendő és meglehetősen ritka tulajdonság. *Bólint rá aprót, elismerőn, s magában reménykedik, hogy tényleg ilyen Jay. Az emberismerete erősen megingott a nem is olyan régi régmúltban. A neve... számíthatott volna a visszakérdezésre. Ha Jane-ként mutatkozott volna be, akkor Jane Doe lehetne, mint a talált, név nélküli nőké, még ha ő nem is az, de kellemesen ismeretlenné teszi. Vagy adhatna ő is egy névjegykártyát, a cégeset, szép ezüsttel megnyomva rajta a szöveg és az autógyár logója. Ha nem lenne elég az ismert autómárka, akkor is látszódna, hogy a névjegykártyája vagy ötször drágább és előkelőbb, már csak a papír minősége és vastagsága is elárulja ezt.*
- Jaime Gorm. Vicces, mert állítólag írül kéket jelent. *Vágja ki magát, s még igaz, mármint a szó jelentése legjobb tudása szerint. A név persze nem az, s ezt Jay nagyon jól tudhatja, még ha az a másik név is ír felmenőkre utal. Jaime külseje nem, bár nem lehet kitalálni, eredetileg vörös-e, de nem lehet az a tipikus szeplős ír, makulátlanul fehér bőre borul egyre jobban lángvörösbe. Tényleg köszi szépen azt a megjegyzést, az nagyon kellett.*
- Hiába reméltem, hogy elsiklasz felette. Szerinted ha vörösre festem a hajam, kékülök majd legközelebb ilyen esetben? *Ered meg a nyelve, bár utólag belegondolva bár ne tette volna. Legközelebb? De jó, most ez úgy hangzik, mintha Queens-i találkozásukkor is udvaroltatni akarná Jay-t, hadd nézzen még rá így meg mondjon ilyen zavarba ejtő dolgokat!*
- Messze van még az a New York? *Kínos zavarában mosolyog - full vörösen - és pillant ki az ablakon, hol járnak? Kész szerencse, hogy a beszélgetés innentől olyan mederbe tér, ami nem fokozza pirulását, hanem szépen lassan múlik zavara.*
- Azon itt mindenki. *Nevet fel.*
- De jogos, ott a pont. *Bólogat rá mosolyogva, ahogy belegondol az ilyen filmek végeibe, bár azt nem vallja be, hogy túl sok James Bond filmet nem látott.*
~ Furcsa. Az egész életem furcsa...~ *Gondolkodik, de túlságosan a történtek felé kanyarodnának gondolatai, így inkább kicsit megrázza a fejét és hullámos kék haját nemlegesen, tiltakozón. Külső szemlélő talán azt is hiheti, hogy épp elvetett egy ötletet, holott csak árnyaktól menekül.*
- De... ha ez evolúciós fejlődés, akkor annak nem egy irányba kellene haladnia egy fajon belül? Úgy értem, egyforma képességekkel, mint például teszem azt mind ellenállóbbak lennénk a betegségekkel szemben, vagy ott a te... nem is tudom, minek nevezzem ezt a képességet? Tárgymásolás? Ez sem az igazi, a rózsát nem másoltad, csak a jegyet. Tényleg, a jegyet nem lehet hogy én is úgy létrehoztam, csak bénán oda az asztalra? Egyáltalán miért vagy olyan biztos benne, hogy én is ilyen vagyok? Nincs bennem semmi különleges, csak folyton elhagyok mindent, de hát sok rendetlen ember él a világon. Hacsak a bámulatos tárgymegkeresés nem számít szupererőnek, mert végül mindig minden meglesz! *Mosolyodik el a végén, s most hagy lehetőséget Jay-nek válaszolni, mert tengernyi kérdését egyben zúdította rá, úgyhogy reméljük bírta a tempót, vagy jól tud fejben jegyzetelni. Igaz, tudna magának bizonyára egy rendes jegyzettömböt tollal létrehozni.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Csüt. 14 Aug. - 10:22

Jaime & Jay

- Nem vagyok én olyan, hogy így rázzak le valakit. Inkább a szemébe, csak keményen. - mosolyodom el. A mosolyom amúgy is olyasmi, ami elég gyakran ül az arcomon és általában rendkívül nehéz onnan eltüntetni, a kisasszony pedig egyébként is rendkívül szórakoztató. A névjegykártyán rajta van igen a teljes név.
- Köszönöm, bár ezek után a tiédre is kíváncsi lennék. - hiszen én egyelőre még csak a keresztnevével vagyok tisztában, legalábbis hivatalosan, mert amúgy természetesen jóval többet tudok róla, mint arra gondolna, de ez legyen csak az én titkom.
Azon viszont határozottan jól szórakozom, ahogy az apró kis célzással ilyen könnyedén zavarba tudtam hozni, pedig szó, ami szó elég laza lánynak tűnik, ezzel a külsővel, hajjal, az ember azt hinni, hogy könnyedén kezeli kétértelmű, vagy inkább az egyértelmű helyzeteket? A mosolyom csak szélesedik, amikor még el is pirul, és lesüti a szemét. Lehet, hogy nem szép dolog fokozni a helyzetet, de még sem tudom megállni, hogy ne szólaljak meg. - A piros is épp olyan jól áll neked, mint a kék. - nem akarom én minden áron kikészíteni, de ennyi azért csak belefér igaz? Egy kis játék, ha már feladatom van, akkor nem fogok csak arra koncentrálni, nekem is jár a szórakozás része, meg egyébként is határozottan élvezem a zavarba hozását és amúgy is fontos a jó alap kapcsolat kiépítése mielőtt a másikkal sokkoló infokat közölsz.
- Pedig akadnak hatásos távozások, biztos láttál már James Bond filmeket, azért ott vannak izgi dolgok. Ha mondjuk most kivágódnék itt az ablakon, és felpattannék egy motor hátára, azon azért tuti meglepődnél nem? - én még meg is tehetném, hogy maga alá varázsolok egy motort, bár azért az már tényleg egy nehézkesebb feladat, főleg ha az ember mozgásban lévőt akar teremteni, benzinnel, meg mindennel együtt, de pont a kihívás teszi érdekessé az életet.
- Nem is a hajadra gondolok, de valami biztos akad, ami néha furcsa körülötted. Gondold át jobban. - már megpedzegette ezt a szétszórtság dolgot, de pontosan én sem tudom, hogy mire képes, ezt csak akkor deríthetjük ki, ha ő maga rájön arra, hogy legalább kb. mivel kapcsolatos, hogy hatással van a tárgyakra teszem az.
- Az evolúciós ugrásod már meg van, csak épp másban nyilvánul meg. A helyzet az, hogy vannak jó néhányan ilyenek, mint mi... mutánsok teszem azt, akik képesek bizonyos különleges dolgokra. - újra elmosolyodom, ezúttal csak barátságosan, biztatóan, hiszen minden bizonnyal az jár a fejében, hogy egyelőre nem tudja miben is higgyen, mert jó eséllyel kellően furcsának tartja a jelenlegi új információkat.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Szer. 13 Aug. - 18:19

J&J

- Legalább ha nem kívánt hívások fogadnak, van mire fogni, miért nem kaptad meg. *Jegyzi meg könnyedén, vidáman, csak hogy kicsit visszacsalja Jay arcára a mosolyt. Tetszik neki az a mosoly. A névjegykártyát megnézi.*
- Szép név. *Most látta a teljes nevet is, ha az rá volt írva a névjegyre, s a kártyát gondosan el is teszi a tárcájába, azt pedig a farzsebébe, remélvén, hogy megtalálja ott később is. Néha elvándorolnak a cuccai.*
- Én... *A sejtelmes mosolytól, ahogy leesik neki, miről is van szó, hogy ez valami udvarlási kezdeménynek is fel lehetne fogni, s ahogy ennek fényében visszagondolja saját, immáron nagyon kétértelműnek tartott szavait, leblokkol. De úgy rendesen. Hang nem jön ki a száján, nemhogy valami értelmes szó vagy tőmondat. Frappáns válaszban nem is reménykedhet, hát még olyanban, amitől Jay jön zavarba. Az egyetlen amit tesz, az a zavart szemlesütés - részben Jay költői kérdése miatt, részben mert ennyire nem tudja ő maga kezelni a helyzetet-, s a pirulás. Utálja, mármint a pirulást. Mindig elárulja őt. Nesze neked bulis csaj benyomás.*
- Hatásos belépőről már hallottam, de hatásos távozásról nem. Viszont tetszik. *Mosolyog vissza a nevetésre. Az meg hogy nem elég egy egyszerű kézfordítás azt eredményezi, hogy Jaime felhagy vele, ám arról nem tett le, hogy valahogy megtanulja. Még a korábbi kínossá lett ajánlat ellenére sem. Ennek érdekében leküzdi fenntartásait az újbóli közelségnek, aminek az előbb még olyan lelkesen örült. Szerencsére a titok az elég nagy motiválóerőnek tűnik Jaime esetében. Meg hogy egy vonatban vannak és mások is vannak itt, még ha a sugdolózáshoz hallótávolságon kívül is. Amit hall, meglepi, de amúgy kész is lenne elhinni, az evolúció nyilván nem állt meg, ám azt kétli, hogy ő nem tekinthető evolúciós zsákutcának.*
- Á, én? Ez nem természetes kék. *Neveti el magát halkan, kissé fanyar lemondással a hangjában mialatt ujjai közé csippent egy türkizbe hajló tincset. Szerinte semmi különleges nincs őbenne.*
- Szóval azért is lesz nehéz megtanulni ezt az elő- meg eltüntetőset, mert ez egy képesség s komoly evolúciós ugrást kéne produkálnom hozzá, jól értelek? *Hiszi is, meg nem is. De kíváncsi.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Szer. 13 Aug. - 15:24

Jaime & Jay

- Nekem úgy is tökéletes, bár viszonylag keveset vagyok otthon, de a rögzítő ebben nagy segítségemre van, amikor épp nem krepál be. Rohadt egy kis dög. - húzom el a számat. Igazság szerint nem vagyok oda a technikai vívmányokért. Megszoktam már a régit, meg az általánosat, erre egyre több újdonság jön be és vannak, akik már hordozható telefonnal rohangálnak, bár mondjuk van valahol előnye, mert amekkora cuccokról van szó, szerintem simán ölni is lehetne velük. Közben azért egy egyszerűbb névjegykártyát elé tolok, névvel, telefonszámmal, mert elég nagymenőnek érzem magam, hogy legyen nálam ilyesmi.
- Azért igazán érdekelne, hogy mit adnál meg a titkomért kedves Jaime. - sejtelmesen elmosolyodom, talán kicsit sokat mondóan is, de azért nem viszem túlzásba, nehogy a végén már most sikítva meneküljön, mert azt hiszi, hogy valami perverz idióta vagyok, aki csak fel akarja szedni a vonaton, hogy aztán miután kikészített elássa egy csendes Queensi parkban. Bár a perverz idióta, mint fogalom nem áll olyan messze tőlem, ha úgy vesszük... de tényleg nem akarom bántani a kis kék hajút.
- Ki tudja, lehet hogy már felléptem és úgy tűntem el onnan, mint egy igazi bűvész. - nevetem el magam, bár ez teljesen irreális, eltüntetni tényleg nem tudom magam, bár ismerek olyat, aki igen, és aki velem is meg tudná tenni. Elég sok előnye van annak, ha mutánsokkal veszed magad körbe. Azon már igazán remekül szórakozom, ahogy próbálja a csuklómozdulatot is leutánozni, hátha neki is sikerül, hogy létrehozza azt a rózsát, ami amúgy tényleg igazinak tűnik.
- Mint mondtam ez nem teljesen mondható egyszerű trükknek. - mosolyodom el szélesen, aztán újra kicsit közelebb hajolok hozzá, mint előzőleg, amikor azt a kis titkot súgtam, és ez most tényleg titok is, amit nem lenne jó, ha mindenki hallani. - Mi van, ha azt mondom, hogy vannak olyanok az emberek között, akik... többet, mint emberek, az evolúció egy új lépcsőfokai, akik... képesek dolgokra, és mi van, ha azt mondom, te is közénk tartozol? - nem akarom én elijeszteni, de az eddigiek alapján nagyon úgy tűnt, hogy nem az a típus, aki egy ilyen infótól sikítófrászt kap, hanem inkább olyan, aki... hát hogy is mondjam vagy jót nevet rajta, mert nem hiszi el, vagy egyszerűen elhiszi és kész.

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 12 Aug. - 21:20

J&J

- A számomat? Rendben, bár folyton vándorlok, lehet neked kéne megadni. *Ezt egészen jó ötletnek tartja. Davidnek is hiába adta meg a szálló elérhetőségét, ahol akkor épp megszállt, hamar tovább kellett állnia, így azok a beígért koreai mangák, vagyis manhwák már sosem fognak Jaime-hez elérni. Jay pedig bármennyire is nem szereti az átlagost, úgy tűnik, tartósan egy helyen él. Az már más kérdés, hogy ha kap Jaime egy számot, utólag komoly dilemmát fog neki okozni a telefon előtt, felhívja-e? S ha igen, mit mondjon?*
- Áhá! Nem könnyen, de elárulja! *Csap le Jay szóhasználatára, még rá is mutat a férfira ez alatt, mint akit rajtakaptak valamin.*
- Tehát most már csak az áron vitatkozunk. *Érdekes, míg a családi vállalkozásban dolgozott, a tárgyalások közel sem mutatkoztak ilyen szórakoztatónak. Az is igaz, hogy ott részvényekről, gyártásról, piaci részesedésekről esett szó, nem egy király bűvésztrükk volt a tét. Nem tudja letörölni az arcáról a mosolyt.
Az, hogy figyelmesen hallgat a közelebb húzódó Jay szavaira, enyhe kifejezés. Issza a szavait, s a férfi remek showman lenne, tudja, hogyan csigázza fel még jobban az érdeklődést, hogy a végén Jaime beharapott ajkai csodálkozva nyíljanak el a megjelenő rózsára.*
~ Oké, ezt biztos nem rejtegette eddig póló alatt vagy farzsebben.~ *Odanyúl a virághoz s megérinti. Döbbenetes, milyen igazi!*
- Téged biztos nem hiányolnak arról a lakodalomról, mint fellépőt? *Pillant fel csintalan mosollyal.*
- De... mégis hogyan? Végig figyeltem a kezedet, csak csavartál rajta egyet. *Egészen biztos benne, hogy nem vétette szem elől egy pillanatra sem, mert még csak nem is pislogott. Közben ő is megcsinálja a mozdulatot, egyébként jó megfigyelőnek tűnhet, mert jól utánozza a csukló fordítást oda és vissza, majd ismét, ám egy aszott kóró nem sok, annyi növény sem jelenik meg a kezében. Pedig Isten a tanú rá, ő még egy jó szúrós kaktusznak is örült volna most!*
- Mit csinálok rosszul? Van valami varázsige? *Pillant fel ismét. Létezik egyáltalán varázsige valamihez, ami nem varázslat, csak olyasmi?*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Kedd 12 Aug. - 20:33

Jaime & Jay

Azt hiszem az irány mindenképpen jó, amit eddig sikerült követni. Tudom én, hogy sokan vannak, akik úgy vannak vele, hogy úgysem teljesítem jól a feladatokat, de ez persze butaság, mert azért időnként alkalmas vagyok erre-arra, egy extravagáns csajt csak be tudok cserkészni, vagy etetni mindegy is, a lényeg, hogy felkelteni az érdeklődését. És talán egy ilyen illető nem akad ki nagyon végletesen azon, ha a végén aztán kiderül, hogy nem vagyok átlagos, vagy inkább úgy mondanám, nem vagyunk átlagosak, mert idővel így is úgy is le kell majd lebbenteni azt a bizonyos fátylat.
- Rendben, akkor majd el ne felejtsd nekem megadni a számodat mielőtt beszippantanak a múzeumok. - mosolyodom el, kivételesen egészen lehengerlően, mert tényleg nem vagyok benne teljesen biztos, hogy egyértelmű volt számára, mire is akarok kilyukadni ezzel a bizonyos Queensi túrával. Simán van rá esély, hogy tényleg csak egy elillanó felvetésnek gondolta, amit én természetesen komoly kérdésnek szántam.
A lelkesedés hatására szélesen elvigyorodom, úgy fest, hogy kifejezetten bejött a dolog, bár tény és való, hogy nehéz elhinni, hogy szimpla bűvész trükk, de minden bizonnyal vannak olyan ügyes bűvészek, akik olyan attrakciókat is kitalálnak, amire senki se jönne rá, hogyan sikerült összehozniuk. Biztos van olyan is, aki hosszú ujjú nélkül is véghez visz eltüntetést, bár ugye amit én csináltam nem kifejezetten volt nem valós.
- Oh, hát a bűvész nem árulja el egy könnyen a trükkjeit nem igaz? - mosolyodom el sejtelmesen, hiába hogy a csillagokat is leígérné az égről, ha az lenne szükség ahhoz, hogy megmutassam neki, hogy is csináltam. Igazából megtehetem, csak épp... nem tudná leutánozni, ez tuti biztos. Végül kicsit én is közelebb húzódom, hiszen ő lassan már komolyan leesik a székéről, ha így folytatja. - Mi van akkor, ha azt mondom, hogy ez nem varázslat? Vagyis olyasmi, de nem kifejezetten trükk? - egy újabb mozdulat, most már cseppet sem olyan nagy elánú, mint az előző, egyszerűen csak fordítok egyet a csuklómon, mire egy szemvillanás alatt a semmiből jelenik meg egy szál vörös rózsa. Jó-jó giccses tudom, de nyitottam volna tövises kaktusszal?

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás Hétf. 11 Aug. - 22:14

J&J

*Visszamosolyog. Szimpatikus gondolat. Valami ilyesmi miatt is lett kék a haja. A barna, fekete, szőke, de még a tüzes vörös is átlagos volt, amivel bele lehet vegyülni a tömegbe. Azt pedig ő semmi esetre sem szeretné.*
- A titokzatosságban kvittek vagyunk. *A kacsintást nem viszonozza, férfiakra sosem mer. Egyébként is úgy tanulta, hogy nem illő, pedig kedves és játékos gesztusnak tartja, és ezt szélesedő mosolya is jelzi.*
- Rendben! Áll az alku! *Nevet fel a felhívásra, bár az nem teljesen egyértelmű, hogy le is esett neki, hogy ez keringőre hívás volt, vagy olyan végkimenetele lehet. Olyan naivnak és romlatlannak tűnik sokszor...
A jegyes izgalmak után nem csillapodnak a kedélyek, legalábbis Jaime részéről. Valószínűleg e felfokozott izgalmi állapotnak köszönhető az igazi jegy hirtelen felbukkanása, ami a zavart okozza. Olyan nyugodt viszont Jay, hogy Jaime a kérdése után automatikusan nyújtja át neki a jegyet, feltételezve, hogy az az övé. De hoppá! Jay nem az asztalon lévő jegyet kéri el, így gyorsan visszahúzza Jaime az előbbi kezét jegyestül és a másik nyújtja ki. A varázslat hatására elkerekednek a szemei.*
- Váóóó! *Ahogy kimondja, folyamatosan tűnik fel lelkes, széles mosolya, s közben kicsit lehajol, hogy Jay tenyere alá lásson, hátha valahogy a kézfejhez ragasztotta a jegyet.*
- Ezt hogy csináltad? Még csak nem is hosszú ujjú van rajtad, hogy oda rejtsd! Eddig meg voltam győződve róla, hogy ez a trükkje. Megtanítasz rá? Ígérem, akár Queens összes utcáját megtanulom, vagy edzek kicsit, hogy legközelebb én húzzalak fel a vonatra! Bármit megígérek! *Kicsit könnyelmű kijelentés, de nem is Jaime lenne, ha nem így tenne. Annyira felvillanyozódott a varázslattól, vagyis nyilvánvalóan bűvésztrükktől, hogy csaknem megfeledkezik a kettős jegy problémájáról, arról nem is beszélve, hogy oké, hogy Jay eltüntetett egy jegyet s már csak egy van, de hogy csinált kettő ugyanolyant az előbb?*
- Á, biztos ott volt! Mindig előkerülnek a cuccaim ott, ahol majdnem kiszúrják a szemeimet, pedig nincs baja a szememnek. Néha kicsit szertelen s rendetlen vagyok. *Rálegyint a kérdésre, hiszen az ő szétszórtsága tized olyan érdekes sincs, mint ez a bűvésztrükk. Előrébb is húzódik az ülésen, szinte csak a peremén ül és várakozón-reménykedőn néz Jay-re, hogy tanítsa meg neki ezt a trükköt.*
~ Csak ne mondjon nemet!~ *Bájosan (és önkéntelenül is) beharapja alsó ajkát izgalmában.*

Tárgy: Re: Purdy's vasútállomás